3/1962. (II. 22.) NIM rendelet

a gázpalackok és acetiléngázfejlesztő készülékek vizsgálatáról és ellenőrzéséről

A kazánok és egyes nyomástartó berendezések hatósági felügyelet alá helyezéséről szóló 29/1960 (VI. 7.) Korm. rendelet 7. §-ában foglalt felhatalmazás alapján - a munkaügyi miniszterrel és a Szakszervezetek Országos Tanácsával, a 19. § tekintetében pedig a pénzügyminiszterrel és az Országos Árhivatal elnökével egyetértésben -a következőket rendelem:

1. § A 29/1960. (VI. 7.) Korm. rendeletet (a továbbiakban: R.) a gázpalackok és az acetilén-gázfejlesztő késszülékek vonatkozásában hatályba léptetem.

2. § (1) A rendelet hatálya alá tartoznak - a R. 1. §-a (2) bekezdésének b) pontjában felsoroltak kivételével - a következő berendezések:

a) a sűrített, cseppfolyósított, vagy nyomás alatt oldott gázok tárolására és szállítására szolgáló, helyhez nem kötött belső túlnyomásnak kitett gázpalackok és gázartányok (a továbbiakban együtt: gázpalackok),

b) az acetiléngázfejlesztő készülékek.

(2) A R. 1. §-ának (3) bekezdése alapján nem tartoznak a rendelet hatálya alá

a) az olyan gázok tárolására szolgáló tartányok, amelyeknél a tárolt gáz hőmérséklete rendeltetésszerű használat mellett 50 C fölé emelkedik;

b) a legfeljebb 200 cm3 űrtartalmú, köbcentiméterenként legfeljebb 0.75 gr szénsavval töltött tartányok, az autoszifon készülékek és a nagyüzemi autoszifon készülékek, továbbá a szikvizes ballonok;

c) a vízben nyomás alatt oldott ammóniák tárolására szolgál tartányok, ha az oldatban 35 súlyszázaléknál nincs több ammóniák;

d) a készülékek túlnyomásnak kitett tartányai, éspedig

da) a szikvíz és gyógyvíz kimérő tartányok,

db) az acetiléngázfejlesztő készülékek tartányai; ezekre a 23.800/1942. (IV. 8.) IpM rendelet vonatkozik (a készülékekre egyébként e rendelet előírásait kell alkalmazni),

dc) a hűtőberendezések (jéggyártó gépek, jégszekrények) tartányai,

dd) a kalorimetrikus bombák;

e) a Honvédelmi Minisztérium felügyelete alatt álló szervek üzemeiben töltött és a néphadsereg céljára használt gázpalackok és acetiléngázfejlesztő készülékek, amelyekre a honvédelmi miniszter külön intézkedése az irányadó;

f) a tudományos és kutató intézetek laboratóriumi és tudományos célt szolgáló kísérleti gázpalackjai és tartányai, ha azokat az intézet saját telepén (laboratóriumában) tölti;

g) a belenyomott gázzal működő tűzoltó készülékek tartányai, valamint a gázzal oltó tűzoltó készülékek MSZ. 1034 szabvány szerinti tartányai.

(3) E rendelet alkalmazása szempontjából

a) sűrített az a gáz, amelynek kritikus hőmérséklete mínusz 10 C alatt van és nyomása zárt tartányban 20 C hőmérséklet mellett egy kp/cm2, vagy ennél nagyobb;

b) cseppfolyósított az a gáz, amelynek kritikus hőmérséklete mínusz 10 C vagy afelett van és nyomása zárt tartányban egy kp/cm2, vagy ennél nagyobb;

c) nyomás alatt oldott gáz az acetonban oldott acetilén és a vízben oldott ammónia;

d) helyhez nem kötött az a nyomástartó edény, amelynek helyét a töltés és ürítés között a töltőberendezéshez képest rendszeresen változtatják;

e) gázpalack az acélból vagy fémből készült az a zárt tartány, amelynek külső átmérője a 420 mm-t, hossza az 1600 mm-t nem haladja meg és űrtartalma 150 I-nél kisebb, gázpalacknak kell tekinteni továbbá a gurítóabronccsal ellátott gáztároló hordót és a helyváltoztató szerkezettel ellátott gáztároló tartányt, ha acélból vagy fémből készült, nyomástartó és űrtartalma legfeljebb 1000 liter.

3. § (1) A gázpalackok és az acetiléngázfejlesztő készülékek felett a felügyeletet első fokon a Hőtechnikai Kutató Intézet keretében működő kazánvizsgáló biztosok gyakorolják; másodfokon az Országos Energiagazdálkodási Hatóság jár el (a továbbiakban együtt: hatóság).

(2) A hatóság jogkörébe tartozik annak ellenőrzése, hogy

a) a berendezések gyártója, használója (üzemben tartója) a gyártáshoz, üzembe helyezéshez, illetőleg használathoz szükséges engedélyeket beszerezte-e, az előírt vizsgálatokat elvégeztette-e (üzemi ellenőrzés);

b) a jogosult szakemberek (szervek) a vizsgálatokat a biztonsági követelményeknek megfelelően, szakszerűen végzik-e (vizsgálatok ellenőrzése), a meghatározott szakképesítéssel rendelkeznek-e;

c) a berendezések gyártásánál, kezelésénél, fuvarozásánál, elhelyezésénél, töltésénél, tárolásánál, javításánál a biztonsági előírásokat megtartják-e.

(3) A hatóság az ellenőrzéseket előzetes értesítés nélkül köteles megtartani. Az ellenőrzés lehetőségét a hatóság részére - az üzemi belépésre egyébként fennálló szabályok megtartásával -biztosítani kell.

A gázpalackok

4. § (1) Gázpalack csak a hatóság előzetes engedélye alapján gyártható. A hatóság sorozatgyártás esetén típusgyártási engedélyt is adhat ki.

(2) Gázpalackot a kohó- és gépipari miniszter által kijelölt vállalat (szövetkezet), valamint a nehézipari miniszter által kijelölt, főfelügyelete alá tartozó vállalat gyárthat.

(3) Nyomás alatt oldott dissousgáz tárolására szolgáló gázpalack töltőanyagának gyártását és palackba töltését a nehézipari miniszter által kijelölt vállalat végzi.

(4) A porózus töltőanyagot (töltőmasszát) csak az Oxigén- és Dissousgázgyár Vállalat (Budapest, X., Noszlopy út 5. sz.) vizsgálata és véleményezése alapján szabad felhasználni.

(5) Gázpalack javítását csak a gyártó- vagy töltő vállalat végezheti.

5. § (1) Gázpalackot használni (üzemben tartani) csak használati engedéllyel szabad.

(2) Belföldön gyártott, vagy külföldről belföldi forgalombahozatal céljából behozott gázpalack üzembehelyezés előtti használati engedélyét - a porózus töltőanyaggal már megtöltött, nyomás alatt oldott dissousgáz tárolására szolgáló gázpalack használatának engedélyezése kivételével - a gázpalack gyártója felett felügyeletet gyakorló miniszter, külföldi behozatal esetében a külkereskedelmi miniszter által kijelölt szakember (szerv) előzetes vizsgálat alapján adja meg.

(3) Gázpalack időszakos vizsgálatát - a nyomás alatt oldott dissousgáz tárolására szolgáló gázpalack kivételével - a töltő vállalat felett felügyeletet gyakorló miniszter által kijelölt szakember (szerv) végzi.

(4) A nyomás alatt oldott dissousgáz tárolására szolgáló gázpalack üzembehelyezés előtti használati engedélyét a hatóság adja meg és ez végzi az időszakos vizsgálatot is.

(5) A kijavított gázpalack újból való használatát az (1) bekezdés szerint kell engedélyeztetni; az engedélyt a (2), illetőleg a (4) bekezdés szerinti szerv adja meg.

6. § (1) Az új gázpalackot a gyártó, illetőleg a külkereskedelmi vállalat előzetes vizsgálatra, a használt gázpalackot a töltő vállalat időszakos vizsgálatra köteles előkészíteni.

(2) Meghibásodott, nem engedélyezett, vagy lejárt engedélyű, illetőleg időszakos vizsgálatra kötelezettség ellenére be nem mutatott gázpalackot forgalomba hozni vagy tölteni nem szabad.

(3) Külföldön gyártott és töltött gázpalacknak belföldi forgalombahozatalánál az Országos Energiagazdálkodási Hatóság a vizsgálat és ellenőrzés alól felmentést adhat.

(4) Átmenő forgalomban, vagy csak töltés céljából az ország területére érkező gázpalackokra vonatkozóan a hatóság köteles elismerni a gázpalack használója szerint illetékes állam vizsgálatra jogosult szervének üzemeltetési engedélyét.

A gázpalack gyártásával, fuvarozásával, elhelyezésével, töltésével, kiürítésével, kezelésével, tárolásával és javításával összefüggő biztonsági követelmények, a gázpalack használatának engedélyezése és időszakos vizsgálata tekintetében az egyidejűleg kiadott "Gázpalack Biztonsági Szabályzat" rendelkezései szerint kell eljárni.*

8. § (1) Az 5. § (2) bekezdésében említett szakember (szerv) és az 5. § (4) bekezdése szerint a hatóság a használatra engedélyezett gázpalackról használati engedélylapot állít ki és azt az engedélyezést kérő részére kiadja.

(2) Az 5. § (2) és (3) bekezdéseiben említett szakember (szerv) a gázpalack előzetes, valamint időszakos vizsgálatairól nyilvántartási lapot köteles készíteni és annak egy másolati példányát az elsőfokú hatóságnak megküldeni.

(3) A Hőtechnikai Kutató Intézet az engedélyezett gázpalackokról nyilvántartást vezet.

9. § Gázpalack (tartány) robbanása esetén a budapesti kerületi kazánvizsgáló biztost (Budapest, V., Felszabadulás tér 1.), az illetékes tűzrendészeti hatóságot és vállalatnál (szövetkezetnél) az illetékes szakszervezeti munkavédelmi felügyelőt, s végül a töltő, illetőleg forgalombahozó vállalatot azonnal értesíteni kell.

Az acetiléngázfejlesztő készülékek

10. § A rendelet hatálya alá tartozó acetiléngázfejlesztő készüléket (a továbbiakban: készülék) kizárólag a kohó- és gépipari miniszter által kijelölt vállalat állíthat elő a hatályos szabványoknak megfelelően, vagy a hatóság által engedélyezett kivitelben.

11. § (1) Készüléket csak használati engedéllyel szabad üzembe helyezni, vagy használni (üzemben tartani).

(2) A gyártónak vagy a külföldről behozott készülék értékesítésével foglalkozó szervnek (kereskedelmi vállalat) a forgalomba hozni kívánt készüléket - a 15. §-ban említett készülék kivételével - be kell jelentenie az elsőfokú hatósághoz,

(3) A gyártás (behozatal) után a készülék előzetes vizsgálata és ennek eredményéhez képest a használati engedély kiadása a hatóság feladata.

(4) A hatóság által legfeljebb 10 kg karbid töltésére engedélyezett készülék időszakos, valamint javítás utáni vizsgálatát a készülék üzemben tartója felett főfelügyeletet gyakorló miniszter által kijelölt szakember (szerv) végzi és a használatot engedélyezi.

(5) A 10 kg-nál nagyobb töltetű készülék időszakos vizsgálata, valamint javítás utáni vizsgálata és használatának engedélyezése a hatóság feladatkörébe tartozik.

12. § A készülék bármilyen átalakításához a hatóság engedélye szükséges.

13. § (1) E rendelet hatálybalépésekor forgalomban levő, de e rendelet alapján még nem engedélyezett készüléket, vagy már vizsgált olyan készüléket, amelynek azonossági táblája elveszett, illetve a tábla feljegyzései olvashatatlanokká váltak, a készülék üzemben tartója köteles e rendelet kihirdetésétől számított 60 napon belül engedélyezés céljából az elsőfokú hatóságnak bejelenteni.

(2) Azonossági táblával és engedélyezést igazoló bélyegzéssel ellátott készülék elveszett használati engedélyének pótlására a hatóság másodlatot állíthat ki.

14. § (1) A 10 kg-nál nagyobb töltésre engedélyezett készüléket a használó (üzemben tartó) e rendelet hatálybalépésétől számított 60 napon belül nyilvántartásbavétel végett köteles az elsőfokú hatóságnak bejelenteni. A bejelentésnek tartalmaznia kell az üzemben tartó címét, a készülék felállításának helyét, a használati engedély iratszámát és keltét, az azonossági tábla összes adatát, a használati engedély érvényességének időtartamát.

(2) Bejelentési kötelezettség alá esik a használaton kívül álló készülék is, amelyet tulajdonosa (birtokosa) köteles bejelenteni.

15. § A világítási célra használt acetiléngázzal működő lámpa használata nincs engedélyhez kötve, tervezésénél és gyártásánál azonban meg kell tartani az acetiléngázfejlesztő készülékekre érvényes biztonsági előírásokat.

16. § A készülék gyártásával, tárolásával, üzemeltetésével, fuvarozásával és javításával összefüggő biztonsági követelmények, a készülék használatának engedélyezése és időszakos vizsgálata tekintetében a R. 3. §-ában előírt Szabályzat hatálybalépéséig a vonatkozó szabványok előírásai az irányadók.

17. § Készülék robbanása esetén e rendelet 9. §-ában foglaltak szerint kell eljárni.

Vegyes rendelkezések

18. § Az 1957. évi IV. törvény 37. §-ának alkalmazásában a 4. § (1) bekezdése és a 10. § szerinti gyártási engedélyt, az 5. § és a 11. § szerinti használati engedélyeket - ide értve a 8. § (1) bekezdése szerinti használati engedélylapot is -, valamint a 12. § szerinti átalakítási engedélyt határozatnak kell tekinteni.

19. § (1) E rendelet által előírt vizsgálatokért - kivéve a (2) bekezdésben említett vizsgálatot - felszámítható díjakat a melléklet tartalmazza. A főfelügyeletet gyakorló miniszter dönt abban a kérdésben, hogy a kijelölt szakember (szerv) (20, §) jogosult-e a kiküldő szerv részéről ezeket a díjtételeket alkalmazni, illetőleg e díjakat felszámítani.

(2) Dissousgázpalack töltőanyagának vizsgálatáért [4. § (4) bekezdése] 295,- Ft díj számítható fel [10/1960. (Asz. 29.) ÁH utasítás 1. § melléklete].

(3) Az engedélyezési eljárás díj- és illetékmentes.

20. § (1) A gázpalackot gyártó, illetve töltő vállalat, valamint az acetiléngázfejlesztő készülék üzemben tartója felett főfelügyeletet gyakorló miniszter (országos hatáskörű szerv vezetője) 1962. április 15. napjáig kijelöli a rendelet által kötelezővé tett, és a hatóság feladatkörébe nem tartozó vizsgálatok elvégzésére, illetve engedélyek kiadására [5. § (2) és (3) bekezdése, 11. § (4) bekezdése] a kellő szakértelemmel rendelkező szakembereket (szervet).

(2) A rendelet alkalmazása szempontjából főfelügyeletet gyakorló miniszternek kell tekinteni a tanácsi vállalatok és intézmények esetében a megyei, megyei jogú városi, fővárosi tanács VB. elnökét, szövetkezetek esetében az OKISZ és a SZÖVOSZ elnökét, továbbá kisiparosok esetében a KIOSZ elnökét.

(3) A kazánvizsgáló biztos, az (1) bekezdés szerinti szakember, végül a gázpalackok és acetiléngázfejlesztő készülékek kezelőinek képesítésére az 1/1962. (I. 5.) NIM rendelet az irányadó

21. § A 29/1960. (VI. 7.) Korm. rendelet 6. §-ának alkalmazása során Szabályzaton a "Gázpalack Biztonsági Szabályzat"-ot és a 16. §-ban említett szabványokat is érteni kell.

22. § Ez a rendelet az acetiléngázfejlesztő készülékek vonatkozásában kihirdetése napján lép hatályba, egyébként - feltéve, hogy a rendelet más határidőt nem állapít meg - 1962. július 1. napján. Hatálybalépésével a 23.800/1942. (IV. 8.) Ip M rendelet - e rendelet 2. §-a (2) bekezdésének db) alpontjával hatályban tartott részét kivéve -, továbbá a 23.900/1944. (V. 21.) Ip M rendelet, a 22.721/1947. (XII. 5.) IpM rendelet, a 21.620/1949. (I. 28.) IpM rendelet, a 2.700/1950. (IV. 4.) NipM rendelet, az 1/1954. (IX. 22.) KGM rendelet és az 5/1957. (XII. 1.) BM rendelet hatályát veszti.

Czottner Sándor s. k.,

nehézipari miniszter

* A szabályzat beszerzésére vonatkozó igényeket a Táncsics Szakszervezeti Könyv- és Folyóiratkiadó Vállalathoz (Budapest, VIII., Mező Imre út 19. b) kell bejelenteni.

Melléklet a 3/1962. (II. 22.) NIM rendelet 19. §-ához