1/1962. (I. 5.) NIM rendelet

a kazánvizsgáló biztosok és a nyomástartó berendezések vizsgálatát végző szakemberek szakképzettségéről, valamint a berendezések kezelőinek szakmai képesítéséről és gyakorlatáról

A kazánok és egyes nyomástartó berendezések hatósági felügyelet alá helyezéséről szóló 29/1960. (VI. 7.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 5. §-ában foglalt felhatalmazás alapján - a munkaügyi miniszterrel és a kezelők tekintetében a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben - a következőket rendelem:

I.

Nyomástartó berendezések felügyeletét ellátók, illetve vizsgálatait végzők szakképesítése

1. § A kazánok, a légtartányok, a gázpalackok, az acetilén gázfejlesztők és a túlnyomásnak kitett, vegyi anyagot tartamazó egyéb berendezések (a továbbiakban együtt: berendezések) felügyeletét és a használat engedélyezését megelőző vizsgálatot csak olyan gépészmérnöki, gépésztechnikusi, vagy ezekkel egyenértékűnek elismert oklevéllel rendelkező személy (3. §) végezheti, aki az Országos Energiagazdálkodási Hatóság (a továbbiakban: OEgH) által alakított bizottság előtt letett vizsgán a berendezések vizsgálatában való jártasságát igazolja és erről bizonyítványt kapott (1. számú melléklet).

2. § (1) Szakképzettség a következő berendezések vizsgálatainak elvégzésére szerezhető:

a) kazán,

b) gázpalack és acetiléngázfejlesztő,

c) kis- és közepes terhelésű nyomástartó berendezés,

d) nagy terhelésű nyomástartó berendezés.

(2) A terhelési fokozatokat a R. 3. §-ának (1) bekezdése alapján a vizsgálatok elvégzésére kiadott szabályzatok állapítják meg.

(3) Az (1) bekezdés a) és d) pontjaiban említett berendezésekre kiadott szakképesítés feljogosít az (1) bekezdés b) és c) pontjaiban említett berendezések vizsgálatára is.

(4) Az OEgH mentesítheti a vizsga letétele alól a rendelet hatálybalépte előtt már legalább egy éven keresztül vizsgálatokat végzett kazánvizsgáló biztost, továbbá azt, aki legalább három éven keresztül főfoglalkozásként berendezések vizsgálatát rendszeresen végezte.

3. § (1) A 2. § (1) bekezdésének b) és c) pontjaiban említett szakképesítést az szerezheti meg, aki

a) hazai vagy honosított gépészmérnöki vagy vasútüzemeltetési szakos közlekedési üzemmérnöki oklevéllel és az oklevél megszerzése után egy évi, az iparban, mezőgazdasági üzemben, tudományos intézetben, vagy tervező irodában végzett, a képesítése szerinti szakmába vágó gyakorlattal rendelkezik, vagy

b) hazai (külföldi) gépipari technikumban szerzett képesítő oklevéllel és annak megszerzése után legalább 3 évi, az iparban vagy valamely tudományos intézetben végzett, a képesítése szerinti szakmába vágó gyakorlattal rendelkezik, továbbá 24. életévét betöltötte, vagy

c) hazai (külföldi) egyéb technikumban szerzett képesítő oklevéllel és annak megszerzése után 15 évi, az iparban, vagy valamely tudományos intézetben végzett, a képesítése szerinti szakmába vágó gyakorlattal rendelkezik.

(2) A 2. § (1) bekezdésének a) és d) pontjaiban említett szakképesítést az szerezheti meg, aki az (l) bekezdés a) pontjában foglalt feltételeknek megfelel és legalább egy évi gyakorlatot szerzett kazánvizsgáló biztos melletti beosztásban.

(3) Az OEgH a szakmába vágó gyakorlat alól felmentést adhat annak, aki az oklevél megszerzése előtti időben az illető szakmában a hiányzó gyakorlati idő legalább kétszeresét eltöltötte.

(4) Az 1. § szerinti vizsgára az bocsátható, aki a látó- és hallószervekre is kiterjedő testi alkalmasságát hatósági orvosi bizonyítvánnyal igazolja.

4. § A szakképesítést nyújtó vizsgák anyagát a Hő-technikai Kutató Intézet előterjesztésére a Munkaügyi Minisztériummal egyetértésben az OEgH hagyja jóvá. A vizsga anyaga elméleti és gyakorlati részből áll. A vizsgára való felkészülés egyéni tanulással történik.

5. § (1) A vizsgabizottság elnökből és négy tagból áll. Az elnököt az OEgH jelöli ki; egy-egy vizsgabizottsági tagot küld a Munkaügyi Minisztérium, a Szakszervezetek Országos Tanácsa, az OEgH és a Hőtechnikai Kutató Intézet.

(2) A vizsgabizottság akkor határozatképes, ha az elnökön kívül legalább két bizottsági tag jelen van.

(3) A vizsgabizottság határozatait szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

(4) A vizsga díja 50,- Ft. A vizsgadíjat a Hő-technikai Kutató Intézet részére kell befizetni, az összeg rendeltetésének a megjelölésével. A vizsgával kapcsolatos költségeket a befolyt vizsgadíjakból kell fedezni.

(5) A vizsgabizottság elnökének és tagjainak a díjazására az 5500/1950. (VII. 9.) NipM rendelet 38. §-ának (4) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

(6) A sikeres vizsga alapján az OEgH bizonyítványt állít ki. A bizonyítvány kiadványi illetéke tíz forint. A vizsgabizonyítványban fel kell tüntetni, hogy az a 2. §-ban felsorolt berendezések közül melyik (mélyek) vizsgálatára képesít. A vizsgára való jelentkezést - sikertelen vizsga esetén - hathavi, kazánvizsgáló biztos mellett folytatott gyakorlat után lehet megismételni.

(7) A bizonyítvány hiteles, ha azt a vizsgabizottság elnöke és a vizsgán jelen volt bizottsági tagok közül legalább kettő aláírta és az OEgH körbélyegzőjével ellátták.

II.

Nyomástartó berendezések kezelőinek szakmai képesítése

6. § (1) Berendezést - a (2) és (3) bekezdésben felsorolt kivételektől eltekintve - csak az kezelhet, aki a berendezés kezelésére a 7. §-ban előírt szakmai képesítés megszerzését vizsgabizonyítvánnyal igazolni tudja.

(2) Szakmai képesítés nélkül kezelhetők

a) az 1/1960. (VII. 22.) NIM rendelettel hatályba léptetett "Kazánbiztonsági Szabályzat" 5.3 pontja szerint időszakonként ismétlődő helyszíni vizsgálat alá nem tartozó kazánok és az egyéb vízgőz nyomásnak kitett berendezések, a központi fűtés és melegvízszolgáltatás céljára szolgáló 8 m2-es vagy annál nagyobb fűtőfelületű kazánok kivételével.

b) a 4/1961. (VIII. 22.) NIM rendelettel kiadott "Légtartány Biztonsági Szabályzat" 1.27 pontja szerint veszélytelennek és a 2.24 pontja szerint, kisterhelésűnek minősülő légtartányok,

c) a veszélytelennek, vagy kisterhelésűnek minősülő, akár a vegyiparban, akár más iparágban használt egyéb nyomástartó berendezések.

(3) Szakmai képesítés szempontjából nem tartoznak e rendelet hatálya alá a gázpalackok és az acetiléngázfejlesztő készülékek kezelői, akik az érvényben levő szabványok rendelkezései szerint (MSZ 6291, 6292) szerezhetnek képesítést.

A szakmai képesítéshez kötött munkakörök

7. § (1) A következő munkaköröket csak az egyes berendezésekre előírt szakmai képesítéssel rendelkező dolgozó láthatja el:

1. Kazánoknál

a) a központi fűtést (melegvizszolgáltatást) ellátó kazán fűtője (a képesítés legfeljebb 0,5 lég-

kör túlnyomásra engedélyezett kazán kezelésére jogosít),

b) a lokomobilkazán fűtője (a képesítés rostélytüzelésű lokomobil, úthengerlő, félstabil és állóhengeres kazán kezelésére jogosít),

c) a kazánfűtő (a képesítés 12 t/ó alatti teljesítőképességű, legfeljebb 16 légkör túlnyomásra engedélyezett tűztérhűtő csőrendszerrel nem bíró kézi- vagy mechanikus rostélytüzelésű kazán kezelésére jogosít akkor is, ha a tüzelési mód porszén, folyékony vagy gáznemű póttüzeléssel van kiegészítve),

d) a kazánkezelő (a képesítés 30 t/ó alatti teljesítőképességű, legfeljebb 30 légkör túlnyomásra engedélyezett porszén, folyékony vagy gáznemű tüzelőanyaggal üzemeltetett, valamint rostélytüzelésű tűztérhűtő csőrendszerrel bíró, bármilyen póttüzeléssel üzemeltetett kazánok kezelésére jogosít),

e) a kazángépész (a képesítés bármilyen kazán kezelésére jogosít).

2. Légtartánykezelő (a képesítés bármilyen légtartány kezelésére jogosít).

3. Vegyi anyagot tartalmazó nyomástartó berendezéseknél

a) a vegyi anyagot tartalmazó berendezés kezelője (a képesítés a közepes terhelésűnek minősített, vegyi anyagot tartalmazó berendezés, pl. vegyipari tartány kezelésére jogosít),

b) a vegyipari gépkezelő (a képesítés bármilyen töltetű vegyi anyagot tartalmazó berendezés kezelésére jogosít),

c) a vegyipari gépész (a képesítés bármilyen terhelésű vegyi anyagot tartalmazó ipari nyomástartó készülékekből álló, bármilyen gyártási folyamat céljaira összeállított gépcsoport irányítására és kezelésére jogosít).

(2) A kazánoknál és a vegyi anyagot tartalmazó egyéb nyomástartó berendezéseknél az (1) bekezdés 1. és 3. pontjának a felsorolásában később szereplő munkakörben szerzett szakmai képesítés feljogosít a korábban említett munkakör betöltésére.

A szakmai képesítés megszerzésének feltételei

8. § (1) Kazán kezelésére jogosító szakmai képesítést az szerezhet, aki 18. (kazángépész esetében 21.) életévét betöltötte, a látó- és hallószervekre is kiterjedő testi alkalmasságát hatósági orvosi bizonyítvánnyal igazolja és képesítő tanfolyamon az elméleti képzést sikerrel befejezi, továbbá

a) a lokomobilkazán fűtője 6 hónapos szakmai gyakorlattal,

b) a kazánfűtő kézi vagy mechanikus rostélytüzelésű stabil kazán kezelésével eltöltött egy évi szakmai gyakorlattal,

c) a kazánkezelő mechanikus rostélytüzelésű vagy bármilyen szilárd, folyékony, illetve gáznemű tüzelőanyaggal üzemelő stabil kazán kezelésével eltöltött egy évi szakmai gyakorlattal,

d) a kazángépész, géplakatos vagy kazánkovács, illetve csőszerelő szakmai képesítéssel, a kazánkezelői képesítés megszerzése után kazánüzemben eltöltött egy évi karbantartási és 30 t/ó teljesítménynél nagyobb kazán üzemeltetésével eltöltött egy évi szakmai gyakorlattal

rendelkezik.

(2) Az (1) bekezdésben előírt képesítő tanfolyamon való részvétel nélkül is vizsgára bocsátható

a) a hazai vagy honosított oklevéllel rendelkező gépészmérnök vagy gépésztechnikus, feltéve, hogy az (1) bekezdésben megjelölt szakmai gyakorlatot megszerezte és a látó- és hallószervekre is kiterjedő testi alkalmasságát hatóság orvosi bizonyítvánnyal igazolja,

b) aki központi fűtést ellátó kazánfűtői vagy lokomobil kazánfűtői vizsgát kíván tenni és egy évi szakmai gyakorlata van, vagy kazánfűtői vizsgát kíván tenni és 2 évi szakmai gyakorlattal rendelkezik, feltéve, hogy lakóhelyén vagy munkahelyén (város, község) tanfolyamot nem rendeznek.

(3) Kazángépészi vizsgára való jelentkezésnél nem kell kazánkezelői képesítést igazolnia annak, aki villamos művek üzeménél a vonatkozó külön jogszabálynak megfelelően hőtani alapismeretekből tanfolyamot végzett. Ez esetben is szükséges azonban a látó- és hallószervekre is kiterjedő testi alkalmasságnak hatósági orvosi bizonyítvánnyal történő igazolása.

(4) A kazángépészi vizsgára jelentkezőnek nem kell géplakatos, kazánkovács vagy csőszerelő szakmai képesítést igazolnia, ha a kazán fűtől vagy kazánkezelői képesítés megszerzése után az (1) bekezdés d) pontjában előírt szakmai gyakorlaton felül 30 t/ó-nál nagyobb teljesítőképességű kazán karbantartásával eltöltött további 2 éves szakmai gyakorlatot igazol.

9. § Légtartány kezelésére jogosító képesítést az szerezhet, aki 18. életévét betöltötte, a látó- és hallószervekre is kiterjedő testi alkalmasságát hatósági orvosi bizonyítvánnyal igazolja, a "Légtartány Biztonsági Szabályzat" 2.4 pontja szerinti közepes- vagy nagyterhelésű légtartány kezelésével ellenőrzés mellett 3 hónapos szakmai gyakorlatot töltött el.

10. § (1) Vegyi anyagot tartalmazó nyomástartó berendezés kezelésére jogosító képesítést az szerezhet, aki 18. (vegyipari gépész esetében 20.) életévét betöltötte, a látó- és hallószervekre is kiterjedő testi alkalmasságát hatósági orvosi bizonyítvánnyal igazolja, az e célból szervezett tanfolyamon a szükséges elméleti ismereteket megszerzi, továbbá

a) vegyi anyagot tartalmazó berendezés kezelője a közepes, vagy nagy veszélyességű tartány kezelésével ellenőrzés mellett 3 hónapos szakmai gyakorlatot,

b) vegyipari gépkezelő a nagyterhelésű vegyipari berendezés kezelésénél ellenőrzés mellett egy évi szakmai gyakorlatot,

c) vegyipari gépész csak kazánkezelő, lakatos, kovács, csőszerelő, vagy vegyipari szakmunkás képzettséggel rendelkező olyan személy lehet, aki a vegyipari gépkezelői képesítést megszerezte.

(2) Vegyipari gépkezelői vagy vegyipari gépészi vizsgára bocsátható tanfolyam elvégzése nélkül az a hazai vagy honosított oklevéllel rendelkező vegyész- vagy gépészmérnök, illetőleg főiskolai oklevéllel rendelkező vegyész, aki nagyterhelésű vegyipari nyomástartó berendezés kezelésével ellenőrzés mellett eltöltött egy éves, vagy vegyész-, gépésztechnikus, aki nagyterhelésű vegyipari nyomástartó berendezés kezelésénél ellenőrzés mellett eltöltött két évi szakmai gyakorlatot igazol.

A tanfolyam szervezése

11. § (1) A 7. § (1) bekezdés 1. pontjának b-e) alpontja, valamint 3. pontjának b-c) alpontja szerinti képesítés megszerzésére jogosító tanfolyam tartására az OEgH a tanfolyam megrendezésének engedélyezését kérő szerv felügyeleti szervével egyetértésben ad engedélyt. A 7. § (1) bekezdése 1. pontjának a) alpontja, 2. pontja és 3. pontjának a) alpontja szerinti képesítés megszerzésére jogosító tanfolyam tartásához külön engedélyre nincs szükség.

(2) Ha külön jogszabály megengedi, a villamosmüvek üzemeinél a 7. § (1) bekezdése 1, pontjának d) alpontja szerinti kazánkezelői képesítésnek megfelelő erőművi kazánkezelői, vagy a 7. § (1) bekezdése 1. pontjának e) alpontja szerinti kazángépész képesítésnek megfelelő erőművi kazángépészi tanfolyam tartására és vizsgájára az OEgH engedélye nem szükséges.

(3) Tanfolyamot rendezhetnek

1. a 7. § (1) bekezdésének 1. pontja szerinti bármilyen kazánkezelői és a 7. § (1) bekezdés 2. pontja szerinti légtartánykezelői képesítés megszerzésére a gépipari technikumok,

2. a 7. § (1) bekezdésének 2. pontja szerinti légtartány kezelői és a 7. § (1) bekezdésének 3. pontja szerinti vegyi anyagot tartalmazó egyéb nyomástartó berendezés kezelői képesítés megszerzésére a vegyipari technikumok,

3. a 7. § (1) bekezdése 1. pontjának a) alpontja szerinti központi fűtést (melegvízszolgáltatást) ellátó kazánfűtői képesítés megszerzésére a fővárosi, a megyei, a megyei jogú városi tanács végrehajtó bizottságok illetékes szakigazgatási szervei,

4. a 7. § (1) bekezdése 1. pontjának d) alpontja szerinti kazánkezelői és a 7. § (1) bekezdése 1, pontjának e) alpontja szerinti kazángépészi képesítés megszerzésére a Nehézipari Minisztérium felügyelete alá tartozó ún. közhasznú villamos erőművek,

5. a birtokában levő kazán vagy egyéb nyomástartó berendezés kezelésére jogosító képesítés megszerzésére bármely vállalat (szerv),

6. a 7. § (1) bekezdése 3. pontjának c) alpontja szerinti vegyipari gépészi képesítés megszerzésére az OEgH által kérelemre kijelölt szervek,

7. a 7. § (1) bekezdés 1. pontjának a-c) alpontjai, 2. pontja és 3. pontjának a) alpontja szerinti képesítések elnyerésére a mezőgazdasági gépészeti technikumok és gépészképző szakiskolák, a Földművelésügyi Minisztérium és az OEgH esetenkénti engedélye alapján.

12. § A képesítés elnyerésére jogosító tanfolyam óraszámát és tananyagát a Hőtechnikai Kutató Intézet állítja össze és az OEgH a Munkaügyi Minisztériummal egyetértésben hagyja jóvá.

13. § (1) Tanfolyam szervezésének előfeltétele az elméleti és gyakorlati képzéshez szükséges hely, berendezés, felszerelés és oktató biztosítása.

(2) A gyakorlati oktatás helye általában a tanfolyamot rendező szerv üzeme (kazánház, műhely, stb.); szükség esetén más szerv hasonló üzemét is igénybe lehet venni.

(3) A tanfolyam előadója lehet

a) a 7. § (1) bekezdése 1. pontjának a) alpontja: 2. pontja és 3. pontjának a) alpontja szerinti képesítés elnyeréséhez szükséges tanfolyamon bárki, aki megfelelő műszaki képzettséggel rendelkezik,

b) a 7. § (1) bekezdése 1. pontjának b-e) alpontja szerinti képesítés elnyeréséhez szükséges tanfolyamon gépipari technikumi tanár, vagy kazánkezelésben jártas gépészmérnök, gépésztechnikus,

c) a 7. § (1) bekezdése 3. pontjának b-c) alpontja szerinti képesítés elnyeréséhez szükséges tanfolyamon vegyipari technikumi tanár, vagy vegyi anyagot tartalmazó berendezés kezelésében és üzemeltetésében jártas okleveles vegyészmérnök, okleveles gépészmérnök, okleveles vegyész-, vagy gépésztechnikus,

d) a b) és c) pontban előírt képzettséggel nem rendelkező személy az OEgH külön engedélye alapján. Az engedély a tananyag egy részének előadására is vonatkozhat.

(4) A tanfolyam előadóinak a díjazására a 118/1959. (17) MüM utasítás rendelkezései az irányadók. A tanfolyam ennek az utasításnak az alkalmazásában "Alsófokú tanfolyam A. 1" jelűnek minősül. A technikumokban szervezett tanfolyam önköltséges. A felmerült összes költséget (óradíj, vizsgadíj, egyéb költségek) a hallgatók kötelesek fedezni. A vállalatoknál rendezett tanfolyamok költségeit az önköltség terhére kell elszámolni.

Vizsga

14. § (1) A tanfolyamot elméleti- és gyakorlati vizsgával kell befejezni.

(2) Vizsgára bocsáthatók a tanfolyam hallgatói közül azok, akik külön az elméleti, külön a gyakorlati órák legalább 75%-án részt vesznek és a többi óráról felmentéssel vannak távol, továbbá azok, akikre a tanfolyam elvégzése nem kötelező [8. § (2) bek., 9. §, 10 § (2) bek.]

15. § (1) A vizsgabizottság elnökből és vizsgabizottsági tagokból áll.

(2) A vizsgabizottság elnökét a 7. § (1) bekezdése 1. pontjának aj alpontja szerinti képesítést nyújtó vizsga esetén a rendező szerv vezetője, minden egyéb esetben a Hőtechnikai Kutató Intézet jelöli ki.

(3) A vizsgabizottság tagjai: a rendező szerv megbízottja (szakoktatási felelős), a Hőtechnikai Kutató Intézet kiküldöttje, a rendező szerv szerint illetékes szakszervezet kiküldöttje és a tanfolyam előadói. A tanfolyamot rendező szerv felügyeleti szerve ugyancsak jogosult a vizsgabizottságba egy tagot küldeni.

(4) A rendező szerv a vizsga időpontját a Hőtechnikai Kutató Intézettel és az illetékes szakszervezettel legalább 15 nappal korábban írásban köteles közölni, hogy a vizsgabizottsági elnök, illetőleg a vizsgabizottsági tag kijelölése időben megtörténhessék.

(5) A vizsga megtartható, ha az elnökön és a szakszervezet kiküldöttjén kívül legalább még egy vizsgabizottsági tag jelen van.

(6) A vizsgabizottság elnökének és tagjainak díjazására az 5500/1950. (VII. 9.) NipM rendelet 38. §-ának (4) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni abban az esetben is, ha a tanfolyamot nem a nehézipari miniszter főfelügyelete alá tartozó szerv rendezte.

16. § (1) A vizsgabizottság azt bírálja el, hogy a jelentkező miként sajátította el a tanfolyam anyagát és evégből megvizsgálja elméleti és gyakorlati ismereteit.

(2) A vizsgabizottság a tanfolyam tárgyának megfelelően képesíti azt, aki a tanfolyam anyagát kellően elsajátította; ellenkező esetben a bizottság a vizsgát sikertelennek nyilvánítja. A képesítés minősítése "kiváló", "jó", vagy "megfelelő" jelöléssel történhet. A vizsgát letevő személyt a bizottság szakmai képesítést igazoló bizonyítvánnyal (2. számú melléklet) látja el.

(3) A vizsgabizonyítványt a tanfolyamot rendező szerv állítja ki. A vizsgabizonyítványt - a központi fűtést (melegvízszolgáltatást) ellátó kazán fűtőjének bizonyítványa kivételével - a kazánvizsgáló biztos is aláírja és a Hőtechnikai Kutató Intézet körbélyegzőjével lebélyegzi. A bizonyítvány kiadványi illetéke tíz forint.

(4) A vizsgákról a vizsgabizonyítvány adatait feltüntető törzskönyvet kell vezetni. A vizsgabizonyítványt a törzskönyv vezetője törzskönyvi sorszámmal látja el.

(5) A technikum, valamint a tanács végrehajtó bizottságának illetékes szakigazgatási szerve az általa kiállított vizsgabizonyítványokról saját maga, a más vizsgabizottság előtt vizsgázókról a Hőtechnikai Kutató Intézet vezet törzskönyvet. E célból a tanfolyamot rendező szerv a vizsga befejezése után 14 napon belül a vizsgákról a törzskönyvi adatokat feltüntető nyilvántartást a törzskönyv vezetésére hivatott szervhez eljuttatni köteles.

(6) A törzskönyvben fel kell tüntetni a vizsgabizonyítvány törzskönyvi sorszámát, a vizsgázó nevét, születési helyét, a születés időpontját (év, hónap, nap), anyja nevét, a vizsgázó foglalkozását, a vizsga időpontját, a munkakört, amelyre a szakmai képesítés érvényes (a 7. § szerinti megjelöléssel), a képesítés minősítését, a vizsgáztató szerv (vállalat, intézmény stb) nevét, címét, a vizsgabizottsági elnök nevét.

(7) Elveszett vagy megsemmisített vizsgabizonyítványról a törzskönyv vezetésére kötelezett szerv állíthat ki másodlatot.

17. § A sikertelennek nyilvánított vizsgát megismételheti:

a központi fűtést ellátó kazán fűtője egy hónapi gyakorlat után,

a lokomobil-kazán fűtője, valamint a kazánkezelő - amennyiben a tanfolyamon részt vettek - újabb 3 hónapi ellenőrzés mellett folytatott szakmai gyakorlat elvégzése után; ha tanfolyamot nem végzett, a tanfolyam elvégzése után, a kazángépész újabb tanfolyam elvégzése után, a légtartány kezelő, valamint az egyéb nyomástartó berendezések kezelője, újabb 3 hónapi ellenőrzés mellett folytatott szakmai gyakorlat után,

a vegyipari gépkezelő, valamint a vegyipari gépész újabb tanfolyam elvégzése után.

Átmeneti rendelkezések

18. § (1) E rendelet hatálybalépése előtt, vagy a villamosművek üzemeinél egyes munkakörök ellátására képesítő tanfolyamok tárgyában kiadott utasítás alapján megszerzett szakmai képesítések az alábbiak szerint maiadnak érvényben:

1. A központi fűtésű kazán fűtésére (melegvízszolgáltatásra) kiadott bizonyítvány a központi fűtést ellátó, 0,5 légkör túlnyomásnál kisebb nyomású kazánok, valamint a tágulási tartánnyal ellátott melegvíz kazánok fűtésére jogosít, ha azt az 5.500/1950. (VII. 9.) NipM rendelet, a 10.920/1950. (IX. 23.) OT rendelet vagy a Fővárosi Tanács 3/1959. (XI. 25.) tanácsrendeletének 2. §-a alapján (épület-fűtői bizonyítvány) állították ki.

2. A lokomobil kazánfűtői bizonyítvány lokomobil, úthenger és gőzeke kazánok fűtésére jogosít.

3. A Mozdonyvezetők és Motorvezetők Országos Vizsgáló Bizottsága által kiállított fővasúti gőzmozdonyvezetői, fővasúti gőzmozdony segédkezelői és iparvasúti gőzmozdonyvezetői, a Mozdonykazánfűtők Országos Vizsgáló Bizottsága által kiállított fővasúti gőzmozdonykazánfűtői, a Hajógépészek, Gépkezelők és Kazánkezelők Országos Vizsgáló Bizottsága által kiállított hajókazánkezelői bizonyítvány a 7. § (1) bekezdése 1. pontjának c) alpontja szerinti munkakör betöltésére jogosít.

4. Az egyes kazántípusok kezelésére jogosító bizonyítvány csak azonos típus, valamint lokomobil kazánok fűtésére és kezelésére jogosít.

5. A stabil kazánfűtői bizonyítvány a 7. § (1) bekezdése 1. pontjának d)-e) alpontjai szerinti munkakör betöltésére csak abban az esetben jogosít, ha a bizonyítvány bemutatója e rendelet hatálybalépése előtt legalább 2 éven keresztül e pontok szerinti kazán kezelését látta el vagy pedig kazánfűtő továbbképző tanfolyam vizsgája is van.

6. A stabil kazánfűtői bizonyítvány a 7. § (1) bekezdése 1. pontjának c) alpontja szerinti munkakör betöltésére jogosít.

7. A villamosművek üzemeinél egyes munkakörök ellátására képesítő tanfolyamok tárgyában kiadott utasítás szerinti erőművi kazánkezelői bizonyítvány az e rendelet szerinti kazánkezelői, az erőművi kazángépészi bizonyítvány pedig az e rendelet szerinti kazángépészi munkakör betöltésére jogosít.

8. E rendelet 7. §-ában felsorolt, ez ideig képesítés alá nem tartozó munkakörökben dolgozók megszerzett vizsgabizonyítványa arra a munkakörre érvényes, amelyre azt kiállították.

(2) Kétes esetben a vizsgabizonyítvány hatályát a Hőtechnikai Kutató Intézet igazgatója állapítja meg és ezt a vizsgabizonyítványra rávezeti.

19. § Ha a rendelet hatálybalépésének napján valamely berendezés kezelését - a kazánok kivételével - olyan személy látja el, akinek a képesítése e rendelet alapján a betöltött munkakörre hiányzik (kisebb képesítés), a megfelelő képesítést 1963. június 30-ig köteles megszerezni.

III.

Hatálybaléptető rendelkezések

20. § (1) E rendelet kihirdetése napján lép hatályba; a berendezések felügyeletét ellátókra és a vizsgálatokat végzőkre, valamint a kazánoknál az érintett munkakörökre [7. § (1) bekezdésének 1. pontja] vonatkozó előírásait a hatálybalépés napjától, a vizsgálatokat végző kijelölt szakemberekre [R. 3. § (2) bek.] 1962. június 30. napjától, a légtartányok és a vegyi anyagot tartalmazó egyéb berendezések kezelőire vonatkozó előírásait pedig 1963. június 30. napjától kell alkalmazni.

(2) E rendelet hatálybalépésével a 17.003/1901. K M utasításnak a kazánok kezelőire vonatkozó rendelkezései, az 5.500/1950. (VII. 9.) NipM rendelet a kazánfűtői tanfolyam vonatkozásában, a 180.346/1956. (III. 29.) VEM utasítás I/1. és II/1. pontja, végül az 1/1960. (VII. 22.) NIM rendelettel hatálybaléptetett "Kazánbiztonsági Szabályzat" 49.01 pontjának második mondatában foglalt rendelkezés hatályát veszti.

Czottner Sándor s. k.,

nehézipari miniszter

1. számú melléklet az 1/1962. (I. 5.) NIM rendelet 1. §-ához

2. számú melléklet az 1/1962. (I. 5.) NIM rendelet 16. § (2) bekezdéséhez