3/1964. (X. 30.) EüM rendelet

a fertőző betegségek megelőzéséről és leküzdéséről szóló 24/1964. (X. 30.) Korm. számú rendelet végrehajtásáról

A fertőző betegségek megelőzéséről és leküzdéséről szóló 24/1964. (X. 30.) Korm. számú rendelet 13. §-ában foglalt felhatalmazás alapján az érdekelt miniszterekkel (országos hatáskörű szervek vezetőivel) egyetértésben a következőket rendelem:

VÉDŐOLTÁSOK

1. §

Kötelező védőoltások életkorhoz kötötten

(1) A gyermekeket életkorhoz kötötten diftéria, szamárköhögés, tetanusz, himlő, gyermekbénulás és gümőkór ellen védőoltásban kell részesíteni.

(2) A védőoltási kötelezettség

a) diftéria, szamárköhögés és tetanusz elleni első oltásra a 18 hónapos életkor, második oltásra a 6. életév, harmadik oltásra a 11. életév,

b) diftéria és tetanusz elleni negyedik oltásra a 14. életév,

c) himlő elleni oltásra a 12. életév és újraoltásra a 14. életév,

d) gyermekbénulás elleni oltásra a 14. életév betöltéséig áll fenn.

(3) Azt, hogy a (2) bekezdésben felsorolt és a gümőkór elleni védőoltásokat milyen életkorban és milyen módon kell alkalmazni, az egészségügyi miniszter külön szabályozza.

2. §

Kötelező védőoltások megbetegedési veszély esetén

(1) Az ország egész területén, vagy annak egy részén a lakosság egészére, vagy annak egy részére kiterjedően diftéria, dizentéria, hastífusz, himlő, influenza, járványos fültőmirigylob, járványos gyermekbénulás, kiütéses tífusz, kolera, paratífusz, szamárköhögés, tetanusz és vörheny elleni védőoltást évenként, vagy szükség szerint az egészségügyi miniszter rendel el.

(2) Egyes városok, vagy járások lakosságának egészére, vagy annak egy részére - sürgős szükség esetében - a diftéria, hastífusz, paratífusz és szamárköhögés elleni védőoltást a megyei (megyei jogú városi, fővárosi) tanács végrehajtó bizottsága egészségügyi osztályának vezetője is elrendelheti.

(3) Védőoltásban kell részesíteni diftéria, hastífusz, himlő, kolera, paratífusz, valamint szamárköhögés megbetegedés esetében és gamma-globulin védelemben kell részesíteni járványos májgyulladás és kanyaró megbetegedés esetében azokat a fogékony személyeket, akik az említett betegségek valamelyikében megbetegedett, vagy arra gyanús személy környezetében élnek, vagy ilyennel érintkeztek. Hastífusz, illetőleg paratífusz elleni védőoltást kell alkalmazni azoknál a személyeknél, akik hastífusz, vagy paratífusz kórokozóhordozó környezetében élnek.

(4) Gyermek közösségben észlelt vörheny megbetegedés esetében a járási, járási jogú városi, városi (fővárosi) kerületi tanács végrehajtó bizottsága egészségügyi csoportjának (osztályának) vezetője (a továbbiakban: járási egészségügyi csoport vezetője) védőoltást rendelhet el azok részére, akik a megbetegedett, vagy arra gyanús személlyel érintkeztek.

(5) Megbetegedési veszély elhárítása végett védőoltásban kell részesíteni

a) tetanusz ellen azt a személyt, aki tetanusz fertőzésre gyanús sérülést szenvedett és

b) veszettség ellen azt a személyt, akit veszett, vagy arra gyanús állat megmart, vagy ilyentől más módon fertőződhetett.

3. §

Nem kötelező védőoltások

Védőoltásra nem kötelezett személyt - saját, illetőleg gyermek esetében törvényes képviselője (vérszerinti, vagy örökbefogadó szülője, gyámja, illetőleg gondozója; a továbbiakban: szülő) kívánságára, vagy hozzájárulásával - orvosilag indokolt esetben a szükséges védőoltásban lehet részesíteni.

4. §

A védőoltásra kötelezett személyek nyilvántartása

A védőoltásra kötelezett személyeket a kijelölt egészségügyi szervek nyilvántartják.

5. §

A védőoltásra kötelezett személyek (hozzátartozóik) értesítése

A védőoltások neméről és céljáról, továbbá a védőoltások helyéről és idejéről, valamint a védőoltásra kötelezett személynek - gyermek esetében szülőjének - a 6. §-ban megállapított kötelezettségeiről a védőoltásra kötelezett személyeket (hozzátartozóikat) megfelelő módon és időben értesíteni kell.

6. §

A védőoltásra kötelezett személyek (hozzátartozóik) kötelezettségei

(1) A védőoltásra kötelezett személy köteles Védőoltása, továbbá - ha a védőoltást megelőzően szűrővizsgálat, vagy azt követően a védőoltás eredményének ellenőrzése szükséges - szűrő-, illetőleg ellenőrző vizsgálat céljából a megállapított helyen és időben tisztán megjelenni és magát az oltásnak, illetőleg a vizsgálatnak alávetni. Gyermek megjelenéséről szülője köteles gondoskodni.

(2) A kötelező védőoltás alól mentesíteni kell azokat a személyeket, akiknek testi állapotát vagy meglevő betegségét a védőoltás károsan befolyásolná. Ha azonban a védőoltás közvetlen megbetegedési veszély elhárítására szükséges, az orvos a védőoltást ebben az esetben is elvégezheti.

(3) A védőoltásra kötelezett személy, ha valamely okból (pl. betegsége miatt) a megjelölt időben megjelenni nem tud, vagy védőoltása már megtörtént, úgyszintén akkor, ha a védőoltás alóli mentesítése a (2) bekezdés szerint indokolt, köteles ezt a körülményt a védőoltásra megjelölt helyen és időben, személyesen, vagy megbízottja útján az oltást végző orvosnak bejelenteni és hitelt érdemlően igazolni.

(4) Minden személy (gyermek esetében szülője) köteles a részére (a gyermek részére) kiállított oltási lapot gondosan megőrizni és azt újbóli védőoltás, illetőleg szűrő- vagy ellenőrző vizsgálat alkalmával az orvosnak átadni. Az elveszett vagy megrongálódott oltási lap helyett új oltási lapot az érdekelt lakóhelye szerint illetékes oltóorvos állít ki. A más oltóhelyen elvégzett oltásra vonatkozó igazolásokat az érdekelt személy (szülője) köteles beszerezni.

7. §

Egyes külföldre utazó személyek védőoltása

(1) Külföldre utazó személyek szükséges védőoltását - a sárgaláz elleni oltás kivételével - az illetékes közegészségügyi-járványügyi állomás, vagy szükség esetén az általa kijelölt oltóállomás végzi. Nemzetközi érvényű oltási bizonyítványt csak ezek az intézmények állítanak ki.

(2) Sárgaláz elleni oltást csak az Országos Közegészségügyi Intézet végezhet és adhat ki erről az oltásról bizonyítványt. Ha a külföldre utazó személy egyidejűleg egyéb védőoltást is kér, ezt az Országos Közegészségügyi Intézet is elvégezheti.

(3) Azok a magyar állampolgárok, akik olyan európai állam területére utaznak, ahol a kiutazás időpontjában himlőmegbetegedés van, - az Európán kívüli államok területére utazók pedig minden esetben - kötelesek magukat himlő ellen beoltatni. Az oltás eredményességét az oltást követő 7-8. napon ellenőrizni kell; eredménytelenség esetén az oltást meg kell ismételni. Az oltási bizonyítványt csak eredményes vagy egyszer megismételt oltás esetében szabad kiadni.

(4) Nem kell himlő ellen beoltani (újraoltani) a (3) bekezdésben meghatározott esetben sem azokat, akik a kiutazás időpontját megelőző 3 éven belül himlő ellen oltást kaptak és erről az oltási bizonyítványt fel tudják mutatni. Nem kell beoltani azokat a csecsemőket sem, akik a kiutazás időpontjában 6 hónaposnál nem idősebbek.

8. §

A védőoltásokra vonatkozó egyéb rendelkezések

(1) A védőoltási eljárások tökéletesítése és új eljárások kidolgozása érdekében új vagy módosított oltóanyagokkal való védőoltást az egészségügyi miniszter engedélyezhet.

(2) Az oltási szövődmények gyógykezelése a fekvőbeteg-gyógyintézetben vagy a járóbeteg ellátás keretében díjtalan.

II.

A FERTŐZŐ BETEGEKKEL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK

9. §

A fertőző betegek bejelentése és nyilvántartása

A fertőző betegeket és a fertőző betegségre gyanús személyeket nyilvántartás céljából a megbetegedést (gyanút) észlelő orvos vagy egyéb egészségügyi dolgozó köteles az illetékes egészségügyi szervnek bejelenteni.

10. §

A fertőző betegek laboratóriumi vizsgálata

(1) Fertőző betegség vagy annak gyanúja esetében a betegség, illetőleg a fertőzőképesség megállapításához szükséges, kötelező laboratóriumi vizsgálatokat minden esetben, az igénybe vehető laboratóriumi vizsgálatokat pedig szükség szerint el kell végezni.

(2) A járási egészségügyi csoport vezetője, illetőleg a területileg illetékes körzeti orvos (a továbbiakban a kettő együtt: egészségügyi szerv) felhívására a fertőző beteg, vagy arra gyanús személy, valamint mindazok a személyek, akiktől a beteg fertőződhetett, illetőleg, akiket a beteg fertőzhetett, kötelesek magukat a vizsgálatnak alávetni és laboratóriumi vizsgálat céljára vizsgái-lati anyagot adni.

11. §

A fertőző betegek elkülönítése

(1) A fertőző beteget és az arra gyanús személyt arra az időre, amíg a fertőzést más személyre átviheti, illetőleg az róla feltételezhető, el kell különíteni. Az elkülönítés módját és időtartamát az egészségügyi szerv határozza meg.

(2) Ázsiai kolera, diftéria, hastífusz, himlő, járványos agyhártyalob, járványos agyvelőlob, járványos gyermekbénulás, kiütéses tífusz, paratífusz, pestis, takonykór, tüdő és bélanthrax (lépfene), visszatérő láz, valamint veszettség esetében a beteget vagy betegségre gyanús személyt fekvőbeteg-gyógyintézetben (a továbbiakban: kórház) kell elkülöníteni. A tetanuszos, vagy arra gyanús személyt az ilyen betegek ápolására kijelölt kórházban kell elhelyezni.

(3) Ha a fertőző beteget lakásán a járványügyi követelményeknek megfelelően nem lehet elkülöníteni, vagy a beteg gyógykezelése, illetőleg ápolása lakásán nem lehetséges, a beteget abban az esetben is kórházban kell elkülöníteni, ha nem a (2) bekezdésben felsorolt fertőzőbetegségek valamelyikében szenved.

(4) A nem kórházban elkülönített fertőző beteg lakásának (szobájának) bejáratára feltűnő helyen tilalmi-lapot kell kifüggeszteni. Az így megjelölt lakásba (szobába) a beteg ápolóján és arra hivatott egészségügyi személyeken kívül másnak belépni, a betegnek pedig a lakásból (szobából) kilépni nem szabad. A tilalmi lapot a zárófertőtlenítés megtörténte után csak az egészségügyi szerv engedélyével szabad eltávolítani.

(5) Az elkülönített fertőző beteg tartózkodására kijelölt helyiségből fertőtlenítés nélkül semmit sem szabad kivinni.

(6) Élelmiszerek, italok és élvezeti cikkek útján is terjedhető fertőző betegség esetében megtiltható a beteg lakásából (háztartásából) élelmiszerek, italok, élvezeti cikkek, általában olyan anyagok és tárgyak kivitele, amelyek a fertőzés terjedését elősegíthetik.

12. §

A fertőző beteg szállítása

(1) A fertőző beteg kórházba szállítása iránt általában az illetékes kezelő orvos intézkedik. Ha a beteg a kezelő orvos utasításának nem tesz eleget, vagy a beteget nem kórházba szállítják, a beteg szállítását a járási egészségügyi csoport vezetője rendeli el, illetőleg engedélyezi.

(2) A fertőző beteg általában csak betegszállító járművel szállítható. Kivételes esetben az egészségügyi szerv engedélyével a fertőző beteget kórházba egyéb, de nem közforgalmú (közhasználatú) járművel (lovaskocsi, magánhasználatú gépkocsi stb.) is lehet szállítani. Az adott fertőző betegség jellegétől függően a szállító járművet és a kísérő személyt (személyeket) a szállítás befejeztével fertőtleníteni kell. Eziránt a kórház kijelölt orvosa (ügyeletes orvos) intézkedik.

(3) Ha a fertőző betegek csoportos szállítása máskép nem oldható meg, a betegek a közegészségügyi-járványügyi állomás engedélyével közforgalmú (közhasználatú) járművel is szállíthatók. A járműnek a fertőző betegek szállítására kijelölt és tilalmi lappal ellátott szakaszába a betegeken kívül csak az ápoló és az egészségügyi személyzet léphet be. Az elkülönített szakaszból sem a betegnek, sem a kísérő személyzetnek kijárnia nem szabad.

(4) Ha valakin közforgalmú (közhasználatú) járművön utazás közben fertőző betegségre gyanús tünetek észlelhetők, a jármű üzemeltetője köteles a beteg megfelelő elhelyezése után a fertőzött jármű vagy annak fertőzött részlege fertőtlenítéséről haladéktalanul gondoskodni.

13. §

Nemzetközi forgalommal kapcsolatos különleges rendelkezések

(1) Ázsiai kolerával, himlővel, kiütéses tífusszal, pestissel, sárgalázzal vagy visszatérő lázzal fertőzött külföldi területről érkezett utasokat és az őket szállító közlekedési eszköz személyzetét a hatályban levő nemzetközi egyezmények figyelembevételével orvosi vizsgálatnak kell alávetni.

(2) Azzal a személlyel szemben, aki az orvosi vizsgálat megállapítása szerint az említett betegségek valamelyikében szenved, vagy arra gyanús, valamint azokkal szemben, akik feltehetően tőle fertőződtek és a betegség lappangási szakában vannak, a hatályban levő nemzetközi egyezményekben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. Ugyancsak ezeket a szabályokat kell alkalmazni az említett fertőző betegségek kórokozóival fertőzött vagy arra gyanús közlekedési eszközzel, annak személyzetével, utasaival, rakományával kapcsolatban.

(3) Ha a külföldről érkezett személy az (1) bekezdésben nem említett más fertőző betegségben szenved vagy arra gyanús, az általános szabályok szerint kell eljárni.

III.

JÁRVÁNYÜGYI MEGFIGYELÉS

14. §

(1) A járványügyi megfigyelés alá vont személy kötelezhető árra, hogy meghatározott időközönként orvosi vizsgálaton jelenjék meg, laboratóriumi vizsgálat céljából szükség szerint vizsgálati anyagot szolgáltasson és a megfigyelés tartama alatt más lakóhelyre (lakásba) történt költözését a korábbi lakóhelyén költözését megelőzően, az újabb lakóhelyén pedig költözését követő 24 órán belül községben a körzeti orvosnál, járási székhelyen és járási jogú városban, városi (fővárosi) kerületben a tanács végrehajtó bizottságának egészségügyi csoportjánál (osztályánál) jelentse be

(2) A járványügyi megfigyelés alá vont személyt a megfigyelés tartamára el kell tiltani olyan helyek látogatásától, és olyan foglalkozás folytatásától, ahol jelenlétével, illetőleg tevékenységével tömeges fertőzést okozhat.

(3) Kiütéses tífusz, visszatérő láz, vagy e betegségek gyanúja és tetvesség egyidejű fennállása esetében, valamint ázsiai kolera, himlő, pestis vagy takonykór, illetőleg e betegség valamelyikének gyanúja esetében a megfigyelt személyt járványügyi zárlat alá kell helyezni.

IV.

JÁRVÁNYÜGYI ELLENŐRZÉS

15. §

(1) Kórokozó-hordozásra irányuló kutató vizsgálatra kötelezett az, aki

a) hastífuszban vagy paratífuszban megbetegedett vagy arra gyanús személy környezetében él, vagy ilyennel érintkezett,

b) hastífuszból, vagy paratífuszból gyógyult és elkülönítését megszüntették,

c) élelmiszeriparban, élelmiszerkereskedelemben, élelmezési üzemben (közétkeztetésben), vízműnél, gyermekvédelmi intézményben, tanulóotthonban, egészségügyi intézményben, olyan munkakörben dolgozik, ahol kórokozó-hordozás esetében másokat megfertőzhet, továbbá az olyan személy, aki további feldolgozás nélkül közvetlen fogyasztásra kerülő élelmiszer, ital vagy élvezeti cikk kezelésével foglalkozik (pl. dohányárus, cukorkaárus stb.), d) az egészségügyi szervtől kórokozó-hordozás felderítése céljából vizsgálatra felhívást kapott.

(2) Kórokozó-hordozásra irányuló ellenőrző vizsgálatra kötelezett az, akinél az (1) bekezdésben említett kutató vizsgálat során vett váladékban a laboratóriumi vizsgálat hastífusz vagy paratífusz baktérium jelenlétét állapítja meg, valamint az, akit kórokozó-ürítővé, vagy kórokozó-gazdává nyilvánítottak.

(3) Azt, hogy az (1)-(2) bekezdésben említett vizsgálatokat mikor, mennyi időn át, milyen időközzel és melyik laboratóriumban kell elvégezni az egészségügyi miniszter külön szabályozza.

(4) Kórokozó-hordozónak kell tekinteni azt a személyt, aki laboratóriumi vizsgálat megállapítása szerint hastífuszt vagy paratífuszt okozó kórokozót (Salmonella typhi-t, vagy Salmonella paratyphi-t) hordoz szervezetében anélkül, hogy e betegségek valamely szakában lenne. Kórokozóhordozónak talált személyt az illetékes közegészségügyi-járványügyi állomás a szükséges további vizsgálatok eredménye alapján minősíti kórokozó-ürítőnek, vagy kórokozó-gazdának.

(5) A kutató és ellenőrző (minősítő) vizsgálatra felhívott személy köteles magát a vizsgálatnak alávetni, a kijelölt laboratóriumban megjelenni és szükség szerint a vizsgálat céljára vizsgálati anyagot adni.

16. §

(1) A 15. § szerinti minősítés alapján a járási egészségügyi csoport vezetője az érintett személyt határozattal kórokozó-ürítővé, illetőleg kórokozógazdává nyilvánítja. A kórokozó-ürítőt, illetőleg kórokozó-gazdát a határozatban

a) kötelezni kell arra, hogy a tisztasági szabályokat tartsa meg és használati tárgyait fertőtlenítse, környezetének közegészségügyi viszonyait rendezze,

b) el kell tiltani olyan foglalkozástól, amelyben tömeges fertőzést okozhat [15. § (1) bekezdésének c) pontja],

c) el kell tiltani gyermekvédelmi intézmény, vagy általános iskola látogatásától,

d) el. kell tiltani lakásából (háztartásából) olyan élelmiszer, ital és élvezeti cikk közfogyasztásra történő kivitelét, amelyek útján mások fertőzését okozhatja,

e) kötelezni kell arra, hogy - ha lakóhelyét két hétnél hosszabb időre elhagyja vagy más lakóhelyre (lakásba) költözik - ezt a körülményt községben a körzeti orvosnak, járási székhelyen és városban, városi (fővárosi) kerületben a tanács végrehajtó bizottsága egészségügyi csoportjának (osztályának) a távozást, illetőleg az elköltözést megelőzően, új lakóhelyén pedig a költözést követő 24 órán belül jelentse,

f) kötelezni kell arra, hogy vizsgálati anyagot adjon laboratóriumi ellenőrző vizsgálat céljára, kórházba lehet utalni nyombél váladékvételre és végül

g) kötelezni kell mindazoknak az egészségügyi rendszabályoknak megtartására, amelyek mások megfertőzésének megelőzése céljából, szükségesek. (2) A határozatban közölni kell azt is, hogy a kórokozó-ürítő, illetőleg kórokozó-gazda a járványügyi ellenőrzés megszüntetését milyen feltételek fennforgása esetében kérheti.

(3) A kórokozó-ürítő, illetőleg kórokozó-gazda közegészségügyi viszonyait és a határozatban előírt egészségügyi rendszabályok megtartását az egészségügyi szervek időnként a helyszínen ellenőrzik.

(4) Ha a járványügyi ellenőrzés megszüntetésére irányuló vizsgálatok szerint annak további fenntartása nem indokolt, megszüntetése iránt határozatban kell intézkedni. A határozatban a volt kórokozó-ürítőt, illetőleg kórokozó-gazdát további egy évig még laboratóriumi ellenőrző vizsgálatokra kell kötelezni. Az egyéb korlátozó rendelkezéseket azonban meg kell szüntetni.

17. §

Azt a személyt, aki további feldolgozás nélkül közvetlen fogyasztásra kerülő élelmiszer, ital vagy élvezeti cikk kezelésével foglalkozik, vagy élelmezési üzemben (közétkeztetésben), vízműnél, gyermekvédelmi intézményben van alkalmazásban, egészségügyi intézményben beosztásánál, vagy munkakörénél fogva étkeztetéssel foglalkozik, illetőleg, aki gyermekvédelmi intézményben áll gondozás alatt és megbetegedés, vagy egyéb ok miatt nála végzett vizsgálat a 15. § (4) bekezdésében nem említett egyéb Salmonella ürítését állapítja meg, járványügyi ellenőrzés alá kell helyezni és a kórokozó-hordozás idejére el kell tiltani foglalkozásától, illetőleg a gyermekvédelmi intézmény látogatásától.

V.

FERTŐTLENÍTÉS

18. §

(1) A fertőzőképesség tartama alatt a fertőző beteg, valamint a fertőzőbetegségre gyanús személy váladékait, az általa használt fehérneműt, ágyneműt, használati tárgyakat - általában minden olyan anyagot, vagy tárgyat, amely a betegség kórokozóját más személyekre átviheti és ezáltal mások megbetegedését okozhatja - folyamatos fertőtlenítésnek kell alávetni. Ha a fertőző beteget nem kórházban ápolják, a folyamatos fertőtlenítéshez szükséges fertőtlenítő szereket - a háziszerek kivételével - az egészségügyi szerv bocsátja rendelkezésre.

(2) A fertőző beteg fertőzőképességének megszűnése, elszállítása vagy elhalálozása után a beteg ápolásának (tartózkodásának) helyén és szükség esetén annak környékén zárófertőtlenítést kell végezni. A zárófertőtlenítést mindazokra az anyagokra és tárgyakra ki kell terjeszteni, amelyek még fertőzőképes kórokozót tartalmazhatnak. Az egészségügyi szerv által meghatározott és szakközegei által elvégzett zárófertőtlenítés díjtalan.

(3) Az adott körülményeknek megfelelő módon és mértékben személyi fertőtlenítésnek kell alávetni mindazokat a személyeket, akik fertőző beteg ápolása, fertőző anyagok és tárgyak kezelése, betegszállítás, vagy fertőtlenítés végzése közben fertőződhettek.

(4) Ha a fertőző beteget nem kórházban ápolják, a fertőtlenítésre - ha erről a beteg kezelőorvosa nem intézkedett - a járási egészségügyi csoport vezetőjének utasításai az irányadók.

VI.

ROVAROK ÉS RÁGCSÁLÓK IRTÁSA

19. §

Rovarok és egyéb ízeltlábúak irtása

(1) Fertőző betegséget terjesztő, vagy egyéb egészségi ártalmat okozó rovarok és egyéb ízeltlábúak, vérszívó szúnyogok, bolhák, házi poloska, házi légy és egyéb élelmiszert szennyező, vagy vérszívó legyek, svábbogár, csótány és egyéb élelmiszert szennyező rovarok, betegséget terjesztő vagy okozó kullancsok és atkák, valamint az emberi tetű (továbbiakban: rovarok) ellen védekezni és elszaparodásuk megakadályozásáról, valamint rendszeres irtásukról gondoskodni kell.

(2) A rovarokat nagymérvű elszaporodásuk esetén - vagy ha azt közegészségügyi, illetve járványügyi érdekek indokolják, elszaporodásuk mérvétől függetlenül - az egészségügyi szerv rendelkezésére, sürgős esetben annak bevárása nélkül irtani kell.

(3) Ha a rovarok irtására alkalmazott eljárások eredménytelenek maradnak, a szóban forgó terület, vagy épület tulajdonosa (kezelője, bérlője, használója), illetőleg az üzem (gazdaság, intézmény, intézet, szálláshely, üdülő, tábor, stb.) fenntartója ezt a körülményt a járási egészségügyi csoport vezetőjének bejelenteni köteles. Az egészségügyi csoport vezetője gondoskodik a szakszerű és hatásos irtási eljárás elrendeléséről, illetőleg végrehajtásáról.

20. §

(1) A kiütéses tífusz és a visszatérő láz megelőzése érdekében az egészségügyi miniszter által meghatározott helyeken és esetekben időszakos vagy soronkívüli, csoportos, vagy egyedi vizsgálatokat kell tartani a tetvesség felderítésére és megfelelő eljárásokat kell alkalmazni a tetvesség megelőzése céljából.

(2) Az érdekelt személy köteles a tetvesség megelőzésére, illetve a tetvesség észlelése esetében annak haladéktalan megszüntetésére szükséges eljárásnak magát alávetni.

(3) A fennálló tetvesség megszüntetése céljából az érdekelt személyeknél kiütéses tífusz és visszatérő láz esetétől, vagy annak alapos gyanújától eltekintve, hajnyírás (szőrtelenítés) abban az esetben végezhető, ha a tetvesség másképpen nem szüntethető meg és a hajnyírást (szőrtelenítést) a járási egészségügyi csoport vezetője elrendelte.

21. §

Használt ruhaneműt, rongyot, textilhulladékot, szőrt, szőrmeárut, tollat csak hézagmentesen zárható zsákokban szabad gyűjteni és szóródást kizáró módon szabad szállítani. Az így összegyűjtött hulladékanyagot csak megfelelő rovarmentesítés, vagy 4 hétig tartó tárolás után szabad feldolgozni.

22. §

Rágcsálók irtása

(1) Fertőző betegséget terjesztő vagy egyéb egészségi ártalmat okozó patkány és egér (a továbbiakban: rágcsálók) ellen védekezni és elszaporodásuk megakadályozásáról, valamint rendszeres irtásukról gondoskodni kell.

(2) A rágcsálók megtelepedésének és elszaporodásának megelőzése érdekében az illetékes egészségügyi szerv előírásai szerint gondoskodni kell életkörülményeik megnehezítéséről, főleg táplálékuk megvonásával, búvó- és fészkelő helyeik megszüntetésével, közlekedő útjaik elzárásával.

(3) Lakóterületen belül, ahol rágcsálók elszaporodása észlelhető, vagy ahol előző tapasztalatok szerint annak veszélye fenyeget, az egészségügyi szerv rendelkezésére, sürgős esetben ennek bevárása nélkül is, a rágcsálókat irtani kell.

(4) Rágcsálók megtelepedésének és elszaporodásának megelőzése érdekében az egészségügyi miniszter által meghatározott helyeken és esetekben a rágcsálók észlelésétől, elszaporodásuk mérvétől függetlenül évente kétszer megelőző jellegű rágcsálóirtást kell végezni.

(5) Élelmiszeripari és kereskedelmi üzemekben, üzletekben, élelmiszerraktárakban, közétkeztetési helyeken - általában minden olyan helyen, ahol élelmiszereket állítanak elő, élelmiszereket tárolnak, kezelnek, vagy kiszolgáltatnak - patkány- vagy egérfogó állatokkal rágcsálóirtást csak az egészségügyi szerv engedélyével és az általa megszabott feltételek megtartása mellett szabad végezni.

(6) A rágcsálók elszaporodását a szóban forgó terület, vagy épület tulajdonosa (kezelője, bérlője, használója), illetőleg az üzem (gazdaság, intézmény, intézet, szálláshely, üdülő, tábor, stb.) fenntartója az egészségügyi miniszter által meghatározott időpontban, általában évente egyszer, nagymérvű elszaparodásuk, vagy jelentős rágcsálókártevés esetében soronkívül is köteles bejelenteni a járási egészségügyi csoport vezetőjénél. Az egészségügyi csoport vezetője gondoskodik a szakszerű és hatásos rágcsálóirtás elrendeléséről, illetve végrehajtásáról.

23. §

Az irtás végrehajtása

(1) A rovarok és rágcsálók irtásához, illetőleg elszaparodásuk megakadályozásához szükséges anyagok, eszközök beszerzéséről és költségek fedezéséről, valamint a védekezéshez szükséges rendszabályok és eljárások végrehajtásáról általában a szóban forgó terület vagy épület tulajdonosa (kezelője, bérlője, használója), illetőleg az üzem (gazdaság, intézmény, intézet, szálláshely, üdülő, tábor, stb.) fenntartója (továbbiakban: a használó) köteles gondoskodni, önállóan gazdálkodó szervek az ezzel kapcsolatos költségeket évente előirányozni kötelesek.

(2) A (1) bekezdésben említett anyagok és eszközök biztosításáról, a költségek fedezéséről, valamint az irtás végrehajtásáról az egészségügyi ezervek gondoskodnak, ha az irtásra (védekezésre) közvetlen járványveszély elhárítása érdekében van szükség.

(3) Közterületeken a rovarok és rágcsálók irtásához, illetőleg elszaparodásuk megakadályozásához szükséges anyagok, eszközök és költségek biztosításáról a községekben a községi, járási jogú városokban a városi, városi (fővárosi) kerületi tanács végrehajtó bizottságának ezzel megbízott szakigazgatási szerve gondoskodik.

(4) A rovar- és rágcsálóirtást az arra kötelezettek végezhetik maguk, illetve saját alkalmazottaik segítségével, de megbízhatnak ezzel rovar- és rágcsálóirtással hivatásszerűen foglalkozó vállalatot, illetve jogosítvánnyal rendelkező kisiparost is.

(5) A vegyszeres rágcsálóirtásra, a rovar- és rágcsálóirtószerek, valamint a rovar-riasztószerek forgalmára és felhasználására - a növényvédő-szerek kivételével - a 7/1959. (XII. 23.) EüM számú rendelet rendelkezései az irányadók.

VII.

VEGYES ÉS ZÁRÓRENDELKEZÉSEK

24. §

(1) Fertőző betegség terjedésének megakadályozása céljából a járási egészségügyi csoport vezetőjének javaslatára a tanács végrehajtó bizottsága elrendelheti óvodák, alsófokú iskolák, nevelőintézetek, diák- és nevelőotthonok, gyermekotthonok, más elszállásolásra szolgáló intézmények és gyermekvédelmi intézmények bezárását, megtilthatja összejövetelek és gyűlések tartását és megtehet minden olyan intézkedést, amely a fertőzés, illetőleg a járvány terjedésének megakadályozásához szükséges.

(2) Középfokú iskolák és iparitanuló-intézmények (iskolák, tanműhelyek, otthonok, stb.) bezárását a megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanács végrehajtó bizottsága egészségügyi osztálya vezetőjének javaslatára a tanács végrehajtó bizottsága rendelheti el.

(3) Főiskolák és egyetemek, valamint főiskolai és egyetemi diákotthonok bezárását a főfelügyeletet gyakorló miniszterrel egyetértésben az egészségügyi miniszter rendeli el.

(4) Ha az állandó bentlakásos jellegű intézmény bezárása valamely okból nem lehetséges, a járási egészségügyi csoport vezetője az intézmény zárlat alá helyezését rendelheti el.

25. §

A fertőző betegségek terjedésének megakadályozása érdekében minden orvos köteles az általa vizsgált vagy gyógykezelt beteg környezete részére a szükséges utasításokat megadni. Az orvost e rendelkezés végrehajtása tekintetében a titoktartási kötelezettség nem köti.

26. §

E rendelet alapján végzett védőoltások, az állami egészségügyi szolgálat szervei és intézményei részéről teljesített gyógykezelés és ellátás- ideértve a nyombél váladékvétel céljából történt kórházi ápolás esetét is -, továbbá az orvosi és laboratóriumi kutató-, szűrő- és ellenőrző vizsgálatok díjtalanok.

27. §

E rendelet végrehajtásával kapcsolatos részletes szabályokat az egészségügyi miniszter által - ügykörüket érintő rendelkezések tekintetében az érdekelt miniszterekkel egyetértésben - kiadott "Szabályzat"-ok állapítják meg.

28. §

(1) Ez a rendelet 1965. évi január hó 1. napján lép hatályba.

(2) Egyidejűleg az 1/1955. (I. 13.) EüM számú, a 3/1955. (VI. 3.) EüM számú, az 5/1955. (X. 1.) EüM számú, a 2/1958. (VI. 1.) EüM számú, az 5/1958. (IX. 16.) EüM számú, a 9/1962. (XII. 1.) EüM számú és a 3/1963. (VII. 30.) EüM számú rendelet hatályát veszti.

Dr. Szabó Zoltán s. k.,

egészségügyi miniszter