7/1959. (XII. 23.) EüM rendelet

a rovar- és rágcsálóirtószerek, valamint a rovarriasztószerek forgalmáról és felhasználásáról

A rágcsálók és rovarok irtásáról szóló 1.063/1954. (VIII. 20.) számú minisztertanácsi határozatban foglalt felhatalmazás alapján az érdekelt miniszterekkel (országos hatáskörű szervek vezetőivel) egyetértésben az alábbiakat rendelem.

A rendelet hatálya

1. § (1) E rendelet (a továbbiakban: R.) hatálya alá tartozik minden olyan anyag, vagy készítmény

a) amely az egészségügyi szempontból káros rovarok és egyéb ízeltlábúak (a továbbiakban: rovarok), illetve az egészségügyi szempontból káros rágcsálók (a továbbiakban: rágcsálók) elpusztítására szolgál vagy ilyen célra kerül forgalomba (rovar- és rágcsálóirtószerek),

b) amely a rovarok elriasztására (távoltartására) szolgál, vagy ilyen célra kerül forgalomba, amenynyiben rendeltetésszerű felhasználása során a test felületével érintkezik, vagy érintkezhetik (rovarriasztószerek).

(2) A rovar- és rágcsálóirtószerek, valamint ezek előállítására szolgáló alapanyagok, hatóanyagok (a továbbiakban: irtószerek)

a) mérgek,

b) erős hatású irtószerek, vagy c) szabadon árusítható irtószerek.

(3) A R. hatálybaléptekor forgalomban levő irtószerek minősítését a R. mellékletének a), b), c) jegyzéke tünteti fel. A R. hatálybalépése után gyártásra, illetőleg forgalomba kerülő irtószert a gyártást, illetőleg a forgalombahozatalt engedélyező szerv (7. és 8. §) minősíti.

2. § (1) Nem tartoznak a R. hatálya alá

a) a rovarok okozta megbetegedések gyógyítására szolgáló gyógyszerek,

b) a rovarcsípés elleni kozmetikai szerek,

c) a kizárólag mezőgazdasági célokat szolgáló anyagok vagy készítmények (mezőgazdasági kártevők elleni irtószerek) és a földművelésügyi miniszter által engedélyezett növényvédőszerek.

(2) Nem a R. rendelkezéseit kell alkalmazni abban az esetben, ha a R. mellékletének a), b) és c) jegyzékében felsorolt alapanyagokat, hatóanyagokat, készítményeket nem rovar-, illetve rágcsálóirtásra (rovarriasztásra), hanem egyéb (ipari, mezőgazdasági, háztartási stb.) célra hozzák forgalomba, illetve használják.

(3) Ha vita merül fel abban a kérdésben, hogy valamely anyag vagy készítmény a R. hatálya alá tartozik-e, az egészségügyi miniszter döntése az irányadó.

3. §

Méregnek minősülő irtószerek

(1) A R. alkalmazása szempontjából méreg minden olyan irtószer, amelyet a mérgek forgalombahozataláról és felhasználásáról szóló 4/1957. (XI. 5.) Eü. M. rendelethez (a továbbiakban: méregrendelet) csatolt 1. és 2. számú méregjegyzék feltüntet, továbbá az a méregjegyzékben külön meg nem nevezett irtószer, amelynek mérgező hatása eléri, vagy meghaladja a méregrendelet 3. § (3) bekezdésében megszabott mérgező hatásfokot, vagy amely a jelen R. mellékletének a) jegyzékében felsorolt hatóanyagot - a b) jegyzékben feltüntetett felső hatóanyagtartalom feletti töménységben -tartalmaz, tekintet nélkül arra, hogy milyen néven (fantázianéven) kerül forgalomba.

(2) Méregnek minősülő irtószer előállítására, kiszerelésére, csomagolására, tárolására, szállítására, beszerzésére és forgalombahozatalára a méregrendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) Méregnek minősülő irtószer felhasználása során az alábbi rendelkezéseket kell alkalmazni:

a) rovar-, illetve rágcsálóirtást méreggel csak egészségügyi gázmesteri képesítéssel rendelkező személy végezhet; az irtás szakszerű és veszélytelen végrehajtásáért az irtást végző egészségügyi gázmester felelős;

b) az irtást úgy kell végrehajtani, hogy az emberre vagy háziállatra veszélyt ne jelenthessen; az irtási területet le kell zárni és gondoskodni kell arról, hogy ott az irtás idején illetéktelen személy (pl. gyermek) ne tartózkodhassék; rovarirtás esetén az irtási művelet (permetezés, porozás, gázosítás) idejére az irtási területen figyelmeztető feliratot kell alkalmazni és az irtás után az elpusztult rovarokat meg kell semmisíteni; rágcsálóirtás esetén a figyelmeztető feliratot a kihelyezett irtószer (csalétek) eltávolításáig az irtási területen kell hagyni, az irtás után a megmaradt irtószert össze kell gyűjteni és a fellelhető elhullott rágcsálókkal együtt meg kell semmisíteni;

c) az irtás során a kötelező balesetelhárító és egészségvédő óvórendszabályokban (17. §) az alkalmazott méregre vonatkozólag előírt védőfelszerelést használni kell és az előírt elsősegély-felszerelést (ellenmérget) készenlétben kell tartani;

d) élelmiszeripari és kereskedelmi üzemekben, üzletekben, raktárakban, közétkeztetési helyeken szilárd, vagy folyékony halmazállapotú méreggel rovar-, illetve rágcsálóirtást végezni nem szabad.

4. §

Erőshatású irtószerek

(1) A R. alkalmazása szempontjából erőshatású, emberre vagy háziállatra veszélyes, szabad forgalomba nem hozható irtószernek (a továbbiakban: erőshatású irtószer) minősül a méregjegyzékbe fel nem vett minden olyan irtószer, amelynek mérgező hatása a méregrendelet 3. § (3) bekezdésében megjelölt hatásfoknál kisebb, de veszélyessége az emberre vagy háziállatra a fokozott óvatosságot szükségessé teszi, vagy amely a R. mellékletének b) jegyzékében felsorolt hatóanyagot az ott meghatározott töménységben tartalmaz.

(2) Erőshatású irtószer csak zárt csomagolásban hozható - az alábbi (3) és (4) bekezdésben foglaltak szerint korlátozott - forgalomba. A csomag burkolatán, illetve címkéjén az irtószer elnevezésén felül minősítését is jelezni kell feltűnő színnel nyomott felirat (erőshatású, emberre és háziállatra veszélyes rovarirtószer, patkányirtószer stb.) és ugyanilyen színű átlós sáv alkalmazásával. A külső burkolaton - ugyancsak feltűnő színű nyomással, vagy ilyen keretben - az irtószer forgalmával, beszerzésével és felhasználásával kapcsolatos korlátozó rendelkezést, valamint a szer alkalmazása során megtartandó legfontosabb óvórendszabályokai fel kell tüntetni.

(3) Erőshatású irtószert az előállíton és a forgalombahozatalra jogosított nagykereskedelmi vállalaton kívül csak drogériák vagy a belkereskedelmi miniszter által kijelölt egyéb üzletek hozhatnak forgalomba.

(4) Erőshatású irtószer - aláírással és bélyegzővel ellátott szabályszerű megrendelésre - csak

a) tudományos kutató intézetek,

b) tanácsi végrehajtó bizottságok egészségügyi osztályai (csoportjai),

c) közegészségügyi-járványügyi állomások (a továbbiakban: KÖJÁL-ok),

d) minőségvizsgáló, illetve minőségellenőrző intézetek, állomások, laboratóriumok,

e) rovar- és rágcsálóirtással foglalkozó vállalatok és szövetkezetek, valamint iparigazolvánnyal rendelkező rovar- és rágcsálóirtó kisiparosok,

f) az irtószer továbbfeldolgozására, kiszerelésére, készletezésére és árusítására jogosultak részére, végül

g) olyan intézet, intézmény, testület, vállalat, üzem, gazdaság, vagy szövetkezet részére szolgáltatható ki, amely a rovar- vagy rágcsálóirtást fertőtlenítői, vagy ennél magasabb egészségügyi, illetve más megfelelő szakképesítéssel rendelkező alkalmazottjával (állatorvos, biológus, vegyész stb.) saját kezelésben végezteti és ezt a körülményt a megrendelésben kifejezetten feltünteti. A megrendelést [a)-g) pont] az irtószer kiadásától számított három éven át meg kell őrizni.

(5) Erőshatású irtószert csak a (2) bekezdésben előírt csomagolásban szabad szállítani és csak lezárt helyen szabad tárolni. A lezárt hely kulcsát csak a szer felhasználására is jogosult felelős személy őrizheti. Ilyen irtószerrel együtt nem tárolhatók élelmiszerek, vagy más olyan anyagok és tárgyak, amelyek révén az emberre, vagy háziállatra ártalom vihető át.

(6) Erőshatású irtószer felhasználása során a 3. § (3) bekezdésének b) pontjában foglalt rendelkezéseket maradéktalanul meg kell tartani. Ezeken kívül az alábbi rendelkezéseket is alkalmazni kell:

a) erőshatású irtószerrel rovar-, illetve rágcsálóirtást csak fertőtlenítői vagy ennél magasabb egészségügyi, illetve más megfelelő szakképesítéssel (állatorvos, biológus, vegyész stb.) rendelkező személy végezhet; az irtás szakszerű és veszélytelen végrehajtásáért az irtást végző szakképzett személy felelős;

b) élelmiszeripari és kereskedelmi üzemekben, üzletekben, raktárakban, közétkeztetési helyeken erőshatású irtószerrel rovar-, illetve rágcsálóirtást csak az illetékes járási, illetőleg városi, városi (fővárosi) kerületi főorvos engedélyével szabad végezni.

5. §

Szabadon árusítható irtószerek

(1) Szabadon árusíthatók, egyben szakképesítéssel nem rendelkező személyek által, házi irtásra is alkalmazhatók azok az irtószerek, amelyek a hatóanyag eredeti tulajdonsága, vagy jelentékeny higítási foka következtében emberre vagy háziállatra veszélytelenek.

(2) Az irtást szabadon árusítható irtószer alkalmazása esetében is úgy kell végrehajtani, hogy az emberre vagy háziállatra veszélyt ne jelentsen. Az irtás befejezése után az elpusztult rovarokat, illetve a fellelhető elhullott rágcsálókat ebben az esetben is meg kell semmisíteni és gondoskodni kell arról, hogy az élelmiszereket se a felhasznált irtószer, se az elpusztult rovarok (elhullott rágcsálók) ne szennyezhessék.

6. §

Rovarriasztószerek

(1) Rovarriasztószer csak olyan összetételben, formában és minőségben hozható forgalomba, hogy rendeltetésszerű alkalmazása az emberre veszélyt ne jelenthessen. Rovarriasztószer nem lehet méreg, vagy erőshatású szer és nem tartalmazhat olyan anyagot sem, amelyet a gyógyszertárak csak orvosi vényre szolgáltatnak ki.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezéseknek megfelelő rovarriasztószerek szabadon árusíthatók.

Irtószerek és rovarriasztószerek előállításának és forgalombahozatalának engedélyezése és ellenőrzése

7. § (1) Az irtószereket és a rovarriasztószereket - a 10. § (1) bekezdésében feltüntetett háziszerek kivételével - csak az élelmezésügyi miniszternek az egészségügyi miniszterrel egyetértésben kiadott engedélye alapján szabad előállítani, valamint forgalomba hozni.

(2) Az engedély iránti kérelmet

a) minisztériumi irányítás alatt álló vállalatok a főfelügyeletet gyakorló minisztériumhoz, a szövetkezeti vállalatok és a földművesszövetkezetek a Szövetkezetek Országos Szövetségéhez,

b) tanácsi irányítás alatt álló vállalatok a megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanács végrehajtó bizottságának ipari osztályához,

c) kisipari szövetkezetek a Kisipari Szövetkezetek Országos Szövetségéhez,

d) kisiparosok a megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanács végrehajtó bizottságának ipari osztályához, magánkereskedők pedig a megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanács végrehajtó bizottságának kereskedelmi osztályához nyújthatják be.

(3) A kérelemhez csatolni kell az irtószer (rovarriasztószer)

a) összetételének, gyártási eljárásának, tárolhatóságának, veszélyessége mértékének pontos és részletes leírását, továbbá a használati utasítást; országos szabvány alapján készített szer esetében a vonatkozó szabvány számát is közölni kell;

b) csomagolásának pontos és részletes leírását, valamint a csomagoláshoz használni kívánt feliratot, továbbá - ha a kiszerelést nem az előállító végzi - a kiszerelő nevét és címét, valamint annak a csomagolásra vonatkozó egyetértő nyilatkozatát;

c) tervezett egyedi csomagolásának súlyát, illetőleg térfogatát tartalmazó adatokat;

d) árkalkulációját;

e) mintáját két példányban, egyenként legalább 100 g mennyiségben; továbbá

f) az Országos Közegészségügyi Intézet (Budapest, IX. Gyáli út 2-6.; a továbbiakban: OKI) szakvéleményét az irtószer (rovarriasztószer) minőségéről, összetételéről, valamint forgalombahozatalának feltételeiről; végül

g) az iparigazolvány, illetőleg alapítólevél másolatát, szövetkezetek esetében az alapszabály kivonatát.

(4) A szakvélemény iránti kérelmet - a (3) bekezdés a)-c) pontjaiban felsorolt adatok, valamint az ej pontban feltüntetett anyagminta csatolása mellett - az OKI-hoz kell benyújtani. Az OKI a kérelmezőt felhívhatja az adatok kiegészítésére és további minta beküldésére. Az OKI által végzett vizsgálatokért 150.- forintot kell illetékbélyeggel leróni. A kérelem és a szakvélemény illetékmentes.

(5) A (2) bekezdésben említett szervek az irtószer (rovarriasztószer) előállításának és forgalombahozatalának engedélyezése érdekében benyújtott kérelmet az Élelmezésügyi Minisztériumhoz továbbítják, illetőleg terjesztik fel.

(6) A kérelem felől az egészségügyi miniszterrel egyetértésben az élelmezésügyi miniszter dönt. Döntéséről a kérelmezőt és az OKI-t írásban értesíti és egyben meghatározza a forgalombahozatal feltételeit is.

8. § (1) Külföldi eredetű (gyártású) irtószer (rovarriasztószer) forgalombahozatalához, illetőleg belföldi felhasználásához - a 10. § (1) bekezdésében feltüntetett háziszerek kivételével - az egészségügyi miniszter engedélye szükséges.

(2) Az engedély iránti kérelmet a forgalombahozó, közforgalomba nem kerülő irtószer esetében pedig a behozatalt lebonyolító szerv (a továbbiakban: a kérelmező) az OKI-hoz nyújtja be.

(3) A kérelemben közölni kell a szer nevét, a külföldi előállító (vállalat, gyár, cég, üzem, laboratórium stb.) nevét és címét, továbbá a behozatalt lebonyolító és forgalombahozó hazai szerv (vállalat, szövetkezet stb.) nevét és címét (telephelyét). A kérelemhez csatolni kell az irtószer (rovarriasztószer) összetételére, tárolhatóságára, használata módjára, veszélyessége mértékére vonatkozó pontos és részletes adatokat, továbbá az irtószer csomagolására, címkéjére, kiszerelési formájára és árára vonatkozó adatokat, valamint legalább 100 g súlyú anyagmintát.

(4) Az OKI a kérelmezőt felhívhatja az adatok kiegészítésére és további minta beküldésére. A szükséges vizsgálatok elvégzése után az OKI az irtószer (rovarriasztószer) forgalombahozatalának, belföldön való alkalmazásának szükségességére és annak feltételeire vonatkozó véleményes javaslatát az egészségügyi miniszterhez terjeszti fel, aki a kérelem felől dönt. Döntéséről a kérelmezőt és az OKI-t írásban értesíti, egyben meghatározza a forgalombahozatal (felhasználás) feltételeit.

(5) Az OKI által végzett vizsgálatokért 150 forintot illetékbélyeggel kell leróni. A kérelem és az engedély illetékmentes.

9. § Ha az előállítást és forgalombahozatalt (7. §) - külföldi eredetű irtószer (rovarriasztószer) esetében a forgalombahozatalt (8. §) - engedélyezik, az OKI az irtószert (rovarriasztószert) nyilvántartásba veszi.

10. § (1) A 7-9. §-okban foglalt rendelkezések nem vonatkoznak az egyébirányú alkalmazás, vagy felhasználás mellett esetenként rovarirtásra (rovarriasztásra), vagy rágcsálóirtásra is használt, de egyéb célra kiszereletlen állapotban szabadon beszerezhető közönséges háziszerekre (pl. petróleum, kén, bórax, gipsz stb.).

(2) Egyéb (pl. növényvédelmi, mezőgazdasági) célra gyártott irtószerre a 7-9. §-ban foglalt rendelkezések csak abban az esetben vonatkoznak, ha a szert előállítója, illetve forgalombahozója - a növényvédelmi felhasználástól eltérő használati utasítással - egészségügyi szempontból káros rágcsálók vagy rovarok irtására is forgalomba kívánja hozni, illetve ha a szer ilyen célra a gyakorlatban ténylegesen használatos.

(3) Forgalombahozatalra még nem engedélyezett irtószert (rovarriasztószert) alkalmasságának megvizsgálása érdekében az egészségügyi miniszterhez tett bejelentés mellett csak tudományos kutató és minőségvizsgáló intézetek (laboratóriumok) és KÖJÁL-ok szerezhetnek be (hozathatnak be), illetőleg alkalmazhatnak.

(4) Rovar- és rágcsálóirtással foglalkozó intézmények, vállalatok, szövetkezetek és iparjogosítvánnyal rendelkező kisiparosok foglalkozásuk gyakorlása közben használhatnak saját maguk által a jelen R. mellékletében felsorolt hatóanyagokból készített (kevert) irtószert, de azt mások részére kiszolgáltatniuk csak abban az esetben szabad, ha az irtószer előállítására és forgalombahozatalára a 7. §-ban foglaltak alapján engedélyt kaptak. A R.-nek az irtószerek kiszerelésére, csomagolására, szállítására, tárolására, felhasználására vonatkozó rendelkezéseit saját előállítású irtószer esetében is alkalmazni kell, továbbá - az adott irtószer minősítésének (1. a R. mellékletét) megfelelően - meg kell tartani a balesetelhárító és egészségvédő óvórendszabályoknak (17. §) az irtószerre és alkalmazása módjára vonatkozó előírásait.

11. § Az engedélyezett belföldi irtószer (rovarriasztószer) nevének megváltoztatásához, valamint összetételének, alkalmazási módjának bármilyen módosításához az élelmezésügyi miniszternek az egészségügyi miniszterrel egyetértésben kiadott engedélye, külföldi eredetű (gyártású) irtószer (rovarriasztószer) esetében pedig az egészségügyi miniszter engedélye szükséges. Az engedélyezési eljárásra a 7-9. §-okban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

12. § Az OKI az Egészségügyi Minisztérium utasítására, vagy saját kezdeményezésére az engedélyezett irtószerből (rovarriasztószerből) ellenőrzésre az előállítónál (gyártónál), a kiszerelő, a készletező, a forgalombahozó nagy- és kiskereskedelmi vállalatnál (szövetkezetnél), továbbá az eladásra kijelölt üzletekben díjmentesen mintát vehet.

Rovar- és rágcsálóirtás gáz alkalmazásával

13. § (1) Gáz- vagy gőzhalmazállapotú irtószer (a továbbiakban: gáz) alkalmazásával rovar- vagy rágcsálóirtást (a továbbiakban: gázosítás; ciánhidrogén alkalmazása esetén: ciánozás) csak olyan szakképzett személy végezhet, aki a méregrendelet hatálya alá eső gáz (a továbbiakban: mérges gáz) használata esetén egészségügyi gázmesteri, egyéb gáz használata esetén legalább fertőtlenítői, vagy ennél magasabb egészségügyi, vagy egyéb megfelelő (állatorvos, biológus, vegyész stb.) szakképesítéssel rendelkezik.

(2) Gázosítás végezhető

a) a biztonsági szempontok figyelembevételével kiképzett és felszerelt, hatóságilag engedélyezett és az illetékes egészségügyi szervek által rendszeresen ellenőrzött beépített, vagy mozgó gázkamrában,

b) vasúti kocsik, gépkocsik, hajók, légijárművek stb. résmentesen zárt belső légterében,

c) megfelelő (méregnek nem minősülő) gáz (pl. formiol) felhasználásával e célra rendszeresített, vagy rögtönzött résmentes gázládában, szekrényben stb.,

d) megfelelő (méregnek nem minősülő) gáz (pl. kéndioxid) felhasználásával rágcsálók föld alatti járataiban (lyukgázosítás),

e) lakatlan, vagy kiürített különálló épületben,

f) olyan lakott épületben, épületrészben, vagy lakott épületrésszel összeépített helyiségben, amely a veszélytelen gázosításra alkalmassá tehető, vagyis résmentesen lezárható és biztonságos szellőztetése is megoldható.

14. § (1) A 13. § (2) bekezdés e) és f) pontjában felsorolt helyeken történő gázosításról és az annak során alkalmazandó óvórendszabályokról a gázosításra kerülő, valamint az azzal szomszédos lakásokban, vagy helyiségekben lakó személyeket a gázosítás megkezdése előtt értesíteni kell. Mérges gáz alkalmazása esetén az értesítést írásban is meg kell tenni és a gázosításra kerülő épület, épületrész, lakás, vagy helyiség bejáratánál ezenfelül figyelmeztető feliratot is el kell helyezni.

(2) A 13. § (2) bekezdésének e) és f) pontjában feltüntetett helyeken mérges gázzal történő gázosítást írásban a gázosítás helye szerint illetékes városi, városi (fővárosi) kerületi, járási tanács végrehajtó bizottsága egészségügyi osztályához (csoportjához) is be kell jelenteni. A bejelentést úgy kell megtenni, hogy arról az illetékes egészségügyi szerv a gázosítás megkezdése előtt legalább 24 órával tudomást szerezhessen.

(3) A gázosításra kerülő járművet, vagy helyiséget a gázosítás idejére gázszivárgás-mentesen szigetelni kell, majd a gázosítás befejeztével ki kell szellőztetni. A gázosított jármű, vagy helyiség használatra csak akkor adható át, ha a gázosított térben gáz - emberre vagy háziállatra ártalmas mennyiségben - nem maradt. A szellőztetés befejezéséig, a jármű, vagy a helyiség lezárásáról, illetőleg őriztetéséről úgy kell gondoskodni, hogy oda illetéktelen személy be ne léphessen. A szellőztetéssel egyidejűleg a gázfejlesztéshez használt anyagokat el kell távolítani, illetőleg közömbösíteni kell.

(4) Mérges gázzal történő gázosítás esetén a gázosítást végző dolgozók részére védőfelszerelést, elsősorban megfelelő minőségű és kellő számú gázálarcot - gázálarconként két-két szűrőbetéttel - kell biztosítani. Gondoskodni kell továbbá arról, hogy megfelelő elsősegély-berendezés a helyszínen rendelkezésre álljon.

(5) Élelmiszerek, élvezeti cikkek, gyógynövények (drogok) és gyógyszerek gázosítása esetén a gázhatásnak kitett anyagok feldolgozásra, forgalombahozatalra, illetve fogyasztásra csak a területileg illetékes KÖJÁL írásbeli engedélye alapján bocsáthatók.

(6) A gázosítást kellő körültekintéssel minden esetben úgy kell végezni, hogy mindennemű baleset és kár (ember, vagy háziállat mérgezése, robbanás, tűz stb.) elkerülhető legyen.

15. § (1) A 14. §-ban foglalt rendelkezéseken felül ciánozás esetén az alábbi (2)-(6) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni.

(2) Lakott épületben, épületrészben, vagy lakolt épületrésszel összeépített helyiségben ciánozás -az idevonatkozó egyéb rendszabályok megtartása mellett is - csak úgy végezhető, ha a ciánhidrogén alkalmas figyelmeztető gázzal (pl. 5% klór-pikrin. 3% triklóracetonitril) keverve kerül felhasználásra.

(3) A ciánozást - gázkamrában végzendő ciánozás kivételével - a 14. § (2) bekezdésében feltüntetett egészségügyi szerveken felül az illetékes városi, városi (fővárosi) kerületi, járási rendőrkapitányságnak is írásban be kell jelenteni. A ciánozásra vonatkozó bejelentést úgy kell megtenni, hogy arról az illetékes egészségügyi szerv, illetve a rendőrkapitányság annak megkezdése előtt legalább 48 órával tudomást szerezhessen.

(4) A ciánozás megkezdése előtt a (2) bekezdésben feltüntetett helyeken végzendő ciánozás esetében a ciánozás alá kerülő épületrésszel szomszédos lakások, helyiségek lakóit (illetve az érdekelt családfőt) átvételi elismervény ellenében kézbesített írásbeli értesítéssel kell figyelmeztetni a ciánozás kezdetére, tartamára és az annak során megtartandó óvórendszabályokra. Az írásbeli értesítést részletes szóbeli útbaigazítással is ki kell egészíteni.

(5) A (2) bekezdésben feltüntetett helyeken a ciánozást 7 óra előtt megkezdeni nem szabad, a ciánozott helyiség szellőzését pedig legkésőbb 20 órakor meg kell kezdeni.

(6) A ciánozásra kerülő jármű, vagy helyiség ciánhidrogén gázzal való telítésekor és nyitásakor a munkálatokat végző egészségügyi gázmesteren kívül még legalább egy, gázálarccal felszerelt, a bejáratot őrző személynek jelen kell lennie. A szellőztetés megkezdése után a szellőztetett járművet, vagy helyiséget legalább 11/2 óráig még őrizni kell.

A járművet, illetőleg a helyiséget legkorábban 24 órán át tartó szellőztetés után szabad használatra átadni

16. § A 13. § (2) bekezdésében, valamint a 14. és 15. §-okban foglalt rendelkezések megtartásáért a gázosítást (ciánozást) végző szakképzett személy [13. § (1) bekezdés] közvetlenül felelős.

Vegyes és hatálybaléptető rendelkezések

17. § A vegyszeres (szilárd és folyékony halmazállapotú irtószerekkel történő) rovar- és rágcsálóirtás során alkalmazandó kötelező balesetelhárító és egészségvédő óvórendszabályokat, valamint a követendő módszertani és szakmai irányelveket az Egészségügyi Minisztérium által kiadott "Rágcsálók és rovarok elleni védekezésről" szóló tájékoztató sorozat 1. számú füzete, a gázosításra vonatkozólag pedig ugyanezen sorozat 6. számú füzete tartalmazza.

18. § (1) Olyan irtószerek esetében, amelyekre a forgalombahozó a 3 1955. (VI. 3.) Eü. M. rendelet 8. §-a, illetve az 5/1955. (X. 1.) Eü. M. rendelet 5. §-a alapján a R. megjelenését megelőzően forgalombahozatali engedélyt kapott, újabb engedélyt kérni nem kell, de az irtószert, amenynyiben azt a forgalombahozó egészségügyi szempontból káros rágcsálók, vagy rovarok irtására továbbra is forgalomban tartani kívánja, nvilvántartásbavétel végett az OKI-hoz a R. hatálybalépését követő 60 napon belül be kell jelenteni. A bejelentés elmulasztása esetében az engedély hatályát veszti; a kiskereskedelmi hálózatban levő irtószerkészletek a jelen R. hatálybalépésétől számított hat hónapon belül kiárusíthatók.

(2) Az (1) bekezdés alapján tett bejelentéshez csatolni kell a 7. § (3) bekezdésében [külföldi eredetű irtószer esetében a 8. § (3) bekezdésében] feltüntetett adatokat és utalni kell az irtószer forga-lombahozatali engedélyének keltére és számára.

19. § A R. rendelkezéseinek megszegése vagy kijátszása esetén a szükséges intézkedéseket a KÖJÁL igazgatója (az állami közegészségügyi felügyelő) a 173/1951. (IX. 16.) MT rendeletben biztosított jogkörében teszi meg.

20. § (1) A R. kihirdetése napján lép hatályba. Hatálybalépésével egyidejűleg hatályukat vesztik:

a 60.342/1926. KM rendelet (Rendeletek Tára 1926. évf. 641. oldal),

a 132.413/1930. KM rendelet (Rendeletek Tára 1930. évf. 632. oldal),

a 3 1955. (VI. 3.) EüM rendelet 7. §-ának (2). (3) és (5) bekezdése - az utóbbi a patkány- és egérirtó állatokkal végzett irtásra vonatkozó korlátozó rendelkezés kivételével -, továbbá 8. §-ának a rágcsálók irtására szolgáló anyagokra vonatkozó rendelkezései, valamint

az 5/1955. (X. 1.) EüM rendelet 3. §-ának (2), (3), (4) bekezdése és 5. §-ának a rovarok irtására szolgáló anyagokra vonatkozó rendelkezései.

(2) A 4/1957. (XI. 5.) EüM rendelet 1. §-a (2) bekezdésének a fantázia-néven forgalombahozatalra engedélyezett rovar- és rágcsálóirtószerekre vonatkozó rendelkezése a R. 3. §-ának (1) bekezdésében foglaltak szerint módosul.

Dr. Vilmon Gyula s. k.,

egészségügyi miniszterhelyettes

Melléklet a 7/1959. (XII. 23.) EüM rendelethez

a) jegyzék

A rovar- és rágcsálóirtásra használatos (használható) anyagok és készítmények, illetve az irtószerek előállítására használható alapanyagok, hatóanyagok közül méregnek (1.), illetve mérges gáznak (2.) minősülnek az alábbiak:

1. Anabazin

Arzén és vegyületei (pl. Arzéntrioxid)

Báriumsók - a Báriumszulfát kivételével - (pl. Báriumkarbonát)

Benzol

Cinkfoszfid

DDT (Diklórdifeniltriklóretán) hatóanyag és 50 százalékon felüli hatóanyagtartalmú készítményei

Fenol

Fluorhidrcgén sói (pl. Nátriumfluorid, Nátrium-szilikofluorid)

Foszfor (sárga)

HCH (Hexaklórciklohexán) tartalmú készítmények 20 százalékon felüli hatóanyagtartalommal

Higanysók

Krezol

Nikotin és sói

Parathion

Sztrichnin és sói

Tallium-vegyületek (pl. Tallium-szulfát).

2. Ammónia-gáz és előállítására szolgáló tömény Ammoniumhidroxid Akrilnitril (Ventox)

Ciánhidrogén és előállítására szolgáló cianidok

Diklóretiléter

Fluorhidrogén

Foszforhidrogén

Kénhidrogén

Klórgáz

Klórpikrin

Metilbromid

Széndiszulfid

Szénmonoxid

Széntetraklorid (Tetraklórmetán)

T-gáz (Etilénoxid)

Triklóretilén.

b) jegyzék

Erőshatású szernek (1.) - egyéb (erőshatású) gáznak (2.) - minősülnek:

1. ANTU (Alfa-Naftiltiourea) és készítményei 20 százalékos és ezen felüli hatóanyagtartalommal

Baktériumos készítmények

Cinkfoszfid-tartalmú készítmények 5 százalékon aluli hatóanyagtartalommal

DDT-tartalmú készítmények 21-50 százalék hatóanyagtartalommal (pl. Matador 50)

Diazinon

Klórozott szénhidrogének (DDT és HCH kivételével) :

- pl. Klórdán, Metoxiklór - 5 százalékon felüli hatóanyagtartalommal

Krezol-készítmények 3-50 százalék közötti hatóanyagtartalommal

Kumarin-vegyületek (pl. Benzolhidroxikumarin, Dikumarin) 5%o hatóanyagtartalom fölött

Malathion

Nátriumfluorid 30% alatti hatóanyagtartalommal, festve (!) Ortodiklórbenzol

Párizsi zöld (Cuprum aceticoarsenicosum) 30% alatti hatóanyagtartalommal

Talliumszulfát 2%-on aluli hatóanyagtartalommal, a szerrel átitatott, festett (!) gabonaszemek formájában alkalmazva

Tengerihagyma (Scilla maritima) 20%-os és ezen felüli tengerihagyma-tartalommal

2. Formiol (Metil- és Etilformiát)

Kéndioxid

Triklóracetonitril (Tritox)

c) jegyzék.

Szabadon árusítható irtószerek (rovarriasztószerek), illetve rovar- és rágcsálóirtásra (rovarriasztásra) szabadon felhasználható anyagok, készítmények és háziszerek:

ANTU-tartalmú irtószerek 20%-os hatóanyagtartalom alatt (pl. Ultratar.)

Benzin és Lakkbenzin

Benzilbenzoát-tartalmú készítmények

Bórsav és Bórax

Citromolaj

DDT-tartalmú készítmények 20%-os és ennél kisebb hatóanyagtartalommal (pl. Matador H, Nikerol)

Derris-gyökér és hatóanyagát tartalmazó készítmények

Dietiltoluamid

Dimetilftalát

Dimetilkarbát

Formalin

HCH-tartalmú készítmények 20%-os, vagy ennél kisebb hatóanyagtartalommal

Indanol

Kénpor

Klórozott szénhidrogének (DDT és HCH kivételével):

- Klórdán, Metoxiklór - 5% és ennél kisebb hatóanyagtartalommal

Krezol-tartalmú készítmények 3%-os hatóanyag-tartalom alatt (pl. krezolos tisztítószappan)

Kumarin-vegyületek 5%o-es és ennél kisebb hatóanyagtartalommal (pl. Cumacid)

Naftalin

Paradiklórbenzol (pl. Globol)

Petróleum, Parafinolaj és egyéb kőolajszármazékok

Pirétrum- (Pyrethrum) por és Pyrethrin-tartalmú készítmények

Szegfűolaj

Tengerihagyma-tartalmú készítmények 20%-on aluli tengerihagyma-tartalommal.