5/1959. (VIII. 1.) KiPM-ÁH rendelet
a tanácsi és szövetkezeti iparban az új iparcikkek és szolgáltatások árképzéséről szóló 7/1958. (XII. 31.) KiPM-ÁH rendelet módosításáról
A 10/1957. (II. 24.) Korm. rendelet 6. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a tanácsi és szövetkezeti iparban az új iparcikkek és szolgáltatások árképzéséről szóló 7/1958. (XII. 31.) KiPM-ÁH rendéletet (a továbbiakban: R.) - az Országos Árhivatal elnökével egyetértésben - az alábbiak szerint módosítom:
1. § A R. 2. §-a (3) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
"A (2) bekezdésben felsorolt tényezőkön kívül a tanácsi téglaiparban a műszaki fejlesztési alapot (R. L számú melléklet 6. pont), vasipari termékeknél a selejtveszteséget az indokolt mértékben, de legfeljebb az önköltség 2%-ában, a készletezői forgalomba kerülő vasipari termékeknél a készletezői költségtérítést (R. I. számú melléklet 8. pont), a kézi szövött és a kötszövőipari termékeknél pedig 2%-os minősítési veszteséget (R. I. számú melléklet 9. pont) is számításba kell venni."
2. § A R. 2. §-a az alábbi új (7) bekezdéssel egészül ki:
"(7) Az árhatóság a R. 2. §-ának (6) bekezdésében előírt különbözeti árvetés készítése alól - viszonyítási alap hiányában - felmentést adhat."
3. § A R. 5. §-ának (4) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
"(4) Az exportra és a lakosság közvetlen megrendelésére gyártott termékek árjegyzékben vagy ár-hatóságilag nem rögzített ára, valamint a szolgáltatások (ideértve a méretes munkákat is) árható-ságilag nem rögzített díja legmagasabb ár (díj), ettől tehát eltérni csak lefelé szabad,"
4. § A R. I. számú mellékletének "1. Közvetlen anyagköltség" című része az alábbi új bekezdéssel egészül ki:
"Közvetlen anyagköltségként kell elszámolni a bérmunka költségeit is."
5. § A R. I. számú mellékletének "B) Közvetlen anyagok árvetésbe állítható értéke" c. része helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:
"A helyi ipari vállalatok és kisipari szövetkezetek a termék előállításához felhasznált közvetlen anyagokat - tekintet nélkül arra, hogy milyen áron történt azok beszerzése - nagykereskedelmi áron állíthatják árvetésbe. Ez alól kivételt képeznek és
a) nettó termelői áron vehetők számításba az alábbi anyagok:
aa) tőzeg
ab) tégla- és mészégetéshez felhasznált szén
ac) kárpitozott bútorok faállványai
ad) kefeipari tömőanyagok, kefefa és ecsetnyél
ae) fűzvessző
af) seprőelőállítás céljára felhasznált cirok-szakáll
ag) saját üzemben előállított és felhasznált, vertikális adó alá nem eső anyagok.
b) Készletezői kezelési költséggel, vagy kereskedői haszonnal növelt nettó termelői áron vehetők számításba:
ba) mész és cement
bb) textilkonfekció iparban alapanyagként és szabott kellékanyagként felhasznált szövet, vatta és vatelin, kivéve
668-1 ernyő
668-2 melltartó és fűző, harisnyatartó
668-34 nyakkendő pamutból
668-35 nyakkendő selyemből
668-36 nyakkendő gyapjúból
661-6 háztartási konfekcionált kendő
666-1 sátorlap, esőgallér
666-2 sátor
666-3 ponyva
666-4 ponyvazsák
666-6 zászló
668-27 izlap
668-31 kendő, sál gyapjúból
668-32 kendő, sál pamutból
668-33 kendő, sál selyemből
668-4 nadrágtartó, zoknitartó
668-6 tomp
668-7 kalap
668-9 kesztyű
669 rongykorong
951 ülőpárna, díszpárna finom készruházati termékek
előállításához felhasznált textilméteráru és kötöttáruk, amelyeket nagykereskedelmi áron kell árvetésbe állítani,
bc) a játékbaba előállításához felhasznált maradék textilanyagok, kivéve a baba felsőruházatához felhasznált textilanyagokat, amelyeket a kilós hulladék árán vagy ha ilyen hulladék nem szerezhető be, a maradékanyag nagykereskedelmi haszonnal növelt bruttó termelői árán kell elszámolni,
bd) a kötszövőipar és a rövidáruipar céljára szolgáló fonalak, kivéve a méretre készült kötöttáruknál felhasznált fonalakat, amelyeket fogyasztói áron, továbbá a rövidáruiparban felhasznált egyes műanyagfonalakat (P. V. C. fonal, hunyl fonal stb.), amelyeket az árhatóság külön rendelkezése szerinti áron kell számításba venni.
c) Bruttó termelői áron kell árvetésbe állítani a fegyveres testületek részére készített méretes ruházati termékeknél az alapanyagokat és a szabott kellékanyagokat.
d) Készletezői kezelési költséggel növelt bruttó termelői áron kell figyelembe venni:
a bőr-, bőrdíszmű-, szőrme- és cipőipari termékekhez felhasznált bőranyagokat.
e) Kedvezményes fogyasztói áron kell számításba venni a faanyagokat, a fafeldolgozó termelőknél.
f) Fogyasztói áron kell számításba venni:
fa) a mérték után készített textilruházati termékek előállításához felhasznált alap- és kellékanyagokat,
fb) a lakáskarbantartási munkákhoz felhasznált alkatrészeket és tartozékokat,
fc) egyedi termékeknél - kivételesen - a csak kis tételben, fogyasztói áron beszerezhető vasipari anyagokat, alkatrészeket és tartozékokat abban az esetben, ha az így beszerzett anyagok értéke a termék előállításához szükséges összes közvetlen anyag értékének 20%-át meghaladja és a megrendelő az anyagbeszerzési árkülönbözetet elfogadja; ilyen esetben az árkülönbözetet az árvetésben külön tételként kell feltüntetni, s a szállítási szerződésre vagy a megrendelésre, valamint a számlára rá kell vezetni,
fd) szolgáltatásoknál (ideértve a javításokat is) a csak kis tételben fogyasztói áron beszerezhető valamennyi anyagot, alkatrészt és tartozékot, abban az esetben, ha az így beszerzett anyagok értéke a teljesítéshez szükséges összes közvetlen anyag értékének 20%-át meghaladja és a megrendelő az anyag beszerzési árkülönbözetet elfogadja; ilyen esetben az árkülönbözetet az árvetésben külön tételként kell feltüntetni, s a szállítási szerződésre vagy a megrendelésre, valamint a számlára rá kell vezetni,
g) Hulladék-, illetőleg maradékáron kell számításba venni az anyagot:
azoknál a termékeknél és szolgáltatásoknál, amelyeket a termelésre vonatkozó rendelkezések szerint ezekből kell előállítani, illetőleg teljesíteni, vagy amelyeket rendszeresen ilyen anyagokból állítanak elő, illetőleg teljesítenek,
A fenti anyagbeszerzési árak a távolsági (helyközi) fuvarköltségen kívül semmilyen címen sem növelhetők. A szövetkezeti készletezés (fodrász-ipari, vasipari stb.) költségei csak az a)-g) pontig felsorolt áruk mértékéig érvényesíthetők az árvetésben.
Az olyan anyagoknál, amelyeknek osztályos ára van, az I. osztályú anyagokra vonatkozó árakat kell számításba venni. Kivételek:
a) a cipőipari termékek - ideértve a cipőjavítást is - ahol III. szortiment árat, kivéve a borjú-box, "B" marhabox és marhanubuk anyagokat, amelyeknél IV. szortiment árat, továbbá a krupon-talp és egyéb keményáru anyagokat, amelyeknél II. szortiment árat kell alkalmazni,
b) a bőrdíszműipari és a méretes cipőipari termékek, ahol II. szortiment árat kell számításba venni,
c) a bútoripari és a vegyes faipari termékek, valamint a fából készült játékcikkek, amelyeknél az árhatóság által külön rendelkezéssel megállapított osztályos árakat kell figyelembe venni,
d) a szolgáltatásoknál az anyagokat a minőségüknek megfelelő előírt beszerzési áron kell figyelembe venni.
Hulladék-, illetve maradékanyagok felhasználása esetén is a teljesértékű anyag árán lehet az anyagot számításba venni azokban az iparágakban, melyekben az anyag- és bérköltség mértéke iparági szinten rögzített (pl. textilkonfekció ipar), továbbá minden olyan esetben, amikor a felhasznált csökkent értékű anyagok teljes értékű anyag árán számított értéke a közvetlen anyagköltség 20%-át nem haladja meg."
6. § A R. I. számú mellékletének "7. Termelői haszon" című részében közölt táblázat második sorában az iparág, illetve termékcsoport megnevezésére szolgáló rovatban a "Műszeripar" megjelölés helyébe a "Műszeripar, vasipari gépszerszámok" megjelölés lép.
7. § A jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba.
Földi László s. k.,
a könnyűipari miniszter első helyettese