50/1958. (IX. 6.) Korm. rendelet

az élelmiszerek és italok előállításáról és forgalmáról szóló 1958. évi 27. számú törvényerejű rendelet végrehajtásáról

A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány az élelmiszerek és italok előállításáról és forgalmáról szóló 1958. évi 27. számú törvényerejű rendeletben (a továbbiakban: Tvr.) foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli:

I. FEJEZET

ELŐÁLLÍTÁS ÉS FORGALOMBAHOZATAL

(Tvr. 1. §-ához.)

1. § (1) Forgalombahozatal céljára élelmiszert és italt - iparszerűen - állami vállalat, szövetkezet, szövetkezeti vállalat és iparjogosítvánnyal rendelkező kisiparos állíthat elő.

(2) Külföldről csak olyan élelmiszerkészítményt, vagy italt szabad behozni, amely az egészségügyi követelményeknek és az élelmezésügyi miniszter által a külkereskedelmi miniszterrel egyetértésben megállapított feltételeknek megfelel. A lakosság részére behozott élelmiszerkészítmény és ital tekintetében a belkereskedelmi miniszter egyetértése is szükséges.

2. § (1) A törvényerejű rendeletnek az élelmiszerek és italok előállítására vonatkozó rendelkezéseit alkalmazni kell az élelmiszerek, illetőleg italok színezésére, ízesítésére, zamatosítására, dúsítására, sűrítésére, derítésére, vagy tartósítására, úgyszintén idegen anyagok hozzáadásával történő kiegészítésére is.

(2) A Szövetkezetek Országos Szövetségének felügyelete alatt álló szervek által előállított élelmiszerek és italok minőségi feltételeinek megállapításához - országos szabvány hiányában -a Szövetkezetek Országos Szövetsége elnökének egyetértése is szükséges.

(3) Azt, hogy az emberi egészségre milyen termény, milyen növényi, állati vagy ásványi eredetű, illetőleg vegyi (szintetikus) úton előállított termék és annak milyen mennyisége ártalmas, illetőleg az élelmiszer és ital vegyi és mikrobiológiai szennyezettségének határértékeit az egészségügyi miniszter állapítja meg.

(4) Különleges minőségű, márkázott áruként csak az olyan élelmiszert, illetőleg italt lehet forgalombahozni, amely az ipari termékek minőségének védelméről szóló 1953. évi 12. számú törvényerejű rendelet 9. §-a alapján megállapított feltételeknek megfelel,

3. § (1) A jó minőségű, közfogyasztásra szolgáló, valamint a különleges minőségű, márkázott árut a termelő üzemből kiszállítani és forgalombahozatal céljára átadni csak minőségi ellenőrzés után szabad. (1953. évi 12. számú tvr. 6. §-a.)

(2) A csökkentértékű élelmiszer vagy ital forgalombahozatal céljára való átadását, illetőleg forgalombahozatalát - minőség szempontjából a minőségvizsgáló szerv véleményének figyelembevételével, egészségügyi szempontból pedig az egészségügyi szerv véleménye alapján - az előállító vállalat szerint illetékes miniszter (országos hatáskörű szerv vezetője) engedélyezi. A miniszter ezt a hatáskörét átruházhatja. Az engedélyezett, csökkentértékű élelmiszerek és italok forgalombahozatalának részletes szabályait - az élelmezésügyi és az egészségügyi miniszterrel egyetértésben - a belkereskedelmi miniszter állapítja meg.

(3) A Szövetkezetek Országos Szövetségének felügyelete alatt álló szerv által előállított csökkentértékű élelmiszerek és italok tekintetében a Szövetkezetek Országos Szövetsége elnökének az egyetértése is szükséges.

4. § (1) Olyan élelmiszert vagy italt, amelynek minőségét szabvány állapítja meg, forgalombahozatal céljára előállítani csak e minőségben szabad.

(2) Az országos szabvány alkalmazása alól való felmentést - az élelmezésügyi miniszter indokolt javaslatára - a Magyar Szabványügyi Hivatal elnöke az illetékes miniszterek hozzájárulásával adja meg.

(3) A gyártást a felmentés megadása előtt nem szabad megkezdeni.

5. § (1) Iparszerűen előállított élelmiszer és ital burkolatán az előállítás idejét - országos szabványban vagy az élelmezésügyi miniszter által az illetékes miniszterrel egyetértésben meghatározott esetekben és módon - fel kell tüntetni.

(2) Az előállító a gyártás idejétől kezdődően az országos szabványban, illetőleg - ennek hiányában - az élelmezésügyi miniszter által, az illetékes miniszterrel egyetértésben megállapított időn át, az élelmiszer és ital kifogástalan minősítéséért - a forgalombahozó vállalatokkal szemben - jótállással tartozik.

(3) Fogyasztó részére a jó minőségű, közfogyasztásra szolgáló, a különleges minőségű, márkázott, illetőleg a forgalombahozatalra engedélyezett csökkentértékű élelmiszert, illetőleg italt csak kifogástalan állapotban szabad forgalombahozni. A hibás élelmiszert vagy italt - a fogyasztó kívánsága szerint - megfelelő minőségű árura kell kicserélni, vagy a vételárat vissza kell fizetni.

(4) A csökkentértékű élelmiszer és ital csomagolásán ezt a körülményt fel kell tüntetni.

6. § (1) Élelmiszert és italt gyártó ipar körében, valamint az élelmiszer és ital árusítására szolgáló helyiségekben, tejbegyűjtőhelyeken, állandó, vagy ideiglenes árusítóhelyeken a készítmények előállításához, továbbá a mosáshoz, mosogatáshoz, takarításhoz és tisztálkodáshoz csak ivóvíz minőségű vizet szabad felhasználni.

(2) Mesterséges jeget csak ivóvíz minőségű vízből szabad előállítani.

(3) Természetes jeget csak hűtési célra szabad felhasználni és csak abban az esetben, ha a jég nem érintkezik közvetlenül az élelmiszerrel, illetőleg az itallal.

(4) Az (1) és (2) bekezdésben említett víz minőségét - szükség szerint - de legalább évenként egyszer vegyi és bakteriológiai vizsgálat útján az egészségügyi szerveknek ellenőrizniök kell.

(Tvr. 3. §-ához.)

7. § (1) Az élelmezésügyi miniszter közellátási, illetőleg az egészségügyi miniszter javaslatára egészségügyi érdekből egyes élelmiszerek és italok előállítását - külön rendeletben - gyártási engedélyhez kötheti. A kisipari termékek gyártási engedélyhez való kötéséhez a könnyűipari miniszternek - a KIOSZ meghallgatása után adott - egyetértése szükséges.

(2) Gyártási engedélyhez kötött élelmiszert, illetőleg italt gyártási engedély nélkül abban esetben sem szabad forgalombahozatal céljára előállítani, ha a vállalatot (állami vállalatot, szövetkezetet, kisiparost) alapítólevele (alapszabálya, iparjogosítványa) élelmiszer, illetőleg ital gyártására egyébként feljogosítja.

(3) A gyártási engedélyt - az élelmezésügyi miniszter által erre vonatkozóan kiadott rendelet rendelkezései szerint - a megyei (megyei jogú városi, fővárosi) tanács végrehajtó bizottságának illetékes szakigazgatási szerve adja ki. Egyes szakmák területén a gyártási engedély kiadásának jogát az élelmezésügyi miniszter magának tarthatja fenn.

(Tvr. 4. §-ához.)

8. § (1) Minden olyan élelmiszert, illetőleg italt, amelyet

a) részben vagy egészben élelmiszer, illetőleg ital előállítására korábban nem használt anyagból, vagy

b) lényegesen megváltozott összetételben, vagy

c) a korábbitól lényegesen eltérő technológiával

állítottak elő, új élelmiszernek, illetőleg italnak kell tekinteni.

(2) Az új élelmiszer és ital előállításához és forgalombahozatalához szükséges engedély kiadásával kapcsolatos eljárást az egészségügyi miniszterrel és a belkereskedelmi miniszterrel egyetértésben az élelmezésügyi miniszter állapítja meg.

(3) Abban a kérdésben, hogy valamely termék új élelmiszernek új italnak tekintendő-e, - az egészségügyi miniszterrel és a belkereskedelmi miniszterrel egyetértésben - az élelmezésügyi miniszter dönt.

(Tvr. 5. §-ához.)

9. § Élelmiszer és ital termelésénél, átvételénél - ideértve az átadást és a felvásárlás során történő átvételt is - továbbá kezelésénél, forgalombahozatalánál, szállításánál, tárolásánál és csomagolásánál használt eszközt, edényt és gépet csak olyan anyagból és olyan megoldással szabad előállítani, hogy az

a) a vele érintkezésbe kerülő élelmiszerben vagy italban egészségre káros elváltozást ne okozzon,

b) ne tartalmazzon kioldható anyagot olyan mennyiségben, mely a vele érintkezésbe kerülő élelmiszert és italt az egészségre károssá teszi,

c) az élelmiszer és ital minőségét, valamint tulajdonságait hátrányosan ne befolyásolja.

(Tvr. 6. §-ához.)

10. § (1) Iparszerűen előállított élelmiszert és italt, valamint ezek előállítása céljából előkészített terményeket és termékeket, továbbá az előállításnál és a forgalombahozatalnál használt eszközöket mikrobiológiai és vegyvizsgálat útján az egészségügyi és minőségellenőrző szervek kötelesek rendszeresen ellenőrizni,

(2) Azt, hogy milyen élelmiszert és italt, illetőleg milyen nyersanyagot, és eszközt kell mikrobiológiai és vegyvizsgálat útján rendszeresen ellenőrizni - az illetékes miniszterekkel egyetértésben - az egészségügyi miniszter állapítja meg. Az ellenőrzés részletes szabályait az egészségügyi miniszter állapítja meg.

11. § (1) Élelmiszer és ital átadásának, átvételének és forgalombahozatalának részletes szabályait az egészségügyi miniszterrel egyetértésben az illetékes miniszterek állapítják meg.

(2) Nyershúst, húskészítményt, vágottbaromfit, gombát, tejet és tejterméket, valamint azokat az élelmiszereket, amelyeket az egészségügyi miniszter - az illetékes miniszterekkel egyetértésben - kijelöl, házalás útján nem szabad forgalombahozni.

12. § Élelmiszert és italt nem szabad valótlan, vagy olyan adatokkal, illetőleg olyan módon hirdetni, ismertetni, vagy olyan jelzéssel ellátni, amely a fogyasztók félrevezetésére alkalmas.

13. § Piacon, vásárcsarnokban és vásáron, valamint egyéb közterületen élelmiszert és italt árusítani csak az erre vonatkozó rendészeti és egészségügyi szabályok megtartásával szabad.

14. § Élelmiszert és italt nyílt árusítási üzletekben, vagy árusítás céljára szolgáló egyéb helyen, az egészségügyi követelményeknek megfelelően és úgy kell elhelyezni, hogy az a szennyeződéstől, fertőződéstől, romlástól vagy minőségi értékcsökkenéstől védve legyen.

Csomagolás, tárolás, szállítás

(Tvr. 6. §-ához.)

15. § A csomagolás, a tárolás és a szállítás részletes szabályait az országos szabvány, illetőleg - ennek hiányában - az egészségügyi miniszterrel egyetértésben az illetékes miniszterek állapítják meg.

16. § (1) Élelmiszert és italt országos szabványnak, illetőleg - ennek hiányában - az élelmezésügyi miniszter által, az illetékes miniszterrel egyetértésben előírt feltételeknek megfelelően kell csomagolni. Ha a csomagolás tekintetében sem országos szabvány, sem az élelmezésügyi miniszter nem rendelkezett, az élelmiszert és az italt olyan anyaggal és olyan módon kell csomagolni, amely alkalmas arra, hogy az élelmiszert, illetőleg italt a minőségi értékcsökkenéstől, a szennyeződéstől, a fertőződéstől és a megromlástól megóvja.

(2) Csomagolásra nem szabad olyan anyagot felhasználni, amely egészségre ártalmas, az élelmiszer, illetőleg ital minőségét, tartósságát hátrányosan befolyásolja, vagy az élelmiszer, illetőleg ital - a csomagolóanyaggal való közvetlen érintkezés következtében - egészségügyi szempontból káros elváltozást szenved.

17. § (1) Közvetlen a fogyasztók részére történő forgalombahozatal céljára előre csomagolt élelmiszer, illetőleg ital burkolatán fel kell tüntetni

a) az előállító vállalat nevét és telephelyét,

b) a cikk megnevezését, az esetleges márkamegjelölést,

c) a tiszta súlyt (mennyiséget),

d) a minőséget,

e) a fogyasztói árat,

f) a gyártás, illetőleg, ha az előrecsomagolás később történik, ez utóbbi időpontját és

g) a szavatossági időt.

(2) Ha az előrecsomagolt élelmiszert vagy italt állami vállalat állította elő, a burkolaton a vállalat telephelyét nem kell feltüntetni. Védjegy esetében az állami vállalat nevét sem kell feltüntetni.

(3) Ha az élelmiszert, illetőleg italt nem a gyártó vállalat, hanem más előrecsomagoló vállalat csomagolta, a burkolaton az előállító neve és telephelye helyett az előrecsomagoló vállalat nevét és telephelyét kell feltüntetni.

(4) Ha az (1) bekezdésben említett adatokat a burkolaton bármely oknál fogva nem lehet feltüntetni, az adatok feltüntetésének módját az illetékes miniszterek szabályozzák.

(5) Előre nem csomagolt, illetőleg ömlesztett élelmiszer esetében az (1) bekezdésben említett adatokat az élelmiszert előállító vállalat a kísérőjegyzéken (szállítójegyen, szállítólevélen) köteles feltüntetni. Ilyen élelmiszerek és italok forgalombahozatalánál a fogyasztó részére való eladás alkalmával az (1) bekezdésben említett adatokat nem kell feltüntetni.

(6) Ha a szállító vállalat minőségi bizonyítványt köteles kiállítani, az élelmiszer előállításának időpontját és a szállítás idejét a minőségi bizonyítványban is fel kell tüntetni.

(7) Azt, hogy milyen termékre és milyen módon kell kiállítani a minőségi bizonyítványt, az élelmezésügyi miniszter határozza meg.

18. § (1) Az élelmiszeriparban és az élelmiszerforgalomban élelmiszert és italt nem szabad együtt tárolni, vagy együtt tartani olyan terménnyel, illetőleg termékkel, amely

a) az élelmiszer és az ital minőségét károsan befolyásolja,

b) az élelmiszert és az italt értékcsökkenés, szennyeződés, fertőződés, vagy romlás veszélyének teszi ki,

c) az élelmiszer és az ital tulajdonságait úgy változtatja meg, hogy ennek következtében azok rendeltetésszerű felhasználásra alkalmatlanná válnak.

(2) A tárolt élelmiszert és italt - a romlás veszélyének megelőzése végett - időközönként felül kell vizsgálni, a romlott élelmiszert, vagy italt el kell távolítani. A raktári készletet az előállítás, illetőleg a raktárbaérkezés időrendjében kell forgalombahozni.

19. § Azokat az élelmiszereket és italokat, amelyek tárolása alatt - az előállítónál vagy a kereskedelmi szervnél - olyan minőségi változást szenvedtek, hogy annak következtében fogyasztásra alkalmatlanná váltak, a forgalomból ki kell vonni. A forgalomból való kivonás, a megsemmisítés, vagy esetleg a felhasználás módját az illetékes miniszterek - az egészségügyi miniszterrel egyetértésben - állapítják meg.

20. § Azt, hogy milyen élelmiszert vagy italt és milyen módon szabad kirakatba elhelyezni - az egészségügyi miniszterrel egyetértésben - a belkereskedelmi miniszter szabályozza.

II. FEJEZET

A DOLGOZÓKRA VONATKOZÓ EGÉSZSÉGÜGYI KÖVETELMÉNYEK

(Tvr. 7. §-ához.)

21. § (1) Azt, hogy milyen munkakörben kell egészségügyi követelményeket előírni, az egészségügyi miniszterrel egyetértésben az illetékes miniszter állapítja meg; a kijelölt munkakörökre vonatkozó egészségügyi követelményeket - az illetékes miniszterekkel egyetértésben - az egészségügyi miniszter határozza meg. A Szövetkezetek Országos Szövetségének alárendelt szervek esetében a Szövetkezetek Országos Szövetsége elnökének egyetértése is szükséges.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés alapján megállapított munkakörben foglalkozó dolgozókat a munkaviszony, illetőleg a foglalkozás megkezdése előtt előzetes, annak tartama alatt pedig időszakos orvosi vizsgálatnak kell alávetni. Az ilyen dolgozókat - egészségügyi adataik nyilvántartása és az egészségügyi ellenőrzés megtörténtének igazolása céljából - "Egészségügyi könyv"-vel kell ellátni.

(3) Az orvosi vizsgálaton alkalmatlanná nyilvánított személy, vagy az, aki magát az előírt orvosi vizsgálatnak nem vetette alá, nem foglalkoztatható olyan munkakörben, illetőleg nem űzhet olyan foglalkozást, amelyre nézve az egészségügyi miniszter egészségügyi követelményeket írt elő.

(4) Az (1) bekezdés szerint kijelölt munkakörökben a dolgozók részére biztosítani kell az előírt egészségügyi feltételeket. (Védőöltözet, védőeszköz, tisztálkodási lehetőség stb.)

22. § Piaci, vásári és utcai árusítással hivatásszerűen foglalkozó személyek - az egészségügyi követelmények és az egészségügyi ellenőrzés szempontjából - az élelmiszerek árusítására szolgáló boltok alkalmazottaival esnek egy tekintet alá.

23. § A dolgozók munkaközben nem viselt ruháinak elhelyezéséről a munkahelyiségen kívül, illetőleg megfelelően elkülönített módon kell gondoskodni.

III. FEJEZET

OKTATÁS

(Tvr. 7. §-ához.)

24. § (1) A szakmai képzés feltételeit és fokozatait, valamint tananyagát, a képesítés megszerzésének módját és a tanulmányi időt - a művelődésügyi miniszterrel egyetértésben - az illetékes miniszter állapítja meg. A szakmai továbbképzés tananyagát, a továbbképzés módját és időtartamát az illetékes miniszter szabályozza.

(2) Az egészségügyi alapismeretek anyagát - az illetékes miniszterekkel egyetértésben - az egészségügyi miniszter állapítja meg.

(3) Élelmiszeripari és élelmiszerkereskedelmi szakoktatást csak az élelmezésügyi miniszter, a belkereskedelmi miniszter, illetőleg a Szövetkezetek Országos Szövetségének elnöke felügyelete alatt lehet szervezni és fenntartani.

(4) A kisiparosok szakmai képzése tekintetében a képesítési kellékeket az 1958. évi 9. számú törvényerejű rendelet szabályai állapítják meg.

IV. FEJEZET

ELLENŐRZÉS

Minőségellenőrzés

(Tvr. 8. §-ához.)

25. § (1) Az élelmiszerek és italok minőségét az országos szabványban, illetőleg - ennek hiányában - az élelmezésügyi miniszter által kiadott előírásban meghatározott időben és módon - az előállítás és forgalombahozatal során - rendszeresen ellenőrizni kell.

(2) Az élelmiszerek és italok minőségét a minőségellenőrző intézetek kötelesek rendszeresen ellenőrizni.

(3) A szakfelügyeletet gyakorló miniszter állapítja meg a minőségellenőrzés részletes szabályait és jelöli ki az ellenőrzésre jogosult szerveket.

Egészségügyi ellenőrzés

(Tvr. 8. §-ához.)

26. § (1) Az élelmiszerek és az italok, valamint ezek előállításánál, tárolásánál, szállításánál, csomagolásánál és forgalombahozatalánál használt eszközök tekintetében az egészségügyi ellenőrzést

a) bármely területen az egészségügyi miniszter felügyelete alatt álló közegészségügyi szervek;

b) az egyes minisztériumok (SZÖVOSZ) területén a minisztérium (SZÖVOSZ), illetőleg felügyelete alatt működő és ilyen ellenőrzéssel megbízott szervek végzik.

(2) Az egészségügyi ellenőrzés szabályait az egészségügyi miniszter állapítja meg.

27. § Az élelmiszeripart érintő állategészségügyi ellenőrzés szabályait - az egészségügyi miniszterrel és az illetékes miniszterekkel egyetértésben - a földművelésügyi miniszter állapítja meg.

Eljárási szabályok

28. § (1) Az ellenőrző szervek eljárásuk során mintavételre jogosultak. A mintavételi eljárás szabályait országos szabvány, illetőleg ennek hiányában az élelmezésügyi miniszterrel - a Szövetkezetek Országos Szövetségének felügyelete alatt álló szervek tekintetében a Szövetkezetek Országos Szövetségének elnökével egyetértésben - a szakfelügyeletet gyakorló miniszter állapítja meg. Az egészségügyi ellenőrzés céljait szolgáló mintavétel szabályait az egészségügyi miniszter állapítja meg.

(2) A forgalombahozataltól eltiltott élelmiszer vagy ital megsemmisítését, átdolgozását vagy forgalombahozatalának feltételeit 500 Ft értékhatáron alul az illetékes minőségellenőrző intézet vezetője vagy az illetékes járási (városi, városi kerületi) tanács végrehajtó bizottsága, ezen az értékhatáron felül pedig az illetékes miniszter rendelheti el.

(3) A forgalombahozataltól való eltiltás esetén az ellenőrző szervek kötelesek félre nem érthető módon megjelölni azt az élelmiszer-, illetőleg italmennyiséget, amelyre nézve minőségi hiányokat állapítottak meg. Erről az ellenőrzött vállalatot a helyszínen írásban kell értesíteni. Az értesítés tudomásulvételének időpontjától kezdődően a hibás minőségű élelmiszert vagy italt az arra jogosult szerv intézkedéséig - legfeljebb azonban 60 napig - nem szabad forgalombahozni.

29. § Az élelmiszerszállítási szabályok megtartásának és a piacok rendjének ellenőrzésében a rendőrség is közreműködik.

V. FEJEZET

VEGYES RENDELKEZÉSEK

(Tvr. 8. §-ához.)

30. § Az ételmérgezést vagy annak gyanúját az illetékes egészségügyi szervhez be kell jelenteni. A bejelentés szabályait az egészségügyi miniszter állapítja meg.

31. § (1) Az olyan vegyi anyagok használatát, amelyeket kártevő állatok és rovarok elleni védekezésnél alkalmaznak és amelyek ezúton élelmiszerbe vagy italba kerülhetnek - az illetékes miniszterrel egyetértésben - az egészségügyi miniszter engedélyezi.

(2) Az olyan vegyi anyagok használatát, amelyeket növényvédelemnél alkalmaznak és ezúton élelmiszerbe vagy italba kerülhetnek - az egészségügyi miniszterrel egyetértésben - a földművelésügyi miniszter engedélyezi.

32. § (1) Szabálysértés miatt 3000 forintig terjedhető pénzbírsággal kell sújtani azt, aki

a) egészségre káros, hamisított, fogyasztásra egyéb okból alkalmatlan vagy az egészségügyi követelményeknek meg nem felelő élelmiszert vagy italt forgalombahozatal céljára előállít, raktáron tart vagy ilyet forgalomba hoz; amennyiben a cselekmény közegészség elleni bűntettet (B. H. Ö. 184. pont) nem valósít meg;

b) hamisított, fogyasztásra alkalmatlan, de az egészségre nem káros élelmiszert vagy italt forgalombahozatal céljára előállít vagy e minőségét ismerve raktáron tart, illetőleg forgalombahoz;

c) gyártási engedélyhez kötött vagy új élelmiszert, illetőleg italt engedély nélkül vagy az engedély feltételeinek megsértésével állít elő.

(2) Szabálysértés miatt 1000 forintig terjedhető pénzbírsággal kell sújtani azt, aki

a) az iparszerűen előállított élelmiszer vagy ital burkolatán az előállítás idejének feltüntetésére vonatkozó kötelezettségét megszegi;

b) a csökkentértékű élelmiszeren e körülmény feltüntetésére vonatkozó kötelezettségét megszegi vagy az ilyen jelzést eltávolítja;

c) élelmiszeripar körében, valamint az élelmiszerek és italok árusítására szolgáló üzletekben, tejbegyűjtőhelyeken, állandó vagy ideiglenes árusítóhelyeken a készítmények előállításához, mosáshoz, mosogatáshoz, takarításhoz és tisztálkodáshoz nem ivóvíz minőségű vizet használ vagy mesterséges jeget nem ivóvíz minőségű vízből állít elő;

d) élelmiszer és ital felvásárlása során történő átvételénél, előállításánál, forgalombahozatalánál és csomagolásánál használt eszközt, edényt és gépet olyan anyagból állít elő, hogy az a vele érintkezésbe kerülő élelmiszerben és italban egészségre káros elváltozást okoz, vagy olyan mennyiségben tartalmaz kioldható anyagot, amely a vele érintkezésbe kerülő élelmiszert és italt az egészségre károssá teszi;

e) nyershúst, húskészítményt, vágottbaromfit, gombát, tejet és tejterméket, továbbá az egészségügyi miniszter által házalás útján való forgalombahozataltól eltiltott élelmiszert házalás útján forgalomba hoz;

f) élelmiszert vagy italt félrevezető módon vagy valótlan adatokkal hirdet;

g) piacon, vásárcsarnokban vagy vásáron, illetőleg egyéb közterületen élelmiszert vagy italt az egészségügyi előírások megsértésével árusít;

h) forgalombahozatalra szánt élelmiszert vagy italt a fennálló rendelkezések ellenére nem csomagol, vagy úgy csomagol, hogy a csomagolás az élelmiszert vagy italt a szennyeződéstől, a fertőződéstől és a megromlástól nem óvja meg, illetőleg csomagolásra olyan anyagot használ, amely az egészségre ártalmas;

i) élelmiszert vagy italt úgy szállít vagy tárol, hogy az minőségében káros változást szenved;

j) élelmiszer vagy ital felvásárlása során történő átvételénél és kezelésénél, továbbá előállításánál, forgalombahozatalánál, tárolásánál és szállításánál az orvosi vizsgálaton alkalmatlanná nyilvánított személyt, vagy olyan személyt foglalkoztat, aki magát az orvosi vizsgálatnak nem vetette alá, vagy aki az említett munkakörökben foglalkozik, annak ellenére, hogy az orvosi vizsgálaton alkalmatlanná nyilvánították, illetőleg az orvosi vizsgálat alól magát kivonta;

k) az élelmiszer és ital előállításával és forgalombahozatalával foglalkozó dolgozók részére élőírt egészségügyi feltételeket nem biztosítja;

l) ételmérgezést, illetőleg annak gyanúját az egészségügyi szervekhez nem jelenti be.

(3) Az eljárás a járási (városi, városi kerületi) tanács végrehajtó bizottsága igazgatási osztályának hatáskörébe tartozik.

(Tvr. 9. §-ához.)

33. § (1) A hamisított, fogyasztásra nem alkalmas, vagy az egészségügyi követelményeknek meg nem felelő élelmiszert, illetőleg italt el kell kobozni.

(2) Ha a szabálysértési eljárás során lefoglalt élelmiszer romlandó, de egészségre nem káros, azt értékesítésre állami vállalatnak kell - a vételár letétbehelyezése ellenében - átadni.

(Tvr. 10. §-ához.)

34. § (1) A jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba; hatálybalépésével egyidejűleg a 78/1952. (IX. 6.) MT számú rendelet, valamint a 38.286/1896. FM számú rendelet (Rendeletek Tára 1896. 1253. oldal) - a gazdasági, erdészeti és kertészeti vető- és fűmagvakra, az abraktakarmányra és a trágyaneműekre vonatkozó rendelkezések kivételével - és a 119.600/1940. FM számú rendelet (Rendeletek Tára 1940. 2853. oldal) hatályát veszti.

(2) A jelen rendelet nem érinti az állami közegészségügyi felügyeletről szóló 173/1951. (IX. 16.) MT számú rendelet szabályait, kivéve a 4. § (1) bekezdésének a) pontját, amely az élelmiszeripar, élelmiszerforgalom és közétkeztetés tekintetében a jelen rendeletnek megfelelően

(3) A törvényerejű rendelet és a jelen rendelet szabályi nem érintik az állategészségügyi jogszabályok hatályát.

(4) A jelen rendelet végrehajtásáról az érintett kérdésekben érdekelt miniszterek - a Szövetkezetek Országos Szövetsége felügyelete alatt álló szervek tekintetében a Szövetkezetek Országos Szövetségének elnöke - gondoskodnak.

Apró Antal s. k.,

a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány első elnökhelyettese

Rendezés: -
Rendezés: -
Kapcsolódó dokumentumok IKONJAI látszódjanak:
Felület kinézete:

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére