18/1964. (VIII. 9.) Korm. rendelet

a honvédelmi célra szükséges anyagi jellegű szolgáltatásokról

A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány a honvédelemről szóló 1960. évi IV. törvény (a továbbiakban: Hvt.) 113. §-ának (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az alábbiakat rendeli:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A rendelet hatálya

1. §

(1) A Hvt. és e rendelet alapján anyagi jellegű szolgáltatásra kötelezhető az ország területén lakó (tartózkodó) minden magyar állampolgár és jogi személy, ha a Hvt. vagy e rendelet alapján mentesség nem illeti meg. Az állami vállalatok, az állami költségvetési szervek és más állami gazdálkodó szervek a honvédelmi célra szükséges anyagi jellegű szolgáltatásokat külön rendelkezések szerint teljesítik.

(2) Mentesek az anyagi jellegű szolgáltatások alól - a Hvt. 106. §-ának (1) bekezdésében, valamint a 107. §-ának (1) bekezdésében felsoroltakon felül - a nemzetközi szervezetek és azok tagjai, ha nem magyar állampolgárok.

(3) A közvetlen betegellátásban részt vevő orvosok és szülésznők mentesek a gyógyítást szolgáló, illetőleg betegszállításra alkalmas gépjárművek átengedésének kötelezettsége alól.

2. §

(1) Béke idején ingatlan (földrészlet, épület, épületrész, lakás és lakrész) vagy ingó dolog birtokosát honvédelmi célra csak az alábbi anyagi jellegű szolgáltatások teljesítésére lehet kötelezni:

a) ingatlan ideiglenes átengedésére személyek vagy dolgok elhelyezése céljára,

b) személy- vagy teherszállításra alkalmas járművek és állatok, továbbá hírközlő berendezések (a továbbiakban: ingó dolgok) ideiglenes átengedésére különleges gyakorlatok céljára,

c) a határsávban fekvő föld tekintetében meghatározott termelés folytatására vagy mellőzésére.

d) épület tekintetében a polgári védelem szempontjából szükséges intézkedések megtételére,

e) a honvédelem céljaira szükséges cikkek és anyagok előállításával vagy feldolgozásával foglalkozó szövetkezetet, szövetkezeti vállalatot, illetőleg kisiparost e cikkek és anyagok meghatározott minőségben és mennyiségben való előállítására és szállítására, továbbá olyan előkészületre és munkálatra, amely szükséges ahhoz, hogy a Hvt. 105. §-ának (1) bekezdésében említett kötelezettségüknek bármikor eleget tehessenek,

f) ingatlan tekintetében az e rendeletben meghatározott intézkedések tűrésére,

g) a határsávban levő épület esetén annak tűrésére, hogy az épületet és tartozékait a honvédelem céljaira átalakítsák vagy lebontsák.

(2) A birtokost e rendelet alapján ingatlannak és ingó dolognak csak ideiglenes átengedésére lehet kötelezni; ha az ingatlan visszaadása nincs biztosítva, kisajátítási eljárást kell lefolytatni.

A szolgáltatásra kötelezés általános szabályai

3. §

(1) A szolgáltatást az ország egész területére vagy annak meghatározott részére a szolgáltatás tárgya szerint illetékes miniszter, illetékességi területére pedig - ha e rendelet másként nem rendelkezik, a megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanács végrehajtó bizottságának elnöke rendelheti el.

(2) Egyedileg meghatározott ingatlan és ingó dolog tekintetében a birtokost a szolgáltatásra külön határozattal kell kötelezni. Ezt a szabályt kell alkalmazni a szövetkezeteknek, szövetkezeti vállalatoknak és kisiparosoknak a 2. § (1) bekezdésének e) pontja szerinti szolgáltatásra kötelezése esetében is.

(3) A mezőgazdasági rendeltetésű földekre vonatkozó szolgáltatásra kötelezés esetében az 1961.évi VI.törvény rendelkezéseit figyelembe kell venni.

(4) A szolgáltatásra kötelező eseti határozatot - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a városi, városi (fővárosi) kerületi tanács végrehajtó bizottságának igazgatási osztálya, községekben pedig a tanács végrehajtó bizottságának titkára (a továbbiakban együtt: igazgatási osztály) hozza meg.

(5) A 2. § (1) bekezdésének a) és b) pontjában említett dolgok szolgáltatására vonatkozó határozat ellen fellebbezésnek helye nincs.

(6) A különböző szolgáltatásokra (átengedésre, intézkedésre, tűrésre) kötelező határozatot bíróság előtt nem lehet megtámadni.

II. FEJEZET

AZ INGATLANOK ÉS INGÓK SZOLGÁLTATÁSÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

Az ingatlan birtokosának egyes kötelezettségei

4. §

(1) Az ingatlan birtokosa köteles tűrni, hogy az ingatlanon a honvédelem céljait szolgáló berendezést létesítsenek, illetőleg elhelyezzenek, ennek érdekében az ingatlanon átalakításokat végezzenek, és a berendezéseket rendeltetésszerűen használják, továbbá, hogy a létesítéssel vagy elhelyezéssel kapcsolatban a szükséges előkészületeket megtegyék.

(2) Az ingatlan birtokosa köteles tűrni, hogy

a) a saját használatú utat a fegyveres erők használják,

b) gyakorlatok alkalmával a fegyveres erők az ingatlanon átvonuljanak.

(3) Az ország határa mentén ötven méter széles - a belügyminiszter által meghatározott helyeken az általa megjelölt szélességű - sávban fekvő ingatlan birtokosa kötelezhető

a) meghatározott magasságú, illetőleg előírt fajtájú növényzet termelésére, vagy termelésének mellőzésére,

b) mindennemű növényzet termelésének mellőzésére, az ott levő fák vagy a látást zavaró más növényzet kiirtására, illetőleg az utóbbi tűrésére,

c) annak tűrésére, hogy az ingatlanon a határ őrizetére szolgáló berendezéseket létesítsenek, és azokat használják.

(4) A létesítés, elhelyezés és átalakítás költségei azt a szervet terhelik, amelynek érdekében a kötelezés történt.

A polgári védelem érdekében szükséges intézkedések

5. §

(1) Az épület tulajdonosa (birtokosa) az épületben lakó (tartózkodó) személyek védett elhelyezése érdekében köteles

a) meghatározott műszaki és egyéb követelményeket (óvóhelylétesítés, pincefödém megerősítés stb.) megvalósítani,

b) az előírt berendezéseket (óvóhely-felszerelési tárgyak, gépek stb.) és anyagokat (mentő-, oltó- stb.) beszerezni,

c) az a) pontban említett követelmények szerint elkészített létesítmények, illetőleg a b) pont alapján beszerzett berendezések és anyagok fenntartásáról, valamint karbantartásáról gondoskodni.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak végrehajtására vonatkozó részletes szabályokat - ideértve a végrehajtással kapcsolatos állami támogatást és kedvezményeket (hitel, anyagellátás stb.) is - a belkereskedelmi miniszterrel, az építésügyi miniszterrel és a pénzügyminiszterrel egyetértésben a honvédelmi miniszter állapítja meg.

Ingó dolgok szolgáltatása

6. §

A közlekedési eszközök és hírközlő berendezések átengedésével, átadásával és mentesítésével kapcsolatos részletes szabályokat a honvédelmi miniszter a közlekedés- és postaügyi miniszterrel együtt - a mezőgazdasági fuvareszközök tekintetében a földművelésügyi miniszterrel egyetértésben - állapítja meg.

Egyéb rendelkezések

7. §

(1) Ingatlannak személyek és dolgok elhelyezése céljára történő ideiglenes átengedését (beszállásolás) a községi (városi, kerületi) tanács végrehajtó bizottsága rendeli el.

(2) A határsávban szükségessé váló sürgős intézkedéseket az illetékes katonai parancsnok soron kívül elrendelheti, s ezzel kapcsolatban ingatlant ideiglenesen igénybe vehet. Ilyen esetben szolgáltatásra kötelező határozatot utólag is lehet hozni.

III. FEJEZET

A SZÖVETKEZETEKRE ÉS A KISIPAROSOKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

8. §

A honvédelmi célra szolgáló cikkek és anyagok előállításával vagy feldolgozásával foglalkozó szövetkezet, szövetkezeti vállalat és kisiparos szolgáltatásra kötelezésének részletes szabályait az illetékes miniszterek együttesen - a Szövetkezetek Országos Szövetségének elnökével és a Kisipari Szövetkezetek Országos Szövetségének elnökével egyetértésben - állapítják meg.

9. §

Amennyiben a szövetkezet, szövetkezeti vállalat vagy kisiparos az előírt szolgáltatási kötelezettség teljesítése miatt nem vagy nem megfelelően tud eleget tenni korábban vállalt szállítási kötelezettségeinek vagy azokat késedelmesen teljesíti, a megrendelő vele szemben kötbér-, vagy kártérítési igényt nem érvényesíthet.

IV. FEJEZET

TÉRÍTÉS, KÁRTALANÍTÁS ÉS KÁRTÉRÍTÉS

10. §

Az ideiglenesen átengedett ingatlanért térítés jár. Ennek mértékét az igazgatási osztály állapítja meg; határozata ellen fellebbezésnek van helye.

11. §

(1) Az ideiglenesen átengedett dolog olyan értékcsökkenéséért, amely a rendeltetésszerű használat folytán bekövetkező értékcsökkenést meghaladja, továbbá a dolog elpusztulásáért az értékcsökkenés különbözetének, illetőleg az elpusztult dolog értékének megfelelő kártérítés jár. Meg kell téríteni azokat a károkat is, amelyek abból származtak, hogy a fegyveres erők az ingatlanon gyakorlat alkalmával átvonultak.

(2) Az (1) bekezdésben említett kártérítés (kártalanítás) az eredeti állapot helyreállításával, illetőleg az elpusztult helyettesíthető dolog pótlásával is nyújtható.

(3) A 4. § (3) bekezdés a) és b) pontjaiban szabályozott szolgáltatásokért kártérítés, kártalanítás, illetőleg térítés nem jár, szőlő vagy gyümölcsös kivágása, növényi kultúra kiirtása és a mező- vagy erdőgazdasági termelés megtiltása esetében azonban a birtokos a szükséges és hasznos ráfordítások megtérítését igényelheti.

(4) A kártalanítás és a kártérítés összegét az igazgatási osztály állapítja meg. A jogerős határozatot a bíróság előtt - az erre vonatkozó szabályok szerint - keresettel lehet megtámadni.

(5) A térítés, a kártalanítás és a kártérítés részletes szabályait, továbbá az ezzel kapcsolatos eljárási szabályokat a pénzügyminiszter állapítja meg.

V. FEJEZET

VEGYES RENDELKEZÉSEK

12. §

Szabálysértést követ el, és háromezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható, aki a Hvt., e rendelet vagy a végrehajtás tárgyában kiadott jogszabályok alapján fennálló vagy elrendelt szolgáltatási kötelezettségének nem tesz eleget.

13. §

(1) Ha e rendelet eltérően nem rendelkezik, az anyagi jellegű szolgáltatásra kötelezéssel kapcsolatos eljárásra az 1957. évi IV. törvény szabályait kell alkalmazni.

(2) Ingatlan átengedésére vonatkozó, továbbá ingatlannal kapcsolatos tűrési kötelezettség teljesítése karhatalommal is kikényszeríthető

14. §

(1) Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba; egyidejűleg hatályát veszti a honvédelmi dologi szolgáltatásokra vonatkozóan a felszabadulás előtt kiadott valamennyi jogszabály, továbbá a 3810/1948. (IV. 2.) Korm. számú és a 4162/1949. (VII. 26.) Korm. számú rendelet.

(2) E rendelet végrehajtásáról az illetékes miniszterek gondoskodnak.

Kállai Gyula s. k.,

a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnökhelyettese