1/1960. (VI. 2.) ÉM-PM együttes rendelet
a kisiparosok által állami szervek részére végezhető építési munkákról
Az 1/1960. (I. 1.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 11. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a R. végrehajtására - annak szövegét is közölve - a könnyűipari miniszterrel egyetértésben a következőket rendeljük.
[A vastag betűkkel szedett szöveg a kormányrendelet, a vékony betűkkel szedett szöveg pedig a végrehajtási rendelet (a továbbiakban: Vhr.) rendelkezéseit tartalmazza.]
Az építőipari kisiparosok főfeladata a lakosság építési szükségletének kielégítése.
(1) Állami vállalat és egyéb állami gazdálkodó szerv, költségvetési szerv, valamint ezek jóléti, szociális, kulturális és sportintézménye (a továbbiakban: építtető) kisiparossal építési és építés-szerelési szerződést 10.000 forint értékhatárig engedély nélkül köthet.
(2) 10.000 forint értékhatártól 50.000 forint értékhatárig a szerződés megkötéséhez az építtető felett felügyeletet gyakorló miniszternek, illetőleg a megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanács végrehajtő bizottsága elnökének vagy helyettesüknek előzetes engedélye szükséges.
(3) 50.000 forint értékhatár felett a szerződés megkötésére a (2) bekezdésben említett szervek javaslatára az építésügyi miniszter adhat engedélyt.
(4) Az építésügyi hatóság által megállapított közvetlen életveszély esetén, valamint nagyobb kár sürgős elhárítása céljából engedély nélkül is köthető kisiparossal szerződés, a megkötött szerződésről azonban - a szerződéskötéssel egyidejűleg - az engedélyezésre jogosult szervet értesíteni kell.
Vhr. 1. § A R. alkalmazása szempontjából költségvetési szervnek minősül a társadalmi szerv is, ha az építési munkát az állam által rendelkezésre bocsátott költségvetési juttatásból vagy állami hitelből valósítja meg.
Vhr. 2. § Építési munka az építmények (épületek, vasút, híd, út, vízmű stb.) építése, átalakítása, helyreállítása, felújítása, karbantartása (tatarozása) és lebontása. Az építési munkák tájékoztató jellegű felsorolását az 1. számú melléklet tartalmazza.
Vhr. 3. § (1) A R. 2. §-ában megjelölt értékhatárokat kisiparosonként kell figyelembe venni. Tilos az egy szakmához tartozó (pl. kőműves) építési munkát olyan célból megosztani, hogy a munka értéke az értékhatár alatt legyen.
(2) A 10 000 forint értékhatárt meghaladó szerződésnek kisiparossal való megkötése előtt az építtető köteles az OKISZ területileg illetékes helyi szervét (KISZÖV) felkérni, hogy a munka kivitelezésére jelöljön ki szövetkezetet. Ha a KISZÖV olyan nyilatkozatot ad, hogy a munka elvégzésére szövetkezetet kijelölni nem tud, vagy a munka elvégzését a szövetkezet olyan határidőre vállalja, amely az építmény gazdaságos üzemeltetését vagy egyéb fontos érdeket veszélyeztet, ezeket a körülményeket az építtető a szerződés megkötésének engedélyezésére irányuló kérelmében közölni tartozik.
(3) A kérelemben meg kell nevezni a vállalatba adni kívánt építési munkát, annak helyét és jellegét, a kezdési és befejezési határidőt, a kivitelező kisiparos nevét és telephelyét. A kérelemhez csatolni kell a műszaki tervet (költségvetést) és a területileg illetékes KISZÖV-nek a (2) bekezdésben említett nyilatkozatát.
(4) Állami szerv kisiparossal 1.000 forint értéket meghaladó összegű szerződést csak abban az esetben köthet, ha a kisiparosnak az Országos Takarékpénztárnál csekkszámlája van.
Az építtető egy létesítménnyel (épülettel, építménnyel) kapcsolatban kisiparossal egy évben csak 50.000 forint értékű munkára köthet szerződést; e rendelkezés alól a 2. § (2) bekezdésében említett szervek javaslatára az építésügyi miniszter felmentést adhat.
Vhr. 4. § (1) Az értékhatár megállapításánál a létesítménnyel kapcsolatos összes építési munkát figyelembe kell venni, függetlenül attól, hogy azt hány kisiparos kivitelezte.
(2) Az értékhatár túllépésének engedélyezése iránti eljárásra a Vhr. 3. § (2) és (3) bekezdéseiben foglalt rendelkezések az irányadók.
(1) Az állami munkák arányosabb elosztása érdekében kisiparos negyedévenként legfeljebb 50.000 forint értékhatárig köthet állami szervekkel szerződést.
(2) Ha a szerződés értéke vagy a negyedévre vonatkozó összes szerződések értéke az 50.000 forintot eléri, a szerződés (újabb szerződés) megkötéséhez a kisiparosnak a területileg illetékes megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanács végrehajtó bizottsága ipari osztályának előzetes engedélyét kell megszereznie.
Vhr. 5. § (1) A kisiparos az állami szerv 1.000 forint értékhatárt meghaladó megrendelését köteles az e célból vezetett állami munkavállalási könyvébe bejegyezni. A bejegyzésnek tartalmaznia kell a megrendelő nevét, a megrendelés tárgyát és értékét, a megrendelés időpontját és a szerződésben meghatározott határidőket.
(2) Az állami munkák elvállalására vonatkozó nyilvántartást hitelesített, számozott, másolattal ellátott könyvben kell vezetni. A könyv hitelesítését a területileg illetékes járási (városi, városi kerületi) tanács vb. pénzügyi osztálya végzi el. A hitelesítés - az erre vonatkozó rendelkezések szerint - illetékköteles.
(1) A szerződési érték megállapításánál az anyagértéket figyelembe kell venni akkor is, ha az egész anyagot vagy annak egy részét (pl. 10.000 forint értékhatár alatti karbantartásnál) az építtető bocsátja a kisiparos rendelkezésére.
(2) Az építtető - beruházási és felújítási kerete terhére minden esetben, karbantartási munkáknál pedig 10.000 forint értékhatár felett - csak abban az esetben köthet kisiparossal szerződést, ha a teljesítéshez szükséges anyagot saját anyagkerete terhére a kisiparos rendelkezésére bocsátja.
(3) Az építtető az anyagot a kisiparos részére nem adhatja el és részére előleget - még anyagbeszerzés céljára - sem folyósíthat.
Vhr. 6. § (1) A szerződést csak jóváhagyott kivitelezési költségvetés alapján szabad megkötni.
(2) A szerződést a kivitelezéshez szükséges anyagok közületi áron számított értékével növelt összegben kell megkötni, még akkor is, ha az anyagokat vagy azok egy részét az építtető bocsátja a kisiparos rendelkezésére. A szerződésben külön - közületi áron - meg kell jelölni a kisiparos részére átadásra kerülő anyagok értékét.
(3) A költségvetésben tétel, mennyiség, méret és egységár szerint fel nem vett munkák pótmunkáknak minősülnek. A pótmunkák elvégzéséhez, illetve elszámolásához pótköltségvetést kell készíteni és a jóváhagyott pótköltségvetés összegére pótszerződést kell kötni.
(4) Ha a pótmunkák értékével az elvégzendő összes munkák értéke (az eredeti szerződés és a pótszerződés együttes összege) a R. 2. §-ban előírt értékhatárokat meghaladja, a pótszerződés megkötéséhez a szükséges engedélyeket be kell szerezni.
(5) Ha külön rendelkezések szerint a szerződést a pénzügyi lebonyolítást végző szervhez be kell jelenteni, a szerződésbejelentéshez a R. 2. § szerint szükséges engedélyt is csatolni kell.
Vhr. 7. § Ha az építtető köteles az anyagot biztosítani, azt természetben kell a kisiparos rendelkezésére bocsátani.
A 2. §-ban meghatározott értékhatár megtartását a pénzügyi szervek, a 3. §-ban meghatározott értékhatár megtartását a felügyeleti szervek, a 4. § szerinti értékhatár megtartását pedig a megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanács végrehajtó bizottsága ipari osztálya köteles ellenőrizni.
Vhr. 8. § (1) Az állami szervek könyvelésükben a kisiparosokkal kötött szerződéseikkel kapcsolatos forgalmukat a Pénzügyminisztérium által meghatározott számlán elkülönítve vagy külön nyilvántartásban tartoznak nyilvántartani. A számlához olyan analitikus nyilvántartást kell kapcsolni, amelyből kivitelezőnként az elvégzett munka bármikor megállapítható. A költségvetési szervek a kisiparosokkal kötött szerződéseiket külön nyilvántartásban időrendi sorrendben kötelesek elszámolni.
(2) Az állami szervek szöveges mérlegbeszámolóikban, illetve szöveges költségvetési beszámolóikban kötelesek számot adni a beszámolási időszak alatt kisiparosoknak kiadott építési munkáik összegéről és a kisiparosok részére teljesített kifizetésekről.
(3) A felügyeleti szervek a kisiparosok állami építési munkáira vonatkozó szabályok megtartását rendszeresen (dokumentális ellenőrzés keretében) kötelesek ellenőrizni.
(4) A R. 2. §-ában meghatározott értékhatár megtartását valamennyi pénzügyi lebonyolító szerv (Magyar Beruházási Bank, Magyar Nemzeti Bank, Országos Takarékpénztár) a kifizetések alkalmával és helyszíni vizsgálatokkal köteles ellenőrizni. A rendelet előírásainak nem megfelelő szerződések esetén a pénzügyi lebonyolító szervek kötelesek a tapasztalt szabálytalanságokról az állami szerv (építtető) felügyeletét ellátó szerveket, a kisiparos terhére felróható szabálytalanságokról pedig a kisiparos szerint területileg illetékes járási (városi, városi kerületi) tanács vb. ipari osztályát értesíteni. Súlyosabb esetekben a pénzügyi lebonyolító szerv saját hatáskörében is alkalmazhat bankszankciókat az állami szervvel szemben.
A kisiparos által teljesített munka ellenértéke csak abban az esetben fizethető meg, ha a kisiparos igazolja, hogy sem adótartozása, sem társadalombiztosítási tartozása nincs.
Vhr. 9. § (1) A kisiparos a munka befejezése után végszámlával köteles elszámolni; jogosult azonban az építtetőhöz tíz naponként kereseti kimutatást benyújtani.
(2) A kereseti kimutatásban a kisiparosnak költségvetési tételenként ki kell mutatnia a kivitelezés megkezdése óta elvégzett munkák mennyiségét, egységárát és értékét. Ha a költségvetési egységár a kivitelezéshez szükséges anyagok értékét magában foglalja és az anyagokat vagy azok egy részét az építtető bocsátotta a kivitelező rendelkezésére, a kereseti kimutatás végösszegéből le kell vonni az építtető által adott, beépítésre került anyagok közületi áron számított, fuvarozási és rakodási költségekkel növelt költségvetési értékét.
(3) Ha a költségvetésben szereplő munkatétel mennyisége nem elegendő a tervben szereplő munka kivitelezéséhez, a műszaki szükségességből felmerülő többletmennyiséget a jóváhagyott egységáron a költségvetésben szereplő 10%-os tartalékkeret terhére többletmunkaként kell elszámolni. Ha a többletmunkák értéke a tartalékkeretet meghaladja, a többletmunkára is pótszerződést kell kötni. A pótszerződés megkötésénél a 6. § (4) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni.
(4) Az elvégzett összes munkáról kiállított végszámlát a kereseti kimutatásra vonatkozó előírások szerint kell elkészíteni és abból le kell vonni az addigi részfizetések összegét.
(5) A kisiparosnak a kereseti kimutatást és a végszámlát 4 példányban kell az építtető részére átadni.
(6) Az építtető az elvégzett munkák mennyiségét, minőségét és egységárait köteles ellenőrizni.
Vhr. 10. § (1) Az építtető által aláírt kereseti kimutatás, illetve végszámla (a továbbiakban: számla) alapján az építtetőnek átutalási megbízást kell a számla két példányának csatolásával az illetékes bankfiókhoz eljuttatni. Az átutalási megbízás benyújtásával egyidőben az építtető köteles egy számlapéldányt a kisiparosnak megküldeni.
(2) Az átutalási megbízáshoz - ha a szerződésnek az illetékes bankfiókhoz történő bejelentése a vonatkozó jogszabályokban előírva nincs - az értékhatáron felüli munkák esetén csatolni kell a szerződés megkötését engedélyező iratot. Az engedély hiánya a kifizetést nem akadályozza, de erről a körülményről a bankfiók köteles az engedély kiadására jogosult szerv figyelmét felhívni.
(3) Ha a szerződés összege 500 forintot meghalad, az ellenérték kifizetésénél a 8/1960. (V. 24.) PM rendelettel módosított 32/1957. (IX. 30.) PM rendelet 63. § (2)-(10) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni azzal az eltéréssel, hogy az adóigazolásban vagy külön igazolásban a társadalombiztosítási tartozásra vonatkozó adatokat is fel kell tüntetni.
(4) Az építtető az építőipari munka -adó és társadalombiztosítási tartozással csökkentett - ellenértékét a KIOSZ területileg illetékes megyei adóközössége útján köteles a kisiparos részére átutalni. A területileg illetékes megyei adóközösséget a 2. számú melléklet tartalmazza. A bank az átutalással egyidejűleg az adóközösségnek a kereseti kimutatás vagy a végszámla egy példányát is megküldi.
Vhr. 11. § (1) A bankfiók az átutalási megbízáshoz csatolt számlát a nála levő költségvetés alapján - folyósítás előtt - ellenőrizheti és kifogásai alapján a kisiparos járandóságát csökkentheti. A bankfiók megállapításairól értesíti mind az építtetőt, mind a kisiparost. A kisiparos jogosult a bank megállapításaival szemben az értesítés keltétől számított 15 napon belül a bankfióknál írásban vagy személyesen észrevételt tenni. Ha a bankfiók a kisiparos észrevételét elutasítja, a kisiparos követelését bíróság előtt érvényesítheti.
(2) A beruházási és felújítási munkáknál az építtető által a kisiparos rendelkezésére bocsátott és beépítésre került anyagok közületi áron számított a tényleges fuvarozási és rakodási költségekkel növelt értékét -a végelszámolás után az erre adott külön átutalási megbízás alapján - a bank az építtetőnek megtéríti,
Állami építőipari vállalat kisiparosnak alvállalkozói megbízást nem adhat. E rendelkezés alól -indokolt esetben - az építésügyi miniszter felmentést adhat.
Vhr, 12. §
A felmentés iránti kérelmet a kivitelező saját főfelügyeleti szerve útján köteles előterjeszteni. A felmentés iránti kérelemben a kérelem indokolásán kívül meg kell jelölni a vállalkozói szerződés tárgyát és annak összegét a vállalatba adni kívánt munkanemet vagy munkarészt, a megkötendő vállalkozói szerződés összegét, a kisiparos nevét és telephelyét.
A kisiparosok által az építtetőkkel kötött szerződésekre a polgári jog szabályai vonatkoznak; az építésügyi miniszter és a pénzügyminiszter - a könnyűipari miniszterrel egyetértésben - azonban a szerződéssel kapcsolatban biztosíték, kötbér és biztosítás kötelező alkalmazását rendelheti el.
Vhr. 13. § Ha a kisiparossal kötött szerződés értéke a 10.000 forintot meghaladja, a kisiparos köteles a szerződés megkötésekor a szerződési érték 3%-ának megfelelő összeget biztosíték címén az OTP-nál letétbe helyezni. Biztosítékként OTP betétkönyv, OTP kezességlevél és a biztosíték 50%-a erejéig államkölcsön-kötvény is elfogadható. A letétbe helyezett biztosítékot az OTP a kisiparosnak az építtető olyértelmű nyilatkozata alapján szolgáltatja ki, mely szerint a kisiparos szerződéses kötelezettségének eleget tett.
(1) Szabálysértést követ el és 3.000 forintig terjedhető pénzbírsággal sújtható az, aki ezen rendelet 1-5. és 7-8. §-ában foglalt rendelkezéseket megszegi vagy kijátssza. Az állami szerv felelős dolgozóját ezenfelül fegyelmi úton is felelősségre kell vonni.
(2) A szabálysértés miatt az eljárás a tanács végrehajtó bizottsága igazgatási osztályának hatáskörébe tartozik.
(1) E rendelet kihirdetése napján lép hatályba, végrehajtásáról az építésügyi miniszter és a pénzügyminiszter - a könnyűipari miniszterrel egyetértésben - együttesen gondoskodik.
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a 2.080 28 1954. számú, a 2.01171956. (I. 12.) számú minisztertanácsi határozatoknak az építési és építés jellegű szolgáltatási munkák kisiparostól való beszerzésére vonatkozó rendelkezései hatályukat vesztik.
Vhr. 14. § A Vhr. kihirdetése napján lép hatályba; rendelkezéseit a hatálybalépést követően megkötött szerződésekre kell alkalmazni.
Trautmann Rezső s. k.,
építésügyi miniszter
Kardos Géza s. k.,
pénzügyminiszterhelyettes
1. számú melléklet az 1/1960. (VI. 2.) ÉM-PM együttes rendelethez
ÉPÍTÉSI MUNKÁK:
1. Épületek: így ipari épületek, mezőgazdasági épületek, közlekedési épületek, kereskedelmi épületek, középületek, lakóépületek, kultúrális és jóléti épületek, kémények, kazánok, kemencék, víz-és hűtőtornyok építése, helyreállítása, átalakításai felújítása, tatarozása és lebontása.
2. Építmények: így utak, vasutak, siklók, kötélpályák, darupályák, gurulópályák és ferde felvonók, tám- és bélésfalak, alagutak, aknák, tárolók és egyéb földalatti létesítmények, átereszek, hidak, alul- és felüljárók, völgyhidak, továbbá medencék tárolók, bunkerek, szennyvízderítők, szivattyútelepek, vízlépcsők, gátak és zsilipek, vízi-erőtelepek építése, helyreállítása, átalakítása, felújítása, tatarozása és lebontása.
3. Épületekkel, építményekkel kapcsolatos gépészeti és szakipari munkálatok: így fűtőberendezések, elektromos berendezések, víz- és gázvezetékek, egészségügyi felszerelések, szellőző- és légüdítőberendezések, felvonók, fém-, fa-, vasbeton-, kő- és műkőszerkezetek fel-, le- és átszerelése, házonkivüli csatornázások.
4. Folyók és vízfolyások szabályozása, ármentesítő munkák, mesterséges víziutak létesítése, kikötők, rakpartok építése, átalakítása, karbantartása, bontása, roncskiemelés, vízhasznosítási munkák, kutak, vízfoglalások és vízgyűjtők, külső víz, szennyvíz és csatorna vezetékek építése stb.
5. Kút, talajkutató-, bányakutató- és mélyfúrások, kőzetfeltáró és bányaépítő munkák.
6. Elektromos, posta, villamosvasúti huzalvezetékek, gáz-, olaj- és földgázvezetékek, valamint ezek műtárgyainak és tartozékainak építése, helyreállítása, átalakítása, fenntartása és bontása.
7. Építkezéssel összefüggő tereprendezési munkák, kerítések, parkok létesítése.
8. Építkezéssel kapcsolatos művészeti alkotások, szoboralapozások stb.
9. A fenti munkálatokkal kapcsolatos fel- és elvonulási munkák.
2. számú melléklet az 1/1960. (VI. 2.) PM-ÉM együttes rendelethez
KIOSZ MEGYEI ADÓKÖZÖSSÉGEK
