4/1960. (X. 2.) ÉM-PM együttes rendelet

a személyi és a vegyes tulajdonban álló lakóépületeken az építésügyi hatóság által elvégeztethető építési munkákról

A 2.033/1960. (IV. 17.) Korm. számú határozat 5. pontjában nyert felhatalmazás alapján - az igazságügyminiszterrel egyetértésben - a következőket rendeljük.

1. § Ha az építésügyi hatóság - külön jogszabály alapján - valamely személyi, illetőleg vegyes (részben személyi, részben társadalmi) tulajdonban álló lakóépületnek vagy egyes részeinek, helyiségeinek és központi berendezéseinek tatarozását, felújítását, helyreállítását, átalakítását, vagy lebontását (a továbbiakban: építési munkák) rendeli el és a kötelezett az építési munkákat a jogerős határozatban megállapított határidőig nem, vagy nem kellő mértékben végezteti el, azok elvégeztetéséről - a kötelezett költségére és veszélyére - az építésügyi hatóság gondoskodhat.

2. § (1) A megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanácsok éves terveiben az állami lakóházjavítások céljára szolgáló előirányzatnak az építésügyi miniszter által évenként megállapított hányadát fenn kell tartani az építésügyi hatóságok által a kötelezettek terhére elvégeztethető építési munkák céljára.

(2) A Magyar Beruházási Bank (a továbbiakban: Bank) az építésügyi hatóságok rendelkezésére álló lakóházjavítási előirányzatot - a területileg illetékes megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanács végrehajtó bizottsága tervosztályának keretnyitása alapján - az egyéb állami lakóházjavítási előirányzattól elkülönítetten köteles kezelni.

(3) Az építésügyi hatóságok rendelkezésére álló lakóházjavítási előirányzatot - az elsőfokú építésügyi hatóságok igényeinek figyelembevételével - a területileg illetékes másodfokú építésügyi hatóság felosztja, s erről a Bankot értesíti. A Bank az előirányzat felhasználásáról negyedévenként köteles tájékoztatni a másodfokú építésügyi hatóságot.

3. § (1) Ha az elrendeli építési munkák elvégeztetéséről az építésügyi hatóság gondoskodik, a hatóság látja el az ezzel kapcsolatos építtetői feladatokat is.

(2) Az építésügyi hatóság az elrendelt építési munkák lebonyolításával a tanács végrehajtó bizottságának beruházási szervét, ha pedig a lakóépületet állami szerv kezeli, a kezelést végző szervet is megbízhatja. A lebonyolító szervet az általa végzett munkáért a műszaki tervezési díj és a kivitelezési költség együttes összege 1%-ának megfelelő összegű lebonyolítási díj illeti meg. Ha a lebonyolítást a kezelő szerv végzi, a lebonyolítási díjat csak a nem állami tulajdoni hányadra eső költségek után számíthatja fel.

(3) Az elrendelt építési munkák műszaki terveit csak az állami beruházások műszaki tervezésére jogosult szervvel [9/1959. (IX. 1.) É. M. rendelet] lehet elkészíttetni. Ha azonban az építési munka az 50.000 Ft kivitelezési értéket nem haladja meg, a műszaki tervet az Országos Tervezői Névjegyzékbe felvett magántervező is elkészítheti.

(4) Az elrendelt építési munkákat elsősorban az állami beruházások kivitelezésére jogosult szervekkel kell elvégeztetni; építőipari kisiparossal csak az 1/1960. (I. 1.) Korm. rendelet rendelkezései szerint lehet kivitelezési szerződést kötni.

(5) Ha a lakóépület tanácsi házkezelési szerv kezelésében áll, az elrendelt építési munkákat -az építtetői, illetőleg lebonyolítási feladatokat ellátó szerv megbízása alapján, a házilagos építőipari szervezetekre megállapított kivitelezési értékhatáron belül - a tanácsi házkezelési szerv is elvégezheti.

(6) Az építésügyi hatóság által elvégeztetett építési munkák műszaki átadás-átvételére a kötelezettet is meg kell hívni és az esetleges észrevételeit a műszaki átadás-átvételi jegyzőkönyvbe fel kell venni,

4. § (1) Az építésügyi hatóság által a kötelezett terhére elvégeztetett építési munkák kivitelezési költségeit - a megrendelőre tekintet nélkül - a lakosság részére végzett építőipari munkákra irányadó áron kell előirányozni és elszámolni.

(2) Ha a kivitelezést állami kivitelező szervezet végzi, az elszámolás rendjére nézve az állami kivitelező szervezetek által a közületek részére végzett építőipari munkák elszámolására vonatkozó szabályok az irányadók.

5. § (1) Közös tulajdonban álló lakóépületen, valamint társasháznak a telekkönyvi törzsbetétbe felvett, közös tulajdonban álló épületrészein és központi berendezésein elvégeztetett építési munkák költségei a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk arányában terhelik.

(2) A 372-56/1960. (VIII. 4.) PM rendelet alapján épített, lakásépítő szövetkezeti háznak, illetőleg a 20/1959. (IV. 16.) Korm. rendelet alapján épített lakásszövetkezeti háznak a telekkönyvi törzsbetétbe felvett, szövetkezeti tulajdonban álló nem lakás céljára szolgáló helyiségein, a házfelügyelői lakáson, valamint az épületnek közös használatra szolgáló részein és központi berendezésein elvégeztetett építési munkák költségei a szövetkezeti tagokat saját lakásuk teljes alapterületének a ház össz-szövetkezeti lakásterületéhez viszonyított aránya szerint terhelik.

(3) Egy személy tulajdonában álló lakóépületen, valamint társasháznál és lakásépítő szövetkezeti, illetőleg lakásszövetkezeti háznál a telekkönyvi albetétbe felvett lakáson vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségen elvégeztetett építési munkák költségei teljes egészében az érdekelt tulajdonost terhelik.

(4) Ha az építésügyi hatóság - külön jogszabály alapján - üzlethomlokzat (portál), kirakatszekrény, hírdetőberendezés vagy egyéb felirat jókarbahelyezésére, felújítására, helyreállítására, átalakítására, lebontására, vagy eltávolítására a bérlőt, illetőleg a fenntartót (a továbbiakban: bérlő) kötelezi, s az elrendelt építési munkákat a kötelezett terhére elvégezteti, az építési munkák költségei a bérlőt terhelik. Ha az elvégeztetett építési munkák egyidejűleg több üzlethomlokzatot (portált stb.) érintenek, a költségeket az egyes bérlők a bérletükben levő üzlet homlokzatának az építési munkákkal érintett össz-üzlethomlokzathoz viszonyított arányában kötelesek viselni.

(5) Ha a személyi tulajdonban álló lakóépületen vagy a társasházban, a lakásépítő szövetkezeti, illetőleg lakásszövetkezeti házban a telekkönyvi albetétbe felvett, személyi tulajdonban álló lakáson (nem lakás céljára szolgáló helyiségen) haszonélvezeti jog áll fenn, az elvégeztetett építési munkák költségei - a rendkívüli javítások és helyreállítások költségeinek kivételével - a haszonélvezőt terhelik,

6. § (1) A kötelezettet terhelő költségeket - ideértve a műszaki tervezési díjat, a kivitelezési költséget, a lebonyolítási díjat, valamint a munkálatok során igazoltan felmerült egyéb költségeket, -számlák és a Bank által teljesített folyósításokról szóló értesítések alapján, a műszaki átadás-átvételi jegyzőkönyv figyelembevételével - az építésügyi hatóság határozatban állapítja meg. A költségeket a határozatban az 5. §-ban meghatározott költségviselési kötelezettség szerint kell részletezni.

(2) Az elvégeztetett építési munkák költségeit megállapító határozat ellen az államigazgatási eljárás általános szabályai szerint fellebbezésnek van helye. A jogerős határozat telekkönyvi bejegyzésre alkalmas okirat.

(3) A jogerős határozatot meg kell küldeni a kötelezetten felül a lakóépület fekvése szerint illetékes községi (városi, városi kerületi) tanács végrehajtó bizottsága pénzügyi szakigazgatási szervének (a továbbiakban: adóügyi csoport), a telekkönyvi hatóságnak, továbbá - vegyes tulajdonban álló lakóépület esetében - a Banknak is.

7. § (1) Az adóügyi csoport az építésügyi hatóság által elvégeztetett építési munkák költségeit jogerősen megállapító határozat alapján az állam javára fennálló követelést a kötelezett terhére a házadóval együtt köteles előírni és erről a Bankot értesíteni. Vegyes tulajdonban álló lakóépület esetében az állami tulajdoni hányadot terhelő költséghányadot állami követelésként előírni nem kell.

(2) Az elvégeztetett építési munkák jogerősen megállapított költségeit a kötelezett - az építésügyi hatóság határozatának kézhezvételétől számított harminc napon belül - egy összegben köteles megfizetni.

(3) Ha a kötelezett az állam javára fennálló követelést egy összegben kiegyenlíteni nem tudja, az adóügyi csoport - a kötelezett kérelmére, vagyoni és szociális körülményeinek, valamint a. megfizetendő összeg nagyságának figyelembevételével - megengedheti a követelés összegének legfeljebb öt év alatt, havi egyenlő részletekben történő megfizetését.

(4) Ha a kötelezett a fizetési kötelezettségének a megállapított határidőben nem tesz eleget, az állami követelést az adóbehajtásra vonatkozó szabályok szerint kell behajtani.

(5) A Bank az építési munkákra folyósított összegeket a vegyes tulajdonban álló lakóépületek állami tulajdoni hányadát terhelő költségek esetében az építésügyi hatóság jogerős költségmegállapító határozata, egyéb esetekben pedig az adóügyi csoport értesítése alapján tekinti elszámoltnak.

8. § (1) Az építésügyi hatóság által a kötelezett terhére elvégeztetett építési munkák jogerősen megállapított költségeinek erejéig - az állami követelés teljes összegének megfizetéséig - a telekkönyvben az ingatlanra - az 5. § (4) bekezdésében említett eset kivételével - jelzálogjogot kell bejegyezni.

(2) A jelzálogjogot a telekkönyvi hatóság az építésügyi hatóság megkeresése és az elvégeztetett építési munkák költségeit jogerősen megállapító határozata alapján jegyzi be. A jelzálogjog törlése iránt az építésügyi hatóság az adóügyi csoportnak az állami követelés teljes összegének megfizetéséről szóló értesítése alapján intézkedik.

9. § (1) Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Rendelkezéseit az építésügyi hatóság által korábban elrendelt építési munkák költségeinek megállapítására, viselésére és behajtására is alkalmazni kell, ha e költségeket a rendelet hatálybalépésekor jogerős határozattal még nem állapították meg.

(2) A rendelet 5. §-ának (4) bekezdésében foglalt rendelkezést az állami tulajdonban álló lakóépületek esetében is alkalmazni kell.

Dr. Trautmann Rezső s. k.,

építésügyi miniszter

Nyers Rezső s. k.,

pénzügyminiszter