4/1963. (III. 17.) Korm. rendelet

egyes, külföldön munkát végző dolgozók munkaviszonyáról és társadalombiztosításáról

A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány a következőket rendeli:

1. § Ez a rendelet arra a magyar állampolgárra vonatkozik, aki az erre feljogosított szerv engedélyével külföldön

a) nemzetközi szervezetnél (ENSZ stb.), vagy

b) államközi egyezmény, illetőleg magyar külkereskedelmi szervek által kötött szerződés végrehajtásaként idegen állami vagy egyéb intézménynél munkát vállal.

2. § (1) A külföldi munkavállalás tartama alatt a dolgozó belföldi munkaviszonya szünetel.

(2) A külföldi munkavállalás időtartama mind a munkaviszonyhoz fűződő kedvezmények, mind a társadalombiztosítási szolgáltatásokra jogosultság szempontjából belföldön munkában töltött időnek számít.

(3) A dolgozó köteles a külföldi foglalkoztatása megszűntét követően a rendelkezésre álló utazási lehetőségek igénybevételével haladéktalanul hazatérni és hazaérkezése után 3 napon - egy éven túli időn át, vagy családosan külföldön tartózkodás esetén 15 napon - belül belföldi vállalatánál továbbfoglalkoztatása végett jelentkezni.

3. § (1) A dolgozó a külföldi munkavállalása tartama alatt belföldi vállalatától munkabért nem kaphat. Ez alól rendkívül indokolt esetben a miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben kivételt tehet,

(2) Nem részesülhet a dolgozó a belföldi vállalattól egyéb - a tényleges munkavégzéssel összefüggő - juttatásban sem.

4. § (1) A Szakszervezetek Országos Tanácsa a munkaügyi miniszterrel és a külügyminiszterrel - a közlekedésügy területén dolgozók vonatkozásában még a közlekedés- és postaügyi miniszterrel - egyetértésben állapítja meg, hogy a külföldi munkavállalás tartama alatt bekövetkezett betegség idejére a dolgozó mennyiben jogosult a 71/1955. (XII. 31.) MT rendelet 65. §-ában meghatározott szolgáltatásokra, ha a külföldi munkáltató a társadalombiztosítás szolgáltatásait nem biztosítja és a társadalombiztosításban vagy ezt helyettesítő biztosításban való önkéntes részvételre nincs lehetőség.

(2) A dolgozó Magyarországon lakó egyébként Igényjogosult családtagjai akkor is a belföldi biztosítás szolgáltatásaiban részesülnek, ha a dolgozó külföldi jogszabályok alapján esik a társadalombiztosítás hatálya alá.

(3) A 3%-os nyugdíjjárulék abban az esetben is a dolgozót terheli, ha a belföldi vállalatától térítést nem kap, vagy annak összege kevesebb a volt átlagkereseténél.

(4) A dolgozó a külföldi munkavállalás tartama miatt családi pótlékra nem jogosult.

5. § Ha a dolgozó olyan államban vállal munkát, amellyel a magyar államnak társadalombiztosításra vonatkozó egyezménye van, a jogok és kötelezettségek tekintetében az egyezményben foglalt rendelkezések az irányadók.

6. § (1) Az ország felszabadulása óta az e rendelet hatályba lépéséig terjedő időben külföldi munkáltatónál munkában töltött időt a nyugdíjjogosultság szempontjából szolgálati időnek kell tekinteni, ha

a) a munkavállalás - az engedélyező szervnek a külügyminiszterrel egyetértésben adott igazolása szerint - e rendelet 1. § szerinti feltételeknek megfelelő volt és

b) a dolgozó a külföldi munkavállalást megelőzően belföldön betegségi biztosításra kötelezett munkaviszonyban állott és a nyugdíj megállapításakor Magyarország területén lakik.

(2) Az (1) bekezdés szerinti külföldi munkavégzést a Mt. V. 93. § (2) bekezdésének alkalmazása szempontjából olyannak kell tekinteni, mintha azt belföldön munkaviszonyban töltötték volna.

7. § (1) Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba; a rendelet végrehajtásával és alkalmazásával kapcsolatos kérdéseket a pénzügyminiszter és a munkaügyi miniszter a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben, a betegségi biztosítással kapcsolatos kérdéseket a Szakszervezetek Országos Tanácsa a munkaügyi miniszterrel és pénzügyminiszterrel egyetértésben -szabályozza,

(2) A rendelet rendelkezéseit alkalmazni kell az 1. §-nak megfelelően már külföldön munkát vállalt személyekre is, de a 3. § rendelkezése folytán őket az eddigi helyzetükhöz képest hátrány nem érheti.

(3) Felhatalmazást kap a munkaügyi miniszter és a Szakszervezetek Országos Tanácsa, hogy az e rendelet 1. §-a alá nem tartozó külföldi munkát végzők, továbbá a külföldön tudományos képzés keretében ösztöndíjban részesülő személyek munkaviszonyával és társadalombiztosításával kapcsolatos kérdéseket - a pénzügyminiszterrel egyetértésben - a szükségnek megfelelően szabályozzák.

Kádár János s. k.,

a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke