2/1963. (IV. 26.) MüM rendelet

a munkakönyvek kiállításáról, kezeléséről, nyilvántartásáról és a munkakönyvekbe történő bejegyzésekről szóló 1/1954. (MTH K 10.) MTH utasítás módosításáról és kiegészítéséről

A Munka Törvénykönyve végrehajtási rendelete (a továbbiakban: Mt V) 218. §-ának (2) bekezdésében, valamint a 26/1957. (V. 3.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben az alábbiakat rendelem:

1. § Az 1/1954. (MTH K 10.) MTH utasítás (a továbbiakban: U.) 1. §-ának (2) bekezdése az alábbiakkal egészül ki:

"Ha a dolgozó munkakönyvét a hatóság lefoglalja, a lefoglalásról kiadott hatósági igazolás a munkakönyv másodlat kiállításáig (20. §), de legfeljebb az igazolás keltétől számított 15 nap tartama alatt a munkakönyvet helyettesíti."

2. § Az U. 2. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"2. § (1) Minden dolgozónak csak egy munkakönyve lehet. Az a dolgozó, akinek munkakönyvet még nem állítottak ki és annak kiállítását folyamatba sem tették, az állandó lakóhelye, vagy bejelentett tartózkodási helye szerint illetékes községi, illetőleg városi tanács végrehajtó bizottságánál, Budapesten a városi munkakönyvkiállító kirendeltségnél (a továbbiakban: munkakönyvkiállító hatóság) munkakönyv kiállítását kérheti.

(2) Külföldi állampolgár részére munkakönyvet akkor lehet kiállítani, ha lakhatási engedéllyel rendelkezik.

(3) Fiatalkorú részére munkakönyv akkor állítható ki, ha az általános iskolát elvégezte, vagy a 16. életévet már betöltötte. Munkakönyv adható a 14. életévét betöltött fiatalkorúnak, ha az iskola igazgatója a rendszeres iskolalátogatás kötelezettsége alól felmentette.

(4) Nem állítható ki munkakönyv az ipari tanulónak, továbbá a közép- és felsőiskolák nappali tagozatán tanulók részére."

3. § (1) Az U. 3. §-ának (1) bekezdése az alábbi rendelkezéssel egészül ki:

"A kérdőív adatainak kitöltése csak okiratok alapján történhet."

(2) Az U. 3. §-ának (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"(2) A kérdőívnek a dolgozó személyi adataira és lakóhelyére vonatkozó adatait személyi igazolvány, a szakképzettséget pedig az ennek megszerzését igazoló okirat (bizonyítvány) alapján szabad kiállítani. Külföldön szerzett szakképzettség be-jegyzésének csak akkor lehet helye, ha annak honosítása megtörtént."

(3) Az U. 3. §-ának (4)-(5) bekezdése helyébe az alábbi (4) bekezdés lép:

"(4) Ha a dolgozó személyi igazolványt felmutatni nem tud, a kérdőív személyi adatokra vonatkozó rovatait csak közokirat (születési vagy házassági anyakönyvi kivonat, katonakönyv, külföldi állampolgár esetében érvényes lakhatási engedély) alapján szabad kitölteni."

4. § (1) Az U. 5. §-ának (1) bekezdés b) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"b) a munkakör és munkabér a munkábalépéskor és kilépéskor;"

(2) Az U. 5. §-ának (1) bekezdés d) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"d) a munkakönyv kiállítása után a munkával összefüggésben kapott kitüntetés, a minisztertől kapott dicséret és jutalom, valamint a jubileumi jutalom."

(3) Az U. 5. §-ának (2) bekezdése hatályát veszti, a (3) bekezdés (2) bekezdéssé alakul át, a (4) bekezdés helyébe új (3) bekezdésként az alábbi rendelkezés lép:

"(3) A munkáltató a munkakönyv "bérkategóriája" megnevezésű rovatába munkabérként [(1) bek. b) pont] a dolgozó besorolás szerinti személyi alapbérét (havidíjas dolgozóknál a besorolás szerinti alapbért) köteles bejegyezni. Azoknál a dolgozóknál, akiknek személyi alapbére nincsen, a miniszter által a szakszervezettel egyetértésben meghatározott összeget kell bejegyezni. Ez azonban a dolgozó munkakörében az e munkakörben dolgozók által átlagosan elért 100%-os teljesítménynek megfelelő alapkereset összegét nem haladhatja meg. A szállító és rakodó munkán foglalkoztatott dolgozó munkakönyvének "bérkategóriája" rovatába munkabérként a 9/1962. (Közl Ért 3.) KPM utasításban meghatározott összeget kell bejegyezni."

5. § (1) Az U. 6. §-ának (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"(2) Az "áthelyezve" megjelölést csak akkor szabad a munkakönyvbe bevezetni, ha a dolgozót áthelyezték. (Mt 113. és 133-138. §) Ilyen esetben a "munkából kilépésének napja" rovatba az áthelyezési utasításban az új munkahelyen munkába lépésre kijelölt munkanapot megelőző naptári napot kell beírni. Az áthelyező vállalat köteles a következő sor "munkáltató neve (cége) és székhelye" című rovatában feltüntetni annak a munkáltatónak a megnevezését, amelyhez az áthelyezés történik, a "munkába lépésének napja" című rovatba pedig a munkába lépés napjaként megjelölt napot. E sor többi rovatát már az új vállalat tölti ki, egyidejűleg a "munkáltató neve (cége) és székhelye" rovatba az előző munkáltató által tett bejegyzést is felül kell bélyegeznie. Ugyanígy kell eljárni abban az esetben is, ha az áthelyezésre a dolgozó saját kérelme alapján kerül sor."

(2) Az U. 6. §-ának (3) bekezdése kiegészül az alábbi rendelkezéssel:

"Ezt a bejegyzést kell a munkakönyvbe beírni akkor is, ha a választott dolgozó munkaviszonya a szerv megszűnésével vagy a tanácsnak az igazgatási terület megváltoztatása miatt történt megszüntetésére tekintettel, továbbá nem fegyelmi határozat vagy büntető ítélet következtében visszahívás folytán azonnali hatállyal szűnik meg.",

(3) Az U. 6. §-ának (4) bekezdése kiegészül az alábbi rendelkezéssel:

"A választott dolgozó munkaviszonyának a megbízatás lejártával történő megszüntetése esetén [Mt V 47. § (1) bekezdés a) pont] a munkakönyvbe ugyancsak a "Szerződése lejárt" bejegyzést kell bevezetni."

(4) Az U. 6. §-ának (6) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"(6) "Azonnali hatállyal elbocsátva" bejegyzést csak abban az esetben szabad a munkakönyvbe bevezetni, ha a dolgozót fegyelmi úton azonnali hatállyal elbocsátották [Mt 113. § (2) bek. d) pont], a bíróság közügyektől jogerősen eltiltotta és ez az 1961. évi V. tv. 48. §-a értelmében a munkaviszony megszűnésével jár [Mt V 217. § (3) bek.], végül a választott dolgozó esetében ha munkaviszonya összeférhetetlenség megállapítása folytán [1954. évi X. tv. 30. § c) pontja], a választó jogosultság elvesztésével [1954. évi X. tv. 30. § d) pontja], valamint fegyelmi határozat vagy büntető ítélet miatt történt visszahívás következtében [Mt V 47. § (3) bek.] szűnt meg. Ha a fegyelmi úton azonnali hatállyal elbocsátott dolgozót a vállalat az Mt 114. §-a alapján a fegyelmi határozat hátrányos következményei alól mentesíti, a munkakönyvnek az "azonnali hatállyal elbocsátva" bejegyzést tartalmazó rovatába jelzést kell tenni (pl. csillagot), a lap alján, a jelzés magyarázataként pedig a következő megjegyzést: "a.....számú igazgatói határozat szerint a Mt 114. § rendelkezése alapján.....időponttól kezdődően mentesítve". E megjegyzést a beírás időpontjának megjelölésével, valamint aláírással kell ellátni és le kell bélyegezni."

(5) Az U. 6. §-a az alábbi (9) bekezdéssel egészül ki:

"(9) A vállalat nevének megváltozása, valamint a vállalatnak székhelyváltoztatás nélkül más vállalattal történő egyesülése esetén a munkakönyvben csak "A munkáltató neve (cége) és székhelye" rovatba kell bejegyzést tenni. A bejegyzés szövegeként a következő írandó be: "...... évi ............ hó ...... nap óta új elnevezése: ........................ Vállalata""

6. § Az U. 11. § (2) bekezdése (3) bekezdésre változik, a (2) bekezdés helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"(2) A szülési szabadságon levő terhes, illetőleg szülő nő munkaviszonyának azonnali hatállyal történt megszüntetése esetén a munkakönyvbe a munkaviszony megszüntetésének napjaként a szülési szabadság leteltét követő napot kell bejegyezni."

7. § Az U. 15. §-ának (2)-(4) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"(2) A munkakönyvbe bevezetett adatokat szükség esetén az a szerv (személy) javíthatja ki (egészítheti ki, módosíthatja, helyesbítheti), amely ezeknek az adatoknak a bejegyzésére jogosult. Javítására csak abban az esetben kerülhet sor, ha elírás vagy egyéb körülmény folytán (pl. a vállalat azonnali hatályú elbocsátás ellenére szándékosan "hozzájárulással kilépett" bejegyzést ír a dolgozó munkakönyvébe) az adatok nem a tényleges helyzetnek felelnek meg, vagy ha az erre feljogosított szerv (egyeztető bizottság, bíróság, felügyeleti szerv) határozata alapján válik az szükségessé. A kijavítás a bejegyzés alapjául szolgáló irat (pl. felmondó levél, áthelyezési utasítás, házasságlevél stb.) - ha az nincs meg, a javításra jogosult szerv által felvett és iktató számmal ellátott jegyzőkönyv - alapulvételével, a fentiekben megjelölt szervek határozata folytán szükséges javítás pedig e szervek jogerős határozata alapján történhet.

(3) Ha a munkakönyvi bejegyzést a munkakönyv kiállító hatóság családnév megváltoztatása vagy házasságkötés folytán szükséges névváltoztatás miatt javítja ki, erről a személyi adatváltoztatások pontos közlése mellett köteles a Munkaügyi Minisztérium Munkakönyv Csoportjának (Budapest, V., Alkotmány u. 10.) bejelentést tenni.

(4) Ha a munkakönyvi bejegyzést egyeztető bizottság vagy bíróság jogerős határozata alapján szükséges megváltoztatni, és ennek a munkáltató nem tesz eleget, a dolgozó kérése alapján a bejegyzést a bíróság javítja ki."

8. § (1) Az U. az alábbi 15/A. §-sal egészül ki:

"15/A. § (1) A munkakönyvi bejegyzéseket minden esetben aláírással és bélyegző lenyomattal is igazolni kell, feltüntetve a bejegyzés időpontját is. A munkaviszony kezdetével kapcsolatos bejegyzéseket utólagosan - a munkaviszony megszűnésével kapcsolatos adatok bejegyzésével egyidejűleg - kell igazolni.

(2) A munkakönyvbe bejegyzett adatok javítása esetén a lap alján minden esetben hivatkozni kell a javítás alapját képező okirat (döntést hozó szerv határozata, a vállalati alapintézkedést tartalmazó irat, a javításról felvett jegyzőkönyv iktatószáma) számára, valamint annak kibocsátójára is. A javítást az (1) bekezdésben megjelölt módon ugyancsak igazolni kell."

(2) Az U. az alábbi 15/B. §-sal egészül ki:

"15/B. § (1) A jogellenesen megszüntetett munkaviszony helyreállítása esetén a munkaviszony megszüntetésével kapcsolatos munkakönyvi bejegyzést törölni kell. A törlést a helytelen bejegyzés áthúzása mellett a 15/A. § (2) bekezdésében megjelölt módon kell végrehajtani,

(2) Ha a dolgozó helyreállított munkaviszonyában a munkát nem veszi fel, a munkaviszony megszűnésének időpontját a helyreállítást elrendelő határozat jogerőre emelkedésének időpontjára, a munkaviszony megszűnésének módjára vonatkozó bejegyzést pedig "hozzájárulással kilépett"-re kell megváltoztatni. Ha azonban a dolgozó azért nem kíván korábbi vállalatánál tovább dolgozni, mert munkaviszonya jogellenes megszüntetését követően már másutt újabb munkaviszonyba lépett, a munkaviszony megszűnésének időpontjaként az új munkaviszonyba lépés időpontját megelőző napot, a munkaviszony megszüntetésének módjaként pedig "áthelyezve" bejegyzést kell feltüntetni."

(3) Az U. az alábbi 15/C. §-sal egészül ki:

"15/C. § (1) Ha a munkaviszonyt helyreállító jogerős határozatot utóbb törvénysértés miatt megváltoztatják, amennyiben a dolgozó a helyreállítást elrendelő határozat alapján a vállalatnál tovább dolgozott, a 15/B. § (1) bekezdésében foglaltak szerint törölt munkakönyvi bejegyzést kell a dolgozó munkakönyvébe újból beírni, az ezen idő óta a vállalatnál munkaviszonyban töltött időt pedig újabb munkaviszonyként kell feltüntetni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti újabb munkaviszony kezdő időpontjaként azt a munkanapot kell bejegyezni, amikor a dolgozó a munkaviszonya helyreállítását elrendelő jogerős határozat alapján a munkát felvette, a munkaviszony megszűnésének időpontjaként pedig az e határozatot hatályon kívül helyező újabb határozat jogerőre emelkedésének napját, illetőleg a dolgozó által munkában töltött legutolsó munkanapot. A munkaviszony megszűnésének módjaként a 6. § (8) bekezdésének megfelelően "hozzájárulással kilépett" bejegyzést kell feltüntetni.

(3) Ha a dolgozó a munkaviszonyát helyreállító jogerős határozatot követően vállalatánál a munkát nem vette fel, s ezért a 15/B. § (2) bekezdésében foglaltak szerint munkakönyvét megváltoztatott megszűnési időponttal és "hozzájárulással kilépett", illetőleg "áthelyezve" bejegyzéssel adták ki, e bejegyzéseket újból az eredetire kell átjavítani a 15/A. §-ban foglaltak szerint."

9. § Az U. az alábbi 15/D. §-sal egészül ki:

"15/D. § (1) Ha a dolgozó munkaviszonya letartóztatás vagy szabadságvesztés büntetés, javító-nevelő munka, sorkatonai szolgálat vagy harminc napot meghaladó fizetésnélküli szabadság miatt szünetel, a szünetelés időtartamát a munkakönyvbe be kell jegyezni. A bejegyzés módja: " ... től a munkaviszony szünetel." "A szünetelés befejeződött ...". A bejegyzést "A bejegyzés igazolása" című rovatba kell beírni a 15/A. §-ban foglaltak szerint.

(2) A társadalmi tanulmányi ösztöndíjas munkaviszonyának szünetelésére vonatkozó bejegyzést az 1/1961. (XI. 17.) MüM-MM együttes rendelet 3. §-ában foglaltak szerint kell végrehajtani."

10. § (1) Az U. 16. §-ának (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezések lépnek. A (2)-(4) bekezdés (3)-(5) bekezdésre változik:

"(1) A munkakönyvet annál a vállalatnál kell megőrizni, amellyel a dolgozó munkaviszonyban áll. Ha a dolgozónak több munkaviszonya van, a munkakönyvet annál a vállalatnál kell őrizni, amellyel a dolgozónak az első munkaviszonya áll fenn. Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában így kell eljárni akkor is, ha a dolgozónak a vállalattal fennálló munkaviszonya szünetel. [17. § (8) bek.]

(2) A vállalat igazgatójának, valamint helyetteseinek munkakönyvét a közvetlen felügyeletet gyakorló szervnél kell megőrizni. "A munkáltató neve (cége) és székhelye" rovatba azonban ilyen esetben is azt a vállalatot kell bejegyezni, amellyel az említett dolgozók munkaviszonyban állanak."

(2) Az U. 17. §-ának (8) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"(8) Az (1)-(7) bekezdésben foglaltak nem vonatkoznak az olyan dolgozókra, akiknek munkaviszonya - a 15/D. §-ban meghatározott eseteken kívül is - szünetel (betegállományban levő stb.)."

11. § (1) Az U. 20. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"20. § (1) Az a dolgozó, akinek munkakönyve megrongálódott, megsemmisült vagy elveszett, vagy akinek munkakönyvét a hatóság lefoglalta, a munkakönyv kiállító hatóságtól munkakönyv másodlat kiállítását kérheti. Ha egy dolgozónak több ízben állítanak ki munkakönyv másodlatot, a munkakönyvre reá kell vezetni, hogy az hányadik másodlat.

(2) A munkakönyv másodlat kiállítása a munkakönyv kiállító hatóság által a dolgozó rendelkezésére bocsátott munkakönyv-másodlati kérdőív alapján történik. Ezt ugyancsak okiratok alapján, a 3. § (2)-(4) bekezdésében meghatározott feltételek szerint kell kitölteni. Másodlati kérdőívnél a korábbi munkaviszonyok igazolására a személyi igazolványt is fel lehet használni."

12. § Az U. 22. §-a (1) bekezdésének harmadik és negyedik mondata hatályát veszti. A (2) bekezdés helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"(2) Minthogy a javító-nevelő munkát kiszabó bírói ítélet új munkaviszonyt nem létesít, a javító-nevelő munka végrehajtásához munkakönyv akkor sem szükséges, ha a bíróság az ítélet meghozatalakor munkaviszonyban nem álló dolgozót kötelez javító-nevelő munkára. Ha azonban a dolgozó az igazgatóval történt megállapodás (munkaszerződés kötés) alapján a javító-nevelő munka letöltése után a vállalatnál tovább dolgozik, az ily módon létesített munkaviszonyt már a munkakönyvbe be kell jegyezni. Ez esetben a munkaviszony kezdő időpontjaként a javító-nevelő munka letöltése utáni munkanapot kell a dolgozó munkakönyvében feltüntetni."

13. § Az U. 24. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"24. § A munkakönyv nélküli alkalmazásnak az Mt V. 215. §-ában meghatározott eseteiben is be kell a munkaviszonyt jegyezni a munkakönyvbe, ha azt a dolgozó kéri. A 25. §-ban foglalt rendelkezéseket erre az esetre is alkalmazni kell."

14. § Az U. kiegészül az alábbi 26/A. §-sal:

"26/A. § Olyan dolgozók munkakönyvébe, akik munkát a vállalat számára munkaviszonyon kívül otthon végeznek (úgynevezett "bedolgozók") be kell jegyezni a "bedolgozó" bejegyzést. Ezt a megjegyzést a munkakönyv 10-11, illetőleg folytatólagos oldalainak "A munkáltató neve és székhelye" elnevezésű rovatában az egyébként ide kerülő bejegyzés (cégbélyegző) alatt kell feltüntetni."

15. § (1) Az U. 8. § (1), a 10. § (1) és a 13. § (1) bekezdésében a "bérkategória" szavak helyébe a "munkabér" szó írandó.

(2) Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Hatályát veszti az 1/1953., a 2/1953., a 69/ 1955. és a 91/1955. MTH, valamint a 110/1961. (5) MüM utasítás.

Veres József s. k.,

munkaügyi miniszter