12/1961. (IV. 14.) Korm. rendelet

a vízgazdálkodási társulatokról szóló 1960. évi 29. számú törvényerejű rendelet végrehajtásáról

(Az 1. §-hoz.)

1. § (1) Vízgazdálkodásilag összefüggő egységet alkotó terület (érdekeltségi terület):

a) vízrendezési (vízkárelhárítási) munka esetében az, amelyről a kisebb vízfolyás vagy csatorna a vizet a vízügyi igazgatóságok által kezelt vízfolyásba vagy belvízi csatorna-rendszerbe vezeti, továbbá a vízmosás térhódítása és hordalék-lerakódása által veszélyeztetett, valamint a folyó hullámterében nyári gáttal védett terület;

b) vízhasznosítási munkánál, öntözési tevékenység esetében az önálló öntözőrendszer, öntözőfürt területe és ezek vízgazdálkodási szempontból egységes, elhatárolható részei, továbbá az egységes öntözőrendszert ugyan nem alkotó, de természetes vízfolyás mentén önálló vízkivétellel rendelkező öntözőtelepek területe;

c) a vízellátás és szennyvízelvezetés esetében az a terület, amelyen a társulat által létesítendő vízellátómű az ivóvízszolgáltatást, a csatornamű pedig a szennyvízelvezetést ellátja.

(2) Az (1) bekezdés b) és c) pontjában említett, valamint az egyéb vízhasznosítási tevékenység (pl. halastó) esetében az érdekeltségi terület megállapításánál a vízügyi igazgatóság által követendő irányelveket az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetője határozza meg.

2. § (1) Vízgazdálkodási társulat alakítható az érdekeltségi területen jelentkező és társulati feladatkörbe tartozó valamennyi, vagy pedig egyes meghatározott, célszerűen elkülöníthető vízrendezési, illetőleg - a (3) bekezdésben meghatározott eset kivételével - bármely vízhasznosítási tevékenység ellátására.

(2) A társulat az érdekeltségi területen működő mezőgazdasági nagyüzemek megrendelésére azok üzemen belüli vízügyi feladatait végezheti,

(3) Az ivóvízellátás, illetőleg a szennyvízelvezetés társulati úton végezhető tevékenységeit kizárólag törpevízmű-, illetőleg kúttársulat (a továbbiakban: vízműtársulat) láthatja el.

(A 2. §-hoz.)

3. § Érdekelt az érdekeltségi területen levő ingatlant ténylegesen használó állampolgár, vagy jogi személy.

(A 3. §-hoz.)

4. § A vízügyi igazgatóság a társulat érdekeltségi területét - az 1. §-ban foglaltak szerint - helyszínrajzon állapítja meg.

(A 4. §-hoz.)

5. § (1) Ha az érdekeltek egy része társulat alakítását tartja szükségesnek, az illetékes tanács (tanácsok) végrehajtó bizottsága és a vízügyi igazgatóság közreműködésével szervezőbizottságot létesít.

(2) A szervezőbizottság tagjainak száma négynél kevesebb nem lehet.

(3) A szervezőbizottság az ügyrendjét maga állapítja meg.

6. § A szervezőbizottság feladata a társulat megalakításával kapcsolatos minden teendő ellátása, különösen:

a) a vízügyi-műszaki és a gazdaságossági szempontok figyelembevételével felméri az alakuló társulat tevékenységét, ennek költségszükségletét, az érdekeltek által fizetendő hozzájárulási összeg várható nagyságát, illetőleg az elvégezhető természetbeni munka mennyiségét;

b) a közepes méretű vízrendezési és vízhasznosítási feladatok ellátására, vagy egyéb feladatok mellett erre is alakuló társulat megalakulásának előkészítésénél - a vízügyi igazgatóság útján -megszerzi az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetőjének engedélyét;

c) összeírja az érdekelteket és azoknak az érdekeltségi területbe tartozó ingatlanát;

d) a társulat megalakítása érdekében minden érdekeltnél felvilágosító és szervező munkát végez;

e) összegyűjti a belépési nyilatkozatokat;

f) kidolgozza a társulat alapszabály-tervezetét;

g) összehívja az alakuló taggyűlést.

7. § Az érdekeltek a társulatba való belépési szándékukat belépési nyilatkozat aláírásával jelentik be

(Az 5. §-hoz.)

8. § (1) Az alakuló taggyűlésre azokat az érdekelteket, akik a belépési nyilatkozatot aláírták (a továbbiakban: alapítók), továbbá az illetékes tanács (tanácsok) végrehajtó bizottságának képviselőjét, valamint a társulat felügyeleti szerveit névre szóló meghívóval kell meghívni.

(2) Azokat az érdekelteket, akik a belépési nyilatkozatot nem írták alá, az alakuló taggyűlésre hirdetmény útján kell meghívni.

(3) A meghívóban, illetőleg a hirdetményben - amelyet a taggyűlés megtartása előtt legalább nyolc nappal kell kézbesíteni, illetőleg közzétenni - közölni kell a taggyűlés napirendjét, megtartásának helyét és időpontját.

(A 6. §-hoz.)

9. § (1) Az alakuló taggyűlést az alapítók által az alakuló taggyűlés tartamára választott elnök vezeti.

(2) Az alapítókat az alakuló taggyűlésen meghatalmazottak képviselhetik. Ha az alapítók száma a kétszázat meghaladja, több alapító egy közös meghatalmazottal képviseltetheti magát. A közös meghatalmazott húsznál több alapítót nem képviselhet.

(3) A tanács végrehajtó bizottsága képviselőjének és a felügyeleti szervek kiküldöttének az alakuló taggyűlésen tanácskozási és javaslattételi joguk van.

(4) Az alakuló taggyűlésről - a hozott határozatokat is magában foglaló - jegyzőkönyvet kell készíteni. A taggyűlés jegyzőjét és a jegyzőkönyv-két hitelesítőjét az elnök jelöli ki.

10. § (1) Az alakuló taggyűlés akkor határozatképes, ha

a) vízrendezési és vízhasznosítási társulat esetében legalább három alapító-, illetőleg ezek képviselője (meghatalmazottja) jelen van és ezek az érdekeltségi területnek több, mint a felét képviselik;

b) vízmű-társulat esetében az érdekelteknek több, mint a fele megjelent, illetőleg képviselve van.

(2) Az alakuló taggyűlés a határozatait

a) vízrendezési és vízhasznosítási társulat esetében az érdekeltségi területnek több, mint a felet képviselők szavazatával;

b) vízműtársulat esetében pedig az érdekeltek több, mint felének szavazatával hozza meg.

11. § (1) Az alakuló taggyűlés

a) határoz a társulat megalakításáról,

b) megalkotja a társulat alapszabályát és

c) megválasztja - három év tartamára - az intézőbizottság tagjait, póttagjait, elnökét és helyettesét, illetőleg, ha intézőbizottság választására nem kerül sor, a társulat elnökét és ennek helyettesét, végül az ellenőrzőbizottság tagjait és póttagjait.

(2) Az intézőbizottság elnöke egyben a társulatnak is az elnöke.

12. § (1) Az elfogadott alapszabályt és az alakuló taggyűlés jegyzőkönyvét mellékleteivel együtt négy eredeti példányban - a társulat törzskönyvezése végett - a vízügyi igazgatóságnak kell megküldeni.

(2) A vízügyi igazgatóság a társulat törzskönyvezésének megtörténtét tanúsító záradékkal ellátott alapszabály és jegyzőkönyv első eredeti példányát a társulatnak, a másodikat az illetékes tanács végrehajtó bizottságának, a harmadikat az Országos Vízügyi Főigazgatóságnak megküldi, a negyedik eredeti példányt pedig a törzskönyvhöz csatolva megőrzi.

13. § A vízügyi igazgatóság a területén működő társulatokról törzskönyvet vezet.

14. § A társulat megalakulásával az alapítók a társulat tagjává válnak,

(A 7. §-hoz.)

15. § A társulatot az elnök, akadályoztatása esetén helyettese, illetőleg a taggyűlés által kijelölt tag képviseli.

16. § (1) Az érdekelt a már megalakult társulatba való belépési szándékát belépési nyilatkozat aláírásával jelenti be.

(2) Aki az érdekeltségi területen levő ingatlan tulajdon (használati) jogát társulati tagtól bármilyen jogcímen megszerzi, a társulat tagjává válik.

17. § A társulat a tagjairól, továbbá azokról az érdekeltekről, akik a társulatba nem léptek be, nyilvántartást köteles vezetni.

18. § A társulati tagság megszűnik, ha a tag a társulatból kilép, vagy ha az érdekeltségi ingatlanra vonatkozó használati joga megszűnik.

19. § (1) A tag a társulatból való kilépési szándékát a naptári év végét megelőzően legalább hat hónappal írásban köteles bejelenteni.

(2) A kilépő tagok kötelezettségére ugyanazok a rendelkezések az irányadók, mint azokra az érdekeltekre, akik a társulatba tagként nem lépnek be

(A 8. §-hoz.)

20. § (1) A társulat legfőbb szerve a taggyűlés, amely a tagok összességéből áll.

(2) A taggyűlésre meg kell hívni a társulat minden tagját, továbbá tanácskozási joggal a társulat felügyeleti szerveit, ellenőrzőbizottságának elnökét, műszaki és pénzügyi vezetőjét, valamint a társulat tagjai sorába tartozó mezőgazdasági nagyüzemek vízrendezésben, illetőleg vízhasznosításban jártas, legfeljebb négy-négy dolgozóját.

21. § (1) Rendes taggyűlést évenként legalább kétszer kell tartani,

(2) Rendkívüli taggyűlést kell tartani, ha

a) a társulat tagjainak száma a megengedett legkisebb létszám alá csökken, illetőleg ha a megmaradt tagok nem képviselik az érdekeltségi területnek több, mint a felét, vagy a hatnál kevesebb taggal működő társulat esetében a tagok száma hatra vagy ennél többre emelkedik;

b) az intézőbizottság vagy az ellenőrzőbizottság tagjainak száma a megállapított létszám alá csökken;

c) annak összehívását a tagok által használt érdekeltségi területnek legalább egyharmadát képviselők, illetőleg vízműtársulat esetében a tagok egyharmada, az ellenőrzőbizottság, vagy a társulat felügyeleti szervei az ok megjelölésével írásban kérik;

d) azt az elnök a társulat érdekében szükségesnek tartja.

(3) A taggyűlést a társulat elnöke (helyettese) hívja össze. Ha az elnök (helyettese) ezt elmulasztja, a taggyűlést a vízügyi igazgatóság hívja össze.

22. § (1) A taggyűlés akkor határozatképes, ha

a) vízrendezési és vízhasznosítási társulat esetében a tagoknak több, mint fele - ha a tagok száma hatnál kevesebb, legalább három tag - illetőleg képviselője (meghatalmazottja) jelen van és ezek a tagok használatában levő érdekeltségi területnek több, mint a felét képviselik;

b) vízműtársulat esetében a tagoknak több, mint a fele megjelent, illetőleg képviselve van.

(2) A taggyűlés határozatává az a javaslat válik, amelyre

a) vízrendezési és vízhasznosítási társulat esetében a taggyűlésen megjelent tagoknak a fele szavazott és ezek a jelenlevők használatában levő érdekeltségi területnek több, mint a felét képviselik;

b) vízműtársulat esetében pedig a taggyűlésen megjelent tagoknak több, mint a fele szavazott.

(3) A társulat feloszlását kimondó taggyűlési határozat meghozatalához a társulat valamennyi tagjának egyhangú szavazatára van szükség.

23. § (1) Ha a taggyűlés nem határozatképes, legkésőbben a harmincadik napra azonos napirenddel újabb taggyűlést kell összehívni. Ez a taggyűlés a megjelent tagok számára és az általuk képviselt érdekeltségi terület nagyságára tekintet nélkül határozatképes.

(2) Az előbbi bekezdés rendelkezései nem alkalmazhatók, ha a döntéshez a taggyűlés egyhangú határozata szükséges.

24. § (1) A taggyűlés - ha jogszabály másképp nem rendelkezik - a társulatot érintő bármely kérdésben jogosult dönteni.

(2) Az alapszabály-mintában kell megállapítani, hogy a taggyűlés mely határozatainak érvényességéhez kell a vízügyi igazgatóság megerősítése.

25. § (1) A taggyűlés jogkörét az alapszabály küldött taggyűlésre ruházhatja, ha a társulat tagjainak száma a kétszázat meghaladja.

(2) A küldötteket az alapszabályban meghatározott időtartamra a tagok maguk közül választják. A küldöttek száma ötvennél kevesebb és száznál több nem lehet. A küldöttek jogaikat csak személyesen gyakorolhatják.

(3) A küldött-taggyűlésre - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a taggyűlésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

26. § A társulat végrehajtó szerve az intézőbizottság. Tagjainak száma - az elnökkel és helyettesével együtt - háromnál kevesebb és ötnél több nem lehet. Az intézőbizottságra vonatkozó részletes szabályokat az alapszabály állapítja meg.

27. § A társulat műszaki és pénzügyi vezetőjének alkalmazásához és munkaviszonyuk megszüntetéséhez a felügyeletet gyakorló vízügyi igazgatóság előzetes hozzájárulása szükséges.

28. § (1) A társulat ellenőrző szerve az ellenőrzőbizottság, amely legalább három és legfeljebb öt tagból áll. Egy tagját az illetékes tanács végrehajtó bizottsága küldi ki, a többi tagot a taggyűlés választja.

(2) Az ellenőrzőbizottság a taggyűlésnek tartozik felelősséggel.

29. § Az ellenőrzőbizottsága feladata a taggyűlés határozatai, továbbá a jogszabályok és az alapszabály megtartásának ellenőrzése.

30. § (1) Az intézőbizottság és az ellenőrzőbizottság tagjai, valamint a társulat elnöke (helyettese) jogszabályba, vagy az alapszabályba ütköző cselekményeikkel) vagy mulasztásaikkal a társulatnak okozott károkért egyetemlegesen felelnek.

(2) Mentesül a felelősség alól az, aki a kárt okozó határozat meghozatalában vagy a kárt okozó intézkedés megtételében nem vett részt, vagy aki részt vett ugyan, de a határozat ellen szavazott, illetőleg az intézkedés ellen tiltakozott.

31. § A taggyűlés az intézőbizottságot és az ellenőrző-bizottságot (illetőleg annak egyes tagjait), továbbá a társulat elnökét (helyettesét)

a) elmozdíthatja, ha jogszabályt vagy az alapszabályt sértő magatartást tanúsítanak;

b) visszahívhatja, ha tisztségüket egyébként nem megfelelően látják el:

32. § (1) Az intézőbizottság és az ellenőrzőbizottság tagjai, a társulat elnöke (helyettese), valamint a társulat műszaki és pénzügyi vezetője nem állhatnak egymással házastársi, fel-, vagy lemenő ágon, illetőleg, oldalágon elsőízig rokoni kapcsolatban és nem lehetnek egymással függőségi viszonyban.

(2) Nem választható társulati tisztségre a kiskorú, a gondnokság alatt álló, továbbá az, akit jogerős bírói ítélet politikai jogainak, vagy közfeladat ellátására vonatkozó jogainak gyakorlásától eltiltott [1950. évi II. törvény 40. § (2) bekezdés a) és b) pontja].

(A 9. §-hoz.)

33. § (1) . A központi megbízott kirendelése az ellenőrzőbizottság működését nem érinti.

(2) A központi megbízott működése megkezdésének és megszűnésének időpontját - a központi megbízott nevének, állásának és lakcímének feltüntetésével - a társulati törzskönyvbe be kell jegyezni.

(A 10. §-hoz.)

34. § Az érdekeltségi hozzájárulás összegét, a természetbeni munka ellenértékét, illetőleg a természetbeni munkát a társulat tagjai az intézőbizottság által megállapított határidőre kötelesek kiegyenlíteni, illetőleg teljesíteni.

35. § (1) Ha a társulati tag állami szerv, vállalat vagy gazdaság és az érdekeltségi hozzájárulás összegét vagy a természetbeni munka ellenértékét határidőre nem egyenlíti ki, a társulat a követelést azonnali beszedési megbízás útján érvényesíti.

(2) Ha a társulati tag szövetkezet és az érdekeltségi hozzájárulás összegét vagy a természetbeni munka ellenértékét határidőre nem egyenlíti ki, a társulat a taggyűlésének a hozzájárulási kötelezettséget megállapító és a vízügyi igazgatóság által megerősített határozata alapján követelését a tag számláját vezető bankfióknál azonnali beszedési megbízás útján érvényesíti.

(3) Az előző bekezdések hatálya alá nem tartozó társulati tagtól az érdekeltségi hozzájárulás összegét, illetőleg a természetbeni munka ellenértékét adók módjára kell beszedni.

36. § (1) A társulat - az érdekeltségi hozzájárulás összegének, illetőleg a természetbeni munka ellenértékének és annak megállapítása után, hogy ebből az egyes érdekelteket mennyi terheli - azokról az érdekeltekről, akik a társulatba tagként nem léptek be, haladéktalanul kimutatást készít és azt a vízügyi igazgatóságnak megküldi.

(2) A vízügyi igazgatóság az általa ellenőrzött kimutatás továbbításával az érdekelt lakóhelye (székhelye) szerint illetékes községi (városi) tanácsot az összeg kivetése végett megkeresi.

(3) A tanács a vízügyi igazgatóság megkeresése alapján az érdekelteket határozattal kötelezi a tagokra kivetett érdekeltségi hozzájárulással azonos összegnek, illetőleg a természetbeni munka ellenértékének közvetlenül a társulat részére való megfizetésére.

(4) Az érdekelt által határidőre ki nem egyenlített összeg behajtására a 35. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(A 11. §-hoz.)

37. § A társulat a tartozásaiért egész vagyonával felel.

(A 12. §-hoz.)

38. § A tartalékalap képzésének és kezelésének módját, valamint felhasználását az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetője szabályozza.

(A 14. §-hoz.)

39. § (1) Az állami támogatás akkor indokolt, ha a vízimunkák költségszükséglete a társulat teherbíróképességét meghaladja.

(2) A támogatást adhatja

a) az illetékes tanács (tanácsok) a községfejlesztési alap, illetőleg a költségvetés,

b) az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetője a Vízügyi Alap terhére.

40. § (1) A társulat eredményes működését a vízügyi és a Tanácsi szervek támogatják.

(2) A vízügyi szerv:

a) támogatja a társulat létrehozására irányuló szervezési munkát,

b) közreműködik a társulat által elvégzendő munkák éves tervének kidolgozásában,

c) elláthatja a társulat munkatervébe felvett munkák végrehajtása során a művezetési feladatokat és műszaki ellenőri teendőket,

d) elvégezheti a társulat munkatervébe felvett vízimunka tervezését és kivitelezését,

e) a saját munkáinál nélkülözhető gépeket a társulatnak bérbe adhatja.

(3) A tanácsi szervek:

a) támogatják a társulat létrehozására irányuló szervezési munkát,

b) segítik a társulat tagjainak mezőgazdasági termelői tevékenységét, gondoskodnak arról, hogy a társulat munkáihoz szükséges gépek, elsősorban öntözőgépek és szivattyúk rendelkezésre álljanak,

c) ingyenes mezőgazdasági szaktanácsot adnak a termelési feladatok eredményes ellátásához és a helyes gazdálkodáshoz.

(A 15. §-hoz.)

41. § (1) A társulat felügyeletére az a vízügyi igazgatóság illetékes, amelynek területén a társulat működik.

(2) Ha a társulat működési területe több vízügyi igazgatóság területére terjed ki, az illetékes vízügyi igazgatóságot az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetője jelöli ki.

(3) Ahol az 1960. évi 29. számú törvényerejű rendelet (a továbbiakban: tvr.) vagy ez a rendelet vízügyi igazgatóságot említ, ez alatt a társulat felügyeletére illetékes vízügyi igazgatóságot kell érteni.

42. § (1) A vízügyi igazgatóság felügyeleti jogkörében ellenőrzi, különösen:

a) a társulat alapszabályszerű működését, ügyvitelét, számvitelét, pénz- és anyaggazdálkodását,

b) azt, hogy a társulat vízügyi tevékenysége beleilleszkedik-e a vízgazdálkodás távlati és éves terveibe, valamint a társulat érdekeltségi területén elvégzendő vízügyi feladatok tervszerű rendjébe,

c) a társulat éves tervének műszáki és anyagi megalapozottságát,

d) a társulat vízügyi műszaki tevékenységét, azt irányítja és figyelemmel kíséri a terv-, anyag-és munkaerőellátottságot,

e) a társulat által végzett, vagy megrendelése alapján kivitelezett munkák mennyiségét, minőségét, az ezekre történt ráfordítások helyessségét,

f) a társulat gazdálkodását, különösen abból a szempontból, hogy ez megfelel-e az éves terv, illetőleg a költségvetés előírásainak,

g) az érdekeltségi hozzájárulás kivetésének megtörténtét, befizetését és az annak beszedése érdekében szükséges intézkedések megtételét,

h) a társulat kötelezettségeinek megfelelő teljesítését és követeléseinek érvényesítését,

i) a zárszómadás szabályszerű elkészítését.

(2) A vízügyi igazgatóság kiküldöttje tanácskozási és javaslattételi joggal részt vesz a társulat taggyűlésén, valamint az intézőbizottság és az ellenőrzőbizottság ülésein.

(3) A vízügyi igazgatóság a társulatnak jogszabályba vagy alapszabályba ütköző és a 43. § (2) bekezdés hatálya alá nem eső határozatait megsemmisíti,

(4) A vízügyi igazgatóság a társulatnál évente legalább egyszer általános pénzügyi vizsgálatot tart.

43. § (1) A társulat felügyeletére mezőgazdasági termelési szempontból illetékes járási, illetőleg megyei tanács végrehajtó bizottságának mezőgazdasági szakigazgatási szerve ellenőrzi, hogy

a) a talajjavítás, az árasztás, a lecsapolás és más hasonló feladatok ellátása a jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően történjék,

b) a gépállomás a társulattal szemben a kötelezettségeit teljesítse,

c) az érdekeltségi területen működő mezőgazdasági termelőszövetkezetek - akár tagjai a társulatnak, akár nem - az őket terhelő hozzájárulás összegét, illetőleg a természetbeni munkát vagy annak ellenértékét éves tervükbe, illetőleg költségvetésükbe felvegyék, és azt határidőre kiegyenlítsék, illetőleg teljesítsék.

(2) A társulatnak a mezőgazdasági termelésre vonatkozó jogszabályba, vagy alapszabályba ütköző határozatait az (1) bekezdésben megjelölt szerv megsemmisíti.

44. § (1) A társulat felügyeletére illetékes

a) a járási tanács végrehajtó bizottsága, ha a társulat érdekeltségi területe több község területére terjed ki és valamennyi község ugyanahhoz a járáshoz tartozik,

b) a megyei tanács végrehajtó bizottsága, ha a társulat érdekeltségi területe több járás területére terjed ki, és valamennyi járás ugyanahhoz a megyéhez tartozik,

c) a Kormány által - az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetőjének javaslatára - kijelölt megyei tanács végrehajtó bizottsága, ha a társulat érdekeltségi területe több megyére terjed ki.

(2) Ahol a tvr., vagy ez a rendelet tanácsot vagy tanács végrehajtó bizottságát említ, ez alatt a társulat felügyeletére illetékes tanács végrehajtó bizottságát kell érteni.

(A 16. §-hoz.)

45. § (1) Két vagy több társulat taggyűlése egybehangzó határozattal a társulatok egyesülését határozhatja el,

(2) Az egyesülésre vonatkozó taggyűlési határozatokat az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetőjéhez a vízügyi igazgatóság a tanács végrehajtó bizottságának véleményével terjeszti fel jóváhagyásra. A határozatokat csak a jóváhagyás után szabad végrehajtani.

(3) Az egyesüléssel az egyesülő társulatok tagjai az új társulat tagjaivá válnak. A jogok és kötelezettségek a jogutód társulatra változatlan tartalommal szállnak át.

46. § (1) A társulat feloszlása vagy feloszlatása esetén felszámolási eljárást kell lefolytatni. A felszámolást a taggyűlés által a tagok közül választott háromtagú felszámolási bizottság végzi, amelynek működésére az intézőbizottságra megállapított rendelkezések az irányadók.

(2) A felszámolás ideje alatt a taggyűlés és az ellenőrzőbizottság folytatja működését.

(3) A felszámolási bizottság köteles a társulat követeléseit behajtani, tartozásait kiegyenlíteni és minden egyéb folyamatban levő ügyét lezárni.

(4) A felszámolási bizottság munkájának befejezése után köteles zárszámadást készíteni és azt - a tanács végrehajtó bizottságának és a vízügyi igazgatóságnak az észrevételeivel - az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetőjéhez felterjeszteni.

(5) Az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetője a zárszámadás alapján a felszámolási eljárást befejezettnek nyilvánítja és a bizottság részére a felmentvényt megadja, ha pedig szükséges, az eljárás folytatását rendeli el.

(A 17. §-hoz.)

47. § (1) A vízrendezési és vízhasznosítási társulat feloszlása vagy feloszlatása esetén a terhek kiegyenlítése után fennmaradó vagyonnak a megszűnt társulat működési területén jelentkező vízügyi feladatok ellátására fordításáról a vízügyi igazgatóság gondoskodik.

(2) A vízműtársulat fennmaradó vagyonát a vízügyi igazgatóság a tanács végrehajtó bizottságának adja át, amely gondoskodik annak a vízmű továbbfejlesztésére, fenntartására, illetőleg üzemeltetésére való fordításáról.

(A 21. §-hoz.)

48. § A működő társulatok kötelesek alapszabályukat az alapszabály-minta kiadásától számított hat hónapon belül megfelelően módosítani.

(A 23. §-hoz.)

49. § Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba, végrehajtásáról az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetője gondoskodik. A 19/1958. (II. 21.) Korm. számú rendelet hatályát veszti.

Dr. Münnich Ferenc s. k.,

a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke