9/1960. (XII. 20.) EüM rendelet

a gümőkór elleni küzdelem továbbfejlesztéséről szóló 42/1960. (IX. 1.) Korm. rendelet végrehajtásáról

A gümőkór elleni küzdelem továbbfejlesztéséről szóló 42/1960. (IX. 1.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: R.) foglalt felhatalmazás alapján a belügyminiszterrel, a honvédelmi miniszterrel, a pénzügyminiszterrel, a könnyűipari miniszterrel, az élelmezésügyi miniszterrel, a földművelésügyi miniszterrel, a belkereskedelmi miniszterrel, az építésügyi miniszterrel, a közlekedés- és postaügyi miniszterrel, a művelődésügyi miniszterrel, a munkaügyi miniszterrel, a Szakszervezetek Országos Tanácsa elnökével, a Szövetkezetek Országos Szövetsége elnökével, a Kisiparosok Országos Szövetsége elnökével, a Kisipari Szövetkezeti Kölcsönös Biztosító Intézet elnökével egyetértésben a következőket rendelem,

1. § (1) A gümőkór (a továbbiakban: tbc.) leküzdéséhez az állampolgárok tevékeny közreműködésére van szükség. A védőoltások és a szűrővizsgálatok elvégzésében, a fertőzés terjedésének megakadályozásában az ország egész lakossága érdekelt. Minden állampolgárnak elő kell segítenie azoknak az intézkedéseknek végrehajtását, amelyeket az állami egészségügyi szolgálat szervei és egyéb szervek a tbc. visszaszorítására és leküzdésére tesznek.

(2) A tbc-s betegnek érdeke és kötelessége, hogy az orvosi utasításokat megtartsa, a maga részéről is mindent megtegyen gyógyulása és a fertőzés terjedésének megakadályozása érdekében.

2. § (1) A tbc. elleni küzdelem helyi feladatait évenként munkatervben kell meghatározni. A munkatervnek a szorosan vett egészségügyi feladatokon túlmenően magában kell foglalnia mindazokat a feladatokat is, amelyeket a tbc. további visszaszorítása, majd leküzdése érdekében az államigazgatás egyéb helyi szervei, a vállalatok, a szövetkezetek, valamint a társadalmi szervek valósítanak meg.

(2) A munkatervet a megyei (fővárosi, megyei jogú városi) főorvos az érdekelt szervek bevonásával és egyetértésével készíti el és terjeszti minden évben a végrehajtó bizottság február havi ülése elé.

(3) A megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanács végrehajtó bizottsága által elfogadott munkaterv alapján az érdekeltek bevonásával és egyetértésével a járási (városi, városi kerületi) főorvos intézkedési tervet készít és azt a végrehajtó bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti.

3. § (1) A tbc. elleni küzdelem előmozdítására szervezett társadalmi bizottságok a Magyar Vöröskereszt fővárosi, megyei, városi, járási szervezete keretében működnek. Megalakításukról, működésükhöz szükséges feltételek biztosításáról a Magyar Vöröskereszt Országos Vezetőségének felügyelete alatt a Vöröskereszt helyi vezetősége gondoskodik;

(2) A bizottság szervezetét és feladatát az egészségügyi miniszter utasításban szabályozza.

4. § (1) A tbc-s beteg a R. 5. §-a alapján e betegségének ingyenes gyógykezelése céljából az állami egészségügyi szolgálat alábbi szerveit veheti igénybe:

a) az állandó lakóhelye vagy munkahelye szerint illetékes tbc. gondozóintézetet,

b) az állandó lakóhelye szerint illetékes körzeti orvost,

c) a tbc. gondozóintézet írásbeli beutalása alapján a fekvőbeteg-gyógyintézetek vagy szakorvosi rendelőintézetek járóbeteg rendeléseit.

(2) Életveszély vagy sürgős szükség esetében az ingyenes gyógykezelés az állami egészségügyi szolgálat más szervénél is igénybe vehető.

(3) A körzeti orvos a körzetében lakó, egyébként fizetőköteles betegnek tbc-s megbetegedése miatti gyógykezeléséért, úgyszintén az állami egészségügyi szolgálat bármely orvosa tbc-s betegnek e betegség okozta életveszélyben vagy sürgős szükségben nyújtott egyszeri (elsőízben történt) orvosi ellátásáért díjat nem számíthat fel.

(4) A tbc-s beteg és a betegség veszélyének kitett személy a tbc. gondozóintézet által természetben kiszolgáltatott antituberkulótikus gyógyszert ingyen (térítésmentesen) kapja. Minden más esetben az egyébként díjtalan orvosi ellátásra nem jogosult tbc-s beteg részére - akár e betegsége, akár más betegsége miatt szükséges - gyógyszert csak gondozóintézeti vényűrlapon szabad rendelni.

(5) A tbc-s betegnek e betegsége miatt történő fekvőbeteg-gyógyintézeti (kórházi, klinikai, betegotthoni) ápolása - az ápolás időtartamára tekintet nélkül - díjtalan.

(6) A tbc. gondozóintézet által vizsgálatra berendelt személy részére közforgalmú közlekedési eszköz használatával felmerült útiköltségnek az 1 Ft 50 filléren, oda-visszautazás esetében a 3 Ft-on, ugyanazon családon belül több személy együttes berendelésekor pedig a 2 Ft 50 filléren, oda-visszautazás esetében az 5 Ft-on felüli összege téríthető meg. A felmerült útiköltséget a menetjeggyel igazolni kell.

5. § (1) Rendszeres anyagi támogatásban részesül a fekvőbeteg-gyógyintézetben ápolt biztosított tbc-s beteg, ha

a) eltartásra szoruló családtagja van és a fekvőbeteg-gyógyintézeti ápolás idejére járó táppénze a napi 60.- forintot nem éri el, vagy

b) eltartásra szoruló családtagja nincs és fekvőbeteg-gyógyintézeti ápolás idejére járó táppénze a napi 30.- forintot nem éri el.

(2) A rendszeres anyagi támogatás összege

az (1) bekezdés a) pontjában említett személy részére napi 8.- forint, illetőleg, ha táppénzének összege a napi 52.- forintot meghaladja, olyan összeg, amely a táppénzt napi 60.- forintra egészíti ki;

az (1) bekezdés b) pontjában említett személy részére napi 6.- forint, illetőleg ha táppénzének összege a napi 24.- forintot meghaladja, olyan összeg, amely a táppénzt napi 30.- forintra egészíti ki. A rendszeres anyagi támogatás összege azonban nem lehet nagyobb annál az összegnél, amely a betegnek a gyógyintézeti ápolás idejére járó táppénzét a teljes összegű táppénzre egészíti ki.

(3) Eltartásra szoruló családtag meghatározására a 6/1955. (XII. 31.) SZOT szabályzat 41. §-ának rendelkezései az irányadók.

(4) A rendszeres anyagi támogatást a fekvőbeteg-gyógyintézeti ápolás idejére a táppénz esedékességekor azzal együtt ugyanazokra a napokra kell folyósítani, amelyekre a betegnek táppénz is jár.

(5) A rendszeres anyagi támogatást a táppénzt kifizető szerv folyósítja.

6. § (1) A rendszeres anyagi támogatás 1-3 hónapig terjedő időre szüneteltethető, ha a beteg a gyógyintézeti szabályokat (házirendet) súlyosan megszegi.

(2) A rendszeres anyagi támogatás folyósítását meg kell szüntetni, ha a beteg

a) az orvosnak gyógykezelése, illetőleg fekvőbeteg-gyógyintézeti ápolása tekintetében tett utasításait nem követi vagy hanyagul teljesíti;

b) a fertőzés megakadályozását szolgáló egészségügyi rendszabályokat nem tartja meg.

(3) Ha a rendszeres anyagi támogatást az (1)-(2) bekezdésekben meghatározott okok miatt szüneteltetik (megszüntették), az erről szóló értesítés közlését követő három napon belül a beteg kérheti az illetékes társadalombiztosítási tanácsnál, illetőleg társadalombiztosítási bizottságnál (vasutas a Vasutasok Szakszervezete társadalombiztosítási osztályán szervezett társadalombiztosítási bizottságnál) ügyének felülvizsgálatát.

7. § (1) Indokolt esetben, gyógyulásának elősegítése érdekében rendkívüli (egyszeri vagy ismételi;) anyagi támogatásban részesíthető a tbc. miatt keresőképtelen

táppénzre nem jogosult biztosított,

mezőgazdasági termelőszövetkezeti tag, továbbá a táppénzes állományban levő tbc-s beteg.

(2) A rendkívüli anyagi támogatás abban az esetben engedélyezhető, ha a beteg az orvosnak a gyógykezelésre vonatkozó javaslatait és utasításait követi, a fertőzés megakadályozását szolgáló egészségügyi rendszabályoknak eleget tesz, fekvőbeteg-gyógyintézeti ápolás esetében a gyógyintézeti szabályokat (házirendet) megtartja.

(3) A rendkívüli anyagi támogatás engedélyezésére a tbc. gondozóintézet vezetője - fekvőbeteg-gyógyintézetben ápolt beteg esetében a gyógyintézet igazgatójával együtt - az illetékes társadalombiztosítási bizottságnak tesz javaslatot.

8. § Ezzel a rendelettel nem érintett kérdésekben a rendszeres anyagi támogatás tekintetében a táppénzre, a rendkívüli anyagi támogatás tekintetében pedig a társadalombiztosítási bizottság által engedélyezett segélyekre vonatkozó rendelkezések az irányadók.

9. § Tbc. elleni védőoltásban kell részesíteni:

a) az újszülötteket;

b) azokat a 20 évesnél fiatalabb személyeket, akik a szűrővizsgálatok szerint tuberkulin negatívak;

c) azokat a 20 évesnél idősebb, de 30 évesnél fiatalabb személyeket, akik iskolai (főiskolai) közösségben (diákotthonban) élnek és a szűrővizsgálatok szerint tuberkulin negatívak;

d) azokat a tuberkulin negatív személyeket, akiknek védőoltása veszélyeztetettségük miatt szükséges.

10. § (1) A lakosság időszakonkénti szűrővizsgálatát a R. 2. §-ában említett terv alapján a járási (városi, városi kerületi) főorvos javaslatára a tanács végrehajtó bizottsága rendeli el.

(2) A szűrővizsgálatra kötelezetteket a vizsgálat helyéről és idejéről értesíteni kell. A dolgozók szűrővizsgálatát lehetőleg olyan időpontra kell kitűzni, hogy az azon való megjelenés a termelő munkában kiesést ne okozzon.

(3) A községekben a szűrővizsgálathoz szükséges helyiségekről, azok fűtéséről és takarításáról, a szükséges nem egészségügyi személyzetről, a kiküldött egészségügyi személyzet szállás- és étkezési lehetőségéről - a járási intézkedési tervben meghatározott módon és mértékben - a R. 2. §-a alapján a községi tanács végrehajtó bizottsága gondoskodik.

(4) A munkáltató, a mezőgazdasági termelőszövetkezet, a tanintézet stb. vezetője köteles az elrendelt szűrővizsgálatot mindenben (szervezés, szállítás, a szűrővizsgálatra kötelezettek megjelenéséről való gondoskodás stb.) támogatni.

(5) A szűrővizsgálaton részvételre felhívott személy köteles a kitűzött helyen és időben megjelenni és személyazonosságának igazolása után magát a vizsgálatnak alávetni.

(6) Nem kell a kitűzött szűrővizsgálaton részt vennie annak, aki igazolja, hogy tbc-s megbetegedés szempontjából egy évnél nem régebben szakorvosi vizsgálaton részt vett, vagy tbc. gondozóintézet gondozása alatt áll.

(7) A szűrővizsgálatok végrehajtására egyebekben az egészségügyi miniszter utasítása, illetőleg a járás (város, városi kerület) intézkedési terve az irányadó.

(8) A Néphadsereg és a Belügyminisztérium szervei tagjainak szűrővizsgálatára külön rendelkezések irányadók.

11. § (1) Előzetes és időszakos orvosi vizsgálatra kötelezettek:

a) a szülészeti-nőgyógyászati ellátás, a csecsemők és gyermekek gyógyító-megelőző ellátása körében közvetlenül a betegek gyógykezelésével (vizsgálatával, ápolásával, gondozásával) és élelmezésével foglalkozó dolgozók, továbbá a bölcsődék, az óvodák, a csecsemő- és gyermekotthonok dolgozói;

b) a gyógyító-megelőző ellátás körében közvetlenül a betegek gyógykezelésével (vizsgálatával, ápolásával, gondozásával) és élelmezésével foglalkozó dolgozók, továbbá a magángyakorlatot folytató orvosok, fogorvosok, vizsgázott fogászok, asszisztenseik, a fogművesek;

c) az általános, a közép- és szakiskolák, valamint az iparitanuló-iskolák és tanuló-intézetek, bentlakásos intézetek és tanműhelyek dolgozói;

d) a fodrászok, kozmetikai és manikűripar körében foglalkoztatott személyek, ideértve a kisiparosokat és az ipar körében f oglalkoztatott családtagjaikat;

e) az állami gazdaságok, vállalatok és mezőgazdasági termelőszövetkezetek szarvasmarha-állományának gondozói és tejkezelői;

f) az élelmiszeriparban, az élelmiszerkereskedelemben, a közétkeztetés körében, a vendéglátóiparban, az utasellátó vállalatoknál azok a dolgozók, akik élelmiszerek és italok előállításával és forgalombahozatalával közvetlenül foglalkoznak, ideértve a kiskereskedőket és a kisiparosokat, valamint az üzletükben (műhelyükben) foglalkoztatott családtagjaikat.

(2) Vitás esetekben azt, hogy valamely munkakör (foglalkozás) a rendelet hatálya alá esik-e, az egészségügyi miniszter állapítja meg.

(3) Az előzetes orvosi vizsgálatot a munka megkezdése előtt, az időszakos orvosi vizsgálatot az (1) bekezdés a) pontjában említett dolgozóknál félévenként, a b)-f) pontokban felsorolt dolgozóknál pedig évenként kell elvégezni.

(4) Az előzetes és időszakos orvosi vizsgálatra kötelezett dolgozónak nem kell tüdőszűrő vizsgálaton résztvennie, ha igazolja, hogy az időszakos orvosi vizsgálat tekintetében reá irányadó időszaknál nem régebben tüdőszűrő vizsgálaton résztvett.

(5) A munkáltató a szakszervezeti bizottsággal egyetértésben köteles a vizsgálatra kötelezett dolgozónak az orvosi vizsgálaton a kijelölt időben és helyen való megjelenését előmozdítani.

12. § (1) A 11. § (1) bekezdésének a), b), c), d) és e) pontjaiban említett dolgozók előzetes és időszakos orvosi vizsgálatának végrehajtását az egészségügyi miniszter az érdekelt miniszterrel és a Szakszervezetek Országos Tanácsa elnökével egyetértésben utasításban szabályozza.

(2) A 11. § (1) bekezdésének f) pontjában említett személyek előzetes és időszakos orvosi vizsgálatára az 50/1958. (IX. 6.) Korm. rendelet 21. §-a, valamint annak alapján kiadott végrehajtási rendelkezések az irányadók.

13. § A szűrővizsgálaton vagy egyéb orvosi vizsgálaton a tbc-s megbetegedés szempontjából kivizsgálandónak talált személy, továbbá a tbc-s beteg, a tbc-s fertőzésnek kitett személy, valamint a gondozóintézet által gondozott volt tbc-s beteg köteles az illetékes tbc. gondozóintézet orvosának vagy kezelőorvosának felhívására orvosi vizsgálat céljából a gondozóintézetben megjelenni és magát orvosi vizsgálatnak alávetni.

14. § (1) A tbc-s beteg köteles a fertőzés megakadályozása érdekében a tbc. gondozóintézet, illetőleg a kezelőorvos által adott utasításokat (egészségügyi rendszabályokat) megtartani.

(2) Ha a tbc-s beteg a fertőzés megakadályozását szolgáló egészségügyi rendszabályokat nem tartja meg, a beteget a gondozóintézet orvosa (megbízottja) előbb szóban, majd írásban köteles figyelmeztetni. Ha a beteg a figyelmeztetések után sem tesz eleget az egészségügyi rendszabályoknak és e magatartásával környezetének tagjait veszélyezteti, a tbc. gondozóintézet vezetőjének javaslatára a járási (városi, városi kerületi) főorvos fekvőbeteg-gyógyintézeti elhelyezését rendelheti el.

(3) Ha a beteg a (2) bekezdés alapján elrendelt gyógyintézeti elhelyezésének nem tett eleget, illetőleg a gyógyintézetet önkényesen elhagyta, vagy onnan fegyelmi okból el kellett távolítani, a járási (városi, városi kerületi) főorvos a betegnek erre a célra szervezett gyógyintézeti zárt tbc. osztályon való elhelyezését rendelheti el.

(4) A beteget e § alapján általában negyedév tartamára lehet gyógyintézeti zárt tbc. osztályra utalni. Ezt az időtartamot a gyógyintézet igazgatójának javaslatára a járási (városi, városi kerületi) főorvos további egy negyedévvel meghosszabbíthatja. A gyógyintézeti zárt tbc. osztályra beutalt beteget - kérelmére vagy az osztályvezető főorvos javaslatára - megfelelő magatartás esetében a gyógyintézet igazgatója a negyedév lejártát megelőzően más gyógyintézetben is elhelyezheti, illetőleg a zárt osztályról elbocsáthatja.

15. § Ha a fertőző tbc-s vagy arra gyanús anya egy életéven aluli gyermekének állami csecsemőotthonban való elhelyezésére vonatkozó orvosi beutalásnak nem tett eleget, a tbc. gondozóintézet vezetőjének javaslatára a járási (városi, városi kerületi) főorvos az összes körülmények gondos mérlegelésével elrendelheti a gyermek csecsemőotthoni elhelyezését.

16. § (1) Az a személy, aki e rendelet alapján kötelező előzetes vagy időszakos orvosi vizsgálaton nem vett részt, vagy az orvosi vizsgálat szerint fertőző tbc-s vagy arra gyanús beteg, a 11. § (1) bekezdésében felsorolt munkakörökben (foglalkozási ágakban) - a tbc. elleni küzdelem intézményeiben levő munkakörök kivételével - nem dolgozhat és azokban családtagként sem foglalkoztatható. Az ilyen személy eredeti munkakörében (foglalkozásában) újra csak akkor dolgozhat, ha fertőzőképessége tartósan megszűnt.

(2) A tbc. gondozóintézet által a lakosság szűrővizsgálatán vagy az előzetes és időszakos orvosi vizsgálaton fertőző tbc-s vagy arra gyanús betegnek talált személy, aki emiatt az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés értelmében az általa betölteni kívánt (betöltött) munkakörben (foglalkozásban) nem dolgozhat, az orvosi lelet felülvizsgálatát kérheti. A kérelmet az orvosi lelet közlését követő 15 nap alatt az eljárt gondozóintézetnél kell előterjeszteni. A felülvizsgálatot a megyei (fővárosi központi, megyei jogú városi) tbc. gondozóintézet végzi. A felülvizsgálatot kérő személy köteles kivizsgálása végett a gondozóintézetben megjelenni; szükséges esetben kivizsgálása céljából fekvőbeteggyógyintézetbe is utalható. Ha a felülvizsgálat fertőző tbc-s vagy arra gyanús megbetegedést nem állapított meg, erről a dolgozót és munkáltatóját értesíteni kell. Ha a felülvizsgálat fertőző tbc-s vagy arra gyanús megbetegedést állapított meg, a felülvizsgált személy alkalmassága kérdésében a felülvizsgálati lelet alapján a járási (városi, városi kerületi) főorvos hoz elsőfokon határozatot.

17. § Minden orvos, illetőleg minden fekvőbeteggyógyintézet és egyéb egészségügyi intézmény vezetője a gyakorlatában előfordult, illetőleg a vezetése alatt álló intézetben vizsgált, kezelt vagy más módon tudomására jutott tbc-s vagy arra gyanús megbetegedést köteles bejelenteni.

18. § Az orvos, aki magángyakorlata körében tbc-s beteget járóbetegként gyógykezel, köteles ezt a körülményt - a megbetegedésnek a 17. §-ban szabályozott bejelentésén túlmenően - a beteg lakóhelye szerint illetékes tbc. gondozóintézetnek írásban bejelenteni és a beteget a tbc. gondozóintézet vezetője által meghatározott időszakonként a gondozóintézetben való jelentkezésre utasítani.

19. § A fertőző tbc-s beteg által rendszeresen használt helyiséget a beteg lakásváltoztatása vagy elhalálozása esetében gondosan ki kell takarítani és fertőtleníteni kell. Elhalálozás esetében az elhalt használati tárgyait (ruha, fehérnemű, stb.) is fertőtleníteni kell. A fertőtlenítés részletes szabályait az egészségügyi miniszter utasítással állapítja meg.

20. § A kiskorú szülője [intézetben elhelyezett kiskorú esetében az intézet vezetője (megbízottja)] köteles gondoskodni arról, hogy a kiskorú védőoltás, szűrő- vagy egyéb orvosi vizsgálat (gyógykezelés) céljából a kitűzött helyen és időben megjelenjék, illetőleg a tbc-s beteg kiskorú az egészségügyi szervek utasításait megtartsa.

21. § E rendelet az 1961. évi január hó 1. napján lép hatályba; hatálybalépésével egyidejűleg a 888/1940. BM rendeletnek (Rendeletek Tára 3375. oldal) a gümőkór elleni védekezésről szóló rendelkezései, a 40/1943. BM rendelet (Rendeletek Tára 307. oldal), az 5/1958. (IX. 16.) EüM rendelet 1. §-a (1) bekezdésének a) pontja és a 3/1960. (I. 28.) EüM rendelet 1. §-a (1) bekezdésének a) pontja hatályukat vesztik.

Dr. Doleschall Frigyes s. k.,

egészségügyi miniszter