10/1962. (III. 25.) Korm. rendelet

a katonai szolgálatot teljesítő tartalékos hadkötelesek családi segélyéről

A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány a honvédelemről szóló 1960. évi IV. törvény 54. §-ában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli:

Általános rendelkezések

1. § (1) A tartalékos katonai szolgálatra, vagy tartalékos tiszti kiképzésre honvédként, vagy tisztesként (őrvezető, tizedes, szakaszvezető) bevonult hadköteles a szolgálat tartama alatt családi segélyben részesül,

(2) A tiszthelyettesi (őrmester, törzsőrmester, főtörzsőrmester) és tiszti rendfokozatúak a tartalékos katonai szolgálat ideje alatt a fegyveres erők illetékes parancsnokságától kapnak illetményt. Részükre családi segélyt megállapítani nem lehet.

(3) A sorkatonai szolgálatot teljesítő hadkötelesek hozzátartozói (a sorkatonai szolgálat ideje alatt tartalékos tiszti kiképzésben részesülők hozzátartozói is) a sorkatonákra vonatkozó rendelkezések szerint jogosultak családi segélyre.

A családi segély feltételei és összege

2. § (1) A bevonuláskor munkaviszonyban álló dolgozót és a kisipari (háziipari) termelőszövetkezet tagját megillető családi segély összege a havi átlagkereset:

a) 20%-a, ha egyedülálló és eltartásra szoruló hozzátartozója nincs;

b) 30%-a, ha egy;

c) 45%-a, ha két;

d) 60%-a, ha három;

e) 65%-a, ha négy;

f) 70%-a, ha öt vagy több eltartásra szoruló hozzátartozója van.

(2) A mezőgazdasági termelőszövetkezeti tag családi segélyét az (1) bekezdés szerinti mértékben kell megállapítani, a termelőszövetkezeti tagok nyugdíjának megállapításánál nyugdíjalapként mindenkor figyelembe vehető összeg alapulvételével.

(3) A tartalékos honvédként vagy tisztesként bevonult és az (1)-(2) bekezdés hatálya alá nem tartozó személyeket megillető családi segély öszszege:

a) 100,- Ft., ha a bevonult egyedülálló és eltartásra szoruló hozzátartozója nincs;

b) 150 - Ft., ha egy;

c) 225,- Ft., ha két;

d) 300,- Ft., ha három;

e) 325 - Ft., ha négy;

f) 350,- Ft., ha öt, vagy több eltartásra szoruló hozzátartozója van.

(4) A (3) bekezdés hatálya alá tartozó, önálló foglalkozást folytató bevonult (egyénileg dolgozó paraszt, önálló kisiparos, kereskedő stb.) családi segélyben csak akkor részesülhet, ha foglalkozása körében állandó alkalmazottat nem tart és hozzátartozói a bevonult foglalkozási tevékenységét (gazdálkodását) folytatni nem tudják.

3. § (1) A családi segélyre jogosultság szempontjából hozzátartozó a bevonult felesége és élettársa. Az utóbbi azonban csak abban az esetben, ha a bevonulást közvetlenül megelőzően legalább egy éven át a bevonulttal együtt élt, vagy ha az együttélésből gyermek származott és a bevonult az apaságot elismerte, vagy azt a bíróság jogerősen megállapította.

(2) Hozzátartozónak számít továbbá a bevonult gyermeke, örökbefogadott, mostoha- és nevelt gyermeke, a bevonult gyermekének, örökbefogadott gyermekének leszármazója, a bevonult szülője, nagyszülője és kiskorú testvére, akinek

a) eltartásáról a bevonulás előtt a bevonult gondoskodott, vagy

b) tartási igénye a bevonulás után keletkezett, vagy

c) tartási igényét a bevonulttal szemben fennálló jogerős bírói ítélet állapítja meg.

(3) Hozzátartozónak számít a bevonult feleségének szülője is abban az esetben, ha őt a bevonult bevonulása előtt saját háztartásában eltartotta, továbbá az elvált feleség, ha részére jogerős bírói ítélet tartásdíjat állapított meg.

4. § (1) A családi segélyre jogosultság szempontjából eltartásra szorulónak számít:

a) a bevonult felesége (élettársa) akkor is, ha önálló keresete (jövedelme) van; a legalább kétharmad részben csökkent munkaképességű feleség (élettárs) két eltartásra szoruló hozzátartozónak számít;

b) a 3. § (2) és (3) bekezdésben megjelölt hozzátartozó akkor, ha keresete, illetőleg bármely forrásból származó jövedelme a havi 500 forintot nem haladja meg.

(2) A gyermek és testvér után 16. életévének betöltéséig, illetőleg ha közép-, vagy középfokú iskolai tanulmányokat folytat, a tanulmányok befejezéséig, legfeljebb azonban 19. életévének betöltéséig jár a családi segély.

(3) A 16. életévét betöltött első- és másodéves ipari tanuló után, legfeljebb 18. életévének betöltéséig a családi segély ösztöndíjára (keresetére) tekintet nélkül jár. Ha azonban ipari tanulóotthoniban van elhelyezve, nem jár utána családi segély.

(4) A (2), illetőleg (3) bekezdésben meghatározott életkor betöltésekor legalább kétharmad részben csökkent munkaképességű gyermek és testvér után, ezen állapotának fennálltáig a családi segély életkorra tekintet nélkül jár.

A családi segély megállapítása és folyósítása

5. § A családi segélyt:

a) a munkaviszonyban álló bevonult részére a munkáltató állapítja meg és folyósítja;

b) egyéb esetben a bevonult állandó lakóhelye szerint illetékes községi, illetőleg városi, fővárosi

(megyei jogú városi) kerületi tanács végrehajtó bizottságának egészségügyi szakigazgatási szerve (továbbiakban: szakigazgatási szerv) állapítja meg és intézkedik annak folyósításáról.

6. § A családi segélyt az eltartásra szoruló hozzátartozó részére, ha pedig a bevonult egyedülálló, az általa megjelölt személy kezéhez kell folyósítani.

7. § (1) A családi segélyt a munkáltató, illetőleg a szakigazgatási szerv a bevonult, vagy hozzátartozója kérelmére állapítja meg és folyósítja. A kérelemhez csatolni kell a családi segélyre való jogosultság elbírálásához szükséges igazolásokat.

(2) A családi segély megállapításával és folyósításával kapcsolatban a munkáltató és a bevonult dolgozó között felmerült vita esetén a munkaügyi vitákra vonatkozó szabályok szerint kell eljárni.

(3) A szakigazgatási szervnek a családi segély tárgyában hozott határozata ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül egyfokú fellebbezésnek van helye.

8. § (1) A családi segélyt a bevonulás napjától kell megállapítani és havonta utólag - a hó utolsó munkanapján - kell folyósítani.

(2) Ha a családi segély iránti kérelmet a bevonulást követően nyújtják be, a családi segélyt legfeljebb három hónapra visszamenőleg lehet folyósítani.

(3) Ha a segélyezett hozzátartozó keresete, vagy jövedelme a megszabott határt meghaladja, munkaképességcsökkenése megszűnik, a korhatárt eléri, vagy a jogosultságára vonatkozó bármely egyéb feltétel megszűnik, a családi segély megállapítására jogosult szerv újra megállapítja és megfelelően csökkentett összegben folyósítja tovább a családi segélyt.

(4) Be kell szüntetni a családi segély folyósítását:

a) azzal a nappal, amikor a tartalékos katonai szolgálat bármely oknál fogva megszűnik;

b) ha a 2. § (4) bekezdésében megjelölt önálló foglalkozású bevonult hozzátartozója megkezdi a bevonult foglalkozásának folytatását.

(5) A (3) és a (4) bekezdésben említett változásokat a bevonult, illetőleg hozzátartozója 8 napon belül köteles a családi segély megállapítására jogosult szervnek bejelenteni.

9. § (1) A jogtalanul felvett családi segélyt vissza kell fizetni. A visszafizetésért a bevonult és eltartásra szoruló hozzátartozója egyetemlegesen felelősek.

(2) Ha a szakigazgatási szerv által kifizetett és jogtalanul felvett családi segélyt a szerv felszólítása ellenére a kitűzött határidőn belül nem fizetik vissza, a követelést adók módjára kell behajtani.

10. § A tartalékos tiszt és tiszthelyettes illetménye a munkabért terhelő levonások szempontjából a családi segéllyel egy tekintet alá esik.

A családi segély továbbfolyósítása betegség esetén

11. § Ha az 1. § (1) bekezdése alapján családi segélyben részesülő bevonultat a tartalékos katonai szolgálat alatt fellépő betegség miatt szerelik le és sem a betegségi biztosítás alapján táppénzben, sem a táppénzpótló szolgáltatásban, sem pedig nyugellátásban nem részesül, részére, illetőleg hozzátartozóinak a családi segélyt a betegség tartamára, de legfeljebb a leszereléstől számított 3 hónapig tovább kell folyósítani.

12. § E rendelet végrehajtásáról a honvédelmi miniszter a belügyminiszterrel, a pénzügyminiszterrel, a munkaügyi miniszterrel, az egészségügyi miniszterrel, a földművelésügyi miniszterrel, a könnyűipari miniszterrel és a Szakszervezeteik Országos Tanácsával egyetértésben gondoskodik.

13. § (1) Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba.

(2) E rendeletet alkalmazni kell a Belügyminisztérium fegyveres testületeiben hadkötelezettség alapján tartalékos katonai szolgálatot teljesítő hadkötelesekre is.

(3) Egyidejűleg hatályát veszti a 21/1951. (I. 20.) MT rendelet az 5. § és a 7. § (2) bekezdése kivételével.

Kádár János s. k.,

a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke