3/1964. (VIII. 9.) HM rendelet

a hadkötelezettséget teljesítők érdekvédelméről szóló 19/1964. (VIII. 9.) Korm. számú rendelet végrehajtásáról

A 19/1964. (VIII. 9.) Korm. számú rendelet (a továbbiakban: R.) 49. §-ában, illetőleg a 33/1963. (XII. 3.) Korm. számú rendelet 17. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a belügyminiszterrel, a pénzügyminiszterrel, a munkaügyi miniszterrel, az egészségügyi miniszterrel, a földművelésügyi miniszterrel, a könnyűipari miniszterrel és a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben az alábbiak szerint szabályozom a hadkötelezettséget teljesítők érdekvédelmének hatáskörömbe utalt kérdéseit, illetőleg a R. egyes rendelkezéseinek végrehajtására a következőket rendelem:

Térítés a szabad időre

1. §

A hadkötelesnek a munkáltató (termelőszövetkezet vezetősége) szabad időt köteles biztosítani a megjelenési kötelezettség [Hvt. 13. § (2) bekezdés a) pontja] teljesítésére [Hvt. 46. § (2) bekezdés].

2. §

(1) A munkaviszonyban álló dolgozónak (a továbbiakban: dolgozó) a szabad időre járó térítést a Munka Törvénykönyvének végrehajtásáról szóló 53/1953. (XI. 28.) MT számú rendelet (a továbbiakban: Mt. V.) 139. §-a szabályozza.

(2) A mezőgazdasági termelőszövetkezet tagját a szabad időre a termelőszövetkezettől a munkaköri beosztásában egy napra járó munkaegység arányos részének jóváírása, illetőleg egy napi munkának megfelelő kézpénzjavadalmazás arányos része illeti meg, ha egyébként a szabad idő alatt - munkaköre, illetőleg beosztása folytán -köteles lett volna a termelőszövetkezet közös munkájában részt venni.

(3) A kisipari szövetkezet tagjának a szabad időre a rendszeresen végzett munkák kategóriája szerinti időbér jár.

A R. 2. §-ához:

3. §

(1) A tartalékos katonai szolgálat idejét a rendes szabadságra jogosultság szempontjából munkában töltött időnek kell tekinteni.

(2) A sorkatonai szolgálat ideje a pótszabadság megállapítása szempontjából munkában töltött időnek számít.

Szolgáltatások

4. §

(1) A hadkötelest a katonai szolgálat idejére a munkáltató - az 5-8. §-okban megjelölt esetek kivételével - sem munkabérben, sem pedig a tényleges munkavégzéssel összefüggő szolgáltatásban nem részesítheti.

(2) A dolgozó (családtagja) jóléti és kulturális szolgáltatásokban (Mt. VII. fejezet) részesítésének a katonai szolgálat tartama alatt is helye van.

5. §

(1) A dolgozó a tartalékos katonai szolgálat alatt illetményföldjének használatára jogosult.

(2) A munkáltató engedélyezheti a sorkatonai szolgálatot teljesítő dolgozó számára az illetményföld használatát. Erre az illetékes miniszter a szakszervezettel egyetértésben irányelveket adhat ki.

6. §

(1) A tartalékos katonai szolgálat idejét a nyereségrészesedésre jogosultság szempontjából munkában töltött időnek kell tekinteni.

(2) A sorkatonai szolgálatot teljesítő dolgozó a vállalatnál ténylegesen munkában töltött ideje arányában jogosult a nyereségrészesedésre.

7. §

A katonai szolgálat alatt a dolgozó jogosult szolgálati lakásának használatára. A szolgálati lakásra vonatkozó bérleti jogviszony katonai szolgálat alatt csak a lakásbérletről szóló jogszabályokban meghatározott esetekben szűnik meg.

8. §

Az illetékes miniszter a szakszervezettel egyetértésben állapítja meg, hogy az 5-7. §-okban nem említett egyéb munkabéren felüli, illetőleg természetbeni szolgáltatások (pl. egyenruha, kedvezményes utazás) közül a katonai szolgálat alatt a dolgozó mely szolgáltatásokban és milyen feltételek mellett részesíthető.

9. §

A mezőgazdasági termelőszövetkezet tagja katonai szolgálat alatt is jogosult háztáji földjének használatára, úgyszintén a földjáradékra.

Jelentkezés

10. §

A sorkatona leszerelése után tizennégy napon belül, a tartalékos katona pedig három napon belül köteles a munkáltatónál (termelőszövetkezetnél) munkavégzésre jelentkezni.

11. §

A munkaviszony folyamatosságát a katonai szolgálat nem szakítja meg [Mt. V. 93. § (2) bekezdés d) pont].

Munkásszállás biztosítása

12. §

A tartalékos katonai szolgálatból történő leszerelés után jelentkező dolgozó részére munkásszálláson elhelyezést kell biztosítani, ha bevonulása előtt is munkásszálláson lakott, és a munkáltató a leszerelés idején is munkásszállást tart fenn.

A R. 5. §-ához:

13. §

A katonai szolgálat alatt, illetőleg az annak befejezésétől számított harminc napig fennálló felmondási tilalomról a Mt. V. 37. §-a rendelkezik.

A R. 11. §-ához:

14. §

(1) A sorkatonai szolgálatra történt behívás tényét a behívóparancs bemutatásával kell igazolni.

(2) A munkáltató (termelőszövetkezet) a behívóparancs bemutatásakor köteles a behívottól büntetőjogi felelőssége tudatában kiállított nyilatkozatot kérni arra vonatkozólag, hogy bevonulási segélyben még nem részesült.

(3) A munkavállalói igazolási lapon a munkáltató köteles feltüntetni azt a körülményt, hogy a dolgozót bevonulási segélyben részesítette. Ezt a rendelkezést a termelőszövetkezeti tagokra értelemszerűen alkalmazni kell.

A R. 12. §-ához:

15. §

(1) Az átlagkeresetet az Mt. V. 140. §-ában foglaltak szerint kell kiszámítani. Így kell eljárni a kisipari szövetkezeti tagok átlagkeresetének kiszámításánál is.

(2) A munkabért terhelő vagy egyéb tartozás a bevonulási segélyből nem vonható le [az 1961. évi 9. tvr-el módosított 1955. évi 21. számú tvr. (a továbbiakban: Vht.) 148. §].

A R. 13. §-ához:

16. §

(1) A sorkatona hozzátartozóit megillető családi segélyre vonatkozó rendelkezéseket:

a) a rövidített katonai kiképzésre bevonult sorkatonák, továbbá

b) a különleges katonai szolgálatot teljesítő személyek (Hvt. 29. §) esetében is alkalmazni kell.

(2) A bevonult állandó lakóhelye szerint illetékes községi, városi, fővárosi (városi) kerületi tanács végrehajtó bizottságának egészségügyi szakigazgatási szerve (a továbbiakban: egészségügyi szakigazgatási szerv) azt a körülményt, hogy a családi segélyt igénylő hozzátartozó a R. 13. § (2) bekezdés b) pontjában említett tevékenységet (gazdálkodást) folytatni tudja-e vagy sem, az eset összes körülményeinek gondos mérlegelésével köteles elbírálni.

A R. 15. §-ához:

17. §

(1) A munkaképtelenségre, illetőleg a munkaképességcsökkenés mértékére [R. 15. § a) pont] vonatkozó orvosi bizonyítványt a munkaképességcsökkenést véleményező orvosi bizottság, járóképtelen beteg esetében pedig a járási, illetőleg a városi (fővárosi) kerületi főorvos (a továbbiakbanjárási főorvos) állítja ki.

(2) A R. 15. § a) pontja alá tartozik az a testvér (gyermek ) is, aki a R. 15. § d) pontja szerinti életkor betöltésekor tartósan munkaképtelen vagy legalább kétharmadrészben csökkent munkaképességű, ha ez az állapot legalább egy éve tart, vagy keletkezésének időpontjától előreláthatólag legalább egy évig fog tartani.

(3) A R. 15. § b) pontjának alkalmazása szempontjából a bevonult feleségének terhességét a lakóhely szerint illetékes terhesvédelmi szakrendelés (terhes tanácsadó) orvosa igazolja.

(4) A R. 15. § d) pontjának alkalmazása szempontjából középfokú iskolai oktatás keretében tanulmányt folytatónak kell tekinteni a középfokú oktatás keretein kívül nappali tagozatban működő és mindennapi rendszeres elfoglaltsággal járó szakiskolák (pl. ápolóképző, védőnőképző iskolák) tanulóit is. A középfokú iskolai tanulmányok folytatását évenként az illetékes iskola igazgatója által kiállított bizonyítvánnyal kell igazolni. Azt a körülményt, hogy a testvér (gyermek) szakmunkás tanuló, de nincs iparitanuló-otthonban elhelyezve, a munkáltató által kiállított bizonyítvánnyal kell igazolni.

(5) A családi segélyre vonatkozó jogosultság a középfokú iskolai tanulmányok alatt a nyári szünidő tartamára is kiterjed. A tanulmányok befejezését követő nyári szünidő tartamára azonban csak abban az esetben, ha a testvér (gyermek) önhibáján kívül záróvizsgát (érettségit) nem tehetett.

(6) A családi segélyre jogosult az a testvér (gyermek) is, aki középfokú iskolai tanulmányait orvosi igazolás szerint betegsége, testi vagy szellemi fogyatékossága miatt magántanulóként végzi.

A R. 16. §-ához:

18. §

(1) Annak vizsgálata során, hogy a hozzátartozó eltartásra szorul-e, bármely forrásból származó mindennemű jövedelmét (pl. munkabérét, egyéb díjazását, nyugdíját, házbérjövedelmét, állattartásból származó jövedelmét) figyelembe kell venni.

(2) Ha a bevonult hozzátartozója mezőgazdasági termelőszövetkezeti tag, a jövedelemrészesedés havi összegeként a legutóbbi zárszámadásban megállapított jövedelemrészesedés (pénzbeli és természetbeni jövedelemrészesedés, ide értve a földjáradékot is) összegének 1/12-ed részét kell számításba venni. A háztáji gazdaság havi teljes jövedelmét legfeljebb 400 Ft erejéig lehet számításba venni. A háztáji gazdaság jövedelmét háztáji szőlő vagy gyümölcsös esetén négyszögölenként egy forinttal, egyéb művelési ágú háztáji föld esetén pedig négyszögölenként 25 fillérrel kell számítani. Ezt az összeget annyival kell elosztani, ahány családtag él a háztartásban, és az így megállapított hányadot kell a bevonult hozzátartozójának a háztáji gazdaságból származó jövedelmeként figyelembe venni. Ha a bevonult hozzátartozója nem tagja ugyan mezőgazdasági termelőszövetkezetnek, de olyan mezőgazdasági termelőszövetkezeti taggal él - annak családtagjaként - a közös háztartásban, akinek háztáji gazdasága van, jövedelmének megállapításánál ugyanígy figyelembe kell venni a háztáji gazdaságból reá eső jövedelmet.

(3) A szociális otthonban, nevelőotthonban, csecsemőotthonban, egészségügyi gyermekotthonban, iparitanuló-otthonban, diákotthonban, kollégiumban elhelyezett hozzátartozó után családi segélyt megállapítani nem lehet; ha azonban egyébként családi segélyre jogosult lenne, kérelmére a sorkatonai szolgálat tartamára mentesítést kell adni a gondozási (térítési) díj fizetése alól.

A R. 17. §-ához:

19. §

(1) A családi segélyre jogosult hozzátartozók közül annak, aki a bevonulás előtt a bevonulttal közös háztartásban élt, és az alábbi sorrendben a másikat megelőzi, a családi segély 250 forintos alapösszegét (a továbbiakban: alapösszeg), a többi jogosult hozzátartozó számára pedig személyenként a 80 forint összegű kiegészítő pótlékot kell megállapítani:

a) feleség,

b) vérszerinti és örökbefogadott gyermek,

c) nevelt gyermek,

d) szülő, örökbefogadó szülő,

e) nevelő szülő,

f) nagyszülő,

g) testvér,

h) feleség szülei.

(2) Ha a jogosult hozzátartozók közül senki sem élt a bevonulttal közös háztartásban, az alapösszeg azt illeti meg, aki az (1) bekezdés szerinti sorrendben a másikat megelőzi.

(3) Ha több hozzátartozó esnék az alapösszegre jogosító sorrendi pont alá, az egészségügyi szakigazgatási szerv a körülmények mérlegelése alapján dönti el, melyiküknek állapítja meg az alapösszeget.

(4) Az egészségügyi szakigazgatási szerv a körülmények mérlegelése alapján dönt abban a kérdésben, hogy a kiegészítő pótlékot is az alapösszegre jogosult hozzátartozó kezéhez, vagy pedig annak a hozzátartozónak kell-e folyósítani, akinek számára a kiegészítő pótlékot megállapította.

(5) Ha a bevonult hozzátartozói részére már megállapították a családi segélyt, és időközben arra olyan hozzátartozó válik jogosulttá, (pl. a terhességének hatodik hónapjában levő feleség), akit az (1) bekezdésben megszabott sorrend szerint a családi segély alapösszege illet meg, az alapösszeget az ő részére kell megállapítani, és az a hozzátartozó, aki eddig az alapösszeget kapta, ettől kezdődően csak kiegészítő pótlékban részesülhet.

(6) Ha a bírói határozat tartásdíjat állapított meg a hozzátartozó javára a bevonulttal szemben, a hozzátartozónak járó családi segély összege a tartásdíjnál több nem lehet.

A sorkatona hozzátartozóinak járó családi segély megállapítása, folyósítása és megszüntetése

20. §

(1) A családi segély folyósítása iránti kérelmet a behívott vagy hozzátartozója a behívóparancs kézhezvétele után a behívott (bevonult) állandó lakóhelye szerint illetékes egészségügyi szakigazgatási szervhez nyújthatja be.

(2) A kérelmet az egészségügyi szakigazgatási szerv bírálja el. Határozata ellen a kézhezvételtől számított tizenöt napon belül fellebbezésnek van helye.

21. §

Ha az egészségügyi szakigazgatási szerv a kérelem elbírálására nem illetékes, az 1957. évi IV. törvény 7. §-a értelmében kell eljárnia. Ha azonban a kérelmező (hozzátartozó) helyben lakik, e rendelkezés végrehajtása előtt köteles az ügyet haladéktalanul megvizsgálni, a környezettanulmányt és a szükséges igazolásokat beszerezni, s az így felszerelt kérelmet kell továbbítania.

22. §

(1) Az egészségügyi szakigazgatási szerv a családi segély folyósítása iránti kérelmet köteles soron kívül megvizsgálni, a családi segélyt kérő szociális körülményeiről környezettanulmányt készíteni, és annak adatai alapján a jogosultság feltételeit bizonyító igazolások beszerzése felől hivatalból intézkedni. Ennek során köteles haladéktalanul megkeresni a bevonult állandó lakóhelye szerint illetékes katonai kiegészítő parancsnokságot (a továbbiakban: kiegészítő parancsnokság) a bevonulás időpontjának igazolása céljából.

(2) A környezettanulmány elkészítése során vizsgálni kell mindazokat a körülményeket, amelyek fennállása a R. 13-16. §-ában foglaltak szerint a családi segély megállapításához szükségesek. A környezettanulmányban fel kell elsősorban tüntetni a bevonult személy adatait, a bevonulást megelőző két éven belüli munkaviszonyait (termelőszövetkezeti tagságát, kereskedői tevékenységét, stb.), továbbá a bevonult valamennyi hozzátartozóját, azok születési idejét és a bevonulttal fennálló hozzátartozói viszonyukat, bármely forrásból származó keresetüket (jövedelmüket) lakóhelyüket, valamint azt, hogy közülük kik élnek közös háztartásban. A környezettanulmányban nyilatkozni kell arról is, hogy a bevonult a családi segélyt igénylőket bevonulása előtt eltartotta-e. Meg kell állapítani továbbá, hogy az a hozzátartozó, aki munkaképtelenség vagy csökkent munkaképesség esetén családi segélyre jogosult, járóképes, vagy járóképtelen.

(3) Ha a sorköteles által eltartott valamely hozzátartozó más helységben lakik, az egészségügyi szakigazgatási szerv köteles haladéktalanul megkeresni a hozzátartozó állandó lakóhelye szerint illetékes egészségügyi szakigazgatási szervet a szükséges igazolások megküldése végett. Ez utóbbi a környezettanulmány és a munkaképesség csökkenést igazoló szakvélemény beszerzésénél e §, valamint a 23-24. §-ban foglaltak szerint jár el, de határozatot nem hoz, hanem az igazolásokat megküldi a megkereső szervnek.

(4) A környezet tanulmányban fel kell tüntetni a hozzátartozónak az 1952. évi IV. törvény szerint tartásra köteles rokonait, illetőleg házastársát és azt a körülményt, hogy ezek eleget tesznek-e tartási kötelezettségüknek, s ha igen, milyen összegben. A tartásra köteles rokonokat (házastársat) arra tekintet nélkül kell feltüntetni, hogy a hozzátartozóval közös vagy külön háztartásban élnek, illetőleg más helységben laknak-e.

(5) A környezettanulmányról jegyzőkönyvet kell felvenni. Figyelmeztetni kell a hozzátartozókat a valótlan adatok bemondásával, vagy való adatok elhallgatásával járó büntetőjogi, illetve szabálysértési és vagyoni felelősségükre.

23. §

(1) Ha az egészségügyi szakigazgatási szerv a környezettanulmányban foglaltak alapján lehetőnek látja a családi segély megállapítását, de szükség van a hozzátartozó munkaképtelenségének, illetőleg legalább kétharmad részben csökkent munkaképességének megállapítására, a járóképes hozzátartozót az illetékes "Munkaképességcsökkenést véleményező elsőfokú orvosi bizottsághoz" (a továbbiakban: orvosi bizottság) utalja. Az erről szóló határozat egy-egy példányát megküldi az orvosi bizottságnak és a hozzátartozónak.

(2) Ha az egészségügyi szakigazgatási szerv a környezettanulmány adatai alapján nem tartja lehetőnek a családi segély megállapítását (pl. a hozzátartozó nem tekinthető eltartásra szorulónak), mellőzheti az orvosi vizsgálatot és e rendelet 27. §-ában foglaltak szerint jár el.

(3) Mellőzni lehet az orvosi felülvizsgálatát annak a hozzátartozónak, aki "Munkaképességcsökkenést véleményező orvosi bizottság" korábban kiállított szakvéleményével igazolja, hogy munkaképtelen, illetve munkaképessegcsökkenése a kétharmadrészt eléri és ez az állapota végleges.

24. §

(1) Az orvosi vizsgálat és az igazolás kiállítása díj- és illetékmentes. A kérelmező a vizsgálat és az igazolás kiállításával kapcsolatban felmerülő költségek (pl. útiköltség, napidíj, kísérő költsége) megtérítését nem igényelheti.

(2) Az orvosi bizottság a határozat alapján kijelöli a vizsgálat időpontját és helyét, és erről a hozzátartozót közvetlenül értesíti.

(3) Az orvosi bizottságnak azt kell vizsgálnia, hogy a hozzátartozó munkaképtelensége, illetőleg munkaképességcsökkenése a kétharmad részt eléri-e és ha igen, ez az állapot véglegesnek tekinthető-e, illetve előreláthatólag mennyi ideig tart. Az orvosi bizottság a vizsgálat eredményéről a tanács végrehajtó bizottsága egészségügyi szakigazgatási szervét értesíti.

(4) A munkaképességcsökkenésről szóló véleményt "A Munkaképességcsökkenést Véleményező .... fokú Orvosi Bizottság szakvéleménye" című nyomtatvány (C. 3220-1. r. sz.) hátoldalán levő "vélemény" rovatban kell közölni. Ezenkívül csak a személyi adatokra vonatkozó rovatokat kell kitölteni, az egyéb rovatok kitöltését az egészségügyi szakigazgatási szervhez küldendő példányon mellőzni kell. A bizottságnál maradó eredeti példányon azonban a vizsgálat teljes eredményét fel kell tüntetni.

(5) A szakvéleményt keltezéssel, aláírással és az orvosi bizottság hivatalos bélyegzőjének lenyomatával kell ellátni. Az orvosi bizottságnak a határozat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül a vizsgálatot el kell végeznie, és a szakvéleményt a beutaló egészségügyi szakigazgatási szervnek meg kell küldeni.

(6) Ha a hozzátartozó járóképtelen, a 17. § (1) bekezdésében foglaltak szerint a munkaképtelenséget, illetőleg a legalább kétharmadrészben fennálló munkaképességcsökkenést bizonyító orvosi igazolást a járási főorvos állítja ki. Ha a járóképtelen hozzátartozó községben lakik, az igazolást a járási főorvos az illetékes körzeti orvos által kiállított orvosi bizonylat alapján állítja ki.

(7) A járási főorvos a vizsgálatot személyesen végzi el, vagy akadályoztatása esetén annak elvégzését a felülvizsgáló főorvosra bízhatja. A vizsgálat eredményéről szóló igazolást a járási főorvos tizenöt napon belül megküldi az egészségügyi szakigazgatási szervnek.

25. §

(1) Az egészségügyi szakigazgatási szerv a családi segély folyósítása iránti kérelmet a beérkezéstől számított harminc napon belül a környezettanulmány, a kiegészítő parancsnokság igazolása és az esetleges orvosi szakvéleményben foglaltak alapján bírálja el. A kérelem teljesítése esetén a szakigazgatási szerv a rendelet 1. számú melléklete szerinti határozatot hoz.

(2) A családi segély megállapítását elrendelő határozatot a fél részére történő értesítéssel egyidejűleg a kiegészítő parancsnokságnak, valamint a segély folyósítása végett a SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatóság Nyugdíjfolyósító Igazgatóságának (a továbbiakban: Nyugdíjfolyósító Igazgatóság) meg kell küldeni.

(3) Ha a hozzátartozó munkaképességcsökkenése nem végleges, az egészségügyi szakigazgatási szerv a hozzátartozó számára a családi segélyt csak addig az időpontig állapítja meg, ameddig az orvosi vélemény szerint a munkaképességcsökkenése tart. Ilyen esetben az egészségügyi szakigazgatási szerv megfelelő időben intézkedik az újabb orvosi felülvizsgálat felől.

26. §

(1) Ha a környezettanulmányból megállapítható, hogy valamely hozzátartozó azért vált jogosulttá a a családi segélyre, mert tartásra köteles rokona (házastársa) vele szemben nem tesz eleget tartási kötelezettségének [R. 16. § (4) bek.], a szakigazgatási szerv erről a körülményről értesíti az illetékes ügyészséget.

(2) Ilyen esetben az ügyész keresetet indíthat a rokon (házastárs) ellen tartási kötelezettségének teljesítése iránt, és egyúttal kérheti - legfeljebb a hozzátartozónak kifizetett családi segély erejéig - az állam javára való marasztalást is.

27. §

(1) Ha a családi segély megállapításának feltételei nincsenek meg, a kérelmet határozattal el kell utasítani. A határozatban az elutasítást részletesen meg kell indokolni.

(2) A másodfokon eljáró egészségügyi szakigazgatási szerv, ha az elutasítás az elsőfokú orvosi bizottság szakvéleményén alapul, a hozzátartozót a másodfokú orvosi bizottság elé utalja, és annak szakvéleménye alapján határoz.

(3) Ha a hozzátartozó orvosi vizsgálata még nem történt meg, és a kérelem egyébként a fellebbezés alapján teljesíthetőnek látszik, a másodfokon eljáró egészségügyi szakigazgatási szerv a hozzátartozót orvosi vizsgálat céljából az elsőfokú orvosi bizottság elé utalja. Ha az elutasítás - járóképtelen hozzátartozó esetén - a járási főorvos által kiállított orvosi igazoláson alapul, a másodfokon eljáró szakigazgatási szerv a leleteket ugyancsak a területileg illetékes elsőfokú orvosi bizottsághoz küldi meg szakvéleményezés céljából.

(4) A másodfokon eljáró egészségügyi szakigazgatási szerv a fellebbezést soron kívül köteles elbírálni.

28. §

(1) A családi segélyt legkorábban a bevonulást követő hónap első napjától kell megállapítani és folyósítani.

(2) A bevonulást követően előterjesztett igény eseten a családi segély legfeljebb az igénybejelentést megelőző három hónapra visszamenőleg folyósítható.

(3) Meg kell szüntetni a családi segély folyósítását, ha:

a) a sorkatonai szolgálat bármely oknál fogva megszűnt (a bevonult leszerelt, továbbszolgálatot vállalt, stb.), vagy a bevonult megszökött;

b) a segélyezett hozzátartozó jogosultságára vonatkozó bármely egyéb feltétellel (R. 13-16. §) megszűnt (pl. keresete, jövedelme az előírt összeghatárt meghaladta, munkaképtelensége megszűnt, a tanuló a korhatárt elérte);

c) a családi segélyre jogosult hozzátartozó előzetes letartóztatásban van, vagy szabadságvesztését tölti;

d) a családi segélyre jogosult hozzátartozó egy hónapnál hosszabb ideig külföldön tartózkodik.

(4) A családi segélyt a katonai szolgálat megszűnését követő hónap utolsó napjával, illetőleg a szökést vagy a jogosultságra vonatkozó bármely egyéb feltétel megszűnését követő hónap első napjával kell megszüntetni.

(5) Nem lehet megszüntetni a családi segélyt, ha a bevonult szabadságvesztését fegyelmező zászlóaljban tölti.

29. §

(1) A családi segély folyósításáról a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság gondoskodik.

(2) A családi segélyt a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság az e célra megállapított keret terhére folyósítja.

(3) A családi segélyt (mind az alapösszeget, mind pedig a kiegészítő pótlékot) havonta utólag kell folyósítani.

30. §

(1) A sorkatonai szolgálat megszűnéséről, illetőleg a bevonult szökéséről [28. § (3) bekezdés a) pont] a kiegészítő parancsnokság a megfelelő adatok közlésével köteles a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságot és az egészségügyi szakigazgatási szervet nyolc napon belül értesíteni.

(2) A kiegészítő parancsnok a bevonulástól számítva 27 hónap elteltével tizenöt napon belül köteles felülvizsgálni a sorkatona szolgálati helyzetét és erről a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságot értesíteni.

(3) Az (1), illetőleg a (2) bekezdésben előírt értesítés elmulasztása esetén a mulasztó kiegészítő parancsnok az okozott kárért anyagilag és fegyelmileg felelős.

31. §

Bármely egyéb megszüntetési ok [28. § (3) bek. b)-d) pont] bekövetkezését, vagy az olyan változást, amely a segély összegének csökkenésével (valamely hozzátartozónak járó kiegészítő pótlék megszűnésével) jár, a segélyezett hozzátartozók kötelesek nyolc napon belül az egészségügyi szakigazgatási szervnek írásban bejelenteni.

32. §

A családi segélyt a 30. § esetében a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság saját hatáskörében szünteti be. A 31. § esetében a szakigazgatási szerv a családi segélyt a bejelentéstől számított nyolc napon belül határozattal egészben vagy részben megszünteti, és erről az érdekeltet, továbbá a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságot a folyósítás beszüntetése végett azonnal értesíti.

33. §

(1) A hozzátartozó a jogtalanul felvett családi segély összegét visszafizetni köteles. A visszafizetésért egyetemlegesen felelős az a személy is, akinek sorkatonai szolgálata miatt a hozzátartozó családi segélyben részesült.

(2) Ha az (1) bekezdésben említettek a jogtalanul felvett családi segély összegét - a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság felszólítása ellenére - a kitűzött határidőn belül nem fizetik vissza, tőlük a követelést adók módjára kell behajtani. Evégből a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság a jogtalanul felvett családi segély összegét a felvevő lakóhelye szerint illetékes járási, városi, városi (fővárosi) kerületi tanács végrehajtó bizottsága pénzügyi osztályának két példányban a 2302. r. sz. "Hátralékosok jegyzéke" elnevezésű nyomtatványon adók módjára történő behajtás végett kimutatja. A Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak a hátralékosok jegyzékén fel kell tüntetnie a jogtalanul felvevő, továbbá az egyetemlegesen felelős személy nevét, azok pontos lakcímét, a hátralék összegét és a Magyar Nemzeti Banknál vezetett számla számát, ahová a behajtott tartozást át kell utalni.

(3) Ha a családi segély jogtalan folyósítása azért történt, mert az illetékes kiegészítő parancsnokság a 30. §-ban előírt értesítést a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak egyáltalán nem, vagy határidőn túl küldte meg, és a kár az (1) bekezdés alkalmazása útján nem térül meg. a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság - a kár megtérítése végett - a Honvédelmi Minisztérium pénzügyi főnökségét megkéred

34. §

A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság behajthatatlannak bizonyult követeléseket saját hatáskörében törölheti.

35. §

A sorkatonai szolgálatot teljesítő személy hozzátartozóinak járó családi segélyből levonásnak nincs helye (Vht. 148. §).

A R. 18. §-ához:

36. §

(1) A tartalékos katonai szolgálatra bevonult honvédek és tisztesek számára a családi segély a szolgálat jellegére (kiképzés, átképzés, kiképzői, átképzői, tartalékos tiszti kiképzői stb. szolgálat) tekintet nélkül jár.

(2) A tartalékos, hadkötelesek szakaszvezetőig bezárólag a természetbeni ellátáson kívül, rendfokozatuknak megfelelően a sorkatonák részére megállapított havi illetményben részesülnek a fegyveres erők illetékes parancsnokságától.

A R. 19. §-ához:

37. §

(1) Az átlagkeresetet a Mt. V. 140. §-ában foglaltak szerint kell kiszámítani. Így kell eljárni a kisipari szövetkezeti tagok átlagkeresetének megállapításánál is.

(2) A második állásban és a mellékfoglalkozásban kapott munkabért csak abban az esetben lehet figyelembe venni, ha a bevonult havi munkaideje a főfoglalkozásában (első állásban) munkakörére jogszabályban megállapított teljes munkaidőnél kevesebb. A második állásból (mellékfoglalkozásból) származó átlagkeresetet csak olyan mértékben lehet figyelembe venni, amilyen mértékben a második állás (mellékfoglalkozás) a dolgozó munkaidejét a munkakörére előírt teljes munkaidőre kiegészíti.

(3) A második állás, illetőleg mellékfoglalkozás után járó családi segélyt a második munkáltató folyósítja. A bevonult köteles az első munkaviszonya szerinti munkáltatójától igazolást bemutatni arról, hogy ebben a munkaviszonyban menynyi a munkaideje és mennyi a munkakörére jogszabályban megállapított teljes munkaidő.

38. §

A mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagok családi segélyének megállapításánál a 21/1958. (II. 25.) Korm. számú rendelet 2. §-ában nyugdíjalapként megszabott átlagjövedelmet kell figyelembe venni, amely jelenleg havi 900 forint.

39. §

A termelőszövetkezeti csoport és az egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezet (termelői szakcsoport, mezőgazdasági társulás, szakszövetkezet, falusi ifjúsági szövetkezet) tagjait megillető családi segélyt a R. 19. § (3) bekezdése szerint kell megállapítani.

40. §

A R. 19. § (4) bekezdésében foglalt feltételek fennállását a bevonult állandó lakóhelye szerint illetékes egészségügyi szakigazgatási szerv az eset összes körülményeinek gondos mérlegelésével köteles elbírálni.

A R. 21. §-ához:

41. §

(1) A bevonult felesége (élettársa) csak abban az esetben számít két eltartásra szoruló személynek, ha legalább kétharmad részben csökkent munkaképessége a bevonulás időpontjában fennállott, vagy ha a munkaképesség kétharmad részben való csökkenése a bevonulás után keletkezett, és a 24. §-ban említett orvosi igazolás szerint az tartós jellegű és előreláthatólag legalább három hónapig tart.

(2) A R. 21. § (1) bek. b) pontjának alkalmazására a 18. § (1) és (2) bekezdése megfelelően irányadó.

(3) A R. 21. § (2)-(4) bekezdés alkalmazása során megfelelően irányadó a 17. § (4)-(6) bekezdése, továbbá a 18. § (3) bekezdése.

A tartalékos honvédek és tisztesek családi segélyének megállapítása és folyósítása

42. §

(1) A családi segélyt:

a) a munkaviszonyban álló bevonult részére a munkáltató állapítja meg és folyósítja,

b) egyéb esetekben a bevonult állandó lakóhelye szerint illetékes egészségügyi szakigazgatási szerv állapítja meg, és intézkedik ennek folyósításáról.

(2) Az (1) bekezdés b) pontja esetén családi segélyt a fővárosi, megyei (megyei jogú városi) tanács végrehajtó bizottsága költségvetésében e célra biztosított előirányzat terhére kell folyósítani.

43. §

(1) A családi segélyt a bevonulttal együttélő személynek, több ilyen személy esetében a segélyt megállapító szerv által közülük kijelölt személynek kell folyósítani.

(2) Ha a bevonult az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően rendelkezik, vagy ha egyedülálló, a családi segélyt az általa megjelölt személynek kell folyósítani.

44. §

(1) A családi segélyt a munkáltató, illetőleg az egészségügyi szakigazgatási szerv a bevonult vagy hozzátartozója kérelmére állapítja meg és folyósítja. A kérelemhez csatolni kell a jogosultság elbírálásához szükséges igazolásokat.

(2) A családi segély megállapításával és folyósításával kapcsolatban a munkáltató és a bevonult dolgozó között felmerült vita esetén a munkaügyi vitákra vonatkozó szabályok szerint kell eljárni.

(3) Az egészségügyi szakigazgatási szervnek a családi segély tárgyában hozott határozata ellen a kézbesítéstől számított tizenöt napon belül fellebbezésnek van helye.

45. §

(1) A határozott időre vagy meghatározott munkára létesített munkaviszony esetén a munkáltató a családi segélyt a munkaviszony megszűnése napjáig köteles folyósítani. A munkaviszony megszűnése napját követő naptól kezdve a családi segély megállapítására és folyósítására a 42. § (1) bek. b) pontjában megjelölt egészségügyi szakigazgatási szerv illetékes. Ilyen esetben a családi segély megállapításakor a munkáltató a bevonulttal, illetve hozzátartozójával közölni köteles, hogy a családi segélyt a munkaviszony alapján meddig folyósíthatja, továbbá a munkaviszony megszűnésével egyidejűleg köteles a családi segély újbóli megállapítása és folyósítása végett a 42. § (1) bekezdés b) pontja szerint illetékes egészségügyi szakigazgatási szervet hivatalból megkeresni, feltéve. hogy a katonai szolgálat még fennáll.

(2) Az egészségügyi szakigazgatási szervhez küldendő megkeresésben a munkáltatónak közölnie kell mindazokat az adatokat, amelyek alapján a családi segélyt megállapította, továbbá hogy azt mely időponttól kezdődően, meddig és milyen összegben folyósítja.

(3) Az egészségügyi szakigazgatási szerv a családi segély megállapítása előtt köteles az illetékes kiegészítő parancsnokságtól igazolást kérni arra vonatkozóan, hogy a bevonult még katonai szolgálatot teljesít-e.

46. §

(1) A munkáltató a családi segély összegének megállapításánál figyelembe jövő eltartásra szoruló hozzátartozók igényjogosultságát az egészségügyi szakigazgatási szerv erről szóló igazolása alapján állapítja meg. Ha a családi segély megállapításához szükséges adatok rendelkezésre állnak, a szakigazgatási szerv igazolása nem szükséges.

(2) Ha a családi segély megállapítása és folyósítása az egészségügyi szakigazgatási szerv hatáskörébe tartozik, az eltartásra szorulók igényjogosultságát is ez állapítja meg.

(3) A katonai szolgálatra való bevonulást:

a) ha a családi segélyt a munkáltató állapítja meg és folyósítja, behívóparanccsal,

b) ha a családi segélyt az egészségügyi szakigazgatási szerv állapítja meg és folyósítja:

- és a bevonult kisipari szövetkezet vagy mezőgazdasági termelőszövetkezet tagja - a szövetkezet vezetőségének a behívóparancs alapján kiállított igazolásával,

- egyéb esetben a kiegészítő parancsnokság által kiállított igazolvánnyal kell igazolni.

(4) A kiegészítő parancsnokság az igazolást köteles haladéktalanul kiadni.

47. §

(1) A munkaképtelenség, illetve csökkent munkaképesség bizonyításához a lakóhely szerint illetékes szakorvosi rendelőintézet vezetőjének igazodását kell mellékelni, ha a munkaképességcsökkenést véleményező orvosi bizottság által kiállított érvényes igazolás nem áll rendelkezésre. A szakorvosi rendelőintézet a tartalékos katonai szolgálatra bevonult járóképes hozzátartozóját a rendelőintézetben vizsgálja meg, ha azonban a kezelőorvos igazolja a hozzátartozó járóképtelenségét, a vizsgálat elvégzéséről a hozzátartozó állapotának megfelelő módon kell gondoskodni.

(2) A szakorvosi rendelőintézet vezetője a munkaképesség-csökkenés mértékét nem százalékban állapítja meg, hanem "munkaképességét kétharmad részben elvesztette", illetőleg "munkaképességét kétharmad részben nem vesztette el" megjelöléssel. A vizsgálat eredményéről a hozzátartozónak kiadott igazolásban köteles arról is nyilatkozni, hogy a munkaképtelenség, illetve csökkent munkaképesség végleges-e vagy előreláthatólag mennyi ideig tart.

(3) Az orvosi vizsgálat és az igazolás kiállítására, valamint az ezekkel kapcsolatos költségek tekintetében a 24. § (1) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.

48. §

Ha az egészségügyi szakigazgatási szerv családi segélyt megállapító határozatot hoz, azt a jogerőre emelkedés bevárása nélkül folyósítani kell.

49. §

(1) A családi segélyt a bevonulás napjától kell megállapítani és havonta utólag - a hó utolsó munkanapján - kell folyósítani.

(2) Ha a családi segély iránti kérelmet a bevonulást követően nyújtják be, a családi segélyt legfeljebb három hónapra visszamenőleg lehet folyósítani.

50. §

(1) A családi segélyt a bevonulás napjától külön igazolás nélkül legfeljebb négy hónapig lehet folyósítani. Négy hónapon túl a családi segély csak akkor folyósítható, ha a bevonult személy, illetőleg hozzátartozója - havonta megismétlődően -a kiegészítő parancsnokság által kiállított igazolvánnyal igazolja, hogy a bevonult továbbra is katonai szolgálatot teljesít.

(2) Töredékhónap esetén az egy naptári napra eső családi segély a családi segély egy hónapra eső összegének harmincad része.

51. §

(1) Ha a segélyezett hozzátartozó keresete vagy jövedelme a megszabott határt meghaladja, munkaképesség-csökkenése megszűnik, a korhatárt eléri vagy a jogosultságra vonatkozó bármely egyéb feltétel megszűnik, a családi segély megállapítására jogosult szerv újra megállapítja, és - a változást követő hó első napjától - megfelelően csökkentett összegben folyósítja tovább a családi segélyt.

(2) Meg kell szüntetni a családi segély folyósítását:

a) azzal a nappal, amikor a tartalékos katonai szolgálat bármely oknál fogva megszűnik,

b) ha a R. 19. § (4) bekezdésében megjelölt önálló foglalkozású bevonult hozzátartozója megkezdi a bevonult foglalkozásának folytatását; a foglalkozás megkezdése előtti nappal.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben említett változásokat a bevonult, illetőleg hozzátartozója nyolc napon belül köteles a családi segély megállapítására jogosult szervnek bejelenteni. Erre a bevonultat, illetőleg hozzátartozóit figyelmeztetni kell. Ha a családi segélyt az egészségügyi szakigazgatási szerv állapítja meg, a figyelmeztetést a családi segélyt megállapító határozat rendelkező részében kell közölni.

52. §

Ha a bevonult a katonai szolgálat alatt magasabb összegű családi segélyre válik jogosulttá, a magasabb összeget a változás alapjául szolgáló esemény bekövetkezése (pl. a gyermek születése) napját követő hónap első napjától kell megállapítani.

53. §

A tartalékos katonai szolgálatot teljesítő bevonult részére járó családi segélyből való levonásra a Vht. VI. fejezete, különösen annak 146. §-a irányadó, abban az esetben is, ha a családi segélyt az egészségügyi szakigazgatási szerv folyósítja.

54. §

Ha a tartalékos katonai szolgálat tartama alatt a dolgozó munkaviszonya megszűnik, a munkáltató - a 45. §-ban megjelölt megkereséssel egyidejűleg - köteles a Vht. 146. §-a alapján levonható tartozásokról a Vht. 154. §-ának megfelelően a 2. számú melléklet szerinti igazolást az egészségügyi szakigazgatási szervnek megküldeni. Ez a rendelkezés irányadó arra az esetre is, ha termelőszövetkezet tagja vagy más olyan személy vonul be tartalékos katonai szolgálatra, aki családi segélyre jogosult (Vht. 158., 167. és 169/A. §).

55. §

A dolgozót és a kisipari szövetkezet tagját megillető családi segély után - a társadalombiztosítási rendelkezéseknek megfelelően - a munkáltató (kisipari szövetkezet) társadalombiztosítási járulékot köteles fizetni. A családi segély azonban mentes a dolgozót (kisipari szövetkezeti tagot) terhelő 3%-os nyugdíjjárulék alól.

56. §

(1) A jogtalanul felvett családi segélyt vissza kell fizetni. A visszafizetésért a bevonult és eltartásra szoruló hozzátartozója egyetemlegesen felelősek.

(2) Ha az egészségügyi szakigazgatási szerv által kifizetett és jogtalanul felvett családi segélyt a szerv felszólítása ellenére a kitűzött határidőn belül nem fizetik vissza, a követelést adók módjára kell behajtani. Erre a 33. § (2) bekezdése megfelelően irányadó.

A R. 22. §-ához:

57. §

A családi segélynek a R. 22. §-a szerinti továbbfolyósítása, illetőleg megállapítása a betegség miatt leszerelt katona kérelmére,a kiegészítő parancsnokság által erre a célra kiállított igazolás alapján történik.

A R. 24. §-ához:

58. §

A katonai szolgálat alatt a hadköteles részére az állami egészségügyi szolgálat által nyújtandó ellátásra a 32/1959. (Eü. K. 21.) EüM számú utasítás rendelkezései az irányadók.

59. §

A katonai szolgálatra bevonult dolgozónak a katonai szolgálat megszűnése után a betegségi biztosítás szolgáltatásaira vonatkozó jogosultságát a 6/1955. (XII. 31.) SZOT számú szabályzat 97. és 98. §-a szabályozza.

60. §

(1) A betegségi biztosítás szolgáltatásaira jogosult családtagok az orvosi (szakorvosi) gyógykezelést, gyógyszert, gyógyfürdőt, gyógyászati segédeszközt, útiköltség megtérítését és magánszülésznői díjazás megtérítését a családtagok részére rendszeresített "Biztosítási igazolvány" alapján igényelhetik.

(2) Az anyasági és temetési segély, a kórházi ápolás, a műfogsor, tolókocsi és hallókészülék igényléséhez "Biztosítási igazolvány" és "Munkáltatói igazolvány" is szükséges.

(3) A (2) bekezdésben említett igazolásokat a kiegészítő parancsnokságnak a katonai szolgálat teljesítését bizonyító igazolása alapján a bevonult munkáltatója adja ki.

A hadköteles és hozzátartozói közgyógyellátása

61. §

(1) A katonai szolgálat ideje alatt fellépett betegség miatt a szolgálatból elbocsátott hadkötelest a közgyógyellátás szabályai szerint díjtalan orvosi gyógykezelés, gyógyszerellátás és kórházi ápolás időbeli korlátozás nélkül illeti meg.

(2) Az (1) bekezdésben említett személy igényjogosultságát a katonai felülvizsgáló bizottság által erre a célra kiállított igazolvánnyal igazolja.

(3) Az (1) bekezdésben említett ellátásra a közgyógyellátásról szóló 1/1958. (III. 23.) EüM és 5/1959. (IX. 17.) EüM számú rendelet, valamint a 15/1958. (EüK 7.) EüM és a 29/1959. (Eü K 20.) EüM számú utasítás rendelkezései irányadók az (1)-(2) bekezdésben foglalt, valamint azzal az eltéréssel, hogy a kórházi ápolási díjat minden esetben az állam terhére kell elszámolni.

62. §

(1) A hadköteles hozzátartozói a katonai szolgálat ideje alatt betegség esetén - a közgyógyellátás keretében - ingyenes orvosi, gyógyszer és gyógyászati segédeszköz ellátásra, valamint ingyenes kórházi ápolásra jogosultak.

(2) Az (1) bekezdés szerinti ellátás csak azt a hozzátartozót illeti meg, aki a betegségi biztosítás szolgáltatásaira saját jogán nem jogosult, és családi segélyben részesül, illetőleg aki után a hadköteles családi segélyt kap.

(3) Az (1)-(2) bekezdésben megjelölt hozzátartozó kérelmére a 15/1958. (Eü K 7.) EüM sz. utasítás szerint a "Közgyógyellátásra jogosító igazolvány"-t kell kiállítani. Az igazolvány a hadköteles katona szolgálatának időtartamára érvényes, és azt a leszerelést követő nyolc napon belül a kiállító szervnek vissza kell szolgáltatni.

A R. 27. §-ához:

63. §

A katonai szolgálatot teljesítő hadkötelesnek nem katonai kötelmekkel összefüggő okból keletkezett rokkantsága esetén a rokkantsági teljes nyugdíj megállapításához szükséges szolgálati idő a következő:

64. §

(1) Ha a hadköteles a rokkantsági teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt nem szerezte meg, de legalább nyolc évi szolgálati ideje van, részére a dolgozók társadalombiztosítási nyugdíjára vonatkozó szabályok szerint rokkantsági résznyugdíjat kell megállapítani.

(2) A szolgálati idő meghatározása szempontjából a leszerelés naptári éve és a leszerelés időpontjában betöltött életkor az irányadó.

65. §

(1) Ha a hadköteles a munkaviszonya alapján figyelembe vehető szolgálati idején felül kisipari szövetkezeti tagsági, mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagsági vagy kisiparos nyugdíjbiztosítási időt is szerzett, ezeket az időket egybe kell számítani, és az így nyert biztosítási idők alapján kell a nyugdíj összegét a (2) és (3) bekezdések rendelkezései szerint megállapítani.

(2) Az (1) bekezdés szerinti idők egybeszámításánál minden biztosításban eltöltött 365 napot egy évi szolgálati időnek kell tekinteni. A mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagsággal szerzett és figyelembe vehető egy-egy nyugdíj évet 365 napként kell számítani. Az egy évet meghaladó töredék időt figyelmen kívül kell hagyni.

(3) Az egybeszámított biztosítási időket - ideértve a katonai szolgálatban töltött időt is - szolgálati időként kell figyelembe venni és a rokkantsági nyugdíjat az összesített idők alapján kell megállapítani. Az egybeszámított biztosítási idők után a nyugdíj kiegészítést is meg kell állapítani.

A R. 39. §-ához:

66. §

(1) A R. alapján járó minden nyugellátást igénybejelentő lapon előterjesztett kérelem alapján kell elbírálni. Az igénybejelentő lapot és a nyugdíj megállapításához szükséges egyéb adatokat a 68. § szerint illetékes nyugdíjmegállapító szervhez kell előterjeszteni.

(2) A leszerelő halkötelest a kiegészítő parancsnoknak tájékoztatnia kell arról, hogy nyugellátás iránti igényét melyik szervnél kell előterjesztenie.

(3) A hadkötelesnek - a leszereléssel egyidejűleg - a kiegészítő parancsnok olyan értelmű igazolást ad, amely a nyugdíjmegállapítással kapcsolatos eljárás megindításához alapul szolgál.

67. §

(1) A nyugdíjmegállapító szerv a R. alapján történt igénybejelentés esetén az igénylő állandó lakóhelye szerint illetékes kiegészítő parancsnokot haladéktalanul megkeresni köteles a nyugdíj megállapításához szükséges adatok közlése végett.

(2) Az (1) bekezdésben említett parancsnok a rendelkezésre álló adatok alapján nyolc napon belül:

a) közli, hogy a hadköteles mikortól-meddig teljesített katonai szolgálatot,

b) a leszerelés okát és

c) nyilatkozik arról, hogy a baleset (haláleset) katonai kötelmekkel összefüggésben történt vagy nem [R. 40. § (1) bek.].

(3) A (2) bekezdés szerinti értesítéshez csatolni kell a balesetre, illetőleg a halálesetre vonatkozó jegyzőkönyv egy példányát, illetőleg a katonai ügyészség vagy a katonai bíróság határozatát, ha a haláleset baleset következménye.

68. §

(1) A R. alapján járó nyugellátásokra bejelentett összes igényeket - a (2) bekezdésben említett igények kivételével - a SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatóságának az igénylő lakóhelye szerint illetékes igazgatósága (kirendeltsége) bírálja el, tekintet nélkül arra, hogy a hadköteles a bevonulása előtt milyen foglalkozást folytatott.

(2) Ha a hadköteles a katonai szolgálatra bevonulás időpontjában a Magyar Államvasutak vagy a Győr-Sopron-Ebenfurti vasút dolgozója volt, igényét - ideértve a hozzátartozói igényt is -, az említett vasutak igazgatási szervei (az illetékes szolgálati főnökség) bírálja el.

(3) Ha a meghalt hadköteles a R. alapján rokkantsági nyugdíjban részesült, a hozzátartozók igényét az a szerv bírálja el, amely a meghalt részére a rokkantsági nyugdíjat folyósította.

A R. 41. §-ához:

69. §

(1) Ha a R. 40. § (1) bekezdésében említett katonai parancsnok a balesetnek a katonai kötelmekkel való összefüggését nem állapította meg, a katonai kötelmekkel összefüggő ellátásra vonatkozó igényt elsőfokon el kell utasítani.

(2) A R. 41. § (2) bekezdésében említett állásfoglalás közlését a honvédelmi minisztertől, illetőleg a belügyminisztertől a kiegészítő parancsnokság útján kell kérni. A honvédelmi miniszternek, illetőleg a belügyminiszternek a felszólalási eljárás során a balesetre (halálesetre) vonatkozóan közölt állásfoglalása végérvényes.

A csökkent munkaképességűek védelmével kapcsolatos rendelkezések

70. §

(1) Azt a katonai kötelmekkel összefüggő balesetet szenvedett és emiatt baleseti járadékban, illetőleg rokkantsági nyugdíjban részesülő személyt, aki bevonulása idején munkaviszonyban (termelőszövetkezeti tagsági viszonyban) állt, és e jogviszonya a katonai szolgálata alatt fennállott, a csökkent munkaképességűek védelmére vonatkozó rendelkezések alkalmazása szempontjából ugyanúgy kell elbírálni, mint aki a munkahelyén szenvedett üzemi balesetet. Az ezzel kapcsolatos munkáltatói kötelezettségeket az a munkáltató (termelőszövetkezet) köteles teljesíteni, amely a balesetet szenvedettet - a katonai szolgálat alatt is fennálló munkaviszony (termelőszövetkezeti tagsági viszony) alapján - leszerelése után köteles tovább foglalkoztatni.

(2) A kiegészítő parancsnokságok kötelesek a balesetről a munkáltatót (termelőszövetkezetet) a sérült egészségi állapotának kialakulása után haladéktalanul értesíteni.

(3) Az (1) bekezdés alá nem tartozó - bevonulása idején és katonai szolgálata alatt munkaviszonyban (termelőszövetkezeti tagsági viszonyban) nem álló - katonai kötelmekkel összefüggő balesetet szenvedett és emiatt baleseti járadékban vagy rokkantsági nyugdíjban részesülő személy megfelelő munkakörbe való elhelyezéséről a kiegészítő parancsnokság gondoskodik.

(4) A (3) bekezdésben megjelölt személy számára az állandó lakóhelye szerint illetékes tanács végrehajtó bizottságának munkaügyi szakigazgatási szerve köteles elsőbbséget biztosítani a 11/ 1961. (XII. 23.) MüM számú rendelet 3. §-a alapján bejelentett munkahelyre történő közvetítésnél.

(5) A csökkent munkaképességűek védelmére vonatkozó rendelkezések alkalmazása szempontjából - a (3) bekezdésben megjelölt leszerelése után munkába állított személyt is ugyanúgy kell elbírálni, mint aki a leszerelés utáni munkahelyen szenvedett üzemi balesetet, kivéve ha a katonai kötelmekkel összefüggésben elszenvedett balesetről a munkáltatónak (termelőszövetkezetnek) a leszerelt személy munkába állítása előtt nem volt tudomása.

A R. 46. §-ához:

71. §

Amennyiben a R. és e rendelet eltérően nem rendelkezik, a hadköteles rokkantsági nyugdíjával, baleseti járadékával, valamint az elhalálozás esetén hátramaradt hozzátartozóit megillető özvegyi nyugdíjjal, árvaellátással és szülői nyugdíjjal kapcsolatban a dolgozók társadalombiztosítási nyugdíjáról szóló jogszabályok végrehajtását szabályozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

A R. 47. §-ához:

72. §

A hadkötelesek illetményét külön jogszabály állapítja meg.

73. §

A munkáltató (termelőszövetkezet stb.) a tartalékos tiszt, vagv tiszthelyettes illetményéből a R. 47. § (3) bekezdése, illetőleg a Vht. 146. §-a alapján levonható tartozásokról a bevonulással egyidejűleg a Vht. 154., 167., illetőleg 169/A. §-ának megfelelően a 2. számú melléklet szerinti igazolást köteles kiállítani, és azt a fegyveres erők illetékes parancsnokságához való továbbítás végett a bevonulónak átadni.

A R. 50. §-ához:

74. §

(1) Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba; rendelkezéseit a folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell.

(2) Egyidejűleg hatályát veszti az 1/1962. (V. 19.) HM számú rendelet, a 12/1959. (HK 2.) HM számú együttes utasítás 24-57. pontja, továbbá a 25/1960. HM számú utasításnak a tartalékos és sorállományú honvéd személyek és családtagjaik nyugellátására vonatkozó rendelkezései.

Czinege Lajos vezérezredes s. k.,

honvédelmi miniszter

1. számú melléklet a 3/1964. (VIII. 9.) HM számú rendelethez

2. számú melléklet a 3/1964. (VIII. 9.) HM számú rendelethez.