3/1962. (IV. 18.) EüM rendelet

az élelmiszerek és italok színezésére (festésére) szolgáló termékek előállításának, forgalmának és felhasználásának egészségügyi szabályairól és ellenőrzéséről

Az 50/1958. (IX. 6.) Korm. rendelet 2. §-ának (3) bekezdésében, illetőleg 10. §-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem.

1. § Belföldi forgalombahozatal céljára előállított élelmiszerek és italok színezésére (festésére) csak az e rendelet mellékletében megnevezett színezékeket (festékeket) szabad előállítani, forgalomba hozni és felhasználni.

2. § (1) Színezéket (festéket) forgalombahozatal céljára csak a szabványban, ennek hiányában pedig az élelmezésügyi miniszter által az illetékes miniszterrel egyetértésben megállapított minőségben szabad előállítani.

(2) A színezékek (festékek) vagy azok keveréke a kísérő vagy hígító anyagokkal (konyhasó, nátriumszulfát, glicerin, keményítő stb.) együtt

a) 1000 gr színezékre (festékre) számítva legfeljebb

5 mg arzént (0.0005%) 20 mg ólmot (0.002%) 100 mg cinket és rezet (együtt 0.01%) tartalmazhat,

b) antimon-, bárium-, higany-, kadmium-, króm-, szelén-, tallium- és urán-szennyezést, radioaktív izotópokat, szabad aromás aminókat, policiklikus szénhidrogéneket, valamint egyéb egészségre ártalmas szennyezést (pl. ciánt, oxál-savat stb.) nem tartalmazhat.

(3) Színezéket (festéket) forgalombahozatal céljára csak gyártási engedély alapján szabad előállítani. A gyártási engedély kiadására a 3/1959. (IV. 10.) ÉlmM rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.

3. § (1) Színezéket (festéket) - belföldit és külföldit egyaránt - csak zárt csomagolásban szabad forgalomba hozni.

(2) A színezék (festék) csomagolási egységének burkolatán (tartályán) fel kell tüntetni a színezék (festék)

a) kereskedelmi elnevezéseinek valamelyikét,

b) színét,

c) a színezék (festék-komponens kémiai összetételét (pl, Schultz Nr. 1931., vagy Colour Index 1956-58., vagy más egyértelmű megjelölést), keverék esetében az összetevőkét,

d) a csomagolási burkolatban (tartályban) levő színezék (festék) tiszta súlyát,

e) forgalombahozójának nevét és telephelyét, továbbá természetes színezékek esetében:

f) eredetét,

végül különleges célra (pl. sajthéjfestés) szolgáló színezékek (festékek) esetében: g) a felhasználás célját és körét.

(3) A (2) bekezdésben felsorolt adatokat jó! olvasható, könnyen el nem távolítható módon, a burkolattól eltérő színnel, legalább 3 mm nagyságú betűkkel szembetűnően kell feltüntetni.

(4) Színezék (festék) csak abban az esetben hozható forgalomba, ha az élelmezésügyi miniszter által kijelölt szerv a csomagolást, illetőleg a kiszerelést ellenőrizte, a burkolatot a (2) és (3) bekezdésben foglalt rendelkezések szempontjából alkalmasnak minősítette és ezt a csomagolási egységek burkolatán hivatalos pecsétjével és jelzésével (zárjeggyel) igazolta.

(5) A csomagolt színezéket (festéket) csak az élelmezésügyi miniszter által kijelölt szerv ellenőrzése mellett, az e §-ban foglalt rendelkezések figyelembevételével szabad átcsomagolni.

4. § A színezék (festék) előállítása és csomagolása (kiszerelése) során az előállító és a csomagoló térben idegen anyagot (más célt szolgáló színezéket), festéket (vagy egyéb terméket) tartani nem szabad.

5. § (1) Szabvány, ennek hiányában pedig az élelmezésügyi miniszter az illetékes miniszterrel egyetértésben állapítja meg azt, hogy mely élelmiszert és italt milyen színezékkel (festékkel) és milyen módon szabad színezni (festeni).

(2) Élelmiszert és italt nem szabad úgy színezni (festeni), hogy az a vásárlót az áru minősége, vagy értéke tekintetében megtéveszthesse, vagy annak romlottságát, egészségre ártalmas voltát leplezhesse.

(3) A vegyi (szintetikus) úton előállított színezéket (festéket) csak olyan mennyiségben szabad az élelmiszerhez és italhoz hozzáadni, hogy a közvetlen fogyasztásra kész élelmiszer és ital minden 1000 grammjára legfeljebb 1 gramm színezék (festék) jusson.

6. § (1) A színezékek (festékek) előállításának, forgalmának és felhasználásának egészségügyi ellenőrzését a közegészségügyi-járványügyi állomások végzik.

(2) Azok a vállalatok és üzemek, amelyek színezéket (festéket) kereskedelmi forgalom részére előállítanak, kötelesek ezt az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézetnek (Budapest, IX., Gyáli út 3/a) e rendelet hatálybalépését követő 30 nap alatt, a továbbiakban pedig az előállítás megkezdésekor bejelenteni.

7. § (1) E rendeletben fel nem sorolt színezéket (festéket) élelmiszerek és italok színezésére (festésére) csak az egészségügyi miniszter előzetes engedélyével szabad felhasználni.

(2) Ha külföldi vásárló olyan belföldi vagy külföldi eredetű színezék (festék) felhasználását kívánja, amely nem felel meg e rendelet rendelkezéseinek, az élelmiszert és italt előállító köteles a színezékből (festékből) legalább 20 gramm mintát az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézetnek még a felhasználás előtt rendelkezésre bocsátani véleményezés és ellenőrzés céljából.

(3) Kivitelre előállott és az e rendeletben foglalt rendelkezésektől eltérő módon színezett (festett) élelmiszerek és italok belföldön csak az egészségügyi miniszternek az élelmezésügyi miniszterrel és a belkereskedelmi miniszterrel egyetértésben adott előzetes engedélyével hozhatók forgalomba.

8. § E rendelet hatályba lépését megelőzően engedélyezett színezék (festék) élelmiszer és ital színezésére (festésére) 1963. június 30-ig használható fel és az így előállított élelmiszer és ital legfeljebb 1963. december 31-ig tartható forgalomban.

9. § E rendelet kihirdetése napján lép hatályba; egyidejűleg a 167.800/1947. (VI. 20.) NM, a 162.060/1949. (II. 13.) NM, a 205.400/1949. (VII. 10.) NM rendeletnek és a 138/1956. (Eü K 10.) EüM utasításnak az élelmiszerek és italok színezésére (festésére) vonatkozó rendelkezései, valamint a 10.719/1949. (IV. 15.) F M rendelet hatályukat vesztik.

Dr. Vilmon Gyula s. k.,

egészségügyi miniszterhelyettes

Melléklet a 3/1962. (IV. 18.) EüM rendelethez.

Élelmiszerek és italok színezésére felhasználható termékek

A) Természetes eredetű színezékek

B) Vegyi (szintetikus) úton előállított színezékek

C) Egyes élelmiszerek, főleg édességek (pl. cukorkák, drazsék) felületének bevonására felhasználható festékek (pigmentek)

a) a B) alatt felsorolt színezékek alumínium- vagy kalciumlakkjai,

b) vasoxid (vasoxidhidrát) sárga, barna és fekete módosulat,

c) titándioxid,

d) kalciumkarbonát,

e) kalciumszulfát,

f) alumíniumpor (legalább 99.5%-os),

g) szénpor (Carbo medicinalis Ph. Hg. V.).

D) Húsok és húskészítmények állategészségügyi vizsgálatát igazoló pecsétnyomatok céljára felhasználható színezék

E) Sajtok külső héjának festésére (a), illetőleg jelzésére (b) felhasználható termékek

F) A cukor fehérítésére felhasználható termékek