36/1960. (VIII. 7.) Korm. rendelet

a vagyonkezeléssel megbízott termelőszövetkezeti tagok anyagi felelősségéről

A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány az 1960. évi 8. törvényerejű rendelettel módosított és kiegészített, a mezőgazdasági termelőszövetkezetről és a termelőszövetkezeti csoportról szóló 1959. évi 7. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Tvr.) 14. §-a (4) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli.

Általános rendelkezések

1. § A mezőgazdasági termelőszövetkezetnek (a továbbiakban: termelőszövetkezet) az a tagja, aki munkakörénél fogva vagy megbízás alapján a termelőszövetkezet vagyonának vagy egyes vagyontárgyainak kezelésétől és megőrzéséről köteles gondoskodni (a továbbiakban: vagyonkezelő) a részére elszámolási kötelezettséggel átadott vagyontárgyakat köteles a társadalmi tulajdont megillető fokozott gondossággal és körültekintéssel kezelni és megőrizni, köteles a vagyontárgyakról hiánytalanul elszámolni,

2. § A vagyonkezelőknek az általuk vétkesen okozott károkért való anyagi felelősségére, valamint a vagyonkezelőkkel szemben a kártérítési kötelezettség érvényesítésére a Tvr. 14. és 15. §-ában a termelőszövetkezeti tagokra megállapított rendelkezéseket kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy az 1. § szerinti fokozott felelősséget a kártérítés mértékének megállapításánál figyelembe kell venni és hogy a vagyonkezelő a felelősség alól csak az esetben mentesül, ha bizonyítja, hogy a kár bekövetkezésében vétkesség nem terheli.

Felelősség a hiányért

3. § (1) Azt a vagyonkezelőt, aki a termelőszövetkezet közös vagyonához tartozó valamely vagyontárgyat (felszerelés, munkaruha, védőöltözet, kézi szerszám, egyéb eszköz, termék, termény, állat, stb.) leltár vagy jegyzék szerint elszámolási kötelezettséggel vesz át és azt állandóan őrizetében tartja, kizárólagosan használja vagy kezeli, a hiányokért teljes mértékben felelőssé lehet tenni, kivéve, ha bizonyítja, hogy a hiány elháríthatatlan külső ok folytán következett be.

(2) Ha a vagyontárgyak kezelését a vagyonkezelők együttesen végzik, a hiányért az (1) bekezdésben foglaltak szerint együttesen felelnek.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott anyagi felelősség terheli a pénztárost, a pénzkezelőt vagy értékkezelőt az általa kezelt pénz, értékpapír és egyéb értéktárgy hiányáért.

4. § (1) A vagyontárgyban keletkezett hiányt a vagyonkezelők, továbbá a termelőszövetkezetnek azok a szervei és tagjai, akiknek a hiány a tudomására jut, kötelesek a termelőszövetkezet vezetőségének haladéktalanul bejelenteni.

(2) A termelőszövetkezet vezetősége a bejelentésről a vagyonkezelőt, valamint a termelőszövetkezet ellenőrző bizottságát értesíti. Az ellenőrző bizottság köteles a hiányt haladéktalanul kivizsgálni és a vizsgálat eredményéről készült jegyzőkönyvet intézkedés végett a vezetőség elé terjeszteni.

Leltárhiány

5. § (1) A vagyonkezelők közül a raktárak, lerakatok [6. § (3) bekezdés] dolgozóit (továbbiakban: raktáros) a kezelésükre átadott és átvett vagyontárgyakban bekövetkezett leltárhiányért - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - az előző évi egy tagra eső átlag munkaegységrészesedés, illetőleg a munkán alapuló jövedelemrészesedés értékének egy havi összege erejéig terheli anyagi felelősség.

(2) Ha a vagyontárgyak raktári kezelését a raktárban dolgozók egymás között megosztottan végzik, a leltárhiányért az felel, aki a szóbanlevő vagyontárgyat kezelésre átvette.

(3) Ha a raktári kezelést nem osztották meg, a leltárhiányért a raktárban dolgozó valamennyi személy együttesen felel.

(4) Azt a raktárost, aki az átvett vagyontárgyakat állandóan, közvetlen ellenőrzéssel egyedül kezeli, a leltárhiány teljes összege erejéig lehet felelőssé tenni.

(5) A leltárhiányért fennálló anyagi felelősség a raktárost akkor terheli, ha

a) a vagyontárgyakat részére leltár vagy jegyzék szerint, illetőleg jegyzőkönyv alapján átadták és azokat átvette;

b) a két leltározási időszaknak legalább a felében és az időszak végén is abban a raktárban dolgozott, ahol a leltárhiány keletkezett.

6. § (1) Leltárhiányon a raktáros által átvett vagyontárgyakban az időszaki leltározás alkalmával megállapított, a természetes mennyiségi csökkenést (káló) meghaladó, azt a hiányt kell érteni, amelynek okait megállapítani nem lehet.

(2) A káló mértékét az állami gazdaságokra irányadó rendelkezések figyelembevételével a közgyűlés határozza meg. Mindaddig, amíg a közgyűlés nem határoz, az állami gazdaságokban érvényes kálót kell alkalmazni.

(3) E rendelet alkalmazása szempontjából raktárnak kell tekinteni a minden oldalról fedett, zárható magtárt, az üzemi konyhát és annak rendelkezésére szolgáló helyiséget, az elárusítóhelyet, az anyagok, termények vagy termékek megőrzésére szolgáló bekerített és elzárt területet (terepet) vagy tárolásra szolgáló zárható építményt (pince, fészer, pajta stb.) is.

7. § Leltárhiány esetén a hiány bejelentésére és kivizsgálására a 4. § rendelkezéseit kell alkalmazni.

8. § A raktáros felelőssége a leltárhiányért annak megállapításától számított három hónapon belül érvényesíthető. A három hónapos határidőt a leltáreredmény megállapítását követő naptól Kell számítani. A határidő elmulasztása esetén a raktárossal szemben a leltárhiány miatti anyagi felelősséget érvényesíteni nem lehet.

Vegyes és hatálybaléptető rendelkezések

9. § A termelőszövetkezeti csoport vagyonkezeléssel megbízott tagjának anyagi felelősségére az 1-3. §-okban foglalt rendelkezések értelemszerűen vonatkoznak azzal az eltéréssel, hogy a felelősségnek az 5. § (1) bekezdésében megállapított felső határa a termelőszövetkezeti csoport tagjai által az előző évben elért átlagos részesedésnek egy tagra eső egy havi összege.

10. § (1) Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba.

(2) A földművelésügyi miniszter felhatalmazást kap arra, hogy e rendelet végrehajtásával kapcsolatos részletes szabályokat megállapítsa.

Dr. Münnich Ferenc s. k.,

a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke