1963. évi 22. törvényerejű rendelet

a rendőrség fegyverhasználati jogáról

A Magyar Népköztársaság rendőrségének joga és kötelessége, hogy kivételesen indokolt esetben fegyvert használjon, ha ezt a törvényesség következetes érvényrejuttatása, a közbiztonság, a közrend és az állampolgárok jogainak védelme, valamint a bűnözés elleni küzdelem feltétlenül megköveteli.

Annak érdekében, hogy a rendőr a fegyverhasználati jogát és kötelességét megfelelően gyakorolja, illetőleg teljesítse, a Népköztársaság Elnöki Tanácsa a következőket rendeli:

Általános rendelkezések

1. § (1) A rendőrség állományában szolgálatot teljesítő személyt (a továbbiakban: rendőrt) - e törvényerejű rendelet keretei között - szolgálata jogszerű teljesítése során fegyverhasználati jog illeti meg. A rendőr a fegyverét csak végső esetben használja, ha ez feladatának teljesítéséhez elkerülhetetlenül szükséges.

(2) Fegyveren - e törvényerejű rendelet alkalmazása során - lőfegyvert és robbanófegyvert kell érteni. Ha a rendőr fegyvere használhatatlanná vált, a támadás váratlan, vagy a rendőr szolgálati fegyver nélkül lép fel, minden más tárgy a fegyverrel esik egy tekintet alá. A fegyverhasználat e fegyvereknek személy elleni alkalmazását jelenti.

2. § A rendőr fegyvert saját elhatározásából vagy parancsra használhat. Zárt rendőri egység fegyverhasználata csak parancsra történhet.

A fegyverhasználat esetei

3. § A rendőr - az 1. és 2. §-ban foglalt általános rendelkezéseknek megfelelően - fegyvert használ

a) súlyos bűntett elkövetésének megakadályozására;

b) súlyos bűntett elkövetésével alaposan gyanúsítható személy elfogására;

c) a büntető eljárás vagy a büntetés végrehajtása során a hatóság őrizetéből megszökött személy kézrekerítésére;

d) a közbiztonságra és a közrendre súlyos veszélyt jelentő csoportosulás szétoszlatására;

e) a mások élete ellen irányuló vagy mások testi épségét súlyosan veszélyeztető támadás, illetőleg az ilyen támadással közvetlenül fenyegető magatartás elhárítására;

f) a saját élete, testi épsége vagy személyes szabadsága ellen intézett támadás, illetőleg az ilyen támadással közvetlenül fenyegető magatartás elhárítására;

g) az intézkedését tettlegesen akadályozó ellenszegülés leküzdésére.

4. § A 3. §-ban felsorolt esetekben nincs helye fegyverhasználatnak,

a) ha olyan személy életét vagy testi épségét is veszélyezteti, akivel szemben a fegyverhasználat feltételei nem állnak fenn;

b) gyermek és terhes nő ellen.

A fegyverhasználatot megelőző intézkedések

5. § Az egyes személyekkel szemben történő fegyverhasználatot meg kell előznie:

a) felhívásnak, hogy a személy a rendőr intézkedésének engedelmeskedjék;

b) más személy segítségül hívásának;

c) kényszerítő intézkedéseknek (kéz rátétel, gumibot használat stb.);

d) figyelmeztetésnek, hogy fegyverhasználat következik;

e) figyelmeztető lövésnek.

6. § A csoportosulással szemben történő fegyverhasználatot meg kell előznie:

a) a csoportosulás megszüntetésére való felhívásnak;

b) az oszlató alakzatok és eszközök alkalmazásának;

c) figyelmeztetésnek, hogy fegyverhasználat következik;

d) figyelmeztető lövésnek.

7. § A fegyverhasználatot megelőző intézkedések részben, vagy teljesen mellőzhetők, ha az eset összes körülményei folytán a megelőző intézkedésekre már nincs idő és a késedelem súlyos következményekkel járhat.

A fegyverhasználat módja

8. § (1) A fegyverhasználat során lehetőleg kerülni kell az élet kioltását.

(2) Ha a fegyverhasználat a célját elérte, további alkalmazásának helye nincs.

(3) A fegyverhasználat után a sérültet elsősegélyben kell részesíteni és gondoskodni kell orvosi ellátásáról.

Vegyes rendelkezések

9. § E törvényerejű rendelet nem érinti a büntető törvénykönyv 25. §-ában szabályozott jogos védelemre vonatkozó rendelkezések alkalmazását.

10. § A jogtalan fegyverhasználat és a kötelező fegyverhasználat elmulasztása büntetőjogi vagy fegyelmi felelősséget von maga után.

11. § Az illetékes miniszterek felhatalmazást kapnak, hogy a felügyeletük alá tartozó fegyveres testületek és rendészeti szervek fegyverhasználati jogát e törvényerejű rendelet alapján - a belügyminiszterrel egyetértésben - szabályozzák.

Hatálybalépés

12. § (1) E törvényerejű rendelet az 1964. évi január hó 1. napján lép hatályba; végrehajtásáról a belügyminiszter gondoskodik.

(2) E törvényerejű rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti:

a rendőrség, valamint a fegyveres testületek, rendészeti szervek fegyverhasználati jogára vonatkozólag a felszabadulás előtt kibocsátott valamennyi jogszabály; a magyar államrendőrség budapesti főkapitányságának szervezetéről és az államrendőrséget érintő egyes kérdésekről szóló 8490/1945. (IX. 25.) ME számú rendelet még hatályban levő 11. §-a, továbbá a pénzügyőrség állományának rendezéséről, valamint szervezeti és szolgálati szabályainak módosításáról szóló 13100/1947. (XI. 9.) Korm. számú rendelet.

Dobi István s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Kiss Károly s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára