13100/1947. (XI. 9.) Korm. rendelet

a pénzügyőrség állományúnak rendezése, valamint szervezeti és szolgálati szabályainak módosítása tárgyában

A magyar köztársaság kormánya az 1946. XVI. tc. 1. §-ában foglalt és legutóbb az 1947. XVI. törvénycikkel meghosszabbított felhatalmazás alapján a következőket rendeli:

1. §

A pénzügyőrség állománycsoportjai

Felhatalmaztatik a pénzügyminiszter, hogy a pénzügyőrségei - eddigi állománycsoportjainak összevonásával - tiszti és segédtiszti állománycsoportokra tagozza és a rangfokozati elnevezéseket saját hatáskörében állapítsa meg. A pénzügyminiszter honvédségi rangfokozati elnevezéseket csak a honvédelmi- és belügyminiszterrel egyetértésben alkalmazhat.

2. §

Felvétel a pénzügyőrséghez

(1) A pénzügyőri testületbe csak a tizennyolcadik életévét betöltött, huszonnégyévesnél nem idősebb, a középiskola IV. osztályának megfelelő vagy ennél magasabb iskolai végzettséggel rendelkező, a honvédség kötelékében katonai kiképzési nyert, feddhetetlen előéletű, nőtlen, magyar állampolgár vehető fel, még pedig csak a segédtiszti állományba, próba-pénzügyőr minőségben. A más állami szolgálatba átlépett, vagy ideiglenesen nyugalomba helyezett pénzügyőröknek tényleges pénzügyőri szolgálatba visszavételénél a huszonnegyedik életév betöltése és a nős állapot nem akadály.

(2) A pénzügyminiszter a honvédelmi miniszterrel egyetértésben állapítja meg azokat a módozatokat, melyek mellett a pénzügyőri szolgálatra kiválasztott ifjak a rendes tényleges katonai szolgálati kötelezettségüknek tizenhetedik életévük betöltése után, de meg az állításköteles életkoruk elérése előtt eleget tehetnek.

(3) A pénzügyőri tiszti állománycsoportba csak középiskolai érettségivel vagy ennél magasabb iskolai végzettséggel rendelkező és felsőfokú (tiszti) pénzügyőri szakvizsgát tett pénzügyőri segédtiszt nevezhető ki. A középiskolai végzettség követelménye alól kiváló minősítésű és tiszti állás betöltésére minden tekintetben alkalmas pénzügyőri segédtiszteknek - a tiszti vizsgára bocsátás alkalmával -a pénzügyminiszter felmentést adhat. A középiskolai végzettséggel nem rendelkező, felmentésben részesített segédtisztek száma nem haladhatja meg a tiszti vizsgára bocsátandók számának 10%-át.

3. §

Előléptetés és kinevezés

(1) A pénzügyőri alkalmazott szolgálatát a XII. fizetési osztály 3. fokozatában kezdi és - a soronkívül kinevezés eseteit kivéve - mindaddig, amíg a segédtiszti állományban a VIII. fizetési osztály 1. fokozatát, a tiszti állományban a VII. fizetési osztály 1. fokozatát eléri, nyolc-nyolc évi várakozási idő után lép a közvetlen következő magasabb fizetési osztály 3. fokozatába. A segédtiszti állományban a VIII. fizetési osztályig bezárólag, a tiszti állományban a VII. fizetési osztályig bezárólag az egyes fizetési osztályokon belül a 3. és 1. fizetési c) fokozatban a várakozási idő három-három év, a 2. fizetési fokozatban pedig két év.

(2) A segédtiszti állománycsoportba tartozó pénzügyőri alkalmazott a VII., a tiszti állománycsoportba tartozó pedig a VI. és V. fizetési osztályba csak személyi kiválasztáson alapuló kinevezéssel juthat. A 2500/1945. ME rendelet 2. §-a (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a segédtiszti állományból legfeljebb három fő nevezhető ki a VII. fizetési osztályba, a tiszti állományból pedig egy fő az V. fizetési osztályba. A segédtiszti állományban a VII., a tiszti állományban a VI. és V. fizetési osztályokon belül magasabb fizetési fokozatba három-három évi várakozási idő után lép elő a pénzügyőri alkalmazott.

(3) Magasabb fizetési osztálynak várakozási idővel történt elérése, az elért fizetési osztályhoz fűződő magasabb rangfokozat viselésére nem jogosít. Az a pénzügyőri alkalmazott, aki várakozási ideje alapján már magasabb fizetési osztályba jutott, mint ami rangfokozatához fűződik, az elért magasabb fizetési osztálynak megfelelő rangfokozat viselésére csak az esetben jogosult, ha arra a pénzügyminiszter előléptette.

4. §

Nyugdíjba beszámítható szolgálati idő

A jelen rendelet hatálybalépése után nyugalombahelyezésre kerülő pénzügyőri alkalmazottak beszámítható szolgálati idejének megállapításánál - az 1912. évi LXV. tc. 11. §-ában foglaltaknak megfelelően - a tényleges pénzügyőri szolgálatban eltöltött idő minden hét hónapját nyolc hónapnak kell számítani. A tiszti állományban eltöltött szolgálati idő csak az alkalmazott kérelmére számítható a fent meghatározott kedvezménnyel.

5. §

Fegyverzet

A pénzügyőrség fegyverzetét, a szolgálat követelményeinek megfelelően, a pénzügyminiszter a honvédelmi és belügyminiszterrel egyetértésben állapítja meg. A szolgálati fegyvereket a pénzügyminiszter hivatalból szolgáltatja ki.

6. §

A fegyver használata

(1) A pénzügyőrség fegyverviselésre jogosult tagja hivatásának jogszerű teljesítése közben fegyvert használni jogosult:

a) az ellene irányuló erőszakos támadás elhárítására;

b) szolgálatának végrehajtását veszélyes fenyegetéssel akadályozó ellenszegülés legyőzésére, ha az akadályozást más módon elhárítani nem lehet és ha az ellenszegülőt a fegyverhasználatra való figyelmeztetéssel ismételten felszólította az ellenállás megszüntetésére; a második felszólítás mellőzhető azzal szemben, aki az első felszólítás után vagy a közben erőszakos támadást kezd;

c) a vámhatár mentén végighúzódó öt kilométer széles területövön belül, a község külterületén vezető mellékúton, vagy tiltott úton éjjel - áruval vagy más szállítmánnyal nappal is - közlekedő, kellőnél több személyből álló csoport ama tagja ellen, aki a megállásra felszólító és fegyverhasználattal fenyegető kétszeri rákiállásra nem áll meg, hanem megfutamodik és feltartóztatására más mód nincsen;

d) ha hajósokat az országhatárt alkotó vizek hazai partjain, vagy azok közelében éjjel - fedett vagy megrakott vízijárművekkel pedig nappal is - gyanús körülmények között talál s ezek a fegyverhasználattal fenyegető kétszeri rákiáltásra meg nem állanak, illetőleg ebbeli szándékuknak kétségtelen bizonyítékát nem adják, hanem egyenkint vagy valamennyien menekülni igyekeznek.

(2) Az előbbi bekezdés c) és d) pontjában megbatározott esetekben tilos fegyvert használni az ellen a megfutamodott személy ellen, aki már túljutott az ország határán, vagy nappal csomagjait elhagyva menekül.

(3) A pénzügyminiszter a jelen rendelet korlátai között rendelettel állapítja meg a fegyverhasználat részletes szabályait, így különösen azt, hogy a fegyverhasználat módja és mértéke mikor felel meg a pénzügyőrsági szolgálat zavartalan ellátásához fűződő érdekeknek, úgyszintén azt is, hogy a pénzügyőrségnek mely tagjai milyen körülmények közölt, milyen fegyvert kötelesek szolgálatuk teljesítésekor viselni.

(4) Ha a fegyverhasználat nem esik az (1) bekezdés rendelkezései alá, vagy a (3) bekezdés alapján kiadott részletes szabályoknak nem felel meg, de az a jogos védelem szabályai szempontjából nem kifogásolható, a fegyver viselésére jogosult pénzügyőr javára a jogos védelem szabályait kell alkalmazni.

(5) A pénzügyőrség tagjainak fegyverhasználatából eredő bűnvádi ügyben az államügyészség és a bíróság soronkívül köteles eljárni.

7. §

Átmeneti rendelkezések

(1) Jelen rendelet végrehajtása céljából az 1947. évi október hó 31. napján tényleges szolgálatban álló minden pénzügyőri alkalmazottal 1947. évi november hó 1-i hatállyal be kell sorolni abba a fizetési osztályba és fizetési fokozatba, amely a beszámítható szolgálati ideje alapján a jelen rendelet 3. §-a szerint megilleti. A besorolásnál a pénzügyőri alkalmazott nem kerülhet alacsonyabb fizetési osztályba és fokozatba, mint amelybe a jelen rendelet hatálybalépésekor tartozik. A tiszti állománycsoportba tartozókat ugy kell besorolni, mintha a szolgálatukat a XI. fizetési osztály harmadik fokozatában kezdték volna.

(2) Az előbbi bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni annál az alkalmazottnál is, akit jelen rendelet hatálybalépése után a pénzügyminiszter nyugállományból a tényleges szolgálatba visszarendel.

(3) A fizetési osztályba sorolásnál beszámítható szolgálati idő megállapítására nézve - a jelen rendeletben foglalt eltérések figyelembevételével - a közszolgálati alkalmazottakra érvényes általános rendelkezések irányadók.

(4) Annál a pénzügyőri alkalmazottnál, aki jelenleg magasabb fizetési osztályba, illetőleg a fizetési osztály magasabb fokozatába tartozik, mint amelybe az (1) bekezdés szerinti besorolással jutna, a fizetést osztályának jelenlegi fizetési fokozatában eltöltött szolgálati időt a fokozatos előlépés szempontjából figyelembe kell venni, azonban a következő magasabb fizetési fokozatba, illetőleg a következő magasabb fizetési osztályba már csak a 3. §-ban meghatározott feltételek mellett léphet elő.

(5) A jelen szakasz szerinti besorolással elért fizetési osztály az ahhoz fűződő rangfokozat viselésére nem jogosít.

8. §

(1) A jelen rendelet 1947. évi november hó 1. napján lép hatályba

(2) Az 1922. VIII. törvénycikknek a pénzügyőrségre vonatkozó rendelkezései, valamint a határszéli részeken állomásozó pénzügyőrség fegyverhasználatát szabályozó 1875. évi július hó 10-én kelt legfelsőbb elhatározás (Pénzügyi Közlöny 53. száma) nem különben a jelen rendelettel ellenkező szabályok, utasítások és rendeletek hatályukat vesztik.

9. § A jelen rendeletet a pénzügyminiszter hajtja végre, aki a 2. § (2) bekezdésében foglaltakra nézve a honvédelmi miniszterrel, az 5. §-ra nézve a honvédelmi- és belügyminiszterrel egyetértésben, a 6. § (5) bekezdésében foglaltakra nézve pedig az igazságügyminiszterrel egyetértésben jár el.

Budapest, 1947. évi október hó 31-én.

Dinnyés Lajos s. k.,

miniszterelnök