1/1961. (XI. 17.) MüM-MM együttes rendelet

a társadalmi tanulmányi ösztöndijasok munkaviszonyával és társadalombiztosításával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről

A társadalmi tanulmányi ösztöndíj létesítéséről szóló 19/1959. (IV. 12.) Korm. számú rendelet 14. §-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján - az érdekelt miniszterekkel és a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben - a következőket rendeljük:

1. § (1) Ez a rendelet azokra az ösztöndíjasokra vonatkozik, akik a társadalmi tanulmányi ösztöndíj (a továbbiakban: ösztöndíj) létesítéséről szóló 19/1959. (IV. 12.) Korm. számú rendelet alapján részesülnek ösztöndíjban (ideértve az említett rendelet 12. §-a szerinti pénzügyi fedezet terhére ösztöndíjban részesítetteket is) feltéve, hogy az ösztöndíjra vonatkozó szerződés megkötésekor munkaviszonyban állanak.

(2) Nem vonatkozik e rendelet azokra, akik

a) nappali tagozaton már megkezdett tanulmányaik folytatása során részesülnek ösztöndíjban,

b) az ösztöndíjra vonatkozó szerződés megkötésekor nem állnak munkaviszonyban.

2. § (1) Az ösztöndíjas munkaviszonya a tanulmányainak ideje alatt szünetel.

(2) Az ösztöndíjas eredeti munkáltatójától sem munkabért, sem egyéb olyan juttatást, amely a tényleges munkavégzéssel összefügg (például védőétel) - a (3) bekezdés alapján meghatározott kivételektől eltekintve - nem kaphat. Ugyanígy nem kaphat nyereségrészesedést vagy hűségjutalmat sem, kivéve azokra a hónapokra, amelyekre a jogot már a tanulmányait megelőzően végzett munkával megszerezte.

(3) A munkáltató határozza meg - a miniszter által a szakszervezettek egyetértésben megállapított keretek között - az ösztöndíjast megillető szociális és kulturális szolgáltatásokra, valamint a szolgálati lakás, illetményföld és egyenruha használatára, továbbá a (2) bekezdésben nem említett egyéb béren felüli, illetőleg természetbeni juttatásokra való jogosultságot az alábbi irányelvek figyelembevételével:

a) Az ösztöndíjas igénybeveheti azokat a szociális és kulturális szolgáltatásokat, amelyek a munkáltató részéről adott közvetlen anyagi juttatással (személyre szóló hozzájárulással) nincsenek összekötve (például kultúrház, sporttelep, könyvtár).

b) Az olyan juttatásokat, amelyekhez a munkáltató az igénybevevő személyére tekintettel hozzájárul (például vállalati üdülő, üzemi étkezés) az ösztöndíjas általában csak teljes térítés mellett veheti igénybe.

(4) Az ösztöndíjast a munkáltató a munkaviszonyban álló dolgozókra irányadó szabályok szerint segélyben részesítheti, de számára fizetési előleget nem adhat.

3. § (1) Az ösztöndíjas munkakönyvét a munkáltatónál kell megőrizni. A munkakönyvbe - a (2) bekezdésben foglaltaknak megfelelően - az ösztöndíjjal folytatott tanulmányok megkezdése előtt be kell jegyezni azt az időpontot, amikor a dolgozó utoljára munkát végzett, továbbá azt az időpontot, amikor az ösztöndíjas dolgozó az ösztöndíjjal folytatott tanulmányai befejeztével, illetve megszakításával vagy abbahagyásával a munkát megkezdte.

(2) Bejegyzésként a munkakönyv 10-11. és folytatólagos oldalain az eredeti munkaviszonyra vonatkozó bejegyzések alatti új sorba a következőket kell beírni: "A munkáltató neve (cége) és székhelye" elnevezésű oszlopba "ösztöndíjjal folytatott tanulmányok ideje" megjegyzést, a "munkába lépésének napja" elnevezésű oszlopba az azt követő napot, amelyen a dolgozó ösztöndíjjal folytatott tanulmányainak megkezdése előtt utoljára munkát végzett, a "munkából kilépésének napja" elnevezésű rovatba pedig az azt megelőző napot kell beírni, amelyen az ösztöndíjjal folytatott tanulmányai befejeztével a munkát megkezdte. A sor többi rovata kitöltetlen marad.

4. § (1) A tanulmányainak ideje alatt munkaviszonyt az egyetemi vagy főiskolai ösztöndíjas csak a 43/1960. (IX. 25.) Korm. számú rendelettel kiegészített 35/1952. (V. 4.) MT számú, a középiskolai ösztöndíjas pedig a 137/1951. (VII. 7.) MT számú rendeletben foglaltak szerint létesíthet. Ezek a rendelkezések irányadók arra az esetre is, ha az ösztöndíjas a tanulmányainak ideje alatt - munkaviszonya szünetelésének megszakításával - az eredeti munkáltatójánál végez munkát.

(2) Az (1) bekezdésben említett engedélyen kívül a munkaviszonyba lépéshez a munkáltatónak a Mt. V. 24. §-a alapján adott engedélye is szükséges. A Mt. V. 24. §-a (2) bekezdése b) pontjának alkalmazásánál azt kell figyelembe venni, hogy a munkavállalás mennyiben befolyásolja hátrányosan a tanulmányi előmenetelt, Nincs szükség a munkáltató engedélyére, ha az ösztöndíjas az oktatási intézmény által kijelölt munkahelyén az előírt termelési gyakorlatát végzi.

(3) Az (1) és (2) bekezdések szerint létesített munkaviszony tekintetében a társadalombiztosításra az általános rendelkezések az irányadók,

5. § (1) Az ösztöndíjasnak a 4. § szerint létesített munkaviszonyát a második állásra és mellékfoglalkozásra vonatkozó rendelkezések szerint kell a munkakönyvébe bejegyezni.

(2) Ha az ösztöndíjas az eredeti munkáltatónál végzi a munkát, a munkaviszonya feléled. Ebben az esetben a dolgozó munkakönyvébe a 3. § (2) bekezdése szerint az "ösztöndíjjal folytatott tanulmányok ideje" megjegyzéssel megnyitott új sort le kell zárni azzal, hogy a "munkából kilépésének napja" elnevezésű rovatba bejegyzésre kerül az azt megelőző nap, amelyen a dolgozó a munkát tovább folytatja. Ha a dolgozó ismét abbahagyja a munkát és ösztöndíjas tanulmányaira való tekintettel a munkaviszonya tovább szünetel, a szünetelés további időtartamát a 3. § (2) bekezdésének megfelelően kell ismét beírni a munkakönyvébe.

(3) Az oktatás keretében elkezdett kötelező termelési gyakorlatot nem kell a munkakönyvbe bejegyezni.

6. § (1) Az ösztöndíjas munkaviszonyát a Mt. V. 37. § (1) bekezdésének e) pontjában foglalt rendelkezésnek megfelelően az ösztöndíjjal folytatott tanulmányainak ideje alatt felmondással megszüntetni nem lehet.

(2) Az ösztöndíjas tanulmányai befejezése vagy megszakítása után - amennyiben az ösztöndíjra vonatkozó szerződésben rövidebb határidőt nem állapítottak meg - harminc napon belül köteles munkáltatójánál munkavégzésre jelentkezni. Ha a szerződés értelmében az ösztöndíjas nem az eredeti munkahelyén köteles tovább dolgozni, akkor a tanulmányai befejezése után - más intézkedés hiányában - harminc napon belül a szerződésben meghatározott új munkahelyén köteles jelentkezni és az eredeti munkáltató köteles az ösztöndíjast a kijelölt munkahelyre áthelyezni.

7. § Az ösztöndíjjal folytatott tanulmányok ideje a munkavégzéshez fűződő jogok szempontjából nem tekinthető munkaviszonyban töltött időnek, kivéve azt az időt, amely alatt az ösztöndíjas a 4. és 5. §-ok szerint munkaviszonyban állt. A folyamatos munkaviszonyhoz fűződő kedvezményekre való jogosultság szempontjából azonban az ösztöndíjjal folytatott tanulmányok megkezdéséig eltelt folyamatos munkaviszonyban töltött időt is figyelembe kell venni, feltéve, hogy az ösztöndíjas munkáját a 6. § (2) bekezdésében foglaltak szerint folytatja tovább. Például a dolgozó két évi munkaviszony után áthelyezéssel került ahhoz a munkáltatóhoz, ahol az ösztöndíjra vonatkozó szerződése megkötésekor már egy éven át dolgozott. Majd öt éven át társadalmi tanulmányi ösztöndíj segítségével tovább tanult. Az említett ösztöndíjas tanulmányai után végzett egy teljes naptári évi munka után már két nap folyamatos munkaviszony alapján járó pótszabadságra jogosult, mert az ösztöndíjas tanulmányokat megelőző három évet is figyelembe kell venni.

8. § (1) Az ösztöndíjas a betegségi biztosítás szolgáltatásaira az eredeti munkaviszonya alapján jogosult, azzal az eltéréssel azonban, hogy

a) az ösztöndíjjal folytatott tanulmányok ideje alatt bekövetkezett keresőképtelensége esetében munkabérnek az ösztöndíjat kell tekinteni,

b) az ösztöndíj folyósításának tartama alatt táppénz, illetőleg terhességi-gyermekágyi segély nem jár.

(2) A szolgáltatásokat az eredeti munkáltatótól kell igényelni, amennyiben az üzemi vagy hivatali kifizetőhellyel rendelkezik, egyéb esetekben az SZTK-nak a munkáltató szerint illetékes helyi szervétől.

(3) A társadalombiztosítási szolgáltatások igénybevételéhez szükséges igazolásokkal az ösztöndíjast ugyancsak az eredeti munkáltató látja el. A biztosítási igazolványt a munkáltató egy tanulmányi év tartamára szóló érvényességgel állíthatja ki, annak külön feltüntetésével, hogy az igazolvánnyal rendelkező társadalmi tanulmányi ösztöndíjas.

9. § Az ösztöndíjjal folytatott tanulmányok ideje, valamint a 6. § (2) bekezdésében említett munkavégzésre jelentkezést megelőző idő a betegségi biztosítás szolgáltatásaira való jogosultság szempontjából munkaviszonyban töltött jogszerző időnek tekintendő.

10. § Az ösztöndíjas családi pótlékra eredeti munkahelyén jogosult.

11. § Az ösztöndíjasként eltöltött idő nem számít a dolgozók társadalombiztosítási nyugdíjáról szóló 1958. évi 40. számú tvr. végrehajtására kiadott 67/1958. (XII. 24.) Korm. számú rendelet 27. §-ának (1) bekezdésében említett megszakításnak. Erre az időszakra az ösztöndíjasnak elismerési díjat fizetnie nem kell.

12. § Az ösztöndíjjal folytatott tanulmányok ideje alatt a betegségi biztosítási járulékot és a munkáltatót terhelő nyugdíjjárulékot az eredeti munkáltató köteles fizetni az összes dolgozóinak átlagbére alapján. Az ösztöndíjból a dolgozót terhelő 3%-os nyugdíjjárulékot levonni nem lehet.

13. § E rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Rendelkezéseit alkalmazni kell a hatálybalépéskor érvényben levő szerződések alapján ösztöndíjban részesülőkre is.

Kisházi Ödön s. k.,

munkaügyi miniszter

Ilku Pál s. k.,

művelődésügyi miniszter