39/1959. (IX. 20.) Korm. rendelet
a lakásbérletről szóló 35/1956. (IX. 30.) MT, valamint az ennek végrehajtása tárgyában kiadott 15/1957. (III. 7.) Korm. számú rendelet egyes rendelkezéseinek módosításáról és kiegészítéséről
A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány a lakásbérletről szóló 35/1956. (IX. 30.) MT számú rendelet (a továbbiakban: R.), valamint az ennek végrehajtása tárgyában kiadott 15/1957. (III. 7.) Korm. számú rendelet (a továbbiakban: Vhr.) egyes rendelkezéseinek módosítására és kiegészítésére vonatkozóan az alábbiakat rendeli:
1. § A R. 1. §-ának (2) bekezdése az alábbi rendelkezéssel egészül ki:
"c) az Egészségügyi Minisztérium kezelésében álló, a menedékjogot élvező külföldi állampolgárok elhelyezésére szolgáló lakótelepen levő lakásokra."
2. § A Vhr. 2. §-ának helyébe az alábbi rendelkezés lép:
"Vhr. 2. § Zárt lakótelep (lakóház) a R. alkalmazása szempontjából az olyan lakótelep (lakóház), amely
a) a néphadsereg,
b) a Belügyminisztérium fegyveres és rendészeti testületei, továbbá
c) a pénzügyőrség, vagy
d) a vámőrség kezelésében van."
3. § A R. 3. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:
"b) a szolgálati lakásra (46. §) nézve pedig a szerv intézkedése hozza létre."
4. § A Vhr. 7. §-ának b) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:
"b) a szolgálati lakással rendelkező szerv [46. § (2) bekezdés] kezelésében álló szolgálati lakásra a szerv által megbízott gondnok, házkezelő, vagy ügyintéző."
5. § A R. az alábbi 10/A. §-al egészül ki:
"10/A. §
(1) A bérlő a lakásügyi hatóságtól azt is kérheti, hogy - a jogos lakásigényének mértékét meghaladó lakásának beköltözhető állapotban való átadása ellenében - részére a lakásügyi hatóság ajánljon fel a jogos lakásigényének megfelelő lakást.
(2) A bérlő a lakásügyi hatóság által felajánlott cserelakás elfogadására nem kötelezhető. Ha a cserelakás a bérlőnek nem felel meg, a bérlő másik cserelakás felajánlását kérheti."
6. § A R. az alábbi 11/A. §-al egészül ki:
"A szolgálati lakások cseréje
11/A. §
(1) A szolgálati lakás bérlője csak akkor jogosult lakását más - akár szolgálati, akár olyannak nem tekintendő - lakásra elcserélni, ha a cseréhez a szolgálati lakással rendelkező szerv hozzájárul.
(2) A lakáscsereszerződésnek a lakásügyi hatóság által történő jóváhagyása csak akkor szükséges, ha az elcserélendő lakások egyike tanácsi rendelkezés alatt áll. A lakásügyi hatóság jóváhagyása csak a tanácsi rendelkezés alatt álló lakásra vonatkozik.
(3) A szolgálati lakást a lakással rendelkező szerv is elcserélheti, ha a lakás üres."
7. § A Vhr. 29. §-ának helyébe az alábbi rendelkezés lép:
"Egészségügyi okból különszoba jár, ha az együttlakó személyek egyike tartósan fertőző betegségben szenved, de állapota intézeti gyógykezelést nem követel és a különszobára a beteg elkülönítése céljából van szükség."
8. § A R. 27. §-a az alábbi g) ponttal egészül ki:
"g) szolgálati lakás tekintetében a munkaviszony megszűnésével (48. §)."
9. § A Vhr. 70. §-ának helyébe az alábbi rendelkezés lép:
"A szolgálati lakáshoz juttatott dolgozó az előző lakásának bérleti jogviszonyáról nem mondhat le [R. 52/A. § (2) bekezdés]."
10. § A R. 37. §-a az alábbi (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:
"(3) Az a bérlő, aki az (1) bekezdés b) pontja alapján bejelentette, hogy lakását másik lakásra kívánja elcserélni, az ott megjelölt határidőn belül a lakásügyi hatóságtól is kérheti, hogy az a kiutalható lakások közül - saját lakásának beköltözhető állapotban való átadása ellenében - a jogos lakásigényét meg nem haladó másik lakást utaljon ki részére. A bérlő ilyen esetben a lakásügyi hatóság nyilatkozatának bevárása nélkül is élhet az (1) bekezdés a), illetőleg b) pontjában foglalt jogaival. Az eredeti határidőn belül a lakásügyi hatóság is jogosult a csereszándékát bejelentett bérlő részére a jogos lakásigényét meg nem haladó cserelakást felajánlani.
(4) A bérlő a lakásügyi hatóság által a (3) bekezdés alapján felajánlott cserelakás elfogadására nem kötelezhető. Ha a cserelakás a bérlőnek nem felel meg, a bérlő a csere lebonyolítására megállapított eredeti határidőn belül másik cserelakás felajánlását kérheti, vagy pedig az (1) bekezdés a), illetőleg b) pontjában foglalt jogaival élhet."
11. § A R. 40. §-a az alábbi (4) bekezdéssel egészül ki:
"(4) Az (1)-(3) bekezdésben foglalt rendelkezéseket a szolgálati lakásokra alkalmazni nem lehet. A szolgálati lakás bérlőjéül kijelölt személlyel a közös lakásban együttélő házastársat a bérleti jogviszony szempontjából családtagnak kell tekinteni."
12. § A R. 46. §-ának helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:
"(1) Szolgálati lakás a társadalmi tulajdonban álló házban levő,
a) az állami, társadalmi, illetőleg szövetkezeti szervek rendelkezése alatt álló, munkakörrel kapcsolatos lakás;
b) az említett szervek rendelkezése alatt álló készenléti lakás; továbbá
c) a Magyar Államvasutak kezelésében álló lakótelepen vagy lakóházban levő lakás,
(2) A rendelet alkalmazása szempontjából állami, társadalmi, illetőleg szövetkezeti szerv:
- az államhatalom és az államigazgatás szerve, intézete, intézménye, az állami vállalat, az állami gazdaság és az állami mezőgazdasági gépállomás;
- a politikai vagy az ország egész területén működő társadalmi szervezet, ezek intézete, intézménye és vállalata;
- a szövetkezet, szövetkezeti szövetség és központ, valamint a szövetkezeti vállalat.
(3) Munkakörrel kapcsolatos szolgálati lakás: az állami, társadalmi vagy szövetkezeti szerv alkalmazásában álló és valamely munkakört betöltő dolgozó részére a munkakör folyamatos ellátása érdekében a munkahelyen (pl. üzemben, hivatalban, intézetben, állami gazdaságban) létesített lakás (pl gondnok-, felügyelő-, kapus, gépész-, házfelügyelő-, állatgondozó-, gátőrlakás).
(4) A községekben munkakörrel kapcsolatos szolgálati lakásnak minősül a társadalmi tulajdonban álló házban levő - nem a munkahelyen létesített - az a lakás is, amelyet a lakásügyi hatóság
- a községi tanács végrehajtó bizottságának elnöke és titkára,
- a körzeti orvos, a körzeti gyermekorvos, a körzeti állatorvos,
- a községben működő általános vagy középiskola igazgatója, tanítói, illetőleg tanárai, valamint a kultúrotthon igazgatója és a vezető óvónő,
- a községben működő gyógyszertár vezetője,
- a község területén működő rendőrőrs parancsnoka és a körzetmegbízott, valamint
- a községben működő járási kiegészítő parancsnokság parancsnoka és beosztott tisztjei számára
e munkakörükre tekintettel - határozattal -szolgálati lakásként jelöl ki és bocsát a szerv rendelkezésére,
(5) Készenléti lakás: az üzem területén belül vagy közvetlenül az üzem közelében lévő, a folyamatos termeléshez és a teljes üzembiztonsághoz nélkülözhetetlen dolgozók elhelyezésére szolgáló lakás."
13. § A Vhr. 103. §-ának helyébe az alábbi rendelkezés lép:
"Szolgálati lakás bérlőjéül csak a szervvel munkaviszonyban álló személy jelölhető ki."
14. § A R. 47. §-ának helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:
"(1) A szolgálati lakást - a munkahelyen (az üzem, hivatal, intézet, intézmény stb. területén belül) létesített szolgálati lakás kivételével - a szerv köteles az elsőfokú lakásügyi hatósághoz nyilvántartásbavétel végett az 1959. évi december hó 31. napjáig bejelenteni, tekintet nélkül arra, hogy a bejelentés korábban megtörtént-e vagy sem. Új szolgálati lakás esetén a bejelentést a lakás megszerzésétől számított kilencven napon belül kell megtenni.
(2) A lakásügyi hatóság a lakás szolgálati jellegének elismerése tárgyában határozatot hoz; határozatát közli a szervvel, a bérbeadóval és a bérlővel, egyúttal a lakás szolgálati jellegét a lakásnyilvántartó lapon feljegyzi.
(3) A szerv a szolgálati lakás feletti rendelkezési jogával csak akkor élhet, ha a lakás szolgálati jellegét a lakásügyi hatóság a (2) bekezdés alapján elismerte és a szerv e körülményt - vita esetén - a lakásügyi hatóság jogerős határozatával igazolja."
15. § A R. 48. §-ának helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:
"(1) Ha a munkaviszony bármilyen címen megszünik, a szolgálati lakásra létesített bérleti jogviszony is megszünik és a bérlő köteles a lakást tizenöt napon belül kiüríteni. Ezt a határidőt attól a naptól kell számítani, amikor a bérlő részére a (2)-(3) bekezdés szerint más lakást biztosítottak.
(2) Ha a munkaviszony a büntetőbíróság határozata alapján, fegyelmi úton vagy önkényes kilépés folytán szünt meg, a bérlőt szükséglakásba lehet elhelyezni. A szükséglakást az elsőfokú lakásügyi hatóság biztosítja.
(3) Ha a munkaviszony nem a (2) bekezdésben meghatározott okból szünt meg, a bérlő részére a szerv bérlőkijelölési jogának (52/A. §) gyakorlása útján másik megfelelő lakást köteles biztosítani. Megfelelő a lakás, ha ugyanannak a városnak vagy községnek a területén van és van annyi szobája, amennyire az alkalmazott igényt tarthat, vagy legalább annyi szobája van, mint amennyi a kiürítendő szolgálati lakásban van. Abban a kérdésben, hogy a biztosított cserelakás megfelelő-e, a lakásügyi hatóság dönt.
(4) Ha a szolgálati lakás bérlője meghal és a lakásban a bérleti jogviszony folytatására jogosult személy marad (31. §), a szerv e személy részére a (3) bekezdés szerint köteles megfelelő cserelakást biztosítani. Ha a lakásban több, azonos sorrendben jogosult hozzátartozó (Vhr. 60. §) lakik, akik nem a szerv dolgozói, a szerv kérelmére a lakásügyi hatóság határozza meg, hogy ezek közül ki lesz a cserelakás bérlője."
16. § A R. 50. §-ának helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:
"(1) Ha a Magyar Államvasutak kezelésében álló lakótelepen vagy lakóházban lévő olyan lakás vált az 1956. évi november hó 1. napján vagy azt követően szolgálati lakássá, amelyet nem a szerv juttatott a dolgozója részére, hanem amelyet a bérlő a bérbeadóval annak idején kötött bérleti szerződés alapján használ, a lakás bérlőjét a szerv továbbra sem kötelezheti a lakás kiürítésére azon a címen, hogy az szolgálati lakássá vált. A bérleti jogviszonyt ilyen esetben határozatlan időtartamra kötött bérleti jogviszonyként kell elbírálni, azzal az eltéréssel, hogy a bérlő - a szerv engedélye nélkül - nem jogosult lakását elcserélni, vagy arról lemondani.
(2) Ezeket a rendelkezéseket kell alkalmazni az olyan készenléti lakás [46. § (1) bekezdés b/pont] esetében is, amelynek bérlője az 1959. évi szeptember hó 20. napján nem áll munkaviszonyban a lakással rendelkező szervvel."
17. § A R. 51. §-ának helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:
"(1) A szolgálati lakásokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni a társadalmi tulajdonban álló
a) azokra a lakásokra is, amelyek a lakásügyi hatóság nyilvántartásában az 1959. évi szeptember hó 20. napján a Belügyminisztérium, illetőleg fegyveres és rendészeti testületei szolgálati lakásaként vannak nyilvántartva;
b) műteremlakásokra is.
(2) A műteremlakást a Művelődésügyi Minisztérium szolgálati lakásaként kell nyilvántartani; a műteremlakásra a bérleti jogviszonyt a Művelődésügyi Minisztérium intézkedése [3. § (1) bekezdés b/pont] hozza létre. A műteremlakás bérlőjéül a Művelődésügyi Minisztériummal munkaviszonyban nem álló személy is kijelölhető.
(3) A személyi tulajdonban álló lakóházban lévő házfelügyelői lakás a bérleti jogviszony keletkezése szempontjából munkakörrel kapcsolatos szolgálati lakásnak minősül. A tulajdonos azonban a tanácsi rendelkezés alatt álló (56. §) ilyen lakást köteles a 47. § (1) bekezdése szerint a lakásügyi hatósághoz nyilvántartásba vétel végett bejelenteni, s a lakás feletti rendelkezési jogával csak akkor élhet, ha a lakás szolgálati jellegét a lakásügyi hatóság elismerte."
18. § A R. 52. §-ának helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:
"(1) A korábbi jogszabályok alapján szolgálati lakásnak minősített, de a 46. § (1) bekezdésének és az 51. § (1) bekezdésének hatálya alá nem tartozó lakások szolgálati jellege az 1959. évi szeptember hó 20. napján megszűnik. A lakás szolgálati jellegének megszűnése a lakásra létesített bérleti jogviszonyt nem érinti.
(2) A lakásbérlet általános szabályai - a rendeletben meghatározott kivételektől eltekintve - a szolgálati lakásra is vonatkoznak.
(3) Ha a lakás szolgálati jellegének további fenntartása nem indokolt, a lakással rendelkező szerv kérheti a lakásügyi hatóságtól a lakás szolgálati jellegének törlését.
(4) A szolgálati lakás bérére a mindenkor érvényes jogszabályok vonatkoznak. Ha a szolgálati lakás az ingatlankezelő szerv kezelésében áll, amíg a lakás üres, a bért a szerv köteles fizetni."
19. § A R. az alábbi 52/A-52/C. §-okkal egészül ki:
"A szervet megillető bérlőkijelölési jog.
52/A. §
(1) Ha a szerv a) új lakást épít,
b) használaton kívül álló lakást helyreállít,
c) nem lakás céljára használt helyiséget lakás céljára alakít vissza,
d) hivatali helyiséget lakás céljára felszabadít [1.015/1958. (IV. 12.) Korm. számú határozat],
e) az általa kezdeményezett padlástérbeépítés, vagy emeletráépítés folytán alakít ki lakást, végül
f) az állami erőforrásokból a tanácsok beruházásában épülő új lakásokból részesedést kap [1.074/1957. (VIII. 29.) Korm. határozat 2. pontja],
a lakás első bérlőjét jogosult kijelölni.
(2) A szolgálati lakáshoz juttatott dolgozó előző lakására a juttató szervet ugyancsak egyszeri bérlőkijelölési jog illeti meg. Ez a rendelkezés azonban nem alkalmazható arra az esetre, ha a szolgálati lakásba beköltöző dolgozó előző lakása más szerv szolgálati lakása vagy személyi tulajdonban álló házban lévő lakás volt,
(3) Ha a társadalmi tulajdonban álló házban lévő, a Néphadsereg, vagy a Belügyminisztérium, illetőleg fegyveres és rendészeti testületeinek hivatásos állományú tisztje vagy tiszthelyettese által bérelt lakás bármely ok miatt megüresedik, az említett szerv jogosult a lakás újabb bérlőjét a hivatásos állományú tisztjei vagy tiszthelyettesei közül kijelölni.
(4) A bérlőkijelölési jog gyakorlása folytán a lakás nem válik szolgálati lakássá, kivéve, ha azt a szerv az (1) bekezdés a)-e) pontjában említett munkálatok útján munkakörrel kapcsolatos készenléti vagy műteremlakás céljára létesíti.
52/B. §
(1) Nem élhet a szerv az 52/A. § (2) és (3) bekezdése szerinti bérlőkijelölési jogával, ha a megüresedett lakrész olyan társbérlet, amelyre a lakásban lakó másik társbérlő igénye a Vhr. 84. §-a alapján kiterjed.
(2) Nem élhet továbbá a szerv az 52/A. § (3) bekezdése szerinti bérlőkijelölési jogával akkor sem, ha a lakást két vagy több bérlőtárs együttesen bérli és a visszamaradó bérlőtársak egyike nem áll hivatásos állományú tisztként vagy tiszthelyettesként a szerv kötelékében,
(3) Ha az 52/A. § (2) és (3) bekezdésében említett lakást a bérlő állami kölcsönnel állította helyre, osztotta meg, illetőleg alakította ki nem lakás céljára szolgáló helyiségből, vagy padlástérbeépítés, illetőleg emeletráépítés útján létesítette és a lakás megüresedésekor még kölcsöntartozása állott fenn, a lakás újabb bérlőjéül csak olyan személyt lehet kijelölni, akinek kijelöléséhez az Országos Takarékpénztár is hozzájárul.
52/C. §
(1) A szerv a bérlőkijelölési jogával nyolc napon belül élhet. Ezt a határidőt a használatbavételi engedély, a hivatali helyiség felszabadítására vagy a lakások elosztására vonatkozó határozat kézhezvételének, illetőleg a lakás megüresedésének napjától kell számítani.
(2) A szerv bérlőkijelölési jogának gyakorlása során az igényjogosultságra (4. §), a kizáró okokra (5. §), valamint a jogos lakásigény mértékére (12. § Vhr. 24. §) vonatkozó rendelkezéseket köteles figyelembevenni.
(3) Ha a szerv bérlőkijelölési jogával határidőn belül nem él, vagy a bérlő kijelölésénél a (2) bekezdésben említett rendelkezéseket figyelmen kívül hagyja, a lakásügyi hatóság jelöli ki a lakás bérlőjét."
20. § A Vhr. 99. és 121. §-ában említett Vhr. 14. §-a helyett a R. 46. §-ának (2) bekezdését kell érteni.
21. § A jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba; hatálybalépésével egyidejűleg a R. 7-9. §-ai, 10. §-ának (2) bekezdése, 49. §-a, 66. §-ának (2) bekezdése, valamint a Vhr. 8. §-a, 14-16. §-ai, 20. §-a, 65. §-a, 104-113. §-ai, 115-116. §-ai és a 132. §-a hatályukat vesztik.
Dr. Münnich Ferenc s. k.,
a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke