32/1960. (XII. 22.) FM rendelet
a termelőszövetkezeti elnökök, mezőgazdászok és könyvelők működésével kapcsolatos egyes kérdések szabályozásáról
A 3.004/3/1960. (XI. 17.) Korm. határozat VIII. fejezetének 1. pontjában és az 1.010/1959. (IV. 3.) Korm. határozat 10. pontjában, továbbá a 41/1960. (IX. 1.) Korm. rendelet 11. §-ának (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján - az építésügyi miniszterrel, a munkaügyi miniszterrel, a művelődésügyi miniszterrel és a pénzügyminiszterrel, valamint a Szakszervezetek Országos Tanácsa, a Termelőszövetkezeti Tanács és a Szövetkezetek Országos Szövetsége elnökével egyetértésben - a következőket rendelem:
A rendelet hatálya
1. § (1) E rendelet hatálya azokra a termelőszövetkezeti elnökökre, mezőgazdászokra és könyvelőkre (a továbbiakban: elnök, mezőgazdász és könyvelő) terjed ki, akik
a) a 3.004/1/1959. (II. 1.) Korm., a 3.004 2/ 1959. (XI. 15.) Korm., továbbá az 1.010/1959. (IV. 3.) Korm. határozat, valamint az ezek végrehajtásáról kiadott jogszabályok alapján jövedelemkiegészítéssel kerültek az 1959. évi január hó 1. napját követően termelőszövetkezetbe,
b) működésüket a megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanács végrehajtó bizottsága (a továbbiakban: megyei végrehajtó bizottság) által a megyei végrehajtó bizottság mezőgazdasági osztályának (a továbbiakban: megyei mezőgazdasági osztály) javaslata alapján kijelölt gyenge vagy az 1961. évi január hó 1. napját követően alakult új, nagyterületű, a vezetést saját erejükből kielégítően megoldani nem képes, továbbá az elnök, mezőgazdász és könyvelő javadalmazásához szükséges anyagi feltételekkel nem rendelkező mezőgazdasági termelőszövetkezetekben (a továbbiakban: termelőszövetkezet) az 1961. évi január hó 1. napja után kezdik meg.
(2) Az e rendelet 4.-8. §-ában, továbbá 24. §-ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezések hatálya minden termelőszövetkezetben működő mezőgazdászra és könyvelőre, 13. §-ának (2) bekezdése pedig minden munkaszerződéssel alkalmazott mezőgazdászra és könyvelőre kiterjed.
Az elnök, mezőgazdász, könyvelő kiválasztása és működése
2. § Az elnököt, mezőgazdászt és könyvelőt lehetőleg a megye területén működő dolgozók köréből kell kiválasztani.
3. § (1) Az elnöki feladatok ellátására politikai képzettségüknél, rátermettségüknél és gyakorlati ismereteiknél fogva a termelőszövetkezeti nagyüzemi gazdálkodás megszervezésére és irányítására alkalmas dolgozókat kell felkérni és megválasztani.
(2) Az elnök megválasztásához a megyei végrehajtó bizottság előzetes hozzájárulása szükséges. A megválasztásra irányuló szándékot és a megválasztani kívánt dolgozó személyi adatait (nevét, foglalkozását, lakóhelyét, szakképzettségét, jelenlegi munkahelyét, munkabérét stb.) a járási (városi, városi kerületi) tanács végrehajtó bizottsága (a továbbiakban: járási végrehajtó bizottság) útján a megyei végrehajtó bizottsághoz kell bejelenteni. A járási végrehajtó bizottság a bejelentést javaslatával látja el. A döntésről a járási végrehajtó bizottságot és az érdekelt termelőszövetkezetet értesíteni kell.
(3) Az elnökké megválasztott dolgozó a termelőszövetkezet tagjává válik. Az elnök jogait és kötelességeit a termelőszövetkezet alapszabálya tartalmazza.
4. § (1) Az 500 kat. holdnál nagyobb földterülettel rendelkező, valamint a megyei mezőgazdasági osztály által kijelölt, erősen belterjes kultúrákkal foglalkozó kisebb mezőgazdasági termelőszövetkezetekben szakképzett mezőgazdászt kell állandó jelleggel foglalkoztatni.
(2) Szomszédos vagy egymáshoz közelfekvő, egyenként 500 kat. holdnál kisebb földterülettel rendelkező termelőszövetkezetek közösen is foglalkoztathatnak szakképzett mezőgazdászt.
(3) Az 1.000 kat. holdon felüli, továbbá az erősen belterjes kultúrákkal foglalkozó termelőszövetkezetek a vezető mezőgazdászon kívül más szakképzett mezőgazdászt is foglalkoztathatnak.
(4) E rendelet alkalmazása szempontjából szakképzett mezőgazdász az, aki
a) az Agrártudományi Egyetemen, mezőgazdasági főiskolán vagy akadémián oklevelet szerzett, vagy akinek külföldi egyetemről származó agrármérnöki oklevelét Magyarországon honosították és legalább kétéves szakmai gyakorlattal
b) mezőgazdasági technikumot (mezőgazdasági középiskolát vagy felső mezőgazdasági iskolát) végzett és legalább hároméves szakmai gyakorlattal
rendelkezik.
(5) Termelőszövetkezetekben vezető mezőgazdászként csak olyan személy foglalkoztatható, aki a (4) bekezdés a) pontjában meghatározott képzettséggel rendelkezik és legalább kétéves szakmai gyakorlata során állami gazdaságban vagy erre alkalmas termelőszövetkezetben gyakorlott szakember irányítása mellett dolgozott.
(6) Termelőszövetkezetben a brigádvezetői feladatok ellátásával lehetőleg mezőgazdasági technikumot (mezőgazdasági középiskolát, felső mezőgazdasági iskolát), vagy kétéves mezőgazdasági szakiskolát végzett termelőszövetkezeti tagot kell megbízni.
5. § (1) A mezőgazdászi munkakört elsősorban felkérés, kivételesen pályázat útján kell betölteni.
(2) A mezőgazdászt a közgyűlés lehetőleg vegye fel a tagok sorába és válassza meg elnökhelyettessé. Ha ez nem lehetséges, a mezőgazdászt közgyűlési határozat alapján határozatlan idejű, de legalább két-három évre szóló munkaszerződéssel kell alkalmazni. A munkaszerződéssel alkalmazott mezőgazdász a közgyűlésen és a vezetőségi üléseken tanácskozási és javaslattételi joggal jogosult részt venni.
6. § (1) A mezőgazdász feladata a termelőszövetkezetekben a korszerű, belterjes irányú, szocialista nagyüzemű gazdálkodás előmozdítása. A termelés szakmai kérdéseiben az intézkedés joga - az elnökkel egyetértésben - a mezőgazdászt illeti. Tevékenységéért elsősorban az elnöknek felelős.
(2) A mezőgazdász feladata különösen:
a) a tagsággal és a vezetőséggel együttműködve az éves termelési terv elkészítése;
b) a helyes növényi sorrend, illetőleg a vetésforgó-rendszer kialakítása;
c) a tervszerű talaj erőfenntartás megszervezése;
d) a fejlett agrotechnikai módszerek bevezetéséről való gondoskodás;
e) a termelőszövetkezet rendelkezésére álló traktorok és egyéb mezőgazdasági gépek munkájának szakmai irányítása;
f) a pépállomás által végzett munkák mennyiségi és minőségi átvétele;
g) a közös állattenyésztés fejlesztéséről és nagyüzemi módszereinek bevezetéséről való gondoskodás;
h) a rét- és legelőgazdálkodás megszervezése;
i) a vezetőséggel, illetőleg a vezetőség többi tagjaival egyetértésben a munkaszervezeti egységek összetételére és munkarendjére, továbbá a brigádok és a munkacsapatok vezetőinek kijelölésére, illetőleg leváltására javaslattétel;
j) a brigádok és a munkacsapatok munkájának irányítása és rendszeres ellenőrzése;
k) a tagok szakmai oktatásának és az agrotechnikai ismeretek terjesztésének megszervezése;
l) a hatóságok által elrendelt agrotechnikai, állategészségügyi, növényvédelmi és egyéb - a termelésre vonatkozó - intézkedések végrehajtásáról, továbbá a balesetelhárítás és a tűzrendészet megszervezéséről, valamint a vonatkozó szabályok megtartásáról való gondoskodás.
(3) A munkaszervezeti egységekkel a mezőgazdász az elnökkel egyetértésben rendelkezhetik. E jogkörében az elnökkel egyetértésben jogosult
a) az egyes munkák elvégzésének idejét és módját megállapítani;
b) a brigádok és a munkacsapatok vezetőit a munkákról beszámoltatni és a nem megfelelő munkát - munkaegység jóváírás nélkül - újra elvégeztetni;
c) a munkafegyelem megszegőit figyelmeztetni, ismétlődés esetén - társadalmi rendszabályként - más munkára beosztani, súlyosabb esetekben fegyelmi eljárás megindítását kezdeményezni.
7. § (1) A termelőszövetkezetben állandó jelleggel szakképzett könyvelőt kell foglalkoztatni. A könyvelőt a közgyűlés lehetőleg a tagok sorából jelölje ki. Ha a tagok között alkalmas személy nincs, a könyvelői munkakört felkérés, kivételesen pályázat útján kell betölteni. A közgyűlés döntése alapján foglalkoztatható könyvelőt a termelőszövetkezet lehetőleg vegye fel tagjai sorába. Ha ez nem lehetséges, a könyvelőt közgyűlési határozat alapján hosszabb időre szóló munkaszerződéssel kell alkalmazni. A munkaszerződéssel alkalmazott könyvelő a közgyűlésen és a vezetőségi üléseken tanácskozási és javaslattételi joggal jogosult részt venni.
(2) Szomszédos vagy egymáshoz közel fekvő termelőszövetkezetek közösen foglalkoztathatnak könyvelőt.
(3) E rendelet alkalmazása szempontjából szakképzett könyvelő az, aki
a) mérlegképes könyvelői vagy ezzel egyenlő értékű, illetőleg könyvvizsgálói képesítéssel, vagy
b) képesített kettős könyvelői vagy azzal egyenlő értékű képesítéssel, és legalább hároméves számviteli gyakorlattal rendelkezik.
(4) A mérlegképes könyvelői képesítéssel egyenlő értékű a Számviteli Főiskolán, valamint a Közgazdaságtudományi Egyetem pénzügyi vagy számviteli szakán szerzett oklevél. A kettős könyvelői képesítéssel egyenlő értékű a közgazdasági technikumi oklevél és legalább kétéves számviteli gyakorlat.
8. § (1) A könyvelő feladata a szabályszerű számvitel, pénz- és hitelgazdálkodás biztosítása. Feladata különösen:
a) a számvitel és pénzgazdálkodás rendjének, a pénzügyi fegyelem megtartásának biztosítása;
b) a hatályos jogszabályok és egyéb rendelkezések alapján kötelező nyilvántartások és könyvek pontos és rendszeres vezetése;
c) a termelőszövetkezet gazdálkodásáról tájékoztatók készítése;
d) a jövedelemelosztás alapszabályszerű végrehajtásának, továbbá a termelőszövetkezet fennálló kötelezettségei teljesítésének és jogai érvényesítésének biztosítása;
e) a vezetőség közreműködésével a bevétel-kiadási költségvetés és zárszámadás elkészítése.
(2) A könyvelő feladatait az elnök közvetlen irányítása és ellenőrzése mellett látja el. A könyvelőt a pénz- és hitelgazdálkodás tekintetében önálló rendelkezési jog nem illeti meg, az elnök vagy az erre jogosított vezetőségi tag azonban kifizetési, átutalási vagy egyéb pénzügyi intézkedést csak a könyvelő ellenjegyzésével tehet.
(3) A könyvelő a termelőszövetkezet számvitelével, pénz- és hitelgazdálkodásával kapcsolatban észlelt minden rendellenességről köteles az ellenőrző bizottságnak és - súlyosabb esetekben - a járási végrehajtó bizottság mezőgazdasági osztályának (a továbbiakban: járási mezőgazdasági osztály) is egyidejűleg haladéktalanul jelentést tenni.
9. § (1) Elnöki, mezőgazdászi és könyvelői feladatkörben e rendelet alapján is csak a fontos és bizalmas munkakörök betöltéséről szóló jogszabályok rendelkezéseinek megfelelő személy működhetik.
(2) Az elnöki, mezőgazdászi és könyvelői feladatkör ellátására alkalmasnak talált dolgozókat eddigi munkahelyükről a termelőszövetkezetbe áthelyezéssel át kell engedni, s munkakönyvükbe "áthelyezve (átirányítás termelőszövetkezetbe)" szöveget kell bejegyezni.
(3) Elnököt, mezőgazdászt és könyvelőt a megyei végrehajtó bizottság hozzájárulásával lehet csak - akár fegyelmi eljárás során is - elmozdítani.
(4) Elnököt három, mezőgazdászt és könyvelőt pedig két év eltelte előtt más termelőszövetkezet be csak akkor lehet átirányítani, ha a termelőszövetkezet más termelőszövetkezettel egyesül és az így létrejött termelőszövetkezet már legalább egy mezőgazdásszal és könyvelővel rendelkezik,
Az elnököt, mezőgazdászt és könyvelőt megillető járandóságok és kedvezmények
10. § (1) Az elnök, továbbá a tagként működő mezőgazdász és könyvelő munkaegység-részesedését és egyéb járandóságát, valamint a munkaszerződéssel alkalmazott mezőgazdász és könyvelő munkabérét a közgyűlés a hatályos jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően állapítja meg.
(2) A munkaszerződéssel alkalmazott mezőgazdász és könyvelő munkabérének meghatározásánál általában az állami gazdaságokban hasonló munkakört betöltő szakemberek részére megállapított munkabért kell alapul venni. A közgyűlés részükre - a gazdálkodás eredményességéhez képest - a munkabéren felül prémiumot is megállapíthat.
(3) Az elnököt, mezőgazdászt és könyvelőt a közgyűlés által részükre megállapított munkaegység-részesedésen és egyéb járandóságon, illetőleg munkabéren felül állami támogatásként jövedelemkiegészítés illeti meg. Az elnök három éven át havonként a legutóbbi munkakörében az utolsó hat hónap alatt elért egy hónapra eső átlagkeresete teljes összegének, a mezőgazdász és a könyvelő két éven át havonként a legutóbbi munkakörében az utolsó hat hónap alatt elért egy hónapra eső átlagkeresete hetven százalékának megfelelő összegű jövedelemkiegészítésre jogosult. A jövedelemkiegészítést az utolsó munkahelyen járó munkabér fizetésének megszüntetését követő naptól kezdődően kell folyósítani. A jövedelemkiegészítést arra az időre is folyósítani kell, amely alatt az elnök, mezőgazdász és könyvelő a közgyűlés határozata alapján a megyei vb. hozzájárulásával szakmai továbbképzésben vesz részt.
(4) Az 1961. évi január hó 1. napját követően átirányított elnökök, mezőgazdászok és könyvelők közül egy termelőszövetkezetben csak egy, kivételesen - a megyei végrehajtó bizottság külön engedélyével - két személy részesíthető jövedelemkiegészítésben.
(5) A közösen alkalmazott mezőgazdász és könyvelő munkabérét és egyéb járandóságát, valamint ezeknek a rendszeresen végzett munka arányában való megosztását az érdekelt termelőszövetkezetek együttesen állapítják meg.
11. § (1) A jövedelemkiegészítés folyósítását - a jogosult kérelme alapján - a rendelkezésre bocsátott létszám- és hitelkereten belül a megyei mezőgazdasági osztály javaslatára a megyei végrehajtó bizottság engedélyezi.
(2) A folyósítás engedélyezése iránti kérelmet a járási mezőgazdasági osztály útján a megyei mezőgazdasági osztályhoz kell terjeszteni. A beadványhoz csatolni kell
a) elnök esetében az elnökválasztó közgyűlés jegyzőkönyvének kivonatát vagy a termelőszövetkezet vezetőségének az elnökké választás szabályszerű megtörténtét igazoló írásbeli nyilatkozatát, illetőleg
b) mezőgazdász és könyvelő esetében a termelőszövetkezet vezetőségének igazolását működésük megkezdésének időpontjáról és
c) mindkét esetben a legutóbbi munkahely igazolását az utolsó hathavi átlagkeresetről.
(3) A jövedelemkiegészítés engedélyezéséről -az összeg megjelölésével - a megyei mezőgazdasági osztály köteles értesíteni az érdekelt személyt, valamint - rendszeres folyósítás végett - a megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanács végrehajtó bizottságának pénzügyi osztályát (a továbbiakban: megyei pénzügyi osztály).
(4) A jövedelemkiegészítést a megyei pénzügyi osztály közvetlenül a jogosult részére havonta utólag folyósítja.
(5) Az elnöki, mezőgazdászi vagy könyvelői működésnek bármely okból történő megszűnése esetén a jövedelemkiegészítés folyósítását három, illetőleg két év eltelte előtt is meg kell szüntetni. A működés megszűnését a termelőszövetkezet vezetősége a járási mezőgazdasági osztály útján a megyei pénzügyi osztálynak köteles haladéktalanul bejelenteni. A bejelentés megtételének elmulasztása esetén az alaptalan kifizetések erejéig a termelőszövetkezet vezetősége anyagi felelősséggel tartozik.
12. § (1) Termelőszövetkezetbe átirányított és az átirányítást közvetlenül megelőzően állami vagy társadalmi szerv (szövetkezet) alkalmazásában állt elnök három, mezőgazdász és könyvelő pedig két év tartamára, de mind az elnök, mind a mezőgazdász és a könyvelő esetében legfeljebb az 1963. évi december hó 31. napjáig betegségi biztosítás és a családi pótlék szempontjából a dolgozók betegségi biztosításáról szóló 1955. évi 39. törvényerejű rendelet, illetőleg a családi pótlékról szóló 38/1959. (VIII. 15.) Korm. rendelet, valamint az ezeket módosító és kiegészítő, úgyszintén a végrehajtásukról rendelkező jogszabályok rendelkezéseinek hatálya alá tartozik akkor is, ha a termelőszövetkezetbe tagként felveszik. Az átirányított elnök, továbbá tagként működő mezőgazdász és könyvelő nyugdíjára a dolgozok társadalombiztosítási nyugdíjáról szóló általános rendelkezések [1958. évi 40. törvényerejű rendelet, 67/1958. (XII. 24.) Korm. rendelet, 7/1960. (X. 14.) MüM. rendelettel módosított 5/1959. (V. 8.) MüM. rendelet] az irányadók.
(2) Az elnök, továbbá a tagként működő mezőgazdász és könyvelő tíz százalékos betegségi biztosítási és nyugdíjjárulékát a termelőszövetkezet részéről biztosított jövedelem után a termelőszövetkezet, a jövedelemkiegészítés után az állam viseli. E személyek kötelesek megfizetni jövedelemkiegészítésük után a dolgozókat terhelő három százalékos nyugdíjjárulékot, továbbá a termelőszövetkezeti tagokat terhelő betegellátási és balesetbiztosítási díjat, valamint nyugdíjjárulékot.
(3) Munkaszerződéssel történő alkalmazás esetében a tíz százalékos betegségi biztosítási és nyugdíjjárulékot a termelőszövetkezet részéről biztosított munkabér után a termelőszövetkezet, a jövedelemkiegészítés után az állam viseli. A dolgozókat terhelő három százalékos nyugdíjjárulékot a munkaszerződéssel alkalmazott mezőgazdász és könyvelő mind a munkabér, mind a jövedelemkiegészítés után viseli.
(4) Az elnök, mezőgazdász és könyvelő megbetegedésének és újbóli munkábaállásának napját a termelőszövetkezet vezetősége haladéktalanul köteles bejelenteni a megyei pénzügyi osztálynak; a bejelentés megtételének elmulasztásából származó károkért a termelőszövetkezet vezetősége anyagi felelősséggel tartozik.
(5) A keresőképtelenséggel járó megbetegedés tartamára munkaegységjóváírás, munkabér és jövedelemkiegészítés nem jár, az elnököt, mezőgazdászt és könyvelőt azonban megilletik az (1) bekezdésben hivatkozott jogszabályok szerint a társadalombiztosítási szolgáltatások.
(6) A betegségi biztosítással összefüggő egyéb intézkedéseket és a járuléklerovás módját a Szakszervezeti Társadalombiztosítási Központ által kiadott külön rendelkezés szabályozza.
13. § (1) A más községbe (városba) átköltöző elnök, mezőgazdász és könyvelő részére az átköltözködési költségeket a hatályos jogszabályi rendelkezések szerint meg kell téríteni.
(2) A munkaszerződéssel alkalmazott mezőgazdászt és könyvelőt kiküldetés esetén az általános szabályok szerint a kiküldetési, illetőleg a külszolgálati költségek is megilletik. A vezető mezőgazdász és a vezető könyvelő az I. kategóriába tartozó dolgozókra megállapított összegű kiküldetési költségek felszámítására jogosult.
(3) A termelőszövetkezet székhelyére áthelyezett az az elnök, mezőgazdász és könyvelő, aki az áthelyezés folytán családjától külön élni kényszerül, jogosult a 113/1951. (V. 27.) MT rendelettel módosított 33/1951. (I. 31.) MT rendelet 35. §-a szerinti különélési díjra és ezenkívül a Munka Törvénykönyve 137. §-ának (4) bekezdése alapján négyhetenként egyszer a családjához való haza- és visszautazás költségeinek megtérítésére is.
(4) A más községbe (városba) átköltözött elnök, mezőgazdász és könyvelő részére - kérelmük alapján - berendezkedési segélyt kell folyósítani. A berendezkedési segély összege két eltartott esetén 3.000.- Ft, három vagy négy eltartott esetén 4.000.- Ft, öt vagy ennél több eltartott esetén 5.000- Ft.
(5) A (4) bekezdés alkalmazása szempontjából eltartottnak kell tekinteni a házastársat, a vérszerinti, örökbefogadott és mostoha gyermeket, a szülőt, nagyszülőt és nevelőszülőt, amennyiben eltartásukról saját háztartása keretében eddig is igazoltan az elnök, a mezőgazdász, illetőleg a könyvelő gondoskodott. A felsorolt személyek közül sem tekinthető eltartottnak az, akinek keresete vagy bármely forrásból származó jövedelme községben a havi 400.- Ft-ot, városban pedig a havi 500.- Ft-ot meghaladja.
(6) Az átköltözködését igazoló elnök, mezőgazdász és könyvelő részére az új lakóhelyén biztosított lakás legszükségesebb mértékű rendbehozatalához a számlákkal igazolt költségek erejéig, de legfeljebb 5.000.- Ft összegű segélyt kell kifizetni. A lakás rendbehozatalának szükségességét - a lakás kiutalásával egyidejűleg - a községi (városi, városi kerületi) tanács végrehajtó bizottsága (a továbbiakban: községi végrehajtó bizottság) igazolja.
(7) Az átköltözködési költségek, a különélési díj, a négyhetenkénti egyszeri haza- és visszautazás költségei, a berendezkedési, valamint a lakás rendbehozásához szükséges segély folyósításáról - a rendelkezésre bocsátott hitelkeret terhére -a járási mezőgazdasági osztály igazolása, illetőleg javaslata alapján a megyei pénzügyi osztály gondoskodik. A kiküldetési, illetőleg külszolgálati költségeket a termelőszövetkezet köteles viselni.
14. § (1) A községi végrehajtó bizottság elnökének kötelessége, hogy a községi lakásgazdálkodási keretből juttasson lakást az átirányított elnökök, mezőgazdászok és könyvelők részére [3.004/3/1960. (XI. 17.) Korm. határozat VI. fejezet, 1. pont harmadik bekezdése].
(2) A más községbe (városba) átköltözött elnök, illetőleg mezőgazdász és könyvelő megüresedett lakását - kérelmére - az igénybevétel alól három, illetőleg két év tartamára mentesíteni keli; ha pedig a lakást a lakásügyi hatóság rendelkezésére bocsátják, három, illetőleg két év eltelte után a termelőszövetkezettől való megválás esetében az eredeti lakóhelyen a jogos lakásigényt soron kívül kell kielégíteni. Erről a lakásfelajánlás alkalmával írásbeli határozatot kell kiadni. Egyéb esetekben a visszaköltözéssel kapcsolatos lakásigény kielégítése csak az általános rendelkezések szerint történhetik.
(3) A más községbe (városba) átköltöző elnök, mezőgazdász és könyvelő részére az általános lakásépítkezési kölcsönakció keretében családi ház építéséhez, továbbá a termelőszövetkezet székhelyén vagy a szomszédos községben (városban) házhely vásárlásához kölcsön nyújtásának és visszafizetésének feltételeit külön rendelkezés szabályozza.
(4) A más községbe (városba) átköltözött elnök, mezőgazdász és könyvelő eredeti lakóhelyén maradt közép- és felsőfokú oktatási intézményben tanuló gyermekének kollégiumi elhelyezést kell biztosítani.
15. § (1) A termelőszövetkezettől három, illetőleg két év eltelte után megváló elnök, illetőleg mezőgazdász és könyvelő munkaviszonyának folyamatossága nem szakad meg, ha a termelőszövetkezetből történő kilépés és az újonnan létesített munkaviszony keletkezése között 30 napnál hosszabb megszakítás nincs.
(2) Három, illetőleg két év eltelte után a termelőszövetkezettől megváló elnököt, illetőleg mezőgazdászt és könyvelőt - kérésére - előző munkakörének megfelelő javadalmazással járó munkakörbe kell elhelyezni. Elhelyezésükről eredeti munkahelyük, illetőleg az e felett főfelügyeletet gyakorló szerv vezetője köteles gondoskodni.
(3) A három, illetőleg két év eltelte után eredeti lakóhelyükre visszaköltöző volt elnök, illetőleg mezőgazdász és könyvelő részére a visszaköltözéssel kapcsolatos költségeket hatályos jogszabályi rendelkezések szerint meg kell téríteni.
(4) Elnök, illetőleg mezőgazdász és könyvelő a termelőszövetkezettől három, illetőleg két év eltelte után való megválási szándékát a termelőszövetkezet vezetőségének és a megyei végrehajtó bizottságnak legalább három hónappal megelőzően bejelenteni köteles.
Az elnök, mezőgazdász és könyvelő házastársát és más családtagjait megillető kedvezmények
16. § (1) Az elnök, mezőgazdász és könyvelő vele közös háztartásban élő s a termelőszövetkezet székhelyére átköltöző és ezt közvetlenül megelőzően is munkaviszonyban állt házastársának az új lakóhelyen vagy annak közelében a korábbi munkahelyen elért átlagkeresettel járó munkakörben való elhelyezkedését a tanácsi szakigazgatási szervek elősegíteni kötelesek.
(2) Az elnök, mezőgazdász és könyvelő házastársa munkaviszonyának folyamatossága abban az esetben sem szakad meg, ha az új lakóhelyen vagy annak közvetlen közelében munkaviszonyba lépni nem tud. Ez a kedvezmény a házastárson kívül az elnök, mezőgazdász és könyvelő háztartásában élő, vele együtt, átköltözött más, munkaviszonyban álló családtagjait [13. § (5) bekezdés] is megilleti. E kedvezményre az elnök házastársa és más családtagja három, a mezőgazdász és könyvelő házastársa és egyéb családtagja pedig két éven át jogosult. Ez az idő nyugdij szempontjából jogszerző időnek nem minősül.
(3) Az elnök, mezőgazdász és könyvelő házastársa és más családtagja részére a munkáltató a munkaviszony megszűnésekor írásbeli igazolást köteles adni arról, hogy a munkaviszony megszüntetése e rendelet alapján történt.
(4) Az elnöknek, mezőgazdásznak és könyvelőnek vele közös háztartásban élő s a termelőszövetkezet székhelyére átköltözött és addig is munkaviszonyban állt házastársát, valamint más családtagját a dolgozók betegségi biztosítására vonatkozó rendelkezések szerint járó szolgáltatások -a táppénz, továbbá a terhességi és gyermekágyi segély kivételével - ugyanolyan feltételekkel és mértékben megilletik, mintha munkaviszonyuk nem szűnt volna meg. Ez a kedvezmény az elnök házastársát és más családtagját három, a mezőgazdász és a könyvelő házastársát és más családtagját két év tartamára, de mind az elnök, mind a mezőgazdász és a könyvelő esetében legfeljebb az 1963. évi december hó 31. napjáig illeti meg.
(5) A 15. § (2) bekezdésében meghatározott kedvezmény megilleti a három, illetőleg két év eltelte után a termelőszövetkezettől megváló elnök, illetőleg mezőgazdász és könyvelő eredetileg is munkaviszonyban állt házastársát is.
Az elnökként, mezőgazdászként és könyvelőként működő nyugdíjast megillető járandóságok és kedvezmények
17. § (1) Az elnökként, mezőgazdászként, illetőleg könyvelőként működő nyugdíjast (a továbbiakban: nyugdíjas elnök, mezőgazdász, illetőleg könyvelő) a 41/1960. (IX. 1.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 1. §-a alapján megillető jövedelemkiegészítés kérelmezésére, engedélyezésére, folyósítására és megszüntetésére e rendelet 1. és 11. §-ában foglalt rendelkezéseket a (2) és (3) bekezdésben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A jövedelemkiegészítés engedélyezése iránti kérelemhez - a 11. § (2) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott okmányokon felül - csatolni kell
- a kérelem benyújtásának hónapjára szóló nyugdíjfolyósítási csekkszelvényt;
- arra vonatkozó írásbeli nyilatkozatot, hogy a kérelmező a termelőszövetkezetben elnöki, mezőgazdászi vagy könyvelői munkakör ellátására legalább az 1963. évi december hó 31. napjáig terjedő időtartamra kötelezi magát;
- a 4., illetőleg - könyvelők esetében - 7. §-ban előírt szakképzettséget igazoló okiratot vagy annak hiteles másolatát.
(3) Ha a termelőszövetkezetben való működést közvetlenül megelőzően a nyugdíj folyósítása munkaviszony vagy kereső foglalkozás folytatása miatt szünetelt, az engedélyezés iránti kérelemhez a nyugdíjat folyósító szervnek a nyugdíj összegéről szóló igazolását kell csatolni. Jövedelemkiegészítést az ilyen személy részére - az egyéb feltételek fennállása esetén - akkor lehet engedélyezni, ha a termelőszövetkezetben való működés megkezdéséig korábbi munkaviszonya, illetőleg kereső foglalkozása megszűnt.
(4) A R. 1. §-ának (1) bekezdésében említett "nyugellátás" alatt a szüneteltetett teljes ellátást (törzsnyugdíj, nyugdíjkiegészítés, nyugdíjpótlék, házastársi pótlék, családi pótlék stb. együttes összegét) kell érteni. Ha a jövedelemkiegészítés összegében e rendelkezés folytán családi pótlék is van, egyéb címen családi pótlékot megállapítani és folyósítani nem lehet.
(5) Ha a nyugdíjas elnök, mezőgazdász, illetőleg könyvelő a termelőszövetkezetnek tagja, a jövedelemkiegészítés - az előírt feltételek fennállása esetén - attól függetlenül megilleti, hogy a termelőszövetkezetben egy naptári év folyamán hány munkaegységet kap.
(6) A jövedelemkiegészítés engedélyezéséről a nyugdíjat folyósító szervet 8 napon belül értesíteni kell. A jövedelemkiegészítést - legkorábban a nyugdíj szüneteltetésének első hónapjától kezdve - a jogosult részére havonta előre kell folyósítani.
18. § (1) A termelőszövetkezettel munkaviszonyban álló nyugdíjas elnököt, mezőgazdászt, illetőleg könyvelőt a munkaviszonyban álló dolgozóknak járó betegségi biztosítási szolgáltatások illetik meg.
(2) Ha a jövedelemkiegészítésben részesülő nyugdíjas elnök, mezőgazdász, illetőleg könyvelő a termelőszövetkezet tagja, a betegségi biztosításnak mindazon szolgáltatásaira jogosult, amely őt nyugdíjasként megillette, azzal az eltéréssel, hogy kórházi ápolás a termelőszövetkezeti tagokkal azonos feltételekkel és mértékben jár részére. E rendelkezések megfelelően irányadók a nyugdíjas elnök, mezőgazdász, illetőleg könyvelő családtagjaira is,
(3) Az előző bekezdésben említett biztosítás költségeinek fedezésére a megyei pénzügyi osztály a termelőszövetkezetben tagként működő nyugdíjas szakemberek jövedelemkiegészítése után - az SZTK évenkénti egyszeri elszámolása alapján - öt százalékot köteles az SZTK-nak átutalni.
19. § (1) Az a nyugdíjas elnök, mezőgazdász, illetőleg könyvelő, aki nyugdíját a termelőszövetkezetben való működés megkezdését követően az 1.010/ 1959. (IV. 3.) Korm. határozat, illetőleg a 11/1959. (IV. 9.) FM rendelet 19. §-a alapján megkapta, vagy jelenleg is megkapja, a R. hatálybalépését követően - nyugellátás helyett - a R. 1. §-a szerint az 1963. évi december hó 31. napjáig terjedő idő hátralevő tartamára jövedelemkiegészítésre jogosult, ha a termelőszövetkezetben betöltött elnöki, mezőgazdászi vagy könyvelői munkakörének legalább az említett időn át való további ellátására írásbeli kötelezettséget vállal és a jövedelemkiegészítéshez szükséges egyéb feltételeknek is megfelel.
(2) Ha a nyugdíjas elnök, mezőgazdász, illetőleg könyvelő az 1.010/1959. (IV. 3.) Korm. határozatban, illetőleg a 11/1959. (IV. 9.) FM rendelet 19. §-ában megállapított egyéves időtartamot a termelőszövetkezetben még nem töltötte el és az egy évet meghaladó működésre írásbeli kötelezettséget nem vállal, vagy a jövedelemkiegészítés folyósításához szükséges egyéb feltételeknek nem felel meg, az egy év hátralevő tartama alatt nyugdíjára a hivatkozott rendelkezések szerint továbbra is jogosult.
20. § (1) A nyugdíjas elnök, mezőgazdász, illetőleg könyvelő jövedelemkiegészítése után a 10 százalékos betegségi biztosítási és nyugdíjjárulékot fi zetni, illetőleg a dolgozót terhelő három százalékos nyugdíjjárulékot a jövedelemkiegészítésből levonni nem kell. A termelőszövetkezeti tag nyugdíjas elnök, mezőgazdász, illetőleg könyvelő köteles viselni a termelőszövetkezeti tagokat terhelő betegellátási és balesetbiztosítási díjat, valamint nyugdíjjárulékot. Munkaszerződéssel történt alkalmazás esetében a betegségi biztosítási és nyugdíjjárulékot - ideértve a dolgozót terhelő három százalékos nyugdíjjárulékot is - a dolgozókra vonatkozó általános szabályok szerint kell leróni.
(2) A jövedelemkiegészítést a nyugdíjas elnök, mezőgazdász, illetőleg könyvelő részére betegségének ideje alatt is teljes egészében folyósítani kell.
21. § A 17-20. §-ban foglaltakon felül az e rendeletben szabályozott egyéb kedvezmények a nyugdíjasokra nem vonatkoznak.
A volt községi (körzeti) mezőgazdasági felügyelőkre, továbbá földművesszövetkezeti mezőgazdászokra és könyvelőkre vonatkozó eltérő rendelkezések.
22. § (1) A 11/1959. (IV. 9.) FM rendelet 18. §-a alapján termelőszövetkezetbe kirendelt és azt követően a termelőszövetkezet által az 1960. évi április hó 30. napjáig megkötött munkaszerződéssel alkalmazott községi (körzeti) mezőgazdasági felügyelők és földművesszövetkezeti mezőgazdászok (a továbbiakban: volt községi mezőgazdasági felügyelő) eddigi munkabérének hetven százalékát az alkalmazástól számított két éven át az állami költségvetés terhére lehet folyósítani abban az esetben, ha a mezőgazdász alkalmazásához a megyei mezőgazdasági osztály hozzájárult. Ezt az összeget azonban a termelőszövetkezet által a volt községi mezőgazdasági felügyelő részére megállapított munkabérbe be kell számítani. Ugyanezeket a rendelkezéseket kell alkalmazni a földművesszövetkezetből a 11/1959. (IV. 9.) FM rendelet hatálybalépését követően ideiglenesen átengedett és utóbb a termelőszövetkezetek által 1960. évi április hó 30. napjáig megkötött munkaszerződéssel alkalmazott földművesszövetkezeti könyvelőkre is.
(2) A megyei végrehajtó bizottság - személyi elbírálás alapján - az e rendelet 11. §-ának (3) bekezdése szerint a mezőgazdász és könyvelő részére járó jövedelemkiegészítés folyósítását - az eddig nyújtott állami támogatás időtartamát figyelembe véve - a volt községi (körzeti) mezőgazdasági felügyelők, továbbá volt földművesszövetkezeti mezőgazdászok és könyvelők részére is engedélyezheti.
(3) A volt községi mezőgazdasági felügyelőkre és a volt földművesszövetkezeti könyvelőkre egyebekben e rendelet 5. §-a (2) bekezdése utolsó mondatának, 6. §-ának, 7. §-a (1) bekezdése utolsó mondatának, 8. §-ának, 9. §-a (1)-(3) bekezdésének, 10. §-a (1), (2) és (5) bekezdésének, 12. §-a (1), (4), (5) és (6) bekezdésének, a 13. §-a (2) bekezdésének, a 15. §-a (1) bekezdésének és a 24. §-ának rendelkezései terjednek ki. A volt községi mezőgazdasági felügyelőkre és a volt földművesszövetkezeti könyvelőkre e rendelet 11. §-ának a mezőgazdászokra, illetőleg a könyvelőkre vonatkozó, továbbá 12. §-a (3) bekezdésének rendelkezései azzal az eltéréssel terjednek ki, hogy a jövedelemkiegészítés helyett a munkabérnek az állam terhére folyósított részét kell érteni.
A korábbi rendelkezések alapján átirányított elnökökre, mezőgazdászokra ós könyvelőkre vonatkozó eltérő rendelkezések.
23. § (1) E rendelet rendelkezéseit a 3.004/1/1959. (II. 1.) Korm., a 3.004/2/1959. (XI. 15.) Korm., továbbá az 1.010/1959. (IV. 3.) Korm., valamint az ezek végrehajtásáról kiadott jogszabályok alapján termelőszövetkezetbe került mezőgazdász és könyvelő tekintetében - a nyugdíjas mezőgazdászok és könyvelők, továbbá a volt községi mezőgazdasági felügyelők és a volt földművesszövetkezeti könyvelők kivételével - a (2) bekezdésben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) Az (1) bekezdés hatálya alá tartozó mezőgazdász és könyvelő részére egyéni elbírálás alapján - két év eltelte után - a jövedelemkiegészítés összegének 40-100 százalékát rendkívül indokolt esetben - a megyei mezőgazdasági osztály javaslatára - legfeljebb további egy évig folyósítani lehet akkor, ha a termelőszövetkezet eddigi gazdálkodása nem volt kielégítő és a gazdálkodás megjavítása mezőgazdász és könyvelő működését továbbra is megköveteli.
Vegyes és hatálybaléptető rendelkezések
24. § (1) Az elnök, illetőleg a tagként működő mezőgazdász és könyvelő munkakönyvét a termelőszövetkezeti működés első három, illetőleg két éve alatt a járási mezőgazdasági osztályon, azután pedig a termelőszövetkezetben kell őrizni.
(2) A munkaszerződéssel alkalmazott mezőgazdász és könyvelő munkakönyvének kezelésére az 1/1954. (MTH. K. 10.) MTH utasítás rendelkezései az irányadók. A közösen alkalmazott mezőgazdász és könyvelő munkakönyvének őrzéséről az érdekelt termelőszövetkezetek megegyezés szerint gondoskodnak.
25. § (1) E rendelet alapján jövedelemkiegészítés folyósítása mellett újból nem irányíthatók át azok az elnökök, mezőgazdászok és könyvelők, akik a 3.004/1/1959. (II. 1.) Korm., a 3.004/2/1959. (XI. 15.) Korm., továbbá az 1.010/1959. (IV. 3.) Korm. határozat, valamint az ezek végrehajtásáról kiadott jogszabályok alapján jövedelemkiegészítés mellett kerültek termelőszövetkezetbe.
(2) A 6/1958. (II. 25.) FM rendeleten alapuló állami támogatás folyósítása az 1960. évi december hó 31. napjával megszűnik; kivételesen, indokolt esetben azonban az állami támogatást a megyei tanács végrehajtó bizottságának javaslata alapján a földművelésügyi miniszter engedélyével legfeljebb az 1961. évi március hó 31. napjáig folyósítani lehet.
26. § Ez a rendelet az 1961. évi január hó 1. napján lép hatályba; egyidejűleg a 6/1958. (II. 25.) FM rendelet még hatályos 5. §-ának (1)-(4) bekezdése és a 6. §-a, továbbá a 11/1959. (IV. 9.) FM, a 32/1959. (XII. 5.) FM, a 6/1960. (II. 11.) FM és a 23/1960. (IX. 6.) FM rendelet hatályát veszti.
Losonczi Pál s. k.
földművelésügyi miniszter