1/1963. (IV. 5.) ÉM-PM-ÁH együttes rendelet

a lakásszövetkezeti lakások árának megállapításáról

A lakásszövetkezetekről szóló 20/1959. (IV. 16.) Korm. rendelet 9. §-ában foglalt felhatalmazás alapján - az Országos Árhivatal elnökével egyetértésben - a következőket rendeljük:

1. § A 20/1959. (IV. 16.) Korm. rendelet alapján épített lakásszövetkezeti lakásoknak a lakásszövetkezeti tagok által fizetendő árát az egyes lakásfajtákra e rendelet mellékletében megállapított alapárak és a módosító tényezők (3. §) alapján kell meghatározni.

2. § Az alapár az egyes lakásfajták állami kedvezménnyel csökkentett ára, amely magában foglalja a lakásra eső telekárhányadot is.

3. § Az alapárat módosító tényezők a következők

- alapterületi árkülönbözet (4. §);

- különleges homlokzatkiképzési árkülönbözet (5. §);

- telepítéshelyi árkülönbözet (6. §), valamint a

- felszerelési és berendezési tárgyak költsége (7. §).

4. § (1) Ha a lakás alapterülete a mellékletben megállapított alapterületnél kisebb vagy nagyobb, az eltérés minden m2-e után a következő alapterületi árkülönbözetet kell alkalmazni:

a) felvonó nélküli, szilárd tüzeléses épületnél 1.300 Ft/m2

b) felvonó nélküli, központi fűtéses épületnél 1.500 Ft/m2

c) felvonóval ellátott, szilárd tüzeléses épületnél 1.400 Ft m2

d) felvonóval ellátott, központi fűtéses épületnél 1.600 Ft/m2

(2) E rendelet alkalmazása szempontjából a lakás alapterületén a lakáson belül levő valamennyi helyiség összegezett alapterületét kell érteni. Az alapterületet a padlószint felett egy méter magasságban, vakolatlan falsíkok között mért méretek alapján kell kiszámítani. A helyiségek összegezett alapterületét - az általános kerekítési szabályoknak megfelelően - egész m2-re kell kerekíteni.

(3) Az alapterület kiszámításánál a beépített konyhaberendezések, szekrények és öltözők teljes alapterületét, továbbá a lakáshoz tartozó loggiák és fedett teraszok alapterületének felét, valamint a fedetlen teraszok és az erkélyek alapterületének egynegyedét kell figyelembe venni. Nem lehet számításba venni a nyílászáró szerkezeteknél keletkező, a falsíkokon kívül eső területet (beugrásokat), továbbá a lomkamra és a tüzelőkamra területét.

3. § Ha az épület homlokzata részben vagy egészben kő, klinker, műkő, vagy kerámia burkolattal készül, a lakás alapárát - a különleges burkolatnak az elszámolható nyílások levonásával számított homlokzati falfelülethez viszonyított százalékos arányától függően - a következő különleges homlokzatkiképzési árkülönbözettel kell növelni:

10-20%-ig 1%-kal

21-50%-ig 3%-kal

50% felett 5%-kal.

6. § (1) Az A. kategóriába sorolt településen a lakás alapárát 4%-os telepítéshelyi árkülönbözettel kell növelni, a C. kategóriában pedig 1%-kal csökkenteni kell. A B. kategóriában az alapárat módosítani nem szabad.

(2) Az A. kategóriába Budapest I-III. és V-XIV. kerületei, a B. kategóriába Budapest többi kerületei, továbbá a megyei jogú városok és a megyeszékhelyek, a C. kategóriába az egyéb települések tartoznak.

7. § (1) A lakás alapárát növelni kell a lakáshoz tartozó, a (2) bekezdésben felsorolt felszerelési és berendezési tárgyak költségeivel.

(2) A következő felszerelési és berendezési tárgyak költségei számíthatók fel: beépített konyha-és egyéb bútorok, redőnyök, villany-, gáz- és szilárd tüzelésű kályhák, hősugárzók, tűzhelyek, főzőlapok, boylerek, mérőórák, falikút, mosogató, kád, mosdókagyló, tükör, pipere- és kamrapolc, WC berendezések, valamint az e tárgyakat helyettesítő felszerelések és berendezések.

8. § (1) Az egyes lakások kedvezményes árát - e rendelet és a beruházó által rendelkezésre bocsátott adatok alapján - az Országos Takarékpénztár határozza meg és írásban közli a szervező bizottsággal, illetőleg a lakásszövetkezet igazgatóságával.

(2) A lakásoknak az Országos Takarékpénztár által közölt ára utólag nem növelhető. Ha a lakásokban az ár meghatározása során figyelembe vett felszerelési és berendezési tárgyaknál alacsonyabb értékűek kerülnek beépítésre, az értékkülönbözetet a lakásszövetkezeti tag hátralék-számláján jóvá kell írni.

9. § A beruházó a tervezési szerződés megkötésénél köteles külön feltételként kikötni, hogy a tervező

- a kivitelezési tervdokumentációval egyidőben

- szolgáltassa az egyes lakások árának meghatározásához szükséges,

- az épületben levő valamennyi lakás szintenkénti elhelyezésére és azoknak a 4. § (2) és (3) bekezdése szerint számított alapterületére,

- a személyfelvonóval való ellátottságra,

- a lakások fűtési módjára,

- a homlokzati kiképzés módjára és a különleges homlokzati kiképzés mértékére, valamint

- az egyes lakások felszerelési és berendezési tárgyaira és azok költségére

vonatkozó adatokat.

10. § (1) Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba; rendelkezéseit 1963. február 1. napját követő lakásármeghatározásoknál kell alkalmazni.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a 2/1959. (V. 28.) ÉM-PM együttes rendelet 16. §-a hatályát veszti.

Dr. Trautmann Rezső s. k.,

építésügyi miniszter

Dr. Timár Mátyás s. k.,

pénzügyminiszter

Melléklet az 1/1963. (IV. 5.) ÉM-PM-ÁH együttes rendelethez

A lakásszövetkezeti lakások alapárai