5/1959. (VIII. 1.) KiPM-ÁH rendelet

a tanácsi és szövetkezeti iparban az új iparcikkek és szolgáltatások árképzéséről szóló 7/1958. (XII. 31.) KiPM-ÁH rendelet módosításáról

A 10/1957. (II. 24.) Korm. rendelet 6. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a tanácsi és szövetkezeti iparban az új iparcikkek és szolgáltatások árképzéséről szóló 7/1958. (XII. 31.) KiPM-ÁH rendéletet (a továbbiakban: R.) - az Országos Árhivatal elnökével egyetértésben - az alábbiak szerint módosítom:

1. § A R. 2. §-a (3) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"A (2) bekezdésben felsorolt tényezőkön kívül a tanácsi téglaiparban a műszaki fejlesztési alapot (R. L számú melléklet 6. pont), vasipari termékeknél a selejtveszteséget az indokolt mértékben, de legfeljebb az önköltség 2%-ában, a készletezői forgalomba kerülő vasipari termékeknél a készletezői költségtérítést (R. I. számú melléklet 8. pont), a kézi szövött és a kötszövőipari termékeknél pedig 2%-os minősítési veszteséget (R. I. számú melléklet 9. pont) is számításba kell venni."

2. § A R. 2. §-a az alábbi új (7) bekezdéssel egészül ki:

"(7) Az árhatóság a R. 2. §-ának (6) bekezdésében előírt különbözeti árvetés készítése alól - viszonyítási alap hiányában - felmentést adhat."

3. § A R. 5. §-ának (4) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"(4) Az exportra és a lakosság közvetlen megrendelésére gyártott termékek árjegyzékben vagy ár-hatóságilag nem rögzített ára, valamint a szolgáltatások (ideértve a méretes munkákat is) árható-ságilag nem rögzített díja legmagasabb ár (díj), ettől tehát eltérni csak lefelé szabad,"

4. § A R. I. számú mellékletének "1. Közvetlen anyagköltség" című része az alábbi új bekezdéssel egészül ki:

"Közvetlen anyagköltségként kell elszámolni a bérmunka költségeit is."

5. § A R. I. számú mellékletének "B) Közvetlen anyagok árvetésbe állítható értéke" c. része helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:

"A helyi ipari vállalatok és kisipari szövetkezetek a termék előállításához felhasznált közvetlen anyagokat - tekintet nélkül arra, hogy milyen áron történt azok beszerzése - nagykereskedelmi áron állíthatják árvetésbe. Ez alól kivételt képeznek és

a) nettó termelői áron vehetők számításba az alábbi anyagok:

aa) tőzeg

ab) tégla- és mészégetéshez felhasznált szén

ac) kárpitozott bútorok faállványai

ad) kefeipari tömőanyagok, kefefa és ecsetnyél

ae) fűzvessző

af) seprőelőállítás céljára felhasznált cirok-szakáll

ag) saját üzemben előállított és felhasznált, vertikális adó alá nem eső anyagok.

b) Készletezői kezelési költséggel, vagy kereskedői haszonnal növelt nettó termelői áron vehetők számításba:

ba) mész és cement

bb) textilkonfekció iparban alapanyagként és szabott kellékanyagként felhasznált szövet, vatta és vatelin, kivéve

668-1 ernyő

668-2 melltartó és fűző, harisnyatartó

668-34 nyakkendő pamutból

668-35 nyakkendő selyemből

668-36 nyakkendő gyapjúból

661-6 háztartási konfekcionált kendő

666-1 sátorlap, esőgallér

666-2 sátor

666-3 ponyva

666-4 ponyvazsák

666-6 zászló

668-27 izlap

668-31 kendő, sál gyapjúból

668-32 kendő, sál pamutból

668-33 kendő, sál selyemből

668-4 nadrágtartó, zoknitartó

668-6 tomp

668-7 kalap

668-9 kesztyű

669 rongykorong

951 ülőpárna, díszpárna finom készruházati termékek

előállításához felhasznált textilméteráru és kötöttáruk, amelyeket nagykereskedelmi áron kell árvetésbe állítani,

bc) a játékbaba előállításához felhasznált maradék textilanyagok, kivéve a baba felsőruházatához felhasznált textilanyagokat, amelyeket a kilós hulladék árán vagy ha ilyen hulladék nem szerezhető be, a maradékanyag nagykereskedelmi haszonnal növelt bruttó termelői árán kell elszámolni,

bd) a kötszövőipar és a rövidáruipar céljára szolgáló fonalak, kivéve a méretre készült kötöttáruknál felhasznált fonalakat, amelyeket fogyasztói áron, továbbá a rövidáruiparban felhasznált egyes műanyagfonalakat (P. V. C. fonal, hunyl fonal stb.), amelyeket az árhatóság külön rendelkezése szerinti áron kell számításba venni.

c) Bruttó termelői áron kell árvetésbe állítani a fegyveres testületek részére készített méretes ruházati termékeknél az alapanyagokat és a szabott kellékanyagokat.

d) Készletezői kezelési költséggel növelt bruttó termelői áron kell figyelembe venni:

a bőr-, bőrdíszmű-, szőrme- és cipőipari termékekhez felhasznált bőranyagokat.

e) Kedvezményes fogyasztói áron kell számításba venni a faanyagokat, a fafeldolgozó termelőknél.

f) Fogyasztói áron kell számításba venni:

fa) a mérték után készített textilruházati termékek előállításához felhasznált alap- és kellékanyagokat,

fb) a lakáskarbantartási munkákhoz felhasznált alkatrészeket és tartozékokat,

fc) egyedi termékeknél - kivételesen - a csak kis tételben, fogyasztói áron beszerezhető vasipari anyagokat, alkatrészeket és tartozékokat abban az esetben, ha az így beszerzett anyagok értéke a termék előállításához szükséges összes közvetlen anyag értékének 20%-át meghaladja és a megrendelő az anyagbeszerzési árkülönbözetet elfogadja; ilyen esetben az árkülönbözetet az árvetésben külön tételként kell feltüntetni, s a szállítási szerződésre vagy a megrendelésre, valamint a számlára rá kell vezetni,

fd) szolgáltatásoknál (ideértve a javításokat is) a csak kis tételben fogyasztói áron beszerezhető valamennyi anyagot, alkatrészt és tartozékot, abban az esetben, ha az így beszerzett anyagok értéke a teljesítéshez szükséges összes közvetlen anyag értékének 20%-át meghaladja és a megrendelő az anyag beszerzési árkülönbözetet elfogadja; ilyen esetben az árkülönbözetet az árvetésben külön tételként kell feltüntetni, s a szállítási szerződésre vagy a megrendelésre, valamint a számlára rá kell vezetni,

g) Hulladék-, illetőleg maradékáron kell számításba venni az anyagot:

azoknál a termékeknél és szolgáltatásoknál, amelyeket a termelésre vonatkozó rendelkezések szerint ezekből kell előállítani, illetőleg teljesíteni, vagy amelyeket rendszeresen ilyen anyagokból állítanak elő, illetőleg teljesítenek,

A fenti anyagbeszerzési árak a távolsági (helyközi) fuvarköltségen kívül semmilyen címen sem növelhetők. A szövetkezeti készletezés (fodrász-ipari, vasipari stb.) költségei csak az a)-g) pontig felsorolt áruk mértékéig érvényesíthetők az árvetésben.

Az olyan anyagoknál, amelyeknek osztályos ára van, az I. osztályú anyagokra vonatkozó árakat kell számításba venni. Kivételek:

a) a cipőipari termékek - ideértve a cipőjavítást is - ahol III. szortiment árat, kivéve a borjú-box, "B" marhabox és marhanubuk anyagokat, amelyeknél IV. szortiment árat, továbbá a krupon-talp és egyéb keményáru anyagokat, amelyeknél II. szortiment árat kell alkalmazni,

b) a bőrdíszműipari és a méretes cipőipari termékek, ahol II. szortiment árat kell számításba venni,

c) a bútoripari és a vegyes faipari termékek, valamint a fából készült játékcikkek, amelyeknél az árhatóság által külön rendelkezéssel megállapított osztályos árakat kell figyelembe venni,

d) a szolgáltatásoknál az anyagokat a minőségüknek megfelelő előírt beszerzési áron kell figyelembe venni.

Hulladék-, illetve maradékanyagok felhasználása esetén is a teljesértékű anyag árán lehet az anyagot számításba venni azokban az iparágakban, melyekben az anyag- és bérköltség mértéke iparági szinten rögzített (pl. textilkonfekció ipar), továbbá minden olyan esetben, amikor a felhasznált csökkent értékű anyagok teljes értékű anyag árán számított értéke a közvetlen anyagköltség 20%-át nem haladja meg."

6. § A R. I. számú mellékletének "7. Termelői haszon" című részében közölt táblázat második sorában az iparág, illetve termékcsoport megnevezésére szolgáló rovatban a "Műszeripar" megjelölés helyébe a "Műszeripar, vasipari gépszerszámok" megjelölés lép.

7. § A jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba.

Földi László s. k.,

a könnyűipari miniszter első helyettese