11/1959. (IV. 9.) FM rendelet
a termelőszövetkezeti elnökök, mezőgazdászok és könyvelők működésével kapcsolatos egyes kérdések szabályozásáról
A termelőszövetkezetek gazdasági megerősítéséről és a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztéséről szóló 3.004/1/1959. (II. 1.) Korm. számú határozat VII. fejezetének 1. és 4. pontjában, továbbá a termelőszövetkezeti mozgalom fejlődésével kapcsolatos szakember-átcsoportosítás egyes kérdéseiről hozott 1.010/1959. (IV. 3.) Korm. számú határozat 10. pontjában foglalt felhatalmazás alapján - az építésügyi, a munkaügyi, a művelődésügyi és a pénzügyminiszterrel, valamint a Szakszervezetek Országos Tanácsa Elnökségével, a Termelőszövetkezeti Tanács elnökével, és a Szövetkezetek Országos Szövetsége elnökével egyetértésben - a következőket rendelem:
1. § (1) A jelen rendelet rendelkezéseit a megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanács végrehajtó bizottsága (a továbbiakban: megyei végrehajtó bizottság) által kijelölt
a) gyenge vagy a vezetést saját erejükből kielégítően megoldani nem képes, valamint
b) az 1959. évi január hó 1. napját követően alakult mezőgazdasági termelőszövetkezetekre (a továbbiakban: termelőszövetkezet) kell alkalmazni.
(2) A megyei végrehajtó bizottság a megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanács végrehajtó bizottsága mezőgazdasági osztályának (a továbbiakban: megyei mezőgazdasági osztály) javaslata alapján jelöli ki a jelen rendelet hatálya alá tartozó termelőszövetkezeteket.
(3) A jelen rendelet rendelkezéseit azokra a termelőszövetkezeti elnökökre, mezőgazdászokra és könyvelőkre (a továbbiakban: elnök, mezőgazdász és könyvelő) kell alkalmazni, akik működésüket az (1) bekezdés alapján kijelölt termelőszövetkezetekben az 1959. évi január hó 1. napját követően kezdték meg vagy kezdik meg.
(4) A jelen rendelet 4-8. §-ában foglalt rendelkezések valamennyi termelőszövetkezetre, illetőleg minden termelőszövetkezeti mezőgazdászra és könyvelőre irányadók.
2. § Elnököt, mezőgazdászt és könyvelőt lehetőleg a megye területén működő dolgozók köréből kell kiválasztani
3. § (1) Az elnöki feladatok ellátására politikai képzettségüknél, rátermettségüknél és gyakorlati ismereteiknél fogva a szövetkezeti nagyüzemű gazdálkodás megszervezésére és irányítására alkalmas dolgozókat kell felkérni és megválasztani.
(2) Az elnök megválasztásához a megyei végrehajtó bizottság előzetes hozzájárulása szükséges. A megválasztásra irányuló szándékot és a megválasztani kívánt dolgozó személyi adatait (nevét, foglalkozását, lakóhelyét, szakképzettségét, jelenlegi munkahelyét és munkabérét stb.) a járási (városi, városi kerületi) tanács végrehajtó bizottsága (a továbbiakban: járási végrehajtó bizottság) útján a megyei végrehajtó bizottsághoz kell bejelenteni. A járási végrehajtó bizottság a bejelentést javaslatával köteles ellátni. A döntésről a járási végrehajtó bizottságot és az érdekelt termelőszövetkezetet kell értesíteni
(3) Az elnökké megválasztott dolgozó a termelőszövetkezet tagjává válik. Az elnök jogait és kötelességeit a termelőszövetkezet alapszabálya tartalmazza.
4. § (1) Az 500 kat. holdnál nagyobb földterülettel rendelkező, valamint a megyei mezőgazdasági osztály által kijelölt, erősen belterjes kultúrákkal foglalkozó kisebb mezőgazdasági termelőszövetkezetekben szakképzett mezőgazdászt kell állandó jelleggel foglalkoztatni.
(2) A szomszédos vagy egymáshoz közelfekvő, egyenként 500 kat. holdnál kisebb földterülettel rendelkező termelőszövetkezetek közösen foglalkoztathatnak szakképzett mezőgazdászt.
(3) Az 1000 kat. holdon felüli, továbbá az erősen belterjes kultúrákkal foglalkozó termelőszövetkezetek a vezető mezőgazdászon kívül más szakképzett mezőgazdászt, a kiterjedtebb állattenyésztést folytató termelőszövetkezetek pedig állatorvost is foglalkoztathatnak.
(4) A jelen rendelet alkalmazása szempontjából szakképzett mezőgazdász az, aki
a) az Agrártudományi Egyetemen, mezőgazdasági főiskolán vagy akadémián oklevelet szerzett vagy akinek külföldi egyetemről származó agrármérnöki oklevelét Magyarországon honosították és legalább két éves szakmai gyakorlattal
b) mezőgazdasági technikumot (mezőgazdasági középiskolát vagy felső mezőgazdasági iskolát) végzett és legalább hároméves szakmai gyakorlattal
rendelkezik.
(5) Az 1959. évi február hó 1. napja után termelőszövetkezetben vezető mezőgazdászi munkakörbe csak olyan szakember alkalmazható, aki a (4) bekezdés a) pontjában meghatározott képzettséggel rendelkezik és legalább kétéves szakmai gyakorlata során állami gazdaságban vagy erre alkalmas termelőszövetkezetben gyakorlott szakember irányítása mellett dolgozott.
(6) A termelőszövetkezetben brigádvezetői feladatok ellátásával lehetőleg mezőgazdasági technikumot (mezőgazdasági középiskolát vagy felső mezőgazdasági iskolát) vagy kétéves mezőgazdasági szakiskolát végzett termelőszövetkezeti tagot kell megbízni.
5. § (1) A mezőgazdászi munkakört elsősorban felkérés, kivételesen pályázat útján kell betölteni.
(2) A mezőgazdászt a közgyűlés lehetőleg vegye fel a tagok sorába és válassza meg elnökhelyettessé. Ha ez nem lehetséges, a mezőgazdászt közgyűlési határozat alapján hosszabb időre szóló munkaszerződéssel kell alkalmazni. A munkaszerződéssel alkalmazott mezőgazdász a közgyűlésen és a vezetőségi üléseken tanácskozási és javaslattételi joggal jogosult részt venni.
6. § (1) A mezőgazdász feladata a termelőszövetkezetben a korszerű, belterjes irányú, szocialista nagyüzemű gazdálkodás előmozdítása. A termelés szakmai kérdéseiben az intézkedés joga - az elnökkel egyetértésben - a mezőgazdászt illeti. Tevékenységéért elsősorban az elnöknek felelős.
(2) A mezőgazdász feladata különösen:
a) a tagsággal és a vezetőséggel együttműködve az éves termelési terv elkészítése;
b) a vetésforgórendszer kialakítása;
c) a tervszerű talajerőfenntartás megszervezése;
d) a fejlett agrotechnikai módszerek bevezetéséről való gondoskodás;
e) a termelőszövetkezet rendelkezésére álló traktorok és egyéb mezőgazdasági gépek munkájának szakmai irányítása;
f) a gépállomás által végzett munkák mennyiségi és minőségi átvétele;
g) a közös állattenyésztés fejlesztéséről és nagyüzemi módszereinek bevezetéséről való gondoskodás;
h) a rét- és legelőgazdálkodás megszervezése;
i) a vezetőséggel, illetőleg a vezetőség többi tagjaival egyetértésben a munkaszervezeti egységek összetételére és munkarendjére, továbbá a brigádok és a munkacsapatok vezetőinek kijelölésére, illetőleg leváltására javaslattétel;
j) a brigádok és a munkacsapatok munkájának irányítása és rendszeres ellenőrzése;
k) a tagok szakmai oktatásának és az agrotechnikai ismeretek terjesztésének megszervezése,
l) a hatóságok által elrendelt agrotechnikai, állategészségügyi, növényvédelmi és egyéb - a termelésre vonatkozó - intézkedések végrehajtásáról, továbbá a balesetelhárítás és a tűzrendészet megszervezéséről, valamint a vonatkozó szabályok megtartásáról való gondoskodás.
(3) A munkaszervezeti egységekkel a mezőgazdász az elnökkel egyetértésben rendelkezhetik. E jogkörében az elnökkel egyetértésben jogosult
a) az egyes munkák elvégzésének idejét és módját megállapítani;
b) a brigádok és a munkacsapatok vezetőit a munkákról beszámoltatni és a nem megfelelő munkát - munkaegység jóváírás nélkül - újra elvégeztetni;
c) a munkafegyelem megszegőit figyelmeztetni, ismétlődés esetén más munkakörbe osztani, súlyosabb esetben a közgyűlésnek fegyelmi rendszabály alkalmazását javasolni.
7. § (1) A termelőszövetkezetekben szakképzett könyvelőt kell állandó jelleggel foglalkoztatni. A könyvelőt a közgyűlés lehetőleg a tagok sorából jelölje ki. Ha a tagok között alkalmas személy nincs, a könyvelői munkakört felkérés, kivételesen pályázat útján kell betölteni. A közgyűlés döntése alapján alkalmazható könyvelőt a termelőszövetkezet lehetőleg vegye fel tagjai sorába. Ha ez nem lehetséges, a könyvelőt közgyűlési határozat alapján hosszabb időre szóló munkaszerződéssel kell alkalmazni. A munkaszerződéssel alkalmazott könyvelő a közgyűlésen és a vezetőségi üléseken tanácskozási és javaslattételi joggal jogosult résztvenni,
(2) A szomszédos vagy egymáshoz közelfekvő kisebb termelőszövetkezetek közösen foglalkoztathatnak könyvelőt.
(3) A jelen rendelet alkalmazása szempontjából szakképzett könyvelő az, aki
a) mérlegképes könyvelői vagy ezzel egyenlő értékű, illetőleg könyvvizsgálói képesítéssel, továbbá
b) képesített kettős könyvelői vagy azzal egyenlő értékű képesítéssel és legalább hároméves számviteli gyakorlattal rendelkezik.
(4) A mérlegképes könyvelői képesítéssel egyenlő értékű a Számviteli Főiskolán, valamint a Közgazdaságtudományi Egyetem pénzügyi vagy számviteli szakán szerzett oklevél. A kettős könyvelői képesítéssel egyenlő értékű a közgazdasági technikumi oklevél és legalább kétéves számviteli gyakorlat.
8. § (1) A könyvelő feladata a szabályszerű számvitel, pénz- és hitelgazdálkodás biztosítása. Feladata különösen
a) a számvitel és pénzgazdálkodás rendjének, a pénzügyi fegyelem megtartásának biztosítása;
b) a hatályos jogszabályok és egyéb rendelkezések alapján kötelező nyilvántartások és könyvek pontos és rendszeres vezetése;
c) a termelőszövetkezet gazdálkodásáról tájékoztatók készítése;
d) a jövedelemelosztás alapszabályszerű végrehajtásának, továbbá a termelőszövetkezet fennálló kötelezettségei teljesítésének és jogai érvényesítésének biztosítása;
e) a vezetőség közreműködésével a bevétel-kiadási költségvetés és a zárszámadás elkészítése.
(2) A könyvelő feladatait az elnök közvetlen irányítása és ellenőrzése mellett látja el. A könyvelőt a pénz- és hitelgazdálkodás tekintetében önálló rendelkezési jog nem illeti meg, az elnök vagy az erre jogosított vezetőségi tag azonban kifizetési, átutalási vagy egyéb pénzügyi intézkedést csak a könyvelő ellenjegyzésével tehet.
(3) A könyvelő a termelőszövetkezet számvitelével, pénz- és hitelgazdálkodásával kapcsolatban észlelt minden rendellenességről köteles az ellenőrző bizottságnak és - súlyosabb esetekben a járási (városi, városi kerületi) tanács végrehajtó bizottsága mezőgazdasági osztályának (a továbbiakban: járási mezőgazdasági osztály) is egyidejűleg haladéktalanul jelentést tenni.
9. § (1) Elnöki, mezőgazdászi és könyvelői feladat-körben a jelen rendelet alapján is csak a fontos és bizalmas munkakörök betöltéséről szóló jogszabályok rendelkezéseinek megfelelő személy működhetik.
(2) Az elnöki, mezőgazdászi és könyvelői feladatkör ellátására alkalmasnak talált dolgozókat eddigi munkahelyükről a termelőszövetkezetbe áthelyezéssel át kell engedni.
(3) Az elnököt, mezőgazdászt és könyvelőt a megyei végrehajtó bizottság előzetes hozzájárulásával lehet csak - akár fegyelmi eljárás során is - elmozdítani.
10. § (1) Az elnök, mezőgazdász és könyvelő vele közös háztartásban élő, a termelőszövetkezet székhelyére átköltöző és ezt közvetlenül megelőzően is munkaviszonyban állt házastársának az új lakóhelyen vagy annak közelében a korábbi munkahelyén elért átlagkeresettel járó munkakörben való elhelyezkedését a tanácsi szakigazgatási szervek elősegíteni kötelesek.
(2) Az elnök, mezőgazdász és könyvelő házastársa munkaviszonyának folyamatossága abban az esetben sem szakad meg, ha az új lakóhelyen vagy annak közelében munkaviszonyba lépni nem tud. Ez a kedvezmény a házastárson kívül az elnök, mezőgazdász és könyvelő háztartásában élő, vele együtt átköltöző más, munkaviszonyban álló családtagjait is megilleti. E kedvezményre az elnök házastársa és más családtagja három, a mezőgazdász és könyvelő házastársa és egyéb családtagja pedig két éven át jogosult. Ez az idő nyugdíj szempontjából jogszerző időnek nem minősül.
(3) Az elnök, mezőgazdász és könyvelő házastársa és más családtagja részére a munkáltató a munkaviszony megszűnésekor írásbeli igazolást köteles adni arról, hogy a munkaviszony meg-szüntetése a jelen rendelet alapján történt.
11. § (1) Az elnök, továbbá a tagként működő mezőgazdász és könyvelő munkaegységrészesedését és egyéb járandóságát, valamint a munkaszerződéssel alkalmazott mezőgazdász és könyvelő munkabérét a közgyűlés a hatályos jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően állapítja meg.
(2) A munkaszerződéssel alkalmazott mezőgazdász és könyvelő munkabérének meghatározásánál általában az állami gazdaságokban hasonló munkakört betöltő szakemberek részére megállapított munkabért kell alapul venni. A közgyűlés részükre - a gazdálkodás eredményességéhez képest - a munkabéren felül prémiumot is megállapíthat.
(3) Az elnököt, mezőgazdászt és könyvelőt a közgyűlés által részükre megállapított munkaegység-részesedésen és egyéb járandóságon, illetőleg munkabéren felül állami támogatásként jövedelemkiegészítés illeti meg. Az elnök három éven át havonként a legutóbbi munkakörében az utolsó hat hónap alatt elért egy hónapra eső átlagkeresete összegének, a mezőgazdász és a könyvelő két éven át havonként a legutóbbi munkakörében az utolsó hat hónap alatt elért egy hónapra eső átlagkeresete 70 százalékának megfelelő összegű jövedelemkiegészítésre jogosult. A jövedelemkiegészítést az utolsó munkahelyen járó munkabér fizetésének megszüntetését követő naptól kezdődően kell folyósítani. A jövedelem-kiegészítést arra az időre is folyósítani kell, amely alatt az elnök, mezőgazdász és könyvelő a közgyűlés határozata alapján szakmai továbbkép-zésben vesz részt.
(4) A (3) bekezdés szerint a mezőgazdász részére járó jövedelemkiegészítés folyósítását a megyei végrehajtó bizottság - személyi elbírálás alapján - a 6/1958. (II. 25.) FM rendelet alapján állami hozzájárulással alkalmazott termelőszövetkezeti mezőgazdászok részére is engedélyezheti.
(5) A közösen alkalmazott mezőgazdász és könyvelő munkabérét és egyéb járandóságát, valamint ezeknek a rendszeresen végzett munka arányában való megosztását az érdekelt termelőszövetkezetek együttesen állapítják meg.
12. § (1) A jövedelemkiegészítés folyósítását - a jogosult kérelme alapján - a rendelkezésre bocsátott létszám- és hitelkereten belül a megyei mezőgazdasági osztály javaslatára a megyei végrehajtó bizottság engedélyezi.
(2) A folyósítás engedélyezése iránti kérelmet a járási végrehajtó bizottság útján a megyei mezőgazdasági osztályhoz kell terjeszteni. A beadványhoz csatolni kell
a) elnök esetében az elnökválasztó közgyűlés jegyzőkönyvének kivonatát vagy a termelőszövetkezet vezetőségének az elnökké választás szabályszerű megtörténtét igazoló írásbeli nyilatkozatát, illetőleg
b) mezőgazdász és könyvelő esetében a termelőszövetkezet vezetőségének igazolását működésük megkezdésének időpontjáról és
c) mindkét esetben a legutóbbi munkahely igazolását az utolsó hat havi átlagkeresetről.
(3) A jövedelemkiegészítés engedélyezéséről - az összeg megjelölésével - a megyei mezőgazdasági osztály köteles értesíteni az érdekelt személyt, valamint rendszeres folyósítás végett a megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanács végrehajtó bizottságának pénzügyi osztályát (a továbbiakban: megyei pénzügyi osztály).
(4) A jövedelemkiegészítést a megyei pénzügyi osztály közvetlenül a jogosult részére havonta utólag folyósítja.
(5) Az elnöki, mezőgazdászi vagy könyvelői működésnek bármely okból történő megszűnése esetén a jövedelemkiegészítés folyósítását három, illetőleg két év eltelte előtt is meg kell szüntetni. A működés megszűnését a termelőszövetkezet vezetősége a járási mezőgazdasági osztály útján a megyei pénzügyi osztálynak köteles haladéktalanul bejelenteni. A bejelentés megtételének elmulasztása esetén az alaptalan kifizetések erejéig a termelőszövetkezet vezetősége anyagi felelősséggel tartozik.
13. § (1) A közvetlenül megelőzően állami vagy társadalmi szerv (szövetkezet) alkalmazásában állt elnök, három, a mezőgazdász és a könyvelő pedig két év tartamára a társadalombiztosítás, nyugdíj és családi pótlék szempontjából a munkaviszonyban álló dolgozók betegségi biztosításáról szóló 1955. évi 39. törvényerejű rendelet, a dolgozók társadalombiztosítási nyugdíjáról szóló 1958. évi 40. törvényerejű rendelet, továbbá a családi pótlékról szóló 6/1953. (II. 8.) MT, illetőleg a 15/1959. (III. 27.) Korm. rendelet, valamint az ezeket módosító és kiegészítő, úgyszintén a végrehajtásukról rendelkező jogszabályok általános rendelkezéseinek hatálya alá tartozik.
(2) Az elnök, továbbá a tagként működő mezőgazdász és könyvelő társadalombiztosítási járulékát a termelőszövetkezet részéről biztosított jövedelem után a termelőszövetkezet, a jövedelemkiegészítés után az állam viseli. E személyek azonban a jövedelemkiegészítés után a munkaviszonyban álló dolgozókat terhelő három százalékos nyugdíjjárulékot, valamint a termelőszövetkezeti tagokat terhelő betegellátási, balesetbiztosítási és nyugdíjjárulékokat kötelesek megfizetni.
(3) Munkaszerződéssel történő alkalmazás esetében a társadalombiztosítási járulékot a termelőszövetkezet részéről biztosított munkabér után a termelőszövetkezet, a jövedelemkiegészítés után az állam viseli. A dolgozókat terhelő 3 százalékos nyugdíjjárulékot a munkaszerződéssel alkalmazott mezőgazdász és könyvelő mind a munkabér, mind a jövedelemkiegészítés után maga köteles viselni.
(4) Az elnök, mezőgazdász és könyvelő megbetegedésének és újbóli munkábaállásának napját a termelőszövetkezet vezetősége haladéktalanul köteles bejelenteni a megyei pénzügyi osztálynak; a bejelentés megtételének elmulasztásából származó károkért a termelőszövetkezet vezetősége anyagi felelősséggel tartozik.
(5) A keresőképtelenséggel járó megbetegedés tartamára munkabér és jövedelemkiegészítés nem jár, az elnököt, mezőgazdászt és könyvelőt azonban megilletik a társadalombiztosítási szolgáltatások.
(6) Az elnöknek, mezőgazdásznak és könyvelőnek vele közös háztartásban élő, a termelőszövetkezet székhelyére átköltöző és addig is munkaviszonyban állt házastársát és más családtagját a dolgozók betegségi biztosítására vonatkozó rendelkezések szerint járó szolgáltatások - a táppénz, valamint a terhességi és gyermekágyi segély kivételével - ugyanolyan feltételekkel és mértékben megilletik, mintha munkaviszonyuk nem szűnt volna meg. Ez a kedvezmény az elnök házastársát és más családtagját három, a mezőgazdász és a könyvelő házastársát és más családtagját két év tartamára illeti meg.
(7) A társadalombiztosítással összefüggő egyéb kérdéseket és a járulék lerovás módját külön rendelkezés szabályozza.
14. § (1) A más községbe vagy városba átköltöző elnök, mezőgazdász és könyvelő részére az átköltöz-ködési költségeket a hatályos jogszabályi rendelkezések szerint meg kell téríteni.
(2) A munkaszerződéssel alkalmazott mezőgazdászt és könyvelőt kiküldetés esetén az általános szabályok szerint a kiküldetési költségek is megilletik. A vezető mezőgazdász és a vezető könyvelő az I. kategóriába tartozó dolgozókra megállapított összegű kiküldetési költségek felszámítására jogosult.
(3) A más községbe vagy városba átköltöző és ennek folytán családjától különélni kényszerülő elnököt, mezőgazdászt és könyvelőt a 113/1951. (V. 27.) MT rendelettel módosított 33/1951. (I. 31.) MT rendelet 35. §-a szerinti különélési díj és ezen kívül a Munka Törvénykönyve 137. §-ának (4) bekezdése alapján négyhetenként egyszer a családjához való haza- és visszautazás költségei is megilletik.
(4) A más községibe vagy városba átköltözött elnök, mezőgazdász és könyvelő részére - kérelmük alapján - berendezkedési segélyt kell folyósítani. A berendezkedési segély összege két eltartott esetén 3000 forint, három vagy négy eltartott esetén 4000 forint, öt vagy ennél több eltartott esetén 5000 forint.
(5) A (4) bekezdés alkalmazása szempontjából eltartottnak kell tekinteni a házastársat, a vérszerinti, örökbefogadott és mostoha gyermeket, a szülőt, nagyszülőt és nevelőszülőt, amennyiben eltartásukról eddig is igazoltan az elnök, mezőgazdász, illetőleg könyvelő gondoskodott. A felsorolt személyek közül sem tekinthető eltartottnak az, akinek keresete vagy bármely forrásból származó jövedelme községben a havi 400 forintot, városban pedig a havi 500 forintot meghaladja.
(6) Az átköltözését igazoló elnök, mezőgazdász és könyvelő részére az új lakóhelyén biztosított lakás legszükségesebb mértékű rendbehozatalához a számlákkal igazolt költségek erejéig, de legfeljebb 5000 forintig terjedő összegű segélyt kell kifizetni. A lakás rendbehozatalának szükségességét - a lakás kiutalásával egyidejűleg - a községi (városi) tanács végrehajtó bizottsága (a továbbiakban: községi végrehajtó bizottság) igazolja.
(7) Az átköltözködési költségek, a különélési díj, a négyhetenkénti egyszeri haza- és visszautazás költségei, a berendezkedési, valamint a lakás rendbehozásához szükséges segély folyósításáról - a rendelkezésre bocsátott hitelkeret terhére - a járási mezőgazdasági osztály igazolása, illetőleg javaslata alapján a megyei pénzügyi osztály gondoskodik. A kiküldetési költségeket a termelőszövetkezet köteles viselni,
15. § (1) Az elnök, illetőleg a tagként működő mezőgazdász és könyvelő munkakönyvét a termelőszövetkezeti működés első három, illetőleg két éve alatt a járási mezőgazdasági osztályon, azután pedig a termelőszövetkezetben kell őrizni.
(2) A munkaszerződéssel alkalmazott mezőgazdász és könyvelő munkakönyvének kezelésére az 1/1954. (MTH. K. 10.) MTH utasítás rendelkezései az irányadók. A közösen alkalmazott mezőgazdász és könyvelő munkakönyvének őrzéséről az érdekelt termelőszövetkezetek megegyezés szerint gondoskodnak.
16. § (1) A más községbe vagy városba átköltöző elnök, mezőgazdász és könyvelő jogos lakásigényének kielégítéséről a községi végrehajtó bizottság soronkívül köteles gondoskodni.
(2) A más községbe vagy városba átköltöző elnök, illetőleg mezőgazdász és könyvelő megürülő lakását - kérelmére - az igénybevétel alól három, illetőleg két év tartamára mentesíteni kell; ha pedig a lakást a lakásügyi hatóság rendelkezésére bocsátják, három, illetőleg két év eltelte után, a termelőszövetkezettől való megválás esetében az eredeti lakóhelyen a jogos lakásigényt soronkívül kell kielégíteni. Erről a lakás felajánlása alkalmával írásbeli határozatot kell kiadni. Egyéb esetekben a visszaköltözéssel kapcsolatos lakásigény kielégítése csak az általános rendelkezések szerint történhetik.
(3) A más községbe vagy városba átköltöző elnök, mezőgazdász és könyvelő részére házhely vagy ház vásárlásához, továbbá családi ház építéséhez kölcsön nyújtásának és visszafizetésének feltételeit külön rendelkezés szabályozza.
(4) A más községbe vagy városba átköltöző elnök, mezőgazdász és könyvelő eredeti lakóhelyén maradt közép- és felsőfokú oktatási intézmény ben tanuló gyermekének kollégiumi elhelyezést kell biztosítani.
17. § (1) A termelőszövetkezettől három, illetőleg két év eltelte után megváló elnök, illetőleg mezőgazdász és könyvelő munkaviszonyának folyamatossága nem szakad meg, ha a termelőszövetkezetből történő kilépés és az újonnan létesített munkaviszony keletkezése között harminc napnál hosszabb megszakítás nincs.
(2) Három, illetőleg két év eltelte után a termelőszövetkezettől megváló elnököt, illetőleg mezőgazdászt és könyvelőt, valamint ezek eredetileg is munkaviszonyban állt házastársát - kérésükre - előző munkakörüknek megfelelő javadalmazással járó munkakörbe kell elhelyezni. Elhelyezkedésükről eredeti munkahelyük, illetőleg az e felett főfelügyeletet gyakorló szerv vezetője köteles gondoskodni.
(3) A három, illetőleg két év eltelte után eredeti lakóhelyükre visszaköltöző volt elnök, illető-leg mezőgazdász és könyvelő részére a visszaköltözéssel kapcsolatos költségeket az általános jogszabályi rendelkezések szerint meg kell téríteni.
(4) Az elnök, illetőleg mezőgazdász és könyvelő a termelőszövetkezettől három, illetőleg két év eltelte után való megválási szándékát a termelőszövetkezet vezetőségének és a megyei végrehajtó bizottságnak legalább három hónappal megelőzően bejelenteni köteles.
18. § (1) A termelőszövetkezeti községekben működő községi (körzeti) mezőgazdasági felügyelőket és a földművesszövetkezeti mezőgazdászokat (a továbbiakban: községi mezőgazdasági felügyelő) - ha a termelőszövetkezetbe nem lépnek be, vagy őket a termelőszövetkezet nem alkalmazza - a járási mezőgazdasági osztály a községi végrehajtó bizottság, illetőleg a Földművesszövetkezetek Járási Központjának előzetes hozzájárulásával átmenetileg termelőszövetkezetbe rendelje ki.
(2) A községi mezőgazdasági felügyelő munkabérét, valamint esetleges kirendelési költségeit [113/1951. (V. 27.) MT rendelet 8. § - a kirendelés időtartama alatt is - korábbi munkahelyéről kell folyósítani.
(3) A termelőszövetkezetekbe kirendelt községi mezőgazdasági felügyelők szakirányítását a járási mezőgazdasági osztály látja el. Felettük a fegyelmi jogkör gyakorlása változatlanul az őket alkalmazó szerv hatáskörébe tartozik.
19. § A jelen rendelet alapján termelőszövetkezetben elnökként, mezőgazdászként vagy könyvelőként működő nyugdíjas nyugdíját - tekintet nélkül a részére a közgyűlés által megállapított munkaegy-ségrészesedés és egyéb járandóság értékére, illetőleg a termelőszövetkezet által fizetett munkabér összegére - egy év tartamára teljes összegéiben kell folyósítani, a jelen rendeletben szabályozott egyéb kedvezmények azonban nem illetik meg.
20. § A jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban az 1959. évi január hó 1. napjától kezdődő hatállyal kell alkalmazni. A 6/1958. (II. 25.) FM rendelet - 5. §-ának (1)-(4) bekezdése és 6. §-a kivételével - hatályát veszti.
Dögei Imre s. k.,
földművelésügyi miniszter