2/1959. (V. 28.) ÉM-PM együttes rendelet
a lakásszövetkezetekről szóló 20/1959. (IV. 16.) Korm. rendelet végrehajtásáról
A lakásszövetkezetekről szóló 20/1959. (IV. 16.) Korm. rendelet 17. §-ának (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, annak végrehajtása tárgyában az igazságügyminiszterrel és a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben a következőket rendeljük:
[A kormányrendelet (R.) a vastagabb betűkkel szedett, a végrehajtási rendelet (Vhr.) pedig a vékonyabb betűkkel szedett szöveg.]
A lakásszövetkezetek célja
R. 1. §
A lakásszövetkezet a dolgozók önkéntes társulása abból a célból, hogy
a) saját megtakarításaik, valamint az állam által nyújtott kedvezmények felhasználásával saját otthonhoz jussanak,
b) a házak rendeltetésszerű használatáról, kezeléséről, karbantartásáról és felújításáról együttesen gondoskodjanak.
A lakásszövetkezetek szervezése
R. 2. §
(1) Lakásszövetkezeteket a fővárosban, megyei és járási jogú városokban és ipari településeken lehet - a tanácsok végrehajtó bizottságainak segítségével - szervezni a területükön működő állami és szövetkezeti szervek, vállalatok, intézmények, hivatalok (a továbbiakban: vállalat) és szakszervezeti szervek közreműködésével. A szervezést szervező bizottság végzi.
(2) A szervező bizottságban a dolgozók mellett a tanács végrehajtó bizottsága, a szakszervezet, valamint az Országos Takarékpénztár (a továbbiakban: Takarékpénztár) képviselője is részt vesz,
(3) A lakásszövetkezeteket - a gazdaságos üzemeltetés követelményeinek figyelembevételével - általában összefüggő területen levő épületcsoportonként kell megszervezni; lakásszövetkezetet házanként is lehet szervezni.
Vhr. 1. § (1) Szervező bizottságot ott lehet alakítani, ahol az építési beruházási terv szerint lakásszövetkezeti ház építésére sor kerül.
(2) A szervező bizottság megalakítását a fővárosi, megyei, illetőleg a megyei jogú városi tanácsok végrehajtó bizottságai (a továbbiakban: végrehajtó bizottság) kezdeményezik.
(3) A szervező bizottság 5-9 tagból áll. A szervező bizottságot a végrehajtó bizottság, a területileg illetékes szakszervezeti szakmaközi bizottság, valamint az Országos Takarékpénztár (a továbbiakban: Takarékpénztár) képviselői mellett azokból a dolgozókból kell megalakítani, akiket a végrehajtó bizottság megkeresésére az állami, szövetkezeti szervek, vállalatok, hivatalok, intézmények (a továbbiakban: vállalatok) vezetői - a szakszervezeti bizottsággal egyetértve - erre a feladatra felkérnek. Az elnöki teendőket a végrehajtó bizottság kiküldöttje látja el.
(4) A szervező bizottság osztja fel az épülő szövetkezeti házak lakásait a vállalatok között. A szervező bizottság úgy is határozhat, hogy az épülő szövetkezeti ház valamennyi lakását egy nagyüzem dolgozói kapják meg. A szervező bizottság:
a) közli az érdekelt vállalatokkal a szövetkezeti házak felépítésnek helyét, a felvételre javasolható tagok számát, a vállalatok dolgozói részére kijelölt lakások pontos megjelölését (emelet, ajtószám, szobák száma) és az egyes lakások árát;
b) megvizsgálja a vállalatok tagfelvételi javaslatait [Vhr. 7. § (3) bekezdés] és szükség esetén gondoskodik a javaslatok hiányainak pótlásáról;
c) elkészíti a szövetkezeti lakásoknak a felvételre javasolt dolgozók közötti felosztásának tervezetét;
d) összehívja az alakuló közgyűlést.
(5) A szervező bizottság megbízatása megszűnik, amikor az a lakásszövetkezet, amelynek megszervezésére alakult, működését megkezdte. [R. 3. § (2) bekezdés.]
A lakásszövetkezet megalakulása
R. 3. §
(1) A lakásszövetkezet megalakulását az alakuló közgyűlés határozza el. Az alakuló közgyűlést a szervező bizottság hívja össze; a közgyűlésre a felvételre javasolt [5. § (1) bekezdés] dolgozókat kell meghívni.
(2) A lakásszövetkezet megalakul, ha
a) az alakuló közgyűlés a megalakulást elhatározta, az alapszabályt megállapította, az igazgatóságot és a felügyelőbizottságot megválasztotta és
b) a tanács végrehajtó bizottsága illetékes szakigazgatási szerve az alapszabályt jóváhagyta és a lakásszövetkezetet nyilvántartásba vette.
Vhr. 2. § (1) Az alakuló közgyűlés a lakásszövetkezet alapszabályát a jelen rendelet mellékletében közölt alapszabály minta alapulvételével állapítja meg.
(2) Az alakuló közgyűlés megtartásától számított nyolc napon belül a lakásszövetkezet igazgatósága köteles az alakuló közgyűlés jegyzőkönyvét, a közgyűlés által elfogadott alapszabályt, s a felvett tagok névjegyzékét két-három példányban a felügyeletet ellátó tanács végrehajtó bizottsága építésügyi szakigazgatási szervének (a továbbiakban: építési osztály) az alapszabály jóváhagyása és a lakás-szövetkezet nyilvántartásba vétele végett megküldeni.
(3) Az építési osztály az alapszabály jóváhagyásáról és a lakásszövetkezet nyiívántartásba vételéről a közgyűlés jegyzőkönyvének beérkezésétől számított 14 napon belül köteles dönteni és erről a lakásszövetkezetet határozatban értesíteni. A lakásszövetkezet működését csak a nyilvántartásba vételről szóló határozat kézhezvétele után kezdheti meg.
(4) Az építési osztály a lakásszövetkezet nyilvántartásba vételéről szóló határozatát és a szövetkezeti tagok névjegyzékének egy-egy példányát a Takarékpénztár területileg illetékes fiókjának és a területileg illetékes szak-szervezeti szakmaközi bizottságának is meg-küldi.
A lakásszövetkezet szervei
R. 4. §
(1) A lakásszövetkezet szervei:
a) közgyűlés,
b) az igazgatóság,
c) a felügyelő bizottság.
(2) A szervek hatáskörét és feladatait részletesen az alapszabály határozza meg.
Vhr. 3. § A lakásszövetkezet legfőbb szerve a közgyűlés, amelyet a tagok összesége alkot. Évenként legalább egy közgyűlést kell tartani. A közgyűlésre a Takarékpénztár területileg illetékes fiókjának képviselőjét is meg kell hívni.
Vhr. 4. § (1) Az igazgatóság a közgyűlés által a szövetkezet tagjai közül három évi időtartamra választott legalább három, legfeljebb hét tagból áll.
(2) Az igazgatóság irányítja a szövetkezet működését és gondoskodik a jogszabályok és alapszabály megtartásáról, valamint a közgyűlés határozatainak végrehajtásáról.
Vhr. 5. § (1) A felügyelő bizottság a közgyűlés által a szövetkezet tagjai közül három évre választott, három tagból áll.
(2) A felügyelő bizottság feladata a lakásszövetkezet vagyonkezelésnek és ügyvitelének ellenőrzése.
Vhr. 6. § (1) Az igazgatóság és a felügyelő bizottság tagjai nem állhatnak egymással házastársi, fel- vagy lemenő ágon, illetve oldal-ágon elsőízig rokoni kapcsolatban.
(2) Az igazgatóságot és a felügyelő bizottságot, illetőleg annak egyes tagjait, a közgyűlés visszahívhatja.
A lakásszövetkezeti tagság
R. 5. §
(1) A lakásszövetkezetbe tagként kizárólag az állami, a társadalmi szervek, a vállalatok a szövetkezetek bérből, fizetésből élő dolgozói - első-sorban az állami üzemek munkásai - vehetők fel. A felvételre a vállalat vezetője és szakszervezeti bizottsága - a jelentkezők munkához való viszonya, szociális körülményei, jövedelmi és lakásviszonyai vizsgálata alapján - tesz javaslatot.
(2) A tagok felvételéről az alakuló közgyűlés, a szövetkezet megalakulása után pedig - a közgyűlés felhatalmazása alapján - az igazgatóság határoz.
(3) Az Építésügyi Minisztérium határozza meg, hogy lakásszövetkezet hol szervezhető és évenként megállapítja a felvehető tagok számát.
(4) A lakásszövetkezetbe való felvétel előfeltétele, hogy a kérelmező:
a) a készpénzelőleget (7. § b) pont) a Takarékpénztárhoz befizesse és a befizetést igazolja;
b) az alapszabály rendelkezéseit magára nézve kötelezőként elismerje;
c) írásbeli nyilatkozatban vállalja, hogy a kedvezményes lakásárat megfizeti s ennek biztosítására a törlesztő részleteknek illetményeiből való levonásához - a megfelelő illetményrésznek a Takarékpénztárra történt engedményezésévelhozzájáruljon;
d) a tanácsi rendelkezés alatt álló bérlakását -a lakásszövetkezeti lakásba való beköltözése időpontjára - a végrehajtó bizottság rendelkezésére bocsátja és ezt igazolja.
A lakásszövetkezeti tagság kizáró okai
R. 6. §
Lakásszövetkezetnek nem lehet tagja az, aki - vagy együttélő házastársa -
a) tulajdonosa olyan állandó lakás célját szolgáló háznak, öröklakásnak, amely jogos lakásigényét kielégíti,
b) korábbi jogszabályok alapján szervezett lakásépítő szövetkezetnek, vagy a jelen rendelet alapján alakult lakásszövetkezetnek már tagja és a szövetkezeti lakás a jogos lakásigényét kielégíti,
c) a Népköztársaság vagy a népgazdaság ellen bűntettet követett el, s emiatt jogerősen elítélték,
Vhr. 7. § (1) A jelentkezők felvétel iránti kérelmüket vállalatuknál, írásban kötelesek benyújtani.
(2) A vállalat a jelentkezőket nyilvántartásba veszi. A nyilvántartásbavétel nem jelenti az igényjogosultság elismerését.
(3) A vállalat igazgatója (vezetője) és szakszervezeti bizottsága a jelentkezés alapján, a szervező bizottság által meghatározott számú dolgozónak a szövetkezeti tagok sorába való felvételére tehet javaslatot. A vállalat elsősorban olyan dolgozókat - mindenekelőtt munkásokat - javasolhat felvételre, akik:
a) a vállalatnál végzett eredményes, jó munkájukkal és magatartásukkal erre érdemesek;
b) hosszabb idő (legalább két év) óta folyamatos munkaviszonyban állanak,
c) kedvezőtlen lakáskörülmények között élnek,
d) rendelkeznek az előírt készpénzelőleggel,
e) egyéb kötelezettségeiket is figyelembe véve - a lakásár havi törlesztő részleteinek megfizetésére képesek.
Vhr. 8. § (1) A felvételre javasolt dolgozóktól az alábbi igazolásokat, illetőleg nyilatkozatokat kell beszerezni:
- a készpénzelőleg befizetéséről a Takarékpénztár elismervényét,
- a R. 5. § (4) bekezdés c) pontjában meghatározott nyilatkozatot,
- az eltartott családtagok után járó, személyhez kötött kedvezmény indokoltságára vonatkozó igazolást [R. 7. § d) pontja].
- a dolgozó (illetőleg házastársa) tanácsi rendelkezés alatt álló bérlakásának felajánlásáról a lakásügyi hatóság állal kiállított igazolást [a R. 5. § (4) bekezdése d) pontja], illetőleg a lakásügyi hatóság által kiállított oly igazolást, hogy igényjogosultságának megfelelő lakással legalább három éve nem rendelkeznek, - végül
- büntetőjogi felelősség tudatában tett nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy a R. 6. §-ában megjelölt kizáró okok hatálya alá nem esik.
(2) A vállalat a javaslatát az (1) bekezdésben meghatározott igazolásokkal és nyilatkozatokkal együtt küldi meg a szervező bizottságnak, illetőleg a szövetkezet megalakulása után a lakásszövetkezet igazgatóságának.
(3) A felvételre javasolt dolgozó által bérelt, személyi tulajdonban álló tanácsi rendelkezésű lakásnak a lakásügyi hatóság rendelkezésére bocsátása nem érinti a tulajdonosnak a lakásbérleti jogszabályokban meghatározott jogait.
Az állam által nyújtott kedvezmények
R. 7. §
Az állam a lakásszövetkezetek és azok tagjai részére a következő jelentős kedvezményeket nyújtja:
a) kedvezményes szövetkezeti lakásárat;
b) a kedvezményes árnak csak 15%-át kell készpénzben megfizetni (készpénzelőleg);
c) a 15%-ot meghaladó összegű készpénzelőleg befizetése esetén a többletként befizetett összeg 30%-ának megfelelő árkedvezményt; 30 évnél rövidebb idő alatt történő visszafizetés esetén pedig a tartozás összegéből annyiszor 1% kedvezményt, ahány évvel előbb fizetik vissza a kölcsönt;
d) a nagycsaládos dolgozóknak, amennyiben az eltartottak száma kettő, vagy ennél több, az igazoltan eltartott családtagok után családtagonként 2000 Ft külön árkedvezményt, amely beszámít a készpénzelőlegbe; ezen a címen 10.000 Ft-nál nagyobb összegű kedvezmény nem adható;
e) a készpénzelőleggel és kedvezményekkel csökkentett lakásár megfizetésére 30 éves lejáratú kamatmentes kölcsönt;
f) helyszínre alkalmazott ingyenes típusterveket;
g) a lakások állami kivitelező vállalattal való felépítését;
h) a lakásszövetkezeti házban épülő üzlethelyiségek építési költségeit teljes egészében viseli;
i) a lakásszövetkezeti ház és a lakások részére 15 évig teljes házadómentességet;
j) a lakás első ízben történő öröklése esetén az örökösödési illeték alóli mentességet.
Vhr. 9. § A kedvezményes szövetkezeti lakásár 15%-ának megfelelő készpénzelőleget a felvételre jelentkező dolgozónak a lakásszövetkezet számláját vezető takarékpénztári fióknál kell megfizetnie.
Vhr. 10. § (1) A nagycsaládos dolgozók külön árkedvezménye szempontjából [R. 7. § d) pont] eltartott családtagnak azokat kell tekinteni, akik a dolgozók betegségi biztosításáról szóló 1955. évi 39. törvényerejű rendelet 5. §-a, valamint a Tvr. végrehajtása tárgyában kiadott 71/1955. (XII. 31.) MT rendelet 5. §-a szerint biztosítási szolgáltatásra jogosult családtagoknak minősülnek.
(2) A nagycsaládos dolgozóknak járó külön kedvezmény szempontjából a dolgozó jelentkezésekor fennálló állapot az irányadó.
(3) Az eltartott családtagok számát az SZTK illetékes szervének tanúsítványával kell igazolni.
Vhr. 11. § A készpénzelőleggel és kedvezményekkel csökkentett lakásár megfizetésére nyújtott kamatmentes kölcsönt a szövetkezeti tag havi egyenlő részletekben köteles visszafizetni.
Lakásszövetkezeti építkezés
R. 8. §
(1) A lakásszövetkezetek részére közművesített területen, típus tervek alapján, kizárólag többszintes lakóházat szabad építeni.
(2) A lakásszövetkezeti építkezések beruházója a tanács végrehajtó bizottságának illetékes szakigazgatási szerve. A beruházó a lakásszövetkezet megbízottjaként jár el.
(3) A lakásszövetkezeti házak kivitelezését az állami építőipari vállalatok végzik. Az építési szerződést rögzített áron kell megkötni.
(4) A lakásszövetkezet tagjai a részükre épített ház építkezését megbízottjuk (megbízottaik) útján ellenőrzik, a ház műszaki átadás-átvételéhez a megbízottat (megbízottakat) is meg kell hívni. A megbízott (megbízottak) indokolt észrevételeit a beruházó köteles figyelembe venni és a kivitelezővel szemben érvényesíteni.
(5) A lakásszövetkezeti tagok részére biztosítani kell azt a lehetőséget, hogy a szövetkezetek részére külön ház (házak) építkezésében - az ellenérték elszámolása mellett - saját munkájukkal is résztvegyenek.
Vhr. 12. § A lakásszövetkezeti házak építése szempontjából az ipari településekkel esnek egy tekintet alá a nagyobb közlekedési csomópontok.
Vhr. 13. § (1) A lakásszövetkezeti építkezések beruházója a végrehajtó bizottságnak az a szerve, amely az állami építkezések beruházását bonyolítja.
(2) A R. 8. §-ának (4) bekezdésében meghatározott megbízott, aki a ház építkezését ellenőrzi, észrevételeit a beruházóval írásban közölheti.
(3) Indokoltnak kell tekinteni azokat az észrevételeket, amelyek a tervtől eltérő építkezésre, vagy a munkák meg nem felelő műszaki kivitelére vonatkoznak.
Vhr. 14. § (1) A lakásszövetkezeti házak műszaki átvétele a beruházó feladata. A műszaki átadás-átvételi eljáráshoz a lakásszövetkezet igazgatóságát és megbízottját [R. 8. § (4) bekezdés] legalább 8 nappal a műszaki átadás-átvétel megkezdésének napja előtt meg kell hívni. E 3 napos időközben a tagok a lakásokat megtekinthetik és esetleges észrevételeiket a szövetkezet megbízottja útján az átadás-átvétel alkalmával a beruházóval közölhetik. AZ észrevételeket az átadás-átvételi jegyzőkönyvbe fel kell venni.
(2) A kivitelező köteles az észrevételeket figyelembe venni és a hiánypótlási munkálatok elvégzésére megszabott határidőn belül, a szükséges intézkedéseket megtenni.
(3) A beruházó a műszaki átadás-átvételt követően, a szövetkezeti ház használatbavételi engedélyének birtokában, köteles a lakásszövetkezetet haladéktalanul birtokba helyezni. A birtokbahelyezés időpontjáról a Takarékpénztár illetékes fiókját előzetesen írásban értesíteni kell.
Vhr. 15. § (1) A szövetkezeti tagok, vagy közvetlen családtagjaik által a szövetkezeti házak építkezéseiben való közreműködésre a szerződést a lakásszövetkezet és a kivitelező vállalat köti meg.
(2) A szövetkezeti tagoknak, vagy közvetlen hozzátartozóiknak az építkezéshez saját munkaerővel való hozzájárulása esetén munkateljesítményük ellenértékét az érvényben levő bérügyi rendelkezések szerint kell megállapítani és a szövetkezeti tag - Takarékpénztárnál vezetett - kölcsönszámlájának javára átutalni.
A lakások ára
R. 9. §
(1) A lakások árát a telekár és a lakásszövetkezeti ház megvalósítási költségeinek figyelembevételével kedvezményesen kell megállapítani. Az ármegállapítás rendszerét és módját, valamint a kedvezmény mértékét a pénzügyminiszter és az építésügyi miniszter az Országos Árhivatal elnökével együttesen állapítja meg.
(2) Az egyes lakások árának megállapításánál figyelembe kell venni a lakás nagyságát, fekvését, és felszereltséget is.
Vhr. 16. § Az egyes szövetkezeti lakások árát a Építésügyi Minisztérium és a Pénzügyminisztérium - az Országos Árhivatal elnökével együttesen - kialakított rendszer szerint állapítja meg és a Takarékpénztár útján közli a szervező bizottsággal, illetőleg a szövetkezet igazgatóságával.
A tagok és a lakásszövetkezet tulajdona
R. 10. §
(1) A lakásszövetkezeti lakás a szövetkezeti tag személyi tulajdona. A lakásokat telekkönyvi albetétben kell nyilvántartani.
(2) A telek, a lakásszövetkezeti házban lévő nem lakás célját szolgáló helyiségek, a házfelügyelői lakás, valamint az épületnek közös használatra szolgáló részei a szövetkezet tulajdonában állanak; ezeket a telekkönyvi törzsbetétben kell nyilvántartani.
Vhr. 17. § A lakásszövetkezeti házak telek-könyvezésére a társasháztulajdon telekkönyvezését szabályozó 30.000/1925. IM rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni a Vhr. alábbi 18-20. §-aiban foglalt eltérésekkel.
Vhr. 18. § (1) A törzsbetétbe kell felvenni a lakásszövetkezeti házban levő nem lakás céljára szolgáló helyiségeket, valamint a házfelügyelői lakást is.
(2) A törzsbetétbe tulajdonosként a lakásszövetkezetet kell bejegyezni.
(3) A törzsbetétben fel kell jegyezni, hogy az albetétekben felvett lakások elidegenítése esetében a lakásokra a szövetkezetet illeti meg az elővásárlási jog, illetőleg a R. 14. és 15. §-ában szabályozott esetekben a vételi jog.
Vhr. 19. § (1) A szövetkezeti lakások részére külön-külön albetéteket kell nyitni. Az albetétekben tulajdonosként azt a szövetkezeti tagot kell bejegyezni, akinek a szövetkezeti lakás személyi tulajdonába került.
(2) Az albetétekbe a lakás tulajdonosát terhelő kölcsöntartozás biztosítására a Takarékpénztár javára jelzálogjogot kell bejegyezni és egyidejűleg elidegenítési és terhelési tilalmat kell feljegyezni.
Vhr. 20. § (1) A lakásszövetkezeti házat és lakásokat csak akkor lehet telekkönyvezni, ha:
a) a lakásszövetkezet megalakult, alapszabályát jóváhagyták és a szövetkezetet az építési osztály nyilvántartásba vette [Vhr. 2. § (2) bekezdés] ;
b) a házhely a lakásszövetkezet tulajdonában áll;
c) a szövetkezeti ház felépült, a lakásokat a tagok között szétosztották és kiadták a lakásokra a használatbavételi engedélyt.
(2) Az alapító okiratot a közgyűlési jegyzőkönyv pótolja. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell mindazokat az adatokat, amelyeket a 30.000/1925. I. M. rendelet 9. §-a az alapító okirat tartalmára előír és a jegyzőkönyvhöz csatolni kell e rendelet 10. és 11. §-ában meghatározott mellékleteket is.
A lakásszövetkezeti ház kezelése
R. 11. §
(1) A lakásszövetkezeti ház kezeléséről, karbantartásáról és felújításáról a lakásszövetkezet köteles gondoskodni.
(2) A kezelés és karbantartás költségelőirányzatát a közgyűlés házanként külön-külön köteles megállapítani. A lakásszövetkezeti tagok e költségeket saját lakásuk teljes alapterületének a ház össz-szövetkezeti lakásterületéhez viszonyított aránya szerint kötelesek viselni.
(3) A felújítási munkák költségeinek fedezetére a tagok kötelesek évenként a kedvezményes lakásár [9. § (1) bekezdés] 0.3-0.8%-át a lakásszövetkezet számlájára havi egyenlő részletekben befizetni. A befizetett összegeket felújítási alapként házanként külön számlán kell kezelni és kizárólag a felújítás költségeinek fedezésére szabad felhasználni.
Vhr. 21. § A kezelési és karbantartási hozzájárulást a tagok havi egyenlő részletekben, előre kötelesek a szövetkezetnek megfizetni.
Vhr. 22. § (1) A közösen viselendő felújítási költségek fedezetére a közgyűlés a szövetkezeti ház használatba vételétől számított első öt évben évenként a személyi kedvezmények nélkül számított kedvezményes lakásárak együttes összegének 0,4%-át köteles előirányozni. Az ilymódon megállapított felújítási hozzájárulást a tagok lakásuk alapterületének a ház szövetkezeti lakásainak összterületéhez viszonyított aránya szerint viselik és havi egyenlő részletekben kötelesek a Takarékpénztárnál az e célra vezetett számlára befizetni.
(2) A lakásszövetkezeti ház használatbavételétől számított ötödik naptári év eltelte után a felújítási alap céljára szolgáló hozzájárulás mértékét a közgyűlés évenként állapítja meg.
R. 12. §
(1) A lakásszövetkezeti házban lévő üzlethelyiségek használóját a tanács végrehajtó bizottsága illetékes szakigazgatási szerve jelöli ki. Az üzlethelyiségeket más célra igénybe venni nem szabad.
(2) Ha az üzlethelyiség használója állami vagy szövetkezeti szerv az üzlethelyiség alapterületének az összlakásterülethez viszonyított arányában a közgyűlés által megállapított összegű kezelési, karbantartási és felújítási hozzájárulást köteles megfizetni.
(3) Ha az üzlethelyiség használója magánszemély, a szövetkezet részére bért köteles fizetni, amely adóköteles.
A lakásszövetkezeti tagság megszűnése
R. 13. §
A lakásszövetkezeti tagság megszűnik:
a) a lakás elidegenítésével,
b) a tag halálával,
c) kizárással.
A lakás használata, elidegenítése és öröklése
R. 14. §
(1) A lakásszövetkezeti ház lakásaiban csak a szövetkezeti tag és hozzátartozói lakhatnak, ez alól kivételt az igazgatóság engedélyezhet.
(2) A lakást csak az igazgatóság, valamint - a kölcsöntartozás fennállásának ideje alatt - a Takarékpénztár hozzájárulásával lehet elidegeníteni és csak olyan személy részére, akit a lakásszövetkezet tagként felvesz.
(3) A lakás elidegenítése esetén a lakásszövetkezetet elővásárlási jog illeti meg; a szövetkezet ezt a jogát kijelölt tagja útján gyakorolja.
(4) A lakásszövetkezeti házban levő lakás örökölhető. Az örököst, - ha kéri és a szövetkezeti tagságra megállapított feltételeknek megfelel - a tagok sorába fel kell venni.
(5) Ha az örökös lakásszövetkezeti tag nem lehet, vagy felvételét a hagyaték átadásától számított hat hónapon belül nem kéri, a szövetkezetet a lakás tekintetében vételi jog illeti meg.
Vhr. 23. § (1) A lakásszövetkezet igazgatósága a tag kérésére indokolt esetben engedélyt adhat arra, hogy a tag lakását tartós távolléte, áthelyezése idejére bérbeadhassa, illetőleg használatát átengedhesse.
(2) Az albérlő tartásához nincs szükség az igazgatóság engedélyére.
Vhr. 24. § (1) A szövetkezeti tag lakását élők közötti jogügylettel (adás-vétel, ajándékozás, csere) elidegenítheti olyan személy részére, aki a szövetkezeti tagokra előírt feltételeknek megfelel, vállalja a lakással kapcsolatos kötelezettségeket [Vhr. 24. § (1)-(3) bekezdés] és a kölcsön átvállalásához a Takarékpénztár hozzájárul, végül akit vállalatának javaslata alap-ján a lakásszövetkezet tagjai sorába felvesz.
(2) A lakásszövetkezeti tag a lakás elidegenítésére vonatkozó szándékát az igazgatóságnak írásban köteles bejelenteni. Az igazgatóság, ha az elővásárlási joggal élni kíván, az építési osztálytól kéri annak a vállalatnak kijelölését, amelyik a tagfelvételre javaslatot tehet. A kijelölt vállalat a Vhr. 7. § (2) bekezdésében foglaltak szerint a nyilvántartásba vett jelentkezők közül tesz a szövetkezet igazgatóságának a felvételre javaslatot.
(3) Az igazgatóságnak a bejelentés beérkezésétől számított 30 napon belül kell megneveznie azt a személyt, akinek javára a lakásszövetkezetet megillető elővásárlási joggal élni kíván, illetőleg határoznia kell a szövetkezeti tag által javasolt személyek tagként való felvételéről.
Vhr. 25. § (1) A szövetkezeti lakás elidegenítése esetén a vevő köteles a készpénzelőleget és az esedékessé vált törlesztő részleteket -az időközi elhasználódás értékének levonásával - a lakásszövetkezet számlájára készpénzben lefizetni, s az eredeti lakásár még ki nem egyenlített részét az eredeti feltételek szerint átvállalni. Semmis a feleknek az a megállapodása, mely az itt szabályozott módon megállapított lakásárat meghaladó szolgáltatásra irányul.
(2) Időközi elhasználódás címén a személyi kedvezmények nélküli kedvezményes lakásár 1%-át lehet évente elszámolni.
(3) A lakásszövetkezeti tag részére a R. 7. § c) és d) pontjában biztosított külön kedvezmények személyes jellegűek. Az új szövetkezeti tag fizetési kötelezettségének megállapításánál az eredeti lakásárból kell kiindulni és a kedvezményeket személyi körülményei figyelembevételével kell részére biztosítani.
Vhr. 26. § (1) A szövetkezeti lakás elidegenítése esetén a volt szövetkezeti tag köteles a lakást az új tag felvételétől számított 15 napon belül kiüríteni. A lakásszövetkezet a volt tag részére visszajáró összeget csak akkor fizeti ki, ha a volt tag a lakást kiürítette és a lakás tulajdonjogának telekkönyvi átírásához szükséges nyilatkozatot kiadta.
(2) A volt szövetkezeti tag részére az általa befizetett készpénzelőleget és törlesztőrészleteket az időközi elhasználódás értékének levonásával kell visszafizetni.
Vhr. 27. § A lakásban lakó túlélő házastársat, továbbá a kiskorú örököst a lakásszövetkezet tagjául akkor is fel kell venni, ha a szövetkezeti tagsághoz szükséges feltételeknek nem felel meg.
Kizárás
R. 15. §
(1) A közgyűlés kizárja a lakásszövetkezet tagjai közül azt,
a) akit a bíróság a Népköztársaság vagy a népgazdaság ellen elkövetett bűntett miatt jogerősen elítélt,
b) akinek lakását a bíróság jogerős ítélettel elkobozta,
c) aki a kölcsöntörlesztő részleteket nem fizeti, vagy a lakással kapcsolatos fizetési kötelezettségének nem tesz eleget.
(2) Ha a közgyűlés a tagot kizárta, a lakásszövetkezetet a lakás tekintetében vételi jog illeti meg. Ezt a rendelkezést nem lehet alkalmazni arra az esetre, ha a bíróság a lakást elkobozta; az elkobzott lakást a szövetkezet részére kell értékesíteni.
(3) A kizárt tag köteles a lakást kiüríteni. Amennyiben a kizárt szövetkezeti tag a szövetkezeti lakást - az erre megállapított határidőn belül - nem bocsátja a szövetkezet rendelkezésére, vele szemben a 35/1956. (IX. 30.) MT rendelet 80. §-ában foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
Vhr. 28. § A kizárt szövetkezeti tag részére a szövetkezeti lakás kiürítése után - az elkobzás esetét kivéve - vissza kell utalni a szövetkezeti lakás árának törlesztésére általa befizetett összegnek a lakáshasználat következtében beállott értékcsökkenés levonása után fennmaradó részét.
Vhr. 29. § A vételi jog gyakorlása esetén [R. 14. § (5) bekezdés, R. 15. § (2) bekezdés] az igazgatóság a Vhr. 24. § (2) és (3) bekezdésében foglaltak szerint köteles eljárni.
Pénzügyi lebonyolítás
R. 16. §
(1) A lakásszövetkezeti építkezés finanszírozása, bankszerű ellenőrzése és a lakásszövetkezetekkel összefüggő hitelműveletek pénzügyi lebonyolítása a Takarékpénztár feladata.
(2) A lakásszövetkezetek kötelesek pénzeszközeiket a Takarékpénztárnál vezetett kamatmentes számlán tartani.
(3) A lakásszövetkezeti tagokat terhelő kölcsöntartozás erejéig a lakás telekkönyvi albetétében a Takarékpénztár javára jelzálogjogot kell bekebelezni és a tartozás fennállása idejére elidegenítési és terhelési tilalmat kell feljegyezni.
(4) A vállalatok az engedményezés alapján kötelesek az esedékes törlesztőrészleteket a lakásszövetkezeti tag illetményéből levonni és a tartozás törlesztésére a Takarékpénztárhoz átutalni. A törlesztő részletek levonásáért és haladéktalan átutalásáért a vállalatok anyagilag is felelősek.
(5) A felújítási alapot [11. § (3) bekezdés], illető befizetések elmulasztása a kölcsöntörlesztő részletek megfizetése elmulasztásának következményeit vonja maga után.
Vhr. 30. § A lakásszövetkezeti építkezések költségeire a népgazdasági tervben évenként biztosított hitelt - az Építésügyi Minisztérium által közölt tanácsi bontásban - a Takarékpénztárnál kell megnyitni. Az építkezések pénzügyi lebonyolításával és bankszerű ellenőrzésével kapcsolatban a Takarékpénztárt ugyanaz a jogkör illeti meg, mint a Beruházási Bankot az általa finanszírozott építkezések tekintetében. A szövetkezeti építkezések pénzügyi lebonyolításával az állami beruházásokra érvényes szabályok az irányadók,
Vhr. 31. § A lakásszövetkezet számláit, valamint a lakásszövetkezeti tagok egyéni kölcsönszámláit a Takarékpénztárnak a szövetkezeti ház helye szerint illetékes fiókja vezeti,
Vhr. 32. § (1) A lakásár megfizetésére a Takarékpénztár által nyújtott kölcsön első törlesztő részlete a lakás birtokbaadását követő hónap 1. napján esedékes.
(2) A lakásszövetkezet tagja a havonta esedékes törlesztő részleteket a tárgyhónap 10, napjáig köteles megfizetni.
Vhr. 33. § (1) Ha a szövetkezeti tag fizetési kötelezettségét nem, vagy csak késedelmesen teljesíti, az igazgatóság - a Takarékpénztár megkeresése alapján - köteles a tagot vállalt kötelezettségének pontos teljesítésére felhívni.
(2) Ha lakásszövetkezeti tag törlesztési kötelezettségét nem teljesíti, a Takarékpénztár az illetményengedményezés [R. 5. § (4) bekezdés c) pont] alapján, a munkáltatótól kérheti az esedékessé vált törlesztő részleteknek a tag illetményeiből (munkabéréből) való levonását, s a levont összegnek a Takarékpénztárhoz való átutalását. A munkáltató köteles a levont részleteket, késedelem nélkül, legkésőbb a hó 10. napjáig a Takarékpénztárhoz a tag tartozásának törlesztésére átutalni.
(3) A lakásszövetkezeti tag fizetési késedelem esetén a lejárt részletek után évi 6% késedelmi kamatot is köteles fizetni.
Vhr. 34. § (1) Ha a szövetkezeti tag hátralékos tartozásának rendezése nincs biztosítva (pl. munkaviszonya megszűnt, illetményét más korábbi rangsorú letiltások terhelik stb.) a Takarékpénztár a szövetkezet igazgatóságától kérheti az adósnak a szövetkezeti tagok sorából való kizárását. Az igazgatóság köteles a kizárás iránti javaslatot a legközelebbi közgyűlés elé terjeszteni.
(2) Ha az igazgatóság a kizárási javaslatot nem terjeszti a közgyűlés elé, a közgyűlés ösz-szehívása iránt az építési osztály intézkedik.
(3) Ha a közgyűlés a fizetési kötelezettségét nem teljesítő szövetkezeti tagot nem zárja ki, az építési osztály a jogszabálysértő határozatot megsemmisíti.
Egyéb rendelkezések
R. 17. §
(1) A lakásszövetkezetek feletti főfelügyeletet -a pénzügyi vonatkozású kérdésekben a pénzügyminiszterrel egyetértésben - az építésügyi miniszter, a felügyeletet pedig a tanács végrehajtó bizottsága illetékes szakigazgatási szerve gyakorolja.
(2) A jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba. A végrehajtásáról és a mintaalapszabályok megállapításáról az építésügyi miniszter és a pénzügyminiszter együttesen gondoskodik. A lakásszövetkezeti házak telekkönyvezésével kapcsolatos szabályokat az igazságügyminiszter állapítja meg.
Vhr. 35. § (1) A lakásszövetkezetek felett felügyeletet - pénzügyi vonatkozású kérdésekben a Takarékpénztár illetékes szervével egyetértésben - a Fővárosi Tanács VB. VIII. Városrendezési és Építészeti osztálya, valamint a megyei és városi tanácsok végrehajtó bizottságainak építési és közlekedési osztálya gyakorolja.
(2) Ha a közgyűlés határozata jogszabályba, vagy az alapszabályba ütközik, az ügyész, továbbá a határozat meghozatalától számított harminc (30) napon belül bármelyik lakásszövetkezeti tag kérheti a felügyeletet gyakorló államigazgatási szervtől a határozat megsemmisítését.
Vhr. 36. § A jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba,
Trautmann Rezső s. k.,
építésügyi miniszter
Antos István s. k.,
pénzügyminiszter
Melléklet a 2/1959. (V. 28.) ÉM-PM számú együttes rendelethez
ALAPSZABÁLY MINTA
...........................lakásszövetkezet alapszabálya
I.
A lakásszövetkezet elnevezése, célja
1. A lakásszövetkezet elnevezése: ......................................................lakásszövetkezet.
Székhelye: ..........................................
Tagjainak száma: ..............................
2. A lakásszövetkezet a dolgozók önkéntes társulása abból a célból, hogy
a) saját megtakarításaik, valamint az állam által nyújtott kedvezmények felhasználásával saját otthonhoz jussanak,
b) a lakásszövetkezeti ház (házak) rendeltetésszerű használatáról, kezeléséről, karbantartásáról és felújításáról együttesen gondoskodjanak.
3. A lakásszövetkezet határozatlan időre alakul.
II.
A lakásszövetkezet megalakulása, képviselete, hirdetményeinek közzététele, aláírási jogosultság
4. A lakásszövetkezet megalakul, ha az alakuló közgyűlés az alapszabályt elfogadta és a tanács végrehajtó bizottságának a felügyeletet ellátó építésügyi szakigazgatási szerve (a továbbiakban: építési osztály) az alapszabályt jóváhagyta, a lakásszövetkezetet nyilvántartásba vette, s erről a lakásszövetkezetet határozatban értesítette.
A szövetkezet a nyilvántartásba vétellel - az alakuló közgyűlés időpontjára visszaható hatállyal - jön létre.
5. A lakásszövetkezet jogi személy; hatóságokkal és harmadik személyekkel szemben az igazgatóság elnöke képviseli.
6. A lakásszövetkezet hirdetményeit a közgyűlés által meghatározott helyen (pl. a lakásszövetkezeti házak kapualja) kifüggesztés útján nyolc (8) napon át közszemlére kell tenni,
7. A lakásszövetkezet nevében aláírásra az igazgatóság elnöke - akadályoztatása esetén helyettese - és az igazgatóság egy tagja együttesen jogosult. Aláíráskor a lakásszövetkezet elnevezését is fel kell tüntetni.
A lakásszövetkezet nevében aláírásra jogosultakat képviseleti könyvben kell nyilvántartani.
III.
A lakásszövetkezeti tagság
8. A lakásszövetkezet tagja állami, szövetkezeti, társadalmi szerv, vállalat, hivatal, intézmény (továbbiakban: vállalat) bérből (fizetésből) élő olyan dolgozója lehet, akinek a szövetkezeti tagok sorába való felvételét a vállalat vezetője és szakszervezeti bizottsága, munkához való viszonya, magatartása, szociális körülményei, jövedelmi és lakásviszonyai vizsgálata alapján javasolja.
A tagok felvételéről első ízben az alakuló közgyűlés, a szövetkezet megalakulása után - a közgyűlés felhatalmazása alapján - az igazgatóság határoz.
A tag felvételére vonatkozó döntésről a felvételre javasolt dolgozót a döntéstől számított nyolc (8) napon belül írásban kell értesíteni.
9. A lakásszövetkezetnek nem lehet tagja az, aki - vagy együttélő házastársa -:
a) tulajdonosa olyan állandó lakás célját szolgáló háznak, öröklakásnak, amely jogos lakásigényét kielégíti,
b) korábbi jogszabályok alapján szervezett lakásépítő szövetkezetnek [2.012/1950. (VI. 10.) számú minisztertanácsi határozat], vagy a jelen rendelet alapján alakult lakásszövetkezetnek már tagja, és a szövetkezeti lakás jogos lakásigényét kielégíti,
c) a Népköztársaság, vagy a népgazdaság ellen büntettet követett el, s emiatt jogerősen elítélték.
10. A lakásszövetkezeti tagok sorába azt a dolgozót lehet felvenni, aki:
a) a tagságra nézve megállapított feltételeknek megfelel, a felvételét a vállalata javasolja;
b) teljesítette azokat a feltételeket, amelyeket a jogszabály [20/1959. (IV. 16.) Korm. rendelet 5. §-a, illetőleg a 2/1959. (V. 23.) ÉM-PM együttes rendelet 7. § (3) bekezdés] a tagfelvétellel kapcsolatban megállapít.
11. A lakásszövetkezeti tagság megszűnik:
a) a lakás elidegenítésével,
b) a tag halálával,
c) kizárással.
12. A lakásszövetkezeti tag lakását élők közötti jogügylettel elidegenítheti (eladhatja, elajándékozhatja, elcserélheti) olyan személy részére, aki a szövetkezeti tagokra előírt feltételeknek megfelel. vállalja mindazokat a kötelezettségeket, amelyek az átruházót, mint szövetkezeti tagot terhelik és a kölcsöntartozás átvállalásához a Takarékpénztár hozzájárul, végül, akit a lakásszövetkezet - vállalata javaslata alapján - tagjai sorába felvesz.
A lakásszövetkezeti tagnak az elidegenítésre vonatkozó szándékát az igazgatóságnak írásban kell bejelenteni. Az igazgatóságnak a bejelentés beérkezésétől számított 30 napon belül meg kell nevezni azt a személyt, akinek javára a lakásszövetkezetet megillető elővásárlási joggal élni kíván, illetve határoznia kell a lakásszövetkezeti tag által javasolt személynek tagfelvételéről.
13. A tag elhalálozása esetén örökösét - amennyiben a szövetkezeti tagságra előírt feltételeknek megfelel, - kérelmére a tagok sorába fej kell venni.
Ha az örökös a lakásszövetkezeti tagságra megállapított feltételeknek nem felel meg, vagy felvételét a hagyaték átadásától számított hat hónapon belül nem kéri, a szövetkezetet a lakás tekintetében vételi jog illeti meg. Ebben az esetben az igazgatóságnak a vételi jog megnyílásától számított 30 nap alatt írásban kell megneveznie azt a személyt, akinek a javára a lakásszövetkezetet megillető vételi joggal élni kíván.
A lakásban lakó túlélő házastársat, továbbá a kiskorú örököst a lakásszövetkezet tagjául okkor is fel kell venni, ha a szövetkezeti tagsághoz szükséges feltételeknek nem felel meg.
14. A közgyűlés kizárja a szövetkezet tagjai közül azt:
a) akit a bíróság a Népköztársaság, vagy a népgazdaság ellen elkövetett bűntett miatt jogerősen elítélt;
b) akinek lakását a bíróság jogerős ítélettel elkobozta;
c) aki a kölcsöntörlesztő részleteket nem fizeti, vagy a lakással kapcsolatos fizetési kötelezettségének nem tesz eleget.
Ha a közgyűlés a tagot kizárta, a lakásszövetkezetet a lakás tekintetében vételi jog illeti meg. Ha a szövetkezeti lakást a bíróság jogerős ítélettel elkobozta, a lakásszövetkezet nevezi meg azt a személyt, aki az elkobzott lakás megvásárlására jogosult.
15. Az igazgatóság köteles a tagokról nyilvántartást vezetni. A nyilvántartásban fel kell tüntetni a tag nevét, foglalkozását, a lakás pontos megjelölését (ajtószám, szobaszám) és azt az arányt, amely szerint a tag a kezelés és karbantartás költségeihez hozzájárulni köteles. A nyilvántartásban fel kell tüntetni a tagságban beállott minden változást.
IV.
A tagok jogai és kötelességei
16. A szövetkezeti tagnak joga van a közgyűlésen megjelenni, ott felszólalni és szavazni. Résztvesz a szövetkezet tisztségviselőinek megválasztásában és - ha vele szemben kizáró ok nem áll fenn - bármely tisztségre megválasztható.
17. A szövetkezeti lakás a tag személyi tulajdona és azt a tag nevén telekkönyvi albetétben tartják nyilván.
A házhely, a lakásszövetkezeti házban levő nem lakás céljára szolgáló helyiségek, a házfelügyelői lakás, valamint az épületnek közös használatra szolgáló részei és felszerelései a szövetkezet tulajdonában állanak, ezeket a telekkönyvi törzsbetétben tartják nyilván.
A szövetkezeti tag az épületnek közös használatra szolgáló részeit, felszereléseit (mosókonyha, pince, lift stb.) az érvényben levő rendelkezések korlátai között, a többi szövetkezeti tagot megillető használat sérelme nélkül szabadon használhatja. Egyik szövetkezeti tag használati jogát sem lehet hozzájárulása nélkül elvonni, vagy korlátozni.
18. A szövetkezeti lakásban csak a szövetkezeti tag és hozzátartozói lakhatnak. Az igazgatóság - a tag kérelmére - indokolt esetben engedélyt adhat ahhoz, hogy a tag tartós távolléte, áthelyezése stb. idejére a lakást bérbeadhassa, használatát átengedhesse. Nem szükséges az igazgatóság engedélye albérlő tartásához.
19. A szövetkezeti tagok kötelesek a személyi tulajdonukban álló lakást rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban tartani. A használat során a szövetkezeti tagok a lakásukat, valamint az épületnek közös használatra szolgáló részeit kímélni tartoznak. Azt a tagot, aki az épületnek közös használatra szolgáló részeit, felszerelési tárgyait megrongálja, a közgyűlés az okozott kár megtérítésére kötelezi.
20. A lakásszövetkezeti házak kezelésének és karbantartásának, valamint felújításának költségeit a lakásszövetkezeti tagok, lakásuk alapterületének a ház szövetkezeti lakásainak összterületéhez viszonyított aránya szerint viselik.
Ha a szövetkezeti házban állami, vagy szövetkezeti szerv használatában álló üzlethelyiség van, a kezelés, karbantartás és felújítás költségeinek az üzlethelyiségre eső arányos részét az üzlethelyiség használója viseli.
A kezelési és karbantartási költségek előirányzatát a szövetkezet közgyűlése házanként külön-külön köteles megállapítani. A szövetkezet tagjai a havi törlesztőrészletekre felosztott kezelési és karbantartási költségelőleget - ideértve a házfelügyelő alkalmazásával járó költségeket is - kötelesek havonként, legkésőbb a tárgyhó 10. napjáig a lakásszövetkezetnek a Takarékpénztárnál vezetett számlájára befizetni.
A tagok a lakásszövetkezeti ház felújítási költségeinek fedezéséhez szükséges felújítási hozzájárulást ugyancsak havi egyenlő részletekben kötelesek - legkésőbb a tárgyhó 10. napjáig - a lakásszövetkezetnek a Takarékpénztárnál vezetett számlájára befizetni.
21. A lakásszövetkezeti tag köteles a lakásár esedékes törlesztő részleteit esedékességkor pontosan és hiánytalanul a lakásszövetkezetnek a Takarékpénztárnál vezetett számlájára befizetni.
22. Ha a lakásszövetkezeti tag, akár a Takarék-pénztárral, akár a szövetkezettel szemben fennálló fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, az igazgatóság köteles a tagot vállalt fizetési kötelezettségeinek teljesítésére felhívni. Ha a szövetkezeti tag fizetési kötelezettségének felszólítás ellenére sem tesz eleget, az igazgatóság köteles a közgyűlésnek a tag kizárására javaslatot tenni.
Ha az igazgatóság a kizárási javaslatot nem terjeszti a közgyűlés elé, a közgyűlés összehívása iránt az építési osztály intézkedik.
V.
Elszámolás a taggal, illetve örökösével, a lakásszövetkezeti tagság megszűnése esetén
23. A szövetkezeti lakás elidegenítése, továbbá kizárás esetén a volt szövetkezeti tag köteles a szövetkezeti lakást haladéktalanul kiüríteni és a szövetkezet által felvett új tag rendelkezésére bocsátani. Azzal szemben, akinek a szövetkezeti lakásra vonatkozó használati joga megszűnt - a lakás kiürítésének elmulasztása esetén - a 35/1956. (IX. 30.) MT rendelet 80. §-ának (6) be-kezdésében foglaltak szerint kell eljárni.
24. A tagság megszűnése esetén a volt szövetkezeti tag, illetőleg a tagok sorába fel nem vett örökös - a lakás kiürítése után - a lakásából az általa ténylegesen befizetett összeget igényelheti vissza, levonva a lakás használata következtében beállott értékcsökkenést. Ha a bíróság a szövetke-zeti lakást jogerős ítéletével elkobozta, a volt szövetkezeti tag visszatérítési igényt nem támaszthat.
VI.
A szövetkezet szervei
25. A szövetkezet szervei:
a) a közgyűlés,
b) az igazgatóság,
c) a felügyelő bizottság.
26. A lakásszövetkezet legfőbb szerve a közgyűlés, amelyet a tagok összessége alkot. Évenként legalább egy közgyűlést kell tartani.
A közgyűlést az igazgatóság hívja össze. A lakásszövetkezet évi rendes közgyűlését legkésőbb a tárgyévet követő év március 31. napjáig kell meg-tartani.
Rendkívüli közgyűlést kell összehívni, ha az igazgatóság, illetőleg a felügyelőbizottság a lakásszövetkezet érdekében azt szükségesnek tartja, vala-mint akkor is, ha a szövetkezeti tagok 10%-a, de legalább öt tag, illetőleg a felügyeletet gyakorló építési osztály a rendkívüli közgyűlés összehívását írásban kéri.
27. A közgyűlés meghívóját - a napirenddel együtt - a közgyűlés előtt nyolc (8) napon át a szövetkezeti házak hirdető tábláin ki kell függeszteni. A közgyűlésre a Takarékpénztár illetékes fiókjának képviselőjét is meg kell hívni.
A meghívónak tartalmaznia kell a közgyűlés tárgysorozatát, megtartásának helyét és idejét. Alapszabálymódosítás esetén fel kell tüntetni a módosítani kívánt szakaszok számát és a módosító indítvány lényegét. Az évi rendes közgyűlés meghívójában közölni kell azt is, hogy az igazgatóság évi jelentését a tagok a közgyűlést megelőző nyolc napon át hol tekinthetik meg.
28. A közgyűlés határozatképes, ha azon a tagoknak legalább fele jelen van. Ha a közgyűlés a megjelent tagok száma miatt nem határozatképes, az igazgatóság által 30 napon belüli időpontra összehívott újabb közgyűlés az előző közgyűlés napirendjére kitűzött ügyekben a megjelent tagok számára tekintet nélkül határozatképes. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a minősített többség döntésére fenntartott ügyekre,
29. A közgyűlésen minden tagnak egy szavazata van. A szövetkezeti tag a közgyűlésen személyesen, vagy meghatalmazott útján szavazhat. Meghatalmazottként csak szövetkezeti tag járhat el. A meghatalmazást írásba kell foglalni, egy meghatalmazott legfeljebb másik két szövetkezeti tag meghatalmazottjaként járhat el.
A közgyűlés határozatait általában egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. Az alábbi f), g) és i) pontokban megjelölt tárgyak felett a közgyűlés érvényesen csak abban az esetben határozhat, ha a jelenlevő tagok legalább kétharmada a javaslat mellett szavaz.
A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
a) az igazgatóság és a felügyelő bizottság tagjainak megválasztása, felmentése, illetőleg visszahívása,
b) az igazgatóság évi jelentésének és zárszámadásának megvizsgálása; határozathozatal az igazgatóság és a felügyelő bizottság jelentése és a zárszámadás felett,
c) a szövetkezeti házak karbantartásával járó költségek előirányzatának jóváhagyása,
d) a szövetkezeti ház felújításával kapcsolatban elvégzendő munkák meghatározása, a költségek és a fizetendő felújítási hozzájárulás mértékének megállapítása,
e) hozzájárulás a szövetkezeti házak kezelésével összefüggő ügyleteken túlmenő kötelezettségek vállalásához,
f) az alapszabály megállapítása, módosítása,
g) határozat a szövetkezetnek más szövetkezettel való egyesülése, illetőleg a lakásszövetkezetnek több önálló szövetkezetté való szétválása tárgyában,
h) határozat a tagfelvétel tárgyában, illetőleg felhatalmazás az igazgatóság részére tagfelvételi kérelmek tekintetében való döntésre,
i) egyes szövetkezeti tagok kizárása tárgyában az igazgatóság által tett javaslatok feletti határozathozatal,
j) mindaz, amit jogszabály, vagy az alapszabály a közgyűlés hatáskörébe utal.
30. A közgyűlésen az igazgatóság elnöke, vagy helyettese elnököl.
A közgyűlés lefolyásáról és a hozott határozatokról jegyzőkönyvet kell készíteni és ahhoz a köz-gyűlésen megjelent szövetkezeti tagok nevét feltüntető jelenléti ívet kell csatolni. A jegyzőkönyvet és a jelenléti ívet az elnök, az általa kijelölt jegyzőkönyvvezető és a közgyűlés által e célra kijelölt két tag írja alá.
A közgyűlési jegyzőkönyvnek azt a részét, amely az Országos Takarékpénztár megkeresése alapján valamely tag kizárására vonatkozó javas-lat tárgyalásával és a meghozott határozattal foglalkozik, kivonatos másolatban meg kell küldeni a Takarékpénztár illetékes fiókjának. A kivonatos másolatot is az elnök, a jegyzőkönyvvezető és két hitelesítő írja alá.
31. Az igazgatóság a közgyűlés által a szövetkezet tagjai közül három évi időtartamra megválasztott legalább három, legfeljebb hét tagból áll,
Az igazgatóság tagjai közül elnököt és elnökhelyettest választ.
Az igazgatóság tagjai munkájukért díjazásban nem részesíthetők.
32. Az igazgatóság irányítja a lakásszövetkezet működését. Hatáskörébe tartozik minden olyan ügy, amely nem tartozik a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.
Az igazgatóság feladata különösen a lakásszövetkezeti házak kezelése, a kezelési, karbantartási és felújítási költségek előirányzatának elkészítése, a költséghányad és a felújítási hozzájárulás beszedése, a szövetkezeti ház kezelésével járó költségek utalványozása, a házfelügyelő alkalmazásai munkaviszonyának megszüntetése, a közgyűlés felhatalmazása alapján a tagok felvétele, a szövetkezetet megillető elővásárlási és vételi jog gyakorlása, a szövetkezet évi zárszámadásának elkészítése, a rendes és rendkívüli közgyűlések összehívása stb.
33. Az igazgatóság, a szükséghez képest - általában negyedévenként - tart ülést. Az igazgatósági ülést az elnök hívja össze. Az ülés akkor határozatképes, ha az igazgatóság valamennyi tag-ját kellő időben meghívták és az ülésen az elnök, illetve elnökhelyettesen kívül az igazgatósági tagok legalább fele jelen van.
Az igazgatósági ülésen az elnök, illetve helyettese elnököl.
Az igazgatóság határozatait szótöbbséggel hozza, Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.
Az igazgatóság üléseiről a felügyelő bizottságot is értesíteni kell. A felügyelő bizottság az igazgató-sági ülésen, bármely tagja útján képviseltetheti magát, a felügyelő bizottság tagja az igazgatósági ülésen tanácskozási joggal vesz részt, szavazati joga nincs.
34. A felügyelő bizottság a közgyűlés által a tagok sorából három évre választott három tagból áll.
A felügyelő bizottság tagjai a működésükért díjazásban nem részesíthetők.
35. A felügyelő bizottság feladata a lakásszövetkezet ügyvitelének ellenőrzése. A felügyelő bizottság tájékozódik a lakásszövetkezet minden fontosabb ügyéről, e célból az igazgatóságtól bármikor felvilágosítást követelhet.
A felügyelő bizottság a lakásszövetkezet könyveit, iratait, pénztárát bármikor felülvizsgálhatja, félévenként legalább egyszer megvizsgálni köteles. Évenként egyszer köteles megvizsgálni a lakásszövetkezet házkezelésének rendjét, a házak állapotát, karbantartását.
A felügyelő bizottság az igazgatóságnak a közgyűlés elé terjesztett jelentését és indítványait előzetesen megvizsgálja és vizsgálatának eredményéről a közgyűlésnek jelentést tesz.
A felügyelő bizottság működéséről köteles évenként egyszer a közgyűlésnek beszámolni.
Ha a felügyelő bizottság a lakásszövetkezet ügyeinek vizsgálatánál azt állapítja meg, hogy az észlelt szabálytalanságok a szövetkezeti vagyont veszélyeztetik, vagy a lakásszövetkezetnek kárt okoznak, köteles az igazgatóságtól rendkívüli közgyűlés haladéktalan összehívását kérni. A felügyelő bizottság az észlelt szabálytalanságokról a felügyeleti szervnek is köteles jelentést tenni.
36. Az igazgatóság és a felügyelő bizottság tagjai felelősek azért a kárért, amelyet működésük körében a jogszabályok, vagy az alapszabály megszegésével okoztak. Ha a károkozás szándékos magatartásiból ered a felelősség egyetemleges, egyéb vétkes magatartásból okozott kárért közrehatásuk arányában felelősek.
Mentesül a felelősség alól az, aki a kártokozó határozat meghozatalában, vágy a kártokozó intézkedés megtételében nem vett részt, továbbá, aki részt vett ugyan, de a határozat ellen szavazott, illetőleg az intézkedés ellen tiltakozott.
37. Az igazgatóság és a felügyelő bizottság tagjai nem állhatnak egymással házastársi fel- vagy lemenő ágon, illetve oldalágon elsőízig rokoni kapcsolatban.
38. Az igazgatóságot és a felügyelő bizottságot, illetve annak egyes tagjait a közgyűlés visszahívhatja.
VII.
Zárszámadás
39. A lakásszövetkezet számadási éve azonos a naptári évvel. Az első elszámolási időszak .......... napján kezdődik és az év december hó 31, napjáig tart.
Az igazgatóság köteles évenként az elszámolási időszak végével, zárszámadást készíteni, s az évi rendes közgyűlés elé terjeszteni.
A zárszámadásban az igazgatóság köteles elszámolni a beszedett kezelési és karbantartási költségek felhasználásáról, a felújítási alap bevételeiről és kiadásairól, valamint az esetleges egyéb bevételekről és kiadásokról.
40. Az igazgatóság köteles minden év végén a lakásszövetkezet vagyontárgyairól leltárt felvenni.
VIII.
A lakásszövetkezet felügyelete
41. A lakásszövetkezet feletti főfelügyeletet az építésügyi miniszter, a felügyeletet pedig Budapesten a Fővárosi Tanács végrehajtó bizottságának VIII. Városrendezési és Építészeti osztálya, vidéken a megyei és városi tanács végrehajtó bizottságának építési és közlekedési osztálya gyakorolja, pénzügyi vonatkozású kérdésekben a Takarékpénztár illetékes szervével egyetértésben.
A felügyeletet ellátó építésügyi szakigazgatási szerv a közgyűlés határozatát, amennyiben az jogszabályba, vagy az alapszabályba ütközik, az ügyész, illetőleg a határozat meghozatalától számított 30 napon belül a szövetkezet bármelyik tagja kérelmére megsemmisítheti.
42. A lakásszövetkezet pénzeszközeit a Takarékpénztárnál vezetett számlán tartja.
A Takarékpénztár az általa vezetett szövetkezeti számla alapján a szövetkezet ügykezelését, könyvvezetését, számadását, leltárát bármikor felülvizsgálhatja.