1951. évi 26. törvényerejű rendelet
a tudományok doktora tudományos fokozat bevezetése és az egyetemi oktatói, valamint a kutatóintézeti kutatói állások, illetőleg fokozatok szabályozása tárgyában
Népgazdaságunk ötéves terve a tudományos munka jelentőségét is megnövelte és fokozott feladatokat rótt a kutatásra. Ez a kutatás anyagi feltételeinek biztosításán túlmenően szükségessé teszi, hogy a jelentős eredményeket felmutató kutatómunka megbecsülése megfelelő tudományos fokozat alakjában is kifejezésre jusson és ösztönzően hasson tudósaink fejlődésére.
A tudományos utánpótlás tervszerű biztosításának első lépéseként a Szovjetunió élenjáró tudományos káderképzésének példájára a Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1950. évi 44. számú törvényerejű rendelete a kezdő kutatók részére bevezette a tudományok kandidátusa fokozatot. Ezen túlmenően azonban a Szovjetunió tapasztalatai alapján be kell vezetni a magasabb tudományos teljesítmények elismerésére a tudományok doktora tudományos fokozatot. Az eddigi (régi rendszerű doktori, magántanári) fokozatok nem segítik elő kellőképpen tudományos életünk általános színvonalának emelését és nem ösztönzik eléggé kutatóinkat fokozott tudományos munkára, valamint tudásuk növelésére.
Az elavult címek megszüntetésével egyidejűleg szabályozni kell az egyetemi oktatói, valamint kutatóintézeti kutatói állások és fokozatok rendszerét. Az új rendszerű tudományok kandidátusa és tudományok doktora fokozat egyelőre egyik állásnak sem előfeltétele, kívánatos azonban, hogy a magasabb állásokat betöltők idővel minél nagyobb számban lehetőleg kandidátusok vagy doktorok legyenek.
A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a fentieknek megfelelően a következőket rendeli:
I. A tudományok doktora tudományos fokozat bevezetése
1. §[1]
2. §[2]
3. §[3]
4. §[4]
5. §[5]
6. §[6]
7. §[7]
8. §[8]
9. §[9]
II. Az egyetemi és kutatóintézeti állások és fokozatok
10. §[10]
11. §[11]
12. § Kutatóintézeteknél a következő kutatói állásokat kell rendszeresíteni:
a) intézeti igazgató;
b) intézeti helyettes igazgató;
c) osztályvezető;
d) tudományos munkatárs;
e) tudományos segédmunkatárs.
13. §[12] (1) Az egyetemi docensi és kutatóintézeti osztályvezetői, valamint az ennél magasabb állásokat pályázat útján kell betölteni. A pályázatot az illetékes miniszter utasítására az intézmény vezetője írja ki.
(2) Egyetemi állásra a pályázatot a dékánhoz, kutatóintézeti állásra pedig a kutatóintézet vezetőjéhez kell benyujtani.
(3) A dékánnak, illetőleg a kutatóintézet igazgatójának a pályázatokra vonatkozó javaslatát a kari tanács, illetőleg a kutatóintézeti tudományos tanács véleményével együtt az illetékes miniszterhez kell felterjeszteni. A vélemény kialakításába az azonos szakterületen dolgozó, de a karon, illetőleg az intézeten kívülálló tudósokat is be kell vonni. A miniszter az intézmény vezetője által felterjesztett javaslatot véleményezés végett megküldi az Akadémiának. Az egyetemi tanárokat és a kutatóintézeti, valamint főiskolai igazgatókat a minisztertanács, a docenseket, intézeti helyettes igazgatókat és osztályvezetőket pedig a miniszter nevezi ki. Az akadémiai intézeteknél a miniszter jogkörét az Akadémia elnöke gyakorolja.
(4) A többi egyetemi (főiskolai) és kutatóintézeti állást az intézmény vezetője a jelenleg érvényben lévő rendelkezések szerint tölti be.
[2](5) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezést az egyetemi (főiskolai) docensi és tanári állások betöltésénél nem kell alkalmazni abban az esetben, ha egyetemi (főiskolai) docenst vagy tanárt egyetemről (főiskoláról) másik egyetemre (főiskolára) vagy az egyetemen (főiskolán) belül más tanszékre helyeznek át. Az áthelyezés előtt mindkét érdekelt egyetem (főiskola) tanácsának véleményét meg kell hallgatni.
14. § (1) A jelenlegi egyetemi ny. r. tanárok és ny. rk. tanárok a jelen törvényerejű rendelet hatálybalépésével "egyetemi tanárokká", a jelenlegi intézeti tanárok pedig "egyetemi docensekké" lesznek.
(2) Az egyetemi ny. r. tanári, ny. rk. tanári és intézeti tanári, valamint a jelen rendelettől eltérő kutatóintézeti megjelölések megszűnnek.
15. § A jelen törvényerejű rendelet végrehajtásáról a minisztertanács gondoskodik.
Rónai Sándor s. k.,
a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke
Szabó Piroska s. k.,
a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára
Lábjegyzetek:
[1] Hatályon kívül helyezte az 1963. évi 19. törvényerejű rendelet 27. § (4) bekezdése. Hatálytalan 1963.08.14.
[2] Hatályon kívül helyezte az 1963. évi 19. törvényerejű rendelet 27. § (4) bekezdése. Hatálytalan 1963.08.14.
[3] Hatályon kívül helyezte az 1963. évi 19. törvényerejű rendelet 27. § (4) bekezdése. Hatálytalan 1963.08.14.
[4] Hatályon kívül helyezte az 1963. évi 19. törvényerejű rendelet 27. § (4) bekezdése. Hatálytalan 1963.08.14.
[5] Hatályon kívül helyezte az 1963. évi 19. törvényerejű rendelet 27. § (4) bekezdése. Hatálytalan 1963.08.14.
[6] Hatályon kívül helyezte az 1963. évi 19. törvényerejű rendelet 27. § (4) bekezdése. Hatálytalan 1963.08.14.
[7] Hatályon kívül helyezte az 1963. évi 19. törvényerejű rendelet 27. § (4) bekezdése. Hatálytalan 1963.08.14.
[8] Hatályon kívül helyezte az 1963. évi 19. törvényerejű rendelet 27. § (4) bekezdése. Hatálytalan 1963.08.14.
[9] Hatályon kívül helyezte az 1963. évi 19. törvényerejű rendelet 27. § (4) bekezdése. Hatálytalan 1963.08.14.
[10] Hatályon kívül helyezte az 1962. évi 22. törvényerejű rendelet 20. § (2) bekezdése (lásd 2. számú melléklet). Hatálytalan 1962.09.01.
[11] Hatályon kívül helyezte az 1962. évi 22. törvényerejű rendelet 20. § (2) bekezdése (lásd 2. számú melléklet). Hatálytalan 1962.09.01.
[12] A norma tartalmát módosította, a 13. § egyetemi (főiskolai) oktatókra vonatkozó rendelkezéseit hatályon kívül helyezte az 1962. évi 22. törvényerejű rendelet 20. § (2) bekezdése (lásd 2. számú melléklet). A módosítás az előbbi törvényhelyen olvasható.