3/1960. (I. 10.) Korm. rendelet

a lakbérpótlékról, az albérleti és ágybérleti díjakról

A meglévő lakásállomány jobb kihasználásának, illetőleg állami erőből történő tömeges lakásépítés útján való növelésének előmozdítása, továbbá a kedvezőtlen lakásviszonyok következtében kialakult albérleti és ág bérleti uzsora megszüntetése céljából a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány a következőket rendeli:

I. Lakbérpótlék

1. § (1) A társadalmi tulajdonban lévő lakások [15/1957. (III. 7.) Korm. rendelet 6. §] és a személyi tulajdonban lévő, tanácsi rendelkezés alatt álló lakások [35/1956. (IX. 30.) MT rendelet 56. §] bérlői - a lakás nem megfelelő kihasználása eseten - lakbérpótlékot kötelesek fizetni.

(2) Ha a lakásban állandóan lakó személyek száma - az e rendeletben meghatározott kihasználási mérték szerint - a lakásban elhelyezhető személyek számához képest

összegű lakbérpótlékot kell a lakás után havonként fizetni.

(3) Felhatalmazást kap az építésügyi miniszter és a pénzügyminiszter, hogy a bérlő által helyreállított, műszakilag megoszlott, nem lakáscéljára szolgáló helyiségből átalakított, illetőleg emeletráépítés vagy padlástérbeépítés útján létesített lakások esetében a lakbérpótlék összegét rendelettel mérsékelhesse, illetőleg elengedhesse.

2. § (1) A lakbérpótlék megállapítása szempontjából a 6 m2-nél nagyobb, de 12 m2-t meg nem haladó nagyságú lakószoba egy személy, 12 m2-nél nagyobb lakószoba pedig két személyelhelyezesére alkalmas lakószobának minősül.

(2) E rendelet alkalmazása szempontjából lakószobának minősül a lakás céljára használt helyiségek közül - az előszoba (előtér), a konyha és a fürdőszoba céljára használt helyiségek kivételével - minden olyan helyiség, amelynek területé a 6 meghaladja, közterületre vagy udvarra nyíló ablaka, továbbá melegpadlója van és fűthető.

(3) A lakásbérleti jogszabályok alapján engedélyezett különszobát e rendelet alkalmazása szempontjából igényt meghaladó lakrésznek kell tekinteni, ennélfogva lakbérpótlék-fizetési kötelezettség alá esik.

(4) A szükséglakások bérlői mentesek a lakbérpótlék-fizetési kötelezettség alól.

(5) Komfortnélküli lakás esetében az egyébként fizetendő lakbérpótlék 50%-át kell fizetni.

(6) Ha a lakásban együttlakó személyek egyike tartósan fertőző betegségben szenved, de állapota intézeti gyógykezelést nem követel meg, e személyt a lakbérpótlék megállapítása szempontjából két személyként kell számításba venni.

3. § A lakásban állandóan lakó személyek számának megállapításánál a bérlőt, továbbá a bérlő együtt élő családtagjait, valamint a lakásban lakó háztartási alkalmazottat kell számításba venni. E személyeket akkor is számításba kell venni, ha nem tartózkodnak ugyan állandóan a lakásban, de a 35/1956. (IX. 30.) MT rendelet 53. §-ában meghatározott okból és időtartamra vannak távol a lakásból.

4. § (1) A lakbérpótlék fizetendő összegét a társadalmi tulajdonban lévő lakások esetében az illetékes házkezelő szerv, a személyi tulajdonban lévő, tanácsi rendelkezés alatt álló lakások esetében pedig a tulajdonos (a továbbiakban: bérbeadó) köteles kiszámítani és a lakbérpótlék havi összegét a bérlővel, valamint a községi (városi, városi kerületi) tanács végrehajtó bizottságainak pénzügyi szakigazgatási szerveivel írásban közölni.

(2) Ha a bérlő a lakbérpótlék közölt összegét kifogásolja, - a közlés kézhezvételétől számított nyolc napon belül -, kérheti a lakbérpótlék megállapított összegének helyesbítését. A helyesbítés tekintetében a községi (városi, városi kerületi) tanács végrehajtó bizottságának pénzügyi szakigazgatási szerve - szükség esetén az építésügyi szakigazgatási szerv szakvéleményének meghallgatásával - dönt. A jogerős döntésig a bérlő a bérbeadó által közölt összeget köteles megfizetni.

(3) Ha a lakásban állandóan lakó személyek számában a lakbérpótlék-fizetési kötelezettségre kiható változás áll be, ezt a bérlő - a változás beálltát követő nyolc napon belül - köteles a bérbeadónak bejelenteni. A lakbérpótlék fizetendő összegét a változásnak megfelelően módosítani kell.

5. § (1) A lakbérpótlékot a bérlő a lakbérrel együtt havonként, két egyenlő részletben - az első részletet a hó 12. napjáig, a második részletet a hó 25. napjáig - köteles a bérbeadóhoz befizetni. A fizetési kötelezettség teljesítését a bérbeadó köteles nyilvántartani.

(2) A bérbeadó köteles a lakbérpótléknak havonta esedékes összegét a bérlőtől beszedni és - a beszedéstől számított három napon belül - a lakás fekvése szerint illetékes községi (városi, városi kerületi) tanács végrehajtó bizottságának pénzügyi szakigazgatási szervéhez befizetni.

(3) Ha a bérbeadó a lakbérpótlékot határidőn belül nem fizeti be, azt tőle adók módjára kell behajtani.

(4) Ha a bérbeadó igazolja, hogy a lakbérpótlék befizetési kötelezettségének a bérlő mulasztása miatt nem tett eleget, a községi (városi, városi kerületi) tanács végrehajtó bizottságának pénzügyi szakigazgatási szerve a hátralékot a bérlőtől hajtja be.

(5) A lakbérpótlék kivetésének, nyilvántartásának, behajtásának és elszámolásának részletes szabályait a pénzügyminiszter az építésügyi miniszterrel egyetértésben állapítja meg.

6. § A lakbérpótlék fizetéséből származó bevétel 30%-át a területileg illetékes községi (járási jogú városi) tanács községfejlesztési alapjába, további 20%-át pedig a megyei tanács végrehajtó bizottsága részére kell átutalni. Budapest főváros és a megyei jogú városok esetében a bevétel 60%-a illeti meg a fővárosi (megyei jogú városi) tanács községfejlesztési alapját. A befolyt bevétel fennmaradó részét a pénzügyminiszter által meghatározott külön számla javára kell átutalni, és azt csak a lakóházak állagának megóvására és korszerűsítésére, valamint új lakások építésére szabad felhasználni.

II. Az albérleti díjak

7. § (1) A társadalmi tulajdonban lévő lakás és a személyi tulajdonban lévő, tanácsi rendelkezés alatt álló lakás bérlője vagy tulajdonosa albérleti díj címén csak a következőket számíthatja fel:

a) az albérlő kizárólagos használatában álló helyiség területének minden m2-e után a lakás teljes alapterületének egy m2-ére eső lakbérhányadnak legfeljebb az ötszörösét;

b) bútor, ágynemű és a lakóhelyiségben lévő egyéb berendezési tárgyak használatáért személyenként legfeljebb havi száz forintot;

c) a bérlő (tulajdonos) által nyújtott egyéb szolgáltatásokért (fűtés stb.) pedig a tényleges költségeket.

(2) Az albérleti díj kiszámításánál a lakbérpótlékot figyelembe venni nem lehet.

(3) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott díj a közösen használt mellékhelyiségek és az azokban lévő felszerelési tárgyak használatának díját is magában foglalja, és független az albérletbe adott helyiségben lakók számától.

(4) Az ágynemű használatának díja az ágynemű mosásának költségét is magában foglalja.

(5) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott díj nem haladhatja meg

Budapesten a havi 250 forintot;

Ajka, Baja, Balassagyarmat, Békéscsaba, Bodajk, Budakalász, Debrecen, Dorog, Dunakeszi, Eger, Egercsehi, Esztergom, Gyöngyös, Győr, Gyula, Hatvan, Hódmezővásárhely, Kalocsa, Kaposvár, Kazincbarcika, Kecskemét, Keszthely, Kisterenye, Komárom, Komló, Kőszeg, Lábatlan, Lőrinci, Martfű, Miskolc, Mogyorósháza, Mosonmagyaróvár, Nagybátony, Nagykanizsa, Nyergesújfalu, Nyíregyháza, Oroszlány, Ózd, Pápa, Pécs, Rudabánya, Salgótarján. Sárisáp, Sátoraljaújhely, Sopron, Szeged, Székesfehérvár. Szolnok, Szombathely, Szekszárd, Szentendre, Szigetszentmiklós, Szőny, Sztálinváros, Tata, Tatabánya, Tát, Tokod, Vác, Várpalota, Veszprém, Zalaegerszeg, Zirc városok, illetőleg községek területén a havi 150 forintot:

az ország egyéb helységeiben pedig a havi 100 forintot.

(6) Ha a bérlő (tulajdonos) bútorozatlan helyiséget család (házaspár) részére ad albérletbe, az (1) bekezdés a) pontjában illetőleg az (5) bekezdésben meghatározott díjat 50%-kal növelni lehet.

(7) Ha a helyi lakásviszonyok azt szükségessé teszik, a területileg illetékes megyei (megyei jogú városi) tanács rendelettel egyes helységeket - az Országos Árhivatal elnökével egyetértésben - az (5) bekezdésben meghatározott felsőbb díjosztályba sorolhat át.

8. § (1) Az albérlő az általa is igénybevett közüzemi szolgáltatásokért (villany, gáz, termálvíz stb.) tényleges fogyasztásának mértéke szerint a hatóságilag megállapított díjat köteles megfizetni; a fogyasztás mérésének módjára a felek megállapodása az irányadó.

(2) Központi fűtési díj címén az albérlőre - az általa kizárólagosan használt központi fűtésű helyiség minden légm3-e után - csak olyan összeg hárítható át, amennyi az egész lakás után fizetett központi fűtési díjból a bérlő (tulajdonos) és az albérlő által kizárólagosan használt összes fűtött helyiség egy légm3-ére eső hányad.

9. § (1) E rendeletben meghatározott díjat meghaladó részében az albérleti szerződés semmis.

(2) Ha a bíróság a bérlőt e rendelet 13. §-ában foglalt rendelkezésre figyelemmel árdrágító visszaélés miatt jogerősen elítélte, a szóbanforgó lakrészt az albérlő kérelmére - a 35/1956. (IX. 30.) MT rendelet 42. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezéstől eltérően - részére társbérletként ki lehet utalni, feltéve, hogy a társbérlet létesítésének feltételei egyébként fennállanak.

(3) Ha az albérlő a lakrész kiutalását nem kéri, vagy őt kizáró okok miatt bérlőül kijelölni nem lehet, a lakrészt a lakásügyi hatóság előzetesen igénybe veszi, és megüresedés esetén igényjogosult személy részére kiutalja. A bérlőt ilyen esetben a társbérlő személye megválasztásának, illetőleg a lakás elcserélésének joga [35/1956. (IX. 30.) MT rendelet 37. § (1) bekezdés] nem illeti meg.

(4) A bérlő (tulajdonos) és az albérlő között az albérleti díj tekintetében felmerülő viták eldöntése a bíróság hatáskörébe tartozik.

III. Az ágybérleti díjak

10. § E rendeletnek az albérleti díjakra vonatkozó rendelkezéseit - a 7. § (1) bekezdése a) pontjának és a 9. § (2) és (3) bekezdésének kivételével - az ágybérleti jogviszonyokra is alkalmazni kell, azzal az eltéréssel, hogy a lakóhelyiséget használó ágybérlők által együttesen fizetendő összeg

a) a 7. § (5) bekezdésében meghatározott mértékű díjat, továbbá

b) a 8. § (2) bekezdésében említett központi fűtési díjat nem haladhatja meg. A dij fizetésének kötelezettsége az egyes ágybérlőket a használat arányában terheli.

IV. Vegyes rendelkezések

11. § (1) Az építésügyi miniszter - a művelődésügyi miniszterrel egyetértésben - állapítja meg, hogy az 1949. évi 13. törvényerejű rendelet alapján védetté nyilvánított nemzeti érdekű múzeális értéktárgyak (magángyűjtemények) elhelyezésére szolgáló helyiségek milyen esetekben mentesülnek a lakbérpótlékfizetési kötelezettség alól.

(2) Az építésügyi miniszter - az Országos Árhivatal elnökével egyetértésben - rendelettel határozza meg az egyes beépített lakásberendezések használati díját.

12. § E rendelet rendelkezéseit a Diplomáciai Testületet Ellátó Iroda által az 1.011/1958. (III. 18.) Korm. határozat alapján bérelt lakásokra - valamint a lakbérpótlék tekintetében a munkakörrel kapcsolatos szolgálati lakásokra nem kell alkalmazni.

13. § (1) Aki e rendelet 7. és 8. §-ában meghatározott díjat meghaladó összeget követel, - köt ki vagy fogad el - és cselekménye nem minősül a (2) bekezdés alapján szabálysértésnek - az a 8.800/1946. (VII. 28.) ME rendelet 3. §-ra (B. H. Ö. 268. p.) figyelemmel az 1. § (B. H. Ö. 265. p.) a) alpontja alá eső ártúllépés bűntettét követi el.

(2) Szabálysértést követ el és háromezer forintig terjedhető pénzbírsággal sújtható

- az a tulajdonos, aki a 4. § (1) bekezdésében meghatározott lakbérpótlék kiszámítási és közlési kötelezettségének nem, vagy nem a valóságnak megfelelően tesz eleget;

- az a bérlő, aki a 4. § (3) bekezdésében említett bejelentési kötelezettségét elmulasztja, vagy abból a célból, hogy kedvezőbb lakbérpótlék megállapításban részesüljön, a bejelentésben valótlan adatokat közöl,

- az a bérlő, aki e rendelet 7. és 8. §-ában meghatározott díjat csekély mértékben meghaladó összeget követel, köt ki vagy fogad el és a cselekményt első ízben követi el.

(3) A szabálysértés miatt az eljárás a tanács végrehajtó bizottsága igazgatási osztályának hatáskörébe tartozik.

14. § (1) E rendelet a kihirdetése napját követő hónap 1. napján lép hatályba; végrehajtásáról - amennyiben a rendelet ettől eltérően nem rendelkezik - az építésügyi miniszter és a pénzügyminiszter az Országos Árhivatal elnökével egyetértésben gondoskodik.

(2) Abból a célból, hogy a bérlők lakásuk megfelelő kihasználásáról gondoskodhassanak, illetőleg a jogos lakásigényüket meghaladó lakásukat kisebb lakásra elcserélhessék, a lakbérpótlékfizetési kötelezettség 1961. évi január hó 1. napján veszi kezdetét. (3) A-rendeletnek az albérleti és az ágybérleti jogviszonyokra vonatkozó rendelkezéseit a rendelet hatályba lépésekor fennálló jogviszonyokra is alkalmazni kell, azonban a rendeletben meghatározott mértéket el nem érő összegű bérleti díjakat felemelni nem szabad.

(4) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a 8.000/1946 (161) ME rendelet 4. §-ának (2) és (3) bekezdése hatályát veszti.

Dr. Münnich Ferenc s. k.,

a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke

Rendezés: -
Rendezés: -
Kapcsolódó dokumentumok IKONJAI látszódjanak:
Felület kinézete:

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére