8/1961. (XI. 16.) ÉM rendelet

a felvonók építéséről, használatáról és ellenőrzéséről

A felvonók építésével, használatával és ellenőrzésével kapcsolatban az alábbiakat rendelem.

1. §

Személyfelvonó építésének kötelezettsége

(1) Új épület építése vagy emeletráépítés esetében - a (2) és a (3) bekezdésben, továbbá a 23. § (3) bekezdésében foglalt esetek kivételével - minden öt szintes vagy ennél magasabb lakó-, köz-és más hasonló jellegű épületben személyfelvonót

(2) A 3 m szintmagassággal tervezett öt szintes, központi fűtéses új lakóépületekben - feltéve, hogy a legfelső lakott emelet padlószintje a járdaszint felett 13 m-nél alacsonyabban van, - a személyfelvonó építésétől ideiglenesen el lehet tekinteni, azonban biztosítani kell a felvonó későbbi beépíthetőségét.

(3) Ha már meglevő lakóépületre új ötödik vagy hatodik szintet építenek, és összesen négy új lakásnál több nem épül, személyfelvonót nem kell építeni. Ha az épületben már van az eredeti legfelső emeletig közlekedő személyfelvonó, egy újabb emelet építésekor a személyfelvonó pályáját nem kell az új emeletig meghosszabbítani. Ha azonban ötszintes vagy ennél magasabb épületre egynél több emeletet építenek, a személyfelvonó építése, illetőleg a már meglevő felvonónak az új emeletekre való felvezetése - a létesülő lakások számára tekintet nélkül - kötelező.

(4) Szállodában, könyvtárban, múzeumban és más, hasonló rendeltetésű épületben, továbbá nagyforgalmú áruházban már három, egyéb áruházban pedig négy szint esetében kell személyfelvonót építeni.

(5) Egészségügyi és jóléti célt szolgáló épületekben (kórház, rendelőintézet, aggok menhelye, rokkant-otthon stb.) az egészségügyi hatóság ötnél kevesebb szint esetén is megkövetelheti személy-, illetőleg betegszállító felvonó építését.

(6) A rendelet alkalmazásában szinteken a földszintet és az emeleteket kell érteni.

2. §

Az építendő személyfelvonók megválasztása

(1) Lakóépületben egy személyfelvonó - a harmadik szinttől számítva - legfeljebb 40 lakást szolgálhat ki. Ha a lakások száma - a harmadik szinttől számítva - a 20-at nem haladja meg, legalább három személyes, egyébként pedig legalább négy személyes felvonót kell építeni.

(2) Középületben egy személyfelvonó - a harmadik szinttől számítva - legfeljebb 1.500 m2 alapterületet szolgálhat ki. A személyfelvonók számát és teherbírását úgy kell meghatározni, hogy a második szint felett elhelyezett saját dolgozók felszállítása legfeljebb 20 perc alatt megtörténhessék.

(3) Tíz szintesnél magasabb lakó-, és hat szintesnél magasabb középületben - a lakások számára, illetőleg az alapterület nagyságára tekintet nélkül - legalább két személyfelvonót kell építeni. A személyfelvonókat az ilyen épületben úgy kell elhelyezni, hogy valamennyi lakás, illetőleg önálló helyiség bejárata legalább két felvonóval elérhető legyen.

(4) Szállodában egy személyfelvonó - a második szinttől számítva - legfeljebb 40 szobát szolgálhat ki. Hat szintesnél magasabb szállodában -a szobák számára tekintet nélkül - legalább két személyfelvonót kell építeni, és gondoskodni kell arról, hogy az összes szobák bejárata bármelyik felvonótól elérhető legyen.

(5) Ha köz- vagy más hasonló jellegű épületben, illetőleg szállodában csak egy személyfelvonót építenek, azt legalább hat személyesre kell építeni.

(6) Ha egy épületben több felvonót terveznek, a személyfelvonók számát és teherbírását úgy kell megállapítani, hogy a napközi kis forgalom lebonyolítására kisebb teherbírású felvonó is legyen.

3. §

Teherfelvonók építése

(1) Kizárólag teherszállításra szolgáló felvonót olyan épületben kell építeni, ahol legalább két szint között rendszeres teherszállítás folyik.

(2) Négy szintesnél magasabb olyan üzemi és gyárépületekben, ahol a legmagasabban fekvő munkahely szintje a föld színétől számított 15 m-en felül van és személyszállításra megfelelő számú személyfelvonó nincs, a teherfelvonók egy részét - a dolgozók létszámához mérten - úgy kell építeni, hogy azok személyszállításra is alkalmasak legyenek.

(3) A teher-, illetőleg a személyszállításra is alkalmas teherfelvonók számát, fajtáját és teherbírását a szállításra kerülő anyag súlya, valamint az anyagszállítás technológiája, továbbá a dolgozók szállításának szükségessége határozza meg.

(4) Ha kazánházban a salaktér szintje az utcaszinttől számított 1,5 m-nél mélyebben fekszik és a kazánteljesítmény a 200.000 kai/órát meghaladja, legalább kézi, ha pedig a kazánteljesítmény az 500 000 kai/órát meghaladja, gépi üzemű salakemelő berendezést, vagy salakfelvonót kell építeni. A teherfelvonó aknája közforgalomnak átadott közterületre nem nyílhat. Ha azonban a salakot a kazánházból más módon eltávolítani nem lehet, az építésügyi hatóság - megfelelő biztonsági kikötésekkel - megengedheti közforgalmú közterületre nyíló felvonó építését is.

(5) Száz szobásnál nagyobb szállodában a poggyász szállítására teherfelvonót kell építeni.

(6) A vendéglátóipari célt szolgáló olyan épületekben, ahol az éttermi és a konyhai helyiségek különböző szinten vannak, gondoskodni kell teher (ételszállító) felvonóról is.

(7) Italpincében (feltéve, hogy más megfelelő szállítóberendezés nem létesül) a hordók le- és felszállítására teherfelvonót kell építeni.

4. §

Egyéb felvonóberendezések építése

Nagyforgalmú köz- és más hasonló jellegű épületben (hivatal, állomás, áruház stb.) személyszállító berendezésként - személyfelvonó helyett -mozgólépcsőt vagy körforgó felvonót is lehet építeni.

5. §

A felvonók műszaki követelményei

(1) A személy- és teherfelvonók, valamint egyéb felvonóberendezések (a továbbiakban: felvonó) műszaki követelményeit a rendelet külön mellékleteként közzétett "Felvonók Építésének és Szerkezeti Követelményeinek Országos Szabályzata" (a továbbiakban: Felvonó Szabályzat) állapítja meg. A Felvonó Szabályzatot az ÉM Építésügyi Dokumentációs Irodától (Budapest, V., Kossuth Lajos u. 17.) lehet beszerezni.

(2) A Felvonó Szabályzatnak a felvonók üzembiztonságának növelésére, a sebességhatárolóra, az aknasüllyesztékre, végkikapcsolóra, irányváltókapcsolóra, főáramkörű kapcsolókra, valamint az aknaajtók biztonsági berendezésére vonatkozó előírásait a már meglevő és üzembentartott felvonókra is alkalmazni kell.

(3) Az ÉM Felvonószerelő Vállalat Felvonó szakértő Osztálya (a továbbiakban: Felvonószakértő Osztály) a 16. § (5) bekezdésében előírt vizsgálat során köteles megvizsgálni a rendelet megjelenése előtt létesített felvonókat és elrendelni a Felvonó Szabályzat üzembiztonság növelésére vonatkozó előírásainak megfelelő átalakításokat. Az elrendelt munkákat - a biztonságos üzemvitel követelményeitől függően - legkésőbb a rendelet hatálybalépésétől számított öt éven belül végre kell hajtani.

6. §

A felvonók építésének engedélyezése

(1) Új felvonó építéséhez az építtető köteles a területileg illetékes városi (fővárosi, megyei jogú városi kerületi, járási) tanács végrehajtó bizottságának építésügyi szakigazgatási szervétől (a továbbiakban: elsőfokú építésügyi hatóság) építési engedélyt kérni. Az építési engedélyt minden felvonóra külön-külön kell írásban kérni.

(2) Építési engedélyt kell kérni a már meglevő felvonó áthelyezéséhez vagy olyan átalakításához is, amelynél a főbb műszaki adatok (pl. fajta, teherbírás, menetsebesség, emelőmagasság, állomások, gépház helye és gépi berendezések) a tervezett munkálatok következtében megváltoznak.

(3) Nem kell építési engedélyt kérni a 25 kg-nál nem nagyobb teherbírású és legfeljebb 0,25 m2 hasznos alapterületű kézi üzemű, valamint a 15 kg-nál nem nagyobb és legfeljebb 0,25 m2 hasznos alapterületű gépi üzemű felvonó építéséhez,

7. §

Az építési engedély megadása és érvényessége

(1) Az építési engedély iránti kérelemben meg kell jelölni:

a) a felvonó üzembentartójának, az épület tulajdonosának, illetőleg kezelőjének, valamint a felvonó tervezőjének, gyártójának és szerelőjének nevét és címét,

b) az építés pontos helyét (helység, utca, házszám, helyrajzi szám stb.),

c) a felvonó fontosabb műszaki adatait (fajta, teherbírás, menetsebesség, vezérlés, akna-, emelőmagasság, állomások, hajtóberendezés helye, motorteljesítmény, motor forgórész jellege, fordulatszám, áramnem, egyéb jellemző adatok).

(2) A kérelemhez mellékelni kell:

a) az épület tulajdonosának (kezelőjének) beleegyező nyilatkozatát, feltéve, hogy nem maga a tulajdonos (kezelő) az építtető,

b) a felvonó tervezőjének és gyártójának nyilatkozatát, hogy a felvonóberendezés a Felvonó Szabályzat előírásainak megfelel,

c) a felvonó műszaki tervét három példányban (alaprajzok, metszetek, műszaki leírás és helyszínrajz) a tervező, a gyártó és a szerelő vállalat aláírásával,

d) erőtani számítást három példányban a függesztő elemekről, a hajtótárcsa horony-kiképzésről, a tengelyekről, a tartószerkezetekről, a járószék felfüggesztő-fejről és a járószék vezetősínekről, továbbá - ha az ellensúly fogókészülékkel van felszerelve - az ellensúly sínekről és végül

e) erőtani számítást három példányban a felvonóberendezésből származó terhelés alátámasztására szolgáló tartóelemekről.

(3) A felvonóra építési engedélyt csak olyan műszaki terv (rajzok és műszaki leírás) és erőtani számítások alapján lehet adni, amely a Felvonó Szabályzatnak, a felvonóra vonatkozó szabványoknak és egyéb hatósági előírásoknak megfelel. Az építésügyi hatóság - a személy- és üzembiztonság követelményeire figyelemmel - a Felvonó Szabályzat egyes előírásain túlmenő vagy azoktól eltérő követelményt is megállapíthat.

(4) Az elsőfokú építésügyi hatóság az építési engedélyt - ha az tűzbiztonsági vagy közegészségügyi szempontból szükséges - az illetékes tűzrendészeti és egészségügyi hatóság véleménye alapján adja ki. Ha az elsőfokú építésügyi hatóságnak vizsgázott felvonószakértő dolgozója nincs, a határozathozatal előtt a Felvonószakértő Osztály szakvéleményét is köteles beszerezni.

(5) A felvonó építési engedélyéről szóló határozatot meg kell küldeni:

a) a kérelmezőnek,

b) az épület tulajdonosának, illetőleg kezelőjének (ha nem ő a kérelmező),

c) a tervező vállalatnak,

d) a gyártó vállalatnak,

e) a szerelő vállalatnak,

f) a Felvonószakértő Osztálynak,

g) a Posta Rádiózavarvizsgáló üzemének, végül

h) az illetékes tűzrendészeti és közegészségügyi hatóságnak.

(6) Az elsőfokú építésügyi hatóság a felvonó engedélyezett műszaki tervét és az erőtani számításokat engedélyezési záradékkal látja el. A záradékolt példányok közül egy az engedélyező hatóságnál marad, egy példányt a felvonókönyvhöz (10. §) csatolás végett a kérelmezőnek, egy példányt pedig a Felvonószakértő Osztálynak kell megküldeni.

(7) Az építési engedély a kiadás napjától számított egy évig érvényes. Ha a felvonó építése egy éven belül nem kezdődik meg, az építtető kérelmére az engedély érvényessége további egy évre meghosszabbítható.

(8) Az építési engedély - érvényének tartama alatt - az engedélyes jogutódjára is érvényes, a jogutód köteles azonban a változást az elsőfokú építésügyi hatóságnak - a jogutódlás igazolásával - 15 nap alatt bejelenteni.

(9) Ha a felvonót építési engedély nélkül építették meg, fenntartásához, illetőleg üzemeltetéséhez utólagos engedélyt kell kérni. Az engedélyezés feltételei azonosak az új felvonó építésének engedélyezési feltételeivel. Ez a rendelkezés az építtetőt nem mentesíti az engedély nélküli építkezés jogkövetkezményei alól.

8. §

A felvonó megépítése

(1) E rendelet alkalmazásában a felvonó építésén a helyszíni beszerelést kell érteni.

(2) A felvonó építését csak jogerős építési engedély alapján szabad megkezdeni.

(3) A felvonót az építési engedély és az építésügyi hatóság által engedélyezett műszaki terv, valamint a Felvonó Szabályzat előírásai szerint kell megépíteni. Az építési engedélytől vagy az engedélyezett műszaki tervtől eltérni csak az elsőfokú építésügyi hatóság előzetes engedélyével szabad.

(4) A felvonó ipari kivitelezését (gyártás, szerelés) csak az e munkára jogosult vállalat végezheti.

9. §

A felvonó használati engedélye

(1) Új, áthelyezett, átalakított vagy egy évnél hosszabb idő óta üzemben nem tartott, valamint az olyan felvonó használatba vételéhez, amelynek valamelyik főbb alkatrészét kicserélték, az elsőfokú építésügyi hatóság használati engedélye szükséges. A használati engedélyt a felvonó üzembentartója (az épület tulajdonosa, illetőleg kezelője) minden felvonóra külön-külön írásban köteles kérni.

(2) A használati engedély iránti kérelemben meg kell jelölni:

a) a felvonó üzembentartójának nevét és címét,

b) a gyártó és a szerelő vállalat nevét és címét,

c) a felvonó pontos helyét (helység, utca, házszám, helyrajzi szám stb.),

d) a felvonó fontosabb műszaki adatait (fajta, teherbírás, menetsebesség, vezérlés, akna stb.),

e) az építési engedély számát és keltét, s végül

f) a felvonó rendeltetését.

(3) A kérelemhez mellékelni kell:

a) a szerelő vállalat nyilatkozatát, hogy a felvonót az építési engedély és az engedélyezett műszaki terv szerint, a Felvonó Szabályzat előírásainak megfelelően építette meg, továbbá

b) a felvonóról kiállított felvonókönyvet.

(4) A felvonóépítés befejezésének időpontját a felvonót szerelő vállalat köteles - az elsőfokú építésügyi hatósághoz 8 nappal a munka befejezése előtt bejelenteni. Az elsőfokú építésügyi hatóság a bejelentés alapján a helyszíni vizsgálat időpontját a Felvonószakértő Osztállyal és a szerelő vállalattal közösen állapítja meg. Erről a szerelő vállalat - a helyszíni vizsgálat előtt legalább 3 nappal - írásban értesíti

- az üzembentartót,

- a tervező vállalatot, és

- a gyártó vállalatot.

A helyszíni eljárás vezetője az elsőfokú építésügyi hatóság, illetőleg távollétében a Felvonószakértő Osztály felvonószakértője.

(5) Ha a felvonó üzembehelyezése során kisebb, a személy- és üzembiztonságot nem veszélyeztető hibákat és hiányosságokat állapítottak meg, az elsőfokú építésügyi hatóság, illetőleg távollétében a Felvonószakértő Osztály felvonószakértője 30 napig érvényes, ideiglenes használati engedélyt adhat. Az engedélyben az észlelt hiányosságokat - a kijavítási határidő megszabása mellett - fel kell tüntetni. A végleges használati engedélyt csak a hiányosságok megszüntetése után lehet kiadni.

(6) Az elsőfokú építésügyi hatóság a végleges használati engedélyt csak akkor adhatja meg, ha a Felvonószakértő Osztály felvonószakértőjének vizsgálati bizonylata és felelősségvállaló nyilatkozata szerint a felvonó az építési engedélynek, az engedélyezett műszaki tervnek és a Felvonó Szabályzat előírásainak is megfelel.

(7) A felvonó végleges használati engedélyét meg kell küldeni:

a) a felvonó üzembentartójának és

b) a Felvonószakértő Osztálynak.

Az üzembentartónak a végleges használati engedéllyel együtt kell megküldeni az elsőfokú építésügyi hatóság által érvényesített felvonókönyvet is.

10. §

A felvonókönyv kötelező alkalmazása

(1) Minden felvonóhoz számozott lapokból összefűzött "Felvonókönyv"-et kell rendszeresíteni, amelynek pontos vezetéséért a felvonó üzembentartója felel.

(2) A felvonókönyvnek tartalmaznia kell:

a) az üzembentartó nevét és címét,

b) a felvonó pontos helyét (helység, utca, házszám, helyrajzi szám, épület stb.),

c) a felvonót tervező-, gyártó- és szerelő vállalat nevét és címét,

d) az építésügyi hatóság által engedélyezett műszaki terv, az építési és a használati engedély számát, keltét és az engedélyező hatóság megnevezését,

e) a felvonó fontosabb műszaki adatait (fajta, teherbírás, menetsebesség, vezérlés, állomások száma, emelő- és aknamagasság, burkolat, tartószerkezet, motorok, hajtómű, függesztőelemek száma, hossza, szerkezete, sebességhatároló típusa és jellemző adatai, járószék méretei, súlya, az ellensúly jellemző adatai, vezetősínek méretei),

f) a felvonókezelő, illetőleg vezető és a Felvonószakértő Osztály felelős felvonószakértőjének nevét és címét,

g) a karbantartást végző vállalat, illetőleg a karbantartásért felelős személy nevét és címét,

h) az évenkénti teljes üzemi felülvizsgálat elvégzésének igazolását,

i) a függesztőelem, a motor és kenőolaj cserére, valamint a sebességhatároló beállítására vonatkozó adatokat,

j) a naplószerű feljegyzéseket (szakértői észrevételek, leállítás, újbóli üzembehelyezés, karbantartás, meghibásodások, javítások, átalakítások, alkatrészcserék ezek időpontjaival, stb.).

(3) Új felvonók esetében a szerelő vállalat által rendelkezésre bocsátott felvonókönyvet a használati engedély iránti kérelemmel együtt kell érvényesítésre az elsőfokú építésügyi hatósághoz benyújtani.

(4) Meglevő felvonókhoz a felvonókönyvet a rendelet megjelenésétől számított egy éven belül kell a felvonó üzembentartójának a Felvonószakértő Osztálytól beszerezni és érvényesítés céljából benyújtani az elsőfokú építésügyi hatósághoz.

(5) A felvonókönyvbe bejegyzéseket csak az erre illetékes személyek tehetnek.

(6) Az engedélyezett műszaki terv a felvonókönyv mellékletét képezi.

11. §

A felvonó használata

(1) A felvonót csak a használati engedélyben megjelölt célra és meghatározott módon szabad használni.

(2) A felvonónak a rendeltetésétől eltérő használatára az elsőfokú építésügyi hatóságtól engedélyt kell kérni. A használati engedélytől eltérő módon vagy engedély nélkül használt felvonót az elsőfokú építésügyi hatóság leállíthatja.

(3) Meg nem engedett használatnak minősül:

a) a felvonónak használati engedély nélkül vagy a leállítás ellenére történő üzemeltetése,

b) a megengedettnél több személy vagy teher szállítása,

c) a felvonónak jogosulatlan személy által történő kezelése vagy vezetése,

d) a teherfelvonónak más célra történő használata (a kezelő, a vezető vagy más személy szállítása).

(4) A felvonót ittas állapotban levő személyek nem használhatják.

12. §

A felvonó üzemeltetése

(1) A felvonó üzembentartója: az épület tulajdonosa, illetőleg kezelője. Az üzembentartó köteles a felvonó állandó üzemképes állapotáról gondoskodni.

(2) Lakóépületben a személyfelvonót éjjel-nappal, a teherfelvonót pedig 6 órától 18 óráig kell üzembentartani. A felvonó üzemeltetését csak a karbantartáshoz és a javításhoz szükséges munkálatok elvégzésének idejére szabad megszakítani.

(3) Kizárólag közhivatali, vállalati vagy üzemi személy-, illetőleg teherfelvonó üzemidejét a munkaidő figyelembevételével kell megállapítani.

(4) A felvonót csak akkor szabad üzemeltetni, ha biztonsági berendezései üzemképes állapotban vannak és a járószékből működtethető, a felvonó alapállomásán jelzést adó, üzemképes, nagyhangerejű jelzőcsengő berendezése van.

(5) A felvonón észlelt és a felvonó üzemképességét vagy biztonságát veszélyeztető hiányokat és hibákat haladéktalanul meg kell szüntetni. Ha a felvonót kilencven napnál hosszabb, de egy évnél rövidebb időre leállították, ismét üzembehelyezni csak a Felvonószakértő Osztály felvonószakértője jelenlétében, a leállítást elrendelő szerv engedélyével szabad.

(6) A felvonóval kapcsolatos gépek elhelyezésére szolgáló helyiségekbe csak a felvonó kezelésével, szerelésével, javításával, illetőleg ellenőrzésével megbízott személyek léphetnek be.

(7) Az aknaajtó és a biztonsági reteszek, valamint a gépek elhelyezésére szolgáló helyiségek kulcsainak másodpéldányát - rendeltetésük megjelölésével - a felvonókezelő tartózkodási helyén, üvegezett és kívülről nem nyitható zárt szekrényben kell elhelyezni. A szekrényt "Felvonóhoz tartozó kulcsok! Az üveg csak veszély vagy baleset esetén törhető be!" felirattal kell ellátni.

13. §

A felvonó kezelése

(1) A felvonó kezelésével csak nagykorú, az elsőfokú építésügyi hatóság előtt tett vizsgán megfelelt és a felvonó kezelésére arcképes felvonókezelői igazolvánnyal rendelkező személyt szabad megbízni.

(2) Ha az épületben, telephelyen levő több típusú felvonót ugyanaz a személy kezeli, a felvonótípusok mindegyikére külön-külön kell kezelői vizsgát tennie.

(3) A kezelő kötelessége:

a) felügyelni a felvonó helyes és biztonságos működésére, elsősorban a nyílászáró szerkezetek biztonsági berendezéseinek (ajtóérintkező ajtóbiztonsági retesz) állapotára,

b) a felvonó működését azonnal beszüntetni, ha a biztonságot bármilyen hiba veszélyezteti,

c) haladéktalanul értesíteni az üzembentartót az észlelt rendellenességekről és hiányosságokról,

d) üzemzavar esetén a járószéket kézi kerékkel a legközelebbi állomásra felhúzni vagy leereszteni.

(4) A kezelőnek ismernie kell a felvonó biztonsági berendezéseit, a haj tógépet, a mozgó és működtető alkatrészeket, továbbá a felvonó üzemére vonatkozó rendelkezéseket és balesetelhárítási előírásokat.

14. §

A felvonó vezetése

(1) Villamos üzemű felvonót általában csak az vezethet, aki a tizenhatodik életévét betöltötte, az elsőfokú építésügyi hatóság előtt vizsgát tett és a felvonó vezetésére jogosító arcképes felvonóvezetői igazolvánnyal rendelkezik. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a vezetőnélküli olyan személyfelvonókra, amelyek szerkezetüknél fogva - a tizedik életévüket betöltött személyek által - a járószékben kifüggesztett kezelési utasítás betartása mellett vizsgázott vezető nélkül használhatók.

(2) Ha az épületben, telephelyen levő több típusú felvonót ugyanaz a személy vezeti, a felvonótípusok mindegyikére külön-külön kell vizsgát tennie.

(3) A vezető kötelessége:

a) a felvonó vezetése,

b) a megengedett teherbírás, a helyes be- és kirakodás (be- és kiszállás) ellenőrzése,

c) megakadályozni, hogy a felvonót vezetésre jogosulatlan személy vezesse,

d) a felvonó kezelőjét haladéktalanul értesíteni az észlelt rendellenességekről és hiányosságokról (biztonsági berendezések vagy egyéb szerkezetek látható, illetőleg észlelhető rendellenességéről, vagy hibájáról).

(4) A felvonóvezetőn kívül munkakörüknél fogva a felvonó vezetésére jogosultak:

- a felvonó kezelője,

- az elsőfokú építésügyi hatóságnak a felvonó hatósági ellenőrzését végző képviselői,

- a Felvonószakértő Osztály felvonószakértője,

- a karbantartó és javító felvonószerelő.

E személyek a munkakörüket arcképes igazolvánnyal kötelesek igazolni.

15. §

A felvonó kezelői, vezetői vizsga

(1) A felvonó kezelőjének, vezetőjének az elsőfokú építésügyi hatóság jelenlétében a helyszínen vizsgát kell tennie. A vizsga sikeres letételéről szóló bizonyítvány a felvonó kezelésére, illetőleg vezetésére vonatkozó szakképzettséget minőségi fokozat nélkül igazolja.

(2) A bizonyítvány alapján a szükséges kezelői, illetőleg vezetői igazolvány kiállításához az elsőfokú építésügyi hatósághoz 1 db 4x4 méretű, 1 évnél nem régibb fényképet kell beadni. Az igazolványban meg kell jelölni a felvonó pontos helyét, a felvonó fajtáját (személy, teher stb.) és rendszerét a jellemző adatokkal. Ha az épületben, vagy a telephelyen levő több felvonó kezelője, illetőleg vezetője azonos személy, az igazolványban valamennyi felvonót fel kell tüntetni.

(3) Ha az elsőfokú építésügyi hatóság a felvonókezelői, illetőleg vezetői vizsgáztatáshoz felvonószakértővel nem rendelkezik, a vizsgáztatást a Felvonószakértő Osztály felvonószakértőjének bevonásával kell lefolytatnia.

16. §

A felvonók műszaki ellenőrzése

(1) A Felvonószakértő Osztály felvonószakértője az építési, illetőleg használati engedélyhez kötött felvonót első ízben az üzembehelyezéskor, a már üzemben levő felvonót pedig általában 30 naponként köteles az üzemképesség és a biztonság szempontjából ellenőrizni. Ha a felvonó biztonsági berendezése a Felvonó Szabályzat 11. § 9. pontjának megfelel, a felvonószakértői ellenőrzést 60 napon belül kell elvégezni.

(2) A felvonó személy- és üzembiztonságával, valamint használatával összefüggő kérdésekben a Felvonószakértő Osztály felvonószakértőjének intézkedései hatósági jellegű tevékenységnek minősülnek.

(3) Ha a felvonóberendezés hiányossága vagy hibája a személy- és üzembiztonságot veszélyezteti, vagy a szabályszerű használatot akadályozza, a Felvonószakértő Osztály felvonószakértője a felvonót azonnal leállíthatja, üzemét beszüntetheti. Ha a leállítás előrelátható időtartama 6 napot meghalad, a felvonószakértő -tudomásulvétel céljából - köteles a leállításról az elsőfokú építésügyi hatóságot haladéktalanul értesíteni.

(4) Az új felvonót üzembehelyezésekor a Felvonó Szabályzat előírásai szerint kell ellenőrizni.

(5) Az üzemben levő felvonót a felvonószakértőnek évenként egy alkalommal részletesen felül kell vizsgálnia (teljes üzemi felülvizsgálat). Az évenkénti teljes üzemi felülvizsgálathoz az elsőfokú építésügyi hatóságot is meg kell hívni, a hatóság képviselőjének meg nem jelenése azonban a felülvizsgálat megtartását nem akadályozza. A felülvizsgálat eredményét és a felvonószakértő felelősségvállaló nyilatkozatát az elsőfokú építésügyi hatóságnak legkésőbb a vizsgálat időpontját követő 30 napon belül meg kell küldeni.

(6) A felülvizsgálatot a Felvonó Szabályzatban előírtak szerint kell elvégezni.

(7) A fékező ütköző, sebességhatároló és biztonsági fogókészülék bármely alkatrészének cserélése vagy javítása után a készülék ellenőrzésére a felvonószakértő jelenlétében - a Felvonó Szabályzat előírásai szerint - próbát kell tartani. A felvonószakértő ellenőrzésének ki kell terjednie a típus azonosságának vizsgálatára, működésére, továbbá azokra a műveletekre, amelyek a helyszínen különösebb műszaki eszközök nélkül, az engedélyezett műszaki tervek alapján elvégezhetők.

(8) Ha a felvonószakértő a felvonó szerkezetében vagy használatában hiányosságokat állapít meg, azok megszüntetésére intézkednie kell. A felvonót csak a hiányosságok megszüntetése és a felvonószakértő újabb ellenőrzése után szabad ismét üzembe helyezni.

(9) A felvonó üzembentartója a műszaki ellenőrzés fejében ellenőrzési díjat köteles a Felvonószakértő Osztálynak fizetni. Az ellenőrzési díj mértékére, kivetésére és behajtására a 3.360/1949. (IV. 9.) Korm. számú rendelet, valamint a 27.000/1949. (V. 21.) ÉKM számú rendelet rendelkezései az irányadók.

17. §

A felvonószakértő

(1) Felelős felvonószakértői feladatokat csak a Felvonószakértő Osztály állományába tartozó felvonószakértő láthat el.

(2) Felvonószakértő csak az lehet, aki

a) gépészmérnöki oklevéllel és legalább 8 éves,

b) gépésztechnikusi képzettséggel és legalább 7 éves,

c) felvonószerelői szakképzettséggel és legalább 10 éves

igazolt felvonószakmabeli gyakorlattal rendelkezik és az előírt szakértői vizsgát letette vagy az, akinek

d) szakmabeli jártassága alapján az építésügyi miniszter megengedi a vizsgára bocsátását és a szakértői vizsgán az előírt követelményeknek megfelelt.

(3) A felvonószakértői vizsgáról külön történik rendelkezés.

18. §

Felelősség a felvonó használatáért

(1) A üzembentartó felelős a felvonó üzembentartásáért, üzemképes állapotáért, a kezelő és vezető alkalmazásáért, a felvonóval kapcsolatos jogszabályok, valamint az építésügyi hatósági, illetőleg a felvonószakértői intézkedések megtartásáért, továbbá a felvonókönyv folyamatos vezetéséért.

(2) A Felvonószakértő Osztály felvonószakértője a felelős azért, hogy a felvonó - szabályszerű üzemeltetés mellett - a Felvonó Szabályzat előírásainak megfelelően és biztonságosan használható.

19. §

A felvonók nyilvántartása

Az elsőfokú építésügyi hatóság a működési területén levő felvonókról nyilvántartást vezet. Az ország valamennyi felvonójáról a Felvonószakértő Osztály is köteles nyilvántartást vezetni. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell: a felvonó használatát engedélyező hatóság megnevezését, az engedély számát, a foganatosított műszaki ellenőrzés lényegesebb adatait, az ellenőrző szakértő nevét és a szakértői helyszíni ellenőrzések időpontját.

20. §

A felvonók üzemen kívül helyezése

(1) A felvonó üzemen kívül helyezését a Felvonószakértő Osztály útján be kell jelenteni az elsőfokú építésügyi hatósághoz. Ha a Felvonószakértő Osztály megállapítja, hogy a felvonót ennek a rendeletnek alapján üzemben kell tartani, az elsőfokú építésügyi hatóság elrendeli az üzembentartási kötelezettség teljesítését, illetőleg azokat a munkákat, amelyeknek elvégzése a felvonó üzemképességének helyreállításához szükséges.

(2) Az elsőfokú építésügyi hatóság az üzembentartó kérelmére - a Felvonószakértő Osztály véleményének meghallgatásával - gazdaságilag vagy műszakilag kellően indokolt esetben a felvonó üzemen kívül helyezésére is adhat engedélyt.

21. §

A felvonók javítása

(1) A felvonószakértő a helyszínen elrendelheti a személy- vagy üzembiztonsághoz szükséges kisebb javításokat. Ha azonban átalakítási vagy lényeges javítási munkák elvégzése válik szükségessé, a munkálatok végrehajtásának elrendelésére a Felvonószakértő Osztály javaslatot tesz az elsőfokú építésügyi hatósághoz, egyidejűleg a felvonó üzembentartását a munkálatok elvégzéséig felfüggesztheti.

(2) A felvonó üzembentartója a felvonószakértő intézkedései ellen a Felvonószakértő Osztálynál kifogással élhet, amelyet a Felvonószakértő Osztály - véleményével együtt - határozathozatal végett az illetékes elsőfokú építésügyi hatósághoz küld meg.

(3) Az elsőfokú építésügyi hatóság a felvonójavítási és a felvonóval kapcsolatos más ügyekben az államigazgatási eljárás általános szabályai szerint jár el.

22. §

Szabálysértési rendelkezések

Ennek a rendeletnek a megszegése, ha a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, a 3.611/102/1/1951. (IX. 30.) ÉM számú rendelet 22. §-a, valamint az 1955. évi 17. számú törvényerejű rendelet értelmében szabálysértésnek minősül.

23. §

Vegyes rendelkezések

(1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba; egyidejűleg a 27.000/1949. (V. 21.). ÉKM számú rendelet 5. és 7. §-a, a 30.500/1949. (VI. 2.) ÉKM számú rendelet, a 33.200/1949. (VII. 26.) ÉM számú rendelet, az 1/1958. (III. 5.) ÉM számú rendelet, a 25/1960. (Ép. Ért. 20.) ÉM számú utasítás 17. §-a, valamint a 11/1958. (Ép. Ért. 40-41.) ÉM számú közlemény hatályát veszti.

(2) A rendelet rendelkezéseit az 1/1958. (III. 5.) ÉM számú rendelettel közzétett "Felvonók építésének, szerkezeti követelményeinek, használatának és ellenőrzésének szabályzata" szerint már gyártás, illetőleg szerelés alatt álló felvonók tekintetében nem kell alkalmazni, ha a felvonó építése az 1962. évi december hó 31. napjáig befejeződik és a felvonó az 5. § (2) bekezdésében említett biztonsági követelményeknek is megfelel.

(3) A második ötéves tervben állami erőből, illetőleg a lakásszövetkezeti és az állami öröklakásépítési akciók keretében épülő 3 m szintmagassággal tervezett öt szintes, központi fűtéses lakóépületekben - feltéve, hogy a legfelső lakott emelet padlószintje a járdaszint felett 13 m-nél alacsonyabban van, - személyfelvonót építeni átmenetileg nem szabad. Ilyen esetben is biztosítani kell azonban a felvonó későbbi beépíthetőségét.

Dr. Trautmann Rezső s. k.,

építésügyi miniszter