15/1957. (III. 7.) Korm. rendelet

a lakásbérletől szóló 35/1956. (IX. 30.) MT rendelet végrehajtásáról

A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány a lakásbérletről szóló 35/1956. (IX. 30.) MT rendelet végrehajtása tárgyában az alábbiakat rendeli:

(A Minisztertanács rendeletét - a továbbiakban: "R." - a vastagabb, a végrehajtási rendeletet - a továbbiakban: "Vhr." - pedig a vékonyabb betűkkel szedett szöveg tartalmazza.)

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A rendelet hatálya

1. § (1) A jelen rendelet hatálya kiterjed mind a társadalmi, mind pedig a személyi tulajdonban álló házban lévő lakásra.

(2) Nem terjed ki a rendelet hatálya

a) a külállamok tulajdonában álló épületben lévő, területenkívüliséget, illetőleg személyes mentességet élvező személyek által használt, valamint

b) a fegyveres testületek zárt lakótelepein (lakóházaiban) lévő lakásokra.

Vhr. 1. § A területenkívüliség, illetőleg személyes mentesség kérdésében kétség esetén a külügyminiszter véleménye irány-adó.

Vhr. 2. § Zárt lakótelep (lakóház) a R. alkalmazása szempontjából az olyan lakó telep (lakóház), amely

a) a néphadsereg,

b) a rendőrség,

c) a tűzoltóság,

d) a hivatásos légoltalmi szervek,

e) a pénzügyőrség,

f) a vámőrség, vagy

g) a büntetésvégrehajtási szervek kezelésében van.

A bérleti jogviszony tárgya

2. § A jelen rendelet alapján bérleti jogviszonyt üres lakásra, lakás céljára alkalmas helyiségre, üresen nem álló, de a jogos lakásigényt meghaladó lakószobára lehet létesíteni.

Vhr. 3. § (1) Lakás: az e célra épült, át-alakított, vagy helyreállított helyiség.

(2) Lakás céljára alkalmas az az egyéb helyiség (pl. műhely, bolt, iroda), amelynek közterületre vagy udvarra (kertre) nyíló ablaka, udvarra vagy az épület belső részére nyíló bejárata, melegpadlója van és fűlhető (füstcsatornája van), vagy pedig ily módon átalakítható.

(3) A jogos lakásigény mértékét a R. 12. §-a határozza meg.

Vhr. 4. § (1) Építési módjára tekintettel nem minősül lakásnak vagy lakás céljára alkalmas helyiségnek:

a) a faépületben lévő helyiség,

b) a kizárólag üdülési célokra szolgáló épületben lévő helyiség, kivéve, ha melegpadlója van, fűthető (füstcsatornája van) és a fal vastagsága a 25 cm-t meghaladja.

(2) Rendeltetésére tekintettel nem minősül lakásnak, vagy lakás céljára alkalmas helyiségnek:

a) az államhatalom és államigazgatás szervének, intézetének és intézményének elhelyezésére szolgáló épületben lévő hivatali és egyéb helyiség;

b) a társadalmi, testnevelési, üdülési, kulturális, egészségügyi, oktatási és tudományos célra szolgáló épületben nem lakás céljára épült vagy használt helyiség;

c) lakóházban lévő olyan helyiség, amely állami vagy társadalmi szerv elhelyezésére szolgál;

d) a gyárépület, raktár, gépkocsiszín, áruház, szálloda, fogadó, munkásszállás, üzlethelyiség, irodaház.

Vhr. 5. § (1) Lakáshoz tartozó helyiségek: a lakószoba, konyha, előszoba (előtér), hall, fürdőszoba (fürdőfülke), WC. (árnyékszék), éléskamra, személyzeti szoba (fülke), padlás- és pincerész (rekesz), fáskamra, stb. Nem tartoznak a lakáshoz a lakók közös használatára szolgáló helyiségek.

(2) A lakáshoz tartozik a lakással összefüggő minden olyan helyiség is, amelyet a bérlő, vagy a lakásban lakó más személy hivatásszerű tevékenység folytatására használ; pl. a lakással összefüggő orvosi rendelő, ügyvédi, mérnöki iroda, műterem, kisipari műhely.

II. A TÁRSADALOMTULAJDONBAN ÁLLÓ HÁZBAN LÉVŐ LAKÁSRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

A bérleti jogviszony keletkezése

3. § (1) A társadalmi tulajdonban álló házban levő lakásra a bérleti jogviszonyt

a) a lakásügyi hatóság kiutaló határozata alapján a bérbeadónak és a bérlőnek a szerződése,

b) a munkakörrel kapcsolatos szolgálati lakásra nézve pedig a szerv intézkedése hozza létre.

(2) A bérleti szerződést az a bérlő kötheti meg, akinek részére a lakást a lakásügyi hatóság kiutalta,

Vhr. 6. § Társadalmi tulajdonban állanak az állam, a szövetkezetek és a társadalmi szervezetek házingatlanai.

Vhr. 7. § Társadalmi tulajdonban álló házban lévő lakásra a bérbeadó jogait gyakorolja:

a) a tanács végrehajtó bizottságának kezelésében álló lakásra az ingatlankezeléssel megbízott szerv vagy személy,

b) a szolgálati lakással rendelkező szerv (Vhr. 14. §) kezelésében álló lakótelepen vagy lakóházban lévő lakásra, valamint a munkakörrel kapcsolatos szolgálati lakásra a szerv által megbízott gondnok, házkezelő vagy ügyintéző.

Vhr. 8. § (1) Munkakörrel kapcsolatos szolgálati lakás valamely munkakört betöltő dolgozó részére a munkakör folyamatos ellátása érdekében a munkahelyen létesített lakás (pl. gondnok-, felügyelő-, kapus-, gé-pész-, házfelügyelő-, gátőrlakás).

(2) A munkakörrel kapcsolatos szolgálati lakásra a bérleti jogviszonyt a munkaszerződés létesíti.

4. § Lakást csak olyan személy részére lehet kiutalni, aki

a) lakással nem rendelkezik,

b) lakással rendelkezik ugyan, de az nem éri el a jogos lakásigényének mértékét, illetőleg lakása egészségügyi szempontból nem megfelelő, vagy életkörülményei jelentős megváltozása folytán másik lakásra jogosult,

c) lakását elcserélni kívánja,

d) megfelelő lakással rendelkezik ugyan, de szolgálati lakáshoz kívánják juttatni.

Vhr. 9. § Nem rendelkezik lakással az, aki hajléktalan, aki más lakásában albérlő ként, családtagként, vagy egyéb - nem bérlői - minőségben lakik.

Vhr. 10. § Egészségügyi szempontból nem megfelelő a lakás, ha hatósági orvos megállapítása szerint

a) a lakás az egészségre ártalmas (vizes, gombás, nyírkos, stb), vagy

b) a bérlő, vagy a vele együttlakó személy egészségi állapota miatt (pl. fertőző beteg elkülönítése érdekében) másik lakás kiutalása indokolt.

5. § (1) Nem utalható ki lakás annak,

a) aki lakásáról meghatározott személy részére lemondott (32. §) vagy lakását korábbi jogszabályok alapján eladta és ettől az időtől számítva hárem év még nem telt el;

b) akit kiutasítottak (kitiltottak) valamely helységből - ugyanabban a helységben.

(2) Nem jelölhető ki a lakás bérlőjéül az a személy, aki a lakást a bérleti jogviszony létesítésére jogosult szerv vagy személy intézkedése nélkül, önkényesen foglalta el.

(3) Az (1) bekezdés aj pontjában meghatározott tilalmat nem lehet alkalmazni azzal szemben, aki a jelen rendelet alapján a bérleti jogviszony foly-tatására jogosult [31. §, illetőleg 33. § (3) bekezdése].

Vhr. 11. § A R. 5. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott kizáró ok a kiutasítás (kitiltás) időtartamára áll fenn.

6. § (1) Lakás kiutalása esetén a bérbeadó és a bérlő a kiutaló határozatban megállapított határidő alatt kötelesek a bérleti szerződést írásban megkötni. A bérleti jogviszony a szerződés megkötésével kezdődik és határozatlan időre szól. A lakásba csak a bérleti szerződés megkötése után lehet beköltözni.

(2) Ha a bérleti szerződés megkötésére a bérlő magatartása vagy körülményei folytán nem kerül sor, a lakásügyi hatóság a kiutalást megsemmisíti.

(3) Ha a bérleti szerződés megkötését a bérbeadó megtagadja, a bérlő a kiutaló határozat alapján a lakásba beköltözhet és a lakást a jelen rendeletben megállapított jogok és kötelezettségek mellett használhatja.

(4) A bérlet létrejöttét nem gátolja, ha a felek a fizetendő bérben és járulékaiban a szerződéskötéskor megállapodni nem tudnak.

Vhr. 12. § (1) A lakásügyi hatóság (R. 76. §) a kiutaló határozatban általában tizenöt napos határidőt állapít meg a bérleti szerződés megkötésére; indokolt esetben ennél hosszabb határidő is megállapítható.

(2) A bérleti szerződést az 1. számú minta szerint két példányban kell elkészíteni; az első példányt a bérbeadó, a második példányt a bérlő kapja.

Vhr. 13. § (1) Ha a kijelölt bérlő a jogerős kiutaló határozatban megállapított határidő alatt a bérleti szerződést nem köti meg, erről a bérbeadó a határidő lejártát követő napon a lakásügyi hatóságot értesíteni és a kiutaló határozatot visszaküldeni köteles.

(2) A lakásügyi hatóság a kijelölt bérlőt nyolc napon belül meghallgatja és a szerződéskötés megtagadásának okát megvizsgálja. A vizsgálat eredményéhez képest vagy megsemmisíti a kiutaló határozatot és új bérlőt jelöl ki, vagy pedig a bérleti szerződés megkötésére új határidőt állapít meg.

(3) Ha a felek a szerződést az új határidőn belül megkötik, a bérlő a jogerős kiutaló határozat kézbesítésének napjától kezdődően köteles a bért megfizetni. Ha a lakásba valamely okból nem lehet beköltözni, a bérlő a bért attól az időponttól kezdődően köteles megfizetni, amikor a lakásba be lehet költözni [R. 13. § (1) bekezdés].

Szolgálati lakás kiutalása

7. § (1) A szolgálati lakás bérlőjét - a szakszervezeti bizottság meghallgatásával - a szerv vezetője jelöli ki.

(2) A szerv a megüresedéstől, illetve a megszerzéstől számított nyolc napon belül köteles közölni az elsőfokú lakásügyi hatósággal, hogy a szolgálati lakás bérlőjéül kit jelöl ki. Ha a szerv az említett határidőn belül nem jelöli ki a bérlőt, a lakásügyi hatóság további nyolc napon belül köteles azt erre felhívni. Ha a szerv a bérlőt a felhívástól számított nyolc napon belül sem jelöli ki, a lakásügyi hatóság köteles azt a lakással rendelkező szerv felettes szervének - minisztérium (országos hatáskörű szerv) esetében a miniszter (országos hatáskörű szerv vezetője) - tudomására hozni. A felettes szerv (miniszter, országos hatáskörű szerv vezetője) tizenöt napon belül köteles a lakás bérlőjének kijelölése iránt intézkedni.

(3) A lakásügyi hatóság indokolt esetben hozzájárulhat ahhoz, hogy a szerv a szolgálati lakás bérlőjét meghatározott későbbi időpontban jelölje meg.

Vhr. 14. § Szolgálati lakás bérlőjének kijelölésére jogosult szerv: az államhatalom és az államigazgatás szerve, intézete, intézménye, politikai, vagy az ország egész területén működő társadalmi szervezet, ennek intézete és intézménye, a szövetkezet, szövetkezeti szövetség és szövetkezeti vállalat.

Vhr. 15. § A szerv vezetője köteles gondoskodni arról, hogy minden öt kiutalásra kerülő lakás közül egyet fiatal házaspárnak juttasson.

8. § (1) A lakásügyi hatóság köteles ellenőrizni, hogy a szerv a bérlő kijelölésénél a lakásügyi jogszabályoknak megfelelően járt-e el. Ha a szerv a bérlő kijelölésénél a jogszabályokat nem vette figyelembe, a lakásügyi hatóság köteles erre a szerv figyelmét felhívni. Ha a szerv vezetője a lakásügyi hatóság észrevételeit nem fogadja el és a kijelölést nem módosítja, a lakásügyi hatóság intézkedés végett megkeresi a szerv felett felügyeletet gyakorló minisztert (országos hatáskörű szerv vezetőjét).

(2) A szolgálati lakáshoz juttatott dolgozó a bérleti szerződést a lakásügyi hatóság kiutaló határozatának kézhezvétele után kötheti meg.

Vhr. 16. § (1) A lakásügyi hatóság különösen azt köteles ellenőrizni, hogy a szolgálati lakás a kijelölt bérlő jogos lakásigényének mértékét - a különszobára való esetleges jogát is figyelembe véve - nem haladja-e meg.

(2) Ha a szerv vezetője a lakásügyi hatóság észrevételeit nem fogadja el, a lakásügyi hatóság a kijelölt bérlő részére a lakást kiutalja.

9. § A jelen rendelet 7. és 8. §-ában foglalt rendelkezések nem vonatkoznak a munkakörrel kapcsolatos szolgálati lakásokra.

Lakáscsere

10. § (1) A bérlők lakásukat kölcsönös megegyezéssel - a lakásügyi hatóság jóváhagyásával - elcserélhetik. Ilyen esetben a lakás a cserére irányuló szándék bejelentésétől számított hat hónapig mentes az igénybevétel alól.

(2) A szolgálati lakás bérlője csak akkor jogosult lakását más - akár szolgálati, akár olyannak nem tekintendő - lakásra elcserélni, ha a cseréhez a szolgálati lakással rendelkező szerv is hozzájárul.

(3) A lakáscsereszerződés a lakásügyi hatóság jóváhagyásával válik érvényessé.

Vhr. 17. § . A lakáscserére irányuló szándékot a lakásügyi hatósághoz kell írásban bejelenteni. A lakásügyi hatóság a bejelentést a lakásnyilvántartó lapon feljegyzi és erről a bérlőnek igazolást ad. A lakásügyi hatóság megtagadja a bejelentés feljegyzését, ha a lakást (a jogos lakásigény mértékét meghaladó lakrészt) a bejelentést megelőzően már kiutalta.

Vhr. 18. § (1) A lakáscsereszerződést a 2. számú minta szerint kell megkötni. Bérlőtársak (R. 39. §) esetében a szerződést valamennyi bérlőtársnak (pl. mindkét házastársnak) alá kell írnia.

(2) A lakáscsereszerződést a bérbeadókkal láttamoztatni kell. A bérbeadóknak a szerződésen nyilatkozniuk kell arról, hogy az elcserélendő lakások bérlőinek van-e lakbérhátraléka vagy a bérlettel kapcsolatos egyéb tartozása.

(3) A lakáscsereszerződésen lakásonként 6.- forint illetéket kell leróni [6.470-52/1950. (XII. 31.) PM rendelet 70. § (1) bekezdés a/2. és b/2. pont].

Vhr. 19. § (1) A lakáscsereszerződést jóváhagyás, illetőleg a lakások kiutalása végett ahhoz a lakásügyi hatósághoz kell benyújtani, amelynek területén az elcserélendő lakások vannak.

(2) Ha az elcserélendő lakások különböző lakásügyi hatóságok területén vannak, a szerződést ezek közül bármelyik hatósághoz be lehet nyújtani. A lakásügyi hatóság - - jóváhagyás esetén - a szerződést a következő érdekelt hatósághoz továbbítja. A kiutaló határozatot valamennyi lakásra az a lakásügyi hatóság hozza meg, amely a szerződést jóváhagyás végett utolsóként kapta meg.

(3) A kiutaló határozatban fel kell tüntetni, hogy a kiutalás lakáscsereszerződés alapján történt, valamint azt, hogy a cserét az érdekelt lakásügyi hatóságok milyen számú határozattal hagyták jóvá.

Vhr. 20. § A szolgálati lakást a lakással rendelkező szerv is elcserélheti, ha a lakás üres.

Vhr. 21. § A bérlő jogosult lakását két vagy több lakásra is elcserélni, ha a megszerzendő lakások a vele együttlakó személyek jogos lakásigényének mértékét nem haladják meg. Ilyen esetben a szerződésben fel kell tüntetni azt, hogy melyik lakásnak ki lesz a bérlője, s a szerződést mindazoknak alá kell írniuk, akik a csere folytán bérlőkké válnak. A lakásügyi hatóság a jóváhagyás, illetőleg a lakások kiutalása során a R. 5. §-ában meghatározott ki okokat köteles figyelembe venni.

11. § (1) A lakásügyi hatóság a csere jóváhagyását köteles megtagadni, ha

a) a társbérleti lakrészbe a csere folytán olyan személy kerülne, aki fertőző gümőkórban, vagy fertőző, illetőleg fertőzésre gyanús nemibetegségben szenved;

b) a csere folytán a cserélő fél részére jutó lakás a jogos lakásigényének mértékét meghaladná;

c) valamely cserélő félnek lakbérhátraléka vagy a bérlettel kapcsolatos egyéb tartozása van - mindaddig, amíg azt ki nem egyenlíti.

(2) A lakásügyi hatóság a csere jóváhagyását megtagadhatja, ha

a) a társbérleti lakrész cseréje folytán a lakásban maradó társbérlő lényegesen hátrányosabb helyzetbe kerül;

b) a csere következtében valamelyik cserélő fél indokolatlanul, lényegesen rosszabb körülmények közé kerül;

c) a cserélő bérlő e rendelet hatálybalépése után a lakását kisebbre cserélte el, a csere jóváhagyásától számítva három év még nem telt el és lakását személyi körülményeinek változása nélkül nagyobb lakásra akarja elcserélni.

Vhr. 22. § (1) Lakáscsere esetében a bérlővel egyidejűleg a vele együttlakó személyek is kötelesek a lakást elhagyni; ettől a felek a szerződésben eltérhetnek.

(2) Ha a lakásban albérlő lakik és a cserélő felek nem állapodtak meg abban, hogy az albérlő a lakásban marad, az albérlő részére más, megfelelő albérletet kötelesek biztosítani. Ha az albérlő a felajánlott albérletet nem fogadja el, a bérlő az albérleti jogviszonyt felmondhatja [R. 44. § (2) bekezdés b) pont].

Vhr. 23. § A lakáscsereszerződés nem teljesítéséből vagy nem szerződésszerű teljesítéséből eredő viták eldöntése a bíróság hatáskörébe tartozik. Lakáscsereszerződésen alapuló kiutaló határozat végrehajtását a lakásügyi hatóság nem rendelheti el.

A jogos lakásigény mértéke

12. § (1) Minden családot, amely kettőnél nem több személyből áll és minden olyan személyt, aki egyedül él, egy-egy lakószoba illeti meg.

(2) Ha a család kettőnél több személyből áll, minden további két személynek egy lakószoba jár.

(3) Ha a család páratlan számú tagból áll, a páratlan számú családtag után is jár további egy lakószoba.

(4) A munkakörüknél fogva magasabb szellemi munkával foglalkozók részére indokolt esetben különszoba juttatható. Különszoba biztosítható akkor is, ha családi, vagy egészségügyi körülmények ezt megkívánják.

Vhr. 24. § (1) A jogos lakásigény mérté-kének megállapításánál a bérlő családjához kell számítani azt is, aki nem albérleti vagy munkaszerződés, hanem rokoni, vagy személyi kapcsolat alapján, a bérlő hozzájárulásával lakik a lakásban.

(2) Az albérlőt és családtagjait, valamint a háztartási alkalmazottat külön családként kell számításba venni.

(3) A jogos lakásigény mértékének megállapításánál a 6 m2-t meg nem haladó alapterületű lakószobát figyelmen kívül kell hagyni. A 6 m2-t meghaladó alapterületű lakószobára egy személyt, a 9 m2 -t meghaladó alapterületű lakószobára pedig két személyt kell számítani.

Vhr. 25. § (1) Munkakörüknél, illetőleg beosztásuknál fogva különszobára jogosul-

- az országgyűlés tagjai;

- az államhatalom és az államigazgatás országos és legalább járási területre illetékes helyi szerveinek vezetői, azok helyettesei, főosztályvezetői, valamint osztályvezetői;

- az államhatalom és az államigazgatás legalább járási területre illetékes intézeté-nek, intézményének vezetői, azok helyette-sei, főosztályvezetői, osztályvezetői;

- a politikai, társadalmi, tudományos, gazdasági, egészségügyi, népművelési - országos, megyei és járási - szervezetek vezetői, azok helyettesei, főosztályvezetői és osztályvezetői;

- bírák és ügyészek;

- a Magyar Tudományos Akadémia rendes és levelező tagjai;

- a tudományok doktorai és kandidátusai;

- az egyetemi és főiskolai tanárok, docensek:

- az adjunktusok és tanársegédek;

- a művészek, költők és írók, ha jogosultságukat az illetékes művészeti szövetség igazolja;

- az újságírók;

- a magángyakorlatot folytató mérnö-kök, a gyakorló orvosok (akkor is, ha intézmények bentrendelő orvosai), az ügyvédek (akkor is, ha ügyvédi munkaközösség tagjai), jogtanácsosok;

- a tanintézetben oktató, vagy ott szak-felügyeletet ellátó tanárok és tanítók, végül

- azok, akiket a főfelügyeleti szerv (minisztérium, országos hatáskörű szerv) veze-tője vagy helyettese személyes hatáskör ben arra jogosultaknak igazol.

(2) A lakásügyi hatóság indokolt esetben különszobát biztosíthat annak a fizikai dolgozónak, akit a népgazdaság szempontjából jelentős találmányai, újításai erre érdemessé tesznek.

(3) A különszoba az igénybevétel alól mentes.

Vhr. 26. § A Vhr. 25. § (1) bekezdésében felsorolt munkakörben, illetőleg beosztásban dolgozó, egyedülálló személy külön szobára akkor jogosult, ha olyan foglalkozása van, amely a különszoba juttatását indokolttá teszi (pl. orvos, ügyvéd, kutató tudós).

Vhr. 27. § Ha az, aki különszobára jogo-sult, a Vhr. hatálybalépését követően lakásában albérletet létesít, az albérletbe adott lakószoba jogos lakásigényének mértékébe beszámít.

Vhr. 28. § Családi körülmények miatt különszobát kell biztosítani, ha azt különböző nemű személyek elhelyezése megkívánja.

Vhr. 29. § Egészségügyi okból különszobát kell biztosítani, ha az együttlakó személyek egyike fertőző, illetőleg fertőzésre gyanús betegségben szenved, de állapota intézeti gyógykezelést nem követel meg.

Vhr. 30. § (1) Ipari, vagy kereskedelmi tevékenység folytatása céljára lakásban szobát (munkaszoba) juttatni nem lehet. Az ilyen célra használt szobát azonban csak akkor lehet igénybe venni, ha a lakásügyi hatóság a lakás környékén a bérlő részére egyidejűleg más, nem lakás céljára szolgáló - megfelelő - helyiséget biztosít. Abban a kérdésben, hogy a cserehelyiség munkaszoba céljára megfelelő-e, a végrehajtó bizottság ipari, illetőleg kereskedelmi osztálya véleményének meghallgatása után a lakásügyi hatóság dönt.

(2) A munkaszobában elhelyezett gépek, egyéb felszerelések és ingóságok átköltöztetésével kapcsolatos költségeket, valamint a kiutalt helyiség használhatóvá tétele érdekében szükséges munkák költségeit az köteles megtéríteni, akinek a munkaszobát kiutalták. E költségek megtérítésével kapcsolatos viták eldöntése a bírósás hatáskörébe tartozik.

A bérbeadó, valamint a bérlő jogai és kötelességei

13. § (1) A bérlő a lakás bérét - ha a lakásba be lehet költözni - a jogerős kiutaló határozat kézbesítésétől köteles megfizetni. Ha a lakásba valamely okból nem lehet beköltözni, akkor a bérlő a bért attól az időponttól köteles megfizetni, amikor a lakásba be lehet költözni.

(2) A bérbeadó - ha a fizetendő bérnek és járulékainak a meghatározása a beköltözés előtt nem történt meg - a bérlő beköltözésétől számított nyolc napon belül írásban köteles a fizetendő bért és járulékait a bérlővel közölni.

(3) A bérlő jogosult a közölt bér ellen a közlést követő nyolc napon belül a bérbeadónál kifogással élni. Ha a bérbeadóval meg nem egyezik, a bíróságtól további nyolc napon belül kérheti a bér bírói megállapítását.

(4) A bérlő - kifogás esetén - a jogerős bírói döntésig a korábbi bért, a még bérbe nem adott lakás esetében pedig a bérbeadó által közölt bért köteles fizetni.

Vhr. 31. § . Ha a bérlő a közölt bért kifogásolja, ezt nyolc napon belül írásban kell a bérbeadóval közölnie. Ha ezt elmulasztja, a bérbeadó által közölt bért köteles megfizetni. Ha a bérbeadóval meg nem egyezik, a kifogás megtételére megállapított határidő lejártától számított nyolc napon belül kérheti a bér bírói megállapítását.

14. § A lakbért és törvényes járulékait a bérlő köteles két egyenlő részletben előre megfizetni. Az első részletet a hó 12. napjáig, a második részletet a hó 25. napjáig kell megfizetni.

15. § (1) A bérlőt megilleti a fizetendő bér mérséklése, ha a bérbeadó őt a lakás rendeltetésszerű használatában - az épület helyreállításával, felújításával vagy átépítésével kapcsolatban - részben vagy egészben korlátozza vagy akadályozza. A bérlőnek ez a joga csak arra az időre vonatkozik, amely időben a lakást nem, vagy csak korlátozottan használhatja.

(2) Abban az esetben, ha a bérbeadó a bérmérséklési kérelmet nyolc napon belül nem fogadta el, a bérlő további nyolc napon belül jogosult a bíróságnál bérmérséklést kérni. A bíróság jogerős határozatáig a bérlő a korábbi bért tarozik megfizetni.

Vhr. 32. § A bérmérséklésre irányuló kérelmet írásban kell a bérbeadóval közölni.

16. § (1) Azt a bérlőt, aki a bérbeadó hozzájárulásával és hatósági engedéllyel lakását helyreállítja, műszakilag megosztja vagy nem lakás céljára szolgáló helyiséget lakás céljára átalakít, bérbeszámítási jog illeti meg.

(2) A bérlő a helyreállításra, műszaki megosztásra, illetőleg az átalakításra fordított költségek hetvenöt százalékát számíthatja be a bérbe, ez az összeg azonban nem lehet több, mint a lakás tíz évi bérének összege. A bér összegének szempontjából a mindenkor esedékes tiszta bér és törvényes járulékainak teljes összegét kell figyelembe venni.

(3) A bérlő az előző bekezdés alapján őt megillető összeg megtérítése fejében az időszakonként esedékes tiszta bér és törvényes járulékainak hetven százalékát jogosult mindaddig visszatartani, amíg a beszámítható költségei megtérülnek.

17. § (1) A helyreállítási, műszaki megosztási, illetőleg átalakítási munkák költségeinek elismerését az állami építőipari árakon számított tényleges költségek alapján a bérbeadótól a munkálatok befejezését követő hónap utolsó napjáig kell kérni.

(2) Ha a bérbeadó a ténylegesen felmerült költségeket vagy a bérbeszámítást kifogásolja, vagy a bejelentésre tizenöt napon belül nem válaszol, a bérlő nyolc napon belül a bíróságtól kérheti annak megállapítását. A bíróság jogerős határozatáig a korábbi teljes bért kell megfizetni.

Vhr. 33. § A R. 16. § (1) bekezdése alapján végzett munkákat szabályszerűen kiállított számlával kell igazolni.

Vhr. 34. § A bérlő szokásos mértéket meghaladó kivitelezésű berendezéseket (pl. két WC, üvegezett szárnyasajtók, szabványtól eltérő berendezések, a szokottnál nagyobb terjedelmű csempeburkolat vagy olajlábazat) csak saját költségén létesíthet.

18. § (1) Ha a bérlő a helyreállított, műszakilag megosztott, illetőleg átalakított lakásból beszámítható költségeinek megtérülése előtt elköltözik, a bérbeadó köteles részére a hátralékos összeget olyan részletekben megtéríteni, amilyen részletekben azt a bérlő beszámíthatta.

(2) Az elűző bekezdésben meghatározott költségek megtérítésével kapcsolatos viták eldöntése a bíróság hatáskörébe tartozik.

19. § (1) A bérleti jogviszony létrejöttekor a bérbeadó a lakást, valamint annak tartozékait és felszereléseit a bérlőnek használható állapotban, leltár szerint köteles átadni.

(2) A bérbeadó köteles gondoskodni arról, hogy az épület és a bérlők közös használatára szolgáló helyiségek állandóan tiszta állapotban legyenek. Az épület kapualját, a lépcsőházat, a folyosókat, továbbá az ingatlan előtti járdát köteles tisztántartani. Télen a járdát a hótól köteles megtisztítani és a lépcsők, valamint a járda síkosságát megszüntetni.

(3) Azokban a házakban, amelyekben a vonatkozó jogszabályok értelmében házfelügyelő tartása nem kötelező, a (2) bekezdésben meghatározott munkák ellátását a bérlő elvállalhatja. Ilyen esetben a bérlő lakbérét 20%-kal csökkenteni kell. A bérlőnek a (2) bekezdésben meghatározott munkák ellátására vonatkozó kötelezettségét, valamint a lakbér ennek megfelelően csökkentett összegét a bérleti szerződésbe kell foglalni, illetőleg a bérleti szerződést ennek megfelelően ki kell egészíteni.

Vhr. 35. § A leltárban a lakás tartozékainak és felszereléseinek darabszámát és állapotát (új, használt, erősen használt) is fel kell tüntetni. A bérlő a leltárban felsorolt tárgyaknak leltár szerinti állapotban történt átvételét aláírásával köteles elismerni.

Vhr. 36. § (1) Az épület kapualját, a lépcsőházat és a folyosókat köteles a bérbeadó naponta felsepertetni és locsoltatni, valamint a szükségnek megfelelően, de legalább hetenként egyszer lemosatni. Köteles a bérbeadó gondoskodni arról is, hogy a kapualjat, a folyosókat, a lépcsőházakat és a közös használatra szolgáló helyiségek előtereit negyedévenként legalább egyszer nagytakarítással megtisztíttassa. Az ingatlan előtti járdát a bérbeadó naponta köteles felsepertetni és locsoltatni.

(2) A bérbeadó köteles gondoskodni arról, hogy az esti sötétség beálltától a kapui zárás időpontjáig a ház udvara, a kapualj, a lépcsőház, a folyosók és a lakók közös használatára szolgáló helyiségek előterei kellően meg legyenek világítva. A lakók közös használatára szolgáló helyiségeket a használat tartama alatt a bérbeadó ugyancsak köteles megvilágítani. A kapuzárástól a nappali világosság kezdetéig is köteles a bérbeadó az említett helyiségek megvilágitásáról gondoskodni oly módon, hogy a la-kásba igyekvőknek, vagy az onnan távozóknak kellő világítás álljon rendelkezésre.

Vhr. 37. § Ha a bérlő a tisztántartási munkák [R. 19. § (3) bekezdés] ellátását elvállalta, lakásának bérét, a házban lévő lakások átlagos bérének húsz százalékával kell csökkenteni.

20. § (1) A bérbeadó az épület, a lakás és a közös használatra szolgáló helyiségek használhatósága érdekében köteles gondoskodni:

a) az épület állagának jókarbantartásáról és központi berendezéseinek állandó üzemképes állapotáról;

b) a falon belül keletkezett hiba kijavításáról, kivéve, ha az a bérlő gondatlanságából, vagy a bérlőnek, illetőleg a vele együttlakó személyeknek felróható rendeltetésellenes használatból keletkezett.

(2) A bérbeadót terheli a lakás tartozékainak és felszereléseinek pótlása, ha annak szükségessége a bérlő hibáján kívül - gondos használat mellett - a természetes elhasználódás következtében állott elő.

Vhr. 38. § Közös használatra szolgáló helyiségek, különösen: udvar, kapualj, folyosók, padlás, pince (a lakáshoz tartozó rekeszek kivételével), mosókonyha (házi mosoda), szárítókamra, mángorlóhelyiség, lépcsőházak, közös mosdó, közös fürdőszoba, közös WC. (árnyékszék), gyermekkocsi-, vagy kerékpármegőrző, közös konyha, közös ebédlő, kultúrhelyiség.

Vhr. 39. § Az épület központi berendezéséhez tartoznak különösen: felvonó, központi fűtő- és melegvízszolgáltató berendezés, víz-, gáz-, csatorna- és villanyhálózati fővezetékek, kút, emésztő berendezés, házi mosoda (tömbmosoda) berendezése, házvilágítás berendezése, valamint ezek tartozékai (alkatrészei) és felszerelései.

Vhr. 40. § Tartozék, illetőleg felszerelés az, ami a lakásba beépítésre kerül (ideértve az alkatrészt is), vagy a lakás állagával egyéb módon szorosan összefügg, vagy az épület (lakás) rendeltetésszerű használatához, épségben tartásához szükséges, illetőleg azt elősegíti. Ilyen: a beépített fürdőkályha, a beépített szekrény (vagy egyéb beépített bútor), a cserépkályha, az ajtók, az ablakok, a padlózat, a takaréktűzhely, a kályha, a falimosdó, a vízöblitő kagyló, a WC. felszerelés, a fürdőkazán, a fürdőkád, a redőnyök, az ajtó- és ablakzárak, a napvédő függöny, a takarításra szükséges eszközök (létrák, porolóállványok, mosóteknő, öblítődézsa, szemétvödör), a kert művelésére szolgáló eszközök.

Vhr. 41. § A bérbeadó az épület központi berendezéseit oly módon köteles állandóan üzemképes állapotban tartani, hogy a bérlőket a lakások és egyéb helyiségek rendeltetésszerű használatában huzamosan ne akadályozza. Ha a hiba kijavítása hosszabb időt vesz igénybe, az üzemszünetről és annak várható tartamáról a bérbeadó a bérlőket a munkálatok megkezdése előtt értesíteni köteles.

Vhr. 42. § (1) Falon belül keletkezett hiba az, amely az épület központi berendezéseiben keletkezik, kivéve a. villanyvezetéknek a lakásban elhelyezett mérőfejtől (villanyórától) a fogyasztóberendezésig terjedő szakaszán keletkezett hibákat.

(2) A falon belül keletkezett hibát a bérlő gondatlansága okozza, ha pl. a vízvezetéki, vagy WC. kagylóba (öblítőbe) nagyobb tárgyakat, házi szemetet, maró folyadékot enged le, s ennek következtében rongálódás áll elő: ha meg nem engedett terheléssel a villanyvezetéken rövidzárlatot okoz, vagy egyéb gondatlan használattal hibát idéz elő.

Vhr. 43. § A bérbeadó akkor köteles pótolni a lakás tartozékát (alkatrészét) vagy felszerelését, ha elhasználódása oly mértékű, hogy az már meg nem javítható, vagy a javítás aránytalanul költséges volna. Az ezzel kapcsolatos viták eldöntése a bíróság hatáskörébe tartozik.

Vhr. 44. § A bérbeadót terhelő javítási munkák elvégzése során a bérbeadó köteles a falak vakolatát és festését eredeti állapotba visszaállítani, szükség esetén a lakást, illetőleg azokat, a helyiségeket kifesteni, amelyekben javítási munkákat végeztek.

Vhr. 45. § A bérbeadó köteles a bérlők névtábláját kifüggeszteni. A névtáblát a kapualjban vagy a lépcsőház földszinti bejáratánál, szembetűnő helyen, olyan magasságban kell elhelyezni és úgy kell megvilágítani, hogy adatait jól lehessen olvasni. A névtáblán fel kell tüntetni valamennyi bérlő (társbérlő, bérlőtárs, albérlő), a bérbeadó és a házfelügyelő nevét, valamint a lakások emelet (földszint) és ajtószám szerinti megjelölését.

Vhr. 46. § A bérbeadó köteles a lakásokat sorszámmal, az emeleteket pedig jól olvasható számtáblákkal ellátni. A számtáblákat a lépcsőház toroklatánál, szembetűnő helyen kell elhelyezni.

21. § (1) A bérlő a 20. §-ban meghatározott munkákat a bérbeadó költségére jogosult elvégeztetni, ha a bérbeadó a bérlő írásbeli felszólításától számított harminc napon belül ennek nem tesz eleget és ezáltal a bérlemény használhatósága csökken vagy az épület állagát károsodás érheti.

(2) Ha a bérbeadó a munkálatok költségeinek beszámítását részben vagy egészben megtagadja, a bérlő a költségek megállapítását a bérbeadó nyilatkozatától számított nyolc napon belül kérheti a bíróságtól.

(3) A bíróság jogerős határozatáig a teljes bért kell megfizetni.

Vhr. 47. § A bérlőt a R. 21. § (1) bekezdése alapján elvégzett munkákra fordított költségek teljes összege erejéig bérbeszámítási jog illeti meg. Az összeg megtérítése fejében az időszakonként esedékes tiszta bér és törvényes járulékainak hetven százalékát jogosult mindaddig visszatartani, amíg az összeg meg nem térül.

22. § A bérbeadó jogosult a lakás rendeltetésszerű és gondos használatát a bérlő nyugalmának és foglalkozásának zavarása nélkül évenként két ízben, munkanapon ellenőrizni.

Vhr. 48. § A bérbeadó ellenőrzési jogát csak munkanapokon 8-20 óra között gyakorolhatja.

23. § (1) A bérbeadó jogosult a bérlőnek az ingatlan területén lévő ingóságai elszállítását mindaddig megakadályozni, amíg a bérlő a hátralékos bért vagy a bérlettel kapcsolatos egyéb hátralékos tartozásait, avagy az épület, illetőleg a lakás szándékos, vagy gondatlan megrongálásából eredő igazolt kárt meg nem fizeti.

(2) A bérbeadó visszatartási joga nem terjed ki azokra az ingóságokra, amelyek az 1955. évi 21. törvényerejű rendelet 55-58. §-a értelmében a végrehajtás alól mentesek.

(3) Ha a bérlő a bérbeadónál a visszatartási jog ellen írásban kifogást emel, a bérbeadó köteles követelését nyolc napon belül bírói úton, vagy amennyiben ennek helye van, közjegyző útján (1955. évi 21. törvényerejű rendelet 2. §-a és 14. §-ának b) pontja) érvényesíteni, ellenkező esetben visszatartási joga megszűnik.

24. § (1) A bérlő és a vele együtt lakó személy a lakást, továbbá a bérlők közös használatára szolgáló helyiségeket rendeltetésszerűen, gondosan, a szocialista együttélés követelményeinek megfelelően köteles használni.

(2) A bérlőnek joga van a lakás használhatóságának fokozása érdekében a bérbeadó előzetes hozzájárulásával és szükség esetén építésügyi hatósági engedéllyel a lakásban kisebb átalakítási munkálatokat (ajtó, ablak, kályha, takaréktűzhely, fürdőszoba-berendezés stb. létesítése, vagy áthelyezése) saját költségén, megtérítési igény nélkül elvégeztetni. A bérleti jogviszony megszűnésekor - a bérbeadó kívánságára - a bérlő köteles az eredeti állapotot helyreállítani.

(3) A bérlő köteles a lakást, annak tartozékait és felszereléseit karbantartani, javíttatni, valamint a falon kívül keletkezett hibáknak és a lakásban lévő villanyvezeték hibáinak kijavításáról gondoskodni.

(4) Ha a bérlő, vagy a vele együttlakó személyek az épületet, illetve a lakást, annak tartozékait vagy felszereléseit szándékosan vagy gondatlanságból megrongálják, a bérlő köteles a rongálódás kijavításáról gondoskodni.

(5) Ha a bérlő a (3), illetőleg a (4) bekezdésben meghatározott kijavítási kötelezettségének nem tesz eleget, a bérbeadó felhívhatja, hogy a mulasztást harminc napon belül pótolja. Ha a bérlő a javításokat erre sem végezteti el, a munkálatokat a bérbeadó a bérlő költségére elvégeztetheti.

Vhr. 49. § A bérlő és a vele együttlakó személyek a lakás tartozékait és felszereléseit, valamint az épület központi berendezéseit is rendeltetésszerűen és gondosan kötelesek használni.

Vhr. 50. § (1) Kisebb átalakítási munkálatok: kályhák vagy fűtőkészülékek létesítése, etagefűtés beszerelése, a meglévők kicserélése, áthelyezése vagy átalakítása, a lakásból való kihelyezése, ajtó vagy ablak létesítése, áthelyezése, befalazása, fürdőszoba berendezés áthelyezése, bútorok falbaépítése, stb. Kisebb átalakítási munkálatok, továbbá a víz, gáz, villany bevezetésével, vagy a mellékhelyiségek áthelyezésével, megosztásával, illetőleg a mellékhelyiségek területéből újabb mellékhelyiségek létesítésével kapcsolatos munkálatok is.

(2) Nem tekinthetők kisebb átalakítási munkálatoknak azok a munkálatok, amelyeknek következtében a lakószobák száma vagy alapterülete megváltozik (pl. válaszfal építése vagy lebontása). Az ilyen munkálatokra a R. 16. és 17. §-ában foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

Vhr. 51. § A bérlő a tervezett átalakítási munkákhoz a bérbeadó hozzájárulását a munkálatok megkezdése előtt írásban köteles kérni. A bérbeadó a kérelemre - annak kézhezvételétől számított nyolc napon belül - írásban nyilatkozni köteles, ha ezt elmulasztja, a hozzájárulást megadottnak kell tekinteni. Az ezzel kapcsolatos viták eldöntése községekben a végrehajtó bizottság elnökének, városokban az elsőfokú építésügyi hatóság hatáskörébe tartozik.

Vhr. 52. § A bérbeadó az írásbeli hozzájárulásban kikötheti, hogy a bérlő a bérleti jogviszony megszűnésekor az eredeti állapotot visszaállítani köteles. A bérlő visszaállítási (visszahelyezési) kötelezettségének a bérbeadó felhívására saját költségén köteles eleget tenni.

Vhr. 53. § (1) A lakásnak (tartozékainak, felszereléseinek) karbantartása keretében a bérlőt terhelő javítási munkák különösen:

- a vízvezetéki csapok tömítése,

- tüzelőberendezés (cserépkályha, vaskályha, takaréktűzhely) használhatóságának biztosítása,

- a nyílászáró szerkezetek (ablakok, ajtók) zárainak javítása,

- a villamossági berendezések (kapcsolók, konnektorok, lámpahelyek, stb.) állandó használhatóságának biztosítása és azok pótlása,

- a fal festésének és vakolatának, a meleg- és hidegpadlónak épségben- és tisztántartása,

- a redőnyök használható állapotban tartása,

- a WC.-, mosdó-, fürdőszoba és zuhanyzóberendezés, valamint azok tartozékainak használható állapotban tartása.

- gáz- és villanytűzhely, vízmelegítő, melegvíztároló üzemképes állapotban tartása,

- a pincerekesz (fáskamra) válaszfalain a hibák kijavítása,

- a lakáshoz tartozó ól, árnyékszék, istálló, raktár, vagy egyéb gazdasági célt szolgáló építménynek, valamint tartozékainak és felszereléseinek karbantartása a fentiek szerint,

- a lakáshoz tartozó kút, illetőleg víztartály üzemképes állapotban tartása,

- az udvar belső kerítésének javítása.

(2) Több bérlő esetén a karbantartási kötelezettség a bérlőket egyetemlegesen terheli.

Vhr. 54. § A falon kívül keletkezett hibákat is a bérbeadó köteles kijavíttatni, ha azokat elemi csapás okozta, vagy a bérbeadót terhelő karbantartási kötelezettség elmulasztása következtében állottak elő.

Vhr. 55. § (1) Ha a bérlő, vagy a vele együttlakó személyek az épületet, a lakást, annak tartozékait, vagy felszereléseit szándékosan vagy gondatlanságból megrongálták, de a bérlő a bérbeadó kijavításra, illetőleg helyreállításra vonatkozó írásbeli felszólításának nem tesz eleget és a munka késedelmes elvégzése a lakás vagy az ingatlan állagának nagyobb megrongálódását okozhatja, veszéllyel jár, vagy a bérlőket a lakások (egyéb bérlemények) rendeltetésszerű használatában akadályozza, - a bérbeadó köteles a munkát elvégeztetni.

(2) A bérbeadó az előző bekezdésben említett esetben a bérlőtől a javítási munkák fogyasztói áron számított költségeinek megtérítését követelheti. Ha a bérlő megtérítési kötelezettségének nem tesz eleget, a bérbeadó követelését bírói úton érvényesítheti.

25. § (1) A bérleti jogviszony megszűnésekor a bérlő a lakást, valamint annak tartozékait és felszereléseit a bérbeadónak használható állapotban, leltár szerint köteles visszaadni.

(2) Ha valamely tartozék, illetve felszerelés a természetes elhasználódás következtében használhatatlanná vált, ezt a leltárban fel kell jegyezni. A bérlő és a bérbeadó között ezzel kapcsolatban felmerült vita eldöntése a bíróság hatáskörébe tartozik.

26. § (1) Az igénybevehető lakást, illetőleg lakrészt a megüresedés napjától számított három napon belül a bérbeadó köteles az elsőfokon eljáró lakásügyi hatósághoz írásban bejelenteni.

(2) A bérbeadó azonnal jelenteni köteles az elsőfokú lakásügyi hatóságnak, ha a kezelésében, illetőleg a tulajdonában levő helyiséget jogtalanul elfoglalják.

Vhr. 56. § A lakás megüresedésének napja - az ellenkező bebizonyításáig - az a nap, amelyen a bérlő a lakónyilvántartókönyv adatai szerint véglegesen kijelentkezett.

A bérleti jogviszony megszűnése

27. § A bérleti jogviszony megszűnik:

a) felmondással (28-30. §)

b) bírói ítélet alapján (38. és 40. §)

c) a bérlő halálával (31. §)

d) lemondással (32. §)

e) kiutasítás (kitiltás) és elítélés esetében (33. §)

f) a lakás elhagyásával (34. §).

28. § (1) A bérleti jogviszonyt felmondással a bérlő bármikor megszüntetheti. A felmondás a hónap utolsó napjára szólhat. A bérlő a felmondást legalább tizenöt nappal korábban írásban köteles a bérbeadóval közölni.

(2) A bérbeadó felmondással élhet, ha

a) a bérlő, vagy a vele együttlakó személy a lakást, a bérlők közös használatára szolgáló helyiségeket és berendezési tárgyakat vagy egyébként az épület állagát rongálja, illetőleg rendeltetésükkel ellentétesen használja;

b) a bérlő az ingatlan karbantartásával, felújításával, vagy helyreállításával kapcsolatos munkálatok elvégzését figyelmeztetés ellenére akadályozza;

c) a bérlő a bérfizetésre megállapított időpontig a bért vagy a bérrel egy tekintet alá eső díjakat nem fizeti meg és fizetési kötelezettségének felszólítás ellenére sem tesz eleget (29. §);

d) a bérlő, vagy a vele együttlakó személy az épületben lakó személyek valamelyikével, a bérbeadóval, a ház kezelőjével, vagy a házfelügyelővel szemben a szocialista együttélés szabályaival ellentétes, botrányos, tűrhetetlen magatartást tanúsít,

Vhr. 57. § Ha a bérlő felmondása a R. 28. §-ának (1) bekezdésében meghatározott határidő után érkezett a bérbeadóhoz, a bérbeadó a felmondást a következő hónap utolsó napjára jogosult elfogadni. A bérlő eddig az időpontig még abban az esetben is köteles a bért és annak járulékait megfizetni, ha időközben a lakást elhagyta.

Vhr. 58. § Ha a bérbeadó a szolgálati lakásra létesített bérleti jogviszonyt felmondja, erről a szolgálati lakással rendelkező szervet egyidejűleg értesíteni köteles,

29. § (1) A bérbeadó a 28. § (2) bekezdés c) pontja esetében a bérfizetésre előírt határidő eltelte után köteles a bérlőt a bér megfizetésére írásban felszólítani. Ha a bérlő a felszólításnak nyolc napon belül nem tesz eleget, a bérbeadó további nyolc napon belül felmondással élhet.

(2) A felmondás az elmulasztott bérfizetési ha táridőt követő hónap utolsó napjára szólhat, de nem lehet rövidebb tizenöt napnál.

(3) A 28. § (2) bekezdésének a), b) és d) pontjaiban említett magatartás megszüntetésére a bérbeadó a bérlőt nyolc napon belül köteles írásban felszólítani. Ha a felszólítás eredménytelen marad és a bérlő a kifogásolt magatartását folytatja, vagy egy éven belül ismétli, a bérbeadó újabb felszólítás nélkül nyolc napon belül a hónap utolsó napjára felmondással élhet.

(4) A 28. § (2) bekezdésének a) és d) pontjára alapított felmondást nem kell előzetes felszólításnak megelőzni, ha a kifogásolt magatartás súlya, vagy jellege olyan, hogy a bérbeadótól a bérleti viszony fenntartását akkor sem lehet elvárni, ha a kifogásolt magatartás ismétlődésére nem kerül, vagy esetleg nem is kerülhet sor.

30. § Ha a bérlő a felmondás kézhezvételétől számított nyolc napon belül nem közli írásban a bérbeadóval, hogy a felmondást elfogadta, a bérbeadó további nyolc napon belül a felmondás érvényességének kimondását kérheti a bíróságtól. Ha ezt elmulasztja, a felmondás érvényét veszi.

Vhr. 59. § Ha a bérlő a felmondást írásban elfogadta, de a lakást nem üríti ki, a bérbeadó a felmondási idő lejártát követő tizenöt napon belül a bérlő írásbeli nyilatkozatának bemutatásával kérheti a lakásügyi hatóságtól a végrehajtás elrendelését (R. 80. §). Ha a bérbeadó ezt elmulasztja, a felmondás érvényét veszti.

31. § (1) A bérlő halála esetén házastársa, egyenes-ágbeli rokona, örökbefogadott, nevelt vagy mostohagyermeke a bérleti jogviszonyt folytathatja, ha a bérlő halálakor a lakásban lakott.

(2) Az elhalt bérlő testvére, vagy élettársa jogo-sult a bérleti jogviszony folytatására, ha a bérleti jogviszony kezdetétől fogva vagy legalább hat hónapja már a bérlővel együtt lakolt. A bérleli jogviszony folytatására az a személy is jogosult, aki a bérlő eltartását szerződésben vállalta, feltéve, hogy legalább hat hónapja a bérlővel együtt lakott és a szerződés megkötésétől a bérlő haláláig legalább hat hónap eltelt.

(3) A bérleti jogviszony folytatására jogosult személynek a bérlő halála után tizenöt napon belül kell kérnie a lakásügyi hatóságtól bérleti jogának elismerését.

Vhr. 60. § A R. 31. §-ában említett személyek az alábbi sorrend szerint jogosultak a bérleti jogviszony folytatására:

a) házastárs,

b) gyermek, ideértve a vérszerinti, az örökbefogadott, a nevelt- és mostohagyermeket egyaránt,

c) egyeneságbeli rokon (az elhalt bérlő apja, anyja, nagyapja, nagyanyja, unokája stb.),

d) együttélő élettárs,

e) testvér (testvérek),

f) az, aki a bérlő eltartását szerződésben elvállalta.

Vhr. 61. § Annak elbírálásánál, hogy a R. 31. § (2) bekezdésében az együttlakásra előírt hat hónap eltelt-e, - az ellenkező bebizonyításáig - azt az időpontot kell alapul venni, amely időponttól kezdődően a bérleti jogviszony folytatására jogosult személy a lakónyilvántartókönyv adatai szerint a szóban forgó lakásba be volt jelentve.

Vhr. 62. § A kiskorú a bérleti jogviszonyt csak akkor folytathatja, ha a gyámhatóság ahhoz hozzájárult.

Vhr. 63. § Ha a bérlő halálakor a lakásban több, azonos sorrendben jogosult hozzátartozó lakott, a lakásügyi hatóság határozza meg, hogy ezek közül ki jogosult a bérleti jogviszony folytatására.

Vhr. 64. § (1) A lakásügyi hitóság annak a részére köteles a lakást kiutalni, aki a bérleti jogviszony folytatására jogosult, kivéve, ha az a R. 5. § (1) bekezdés b) pontja, vagy (2) bekezdése szerint kiutalásban nem részesíthető.

(2) Ha a lakásügyi hatóság tudomása szerint a bérleti jogviszony folytatására jogosult személy van, aki azonban bérleti jogának elismerését a megállapított határidőn belül nem kérte, a lakásügyi hatóság felhívja, hogy nyolc napon belül nyilatkozzék, kíván-e jogával élni. Ha e határidőn belül bérleti jogának elismerését senki nem kér te, a bérlőt a lakásügyi hatóság jelöli ki.

(3) A házastársnak a bérleti jog elismerését nem kell kérnie [R. 40. § (1) bekezdés].

Vhr. 65. § Ha a szolgálati lakás bérlője meghal és a lakásban a bérleti jogviszony folytatására jogosult személy marad, a Vhr, 110. §-a szerint kell eljárni.

32. § (1) A bérlő - a szolgálati lakás kivételével - a bérleti jogviszonyról házastársa, élettársa, egye-neságbeli rokona, testvére, örökbefogadott, nevelt vagy mostoha gyermeke javára lemondhat. Az élettárs és a testvér javára csak akkor lehet lemondani, ha az a bérlővel legalább hat hónap óta együtt lakott.

(2) A lemondást - ha a bérlővé kijelölt személlyel szemben kizáró okok nem állnak fenn - a lakásügyi hatóság köteles tudomásul venni.

(3) A bérleti jogot pénz vagy más ellenérték ellenében átruházni tilos.

Vhr. 66. § (1) A bérlőtársak az egész lakás bérleti jogviszonyáról csak együttesen mondhatnak le. Annak a személynek, akinek javára a lemondás történik, legalább az egyik bérlőtárssal a R. 32. § (1) bekezdésében meghatározott viszonyban kell állnia,

(2) Ha csak az egyik bérlőtárs kíván bérleti jogviszonyáról lemondani, a lemondás akkor hatályos, ha ahhoz a többi bérlőtárs írásban hozzájárult.

Vhr. 67. § A lemondási nyilatkozatot írásba kell foglalni.

Vhr. 68. § Annak elbírálásánál, hogy a R. 32. § (1) bekezdésében előírt hat hónap el-telt-e. - az ellenkező bebizonyításáig - azt az időpontot kell alapul venni, amely időponttól kezdődően az élettárs, illetőleg a testvér a lakónyilvántartókönyv adatai szerint a szóban forgó lakásba be volt jelentve.

Vhr. 69. § A lakásügyi hatóság köteles megtagadni a lakás kiutalását, ha az, akinek javára a bérleti jogviszonyról lemondtak, a R. 5. §-a szerint kiutalásban nem részesíthető.

Vhr. 70. § A szolgálali lakáshoz juttatott dolgozó előző lakásának bérleti jogviszonyáról nem mondhat le [R. 46. § (4) bekezdés].

33. § (1) Megszűnik a bérleti jogviszony, ha a bérlőt a bíróság vagy a rendőrhatóság jogerős határozattal kiutasította, illetőleg kitiltotta abból a helységből, ahol a bérlemény van.

(2) Megszűnik a bérleti jogviszony, ha a bíróság a bérlőt tiltott kéjelgés miatt, vagy mert lakósát erre a célra másnak átengedte (1955. évi 17. törvényerejű rendelet 6. §-a) jogerősen elítélte.

(3) Ha az előző bekezdésekben említett esetben a bérlővel a bérleményben házastársa, élettársa, egyeneságbeli rokona, testvére, örökbefogadott, nevelt vagy mostohagyermeke együtt lakott, e személyek a 31. § keretei között jogosultak a bérleti jogviszony folytatására.

(4) Az (1), illetve (2) bekezdésben említett határozatot a bíróság, illetőleg a rendőrhatóság a jogerőre emelkedés után köteles megküldeni a lakás fekvése szerint illetékes elsőfokú lakásügyi hatóságnak.

34. § (1) Megszűnik a bérleti jogviszony, ha a bérlő a lakását mentesítés [53. § (1) bekezdés], illetőleg mentesítésre jogot adó ok [53. § (2) bekezdés] nélkül elhagyja és ennek alapján a lakásügyi hatóság azt másnak kiutalja.

(2) A bérleti jogviszony ilyen esetben a lakásügyi hatóság kiutaló határozata jogerőre emelkedésének időpontjában szűnik meg.

Vhr. 71. § A lakásügyi hatóság a bérlő által elhagyott lakás igénybevétele előtt köteles az ismert helyen tartózkodó bérlővel közölni, hogy a közlés kézhezvételétől számított nyolc napon belül lakásának mentesítését kérheti (R. 53. §). A lakást csak akkor szabad kiutalni, ha a bérlő mentesítést nem kért, illetőleg a mentesítésre jogot adó okot nem igazolta és emiatt kérelmét a lakásügyi hatóság elutasította.

Társbérleti jogviszony

35. § (1) Több szobából álló lakásra társbérleti jogviszony is létesíthető.

(2) A társbérlő a bérleti jogviszony tekintetében önálló bérlő.

(3) A társbérlő kizárólagos joggal a lakásnak csak a számára kijelölt részét használhatja. A lakás egyéb helyiségeit a társbérlők a kiutaló határozatnak megfelelően használhatják.

(4) A jelen rendeletnek a lakásra vonatkozó rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell a társbérlet céljára igénybevett lakásrészre is.

Vhr. 72. § A társbérlők a közös használatra szolgáló helyiségeket a szocialista együttélés követelményeinek megfelelően kötelesek használni. E helyiségek tisztántartásáról és karbantartásáról együttesen kötelesek gondoskodni.

Vhr. 73. § A társbérlők a közös használatra szolgáló helyiségeket bútorral és egyéb tárgyakkal csak a velük együttlakó személyek számának arányában foglalhatják el és oly módon, hogy a közlekedésre elegendő hely maradjon.

Vhr. 74. § (1) Társbérlet kiutalása esetén a lakásügyi hatóság nem csak a kiutalt lakószoba, hanem a lakáshoz tartozó összes helyiségek használatáról is rendelkezni köteles. A használat kérdésében a társbérlők a határozattól eltérően is megállapodhatnak. A megállapodást írásba kell foglalni és be kell jelenteni a lakásügyi hatósághoz, amely a kiutaló határozatot a megállapodásnak megfelelően módosítja.

(2) Ha a lakásügyi hatóság új társbérlőt jelöl ki, a lakáshoz tartozó helyiségek használatára vonatkozóan új megállapodást lehet kötni. Ha a társbérlő lakását elcseréli, annak bérleti jogáról lemond, vagy a bérleti jogviszonyt arra jogosult személy folytatja, a helyiségek használata kérdésében a lakásügyi hatóságnak e tárgyban hozott utolsó határozata irányadó.

Vhr. 75. § Társbérlet létesítése esetén az éléskamra kizárólagos használata az addigi bérlőt illeti; az érdekeltek azonban ettől eltérően is megállapodhatnak. A megállapodást írásba kell foglalni és be kell jelenteni a lakásügyi hatósághoz, amely a kiutaló ha tározatot a megállapodásnak megfelelően módosítja.

Vhr. 76. § A közös használatra szolgáló helyiségek használatával kapcsolatos viták eldöntése a bíróság hatáskörébe tartozik.

Vhr. 77. § (1) Ha a társbérlők közös villany- vagy gázmérőfejet (órát) használnak, ellenkező megállapodás hiányában az elfogyasztott gáz ellenértékét a velük együttlakó személyek számának arányában, az elfogyasztott villanyáram ellenértékét pedig az égők és a villamosberendezések (vasaló, főzőlap stb.) wattszámának arányában kötelesek megfizetni. A közös használatra szolgáló helyiségekben elhelyezett égők wattszámát egyenlő arányban kell számításba venni.

(2) A társbérlők bármelyike kérheti - a többi társbérlő hozzájárulása nélkül is - a külön villany- vagy gázmérőfej felszerelését; a felszerelés költsége a társbérlőket együttesen terheli.

Vhr. 78. § A társbérlők a központi fűtőberendezés üzembentartásáért járó díjat az általuk kizárólagosan használt helyiségek légköbméter-térfogatónak arányában kötelesek megfizetni; a közös használatra szolgáló helyiségek térfogatát egyenlő arányban kell számításba venni. A melegvízszolgáltatásért járó díjat a társbérlők a velük együttlakó személyek számának arányában kötelesek megfizetni; a gyermekek számát két gyermeken felül nem kell figyelembe venni.

33. § (1) Társbérleti jogviszony csak külön bejáratú, vagy külön bejáratúvá tehető helyiségekre létesíthető.

(2) Személyzeti szobát társbérlet céljára csak akkor lehet igénybevenni, ha a bérlő az igénylést megelőzően egy év óta bentlakó háztartási alkalmazottat nem foglalkoztat.

(2) Társbérleti jogviszonyt csak akkor lehet létesíteni, ha sem az újonnan beköltöző, sem a lakásban bentlakó társbérlő, sem a velük együttlakó személyek fertőző gümőkórban, vagy fertőző, illetőleg fertőzésre gyanus nemibetegségben nem szenvednek. Azt a személyt, aki egészségi állapotát a lakásügyi hatóság felszólítására nyolc napon belül nem igazolja, az egészségügyi szakigazgatási szervek vizsgálatra megidézhetik [46/1951. (II. 6.) MT rendelet].

(4) Társbérleti jogviszony létesítésénél figyelembe kell venni a társbérlők szociális és társadalmi körülményeit is.

Vhr. 79. § (1) Társbérleti jogviszony lé-tesítése szempontjából külön bejáratú az a lakrész, amelynek udvarról, lépcsőházból, folyosóról, konyhából, előszobából (előtér-ből) vagy hallból nyíló ajtaja van. A hallból megközelíthető lakrészt, ha azt a halitól nem fal, hanem csupán többszörösen nyitható üvegezett ajtó választja el, igénybe venni csak akkor lehet, ha új ajtó beépítésével a lakrész elkülöníthető.

(2) A lakásügyi hatóság a külön bejárat létesítéséhez, illetőleg a lakrész elkülönítéséhez szükséges munkák elvégzését - az építésügyi hatóság véleményének beszerzése után - a kiutaló határozatban rendeli el és azokat a kijelölt bérlő saját költségén, a beköltözés előtt, a határozatban megállapított határidőn belül köteles elvégeztetni. Ha a kijelölt bérlő a munkákat a megállapított határidőn belül nem végeztette el, a kiutaló határozatot hatálytalanítani kell és új bérlőt kell kijelölni.

Vhr. 80. § (1) Társbérlet létesítése esetén a lakás addigi bérlője köteles a lakáshoz tartozó, megosztásra alkalmas pincerészt megosztásra átengedni. Ha a pincerész nem osztható meg, a bérbeadó köteles a társbérlő részére a pincerész (fáskamra) helyét kijelölni.

(2) A társbérlő a pincerészt (fáskamrát) saját költségén köteles megosztani, illetőleg létesíteni.

Vhr. 81. § Társbérlet létesítése esetén az addigi bérlőt a használatában maradó lakószobák tekintetében választási jog illeti meg; e jogával azonban nem élhet oly módon, hogy azzal a társbérlet létesítését meghiúsítsa. A lakásügyi hatóság az igénybevételi eljárás során köteles a bérlő figyelmét erre felhívni. Ha a bérlő e jogával három napon belül nem él, az igénybevehető lakószobát a lakásügyi hatóság határozza meg.

Vhr. 82. § A 6 m2-t meg nem haladó alapterületű lakószoba lakás céljára önállóan nem utalható ki. Ilyen lakószobát csak más igénybevehető lakószobával együtt, nem lakószoba (konyha, kamra, stb.) céljára lehet kiutalni. A 6 m2-t meghaladó alapterületű lakószobát csak egy személy részére, a 9 m2-t meghaladó alapterületű lakószobát pedig két személy részére lehet társbérletként kiutalni.

Vhr. 83. § A társbérlet létesítésében érdekelt személyek egészségi állapotukat hatósági, gyógy- vagy rendelőintézeti, illetőleg körzeti orvosi bizonyítvánnyal kötelesek igazolni.

Vhr. 84. § (1) Társbérlet kiutalásánál a következő szempontokat kell figyelembe venni:

a) ha a lakásban több társbérlet van, valamelyik lakrész megüresedése esetén elsősorban a többi társbérlő jogos lakásigényét kell kielégíteni;

b) ha olyan társbérleti lakrész üresedik meg, amelynek nincs külön bejárata (pl. csak fürdőszobán át közelíthető meg), a megüresedett lakrészt - kérelmére - annak a társbérlőnek kell kiutalni, aki a szomszédos lakrészben lakik, feltéve, hogy ezt jogos lakásigényének mértéke lehetővé teszi; ha a társbérlő jogos lakásigényének mértékét a megüresedett lakrész meghaladja, a társbérlő jogosult a megüresedett lakrészt és a saját lakrészét hat hónapon belül olyan bérlővel elcserélni, aki e két lakrészre igényjogosult. Ha a társbérlő ezzel a jogával nem él, a megüresedett lakrészt más részére kell kiutalni;

c) ha a korábbi jogszabályok alapján igénybevett, 6 m2 alapterületet meg nem haladó személyzeti szoba megüresedik, azt társbérletként újból kiutalni nem szabad. Ha a lakásban még további társbérlők maradnak, a lakásügyi hatóság határozza meg, hogy a személyzeti szoba melyik társbérlő lakásához tartozzék.

(2) Ha a lakásügyi hatóság az előző bekezdés b) pontja alapján a lakásban maradt társbérlő érdekében valamely lakrészt üresen tart, erről a bérlőt és a bérbeadót határozatban értesíti. Az üres lakrész bérét az a társbérlő köteles megfizetni, akinek érdekében az intézkedés történt.

Vhr. 85. § Társbérlet létesítése esetén az addigi bérlő bérleti szerződését módosítani kell; a módosítást záradék formájában a bérleti szerződésre rá kell vezetni.

37. § (1) A jogos lakásigény mértékét meghaladó lakrészek igénybevétele előtt módot kell adni a bérlőnek arra, hogy

a) a társbérlő személyét a lakásban nem lakó igényjogosult személyek közül tizenöt napon belül maga határozza meg, vagy

b) lakását hat hónapon belül olyan bérlővel cserélje el (10-11. §), aki a lakásra jogosult.

(2) Az előző bekezdés a) pontja alapján a bérlő által megjelölt személy részére a lakásügyi hatóság köteles a lakrészt kiutalni, feltéve, hogy személyére nézve kijelölést kizáró ok nincs (5. §) és jogos lakásigényének mértéke a lakrészre kiterjed.

Vhr. 86. § (1) Ha a lakásügyi hatóság azt állapítja meg, hogy a lakás a bérlő jogos lakásigényének mértékét meghaladja és társbérlet létesítésére alkalmas, a jogos lakásigény mértékét meghaladó lakrészt előzetesen igénybe veszi (Vhr. 151. §). Az erről szóló határozatban figyelmeztetni kell a bérlőt a R. 37. §-ában meghatározott jogaira, valamint arra, hogy ha tizenöt napon belül nem jelöli meg a társbérlőt, vagy ez idő alatt nem jelenti be, hogy lakását elcserélni kívánja, a jogos lakásigény mértékét meghaladó lakrészt a lakásügyi hatóság ki fogja utalni.

(2) Ha a bérlő bejelentette, hogy lakását elcserélni kívánja, utóbb azonban - bejelentésétől számított hat hónapon belül - társbérlőt jelöl meg, a lakásügyi hatóság a R. 37. § (2) bekezdése szerint jár el.

(3) A bérlő nem élhet a R. 37. §-ában meghatározott jogával, ha lakását (annak egy részét) azért veszik igénybe, mert azt teljes egészében, illetőleg túlnyomó rész ben albérletbe adta.

(4) Ha a bérlő határozza meg a társbérlő személyét, a társbérleti jogviszony létesítésénél a R. 38. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni.

Vhr. 87. § A R. 37. §-ában foglalt rendelkezéseket a jogos lakásigény mértékét meghaladó lakrész első ízben történő igénybe vétele során kell alkalmazni.

38. § (1) A társbérlő a bíróságtól kérheti a lakásban lévő másik társbérlő bérleti jogviszonyának megszüntetését, ha a társbérlő vagy a vele együttlakó személy

a) a közös használatra szolgáló helyiségeket, azok felszereléseit szándékosan rongálja, beszennyezi, vagy a tisztántartásra vonatkozó rendelkezéseket nem tartja meg;

b) a közüzemi díjak őt terhelő részét nem fizeti meg;

c) a lakásban lakó személyek nyugalmát ismételten zavarja, vagy azokkal szemben a szocialista együttélés szabályait durván megsértő, botrányos magatartást tanúsít;

d) a lakrészében a többi társbérlő hozzájárulása nélkül albérletet létesít, vagy az albérlő egészségügyi körülményeit nem igazolja [43. § (1) bekezdés].

(2) A kereset megindítása előtt a társbérlő köteles a kifogásolt magatartást tanúsító másik társ bérlőt a 29. § rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával a díj megfizetésére, illetőleg a kifogásolt magatartás megszüntetésére felszólítani. A kereset megindítására a 30. §-ban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

Bérlőtársi jogviszony

39. § (1) Bérleti jogviszony úgy is létesíthető, hogy az egyes bérlők a lakásnak nem külön-külön meghatározott helyiségeit, hanem az egész lakást együtt és közösen használják (bérlőtársak).

(2) A bérlőtársaknak a bérleti jogviszonyból eredő jogai és kötelezettségei egyetemlegesek. A bérlőtársak a lakás felett csak közösen rendelkezhetnek. A bérlőtársak között a lakás tekintetében felmerült vita eldöntése a bíróság hatáskörébe tartozik.

(3) Bérlőtársul csak azokat lehet elismerni, akik a lakásba együtt költöznek be.

Vhr. 88. § (1) Bérlőtársi jogviszonyt csak a felek közös írásbeli kérelmére lehet létesíteni. A bérlőtársi jogviszony, valamint a bérlőtárs bérleti jogviszonyának megszüntetésére a társbérleti jogviszony megszüntetésére vonatkozó rendelkezéseket (R. 38. §) kell alkalmazni.

(2) A lakással kapcsolatos jognyilatkozatok (pl. a bérleti szerződés megkötése, a lakás elcserélése, lemondás a bérleti jogviszonyról) csak akkor hatályosak, ha a nyilatkozatot valamennyi bérlőtárs aláírta.

Vhr. 89. § (1) Bérlőtársi jogviszonyt - a társbérletre vonatkozó rendelkezések figyelembevételével - társbérleti lakrészre is lehet létesíteni.

(2) Kilenc négyzetmétert meg nem haladó alapterületű lakószobára bérlőtársi jogviszonyt nem lehet létesíteni.

Vhr. 90. § A bérlőtársakat a jogos lakásigény mértékének megállapítása szempontjából egy családhoz tartozóknak kell tekinteni.

Vhr. 91. § (1) Ha valamelyik bérlőtárs bérleti jogviszonyának megszünése következtében a lakásban maradó bérlőtársak jogos lakásigényének mértéke csökken, igénybevételnek van helye.

(2) Ha a bérlőtárs halála vagy elköltözése folytán csak egy bérlőtárs marad a lakásban, őt hatósági intézkedés nélkül is a lakás önálló bérlőjének kell tekinteni s a bérleti szerződést ennek megfelelően módosítani kell.

Vhr. 92. § (1) Ha valamelyik bérlőtárs a bérleti jogviszonyt felmondja, a felmondás a többi bérlőtárs jogviszonyát nem érinti. Ha a bérleti jogviszonyt a bérbeadó mondja fel, a felmondás hatálya valamennyi bérlőtárs jogviszonyára kiterjed.

(2) A bérbeadó az egyik bérlőtárs bérleti jogviszonyának megszüntetését is kérheti a bíróságtól, ha a bérlőtárs a R. 28. § (2) be kezdés a), b) vagy d) pontjában meghatározott magatartást tanúsítja.

Házastársak, rokonak jogviszonya

40. § (1) A házastársak közös lakására nézve egyenlő jogú bérlőtársnak kell tekinteni azt a házastársat is, aki a bérleti szerződés megkötésében nem vett részt, tekintet nélkül arra, hogy mikor költözött a lakásba.

(2) A házastársak, élettársak, családtagok és rokonok között a lakás használata tekintetében felmerült vita eldöntése a bíróság hatáskörébe tartozik.

(3) Abban a kérdésben, hogy a volt házastársak közös lakásának bérlete melyik felet illesse, a bíróság dönt.

Vhr. 93. § A házastársak a házasságkötéssel és a közös lakásba való beköltözéssel válnak bérlőtársakká.

Vhr. 94. § Ha a volt házastársak között a közös lakás bérleti joga vitás, amíg a bíróság nem dönt abban a kérdésben, hogy a lakás bérleti joga melyik felet illesse meg, a közös lakásban maradt volt házastárs a lakást el nem cserélheti és a bérleti jogviszonyról le nem mondhat.

Albérlet

41. § (1) A bérlő jogosult lakásának egy részét - bútorral, illetőleg felszereléssel, vagy anélkül - albérletbe adni.

(2) Az egész lakást, vagy annak túlnyomó részét - kivéve a jelen rendelet 55. §-ának (2) bekezdésében meghatározott esetet - albérletbe adni nem lehet. Az ennek ellenére létrejött albérleti megállapodás semmis.

(3) Az albérleti jogviszonyt a bérlőnek és az albérlőnek a szerződése létesíti. A szerződés határozott, vagy határozatlan időre szólhat.

Vhr. 95. § . (1) A lakást túlnyomó részben albérlet útján hasznosítják, ha az albérletbe adott lakószobák száma eléri a lakásban lévő lakószobák számának kétharmadát. A 6 m2-t meg nem haladó alapterületű szobát a lakószobák számának megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni.

(2) Ha az egész lakást, vagy a lakás túlnyomó részét a 2252/1953. (H. T. K. 1.) KipM számú utasítás hatálybalépését (1953. szeptember 23.) megelőző időben adták albérletbe, a R. 41. §-ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezést nem lehet alkalmazni

Vhr. 96. § (1) Azt az albérleti szobát, amelynek albérletbe adása folytán az albérletbe adott lakószobák száma a lakásban lévő lakószobák számának kétharmadát eléri, igénybe lehet venni, ha a bérlő jogos lakásigényének mértékét meghaladja. Az igénybevételnél az alábbiak szerint kell eljárni :

a) ha az albérlő kéri az általa használt lakószoba kiutalását, azt részére ki kell utalni;

b) ha a lakószobában több albérlő lakik, közös kérelmükre erre a lakószobára bérlő-társakul kijelölhetők;

c) ha az albérlő az általa használt lakószoba kiutalását nem kéri, vagy a R. 5. §-a értelmében bérlőül nem jelölhető ki, a lakásügyi hatóság ezt a lakószobát előzetesen igénybeveszi és megüresedés esetén igényjogosult részére kiutalja.

(2) Az albérlet útján hasznosított lakószoba igénybevételénél a R.-nek és a Vhr-nek a társbérletre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

Vhr. 97. § Ha az albérlő a meghatározott időre létesített albérleti jogviszony megszünésekor az albérleti szobát nem üríti ki, az ezzel kapcsolatos vita eldöntése a bíróság hatáskörébe tartozik.

42. § (1) Az albérletbe adott lakásrészt - az albérleti jogviszony fennállása alatt - nem lehet igénybevenni még akkor sem, ha az a bérlő jogos lakásigényének mértékét meghaladja.

(2) Az albérletbe adott lakásrésznek azt a helyiségét, amelyre az albérletben lakó személyek jogos lakásigénye nem terjed ki, az albérlet fennállása alatt is igénybe lehet venni, feltéve, hogy ez a helyiség a bérlő jogos lakásigényét (12. §) is meghaladja.

Vhr. 98. § Ha az albérletbe adott lakószoba megüresedik, a megüresedés napjától számított nyolc napig az igénybevétel alól mentes. Ha a bérlő a lakószobát e határidőn belül nem adja újból albérletbe, s ha az jogos lakásigényének mértékét meghaladja, igénybevételnek van helye.

43. § (1) Társbérleti lakrészben albérleti jogviszonyt csak a többi társbérlő hozzájárulásával lehet létesíteni. A társbérleti lakrészben albérleti jogviszony csak olyan személlyel létesíthető, aki fertőző gümőkórban, vagy fertőző, illetőleg fertőzésre gyanús nemibetegségben nem szenved. Ezt a körülményt az albérletbe adó társbérlőnek a többi társbérlő előtt igazolnia kell. E rendelkezéseket az ágybérlet létesítésére is alkalmazni kell.

(2) A szolgálati lakásban albérletet csak a lakással rendelkező szerv engedélyével lehet létesíteni.

(3) Az előző bekezdésekben foglalt tilalom ellenére létesített albérleti jogviszony semmis.

Vhr. 99. § Ha az albérleti megállapodás semmis, az albérlőt - a szerv (Vhr. 14. §), illetőleg bármelyik társbérlő kérelmére - a lakásügyi hatóság kiköltözteti [R. 80. § (6) bekezdés].

44. § (1) Az albérlő az albérleti jogviszonyt a hónap tizenötödik vagy utolsó napjára felmondhatja. A felmondási idő tizenöt nap.

(2) A bérlő az albérleti jogviszonyt a következő hónap utolsó napjára felmondhatja, ha

a) az albérlet létesítése után megváltozott családi vagy egészségügyi viszonyai ezt indokolttá teszik;

b) a bérletet felmondja, lakását elcseréli, vagy a lakást műszakilag megosztják;

c) az albérlő a bérlő hozzájárulása nélkül más személy tartós ottlakását lehetővé teszi, kivéve ha az albérleti szerződés létrejötte után kötött házasságot és házastársát, annak gyermekét, vagy az albérlet idején született vagy örökbefogadott gyermekét veszi magához.

(3) Ha az előző bekezdés c) pontja alapján a lakásba beköltöző személyek száma olymértékben növekszik, hogy az albérlet fenntartása a bérlő számára - körülményeihez képest - méltánytalan nehézséget okozna, a bérlő jogosult az albérletet felmondani.

(4) A felmondás joga a bérlőt megilleti mindazokban az esetekben is, amelyekben a jelen rendelet a bérbeadó javára felmondási jogot enged (28- 30. §).

(5) A bérbeadónak a bérlővel szemben hatályos felmondása az albérlőre is vonatkozik.

Vhr. 100. § (1) A bérlő megváltozott családi viszonyai indokolttá teszik a felmondást, ha pl. házasságot kötött, gyermeke született, gyermeke felserdült, gyermeke házasságot kötött, olyan személyt kíván lakásában elhelyezni, akit eltartani köteles

(2) A bérlő megváltozott egészségügyi vi-szonyai indokolttá teszik a felmondást, ha pl. a bérlőt, vagy a vele együttlakó személyt el kell különíteni.

(3) Ha a bérlő lakását elcseréli, az albérlő elhelyezésénél a Vhr. 22. §-ának (2) bekezdése szerint kell eljárni.

45. § Albérleti jogviszony csak pénzfizetés ellenében létesíthető. Munka vagy egyéb szolgáltatás ellenében albérleti jogviszonyt nem lehet létesíteni. A korábban létrejött ilyen megállapodásiéi bármelyik fél eltérhet és bér fizetését ajánlhatja fel, illetőleg kötheti ki.

Vhr. 101. § Nem lehet albérleti jogviszonyt létesíteni takarításért, kertgondozásért, udvar- és járdatisztításért, a háztartás vezetéséért, betegápolásért stb.

Vhr. 102. § Ha a felek a természetbeni szolgáltatás helyett fizetendő albérleti díj összegében megállapodni nem tudnak, a vita eldöntése a bíróság hatáskörébe tartozik.

Szolgálati lakás

46. § (1) A szolgálati lakás az állami, társadalmi, vagy szövetkezeti szerv rendelkezése alatt álló lakás. Szolgálati lakást a szerv csak dolgozója részére juttathat.

(2) Szolgálati lakást a szerv úgy szerezhet, ha

a) saját beruházásából új lakást épít;

b) használaton kívül álló lakást helyreállít;

c) nem lakás céljára használt helyiséget lakás céljára alakít át, vagy alakít vissza;

d) szolgálati lakását elcseréli;

e) a központi lakásépítési beruházásokból lakásjuttatásban részesül;

f) más szervtől átszervezés következtében szolgálati lakást nyer.

(3) Szolgálati lakás a szerv kezelésében lévő lakótelepen vagy lakóházban lévő lakás is, valamint az üzem (telep, intézmény stb.) területén lévő, munkakörrel kapcsolatos lakás.

(4) A szolgálati lakáshoz juttatott dolgozó előző lakására a juttató szervet egyszeri bérlőkijelölési jog illeti meg. Ez a rendelkezés nem alkalmazható arra az esetre, ha a szolgálati lakásba beköltöző dolgozó előző lakása más szerv szolgálati lakása vagy személyi tulajdonban álló házban levő lakás volt.

Vhr. 103. § A szerv szolgálati lakást alkalmazásában nem álló személy részére csak a Vhr. 109. és 113. §-ában meghatározott esetekben juttathat.

47. § (1) A szerv a szolgálati lakást nyilvántartásbavétel végett köteles a megszerzéstől számított nyolc napon belül a lakásügyi hatóságnál bejelenteni.

(2) Szolgálati lakás az olyan lakás is, amelyet az állami szerv bejelentése alapján a lakásügyi hatóság a szolgálati lakások nyilvántartásába már a rendelet hatálybalépése előtt felvett.

Vhr. 104. § A szolgálati lakás bejelentésére megállapított nyolc napos határidőt az alábbi időponttól kezdődően kell számítani:

a) beruházás esetén (építés, helyreállítás, átalakítás és visszaalakítás) a használati engedély kézhezvételének napjától,

b) lakáscsere esetén a lakásügyi hatóság jóváhagyó határozata kézhezvételének napjától,

c) a központi lakásépítési beruházásból kapott, illetőleg átszervezés folytán szerzett lakásnál az illetékes szerv intézkedése kézhezvételének napjától.

Vhr. 105. § A szerv a szolgálati lakás megszerzésének jogcímét [R. 46. § (2) bekezdés] a bejelentés megtétele alkalmával igazolni köteles. A jogcímet a központi lakásépítési beruházásból kapott lakásnál az elosztó Szerv írásbeli intézkedésével, csere esetén a lakásügyi hatóság határozatával, átszervezés esetén az irányító szerv igazolá-sával, minden más esetben használati engedéllyel kell igazolni.

Vhr. 106. § Azokat a lakásokat, amelyek a R. 46. § (3) bekezdése alapján váltak szolgálati lakássá, a szerv a Vhr. hatálybalépésétől számítolt harminc napon belül nyilvántartásbavétel végett köteles bejelenteni a lakásügyi hatóságnak.

Vhr. 107. § (1) A lakásügyi hatóság a lakás szolgálati jellegének elismerése tárgyában határozatot hoz. A határozatot közölni kell a szervvel, a bérbeadóval és az esetleges bérlővel.

(2) Ha a lakásügyi hatóság a lakás szolgálati jellegét elismerte, ezt a lakásnyilvántartólapon feljegyzi.

48. § (1) A szolgálati lakásra létesített bérleti jogviszony fegyelmi úton való elbocsátás esetén megszűnik. A fegyelmi úton elbocsátott dolgozó a szolgálati lakást tizenöt napon belül köteles elhagyni.

(2) Ha a dolgozó munkaviszonya nem fegyelmi úton való elbocsátással szűnik meg, a szolgálati lakásra létesített bérleti jogviszony - a 49. §-ban meghatározott kivételtől eltekintve - továbbra is fennáll. Ha ilyen esetben a dolgozó utóbb más szerv alkalmazásába lép, az általa lakott szolgálati lakás mindaddig az azt juttató régi munkáltatója szolgálati lakásállományába tartozik, amíg új munkáltatója szolgálati lakáskeretéből cserébe más megfelelő szolgálati lakást át nem ad.

Vhr. 108. § A szolgálati lakás elhagyására megállapított tizenöt napot a jogerős fegyelmi határozat kézhezvételének napjától kell számítani. Ha a dolgozó a lakást nem hagyja el, a R. 80. § (3) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni,

Vhr. 109. § (1) Ha a szolgálati lakás bérlője meghal és a lakásban a bérleti jogviszony folytatására jogosult személy marad, a bérleti jogviszony csak akkor szüntethető meg, ha a szerv ugyanabban a helységben megfelelő cserelakást biztosít. Megfelelő a cserelakás, ha annyi lakószobája van, amennyi a bérleti jogviszony folytatására jogosult személy jogos lakásigényének mértékét kielégíti, vagy legalább annyi lakószobája van, mint amennyi a kiürítendő szolgálati lakásban van. Cserelakásként szolgálati lakás is felajánlható.

(2) A bérleti jogviszony folytatására jogosult személy társbérleti lakást cserelakásként nem köteles elfogadni, ha a szolgálati lakás önálló bérlemény volt.

(3) A szerv a cserelakásként felajánlott szolgálati lakásra létesített bérleti jogviszonyt csak a R. 28. § (2) bekezdésében felsorolt okok miatt szüntetheti meg; újabb cserelakás felajánlása alapján a bérleti jogviszonyt nem lehet megszüntetni.

Vhr. 110. § (1) Ha a szolgálati lakás bérlőjének halálakor a lakásban több, azonos sorrendben jogosult hozzátartozó (Vhr. 60. §) lakott, akik nem a szerv dolgozói, a szerv kérelmére a lakásügyi hatóság határozza meg, hogy ezek közül ki lesz a cserelakás bérlője.

(2) Ha a bérleti jogviszony folytatására jogosult hozzátartozó részére a szerv cserelakásként szolgálati lakást juttat és a hozzátartozó

a) munkaviszonyban nem áll, a lakás továbbra is a szerv szolgálati lakása marad,

b) ha pedig más szervvel áll munkaviszonyban, vagy utóbb más szervvel lép munkaviszonyba, a lakás mindaddig az azt juttató szerv szolgálati lakása marad, amíg a szervek a szolgálati lakást egymás között el nem cserélik.

Vhr. 111. § Ha a dolgozó új munkaviszonyba lép, munkábalépésétől számított nyolc napon belül köteles új munkáltatójának bejelenteni, hogy korábbi munkáltatójától szolgálati lakást kapott. Az új munkáltató a bejelentéstől számított nyolc napon belül köteles a lakással rendelkező szervet a dolgozó alkalmazásáról értesíteni.

Vhr. 112. § Ha a más szerv szolgálati lakásában lakó dolgozót fegyelmi úton elbocsátják, a bérleti jogviszony megszűnik és a dolgozó a lakást tizenöt napon belül köteles elhagyni. Az elbocsátásról a munkáltató köteles a lakással rendelkező szervet egy-idejűleg értesíteni.

49. § (1) A munkakörrel kapcsolatos szolgálati lakást, valamint a munkáltató szerv kezelésében álló lakótelepen (lakóházban) lévő lakást a dolgozó - munkaviszonyának megszűnésekor - a szerv felhívására abban az esetben is köteles kiüríteni, ha a munkaviszony nem fegyelmi úton való elbocsátással szűnt meg. Ebben az esetben azonban a szerv a dolgozónak más megfelelő lakást köteles biztosítani.

(2) Ha a távozó dolgozó munkakörét átvevő dolgozó szolgálati lakása cserelakás céljára megfelelő, a lakást az elsőfokú lakásügyi hatóság - a szolgálati lakás felett rendelkező szerv megkeresésére - köteles a jelen rendelet rendelkezéseinek figyelembevételével cserelakásként kiutalni és a kijelölt bérlőt a cserelakásba (szűkség esetén rendőri karhatalom igénybevételével) beköltöztetni. A cserelakásba beköltöztetett bérlőt a szerv utóbb másik szolgálati lakásba beleegyezése nélkül nem költöztetheti.

(3) A jelen §-ban foglalt rendelkezés szempontjából megfelelő a lakás akkor, ha az ugyanannak a községnek vagy városnak a területén van és van annyi szobája, amennyire az alkalmazott igényt tarthat, vagy legalább annyi szobája van, mint amennyi a kiürítendő szolgálati lakásban van.

Vhr. 113. § A munkakörrel kapcsolatos szolgálati lakás használója részére cserelakásként ugyanabban a helységben másik szolgálati lakás is juttatható. Erre a szolgálati lakásra a R. 48. § (2) bekezdésében, illetőleg a Vhr. 109. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

Vhr. 114. § A munkakörrel kapcsolatos szolgálati lakás kiürítésének helye van abban az esetben is, ha a dolgozó munkaviszonya nem szűnik meg, de a dolgozó olyan munkakörbe kerül, amelynek folyamatos ellátásához a lakásra szükség nincs.

50. § Ha a 46. § (3) bekezdése értelmében a szerv kezelésében álló lakótelepen vagy lakóházban levő olyan lakás válik szolgálati lakássá, amelyet nem a szerv juttatott dolgozója részére, hanem, amelyet annak bérlője a bérbeadóval annak idején kötött bérleti szerződése alapján használ, a lakás bérlőjét a szerv nem kötelezheti a lakás kiürítésére azon a címen, hogy az szolgálati lakássá vált. A bérleti jogviszonyt ilyen esetben határozatlan időtartamra kötött bérleti jogviszonyként kell elbírálni, azzal az eltéréssel, hogy a bérlő - a szerv engedélye nélkül - nem jogosult lakását elcserélni,

51. § (1) A műteremlakásra nézve a szolgálati lakásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(2) A műteremlakást a Művelődésügyi Minisztérium*) szolgálati lakásaként kell nyilvántartani.

Vhr. 115. § A műteremlakás bérlőjét a Művelődésügyi Minisztérium jelöli ki.

52. § (1) A lakásbérlet általános szabályai - a rendeletben meghatározott kivételektől eltekintve - a szolgálati lakásra is vonatkoznak.

(2) A szolgálati lakás bérére a mindenkor érvényes jogszabályok vonatkoznak. Ha a szolgálati lakás az ingatlankezelő szerv kezelésében áll, amíg a lakás üres, a bért a szerv köteles fizetni.

Vhr. 116. § A szerv akkor is köteles az üresen álló szolgálati lakás bérét megfizetni, ha a lakás bérlőjének kijelölésére halasztást kapott [R. 7. § (3) bekezdés].

Lakás mentesítése az igénybevétel alól

53. § (1) Az a bérlő, aki a lakást hivatalos kiküldetés esetében, továbbá üdülés céljából, vagy családi körülményei miatt a visszatérés szándékával harminc napot meghaladó időre elhagyja, az elsőfokon eljáró lakásügyi hatóságtól mentesítő bizonyítványt köteles kérni. A lakásügyi hatóság az igazolt kérelemre a mentesítő bizonyítványt köteles kiadni. A mentesítés határozott időre szólhat; ennek tartama két évnél hosszabb nem lehet. A mentesítés időtartamát a mentesítő bizonyítványban fel kell tüntetni.

(2) Mentesítés jár a tényleges katonai szolgálati idő, illetőleg tartalékos továbbképzés idejére, a külföldön szolgálatot teljesítők vagy tanulmányt folytatók, továbbá a gyógyintézeti ápolásban részesülők részére a szolgálati vagy tanulmányi idő, illetőleg a gyógykezelés tartamára. Azokat a dolgozókat, akik az ötéves terv nagylétesítményeinek megvalósításánál dolgoznak és állandó bérleti jogviszonyt ott nem létesítettek, munkaviszonyuk tartamára az állandó lakóhelyükön lévő lakásukra mentesség illeti meg. A munkakörüknél fogva lakóhelyüktől távol, változó helyeken (hajózási, építő- és szerelőipari stb. munkakörben) dolgozókat alkalmazásuk idejére ugyancsak mentesség illeti meg.

Vhr. 117. § A bérlő a mentesítő bizonyítványt a lakás elhagyását megelőzően köteles kérni. Ha ezt elmulasztja, a lakásügyi hatóság a Vhr. 71. §-ában foglaltak szerint jár el.

Vhr. 118. § A lakásügyi hatóság a mentesítés időtartamát az igazolt indokok alapján határozatban állapítja meg.

Vhr. 119. § Nem kell kérni a lakás mentesítését, ha a bérlő családja a lakásban marad és a bérlő eltávozása folytán sincs a lakásban igénybevehető lakrész.

54. § Mentesítés alá esik a lakás egy része is, ha azt az ott lakó családtag hagyja el mentesítésre jogot adó okból.

55. § (1) A mentesség tartama alatt a bérleti jogviszony változatlanul fennáll.

(2) Ha a mentesítés három hónapnál hosszabb időre szól, a bérlő jogosult az egész lakást albérletbe adni, vagy használatra ingyen másnak átengedni.

(3) A mentesítést szabályozó rendelkezések az albérletre nem vonatkoznak.

Vhr. 120. § A bérlő köteles a bérbeadóval előzetesen közölni, hogy mentesített lakását albérletbe adja, illetőleg másnak ingyenes használatra átengedi.

III. A SZEMÉLYI TULAJDONBAN LEVŐ, TANÁCSI RENDELKEZÉS ALATT ÁLLÓ LAKÁSOKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

56. § (1) A személyi tulajdonban álló, 1953. április 1. előtt épült

a) három szobásnál nagyobb lakóházakban lévő lakásokra;

b) társasházban levő három szobásnál nagyobb lakásra (öröklakásra);

c) szövetkezeti házban levő három szobásnál nagyobb lakásra (a továbbiakban: személyi tulajdonban levő, tanácsi rendelkezés alatt álló lakás) a II. Rész rendelkezéseit a jelen Részben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Az előző bekezdés alkalmazásában szobának kell tekinteni a 6 m2-t meghaladó alapterületű személyzeti szobát is.

Vhr. 121. § Személyi tulajdonban áll az a házingatlan, amely - akár részben is - természetes személyek, vagy a Vhr. 14. §-ában fel nem sorolt belföldi jogi személyek tulajdona.

A bérleti jogviszony keletkezése

57. § A személyi tulajdonban levő, tanácsi rendelkezés alatt álló lakásra a bérleti jogviszonyt a lakásügyi hatóság kiutalása alapján a bérbeadónak és a bérlőnek a szerződése hozza létre.

A tulajdonos használati joga

58. § (1) Ha a személyi tulajdonban levő, tanácsi rendelkezés alatt álló lakás megüresedik és arra a tulajdonos maga vagy egyeneságbeli rokona számára igényt tart, a lakásügyi hatóság a tulajdonost, illetőleg egyeneságbeli rokonát köteles a lakás használójául kijelölni.

(2) Az a körülmény, hogy a tulajdonos az előzi bekezdésben biztosított jogával egy ízben már élt, nem akadálya annak, hogy a ház többi megüresedett lakására (lakószobáira) is maga vagy másik egyeneságbeli rokona számára igényt tarthasson.

(3) Ha a tulajdonost a lakásügyi hatóság a házban levő egyik lakás használójául már korábban kijelölte, a tulajdonos ezen felül a házban megüresedett másik lakásra (másik lakásban levő lakószobára) a maga számára csak akkor tarthat igényt, ha a korábban részére már biztosított lakás a jogos lakásigényét nem elégíti ki. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni abban az esetben is, ha a tulajdonos a ház egyik lakását már használó egyeneságbeli rokona számára igényli a házban megüresedett további la-kást.

Vhr. 122. § A személyi tulajdonban álló ház tulajdonosának azt a személyt kell tekinteni, akit a telekkönyv tulajdonosként feltüntet, vagy aki tulajdonjogát illetékki-szabás végett bemutatott tulajdonátruházási szerződéssel, jogerős hagyatékátadó végzéssel, vagy pedig a tanács végrehajtó bizottsága által kiállított "Értesítés a közjegyző részére a hagyaték leltározása céljára" című okirattal [38/1954. (I. K. 15.) IM számú utasítás] igazolja.

Vhr. 123. § Ha a személyi tulajdonban álló házat haszonélvezeti jog terheli, a R.-ben és a Vhr.-ben biztosított jogok a haszonélvezőt illetik.

Vhr. 124. § Ha a tulajdonos a megüresedett lakásra maga vagy egyeneságbeli rokona számára igényt tart, igényét a meg-üresedéstől számított nyolc napon belül köteles a lakásügyi hatósághoz bejelenteni. Ha ezt elmulasztja, a lakásügyi hatóság felhívja, hogy igényét további nyolc napon belül jelentse be. Ha a tulajdonos igényét ez idő alatt sem jelenti be, a bérlőt a lakásügyi hatóság jelöli ki.

Vhr. 125. § (1) Ha a saját házában lakó tulajdonos meghal és lakása emiatt megüresedik, az igazolt örökös (Vhr. 122. §) az elhalálozás napjától számított nyolc napon belül köteles beköltözési igényét a lakásügyi hatóságnak bejelenteni. Ha ilyen bejelentés nem érkezett és a lakásügyi hatóság az örökös személyét és tartózkodási helyét ismeri vagy meg tudja állapítani, köteles őt felhívni, hogy további nyolc napon belül igényét jelentse be. Ha az örökös igényét ez idő alatt sem jelenti be, a bérlőt a lakásügyi hatóság jelöli ki.

(2) Ha a megüresedett lakásra több örökös tart igényt, a R. 70 §-ában, illetőleg a Vhr. 135. §-ában foglalt rendelkezések sze-rint kell eljárni.

Vhr. 126. § A lakásügyi hatóság a tulajdonost, illetőleg általa megjelölt egyeneságbeli rokonát a lakás használójául határozatban ismeri el. A tulajdonos, illetőleg az egyeneságbeli rokon csak a határozat jogerőre emelkedése után költözhet be a lakásba.

Vhr. 127. § A tulajdonos, illetőleg egyeneságbeli rokona a lakás használójául történt kijelöléséről szóló jogerős határozat kézhezvételétől számított harminc napon belül köteles a lakást elfoglalni, ellenkező esetben a határozatot a lakásügyi hatóság megsemmisíti és bérlőt jelöl ki. Ha a tulajdonos, illetőleg egyeneságbeli rokona a lakásba nem költözik be, hanem a házingatlant (öröklakást) az említett harminc napon belül eladja és a megüresedett lakásra az új tulajdonos e határidőn belül igényét bejelenti, azt a lakásügyi hatóság elfogadni és az új tulajdonost, illetőleg az általa megjelölt egyeneságbeli rokonát a lakás használójául kijelölni köteles.

Vhr. 128. § Ha a tulajdonos a saját házában lakik és lakását az ugyanott megüresedő másik lakással kívánja felcserélni, a lakásügyi hatóság őt a kívánt lakás használójául köteles elismerni. Az ennek folytán felszabaduló lakásra a tulajdonos egyeneságbeli rokona számára igényt tarthat.

Vhr. 129. § Ha a lakásban lakó bérlő jogos lakásigényének mértéke csökken és ezáltal a lakásban igénybevehető lakrész van, a tulajdonos e lakrészre igényt tarthat. Ebben az esetben a R. 37. § (1) bekezdésében biztosított jog a bérlőt nem illeti meg.

59. § A tulajdonos, illetőleg egyeneságbeli rokona beköltözése esetén a felszabaduló korábbi lakás felett

a) általában a lakásügyi hatóság; b) szolgálati lakás esetében a szerv;

c) személyi tulajdonban álló házban levő lakás esetében - a jelen rendeletben megállapított feltételek mellett - a tulajdonos jogosult rendelkezni.

60. § (1) Nem tarthat igényt a tulajdonos a házában megüresedett lakásra, ha maga, vagy az az egyenes-ágbeli rokona, aki részére a lakást biztosítani kívánja, ki van utasítva, vagy ki van tiltva abból a helységből, ahol a ház van.

(2) Az 5. § (1) bekezdésének aj pontjában, valamint (2) bekezdésében foglaltak nem akadályozzák meg a személyi tulajdonosnak, illetőleg egyenes-ágbeli rokonának a lakás használójául való kijelölését.

Lakáscsere

61. § (1) A személyi tulajdonban levő, tanácsi rendelkezés alatt álló lakást annak bérlője, illetőleg használója csak abban az esetben cserélheti el, ha a tulajdonos a cseréhez hozzájárul. Közös tulajdon esetében valamennyi tulajdonostárs hozzájárulása szükséges.

(2) Ha a tulajdonos lakáscsere útján kívánja a házában levő lakásának használati jogát megszerezni, a lakásügyi hatóság a cseréhez való hozzájárulást nem tagadhatja meg, ha a 11. § (2) bekezdésének b) és c) pontjában megjelölt okok a tulajdonosra nézve állanak fent.

A bérleti jogviszony megszűnése

62. § (1) A személyi tulajdonban levő, tanácsi rendelkezés alatt álló lakás tulajdonosa a lakásra létesített bérleti jogviszonyt a következő hónap utolsó napjára felmondhatja, ha a lakásra maga, vagy egyeneságbeli rokona számára igényt tart.

(2) Az előző bekezdésen alapuló felmondás csak akkor érvényes, ha a felmondás jogával élő tulajdonos a bérlő részére a felmondással egyidejűleg megfelelő és beköltözhető lakást ajánl fel, egyúttal közli vele a lakás fekvése szerint illetékes elsőfokú lakásügyi hatóság határozatát, amely szerint az a lakás kiutalását biztosítja. Ha a felajánlott cserelakás személyi tulajdonban álló házban van, a felmondással egyidejűleg a tulajdonos nyilatkozatát is csatolni kell arra nézve, hogy a felajánlott lakásra sem maga, sem egyeneságbeli rokonai számára nem tart igényt, illetőleg, hogy a lakását hajlandó a kiköltöző személy részére bérbeadni.

(3) Nem élhet a felmondás jogával a személyi tulajdonos akkor, ha az igényelt lakás szolgálati lakás, illetőleg, ha az a személy, akinek a javára a felmondás szólt, a 60. § (1) bekezdése értelmében nem tarthat igényt a lakásra. Nem élhet a tulajdonos a felmondás jogával akkor sem, ha a lakást állami szerv használja és a lakásba a működéséhez szükséges feltételek biztosítása céljából jelentős összegeket ruházott be (helyiségek átalakítása, gépek beépítése, kábelek elhelyezése stb.),

(4) Abban a kérdésben, hogy a felajánlott lakás a bérlő részére megfelelő-e, vita esetén a bíróság dönt. Döntésének meghozatala alkalmával a bíróság figyelembe veszi mind a bérlő, mind pedig a tulajdonos összes körülményeit. A bíróságnak úgy kell döntenie, hogy határozata egyik félre nézve se eredményezzen méltánytalanságot.

(5) A felmondással élő tulajdonos az (1) bekezdésen alapuló felmondás esetében a költözködés költségeit megtéríteni köteles.

Vhr. 130. § A bíróság annak megítélésénél, hogy a felajánlott lakás megfelelő-e, figyelembe veszi a bérlő összes körülményeit, így különösen: mind a bérlő által bérelt, mind a felajánlott lakás fekvését, a lakás helyiségeinek számát, alapterületét, felszerelését és állapotát, távolságát a bérlő munkahelyétől és a közlekedési viszonyokat, azt, hogy a bérlő által bérelt és a felajánlott lakás bérlete az egész lakás használatára kiterjedő bérlet, vagy társbérlet-e, valamint a bérlő által bérelt lakásért fizetendő bért, a felajánlott lakás bérét és a bérlő kereseti viszonyait.

Vhr. 131. § Ha a személyi tulajdonban lévő, tanácsi rendelkezés alatt álló lakás tulajdonosa a lakásra létesített jogviszonyt november hó utolsó napjától február hó utolsó napjáig terjedő időszakra mondta fel, a bérlő március hó tizenötödik napja előtt nem köteles a lakást elhagyni.

63. § A személyi tulajdonban levő, tanácsi rendelkezés alatt álló lakás bérletéről lemondani (32. §) csak a tulajdonos hozzájárulásával lehet.

Társbérleti jogviszony

64. § Ha a személyi tulajdonban levő, tanácsi rendelkezés alatt álló lakásába beköltözött tulajdonos vagy egyeneságbeli rokona jogos lakásigényét a használatbavett lakás meghaladja, a jogos lakás-igényt meghaladó helyiségeket a társbérletre vonatkozó szabályok szerint igénybe lehet venni. A társbérlő személyének kijelölése (37. §), illetőleg a lakás elcserélésének joga (10-11. §) a személyi tulajdonost, illetőleg egyeneságbeli rokonát ilyen esetben is megilleti.

Albérleti jogviszony

65. § Az albérlettel esik egy tekintet alá, ha a személyi tulajdonban levő, tanácsi rendelkezés alatt álló lakás tulajdonosa műszakilag összefüggő lakásának egy részét bérbeadja.

Szolgálati lakás

66. § (1) A személyi tulajdonban levő, tanácsi rendelkezés alatt álló lakást szolgálati lakássá nyilvánítani tilos.

(2) Az előző bekezdésben említett lakásnak korábban történt szolgálati lakássá nyilvánítását a jelen rendelet nem érinti. Ha azonban a lakás bármilyen címen megüresednék és a személyi tulajdonos a lakásra maga, vagy egyeneságbeli rokona számára igényt tart, a lakásügyi hatóság - az eset összes körülményeinek mérlegelésével - esetenként jogosult úgy dönteni, hogy a lakás szolgálati jellegét törli és a lakás használójául a személyi tudajdonost, illetőleg egyeneságbeli rokonát jelöli ki.

Vhr. 132. § A lakásügyi hatóság a lakás szolgálati jellegének törlésére irányuló kérelem elbírálásánál köteles figyelemmel lenni arra is, hogy a tulajdonos a szervtől kapott-e korábban térítést, illetőleg a kapott térítés visszafizetését vállalja-e.

A szerv által bérelt lakás

67. § (1) Az állami, társadalmi vagy szövetkezeti szerv a személyi tulajdonban lévő, tanácsi rendelkezés alatt álló lakás tulajdonosával olyan értelmű bérleti szerződést is köthet, hogy a lakás mindenkori használóját - a szerződésben megállapított feltételek mellett - a szerv jogosult kijelölni.

(2) A lakásügyi hatóság az előző bekezdésben meghatározott esetben a lakást a szerv részére utalja ki. A lakás használója a szerv intézkedése alapján jogosult a lakásba beköltözni; a használó részére a lakásügyi hatóság kiutaló határozatot nem ad ki.

(3) A bérlő szerv és a kijelölt használó közötti jogviszonyra a szolgálati lakásra vonatkozó rendelkezések irányadók.

(4) A lakás bérét a használó köteles a bérbeadó részére megfizetni. A használót megilletik a bérbeadóval szemben mindazok a jogok, amelyek a jelen rendelet értelmében a bérlőt megilletik és egyúttal köteles mindazokat a kötelezettségeket teljesíteni, amelyek a bérlőt terhelik.

(5) A lakás használójának cselekményeit és mulasztásait a felmondási jog szempontjából úgy kell tekinteni, mint a bérlő szerv cselekményeit és mulasztásait. A 29. § (1) és (3) bekezdésében meghatározott felszólítást a használóhoz kell intézni és arról egyidejűleg a bérlő szervet is értesíteni kell.

Lakás mentesítése az igénybevétel alól

68. § (1) A személyi tulajdonban levő, tanácsi rendelkezés alatt álló lakásban - ha az gyógy- és üdülőhelyen van és a lakás tulajdonosa, illetőleg családtagjai üdülése célját szolgálja - legfeljebb két lakószoba mentes az igénybevétel alól. Az ezt meghaladó lakrész - ha az igénybevétel egyéb feltételei fennállanak - kiutalható.

(2) A személyi tulajdonban álló, kizárólag üdülés céljára szolgáló - a jelen rendelet hatálya alá nem tartozó - házakat, akár gyógy- és üdülőhelyen vannak, akár másutt, sem lakás céljára, sem más célra igénybevenni nem szabad.

Vhr. 133. § (1) A tulajdonos a gyógy- és üdülőhelyen lévő mentesített lakásával szabadon rendelkezhetik; azt részben vagy egészben bérbeadhatja, vagy másnak használatra átengedheti.

(2) A gyógy- és üdülőhelyeket az egészségügyi miniszter határozza meg.

69. § Mezőgazdasági ingatlan műveléséhez szükséges helyiségek (tanyai-, vincellér-, kertészlakások stb.) mentesek az igénybevétel alól, ha igénybevételük a gazdálkodást akadályozná. Az ilyen helyiséget abban az esetben sem szabad igénybevenni, ha a gazdálkodónak a városban vagy a községben másik lakása is van.

Vhr. 134. § Ha a lakásügyi hatóság mezőgazdasági ingatlanon lévő - megítélése szerint; a gazdálkodáshoz nem szükséges - - helyiséget vesz igénybe, köteles az igénybevétel előtt a tanács végrehajtó bizottsága mezőgazdasági szakigazgatási szervének véleményét kikérni.

70. § Ha a lakás több személy osztatlan közös tulajdona és a megüresedett lakásra több tulajdonostárs igényt tart, a köztük felmerült vita eldöntése a bíróság hatáskörébe tartozik. A lakásügyi hatóság a lakás használójául azt a tulajdonostársat köteles kijelölni, akit a bíróság meghatároz.

Vhr. 135. § Ha a per megindítását a lakás megüresedésétől számított tizenöt napon belül a tulajdonosok egyike sem igazolja, a lakásügyi hatóság felhívja a tulajdonostársakat, hogy a per megindítását további nyolc napon belül igazolják. Ha a tulajdonostársak egyike sem tesz eleget e felhívásnak, a lakás használóját (bérlőjét) a lakásügyi hatóság jelöli ki.

IV. SZEMÉLYI TULAJDONBAN LEVŐ, SZABAD RENDELKEZÉSŰ LAKÁSOKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

71. § (1) A személyi tulajdonban álló

a) 1953. április 1. után épült házban levő, továbbá

b) 1953. április 1. előtt épült három szobásnál nem nagyobb házban levő lakást, végül az

c) 1953. április 1. előtt épült házban levő, három szobásnál nem nagyobb öröklakást, illetőleg szövetkezeti lakást (a továbbiakban: személyi tulajdonban levő, szabad rendelkezésű lakás) a tulajdonos akár maga használhatja, akár részben vagy egészben bérbeadhatja, illetőleg másnak használatra átengedheti.

(2) A szobák számának meghatározásánál az 56. § (2) bekezdését kell alkalmazni.

Vhr. 136. § 1953. április 1. után épült az a lakóház, amelynél az építésügyi hatóság a használati engedélyt ez időpont után adta ki.

Vhr. 137. § A személyi tulajdonban lévő, szabad rendelkezésű lakásba történt beköltözést a lakásügyi hatósághoz bejelenteni nem kell.

Vhr. 138. § A személyi tulajdonban lévő, szabad rendelkezésű lakást akkor sem lehet igénybevenni, ha azt a tulajdonos időlegesen nem használja, bérbeadás útján sem hasznosítja, vagy az a tulajdonos (bérlő) jogos lakásigényének mértékét meghaladja.

72. § Az állam tulajdonában állott házat, illetőleg az abban lévő olyan lakást, amely adás-vétel útján 1953. április 1. után személyi tulajdonba került, a jelen rendelet alkalmazásában úgy kell tekinteni, mintha 1953. április 1. után épült volna.

Vhr. 139. § A R. 72. §-ában foglalt rendelkezést kell alkalmazni arra a házingatlanra (lakásra) is, amely 1953. április 1. után kártalanításképpen került személyi tulajdonba.

A bérleti jogviszony keletkezése

73. § (1) A személyi tulajdonban levő, szabad rendelkezésű lakásra a bérleti jogviszonyt a bérbeadónak és a bérlőnek a szerződése hozza létre; a lakásügyi hatóság kiutaló határozatára ilyen esetben nincs szükség.

(2) A bérleti szerződést határozott, vagy határozatlan időre lehet kötni. A fizetendő bért és járulékát a szerződésben meg kell állapítani. A lakásba csak a bérleti szerződés megkötése után szabad beköltözni.

Vhr. 140. § A felek szabadon állapodhatnak meg a fizetendő bérben és járulékaiban.

Szolgálati lakás létesítésének kizárása

74. § A személyi tulajdonban lévő, szabad rendelkezésű lakást szolgálati lakássá minősíteni nem szabad; a korábban szolgálati lakássá minősített ilyen lakás e jellege megszűnik.

Vhr. 141. § A lakás szolgálati jellegének megszűnése folytán a tulajdonost a R. 62. §-ában biztosított jogok illetik meg.

A jelen rendelet alkalmazása a személyi tulajdonban álló, szabad rendelkezésű lakásokra

75. § (1) A személyi tulajdonban levő, szabad rendelkezésű lakásra a jelen rendeletnek az igénybevételt, illetőleg a lakásigény mértékét szabályozó rendelkezései nem vonatkoznak.

(2) Az 1353. április 1. előtt épült, személyi tulajdonban álló, háromszobásnál nem nagyobb lakásban a jelen rendelet hatálybalépése előtt létesített bérleti jogviszonyt a tulajdonos - azon a címen, hogy a lakásra maga vagy egyeneságbeli rokona számára igényt tart - csak megfelelő cserelakás felajánlása ellenében (62. §) mondhatja fel.

(3) Egyebekben a jelen rendelet rendelkezései - a felmondásra vonatkozó szabályok kivételével - abban az esetben irányadók, ha az érdekelt felek másként nem állapodtak meg. A jelen rendelet hatálybalépése után létesített bérleti jogviszony felmondására a jelen rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a bérbeadó kikötheti a bérleti jogviszony cserelakás biztosítása nélkül való felmondását akkor is, ha a rendelet 28. §-ában meghatározott felmondási okok nem állanak fenn. Ilyen esetben a felmondási idő nem lehet rövidebb három hónapnál. Ez a rendelkezés az albérleti jogviszonyra is irányadó azzal az eltéréssel, hogy a legrövidebb felmondási idő egy hónap.

Vhr. 142. § A R. 75. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezéseket a R. 71. § (1) bekezdése a), b) és c) pontjában meghatározott lakásokra egyaránt alkalmazni kell.

Vhr. 143. § A tulajdonos a személyi tulajdonban lévő, szabad rendelkezésű lakásban a R. hatálybalépése előtt létesített bérleti jogviszonyt - a R. 75. § (2) bekezdésében szabályozott eseten kívül - csak a R. 28. § (2) bekezdésében felsorolt valamely ok fennforgása esetében, a R. rendelkezései szerint mondhatja fel.

Vhr. 144. § A személyi tulajdonban lévő, szabad rendelkezésű lakás bérlője a lakást csak a tulajdonos hozzájárulásával cserélheti el. A lakásügyi hatóság a lakáscsereszerződést csak a tanácsi rendelkezés alatt álló lakásra vonatkozóan hagyja jóvá.

V. VEGYES RENDELKEZÉSEK

Lakásügyi szervek

76. § (1) Az elsőfokú lakásügyi hatóságok a következők :

a) községekben a tanács végrehajtó bizottságának elnöke;

b) járási jogú városokban a tanács végrehajtó bizottságának igazgatási osztálya;

c) megyei jogú városokban a kerületi tanács végrehajtó bizottságának igazgatási osztálya;

d) a fővárosban a kerületi tanács végrehajtó bizottságának lakásügyi osztálya

jár el.

(2) A másodfokú lakásügyi hatóságok a következők:

a) községek tekintetében a járási tanács végrehajtó bizottságának igazgatási osztálya;

b) járási jogú városok tekintetében a megyei tanács végrehajtó bizottságának igazgatási osztálya;

c) megyei jogú városok kerületei tekintetében a városi tanács végrehajtó bizottságának igazgatási osztálya;

d) a főváros kerületei tekintetében a fővárosi tanács végrehajtó bizottságának lakásügyi osztálya.

(3) A lakásügyi hatóságok felett a főfelügyeletet a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány Titkársága**) gyakorolja.

Lakásügyi eljárás

77. § A lakásigénylést annál az elsőfokú lakásügyi hatóságnál kell benyújtani, amelynek területén az igénylő lakás kiutalását kéri.

Vhr. 115. § A lakásigénylést a 3. számú mintának megfelelő kérdőlapon kell benyújtani. Az igénylésen kiutalható lakás címét nem kell megjelölni. A kérdőlap adatainak valóságát és az igény jogosultságot a lakóbizottság elnökével (utcamegbízottal) kell igazoltatni. A kérdőlapon az illetéket [6.470-52/1950. (XII. 31.) PM rendelet 70. §] le kell róni.

Vhr. 146. § A lakásügyi hatóság az igénylést iktatja és a beérkezést követő nyolc napon belül értesíti a kérelmezőt, hogy igénylését nyilvántartásba vette.

Vhr. 147. § (1) A lakásügyi hatóság az igényléseket a rászorultság mértéke szerint csoportosítja.

(2) A kiutalásnál elsőbbséget élveznek:

- a romos lakásban, életveszélyes, egészségre ártalmas körülmények között lakók és a lakással nem rendelkezők (Vhr. 9. §),

- a munkában kiváló dolgozók,

- a családosok, azokkal szemben, akiknek nincs családjuk,

- a családosok közül a többgyermekesek.

(3) Minden öt kiutalásra kerülő lakás közül egyet fiatal házaspár részére kell kiutalni.

(4) Ha a lakás az állami egészségügy, az államigazgatás, a karhatalom, stb. szolgálatában álló bérlőnek más helységbe történt áthelyezése vagy elhalálozása folytán üresedett meg, községben a lakásügyi hatóság a lakás új bérlőjéül lehetőleg azt a személyt jelölje ki, aki a volt bérlő munkakörét veszi át.

Vhr. 148. § (1) A lakás kiutalása előtt az igénylő körülményeit a helyszínen meg kell vizsgálni abból a szempontból is, hogy lényeges körülményekben nem következett-e be változás.

(2) A lakásügyi hatóság az igénylő személyi igazolványa alapján köteles megállapítani, hogy az igénylő az illető helységben nem áll-e kiutasítás (kitiltás) hatálya alatt.

Vhr. 149. § Minden lakásról az első intézkedés alkalmával külön nyilvántartó lapot kell készíteni (4. számú minta). A nyilvántartó lapra fel kell jegyezni a lakással kapcsolatos kérelmek beérkezésének időpontját, az iktatószámot, a kérelmező nevét, a kérelem rövid tárgyát, az érdemi intézkedés időpontját és tartalmát.

Vhr. 150. § Ha a lakásügyi hatóság üres, vagy a jogos lakásigény mértékét meghaladó lakásról (lakrészről) szerez tudomást, helyszíni szemlét tart és az eljárás során adatfelvételi lapot (5. számú minta) készít. Az adatfelvételi lapon részletesen fel kell sorolni az inénybevétel szempontjából lényeges adatokat; fel kell tüntetni továbbá az egész lakás alaprajzát, az egyes szobák és a lakáshoz tartozó helyiségek méreteivel együtt.

Vhr. 151 § (1) A lakásügyi hatóság indokolt esetben a jogos lakásigény mértékét meghaladó lakás (lakrész) előzetes igénybevételét rendelheti el.

(2) Az előzetes igénybevételről a lakásügyi hatóság határozatot hoz. A határozatban közli az előzetes igénybevétel okát és azt, hogy kiutalás előtt az érdekeiteket meghallgatják. A határozatot az érintett lakás (lakrész) bérlőjének (használójának), a bérbeadónak és az esetleges egyéb érdekelteknek kézbesíteni kell.

(3) Az előzetesen igénybevett lakásba (lakrészbe) újabb személyeket bejelenteni, valamint a már ottlakók bejelentésének jellegét megváltoztatni (pl. albérlőt családtagként bejelenteni, vagy az ideiglenes bejelentést állandó jellegűre átminősíteni) csak a lakásügyi hatóság írásbeli engedélyével szabad. Az engedély nélkül tett bejelentést a lakásügyi hatóság a kiutalásnál figyelmen kívül hagyja.

(4) Az előzetes igénybevétel hatálya megszűnik, ha a lakást (lakrészt) kiutalták, vagy ha az előzetes igénybevétel oka megszűnt; az utóbbi esetben a lakásügyi hatóság az előzetes igénybevétel megszüntetéséről határozatot hoz.

78. § (1) Az üres lakás kiutalása tárgyában hozott határozat a fellebbezés kizárásával jogerős.

(2) Az elsőfokú lakásügyi hatóság egyéb határozata ellen egyfokú fellebbezésnek van helye.

(3) A fellebbezést az elsőfokon eljáró lakásügyi hatóságnál a kézbesítéstől számított nyolc napon belül kell benyújtani. A fellebbezésnek a végrehajtás tekintetében halasztó hatálya van.

(4) A lakásügyben benyújtott fellebbezést a másodfokú lakásügyi hatóság [76. § (2) bekezdés] bírálja el. A másodfokon hozott határozat ellen további jogorvoslatnak nincs helye.

Vhr. 152. § A fellebbezéssel megtámadható határozatnak tartalmaznia kell, hogy a határozat ellen fellebbezésnek van helye és azt, hogy a fellebbezést az elsőfokon eljáró lakásügyi hatóságnál a kézbesítéstől számított nyolc napon belül kell benyújtani. Ha nincs helye fellebbezésnek, a határozatban erre kell utalni.

Vhr. 153. § A határidőn belül érkezett, megengedett fellebbezést az elsőfokú lakásügyi hatóság, az ügyre vonatkozó iratokkal és a fellebbezésre vonatkozó észrevételeivel együtt a fellebbezés beérkezésétől számított nyolc napon belül a másodfokú lakásügyi hatósághoz továbbítja. Ha a másodfokú lakásügyi hatóság az érdekeltek meghallgatását szükségesnek tartja, azt vagy maga foganatosítja, vagy arra az elsőfokon eljárt lakásügyi hatóságot utasítja,

Vhr. 154. § A fellebbezést a másodfokú lakásügyi hatóság tizenöt napon belül köteles elbírálni. A másodfokú lakásügyi hatóság az elsőfokú határozatot vagy jóváhagyja, vagy megváltoztatja, vagy megsemmisíti és az elsőfokon eljárt lakásügyi hatóságot új eljárás lefolytatására és a jogszabálynak megfelelő új határozat hozatalára utasítja. A megsemmisített határozat helyébe lépő elsőfokú határozat ellen - a R. 78. §-ában megszabott keretek között - fellebbezésnek van helye.

79. § (1) A lakásügyi hatóság a lakásügyekben határozattal intézkedik.

(2) A bérlő kijelölése kérdésében való döntésnél a lakásügyi hatóság igénybeveszi az állandó bizottság, illetőleg a tanácstag támogatását.

(3) A kiutaló határozatban meg kell jelölni a bérbeadót, a bérlőt, társbérlet esetében a társbérlőket, az igénybevett lakást, illetőleg lakrészt, a lakáshoz tartozó helyiségeket, a bérleti jogviszony alapjául szolgáló jogcímet, a használatra vonatkozó különleges rendelkezéseket vagy megállapodásokat (pl. társbérlet esetén a közös használatra szolgáló helyiségeket), a határozat jogerejére, a bérleti szerződés megkötésére és végül a végrehajtásra vonatkozó rendelkezéseket.

Vhr. 155. § (1) A kiutaló határozatnak (6. és 7. számú minta) a R. 79. §-ának (3) bekezdésében meghatározott adatokon felül tartalmaznia kell azt is, hogy a kijelölt bérlő hány személlyel együtt költözik be a lakásba és különszobára jogosult-e.

(2) Ha a lakásügyi hatóság szolgálati lakást utal ki, ezt a határozatban fel kell tüntetni; a határozatnak tartalmaznia kell azt is, hogy a bérlőt mely szerv jelölte ki, valamint a szerv erre vonatkozó rendelkezésének ügyiratszámát (keltét).

(3) Ha a kiutalt helyiség csak átalakítással tehető lakás céljára alkalmassá [Vhr. 3. § (2) bekezdés], az átalakításhoz szükséges munkák elvégzését a kiutaló határozatban kell elrendelni és azokat a kijelölt bérlő saját költségén, - társadalmi tulajdonban álló házban levő helyiségnél bérbeszámítási joggal (R. 16. §) - a beköltözés előtt, a határozatban megállapított határidőn belül köteles elvégeztetni. Ha a kijelölt bérlő a munkákat a megállapított határidőn belül nem végeztette el, a kiutaló határozatot hatálytalanítani kell és új bérlőt kell kijelölni.

80. § (1) A jogerős határozat végrehajtását - amennyiben annak érvényesítését valaki akadályozza - a kézbesítéstől számítolt tizenöt napon belül kell kérni, egyébként a határozat érvényét veszti. A végrehajtást a lakásügyi hatóság rendeli el és foganatosítja.

(2) A lakásügyekben hozott bírói határozat végrehajtását a bíróság rendeli el, de azt a lakásügyi hatóság foganatosítja.

(3) A bérleti jogviszony megszűnése után a lakásban jogcím nélkül visszamaradt személyt a lakásból ki kell költöztetni. Ilyen esetben az elsőfokú lakásügyi hatóság dönt a kilakoltatott személy elhelyezése kérdésében.

(4) A végrehajtást elrendelő lakásügyi hatósági határozatot az érdekeltnek a végrehajtás előtt legalább nyolc nappal kell kézbesíteni.

(5) Az első fokon eljáró lakásügyi hatóság a végrehajtás akadálytalan foganatosítása érdekében az illetékes rendőri szerv útján rendőri karhatalmat vehet igénybe.

(6) Azt, aki valamely helyiséget jogtalanul önkényesen elfoglal, a helyiségből a végrehajtásra vonatkozó szabályok mellőzésével - előző lakásába, vagy ha ez nem lehetséges, akkor más lakás biztosítása nélkül - haladéktalanul ki kell költöztetni.

(7) A végrehajtással kapcsolatos költségek a végrehajtást szenvedőt terhelik.

Vhr. 156. § (1) A lakásügyi hatóság a lakásban jogcím nélkül visszamaradt személyt [R. 80. § (3) bekezdés] is kijelölheti bérlőül, ha ellene kizáró ok (R. 5. §) nem forog fenn.

Vhr. 157. § (1) A határozat végrehajtását a kézbesítéstől számított tizenöt napon belül írásban kell a lakásügyi hatóságtól kérni. A határozatban az érdekelteket figyelmeztetni kell arra, hogy e határidő elmulasztása esetén a végre nem hajtott határozat érvényét veszti.

(2) A lakásügyi hatóság az érdekelt kérelmére legkésőbb nyolc napon belül köteles a végrehajtást elrendelni. Ha a végrehajtást a bíróság rendelte el, a lakásügyi hatóság az erre vonatkozó megkeresés kézhezvételétől számított legkésőbb nyolc napon belül, köteles a végrehajtás foganatosítása iránt intézkedni. Az erről szóló határozatban meg kell állapítani a lakás kiürítésének határnapját, s a végrehajtást szenvedőt figyelmeztetni kell arra, hogy ha a határozatnak önként nem tesz eleget - távollétében is -, karhatalom igénybevételével kihelyezésre (kilakoltatásra) kerül sor. A határozatot a kitűzött határnapot nyolc nappal megelőzően kell kézbesíteni, s annak egy példányát az illetékes rendőri szervnek is meg kell küldeni, karhatalom kirendelése végett.

Vhr. 158. § A kilakoltatás során a kilakoltatottak vagyontárgyait a legnagyobb gondossággal kell kezelni. A kilakoltatásról a lakásügyi hatóság kiküldöttje jegyzőkönyvet vesz fel (8. számú minta). A jegyzőkönyvet - közreműködés esetében - a rendőri közeg is aláírja. A jegyzőkönyv egy példányát a végrehajtást szenvedőnek kézbesíteni kell.

Vhr. 159. § (1) A végrehajtás foganatosítatását - attól függően, hogy melyik szerv rendelte el - a lakásügyi hatóság, illetőleg bíróság a végrehajtást szenvedő kérelmére, vagy anélkül is, meghatározott időre felfüggesztheti, ha a lakás, vagy lakás céljára a szolgáló helyiség átadása, illetőleg kiürít se leküzdhetetlen akadályba ütközik, vagy ha a végrehajtást szenvedő (a vele együttlakó személy) súlyos betegségben szenved.

(2) A felfüggesztés esetenként hatvan napnál hosszabb időre nem szólhat, de ha annak oka hatvan nap elteltével is fennáll, meghosszabbítható.

(3) Ha a végrehajtás foganatosítását felfüggesztették, az újabb végrehajtást elrendelő határozatot a kitűzött határnapot három nappal megelőzően kell kézbesíteni.

Vhr. 160. § A végrehajtás foganatosításának költségeit, ideértve a foganatosító közeg eljárási díját, valamint a rendőri eljárásért járó díjat, a végrehajtást kérő köteles előlegezni.

81. § (1) A lakásügyi hatóság iratainak kézbesítésére a hivatalos iratok kézbesítésének egyszerűsítésére vonatkozó szabályokat [43/1953. (VIII. 20.) MT rendelet] kell alkalmazni.

(2) Ha a jelen rendelet alapján a bérlő, illetőleg a bérbeadó részéről írásbeli közlés szükséges, az akkor hatályos, ha a közleményt az érdekeltnek, házastársának, vele együttlakó cselekvőképes családtagjának vagy meghatalmazottjának

a) postán, ajánlott levél útján;

b) személyes átadással;

c) a közlemény átadásával megbízott személy útján kézbesítik.

(3) Az előző bekezdés szerint történő közlés akkor is hatályos, ha az érdekelt vagy meghatalmazottja a közlemény átvételét megtagadja, vagy a kézbesítést szándékosan megakadályozza.

(4) A postai ajánlott küldeményt a feladás napját követő második napon kézbesítettnek kell tekinteni.

82. § (1) Amennyiben a cselekmény nem minősül bűntettnek, szabálysértés miatt ezer forintig terjedhető bírsággal sújtható:

a) az a bérbeadó, aki kiutalás alá eső lakást a hatóság intézkedése nélkül bárki részére bérletbe vagy használatba átenged;

b) az a bérbeadó, aki a rendeletben előírt bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget;

c) az a személy, aki a bérleti jogviszony létesítésére jogosult szerv vagy személy intézkedése nélkül a jelen rendelet hatálya alá tartozó üres helyiséget elfoglal vagy abba önkényesen beköltözik;

d) az a személy, aki a lakásügyben hozott bármilyen jogerős határozat végrehajtását megakadályozza vagy annak ellenszegül.

(2) Az eljárás a tanácsi szervek hatáskörébe tartozik.

(3) Azt, aki más személy részére kiutalt helyiséget jogtalanul elfoglal, vagy abba önkényesen beköltözik, a magánlaksértésre vonatkozó szabályok szerint kell büntetni.

83. § A külállamok tulajdonában álló épületben levő olyan lakásokra, amelyeket területenkívüliséget, illetőleg személyes mentességet nem élvező személyek használnak, továbbá a külföldi jogi személyek tulajdonában álló épületben levő lakásokra a jelen rendeletnek a személyi tulajdonban álló, szabad rendelkezésű lakásokra (IV. Rész.) vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

84. § A jelen rendeletet megfelelően kell alkalmazni az 500 m2-t meg nem haladó alapterületű egyéb helyiségekre is.

Hatályon kívül helyezett jogszabályok

85. § A jelen rendelettel hatályukat vesztik a lakásbérletre vonatkozó korábbi jogszabályok, így különösen:

a lakások és más helyiségek bérének és a házadónak havonként két részletben fizetése tárgyában kiadott 12.600/1946. (XI. 1.) ME rendelet 1. §-a;

a lakóházak helyreállításáról szóló kormányrendeletek végrehajtása tárgyában kiadott 26.000/1947. (VIII. 7.) ÉKM rendelet 24. és 26. §-a;

a közületi szolgálati lakásokról szóló rendelkezések kiegészítése tárgyában kiadott 2.093/30/1952. Mt. h. határozat;

az önkényesen kilépők és a fegyelmi úton elbocsátottak szolgálati lakásainak kiürítéséről szóló 15/1952. (II. 20.) MT rendelet;

a lakások és egyéb helyiségek bérleti jogviszonyának rendezéséről szóló 11/1953. (III. 24.) MT rendelet, valamint a végrehajtásáról rendelkező 2.252/1953. (H. T. K. 1.) KipM utasítás;

a 11/1953. (III. 24.) MT rendelet módosítása tárgyában kiadott 12/1954. (II. 14.) MT, valamint az annak végrehajtásáról rendelkező 2/1954. (V. 13.) VKGM rendelet.

Hatálybalépés

86. § A jelen rendelet 1956. évi november hó 1. napján lép hatályba.

Vhr. 161. § (1) A R. és a Vhr. rendelkezéseit az 1956. évi november hó 1. napját megelőző időben létesített bérleti jogviszonyokra is alkalmazni kell.

(2) Azokban az ügyekben, amelyekben a bíróság vagy az elsőfokú lakásügyi hatóság az 1956. évi november hó 1. napját megelőzően határozatot hozott, a folyamatban lévő fellebbezési ügyeket a korábban hatályos jogszabályok rendelkezései szerint kell elbírálni.

(3) Ha a fellebbviteli bíróság, illetőleg a felettes lakásügyi szerv az 1956. évi november hó 1. napját megelőzően hozott határozatot megsemmisíti és új határozat hozatalát rendeli el, az új határozat meghozatalánál a R. és a Vhr. rendelkezéseit kell alkalmazni.

Vhr. 162. § A R. hatálybalépése előtt közölt felmondás érvényességét a felmondás közlésének időpontjában hatályos jogszabályok rendelkezései szerint kell elbírálni.

Vhr. 163. § A R. hatálybalépése előtt a lakásban végzett munkák alapján a bérlőt megillető jogokra, különösen a bérbeszámítási jogra vonatkozóan a munkálatok engedélyezésének időpontjában hatályos jogszabályok irányadók.

Vhr. 164. § A Vhr. hatálybalépésével hatályát veszti a R. 86. §-ának az a rendelkezése, amely szerint a R. végrehajtásáról az igazságügyminiszterrel egyetértésben a város- és községgazdálkodási miniszter gondoskodik.

Vhr. 165. § A jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba.

Apró Antal s. k.,

a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány tagja

*) Az 1956. évi 33. törvényerejű rendelet a Népművelési Minisztériumot megszüntette.

**) Az 1956. évi 33. törvényerejű rendelet a Várcs- és Községgazdálkodási Minisztériumot megszüntette.

1. számú minta a 15/1957. (III. 7.) Korm. rendelethez

2. számú minta a 15/1957. (III. 7.) Korm. rendelethez

3. számú minta a 15/1957. (III. 7.) Korm. rendelethez

4. számú minta a 15/1957. (III. 7.) Korm. rendelethez

5. számú minta a 15/1957. (III. 7.) Korm. rendelethez

6. számú minta a 15/1957. (III. 7.) Korm. rendelethez

7. számú minta a 15/1957. (III. 7.) Korm. rendelethez

8. számú minta a 15/1957. (III. 7.) Korm. rendelethez