1964. évi 22. törvényerejű rendelet

a kisiparosok ipargyakorlásáról szóló 1958. évi 9. számú törvényerejű rendelet egyes rendelkezéseinek módosításáról és kiegészítéséről

1. § Az 1958. évi 9. számú törvényerejű rendelet (a továbbiakban: tvr.) 2. § (2) bekezdésében foglaltak helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"(2) Az 5000-et meg nem haladó lélekszámú községekben és külterületi településeken egyes képesítéshez kötött iparokat kisipari működési engedély alapján is lehet gyakorolni. Az illetékes másodfokú iparhatóság - a KIOSZ meghallgatásával - indokolt esetben engedélyt adhat kisipari működési engedély kiadására 5000 lélekszámon felüli helység külterületére is."

2. § A tvr. 3. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:

"(1) Iparjogosítványt csak állandó lakóhellyel rendelkező, nagykorú személy kaphat.

(2) Nem kaphat iparjogosítványt az a személy, akit az állam, a béke és az emberiség elleni bűntett miatt szabadságvesztés büntetésre, vagyon elleni szándékos bűntett miatt 1 évet meghaladó, vagy bármely szándékos bűntett miatt 2 évet meghaladó szabadságvesztés büntetésre jogerősen elítéltek."

A tvr. 3. § (2) bekezdése helyébe (3) bekezdésként az alábbi rendelkezés lép:

"(3) A képesítéshez kötött iparokban az iparjogosítvány kiadásához mesterlevél szükséges. Az illetékes elsőfokú iparhatóság - a KIOSZ meghallgatása után - az építőiparok kivételével, a mestervizsga követelménye alól indokolt esetben felmentést adhat annak, aki a gyakorolni kívánt iparban (rokoniparában) szakmunkásbizonyítvánnyal rendelkezik."

A tvr. 3. § (3) bekezdésének számozása (4) bekezdésre, a (4) bekezdés számozása (5) bekezdésre és az (5) bekezdés számozása (6) bekezdésre változik.

3. § A tvr. 4. § (2) bekezdés helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"(2) Az illetékes elsőfokú iparhatóság - a KIOSZ meghallgatása után - kivételesen mestervizsgára bocsáthatja

a) azt is, aki legalább 8 évi, vagy

b) érettségivel egyenértékű ipariskolai végzettség esetében egy évi szakmai gyakorlatot, illetve az építőipaiban két évi szakmai gyakorlatot igazol, vagy

c) valamely képesítéshez kötött ipar gyakorlására jogosító iparigazolvánnyal már rendelkezik és iparát egyéb képesítéshez kötött iparra is ki kívánja terjeszteni vagy arra át kíván térni,

d) az elhalt kisiparos házastársát"

4. § A tvr. 5. §-a az alábbi (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Munkaviszonyban álló személy részére állandó lakhelyén folytatott ipar gyarkolására iparjogosítványt kiadni csak akkor lehet, ha azt a lakosság szükségleteinek jobb kielégítése indokolja és ahhoz munkáltatója hozzájárul. A kisiparos munkaviszonyt akkor létesíthet, ha erre az illetékes elsőfokú iparhatóság engedélyt ad.

(4) Munkaviszonyban álló személy építőipar gyakorlására iparjogosítványt nem kaphat, illetve építő kisiparos munkaviszonyt nem létesíthet."

5. § A tvr. 11. § (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"(2) Az életbenmaradt házastárs, illetve gyám szakmunkásbizonyítvánnyal (segédlevéllel), az építőiparban mesterlevéllel rendelkező felelős vezetőt köteles alkalmazni, ha ilyen képesítése nincs. A felelős vezető alkalmazását az illetékes elsőfokú iparhatóságnál egyidejűleg be kell jelenteni. Az életbenmaradt házastársat, illetve gyámot, - az építőiparok kivételével - a szakmunkásvizsga (segédvizsga) követelménye alól az elsőfokú iparhatóság - a KIOSZ meghallgatása után - indokolt esetben felmentheti. Felmentést csak az az özvegy, illetve gyám kaphat, aki legalább öt évi szakmai gyakorlatot igazol."

6. § A tvr. 12. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"12. §

(1) Vissza kell vonni az iparjogosítványt attól a kisiparostól

a) akit az állam (Btk. IX. fejezet), a béke és az emberiség (Btk. X. fejezet) elleni bűntett miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, illetőleg akit az ipar gyakorlásával összefüggésben elkövetett szándékos bűntett miatt jogerősen egy évet meghaladó, vagy bármely szándékos bűntett miatt jogerősen két évet meghaladó szabadságvesztés büntetésre ítéltek.

b) akinek saját hibájából egy évet meghaladó - az ipar gyakorlásából származó adóhátraléka, vagy kisipari nyugdíjjárulék-hátraléka, vagy az ipari alkalmazottak után járó társadalombiztosítási járulék-hátraléka van,

c) aki a 30. §-ban foglalt rendelkezés ellenére mestervizsgát nem tett,

d) aki munkáltatója hozzájárulásával kapott iparjogosítványt s utóbb a munkáltatója ezt a hozzájárulást írásban visszavonja.

(2) A KIOSZ meghallgatása után vissza lehet vonni az iparjogosítványt attól a kisiparostól

a) akit az ipar gyakorlásával összefüggésben elkövetett - az (1) bekezdés a) pontja alá nem tartozó - szándékos bűntett miatt jogerősen egy évet meg nem haladó szabadságvesztés-büntetésre, továbbá javító-nevelő munkára vagy pénzbüntetésre, vagy bármely bűntett miatt jogerősen egy évet meghaladó és végrehajtható szabadságvesztésre ítéltek.

b) akit az ipar gyakorlására vonatkozó jogszabályok megsértése miatt szabálysértésért, illetve az 1962. évi 10. sz. tvr. IV. fejezet 49-53, 55, 57. és 59. §-ába ütköző, az ipar gyakorlásával összefüggésben elkövetett szabálysértés miatt legalább két ízben jogerősen megbírságoltak, feltéve, hogy az első bírság jogerőre emelkedésétől számítva két év, a második bírság jogerőre emelkedésétől számítva pedig hat hónapnál hosszabb idő nem telt el,

c) akinek saját hibájából hat hónapot meghaladó - az ipar gyakorlásából származó - adóhátraléka, vagy kisipari nyugdíjjárulék-hátraléka, vagy ipari alkalmazottak után járó társadalombiztosítási járulék-hátraléka van.

d) aki iparának gyakorlását hat hónap alatt nem kezdi meg, vagy hat hónapnál hosszabb ideig engedély nélkül szünetelteti,

e) aki szakszerűtlen vagy felelőtlen munkájával a lakosság érdekeit sérti és ezzel a magatartásával ismételt, írásbeli figyelmeztetés után sem hagy fel,

f) aki munkaviszonyban áll [tvr. 5. § (3) bek.] és ennek folytán a lakosság szükségleteinek kielégítését ismételt írásbeli figyelmeztetés után is elhanyagolja."

7. § A tvr. 14. § (1) bekezdésének utolsó mondata az alábbiak szerint változik:

"Ez a rendelkezés nem, érinti a kisiparosnak betegség esetére szóló önkéntes biztosítását szabályozó 49 1961. (XII. 30.) Korm. számú rendelet intézkedéseit."

8. § A tvr. 15. § (1) bekezdés helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"(1) A kisiparos három alkalmazottat foglalkoztathat; ha a kisiparosnál tanulók szakképzése biztosítva van, a kisiparos két ipari tanulót, ha legalább egy szakmunkás képesítéssel rendelkező alkalmazottja van, három ipari tanulót szerződtethet.

(2) Bedolgozót a kisiparos nem foglalkoztathat."

A tvr. 15. § (2) bekezdésének számozása (3) bekezdésre, a (3) bekezdés számozása (4) bekezdésre, a (4) bekezdés számozása (5) bekezdésre változik.

9. § A tvr. 18. §-a helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:

"18. §

(1) A kisiparos elsődleges feladata a helyi lakosság szükségleteinek kielégítése. Ipara körébe tartozó munkát az elsőfokú iparhatóság területén, továbbá Budapesten és a megyei jogú városokban a város (főváros) egész területén végezhet.

(2) Ha a kisiparos olyan városban gyakorolja iparát, melynek területén járási iparhatóság székhelye is van, a járási iparhatóság területéhez tartozó községekben a lakosság részére ipara körébe tartozó javító-szolgáltató munkát végezhet.

(3) A kisiparos az (1) és (2) bekezdésben fel nem sorolt községekben (városokban) csak meghívás alapján végezhet ipara körébe tartozó munkát.

(4) Az építő kisiparos telephelyén kívül meghívás nélkül is bárhol végezhet munkát.

(5) Az elsőfokú iparhatóság - a KIOSZ meghallgatása után - indokolt esetben visszavonásig érvényes külön engedélyt adhat egyes kisiparosoknak arra, hogy

a) olyan ipar működési körébe tartozó ipari tevékenységet is folytassanak, amely a könnyűipari miniszter rendeletében azonos iparcsoportban szerepel.

b) az (1)-(3) bekezdésben megjelölt helyeken kívül is végezhessenek a lakosság részére meghívás nélkül javító-szolgáltató munkát."

10. § A tvr. 20. §-ának (1) bekezdése az alábbi rendelkezéssel egészül ki:

"Indokolt esetben - a KIOSZ meghallgatása után - az asztalos, cukrász, fémnyomó, fényképész, galvanizáló, kárpitos, kelmefestő és vegytisztíló, paplankészítő, sütő és takács iparokban - különösen indokolt esetben más iparokban is - az elsőfokú iparhatóság külön vállaló-készmunkát kiadó helyiség és külön műhelyhelyiség fenntartására adhat engedélyt. Telephelynek a vállaló készmunkát kiadó helyiséget kell tekinteni."

11. § A tvr. 21. §-a az alábbi (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Rendkívül indokolt esetben - a KIOSZ meghallgatása után - a kisiparos iparának áthelyezését ugyanazon megye (főváros, megyei jogú város) területén az illetékes másodfokú iparhatóság engedélyezheti."

12. § A tvr. 27. § (1) bekezdés d) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"d) az a kisiparos, aki a 18. §-ban foglalt eseteken kívül, meghívás nélkül ipara körébe vágó munkát végez."

A tvr. 27. § (2) bekezdés g) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"g) az a kisiparos, aki a jelen törvényerejű rendeletben, ennek végrehajtása tárgyában kiadott miniszteri rendeletben, valamint az egyes szakmákra vonatkozó külön jogszabályokban foglalt rendelkezéseket megszegi, vagy kijátssza."

A tvr. 27. §-a az alábbi (3) és (4) bekezdésekkel egészül ki:

"(3) Attól, aki az (1) bekezdés a) pontja szerint iparjogosítvány nélküli ipari tevékenységet folytat, azt a munkaeszközt, amellyel a szabálysértést elkövette, el lehet, egy éven belüli ismétlődés esetén pedig el kell kobozni.

(4) Az ipari szabálysértések tárgyában hozott első- és másodfokú határozatokat az elsőfokú iparhatósággal és a KIOSZ-szal közölni kell,"

Dobi István s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Kiss Károly s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára