4/1963. (VII. 24.) BkM rendelet
az Állami Kereskedelmi Felügyelet eljárásáról
Az Állami Kereskedelmi Felügyeletről (a továbbiakban: ÁKF) szóló 1022/1960. (IX. 4.) Korm. határozattal módosított 1021/1952 (VII. 12.) számú minisztertanácsi határozat végrehajtásaként az alábbiakat rendelem:
Általános rendelkezések
1. §
Az ÁKF hatásköre kiterjed:
a) az állami és szövetkezeti kereskedelemre, közétkeztetésre (vendéglátóipari és üzemi vendéglátás), valamint a magánkereskedelemre és magánvendéglátóiparra,
b) vállalatok, szövetkezetek, hatóságok, intézetek, intézmények, társadalmi szervek üzemi konyháira, büféire, függetlenül azok üzemeltetési alárendeltségétől,
c) ipari vállalatok nyíltárusítási üzleteire,
d) kisipari szövetkezetek, termelőszövetkezetek és magánkisiparosok kereskedelmi tevékenységére, ideértve az árvetést, valamint a forgalombahozatalra készített termékhez felhasznált anyag mennyiségének és minőségének vizsgálatát is,
e) a termelők piaci árusítási tevékenységére.
2. § (1) Az állami kereskedelmi főfelügyelő (Belkereskedelmi Minisztérium Kereskedelem Felügyeleti Főosztály) illetékessége az ország egész területére, a megyei és fővárosi kereskedelmi felügyelőségek illetékessége a megye, illetőleg a főváros igazgatási területére terjed ki.
(2) Az állami kereskedelmi főfelügyelő kirendelése alapján a megyei és fővárosi kereskedelmi felügyelőségek eljárhatnak illetékességi területükön kívül. Az ellenőrzést követő intézkedést azonban ilyenkor is csak a területileg illetékes kereskedelmi felügyelőség tehet.
3. § (1) A felügyelök eljárásuk és ellenőrzéseik során kötelesek a való tényekhez szigorúan ragaszkodni és a jogszabályokat, valamint a felsőbb szervek rendelkezéseit maradéktalanul megtartani.
(2) A felügyelőket fegyelmi és büntető-jogi felelősség terheli azért, hogy megállapításaik valóságát gondosan ellenőrizzék és a tényeket a valóságnak megfelelően rögzítsék és jelentsék.
(3) Bűntett, szabálysértés, fegyelmi vétség vagy állami rendelkezés egyéb megszegésének felfedésekor kötelesek az érintett személyekre és az általuk betöltött állásra tekintet nélkül a szükséges intézkedéseket haladéktalanul megtenni.
(4) A felügyelők eljárásuk és ellenőrzésük során kötelesek a kereskedelemmel összefüggő rendellenességeket (hálózati hiányosságok, bérezési kérdések stb.) az illetékes irányítószervvel közölni és az állami kereskedelmi főfelügyelőnek jelenteni.
4. § (1) Ellenőrzésnél, vizsgálatnál és általában az ügyek intézésénél nem járhat el az ÁKF-nek az a tagja, aki az ellenőrzött vagy vizsgált személynek, illetőleg a vizsgált egység bármelyik dolgozójának, az eljárásban érdekelt vagy abban szereplő személynek a (3) bekezdés szerinti hozzátartozója továbbá az, akitől az ügy tárgyilagos megítélése egyéb okból nem várható (elfogult).
(2) Az ügy másodfokú elintézéséből ki van zárva az ÁKF-nek az a tagja, aki az elsőfokú eljárásban részt vett.
(3) Hozzátartozó az egyeneságbeli rokon, annak házastársa, az örökbefogadó és nevelő szülő, az örökbefogadott és nevelt gyermek, a testvér, a házastárs, az élettárs, a jegyes, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa.
(4) Az ÁKF tagja köteles a kizárási okot tudomására jutásakor a felügyelőség vezetőjének nyomban bejelenteni. A kizárás felől a felügyelőség vezetője, az utóbbinak kizárása felől az állami kereskedelmi főfelügyelő dönt. Kizárás esetén ki kell jelölni az eljáró felügyelőséget, illetőleg felügyelőt.
Eljárási szabályok
5. § (1) Az ÁKF ellenőrzéseit és vizsgálatait
a) felsőbb szervek utasítására,
b) hivatalból (saját kezdeményezésre) vagy
c) megkeresésre, bejelentésre, illetőleg kérelemre végzi.
(2) Az ÁKF vizsgálatai és eljárásai során a terhelő és mentő, valamint a súlyosbító és enyhítő körülmények megállapítandók.
(3) A vizsgálatok és ellenőrzések során ügyelni kell arra, hogy az a forgalom lebonyolítását, a fogyasztók kiszolgálását lehetőleg ne akadályozza.
6. § (1) Az ÁKF tagjai ellenőrzéseiket és vizsgálataikat rendszerint másodmagukkal folytatják. Az ÁKF tagja egyedül is ellenőrizhet, de az észlelt tényeket lehetőleg érdektelen harmadik személy jelenlétében kell jegyzőkönyvbe foglalni.
(2) Egyes vizsgálatokba a szükséghez mérten bevonhatók azok a hatósági szervek is, amelyek érdekeltek az ellenőrzésben.
7. § (1) Az ÁKF tagjai az ellenőrzést, vizsgálatot felügyelői minőségük előzetes feltárásával vagy annak titokban tartásával, fogyasztókként fellépve végzik; intézkedésük előtt azonban eljárási jogosultágukat igazolni kötelesek.
(2) Az eljárás során ügyelni kell arra, hogy a vizsgálat az ügy eldöntése szempontjából lényeges valamennyi körülményre, továbbá ahhoz kapcsolódó olyan tényekre is kiterjedjen, amelyek nélkül a feltárt szabálytalanság, fegyelmi vétség vagy bűntett nem bírálható el. A tényállás megállapítása érdekében szükség esetén tanú is meghallgatható, akinek nyilatkozatát jegyzőkönyvbe kell foglalni,
8. § Élelmiszer-, ruházati- és egyéb iparcikkek próbavásárlásánál a kért áru kiszolgálásakor a fizetési jegyzék és az áru birtokában kell az ÁKF tagjának magát felfednie (igazolványát felmutatni); az árut (többféle árunál mindegyiket külön-külön) megmérni, az áru minőségét és az árfel-számítás helyességét ellenőrizni.
9. § (1) Csomagellenőrzés, - amikor az ÁKF tagja a fogyasztónak kiszolgált áru minőségét, mennyiségét és árfelszámítását ellenőrzi - csak akkor végezhető, ha a fogyasztó az árut az üzletből még nem vitte ki. A csomagellenőrzés módjára egyébként a 8. §-ban foglalt rendelkezések az irányadók.
(2) Vendéglátóiparban az étel-ital mennyisége, minősége akkor ellenőrizhető, ha a vendég a fogyasztást még nem kezdte meg, az árfelszámítás helyessége pedig a számolás után.
(3) Csomagellenőrzéshez az árut a fogyasztótól csak az ÁKF igazolvány felmutatásával és az ellenőrzés tényének közlésével szabad elkérni. A fogyasztó a csomag vagy a kiszolgált áru átadására nem kötelezhető.
10. § (1) Ha az áru minőségét, összetételét csak vegyi vagy műszaki vizsgálattal lehet megállapítani, vagy ha az ellenőrzött áru azonosságának bizonyítása ezt megkívánja, az áruból jegyzőkönyv felvételével mintát és ellenmintát kell venni.
(2) A mintavétel módjára a vonatkozó rendelkezések az irányadók, így a szeszesitali termékek mintavételére az MSZ 9599-52, a bormintavételre az MSZ 9460-52. szabvány rendelkezései. Külön rendelkezés hiányában a mintát és az ellenmintát ugyanabból az áruból kell venni, mindkettőt az ÁKF tagjának és az ellenőrzött egység vezetőjének aláírása után le kell pecsételni. Az ellenmintát az ellenőrzött egység vezetője őrzi meg.
(3) Az ÁKF az állami vagy szövetkezeti szervet kötelezheti, hogy a szabályszerűen lepecsételt mintát a minőségvizsgáló intézetnek küldje el vizsgálatra és annak szakvéleményét - meghatározott időn belül - az ÁKF-nek mutassa be. Magánkereskedő, magániparos és termelő árujából vett mintát az ÁKF küldi be vizsgálatra és annak díja a kereskedőt, iparost vagy termelőt csak akkor terheli, ha az áru minősége hibás volt. Ellenkező esetben a vizsgálat díját áthárítani nem szabad, és a vizsgálat során esetleg megsemmisült vagy megrongált áru értékét is meg kell téríteni.
11. § (1) A vizsgálat vagy ellenőrzés tényét és időpontját, a társadalmi tulajdonban levő egységeknél, a 17/1956. (KÉ 5.) BM utasítással rendszeresített ellenőrzési könyvbe kell bejegyezni, az ellenőrzési könyv vezetésére vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően.
(2) Ha az ellenőrzés nem észlel olyan természetű hibát vagy hiányosságot, amely további hatósági eljárást, illetőleg intézkedést tenne szükségessé, a megállapításokat az ellenőrzési könyvbe kell beírni.
(3) Az ellenőrzési könyvbe beírt megállapítások nyomán foganatosított intézkedéseket a legközelebbi ellenőrzés alkalmával vizsgálni kell.
12. § (1) Az ellenőrzések és vizsgálatok során észlelt olyan rendellenességek esetében, amelyek további eljárást, intézkedést igényelnek, jegyzőkönyvet kell felvenni.
(2) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:
a) a jegyzőkönyv felvételének idejét, helyét,
b) a vizsgálatot végző és a vizsgálaton jelenlevő személyek megnevezését,
c) a vizsgált egység megjelölését és a boltvezető, illetőleg helyettesének nevét,
d) az ellenőrzés vagy vizsgálat célját, tárgyát,
e) a feltárt szabálytalanság pontos leírását és a felelős személy megnevezését, személyi adatait, a személyi igazolvány alapján,
f) a felelős személy nyilatkozatát, védekezését, s arra vonatkozó ténymegállapításokat,
g) az esetlegesen meghallgatott tanú személyi adatait és nyilatkozatát,
h) a jegyzőkönyv lezárását.
(3) A jegyzőkönyvet egy másolati példánnyal kell kiállítani és a másolatot a vizsgált egység vezetőjének vagy a vizsgált személynek kell átadni.
Intézkedések
13. § (1) A felvett jegyzőkönyvet a felügyelőség vezetőjéhez kell terjeszteni annak elbírálása végett, hogy a (2) bekezdésben felsorolt intézkedések közül a felügyelőség melyikkel él.
(2) Az ÁKF által tehető intézkedések: aj büntető feljelentés,
b) szabálysértési feljelentés,
c) fegyelmi eljárás indítványozása,
d) leváltás indítványozása,
e) pénzbírság kiszabása, f) figyelmeztetés.
(3) Az ÁKF intézkedést csak a saját vizsgálatával, ellenőrzésével megállapított szabálytalanság esetén tehet, kivéve, ha a 18. § (1) bekezdés b) pontja alapján jár el.
(4) Az intézkedés megtételénél figyelembe kell venni a feltárt cselekmény vagy mulasztás jellegét, súlyát, valamint az elkövető személyi körülményeit, s ennek megfelelően a jogszabályok rendelkezései szerint kell eljárni.
14. § (1) Az ÁKF büntető feljelentést akkor tesz, ha a feltárt cselekményt vagy mulasztást a hatályos jogszabályok bűntettnek minősítik.
(2) A büntető feljelentésnek tartalmaznia kell mindazokat az adatokat, amelyek a bűntett, illetőleg az elkövető személyének felderítéséhez, valamint a bizonyítékok megszerzéséhez szükségesek, így különösen:
a) a feljelentést tevő ÁKF megnevezését, székhelyét az ügyintéző nevének feltüntetésével,
b) a gyanúsított személy megnevezését (név, születési év, hely, anyja neve), foglalkozását (beosztását és munkahelyét), személyi és vagyoni körülményeit,
c) a cselekmény részletes leírását az elkövetés helyének és idejének megjelölésével,
d) a bizonyítékokat, illetőleg az arra vonatkozó adatokat,
e) az ellenőrzésről felvett jegyzőkönyvet.
(3) A feljelentést az elkövetés helye szerint illetékes járási (városi kerületi) ügyészségnek kell megküldeni.
(4) Ha az ügyészség a feljelentést azzal adja vissza, hogy az ÁKF az ügyet saját hatáskörében bírálja el, e rendeletnek pénzbírságolásra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
15. § (1) Ha a feltárt cselekmény vagy mulasztás szabálysértés, a felügyelőség vezetője dönt afelől, hogy a szabálysértés miatt feljelentést tesz-e, vagypedig az ÁKF bírságolási hatáskörében kívánja-e az ügyet elbírálni.
(2) Szabálysértési eljárás lefolytatása végett az iratokat feljelentéssel kell az illetékes hatósághoz megküldeni. Szabálysértési eljárás megindítása különösen akkor indokolt, ha az ügy az 1021/ 1952. (VII. 12.) számú minisztertanácsi határozat III. rész hatodik bekezdés c) pontja alá nem vonható, de elkobzás kimondása látszik szükségesnek. Szabálysértési feljelentést kell tenni a piaci termelői árusítással kapcsolatos szabálysértések miatt is.
16. § (1) Ha a feltárt cselekmény vagy mulasztás fegyelmi vétség, az ÁKF az elkövető fegyelmi hatóságát keresi meg a fegyelmi eljárás lefolytatása és eredményének közlése végett.
(2) A megkeresésben a tényállást és az arra vonatkozó bizonyítékokat közölni, illetőleg csatolni kell. A fegyelmi hatóság a tett intézkedéséről a határozat másolatának megküldésével az ÁKF-et értesíteni köteles.
17. § (1) Az ÁKF, ha a vizsgálat eredményeként arról győződött meg, hogy valamely kereskedelmi vagy közétkeztetési dolgozó a társadalmi tulajdon védelme, az egészségvédelem vagy az áruforgalom szempontjából beosztásának ellátására alkalmatlan, illetőleg működése káros, a munkáltató szervnél indítványozza az érintett dolgozó leváltását, más munkakörbe való áthelyezését, törvényes feltételek esetén esetleg elbocsátását. A megkeresésében az indítvány indokait és az arra vonatkozó bizonyítékokat közölni kell.
(2) A munkáltató a megkeresés alapján tett Intézkedésről az ÁKF-et értesíteni köteles. Ha a felügyelőség vezetője a tett intézkedéssel nem ért egyet, az összes iratokat az állami kereskedelmi főfelügyelőhöz terjeszti fel.
18. § (1) Az ÁKF olyan magatartás (cselekmény vagy mulasztás) miatt szabhat ki bírságot, amely
a) szabálysértésnek minősül, de amelyet a felügyelőség vezetője bírságolási eljárás alá von,
b) nyomozószervek határozata folytán került az ÁKF hatáskörébe,
c) megszegi a kereskedelmi szabályzatok rendelkezéseit,
d) miniszteri rendelet szabálysértésnek nem minősített rendelkezéseit szegi meg,
e) kihirdetett miniszteri utasítás olyan rendelkezését szegi meg, amelyre az utasítás az ÁKF bírságolási jogát kiterjeszti.
(2) Bírság mindazokra a személyekre - beosztástól függetlenül - kiszabható, akik az (1) bekezdésben felsorolt cselekményt vagy mulasztást elkövetik. A magánkereskedő és a magánvendéglátóiparos közreműködő hozzátartozójának [1957. évi 17. törvényerejű rendelet 2. § (1) bekezdés], valamint alkalmi, szívességi megbízottjának tevékenységéért felelős.
(3) Ha az ÁKF büntető vagy szabálysértési feljelentést tesz, bírságot nem szabhat ki. Ha a büntető vagy szabálysértési eljárás ugyanazon cselekmény miatt a bírság kiszabása után indul meg, a bírságot kiszabó határozatot hatályon kivül kell helyezni.
19. § (1) A bírság kiszabásánál az elkövetett cselekmény vagy mulasztás súlyát, társadalom veszélyességét, az elkövető személyi és családi körülményeit kell figyelembe venni, valamint azt, hogy a bírság elsősorban nevelő jellegű legyen.
(2) ÁKF bírságot csak a jogszabályban meghatározott mértékben szabhat ki. Ha a vizsgálatot a megyei (fővárosi) felügyelőség folytatta le, bírságot csak a megyei (fővárosi) felügyelőség vezetője szabhat ki. Az állami kereskedelmi főfelügyelő elsőfokú bírságot akkor szabhat ki, ha a vizsgálatot elsőfokon a Kereskedelem Felügyeleti Főosztály saját hatáskörében folytatja. A megyei (fővárosi) felügyelőség az általa vizsgált ügyet bírság kiszabása végett az állami kereskedelmi főfelügyelőhöz fel nem terjesztheti.
(3) A kiszabott bírság befizetését az ÁKF hat hónapi próbaidőre felfüggesztheti, ha figyelemmel az elkövető eddigi munkájára arra érdemesnek mutatkozik és attól kedvező hatás várható. Nem függeszthető fel a bírság befizetése, ha az elkövető ebben a kedvezményben egy éven belül már részesült. Ha az elkövető a próbaidő alatt újabb intézkedést maga után vonó cselekményt (mulasztást) követ el, a felfüggesztett bírság behajtása iránt kell intézkedni.
(4) A kiszabott bírság megfizetésére részletfizetési kedvezmény adható, ha arra az elkövető rászorul. Elveszti részletfizetési kedvezményét az a bírságolt személy, aki fizetési kötelezettségének nem pontosan tesz eleget. A részletfizetést a pénzbírságot kiszabó határozat jogerőre emelkedése után is engedélyezheti az ÁKF.
20. § Egyéb intézkedés megtételének mellőzésével figyelmeztetésben részesíthető az elkövető, ha a cselekmény vagy mulasztás csekély jelentőségű és a mellőzést az elkövetés vagy az elkövető körülményei indokolják. A figyelmeztetésben rá kell mutatni a magatartás helytelenségére és az elkövetőt a helyes magatartásra azzal kell felhívni, hogy annak ismétlődése esetén bírság kiszabására kerül sor.
21. § Tanulóval szemben büntető feljelentésen, figyelmeztetések vagy fegyelmi eljárás indítványozásán kívül más intézkedés nem tehető.
Határozatok
22. § (1) Az ÁKF mind az ügy érdemében, mind az eljárás során döntést igénylő kérdésekben határozatot hoz.
(2) Az ÁKF az általa hozott határozathoz kötve van, azt saját hatáskörében meg nem változtathatja, hatályon kívül nem helyezheti. Ez a rendelkezés nem vonatkozik:
a) az ügyészi óvással megtámadott határozatra, amelyet - ha az óvással egyetért - saját hatáskörében megváltoztathat,
b) a 18. § (3) bekezdésében foglalt hatályon kívül helyezésre, valamint
c) a határozatba becsúszott név, szám vagy egyéb elírási hiba kijavítására.
(3) A meghozott határozatot a (2) bekezdés körét meghaladóan csak a fellebbezési hatóság változtathatja meg, vagy helyezheti hatályon kívül.
23. § (1) A határozatnak tartalmaznia kell:
a) az ÁKF eljáró szervének megnevezését,
b) az ügyiratszámot,
c) a rendelkező részt, amely a tett intézkedést jogszabályra utalással tartalmazza,
d) tájékoztatást arról, hogy a határozat ellen milyen jogorvoslatnak (hol és mennyi időn belül benyújtandó fellebbezésnek) van helye,
e) az indokolást,
f) a határozat keltét, az aláírást és a bélyegzőt.
(2) Az indokolásnak tartalmaznia kell a megállapított tényállást, a feltárt szabálytalanság leírását, a megsértett jogszabály megjelölésével, az erre vonatkozó bizonyítékokat, valamint azokat az okokat, amelyek a tett intézkedést, pénzbírságnál annak mérvét támasztja alá.
(3) A határozatot írásban kell közölni az elkövetővel és az érdekeltekkel; az elkövetővel vétíves kézbesítés útján.
Jogorvoslatok
24. § Elsőfokú eljárásban hozott határozat ellen a határozatot hozó felügyelőségnél a kézbesítést követő 15 napon belül benyújtandó fellebbezésnek van helye. A fellebbezés halasztó hatályú és azt nyolc napon belül kell az összes iratokkal együtt - szükség esetén az elsőfokon eljárt hatóság jelentésével együtt - felterjeszteni a másodfokon eljáró hatósághoz.
25. § A megyei (fővárosi) felügyelőség elsőfokon hozott határozata ellen benyújtott fellebbezést az állami kereskedelmi főfelügyelő, az állami kereskedelmi főfelügyelő által elsőfokon hozott határozat ellen benyújtott fellebbezést a miniszter bírálja el.
26. § (1) A másodfokú hatóság az elsőfokú határozatot fellebbezés, panasz folytán vagy hivatalból vizsgálja felül.
(2) A fellebbezést és a panaszt a felterjesztéstől, illetőleg beérkezéstől számított 30 napon belül kell elintézni.
27. § A fellebbezést elbíráló szerv másodfokon a következő határozatokat hozhatja:
a) az elkésett fellebbezést visszautasítja,
b) a fellebbezéssel megtámadott határozatot | helyben hagyja,
c) az elsőfokú határozatot megváltoztatja,
d) az elsőfokú határozatot megsemmisíti és új eljárást rendel.
e) az elsőfokú határozatot megsemmisíti és az eljárást megszünteti.
28. § (1) A másodfokon eljáró szerv a fellebbezéssel megtámadott határozatot akkor hagyja helyben, ha az elsőfokú határozat helyesen megállapított tényállás alapján a törvényes rendelkezéseknek megfelelő intézkedést tartalmaz, a tett intézkedés arányban áll az elkövetett cselekmény vagy mulasztás súlyával, jellegével, az elkövető személyi körülményeivel, figyelemmel az intézkedés nevelő jellegére is.
(2) Fellebbezés folytán az elsőfokú határozat megváltoztatható, ha az elsőfokon eljárt szerv a tényállás helytelen ismeretében, helytelen ténybeli következtetéssel, vagy a jogszabályok helytelen alkalmazásával hozta meg határozatát.
(3) Ha az elsőfokon eljárt hatóság az eljárási szabályok megszegésével hozta meg határozatát, hatáskörét túllépte, vagy egyéb a határozatra kiható törvénysértést követett el, a fellebbezési hatóság az elsőfokú határozatot megsemmisítheti és új eljárás lefolytatását rendeli.
29. § (1) A fellebbezést elbíráló szerv határozatának meghozatala előtt - szükség szerint - vizsgálatot tarthat, a fellebbezőt akár írásban, akár szóban meghallgathatja. A szóbeli meghallgatásról jegyzőkönyvet kell felvenni és a fellebbezés elbírálása előtt tartott vizsgálatra e rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) A másodfokú határozatra a 23. § rendelkezései irányadóak azzal, hogy az indokolásnak a másodfokú intézkedést, megsemmisítésnél a törvénysértés megjelölését is tartalmaznia kell.
(3) A fellebbezési eljárás során hozott határozatot a fellebbezővel és mindazokkal, akikkel az elsőfokú határozatot közölték, az elsőfokon eljárt szerv útján írásban kell közölni,
30. § Az állami kereskedelmi főfelügyelő a megyei és fővárosi felügyelőség vezetőjének határozatát hivatalból felülvizsgálhatja. Ha a főfelügyelő felügyeleti jogkörének gyakorlása során törvénysértést észlel, vagy megállapítja, hogy a megyei (fővárosi) felügyelőség határozata vagy intézkedése jogszabályt sért, a sérelem orvoslása iránt hivatalból köteles intézkedni.
Vegyes rendelkezések
31. § (1) Az ÁKF a közfogyasztásra veszélyesnek taIált, egészségre ártalmas élelmiszerek forgalombahozatalát megtilthatja, azokat zár alá veheti, elkobozhatja.
(2) Zár alá vételnek akkor van helye, ha az ÁKF az egészségvédelmi szempontból gyanús élelmiszernek a forgalombahozatalát a minőségvizsgálat eredményéig megtiltja. A zár alá vételt úgy kell foganatosítani, hogy kétségtelenül megállapítható legyen a forgalomból kivont áru és annak mennyisége, ugyanakkor pedig biztosított legyen a forgalomból kivont áru elkülönített kezelése. A zár alá vett árut lehetőséghez képest le kell pecsételni.
(3) Elkobozni azokat az élelmiszereket lehet, amelyekről kétségtelenül megállapítást nyert, hogy egészségre ártalmasak. Az elkobzásról és a helyszíni megsemmisítésről a 12. §-nak megfelelő jegyzőkönyvet kell felvenni. Ha az elkobzott áru a helyszínen nem semmisíthető meg, az ÁKF az elkobzásról szóló határozatban rendelkezik arról, hogy az árut hova kell az egységnek vagy a magánkereskedőnek (iparosnak) szállítani. Ilyenkor gondoskodni kell az elkobzott áru azonosságának biztosításáról.
(4) Az egészségre ártalmas élelmiszerek elkobzásán kívül az ÁKF más árut, terméket nem kobozhat el. Ha az elkobzás ipari vagy kereskedelemi rendészeti szempontból (iparengedély nélküli kereskedés stb.) indokolt, az ÁKF a szabálysértési eljárás megindításakor (feljelentés) indítványozza az elkobzás kimondását, az áru értékesítésének egyidejű megtiltása és zár alá vétele mellett.
32. § (1) Ha az ÁKF vizsgálatai során hibát vagy hiányosságot észlel, az illetékes dolgozót annak megszabott határidőn belül történő megszüntetésére kötelezi. Az egységvezető csak olyan hiba vagy hiányosság megszüntetésére kötelezhető, amely saját hatáskörében végrehajtható. Egyébként a vállalat igazgatója (földművesszövetkezet igazgatóság elnöke) kötelezhető a hiányosságok megszüntetésére.
(2) A vállalat igazgatója (földművesszövetkezet igazgatóság elnöke) intézkedéséről az ÁKF-et 15 napon belül tájékoztatni köteles. A hiba vagy hiányosság megszüntetését - megszabott határidő lejártával - ellenőrizni kell.
33. § (1) Hamis vagy nem hitelesített, illetőleg rossz mérlegnek és mérőeszköznek a forgalomból való kivonásakor a mérőeszközt le kell pecsételni úgy, hogy azon tovább mérni ne lehessen. Egyben kötelezni kell az egység vezetőjét (vállalatot, magánkereskedőt) a mérleg megjavítására és hitelesítésére, illetőleg kicserélésére.
(2) Hamisított mérőeszköz esetén a szabálysértési eljárás során kell az elkobzásra indítványt tenni.
34. § (1) Az ÁKF leltározás elrendelésére, a gyanúokok részletes közlésével akkor hívhatja fel a vállalat (szövetkezet) igazgatóját (igazgatóság elnökét), ha valamelyik egységben a visszaélés alapos gyanúját észleli. A leltározás időpontját, s annak eredményét a vállalat igazgatója közli az ÁKF-el.
(2) Az anyagilag felelős dolgozók elszámoltatását célzó leltározás megismétlését az ÁKF nem rendelheti el.
35. § (1) A jogerősen kiszabott pénzbírságról a Kereskedelem Felügyeleti főosztály nyilvántartást vezet. A megyei (fővárosi) felügyelőségek ezért az elsőfokú jogerőre emelkedett, pénzbírságot kiszabó határozatok egy példányát a Kereskedelem Felügyeleti főosztályhoz terjesztik fel.
(2) A Kereskedelem Felügyeleti főosztály a jogerős határozat egy példányát behajtás végett átadja a minisztérium Költségvetési osztályának. A Költségvetési osztály a bírságot - ha az eljárás alá vont önként nem teljesít - közadók módjára hajtja be.
36. § (1) Pénzbírság az elkövetéstől, illetőleg a jogellenes állapot megszüntetésétől számított három hónap elteltével nem szabható ki.
(2) A határozat jogerőre emelkedését követő három éven belül be nem hajtott pénzbírságot törölni kell. Az állami kereskedelmi főfelügyelő, különös méltánylást érdemlő esetben három év előtt is elrendelheti a bírság törlését.
37. § (1) Az ÁKF működése során kapcsolatot tart fenn más hatóságokkal és hatósági szervekkel.
(2) Az ügyészség a szocialista törvényesség megszilárdítása érdekében általános törvényességi felügyeletet gyakorol az ÁKF működése felett. Az ügyészi felügyelet módját az 1959. évi 9. törvényerejű rendelet szabályozza. Ezen túlmenően az ÁKF megyei (fővárosi) felügyelőség vezetője a megyei (fővárosi) főügyészt rendszeresen havonta tájékoztatja a folyamatban levő eljárások számáról és tett intézkedésekről, egyes jelentősebb ügyben - szükség esetén - intézkedés előtt kikéri az ügyészség állásfoglalását.
(3) Az ÁKF rendszeres kapcsolatot tart a megyei, megyei jogú városi, fővárosi tanács végrehajtó bizottsága kereskedelmi osztályával, tájékoztatja a kereskedelmi osztályt a tanács irányítása alá rendelt kereskedelmi szerveknél és a piacokon tartott vizsgálat és ellenőrzés eredményeiről. Az ÁKF vizsgálatának és ellenőrzéseinek eredményéről időnként a tanács állandó kereskedelmi bizottságát, a területileg illetékes tanács végrehajtó bizottsága ipari osztályát pedig a kisiparosok kereskedelmi tevékenységével kapcsolatos határozatok egy példányának megküldésével is tájékoztatja.
38. § (1) Az ÁKF a helyi közegészségügyi és más rendészeti szervekkel is állandó kapcsolatot tart fenn és ennek keretében tájékoztatja őket azokról az észlelt jelenségekről, amelyek hatáskörükbe vagy intézkedési körükbe tartoznak.
(2) A közegészségügyi és rendészeti szervek által kiadott szakmai jellegű tájékoztatásokat és rendelkezéseket az ÁKF eljárása során figyelembe venni köteles.
39. § Az ÁKF elősegíti, hogy a tanács és a szakszervezetek által választott, illetőleg megbízott és irányított társadalmi ellenőrök munkájukkal kapcsolatos ismereteket elsajátítsák. Az ÁKF ellenőrzéseibe szükség szerint a társadalmi ellenőröket folyamatosan bevonja.
40. § A rendeletben nem érintett egyéb eljárási kérdésekben, így a panaszok intézésénél, az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezései az irányadók.
41. § (1) E rendelet 1963. augusztus 1. napján lép hatályba és rendelkezéseit a folyamatban levő eljárásokra is alkalmazni kell.
(2) A 12/1958. (X. 29.) BM és a 9/1960. (IX. 15.) BM rendeletek hatályukat vesztik.
Tausz János s. k.,
belkereskedelmi miniszter