17/1965. (XII. 28.) PM rendelet
az adók kivetéséről és beszedéséről szóló 57/1957. (IX. 6.) Korm. számú rendelet végrehajtása tárgyában kiadott 32/1957. (IX. 30.) PM számú rendelet módosításáról és kiegészítéséről
Az 57/1957. (IX. 6.) Korm. számú rendelet 31. §-ában kapott felhatalmazás alapján - az ingatlan-végrehajtást érintő rész tekintetében az igazságügyminiszterrel egyetértésben - a következőket rendelem:
1. §
A 32/1957. (IX. 30.) PM számú rendelet (a továbbiakban: Vr.) 1. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:
"Vr. 1. § Pénzügyi szervek: a fővárosi, a megyei, megyei jogú városi tanács végrehajtó bizottságának pénzügyi osztálya (a továbbiakban: megyei pénzügyi osztály); a fővárosi, a megyei, a megyei jogú városi illetékkiszabási és vállalati adóhivatal (a továbbiakban: illetékkiszabási és vállalati adóhivatal); a járási tanács végrehajtó bizottságának pénzügyi osztálya (a továbbiakban: járási pénzügyi osztály); a járási jogú városi, fővárosi (városi) kerületi tanács végrehajtó bizottságának pénzügyi osztálya, a községi tanács végrehajtó bizottságának adóügyi csoportja, illetőleg előadója (a továbbiakban: községi adóügyi csoport); a megyei és a fővárosi vám- és pénzügyőri parancsnokság (a továbbiakban: megyei parancsnokság) és a pénzügyőri szakaszok, valamint a vámhivatalok (a továbbiakban: pénzügyőri szakasz)."
2. §
A Vr. 2. §-a hatályát veszti.
3. §
A Vr. 13. §-ának (3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
"(3) Az adófőkönyvben előírt adókat - kivéve ha jogszabály másként rendelkezik - az év folyamán azon a címen, hogy az adókivetés alapjául szolgáló ingatlan másnak a tulajdonába ment át, helyesbíteni vagy felosztani nem szabad. A pénzügyi szerv az adózó kérelmére adóleszámolást készíthet és ennek eredményét az esedékesség figyelembevételével, az adófőkönyv jegyzet hasábjában feljegyezheti."
4. §
A Vr. 19. §-ának (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
"(2) Ha a befizetés bankszámlák közötti elszámolás útján történik, a befizetés napjának azt a napot kell tekinteni, amely napon a bank az átutalt összeget az adóbeszedési számlán jóváírta. Ha a befizetés postautalvánnyal történik, a befizetés napjának a postáraadás napját kell tekinteni."
5. §
A Vr. 26. §-ának (5) és (6) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
"(5) Halasztó hatályú fellebbezés esetében az első fokon megállapított adóból a vitatott összegnek a jogorvoslat elbírálása után fenntartott része a vonatkozó határozat kézhezvételét követő 15 napon belül adópótlékmentesen fizethető. E határidő után történő fizetés esetében az adópótlékot az esedékességtől kell számítani. A jogorvoslat elintézéséig a vitatott összeg után adópótlékot felszámítani nem szabad. Illeték után az adópótlékot halasztó hatályú fellebbezés esetén is a fizetési meghagyás kézbesítésének napját követő 16. naptól kell számítani.
(6) A járási, járási jogú városi, fővárosi (városi) kerületi tanács végrehajtó bizottsága pénzügyi osztályának, az illetékkiszabási és vállalati adóhivatalnak, illetőleg a megyei parancsnokságnak vezetője egyes adózók adópótlékát a községi (városi, városi kerületi) tanács pénzügyi állandó bizottsága véleménye alapján szállíthatja le vagy engedheti el."
6. §
A Vr. 27. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:
"Vr. 27. § (1) Ha az adózó a tartozatlan befizetésnek visszafizetését az elévülés idejéig nem kéri, a pénzügyi szerv hivatalból köteles a visszafizetés iránt intézkedni.
(2) A túlfizetés csak akkor utalható vissza, ha az adózónak nincs más olyan köztartozása, amelynek kiegyenlítésére vagy törlesztésére a túlfizetés átutalható."
7. §
A Vr. 29. §-ának (1) és (4) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
"Vr. 29. § (1) Ha a tulajdonostársak a mezőgazdasági ingatlant vagy a házingatlant természetben megosztva használják és az adókivetés is így történt, nem tehetők egyetemlegesen felelőssé az egész ingatlant terhelő adókért.
(4) Ha a szülők mezőgazdasági ingatlanát vagy házingatlanát a gyermekek használják, az ingatlan után járó adókért a szülőkkel egyetemlegesen felelnek, akkor is, ha a szüleikkel nem élnek közös háztartásban."
8. §
A Vr. a következő 30/A. §-sal egészül ki:
"Vr. 30/A. § Az örökhagyó adótartozásáért az örökös a Ptk. 679. §-ában foglaltak szerint felelős."
9. §
A Vr. 31. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:
"Vr. 31. § (1) Az együttélő kiskorú gyermeket és a házastársat mindenkor a közös háztartáshoz tartozónak kell tekinteni, az egyéb családtagot (szülőt, nagykorú gyermeket, testvért stb.) pedig abban az esetben, ha a családfővel együtt lakik és az eltartja (tehát a szállásadáson felül gondoskodik élelemmel és ruházattal való ellátásáról is).
(2) A kiskorú gyermek egyetemleges felelőssége abban az esetben áll fenn, ha adózás alá eső vagyona vagy jövedelme van. Az élettársat és azok családtagjait - az egyéb feltételek fennállása esetében - közös háztartásban élőknek kell tekinteni.
(3) Az egyetemleges felelősség akkor is fennáll, ha az adót nem a családfő terhére vetették ki, vagy a házastársnak adózás alá eső vagyona vagy jövedelme nincs."
10. §
A Vr. a következő 31/A. §-sal egészül ki:
"Vr 31/A. § (1) Kereskedelmi üzletnek, ipari üzemnek átruházása esetén az új tulajdonos felelős az átruházást megelőző időből eredő, az üzletet, üzemet terhelő adóhátralékért.
(2) Ha a köztartozás fejében lefoglalt jószágot magánszemély veszi meg és a marhalevélre vezetett köztartozást a hátralékos adószámlájára nem fizetik be, a vételár erejéig felelősséggel tartozik."
11. §
A Vr. 32. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:
"Vr. 32. § Az egyetemleges felelősséget - a kivetési jog elévülésének határidején belül - határozattal kell megállapítani. A határozat ellen jogorvoslatnak van helye. Az adóbehajtási eljárást csak a határozat jogerőre emelkedése után lehet folyamatba tenni."
12. §
A Vr. 35. §-a helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:
"Vr. 35. § (1) A R. 12. §-ának (1) bekezdése alapján - a (4) bekezdésben megállapított hatáskörben - a pénzügyi szerv indokolt esetben az adóhátralékot méltányosság címén elengedheti, vagy az adóhátralék kiegyenlítésére részletfizetési kedvezményt, fizetési halasztást (a továbbiakban: kedvezmény) engedélyezhet. Méltányosságból adót abban az esetben lehet elengedni, ha az adótartozás behajtása az eset összes körülményeire tekintettel (vagyoni, szociális helyzet, tartós igazolt betegség, idős kor, igazolt munkaképesség csökkenés stb.) az adózó létalapját veszélyeztetné, Nem lehet méltányosság címén adót elengedni, ha az adózó adóköteles tevékenységét az elbírálás időpontjában is folytatja, kivéve, ha idős, csökkent munkaképességű adózóról van szó és az eset összes körülményei az adóelengedést indokolttá teszik. Egyéb esetekben az adózó részére kedvezményt lehet engedélyezni.
(2) A folyó évi adót - kivéve a mezőgazdasági lakosság általános jövedelemadóját (1957. évi 20. számú törvényerejű rendelet 13. §-a) - méltányosság címén részben vagy egészben elengedni nem lehet.
(3) A földreform és telepítés, valamint a házhelyrendezés során juttatott ingatlanokért és ingóságokért járó ellenérték méltányosságból nem engedhető el.
(4) Méltányosság címén elengedésre a hátralékos kérelmére a mezőgazdasági és halászati termelőszövetkezetek adóhátraléka és a 10.000 forintot meghaladó adóhátralék tekintetében a megyei pénzügyi osztály vezetője vagy osztályvezetőhelyettese; egyéb adóhátralék esetében pedig a járási, a járási jogú városi, a városi (fővárosi) kerületi tanács végrehajtó bizottsága pénzügyi osztályának vezetője, illetékügyekben az illetékkiszabási és vállalati adóhivatal vezetője jogosult.
(5) Elemi csapás (tűz, árvíz, földrengés, jégverés, stb.) esetében a megyei pénzügyi osztály a község (város) valamennyi arra rászorult adózójának mind a folyó évi adói, mind a hátralékai megfizetésére - az elemi csapás mértékére tekintettel - esetleg több évre terjedő kedvezményt engedélyezhet. Egyéb esetekben kedvezményt az erre vonatkozó rendelkezésekben meghatározott pénzügyi szerv engedélyezhet.
(6) A kedvezmény engedélyezéséről szóló határozatban meg kell állapítani a kedvezmény mértékét, időtartamát és feltételeit. Fel kell hívni az adózó figyelmét arra, hogy ha a részletfizetést egy esetben is elmulasztja, a kedvezményt elveszíti. Figyelmeztetni kell továbbá az adózót arra is, hogy a hátralékra korábban szerzett zálogjog érvényben marad, vagyis a lefoglalt ingóságokat továbbra is köteles hiánytalanul és épségben megőrizni.
(7) Ha a kedvezményben részesült adózónak folyó évi adója a kedvezmény tartama alatt emelkedik vagy csökken, annak megfelelően a részletfizetési kedvezmény feltételeit hivatalból helyesbíteni kell. Erről az adózót újabb határozattal kell értesíteni.
(8) Ha az adózó a megállapított feltételnek eleget tesz, a kedvezmény időtartamán belül az adóbehajtási eljárást függőben kell tartani. Ha a kedvezmény megadása előtt a hátralék erejéig nem zálogoltak, a kedvezmény megadását követően - ha a pénzügyi szerv azt szükségesnek tartja - biztosítási zálogolást lehet lefolytatni.
(9) Az adók módjára behajtandó köztartozások megfizetésére - kivéve, ha jogszabály másként rendelkezik - kedvezményt a köztartozást megállapító hatóság (szerv, intézmény stb.) engedélyezhet.
(10) A R. 12. § (1)-(2) bekezdésében felsorolt esetekben a községi (városi, városi kerületi) tanács pénzügyi állandó bizottságának véleményét kell kikérni."
13. §
A Vr. 36. §-a hatályát veszti.
14. §
A Vr. 39. §-a helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:
"Vr. 39. § (1) Zálogolni az adópótlékmentes fizetési időt követően lehet. Ha az adótartozás behajtása veszélyeztetve van, a biztosítási zálogolási eljárást az adópótlékmentes fizetésre megállapított határidőn belül is le lehet folytatni.
(2) A zálogolást megelőzően meg kell állapítani, hogy az adózó az adóívet vagy a fizetési meghagyást, a fizetésre felhívást megkapta-e. Meg kell győződni arról is, hogy a hátralékosnak van-e kedvezménye."
15. §
A Vr. 42. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:
"Vr. 42. § Ha az adózóval szemben soronkívül adókivetést rendeltek el, az erről szóló határozat alapján biztosítási zálogolást kell lefolytatni. Biztosítási zálogolást lehet lefolytatni abban az esetben is, ha az adóbehajtási eljárást felfüggesztették, de a tartozás kiegyenlítése érdekében a zálogolás szükségesnek látszik (pl. kedvezmény engedélyezése esetében stb.). A zálogolás biztosítási jellegét a zálogolási jegyzőkönyvön fel kell tüntetni. Ha a befizetés a megállapított határidőn belül megtörténik, az adóbehajtási illeték felszámítását mellőzni kell."
16. §
A Vr. 53. §-ának (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
"(2) A zálogtárgyak elidegenítése, elhasználása, elzálogosítása esetében a pénzügyi dolgozónak a helyszínen jegyzőkönyvet kell készítenie és a büntető eljárás megindítása iránt a járási pénzügyi osztálynak, illetőleg a pénzügyőri szakasznak javaslatot kell tennie."
17. §
A Vr. 55. §-ának (3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
"(3) Ha újabb zálogolás szükséges, azokat az ingóságokat, amelyekre vonatkozó zálogjog a (2) bekezdésben foglaltak alapján megszűnt, ismét le lehet foglalni. A jegyzőkönyvet a Vr. 54. §-ában foglaltaknak megfelelően kell elkészíteni."
18. §
A Vr. 56. §-ának (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép; az (5) bekezdés hatályát veszti.
"Vr. 56. § (1) A marhalevélkezelő minden marhalevél kiállítása, továbbá a marhalevélre vezetett irányítás és átruházás alkalmával köteles meggyőződni arról, hogy a jószágot köztartozás fejében nem foglalták-e le. Ha a zálogolási jegyzőkönyv szerint a jószágot köztartozás fejében lefoglalták, a marhalevelet a marhalevél kezelőnek záradékkal kell ellátni. A marhalevélre vezetett záradéknak tartalmaznia kell a hátralékos adófőkönyvi tételszámát, a hátralék összegét, a zálogolás időpontját és azt a csekkszámlaszámot, amelyre a vételár fizetendő. A marhalevél záradékának feloldására az 59. § (3) bekezdésében megjelölt pénzügyi szerv jogosult."
19. §
A Vr. 59. §-ának (3)-(5) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
"(3) A letiltás részbeni vagy egészbeni feloldása kizárólag a letiltást foganatosító szervnek, illetve felettes pénzügyi szervének hatáskörébe tartozik."
20. §
A Vr. 60. §-ának (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
"(2) A mezőgazdasági és halászati termelőszövetkezeti tagnak a tagsági viszonyból eredő járandósága a községi tanács végrehajtó bizottságának hozzájárulásával és csak abban az esetben tiltható le, ha a háztáji gazdaságban levő lefoglalható vagyontárgyak, vagy letiltható követelések a köztartozás behajtását nem biztosítják."
21. §
A 8/1960. (V. 24.) PM számú rendelet 1. §-ával módosított Vr. 63. §-ának (1)-(9) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezések lépnek; a régi (10) bekezdés számozása (11) bekezdésre módosul.
"Vr. 63. § (1) A R. 21. §-a szerinti visszatartási jogot köztartozások fennállása esetén kell gyakorolni.
(2) Az a követelés, amelyre a R. 21. §-a értelmében visszatartási jog gyakorolható, az adózónak addig nem fizethető ki, amíg a lakóhelye (telephelye) szerint illetékes pénzügyi szerv nem igazolja, hogy az adózó terhén köztartozás nem áll fenn, illetőleg, hogy a visszatartási jog gyakorlása alól a pénzügyi szerv felmentést engedélyezett. A kifizető szerv tehát a kifizetést megelőzően az illetékes pénzügyi szerv által kiadott adóigazolást köteles kérni. A visszatartás indokolatlan elmulasztása esetén a kifizető szerv a köztartozásért a kifizetett összeg erejéig anyagi felelősséggel tartozik s a követelés a bankszámláján levő összegből kiegyenlíthető.
(3) Borforgalmi adó fizetésére kötelezett részére a községi adóügyi csoport adóigazolást csak abban az esetben adhat, ha az adózó 8 napnál nem régibb keletű borforgalmi adóra vonatkozó igazolást csatol. Ennek alapján az adóigazoláson a borforgalmi adótartozást is fel kell tüntetni.
(4) Az adóigazolás a kiállítás keltétől számított 30 napig érvényes.
(5) Az adóigazolást szóbeli kérelemre is három napon belül ki kell adni.
(6) Ha az adóigazolás szerint az adózó terhén köztartozás áll fenn, a követelésből a köztartozásnak megfelelő összeget a tartozást nyilvántartó pénzügyi szerv (borforgalmi adó tekintetében a pénzügyőri szakasz) számlájára kell átutalni, s csak a követelésből így fennmaradó összeget szabad az adózó részére kifizetni.
(7) Ha az adózó követelése 1000 forint vagy ennél kisebb összeg, a visszatartási jogot nem lehet érvényesíteni. Ilyen esetben adóigazolás nélkül ki kell fizetni az adózó részére a követelést. Ha azonban a követelés az 1000 forintot meghaladja, a visszatartási jogot még abban az esetben is gyakorolni kell, ha a követelés kiegyenlítése 1000 forintnál kisebb összegű részletekben történik.
(8) A visszatartási jogot a követelés értékétől függetlenül nem lehet érvényesíteni, ha az adózó követelése olyan jogcímen áll fenn, amelynek kielégítése a végrehajtási szabályok értelmében a köztartozások kielégítését megelőzi (Vht. 186. §).
(9) Engedményezés esetében a kifizető szerv mind az engedményezőtől, mind az engedményestől adóigazolást köteles kérni. Az engedményezett összegnek csak a köztartozást meghaladó része fizethető ki az engedményesnek.
(10) A Magyar Nemzeti Bank és a Magyar Beruházási Bank egyszámlarendszerébe kapcsolt szervek követeléseire visszatartási jog nem gyakorolható."
22. §
A 18/1961. (XI. 17.) PM számú rendelet 1. §-ával módosított Vr. 64. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:
"A pénzügyi szerv a mezőgazdasági és halászati termelőszövetkezet vezetőségét a köztartozás esedékessége előtt írásban köteles figyelmeztetni a köztartozásnak határidőben történő kiegyenlítésére és arra, hogy a késedelmes fizetés milyen anyagi hátrányt jelent. Ha a termelőszövetkezet a felhívás ellenére sem egyenlíti ki köztartozását, a pénzügyi szervnek az adópótlékmentes fizetési határidőt követő nyolc nap eltelte után a termelőszövetkezetnek a Magyar Nemzeti Banknál vezetett elszámolási számlájáról azonnali beszedési megbízással (inkasszóval) az esedékes köztartozás kiegyenlítéséről kell gondoskodnia. Az azonnali beszedési megbízással egyidőben az illetékes járási [járási jogú városi, városi (fővárosi) kerületi] tanács végrehajtó bizottságának mezőgazdasági osztályát is értesíteni kell."
23. §
A Vr. 75. §-a a következő új (2) bekezdéssel egészül ki:
"(2) Ha az adóbehajtási kifogásban a lefoglalt ingóságok tulajdonjogát is vitatják, az iratokat az igényper [R. 25. § (2) bekezdés] lefolytatása végett a foglalás helye szerint illetékes járásbíróságnak (városi, kerületi bíróságnak) kell megküldeni."
24. §
(1) A Vr. 80. §-ának (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
"(2) A jogerősen elrendelt ingatlanvégrehajtás esetében - az árverés kérésének engedélyezése végett - az iratokat a megyei pénzügyi osztályhoz kell felterjeszteni. Az árverés kitűzését a megyei pénzügyi osztály engedélye alapján lehet kérni az ingatlan fekvése szerint illetékes bírósági végrehajtótól. A kérelemhez hat hónapnál nem régibb keletű adó- és értékbizonyítványt kell csatolni."
(2) A Vr. 80. §-ának (3) bekezdése hatályát veszti, a (4)-(8) bekezdés számozása (3)-(7) bekezdésre módosul.
25. §
A Vr. 83. §-ának (3), (8) és (9) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:
"(3) Méltányosság címén kért adóelengedés esetében az adóbehajtást fel lehet függeszteni, ha ezt az adózó körülményei indokolttá teszik.
(8) Az adópótlék felszámításánál a felfüggesztett összeget figyelmen kívül kell hagyni.
(9) Adónak nem tekinthető más követelésnek adók módjára történő behajtását - kivéve, ha a jogszabály másként rendelkezik - a pénzügyi szerv csak a hátralékot kimutató szerv (hatóság, intézmény stb.) megkeresésére függesztheti fel."
26. §
A Vr. 85. §-ának (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
"Vr. 85. § (1) Behajthatatlanság címén való adótörlésre a 35. § (4) bekezdésében megjelölt pénzügyi szerv jogosult. A pénzügyőri szakasz által nyilvántartott borforgalmi adó tekintetében a megyei parancsnokság dönt."
27. §
Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.
Garamvölgyi Károly s. k.,
pénzügyminiszterhelyettes