Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - KISFILM!

...Tovább...

Módosult §-ok megtekintése

A „változott sorra ugrás” gomb(ok) segítségével megnézheti, hogy adott időállapotban hol vannak a módosult sorok (jogszabályhelyek). ...Tovább...

Iratminták a Pp. szövegéből

Kisfilmünkben bemutatjuk, hogyan nyithat meg iratmintákat a Pp. szövegéből. ...Tovább...

8/1964. (XII. 10.) MüM rendelet

a munkaközvetítésről

A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány 15/1956. (XII. 29.) számú rendelete 11. § (3) bekezdésében, a 26/1957. (V. 3.) számú rendelete 1. § (1) bekezdésében, valamint a 2020/1964.(VII. 19.) számú határozatában kapott felhatalmazás alapján - a területi munkaerő-gazdálkodási feladatok megoldásának elősegítése érdekében - az alábbiakat rendelem:

1. §

(1) A munkaközvetítéssel befolyásolni kell a munkaerő tervszerű, a népgazdasági és helyi érdekekkel összhangban álló elosztását. E tevékenységgel elő kell segíteni

a) a munkára jelentkezők elhelyezését,

b) a vállalatok, a költségvetési és más szervek (a továbbiakban: vállalatok) munkás, alkalmazotti, valamint egyéb különleges munkaerő-szükségletének kielégítését.

(2) A munkaközvetítés a dolgozók munkába irányításával vagy kötelező munkaközvetítéssel történik. Kötelező munkaközvetítés elrendelése esetében a vállalat munkaviszonyt csak a tanács munkaügyi szakigazgatási szervének közvetítése után létesíthet.

2. §

(1) A munkaközvetítést a fővárosi, a megyei jogú városi, a járási, a járási jogú városi tanácsok végrehajtó bizottsága munkaügyi szakigazgatási szervei végzik. A munkaközvetítést a munkaügyi szakigazgatási szerv irányítása alatt működő munkaközvetítő irodák is elláthatják.

(2) A munkaügyi szakigazgatási szerv az illetékességi területén telepített vállalatokhoz, gyáregységekhez, illetve telephelyekhez közvetíthet munkaerőt.

3. §

(1) A kötelező munkaközvetítést [15/1956. (XII. 29.) Korm. számú rendelet 10. §-ának (1) bekezdése] - ha ezt a helyi munkaerő-helyzet szükségessé teszi - a megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanács végrehajtó bizottságának elnöke rendeli el.

(2) A kötelező munkaközvetítés elrendelhető:

- a megye (főváros, megyei jogú város) területén levő minden vállalatra és minden munkakörre, vagy ezen belül

- egyes meghatározott területekre (pl. járásra), helységekre (városokra, községekre), vállalatokra, üzem-gyáregységekre, telephelyekre, munkakörökre vagy

- azokra a munkakörökre, melyeknek betöltését jogszabály valamely feltételtől, így különösen kor, nem, egészségi állapot és lakhelytől teszi függővé.

(3) Nem rendelhető el kötelező munkaközvetítés:

a) az államhatalmi és államigazgatási szervek ügyintézői munkaköreire,

b) a fegyveres erőkre, fegyveres testületekre, valamint a rendészeti szervekre,

c) a választás útján betöltendő munkakörökre,

d) a társadalmi szervekre,

e) az osztályvezető és annál magasabb beosztású vezető munkakörökre,

f) a tudományos intézetek kutatói munkaköreire,

g) az egészségügyi, oktatásügyi és művészeti szakképzettséget igénylő munkakörökre,

h) a társadalmi tanulmányi ösztöndíjra kötött szerződés, illetőleg a kezdő szakemberekre vonatkozó rendelkezések szerint a felsőoktatási intézményeknél közzétett pályázati felhívások és a minisztérium (főfelügyeleti szerv) elosztása alapján betöltött munkakörökre,

i) azokra a munkakörökre, amelyekben a vállalat számára képzett és szakmunkás-vizsgát tett ipari tanulót alkalmazzák.

(4) A kötelező munkaközvetítés áthelyezés esetére nem vonatkozik.

4. §

(1) A megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanács végrehajtó bizottsága elnökének a kötelező munkaközvetítés elrendelésénél figyelemmel kell lennie:

a) az egyes iparágak és vállalatok népgazdasági fontosságára, munkaerővel való ellátottságára és egyéb adottságaira, így különösen az idényjellegű ágazatok (mezőgazdaság, építőipar, konzervipar stb.), valamint a több helységben vagy nagyobb kiterjedésű igazgatási területen működő vállalatok sajátos igényeire,

b) a nők, továbbá a rokkantak és egyéb csökkent munkaképességűek, valamint a fiatalok és a szociális szempontból rászorultak fokozottabb munkába állítására.

(2) A kötelező munkaközvetítés elrendelésére, illetve megszüntetésére a munkaügyi szakigazgatási szervek és a vállalatok felügyeleti szervei tehetnek javaslatot.

(3) A felügyeleti szervek az irányításuk alá tartozó vállalatok tekintetében közvetítési sorrendet javasolhatnak.

5. §

(1) A betöltetlen munkahelyek nyilvántartása és a munkaközvetítés előmozdítása céljából valamennyi vállalat köteles

a) negyedévenként a tárgyidőszakot megelőzően a területileg illetékes munkaügyi szakigazgatási szervhez (munkaközvetítő irodához) az előre látható munkaerő-szükségletét a 3. § (3) bekezdésében foglaltak kivételével bejelenteni;

b) a tárgyidőszak folyamán jelentkező tényleges munkaerő-szükségletét a szükséglet jelentkezésekor a fenti módon ugyancsak bejelenteni.

(2) A munkaerő-szükségletről szóló bejelentésnek tartalmaznia kell munkakörönként a létszámot, férfi vagy nő megjelölést, a fizethető munkabért (a munkakörre érvényes bértételt), továbbá az alkalmazáshoz megkívánt egyéb feltételeket (szakképzettség, gyakorlat stb.).

(3) A dolgozók munkába állításának, illetőleg átirányításának megszervezése érdekében olyan esetekben, amikor átszervezés vagy egyéb intézkedés következtében egyszerre legalább tíz dolgozó munkaviszonyának megszüntetésére kerül sor, köteles a vállalat a felszabaduló munkaerők számát legkésőbb az intézkedés megtételekor a tanács munkaügyi szakigazgatási szervéhez bejelenteni. A bejelentésnél a (2) bekezdésben foglaltakat értelemszerűen alkalmazni kell.

6. §

A munkaügyi szakigazgatási szerv (munkaközvetítő iroda) felülvizsgálhatja a vállalat bejelentett munkaerő-szükségletét, illetve kérheti a munkaerő-szükséglet indoklását. Ha a vállalat a tervezett létszámát (irányszámát) elérte, illetőleg túllépte és a további létszámemelést különleges termelési érdekek nem indokolják, a megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanács végrehajtó bizottsága elnökének jóváhagyásával a munkaközvetítés megtagadható.

7. §

(1) A munkaközvetítés a melléklet szerinti közvetítő (irányító) lappal történik.

(2) A vállalatok kötelesek a közvetítő (irányító) lap egy példányát egy évig megőrizni és azt az ellenőrző szervek kívánságára felmutatni. A közvetítőlap másik példányát a dolgozó alkalmazása után kiállítva a munkaügyi szakigazgatási szervnek (a munkaközvetítő irodának) vissza kell küldeni.

8. §

(1) A munkára jelentkezőknek a közvetítéshez munkakönyvüket és személyi igazolványukat fel kell mutatniok,

(2) A jelentkezőket szakképzettségük, a munkára való alkalmasságuk, a szociális helyzetük figyelembevételével és ezen belül általában a jelentkezésük sorrendjében kell közvetíteni.

(3) A vállalat a munkaközvetítés útján küldött dolgozót - amennyiben a munkakör ellátásához szükséges szakmai és egyéb feltételeknek nem felel meg - nem köteles alkalmazni. A dolgozó ugyancsak nem kötelezhető a munkaközvetítés során felajánlott munkakör elfogadására. Eredménytelenség esetén a közvetítés több ízben is megismételhető.

(4) A vállalatok egyes dolgozók személy (név) szerinti közvetítését is kérhetik abban az esetben, ha azt a munkavállaló különleges szakképzettsége vagy egyéb vállalati érdek indokolja és a helyi munkaerőgazdálkodási irányelvekkel nem ellentétes. Kötelező a dolgozó személy szerinti közvetítése, ha az adott vállalatnál történő munkába lépésére jogszabályi rendelkezés alapján kerül sor.

(5) A munkára jelentkezőt a munkaközvetítésből kizárni semmilyen címen nem szabad.

(6) A munkaközvetítés ingyenes.

9. §

A munkaügyi szakigazgatási szervek (munkaközvetítő irodák) kötelesek a területileg illetékes szakszervezeti szervek vagy megbízottaik részére a munkaközvetítéssel kapcsolatos mindennemű kérdésben felvilágosítást nyújtani és a vonatkozó iratokba betekintést biztosítani.

10. §

A munkaközvetítéssel kapcsolatos rendelkezések megszegése esetén - a 3/1962. (II. 22.) Korm. számú rendelet alapján - a szabálysértési eljárás megindítása érdekében a feljelentést a megyei (fővárosi, megyei jogú városi), járási (járási jogú városi) munkaügyi szakigazgatási szervnek kell megtenni.

11. §

(1) Ez a rendelet 1965. január 1. napján lép hatályba. Egyidejűleg az 1/1957. (I. 5.) MTH számú utasítás, továbbá a 9/1959. (VIII. 18.) MüM, az 1/1960. (II. 14.) MüM és a 11/1961. (XII. 23.) MüM számú rendeletek hatályukat vesztik.

(2) A vendéglátóiparban és táncmulatságokon foglalkoztatott zenészek és énekesek munkaközvetítéséről szóló - 1/1959. (MK 1.) MM számú utasítással módosított - 38/1957. (MK 5.) MM számú utasítás rendelkezései változatlanul hatályban maradnak.

Veres József s. k.,

munkaügyi miniszter

Melléklet a 8/1964. (XII. 10.) MüM számú rendelethez

Tartalomjegyzék