1959. évi 9. törvényerejű rendelet

a Magyar Népköztársaság ügyészségéről

I. fejezet

Alapvető rendelkezések

1. § A Magyar Népköztársaság Alkotmányának 42. §-a szerint:

"(1) A törvényesség megtartása felett a Magyar Népköztársaság legfőbb ügyésze őrködik.

(2) A legfőbb ügyész e jogkörében ügyel arra, hogy a minisztériumok, az alájuk rendelt hatóságok, hivatalok, intézmények és egyéb szervek, az államhatalom helyi szervei, valamint a polgárok a törvényeket megtartsák,

(3) A legfőbb ügyész gondoskodik arról, hogy a Magyar Népköztársaság rendjét, biztonságát és függetlenségét sértő vagy veszélyeztető mindennemű cselekmény következetesen üldöztessék."

2. § (1) A Magyar Népköztársaság legfőbb ügyészét az Országgyűlés választja hat évi időtartamra. Az Országgyűlés a legfőbb ügyészt visszahívhatja.

(2) A legfőbb ügyész az Országgyűlésnek felelős és működéséről beszámolni köteles. [Alkotmány 43. § (1)-(2) bekezdés.]

3. § A legfőbb ügyész:

a) tanácskozási joggal részt vesz az Országgyűlés, a Népköztársaság Elnöki Tanácsa, a Minisztertanács és a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság ülésein, valamint a Legfelsőbb Bíróság teljes ülésein;

b) a Legfelsőbb Bíróságnál elvi döntéseket kezdeményezhet;

c) bármely polgári és büntető ügyben hozott jogerős bírósági határozat ellen a Legfelsőbb Bíróságnál törvényességi óvással élhet, ha a határozat törvénysértő vagy megalapozatlan. A törvényességi óvással megtámadott határozatok végrehajtását felfüggesztheti, büntető ügyekben ezenkívül a határozatok végrehajtását félbeszakíthatja, vagy a szükséges biztonsági intézkedéseket elrendelheti;

d) nyomozással kapcsolatos utasításokat, általános irányelveket és tájékoztatásokat adhat ki, amelyek valamennyi nyomozó szervre kötelezőek; ezen belül az illetékes miniszterrel egyetértésben megjelölheti azokat a bűncselekmény-kategóriákat, amelyeknek nyomozása az ügyészség kizárólagos hatáskörébe tartozik.

4. § (1) A legfőbb ügyész mind közvetlenül, mind pedig alárendelt ügyészei útján őrködik a törvények megtartása felett.

(2) A törvények megtartása feletti felügyelet célja:

a) a szocialista törvényesség biztosítása;

b) az állami és társadalmi rend, a társadalmi tulajdon védelme és a Magyar Népköztársaság rendjét, biztonságát és függetlenségét sértő vagy veszélyeztető mindennemű cselekmény következetes üldözése, a Magyar Népköztársaság büntetőpolitikájának érvényre juttatása a büntető eljárás során;

c) a Magyar Népköztársaság állampolgárai részére az Alkotmányban biztosított jogok védelme,

(3) A (2) bekezdésben megjelölt célok érdekében a legfőbb ügyész és az alárendelt ügyészek:

a) őrködnek a minisztériumok, a Minisztertanácsnak közvetlenül alárendelt szervek, az ezek alá tartozó hatóságok, az intézmények, a gazdasági szervek, az államhatalom és államigazgatás helyi szervei, a vállalatok, a szövetkezetek és társadalmi szervezetek (a továbbiakban: szervek) által kiadott rendeletek, határozatok, utasítások és egyéb intézkedések törvényessége felett, továbbá afelett, hogy a hivatalos személyek és az állampolgárok a törvény rendelkezéseit ne sértsék meg (általános törvényességi felügyelet);

b) biztosítják a bűncselekmények gyors feltárását és kinyomozását; felügyeletet gyakorolnak a nyomozó szervek tevékenysége felett (bűnügyi nyomozások törvényességének felügyelete);

c) őrködnek afelett, hogy a Magyar Népköztársaság bíróságai helyesen alkalmazzák a törvényeket (a bíróságok tevékenységének törvényessége feletti felügyelet);

d) őrködnek a büntetésvégrehajtásra vonatkozó törvények és szabályok megtartása felett (a büntetésvégrehajtás törvényességének felügyelete).

5. § (1) A jelen törvényerejű rendeletiben meghatározott törvényességi felügyeletet a legfőbb ügyész az illetékes ügyész útján gyakorolja.

(2) A továbbiakban ügyész alatt az (1) bekezdésben megjelölt ügyészeket kell érteni.

(3) A minisztériumokkal és a Minisztertanácsnak közvetlenül alárendelt országos hatáskörű szervekkel kapcsolatban a 7. § (2) bekezdésének b), c) és d) pontjaiban meghatározott ügyészi intézkedéseket a legfőbb ügyész vagy helyettesei rendelik cl.

6. § Az ügyészek az államigazgatási és az államhatalom helyi szerveitől függetlenül járnak el. (Alkotmány 44. §)

II. fejezet

Általános törvényességi felügyelet

7. § (1) Az ügyész személyre tekintet nélkül, kellő időben a törvényben előírt intézkedéseket köteles tenni, ha a Magyar Népköztársaság törvényeit bármi módon megsértik.

(2) Az ügyész a törvényesség biztosítása érdekében az általános törvényességi felügyelet során:

a) megtekintheti a szervek rendeleteit, általános utasításait, tájékoztatóit, körleveleit és az egyedi ügyekben hozott határozatait, intézkedéseit és utasításait (a továbbiakban: rendelkezések);

b) követelheti a szervek vezetőitől, továbbá egyéb hivatalos személyektől iratok és adatok rendelkezésre bocsátását, illetőleg megküldését és felvilágosítások adását;

c) követelheti a szervek vezetőitől az alájuk rendelt szerveknél vizsgálat tartását;

d) vizsgálatot tarthat a szerveknél annak megállapítása végett, hogy nem történt-e törvénysértés;

e) tanácskozási joggal részt vehet a tanácsok, tanácsi végrehajtó bizottságok és a népi ellenőrzési bizottságok ülésein.

8. § Az ügyész az általános törvényességi felügyelet során - ha a törvényesség biztosítása érdekében szükséges - az általa szabályszerűen idézett személy elővezetését rendelheti el, ha az nem jelent meg és távolmaradását alapos okkal nem mentette ki. E szakasz értelmében nem lehet elővezettetni: az államhatalmi, államigazgatási és társadalmi szervek vezetőit vagy azok helyetteseit.

9. § (1) Ha az ügyész a szervek rendelkezéseiben [7. § (2) bekezdés a) pontja] törvénysértést állapít meg, annak kiküszöbölése végett a törvénysértést elkövető szervhez vagy annak felettes szervéhez óvást nyújt be. Az ügyész óvásában a megtámadott rendelkezés végrehajtásának felfüggesztését indítványozhatja.

(2) Miniszteri rendelet, miniszteri utasítás és tanácsi rendelet ellen benyújtott óvásban a végrehajtás felfüggesztését nem lehet indítványozni,

(3) Az óvást a szerv nyolc napon belül, a (2) bekezdésben megjelölt esetekben tizenöt napon belül, testületi szerv pedig az óvás benyújtását követő legközelebbi ülésen köteles megvizsgálni. Ha a szerv az óvást alaposnak tartja, a törvénysértő rendelkezést köteles a fenti határidőn belül hatályon kívül helyezni vagy módosítani és erről az ügyészt egyidejűleg értesíteni.

(4) Ha az ügyész az óvást egyedi ügyben hozott jogerős rendelkezés ellen annak közlését követő egy éven túl nyújtja be, az óvás folytán tett intézkedés az állampolgárok által jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogokat nem sértheti.

(5) Ha a szerv az óvást a (3) bekezdésben meghatározott határidőn belül nem vizsgálja meg, vagy az ügyész a rendelkezés végrehajtásának felfüggesztését indítványozta, az illetékes szerv köteles a végrehajtást saját, a (6) bekezdés esetén pedig a felettes szerv döntéséig haladéktalanul felfüggeszteni és erről az ügyészt értesíteni.

(6) Ha a szerv az óvással nem ért egyet, köteles a kifogásolt rendelkezésre vonatkozó iratokat az óvással és észrevételeivel együtt felülvizsgálat céljából az elbírálástól számított nyolc napon belül felettes szervéhez felterjeszteni és erről az óvást benyújtó ügyészt egyidejűleg értesíteni. A felettes szerv az óvás kérdésében harminc napon belül érdemben köteles határozni és határozatát az óvást benyújtó ügyésszel is közölni.

(7) A (6) bekezdés értelmében a Minisztertanácshoz kerülő egyedi ügyekben az ügyészi óvást a Minisztertanács elnöke vagy elnökhelyettese, egyéb rendelkezések (miniszteri rendelet, miniszteri utasítás stb.) ellen benyújtott ügyészi óvást pedig a Minisztertanács bírálja el.

(8) Az óvást harminc napon belül kell elbírálni, ha azt nyomban a felettes szervhez nyújtották be. Ebben az esetben a (6) bekezdés rendelkezéseit nem lehet alkalmazni.

10. § (1) Az ügyész a törvénysértő gyakorlat vagy a mulasztásban megnyilvánuló törvénysértés megszüntetése végett a szerv vezetőjénél felszólalással él; jövőbeni törvénysértés veszélye esetén pedig a törvénysértés megelőzése érdekében figyelmeztetést nyújt be.

(2) A szerv vezetője az ügyészi felszólalást és figyelmeztetést harminc napon belül - testületi szerv a felszólalás, illetőleg figyelmeztetés benyújtását követő legközelebbi ülésen - köteles elbírálni, a megfelelő intézkedést megtenni és erről az ügyészt értesíteni. Ha a szerv a felszólalással, illetőleg figyelmeztetéssel nem ért egyet, köteles az iratokat észrevételeivel együtt az elbírálástól számított nyolc napon belül felülvizsgálat végett felettes szervéhez felterjeszteni.

11. § (1) Az ügyész felügyel a szabálysértési ügyekben eljáró szervek, továbbá a bírságoló szervek határozatainak és egyéb intézkedéseinek törvényességére.

(2) A felügyelet során az ügyészt a 7. §-ban megállapított jogok illetik meg, ezenfelül tárgyalási joggal részt vehet az ügyben tartott meghallgatáson (tárgyaláson).

(3) Az ügyész a törvénysértő határozat, illetőleg intézkedés hatályon kívül helyezése és új határozat (intézkedés) meghozatala végett a szervnél óvást nyújt be, a 10. §-ban megjelölt esetekben pedig felszólalással, illetőleg figyelmeztetéssel él. Az óvásnak a kifogásolt határozat, illetőleg intézkedés végrehajtására halasztó hatálya van.

(4) Az óvásra egyébként a 9. §, a felszólalásra és figyelmeztetésre a 10. § rendelkezései az irányadók. Az elkövető terhére óvásnak csak a határozat jogerőre emelkedésétől számított hat hónapon belül van helye.

III. fejezet

A bűnügyi nyomozások törvényességének felügyelete

12. § (1) Az ügyész köteles:

a) biztosítani a bűncselekmények gyors felderítését és a büntető eljárás megindítását a Magyar Népköztársaság elleni bűncselekmények elkövetői, a társadalmi tulajdon fosztogatói, az üzérkedők és egyéb bűntettesek ellen;

b) mindent elkövetni annak érdekében, hogy senkit törvényellenesen és alaptalanul ne vonjanak büntetőjogi felelősségre, ne fosszanak meg személyi szabadságától és hogy mindenki mentesüljön a zaklatástól, törvénytelen korlátozástól és jogfosztástól.

(2) Az ügyész a nyomozások törvényességének felügyelete során:

a) nyomozást vagy pótnyomozást rendelhet el;

b) nyomozást vagy egyes nyomozási cselekményéket maga végezhet vagy annak lefolytatására bármely nyomozó szervet utasíthat;

c) a bűnügyeket a nyomozó szervektől magához vonhatja;

d) bármikor felülvizsgálhatja az őrizetbevételek törvényességét, illetőleg az előzetes letartóztatások foganatosításának törvényességét, megtekintheti a nyomozó szerveknek a fogvatartás körülményeit és rendjét szabályozó utasításait;

e) bármikor felülvizsgálhatja a nyomozó szerveknek a feljelentések tárgyában és a nyomozások lefolytatása során tett intézkedéseinek törvényességét;

f) gondoskodik - a törvényben előírt feltételek esetén - a nyomozás megtagadásáról vagy megszüntetéséről vagy pedig az ügyet vádirattal az illetékes bírósághoz teszi át;

g) elbírálja a nyomozás során hozott határozatok ellen, intézkedések és intézkedések elmulasztása miatt benyújtott panaszokat;

h) értekezletre hívhatja össze a nyomozó vagy más érdekelt szerveket a bűnözés elleni küzdelem érdekében teendő intézkedések megvitatására.

(3) A nyomozó szervek a nyomozásra - ideértve a terheltek őrizetbevételére, szabadonbocsátására, a fogvatartás körülményeire és a terheltekkel szemben más, megelőző intézkedés foganatosítására vagy hatályon kívül helyezésére - vonatkozó egyedi ügyekben adott ügyészi utasításokat kötelesek teljesíteni.

13. § (1) A nyomozó szervek előzetes letartóztatást csak az ügyész jóváhagyásával rendelhetnek el.

(2) A nyomozás során elrendelt előzetes letartóztatás vagy őrizetbevétel miatt panasznak van helye. A panasznak nincs halasztó hatálya.

14. § (1) A nyomozó szerv az ügyész utasítása vagy határozata ellen a felettes nyomozó szerv útján a felettes ügyészhez panaszt jelenthet be.

(2) A panasznak nincs halasztó hatálya.

IV. fejezet

A bíróságok tevékenységének törvényessége feletti felügyelet

15. § (1) Az ügyész köteles ügyelni arra, hogy a bíróságok határozatai a Magyar Népköztársaság törvényeinek megfeleljenek.

(2) E feladat megvalósítása érdekében az ügyész:

a) büntető ügyekben a bíróság előtt vádat képvisel és a tárgyaláson indítványt tesz;

b) polgári peres vagy nem peres eljárást indíthat, ha az állam, az állami, gazdasági és társadalmi szervek vagy az állampolgárok jogainak védelme megkívánja, - kivéve, ha a jogszabály értelmében valamely jog kizárólag meghatározott személy által vagy kizárólag személyesen érvényesíthető;

c) a törvényesség érdekében polgári peres és nem peres eljárás bármely szakában felléphet;

d) bármely büntető vagy polgári ügy iratait magához kérheti annak megvizsgálása végett, hogy az eljárás és a határozatok megfelelnek-e a törvényeknek;

e) a törvényben meghatározott per- és jogorvoslatokkal él, ha a bíróság határozata törvénysértő vagy megalapozatlan;

f) vizsgálhatja, hogy a polgári peres ügyekben hozott bírósági határozatok végrehajtása kellő időben, a törvényeknek megfelelően történik-e.

V. fejezet

A büntetésvégrehajtás törvényességének felügyelete

16. § (1) Az ügyész köteles ügyelni arra, hogy a büntetőbírósági határozatok végrehajtása kellő időben, a törvényeknek megfelelően történjék.

(2) Az ügyész a büntetésvégrehajtás törvényességének felügyelete során:

a) ellenőrizheti, hogy az illetékes szervek a törvényeknek megfelelően és kellő időben hajtják-e végre a büntetőbírói határozatokat;

b) bármely időpontban ellenőrizheti a börtönöket és büntetésvégrehajtási munkahelyeket, megvizsgálhatja a fogvatartás körülményeit, megtekintheti a fogvatartási okmányokat;

c) meghallgathatja a letartóztatottakat, illetve felülvizsgálhatja az általuk beadott panaszokat;

d) megtekintheti a büntetésvégrehajtási szervek által kiadott, a fogvatartás körülményeit és rendjét szabályozó utasításokat.

(3) A büntetésvégrehajtási szervek vezetői kötelesek az ügyésznek a törvények megtartására és a letartóztatottak fogvatartásának körülményeire vonatkozó rendelkezéseit végrehajtani. A büntetésvégrehajtási szervek vezetői az ügyész utasításai ellen felettes szerveik útján a felettes ügyészhez tehetnek panaszt. A panasznak nincs halasztó hatálya.

17. § Az ügyész köteles nyomban szabadlábra helyezni azokat, akiket törvényes határozat nélkül vagy a határozatban megjelölt időponton túl tartanak fogva,

VI. fejezet

Az ügyészi szervezet. Az ügyészségi alkalmazottak kinevezése, elbocsátása és fegyelmi felelőssége

18. § (1) A Magyar Népköztársaság ügyészségei egységes, központosított szervezetet alkotnak, amelyben a szervek szigorú alárendeltsége érvényesül.

(2) Az ügyészségi szervezetet a Magyar Népköztársaság legfőbb ügyésze vezeti és irányítja. [Alkotmány 43. § (4) bekezdés.]

(3) A legfőbb ügyész helyetteseit a Népköztársaság Elnöki Tanácsa nevezi ki.

19. § (1) A Magyar Népköztársaság ügyészi szervei:

a Magyar Népköztársaság Legfőbb Ügyészsége,

a megyei főügyészségek, illetve a Fővárosi Főügyészség,

a járási, városi, fővárosi-kerületi, összevont városi-járási ügyészségek.

(2) A megyei főügyészségek élén a megyei főügyészek, a fővárosi főügyészség élén a fővárosi főügyész, a járási, városi, fővárosi-kerületi ügyészségek élén pedig a járási, városi, kerületi vezető ügyészek állnak.

(3) Az ügyészi szerveknél ügyészek, nem teljes ügyészi jogokat gyakorló ügyészségi fogalmazók és ügyészségi nyomozók működnek.

(4) A Magyar Népköztársaság katonai ügyészségei:

a katonai főügyészség,

a területi katonai ügyészségek és

az egyes magasabb katonai egységek ügyészségei.

(5) A katonai főügyészség élén a katonai főügyész áll, akit a Népköztársaság Elnöki Tanácsa nevez ki. Működését illetően a Magyar Népköztársaság legfőbb ügyészének van alárendelve és annak helyettese.

20. § (1) Az ügyészeket a Magyar Népköztársaság legfőbb ügyésze nevezi ki. A legfőbb ügyész nevezi ki az ügyészségi fogalmazókat és ügyészségi nyomozókat is.

(2) A legfőbb ügyész az (1) bekezdésben meghatározott kinevezési jogát katonai ügyészek (fogalmazók, nyomozók) vonatkozásában a honvédelmi miniszterrel, illetve a belügyminiszterrel egyetértésben gyakorolja.

(3) Az ügyészek létszámát, ügyészi szerv létesítését, megszüntetését és székhelyének áthelyezését a legfőbb ügyésznek - katonai ügyészségek esetén a belügyminiszterrel és a honvédelmi miniszterrel egyetértésben - tett javaslatára - a költségvetés keretei között - a Népköztársaság Elnöki Tanácsa hagyja jóvá.

(4) Az ügyészségek szervezetét és működését a legfőbb ügyész - a katonai ügyészségeket illetően a belügyminiszterrel és a honvédelmi miniszterrel egyetértésben - utasításban szabályozza.

21. § (1) A Magyar Népköztársaság ügyészeinek, az ügyészségi fogalmazóknak és az ügyészségi nyomozóknak politikailag és erkölcsileg feddhetetlennek, a nép ellenségeivel és más bűntettesekkel, továbbá a Magyar Népköztársaság törvényeinek megsértőivel szemben engesztelhetetlennek kell lenniök, hivatali kötelezettségeiket mindenkor becsületesen, éberen és pontosan kell teljesíteniük.

(2) Ügyésszé olyan magyar állampolgárt lehet kinevezni, aki jogi egyetemet végzett, két évi joggyakorlattal rendelkezik és a gyakorlat után sikeres szakvizsgát tett. E rendelkezéseket a jelen törvényerejű rendelet hatálybalépését követő kinevezéseknél kell alkalmazni.

(3) A járási, városi, kerületi vezető ügyésszé három évi, megyei (fővárosi) főügyésszé öt évi ügyészi gyakorlattal rendelkező személyt lehet kinevezni,

(4) A legfőbb ügyész a (2) és (3) bekezdésben foglaltak alól kivételt tehet.

(5) Az ügyészek, ügyészségi fogalmazók és ügyészségi nyomozók tudományos és oktatói munka kivételével más kereső foglalkozást nem folytathatnak.

22. § Az ügyészek, ügyészségi fogalmazók és ügyészségi nyomozók - tettenérés esetét kivéve - csak a legfőbb ügyész jóváhagyásával vehetők őrizetbe, velük szemben nyomozási cselekmények és büntetőjogi felelősségrevonás csak a legfőbb ügyész jóváhagyásával foganatosítható,

23. § (1) Az ügyészek, ügyészségi fogalmazók és ügyészségi nyomozók fegyelmi felelősségrevonásának rendjét, továbbá a kinevezésére, áthelyezésére és munkaviszonyának megszüntetésére vonatkozó szabályokat a (2) és (3) bekezdésben írt kivételektől eltekintve a Munka Törvénykönyve rendelkezéseinek figyelembe vételével - a katonai ügyészekkel kapcsolatban a belügyminiszterrel és a honvédelmi miniszterrel egyetértésben - a legfőbb ügyész állapítja meg.

(2) Az ügyészek, ügyészségi fogalmazók és ügyészségi nyomozók kinevezésével, áthelyezésével és munkaviszonyuk megszüntetésével kapcsolatos munkaügyi viták intézése szolgálati úton történik.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben felsoroltak fegyelmi ügyeivel és a kinevezésével, áthelyezésével és munkaviszonyának megszüntetésével kapcsolatos munkaügyi vitáiban végső fokon a legfőbb ügyész dönt. A legfőbb ügyész határozata ellen további jogorvoslatnak - egyeztető bizottsági vagy bírósági eljárásnak - nincs helye.

VII. fejezet

Vegyes rendelkezések

24. § Az ügyész köteles a hozzá beérkezett panaszokat késedelem nélkül megvizsgálni, illetve megvizsgáltatni, törvénysértés esetén a szükséges intézkedéseket megtenni és a panasz elintézéséről a panaszost értesíteni.

25. § (1) Az ügyész azok ellen, akik a törvényt megsértették, büntető, fegyelmi, szabálysértési vagy kártérítési eljárást kezdeményezhet.

(2) Az arra illetékes szerv az ügyész által kezdeményezett eljárást köteles megindítani és a határozat egy példányát az ügyésznek megküldeni.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltak nem vonatkoznak a bírák büntetőjogi és fegyelmi felelősségre vonására.

26. § Elővezetést - ha jogszabály másként nem rendelkezik - csak ügyészi jóváhagyással lehet foganatosítani.

27. § (1) Jelen törvényerejű rendelet kihirdetésének napján lép hatályba. Végrehajtásáról a legfőbb ügyész gondoskodik.

(2) Jelen törvényerejű rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályukat vesztik a Magyar Népköztársaság ügyészségéről szóló 1953. évi 13. törvényerejű rendelet, a Magyar Népköztársaság ügyészségéről szóló 1953. évi 13. törvényerejű rendeletet módosító 1954. évi 11. törvényerejű rendelet, a fegyveres és rendészeti testületek feletti ügyészi törvényességi felügyelet gyakorlásáról szóló 2.141/46 1954. számú minisztertanácsi határozat és végül a közlekedési ügyészségek felállításáról szóló 58/1954. (IX. 2.) MT számú rendelet. Jelen törvényerejű rendelet alapján a legfőbb ügyész a belügyminiszterrel és a honvédelmi miniszterrel egyetértésben kiadott utasításának hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Magyar Népköztársaság katonai ügyészi szervezetéről szóló 29/1954. (V. 5.) MT számú rendelet. Az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény 61. §-a helyett jelen rendelet 9. §-át, a szabálysértési ügyek intézéséről szóló 32/1955. (VI. 8.) MT számú rendelet 56-58. §-ai helyett pedig a jelen rendelet 11. §-át kell alkalmazni.

(3) Jelen törvényerejű rendelet nem érinti az ügyésznek más jogszabályban megállapított jogait és kötelességeit.

Dobi István s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Kristóf István s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára