1/1965. (I. 9.) BM-KPM együttes rendelet
a közúti közlekedés szabályairól szóló 2/1962. (IX. 29.) BM-KPM számú együttes rendelet egyes rendelkezéseinek módosításáról, illetőleg kiegészítéséről
A közúti közlekedés szabályairól szóló 2/1962. (IX. 29.) BM-KPM számú együttes rendelet (a továbbiakban: KRESZ) módosítása, illetőleg kiegészítése tárgyában a következőket rendeljük:
1. §
A KRESZ 2. §-ának d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
"d) útvonalak lakott területen kívüli és azok lakott területen átvezető (az oda betorkolló vagy onnan kiinduló) szakaszának főútvonallá való kijelölése, illetőleg a kijelölés megszüntetése, ezeken állandó jellegű közlekedési korlátozások elrendelése, illetőleg megszüntetése; városok (fővárosi kerületek) és üdülőhelyek általános, állandó jellegű forgalomrendezésének engedélyezése és jóváhagyása;"
2. §
A KRESZ 3. §-ának e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
"e) több megye területére az engedély kiadása az 5. § (1) bekezdésének c)-e) pontjában meghatározott esetekben, az 5. § (1) bekezdésének d) pontja esetében a magasságot illetően a közlekedés- és postaügyi miniszter véleménye alapján, valamint részvétel több megye területét érintő helyszíni bejáráson."
3. §
A KRESZ 4. §-ának e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
"e) az 5. § (1) bekezdésének d) pontja esetében véleménynyilvánítás a magasság tekintetében, ha a belügyminiszter az engedélyt több megye területére adja;"
4. §
A KRESZ 5. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"5. § (1) A megyei (budapesti) rendőrfőkapitány hatáskörébe tartozik:
a) a belügyminiszter és a közlekedés- és postaügyi miniszter engedélye és jóváhagyása alapján városok (fővárosi kerületek) és üdülőhelyek általános, állandó jellegű forgalomrendezése;
b) a megyei (fővárosi) tanács végrehajtó bizottsága elnökével egyetértésben, az érdekelt közlekedési és útügyi szervek meghallgatásával a 2. § d) pontjában nem említett állandó jellegű forgalomszabályozás;
c) a közúton, a közút mentén és a közúti járműveken hangszórók, illetőleg reklám céljait szolgáló eszközök használatának, valamint gépjárművekről röplapok terjesztésének engedélyezései
d) a megállapított méreteket meghaladó méretű járművek, valamint a megállapított méreteket meghaladó rakománnyal megrakott járművek közúti forgalomban való részvételének engedélyezése; a magasságot illetően az illetékes útügyi szerv véleménye alapján;
e) a közúton versenyek és egyéb rendezvények tartásának engedélyezése;
f) a közlekedés rendjét érintő helyszíni bejárásokon közreműködés;
g) a gépjármű-, villamos- és trolibuszvezetői tanfolyamra felvétel; illetőleg tanfolyam nélküli vizsgára bocsátás engedélyezése; a vezetői engedély (gépjárművezetői igazolvány, hivatásos gépjárművezetői igazolvány; a továbbiakban: vezetői engedély), a villamos- és trolibuszvezetői igazolvány és az ellenőrzőlapok kiadása, illetőleg visszavonása;
h) a gépjármű vizsgára bocsátásának engedélyezése; a gépjármű hatósági jelzéseinek (forgalmi engedély, rendszámtábla) kiadása, illetőleg visszavonása;
i) külföldi vezetői engedély belföldi vezetői engedélyre történő kicserélésének engedélyezése;
j) korhatáron aluli személyek járművezetői vizsgára bocsátásának engedélyezése;
k) nem gyárilag összeállított motorkerékpár forgalomba helyezésének engedélyezése; mentesítése az elidegenítési korlátozás alól;
l) állati erővel vont járművek hajtói részére a hajtási engedély megszerzésének elrendelése;
m) nem közforgalmú vasút és közút kereszteződésénél biztonsági berendezés létesítésének vagy jelzőőr alkalmazásának elrendelése;
n) lakott területen belül vasút, iparvasút, iparvágány és közút kereszteződésénél vasúti átjárót jelző táblák elhelyezésének elrendelése.
(2) Gépjárművezetői- és gépjárműügyekben első fokon a megyei rendőrfőkapitányság közlekedésrendészeti osztályának, Budapesten a budapesti rendőrfőkapitányság közlekedésrendészetének vezetője, másodfokon a megyei, illetőleg a budapesti rendőrfőkapitány jár el."
5. §
A KRESZ 6. §-ának a) és d) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"a) az illetékes városi, illetőleg járási tanács végrehajtó bizottsága elnökével egyetértésben, az érdekelt közlekedési és útügyi szervek meghallgatásával, a megyei rendőrfőkapitány engedélye alapján állandó jellegű forgalomszabályozás;"
"d) jelzőőr alkalmazásának elrendelése a 4. § h) pontjában és az 5. § (1) bekezdésének m) pontjában nem említett helyeken;"
6. §
A KRESZ 11. §-ának b), g) és i) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"b) gépjármű: olyan sínpályához vagy vezetékhez nem kötött jármű, amelyet gépi erő hajt és használat közben közutat vesz igénybe, kivéve a segédmotoros kerékpárt;"
"g) segédmotoros kerékpár: 50 cm3-nél nem nagyobb hengerűrtartalmú motorral (segédmotorral) hajtott olyan jármű, amely felépítését és használati lehetőségét illetően megőrzi szokványos kerékpár jellegét és óránként 50 km-nél nagyobb sebességgel haladni nem képes;"
"i) pótkocsi: olyan jármű, amelyet rendeltetésszerű használat közben gépjármű vontat, ideértve a nyergesvontató első tengely nélküli félpótkocsiját is; könnyű pótkocsi: a 750 kg összsúlyt meg nem haladó pótkocsi;"
7. §
A KRESZ 24. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(5) Ha a (4) bekezdés b)-j) pontjaiban felsorolt jelzőtáblák alsó szegélyén, vagy az azok alatt elhelyezett kiegészítő táblán az "Átmenő forgalom" felirat szerepel, az a jármű, amely a tilalom hatálya alá tartozik, de úticélja a tilalmi táblával megjelölt útszakaszon van, az úticélhoz legközelebb eső útkereszteződésnél behajthat, illetőleg bemehet, innen azonban a legközelebbi útkereszteződésnél távoznia kell; a Magyar Államvasutak kézbesítő- és gyűjtőjárművei, a posta, az elektromos-, a víz-, a gáz- és a csatornázási művek, valamint a köztisztasági szervek üzemi járművei az úticél megközelítésére, illetőleg elhagyására vonatkozó rendelkezések megtartásával - fokozott figyelemmel - abban az esetben is behajthatnak, ha az az "Átmenő forgalom" felirattal jelezve nincs."
8. §
A KRESZ 24. §-a (6) bekezdése g) és i) pontjainak szövegrésze helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"g) "Megállás vagy várakozás korlátozott", a járművel a ki- és beszálláshoz vagy a folyamatos fel- és lerakodáshoz szükséges időn túl, illetőleg a kiegészítő táblán feltüntetett időn túl tartózkodni tilos. "Megállni tilos" felirattal vagy kiegészítő táblával megállási tilalmat jelent. A kiegészítő felirat utalhat arra is, hogy a várakozás napok szerint váltakozóan, hol az úttest egyik, hol a másik oldalán tiltott;"
"i) "Előzni tilos"; az útszakaszon az előzés tilos, de gépjárművel szóló motorkerékpár, segédmotoros kerékpár és kerékpár előzése a forgalmi sávon belül megengedett;"
9. §
A KRESZ 27. §-ának (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(11) Az (1)-(5), valamint a (7), (8) és a (10) bekezdésekben meghatározott - a mozgásban levő jármű vezetője számára irányadó - útburkolati jelek csak fehér színben, a (6) és (9) bekezdésekben meghatározott útburkolati jelek csak sárga színben alkalmazhatók."
10. §
A KRESZ 32. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A vasúti sorompót fehér, a középső harmadában piros-fehér-piros, egyéb sorompót pedig egyenlő osztásban fekete-fehér színűre kell festeni. A sorompórúd közepén 15 cm átmérőjű vörös színű prizmát kell elhelyezni, amely mellett vörös fényű lámpa is elhelyezhető."
11. §
A KRESZ 42. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"42. § (1) Lakott területen levő főútvonalon a gyalogos csak a kijelölt gyalogátkelőhelyen, ha az útkereszteződésben kijelölt gyalogátkelőhely nincs, a járda meghosszabbított vonalában mehet át az úttesten.
(2) Lakott területen kívül, valamint lakott területen levő mellékútvonalon a gyalogos elsősorban a kijelölt gyalogátkelőhelyen, ha az útkereszteződésben kijelölt gyalogátkelőhely nincs, a járda meghosszabított vonalában, ha a közelben kijelölt gyalogátkelőhely vagy útkereszteződés nincs, az úttesten a legrövidebb áthaladást biztosító irányban mehet át.
(3) A gyalogos
a) mielőtt az úttestre lép, köteles meggyőződni az áthaladás veszélytelenségéről;
b) a járművek forgalmát nem zavarhatja;
c) nem léphet az úttestre, ha a jármű már olyan közel van, hogy veszélytelen áthaladását a jármű vezetője nem képes biztosítani;
d) az úttesten késedelmeskedés nélkül köteles áthaladni;
e) az áthaladás során tartózkodni köteles minden olyan váratlan magatartástól, amely a járművek vezetőit megzavarhatja vagy megtévesztheti.
(4) Álló jármű vagy a szabad kilátást gátló egyéb akadály előtt, vagy mögött a gyalogos az akadálytól csak olyan távolságban léphet a közútnak számára fenntartott részéről az úttestre, illetőleg haladhat azon át, hogy az akadály felé közeledő járművet, annak vezetője pedig a gyalogost kellő időben észlelhesse.
(5) Közhasználatú járművek megállóhelyénél a járdasziget teljes hosszában - külön tilalom hiányában - csak a járdaszigethez közelebb álló járdára, illetőleg a járdához közelebb álló járdaszigetre szabad átmenni. A járdaszigettől távolabb levő járdára, illetőleg a távolabb eső járdáról a járdaszigetre átmenni tilos.
(6) Az úttesten áthaladó gyalogosnak - a (3) bekezdésben foglalt rendelkezésektől eltérően - a járműforgalommal szemben
a) a kijelölt gyalogátkelőhelyen [27. § (1) bek.],
b) az úttestnek a közhasználatú járművek megállóhelyénél levő járdasziget és az ahhoz közelebb levő járda közötti részén, továbbá
c) a jármű kanyarodása esetén
elsőbbsége van. Ilyen esetben sem léphet le a járdáról, ha nyilvánvaló, hogy a jármű vezetője a gyalogos áthaladási elsőbbségét járművének kötelező lassításával vagy megállításával sem képes biztosítani. A gyalogos áthaladási szándékát karjának felemelésével jelezheti. A gyalogosnak az úttesten késedelmeskedés nélkül kell áthaladnia és az áthaladás során tartózkodnia kell minden olyan váratlan magatartástól, amely a járművek vezetőit megzavarhatja vagy megtévesztheti."
12. §
A KRESZ 44. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
"(8) Motorkerékpáron csak becsatolt bukósisakot viselő utas szállítható,"
13. §
A KRESZ 46. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
"(5) Motorkerékpárral a közúti forgalomban Csak az esetben szabad résztvenni, ha annak mind vezetője, mind utasa becsatolt bukósisakot visel."
14. §
A KRESZ 48. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"48. § (1) Olyan úttesten, ahol a menetirány szerinti jobb oldalon több forgalmi sáv áll rendelkezésre, járművekkel a másik forgalmi sávon haladó jármű mellett is szabad folyamatosan haladni (párhuzamos közlekedés). Egy forgalmi sávon egymás mellett azonban még előzés esetében sem haladhat két jármű.
(2) Párhuzamos közlekedés esetén az úttest felezővonalát átlépni, illetőleg forgalmi sáv változtatásával az igénybe venni kívánt forgalmi sáv forgalmát zavarni tilos.
(3) Autóbuszok - kivéve a gyorsjáratban vagy távolsági járatban közlekedőket - a 3,5 tonnát meghaladó összsúlyú tehergépkocsik vagy pótkocsis járművek, továbbá azok a járművek, amelyek a forgalom gyors és torlódásmentes lebonyolítását akadályozzák, folyamatosan csak a menetirány szerinti jobbszélső forgalmi sávon közlekedhetnek.
(4) Ha útszűkület vagy útelzárás miatt a forgalmi sávok száma csökken, annak a járműnek van előnye, amelyik az általa eddig igénybe vett forgalmi sávon irányváltoztatás nélkül továbbhaladhat. Ha a másik jármű is csak irányváltoztatással haladhat tovább, az elsőbbség a jobb kéz felől haladó járművet illeti meg.
(5) Tilos a kijelölt gyalogátkelőhely előtt a másik forgalmi sávon lassító vagy álló jármű mellett elhaladni, ha a gyalogátkelőhelyen gyalogos megy át,"
15. §
A KRESZ 55. §-ának (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(2) Az áthaladási elsőbbség adására kötelezett jármű az elsőbbséggel rendelkező járművet haladásában nem zavarhatja, sebességcsökkentésre vagy forgalmi sáv változtatására nem kényszerítheti.
(3) Az úttesten áthaladó gyalogosnak a járműforgalommal szemben:
a) a kijelölt gyalogátkelőhelyen [27. § (1) bekezdés],
b) az úttestnek a közhasználatú járművek megállóhelyén levő járdasziget és az ahhoz közelebb levő járda közötti részén, továbbá
c) a jármű kanyarodása esetén
elsőbbsége van. A jármű vezetője köteles ezeket a helyeket fokozott óvatossággal megközelíteni, és a gyalogos zavartalan áthaladását lassítással, szükség esetén megállással is biztosítani. A kijelölt gyalogátkelőhelyen az elsőbbséget nemcsak a menetirány szerinti jobb oldalról, hanem az úttest ellenkező oldaláról érkező gyalogosnak is meg kell adni."
16. §
A KRESZ 57. §-a (3) bekezdésének c) és d) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"c) autóbusz, ideértve a csuklós autóbuszt is, az a) és d) pont esetén kívül - 60 km
d) csoportos személyszállításra használt teherautó, valamint nyergesvontató és pótkocsit vontató autóbusz, továbbá pótkocsit vontató teherautó (a továbbiakban: pótkocsis szerelvény), ha mind a teherautó, mind a pótkocsi légfékkel van ellátva, végül segédmotoros kerékpár - 50 km."
17. §
A KRESZ 57. §-a (4) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
"b) autóbusz, ideértve a csuklós autóbuszt is, a motorkerékpár, a segédmotoros kerékpár, a 3,5 tonna összsúlyt meg nem haladó súlyú teherautó, illetőleg vegyes használatú gépkocsi, továbbá 23 órától 04 óráig minden teherautó, illetőleg vegyes használatú gépkocsi - 50 km."
18. §
A KRESZ 60. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) Olyan úttesten, ahol a villamosvágányok az úttest két szélén vannak elhelyezve, gépjárművel a menetirány szerinti jobb oldalon levő villamospályát igénybe véve jobbra is szabad előzni, kivéve, ha az előzendő jármű jobbra haladási szándékát szabályszerűen jelezte."
19. §
A KRESZ 60. §-a (5) bekezdésének d) és e) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"d) olyan útszakaszon, ahol az előzést tábla tiltja, kivéve gépjárművel szóló motorkerékpár, segédmotoros kerékpár és kerékpár előzését a forgalmi sávon belül;
e) kijelölt gyalogátkelőhelyen, illetőleg ennek közvetlen közelében, valamint járdasziget mentén;"
20. §
A KRESZ 61. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(5) Olyan úttesten, ahol a villamosvágányok az úttest két szélén vannak elhelyezve, gépjárművel - a menetirány szerinti jobb oldalon levő villamospályát igénybe véve - a villamosvágány mellé húzódott járművet jobbra is ki szabad kerülni; ha azonban a kikerülendő jármű jobbra indulási szándékát szabályszerűen jelzi, csak balra szabad kikerülni.
(6) Tilos kikerülni azt a járművet, amely kijelölt gyalogátkelőhely előtt állt meg, ha előtte gyalogos halad át."
21. §
A KRESZ 64. §-ának (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
"Egyirányú forgalmú utcában és egyéb helyeken a rendőrhatóság a várakozást nem a menetirány szerinti jobb oldalon is engedélyezheti."
22. §
A KRESZ 64. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) "Megállás vagy várakozás korlátozott" jelzőtáblával ellátott helyen a ki- és beszálláshoz vagy a folyamatos fel- és lerakodáshoz feltétlenül szükséges időn túl, illetőleg a kiegészítő táblán feltüntetett időn túl tartózkodni tilos."
23. §
A KRESZ 68. §-ának (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) Teherautón, valamint teherszállításra használt pótkocsin - külön engedély nélkül - a vezetőfülkében levő személyekkel együtt legfeljebb kilenc személyt, nyerges vontató pótkocsiján legfeljebb négy rakodót szabad szállítani. Teherautó rakfelületén, valamint teherszállításra használt pótkocsin állva utazni tilos. A szállított személyek csak a jármű oldalfalai által határolt belső részen utazhatnak. Ha a rakfelületen áru van, azon személyt csak akkor szabad szállítani, ha a rakomány alacsonyabb az oldalfalaknál,
(4) Személyt szállítani tilos:
a) dömperen, traktoron, segédmotoros kerékpáron és olyan billenő rakfelületű járművön, amely automatikus önzáró szerkezettel ellátva nincs,
b) teherautó, illetőleg motorkerékpár pótkocsiján, valamint más gépjármű második és minden további pótkocsiján, kivéve a fékezőt."
24. §
A KRESZ 72. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) Segédmotoros kerékpárt és kerékpárt közterületen őrizetlenül vagy lezáratlanul hagyni tilos."
25. §
A KRESZ 74. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"Különleges gépjárművek, munkagépek
74. §
(1) Különleges gépjárműnek minősülnek:
a) a háromnál több tengelyű, illetőleg lánctalpon vagy féllánctalpon haladó gépjárművek,
b) a nem kormánykerékkel vagy kormánykarral (botkormánnyal), illetőleg nem a jármű elejéről kormányzott gépjárművek,
c) a szokványos gépjárművektől eltérő felépítésű, szerkezetű (emelődarus, fúrótornyos, létrás, hóekés, seprős stb.) gépjárművek, ha az eltérő felépítés, illetőleg szerkezet a járművek menettulajdonságait olyan mértékben befolyásolja, hogy vezetésükhöz a szokásost meghaladó ismeretekre, illetőleg gyakorlatra van szükség.
(2) Gépjárműnek nem minősülő munkagépek
a) a mezőgazdasági, illetőleg ipari munkagépek,
b) a mezőgazdasági traktor és egyéb vontatógépek,
c) a motoros fűrészek stb.,
ha ezek a közúton óránként 20 km-nél nagyobb sebességgel nem képesek haladni, és ha közúti közlekedésre rendszeresen nem használják.
(3) Közúton munkagépet csak 18. életévét betöltött személy vezethet. A KRESZ szabályait a közúton közlekedő munkagép vezetőjének is meg kell tartania. A szabályok oktatásáról az üzemeltető szerv köteles gondoskodni, és az oktatás megtörténtéről a munkagép vezetőjének igazolást köteles adni, amelyet a vezetőnek a közúti forgalomban való részvételkor magánál kell tartania.
(4) A munkagépek vezetésének feltételeit a belügyminiszter a közlekedés- és postaügyi miniszterrel egyetértésben szabályozza."
26. §
A KRESZ 76. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Gépjárművel a közúti forgalomban pótkocsit (utánfutót, lakókocsit stb.) csak abban az esetben szabad vontatni, ha a gépjármű vizsgabizottság a gépjárművet a vontatott pótkocsi vontatására alkalmasnak találta. Dömperrel pótkocsit vontatni tilos."
27. §
(1) A KRESZ 87. §-ának (1) bekezdésében feltüntetett hatálybaléptető határidők közül:
- a 39. § (2) bekezdésére vonatkozó 1965. július hó 1. napjára,
- a Függelék 29. cikk 1. pont e) alpontjára vonatkozó az 1964. december hó 31. napjáig forgalomba hozott kerékpárokra 1966. január hó 1. napjára módosul.
(2) A KRESZ 87. §-ának (2) bekezdésében említett, az 1/1953. (XII. 4.) BM számú rendelet egyes rendelkezéseit hatályon kívül helyező határidők közül:
- a 36. § (2) bekezdésére vonatkozó 1965. június hó 30. napjára,
- a 86. § (3) bekezdésére vonatkozó 1965. június hó 30. napjára módosul.
28. §
A KRESZ a következő 88. §-sal egészül ki.
"Átmeneti és vegyes rendelkezések
88. §
(1) A Függelék 17-25., 27-28. és 30-31. cikkeiben felsorolt berendezésekkel és táblákkal a rendelet hatálybalépésekor már forgalomba levő járműveket 1965. június hó 30. napjáig kell felszerelni, kivéve a 17. cikk 1. pontjának k) alpontjában előírt oldalüvegekkel, amelyekkel csak az 1964. január hó 1. napja után forgalomba helyezett új gépjárműveket kell felszerelni.
(2) A Függelék 23. cikk 1. pont b) alpontjának az a rendelkezése, hogy nem elegendő ráfutóféket alkalmazni a pótkocsin akkor, ha a pótkocsi összsúlya a 3,5 tonnát vagy a vonó teherautó önsúlyát 25%-kal meghaladja - azokra a szerelvényekre, amelyeknek vonó teherautóját 1963. január hó 1. napja előtt helyezték első ízben forgalomba - csak 1968. január hó 1. napján lép hatályba.
(3) Amíg a gépjármű üzembentartója nem gondoskodik az (1)-(2) bekezdésekben említett berendezéseknek, illetőleg tábláknak gépjárművére történő felszereléséről - legfeljebb azonban a hivatkozott bekezdésekben megjelölt határidőkig -a gépjármű felszerelésére vonatkozóan annak üzembehelyezésekor érvényben volt előírásokat kell irányadónak tekinteni.
(4) A gépjárműveket három évenként műszaki szempontból felül kell vizsgálni [2. § e) pont]. A felülvizsgálat a rendőrhatóság által kibocsátott felhívás alapján történik.
(5) Az 1965. év március hó 31. napjáig - a KRESZ egyéb rendelkezéseit megtartva - olyan billenő rakfelületű járműveken is szabad személyeket szállítani, amelyeken:
a) a billenő rakfelületet rögzítő csapok és a csapokat kiesés ellen biztosító szerkezetek kifogástalan állapotban vannak,
b) a vonójármű hidraulikus berendezése és a pótkocsi hidraulikus emelőberendezése közötti olajvezeték nincs összekapcsolva.
(6) Az 1964. december 31. napjáig forgalomba kerülő azok az 50 cm3-t meg nem haladó hengerűrtartalmú segédmotoros kerékpárok, amelyek óránként 50 km-nél nagyobb sebességgel képesek haladni, 1966. január 1. napja után csak motorkerékpárként vehetnek részt a közúti forgalomban."
29. §
A Függelék 1. cikke helyébe a következő rendelkezés lép:
"1. cikk
1. Közúton motorkerékpárvezetést csak a rendőrhatóság által kiadott gyakorló igazolvánnyal rendelkező személy az abban meghatározott feltételek megtartásával tanulhat.
2. Közúton gépkocsivezetés tanulásához a K PM Autóközlekedési Tanintézete által kiállított oktatói bizonyítvánnyal rendelkező olyan oktató jelenléte szükséges, akinek a rendőrhatóság által kiállított gyakorlóigazolvánnyal rendelkező személy oktatására a rendőrhatóság engedélyt adott.
3. Az 1-2. pontokban említett igazolványra, illetőleg engedélyre nincs szükség, ha a gépjárművezetés tanulása gépjárművezetőképzéssel megbízott szerv tanfolyama keretében a szerv hivatásos oktatójának felügyelete mellett történik.
4. Az oktatás során az oktatót, a vizsgáztatás során pedig a vizsgabiztost kell a gépkocsi felelős vezetőjének tekinteni.
5. Az oktatás alkalmával az oktatón, a vizsgáztatás alkalmával pedig a vizsgabizottság tagjain kívül csak a tanulók, illetőleg a vizsgázók foglalhatnak helyet a gépkocsin.
6. A gépkocsivezetés oktatására használt gépkocsit elől és hátul 25 x 25 cm nagyságú, fehér alapszínű, 1 cm vonalvastagságú, fekete szegélyű táblán 20 cm magasságú, 3 cm vonalvastagságú nyomtatott fekete "T" betűvel kell megjelölni. Az újonnan vizsgázott gépjárművezető gépkocsiját - a vezetői engedély kiállításától számított egy évig - ilyen táblával jelölheti meg."
30. §
A Függelék 2. cikke helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"2. cikk
1. A közúti forgalomban gépjárművet csak az vezethet, aki érvényes vezetői engedéllyel, ideiglenes igazolvánnyal, vagy gyakorló igazolvánnyal rendelkezik. A vezető az engedélyt, illetőleg az igazolványt vezetés közben magánál tartani köteles.
2. A vezetői engedély csak abba a járműkategóriába tartozó gépjármű vezetésére jogosít, amelyre azt érvényesítették. A gépjárműkategóriák a következők:
"A" járműkategória: oldalkocsis és oldalkocsi nélküli motorkerékpár, motortricikli, valamint az ezekhez hasonló olyan gépjármű, amelynek önsúlya a 400 kg-ot nem haladja meg; a rokkantkocsi.
"B" járműkategória: gépjármű - az oldalkocsis és oldalkocsi nélküli motorkerékpár kivételével -, amelynek megengedett legnagyobb összsúlya a 3500 kg-ot nem haladja meg, és amelyben, ha személyszállításra szolgál, a vezető ülését nem számítva, legfeljebb 8 ülőhely van. A gépjárműhöz egy könnyű pótkocsi kapcsolható.
"C" járműkategória: áruszállításra használt gépjármű, amelynek megengedett legnagyobb összsúlya a 3500 kg-ot meghaladja. A gépjárműhöz egy könnyű pótkocsi kapcsolható.
"D" járműkategória: az A és B járműkategóriába nem tartozó személyszállításra szolgáló gépjármű (autóbusz). A gépjárműhöz egy könnyű pótkocsi kapcsolható.
"E" gépjárműkategória: B, C vagy D kategóriába sorolt gépjárművek, amelyekhez nemcsak könnyű pótkocsi, hanem más pótkocsi is kapcsolható.
3. Pótkocsis szerelvényt - kivéve a könnyű pótkocsis szerelvényt - csak az a gépjárművezető vezethet, akinek vezetői engedélyét az "E" járműkategóriába tartozó járművekre is érvényesítették.
4. Az egyéb gépjármű vezetésére vonatkozó jogosultságot a vezetői engedély "A-E járműkategóriába nem tartozó gépjárművek" rovatába kell bejegyezni.
5. Gépjárművezetőként csak az a személy alkalmazható, akit vezetői engedélye állásvállalásra jogosít.
6. A vezetői engedély, illetőleg az állásvállalásra jogosító vezetői engedély megszerzésének és kiadásának részletes feltételeit külön rendelet szabályozza."
31. §
A Függelék 3. cikkének címe, valamint 1. és 3. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"A vezetői engedély megszerzésének általános feltételei
1. Gépjárművezetői vizsgára az bocsátható, aki 18. életévét betöltötte, gépjárművezetésre orvosi és közbiztonsági szempontból alkalmas, és ha gépjárművezetői állás vállalására jogosító vizsgát kíván tenni, pályaalkalmassági szempontból is megfelel."
"3. Vezetői engedélyt az kaphat, aki az előírt gépjárművezetői vizsgát sikerrel letette."
32. §
A Függelék 4. cikke helyébe a következő rendelkezés lép:
"A vezetői engedély, illetőleg a gépjárművezetői igazolvány visszavonása
4. cikk
1. A rendőrhatóság a vezetői engedélyt meghatározott időre ideiglenesen vagy véglegesen visszavonhatja, ha:
a) a gépjárművezető testi vagy szellemi fogyatékossága miatt a gépjármű vezetésére alkalmatlanná válik - az alkalmatlanság időtartamára;
b) a gépjárművezető ellen a közúti közlekedés körében elkövetett bűntett miatt eljárás indult -a büntetőeljárás jogerős befejezéséig;
c) a gépjárművezető olyan cselekményt követ el, vagy olyan magatartást tanúsít, amelyre tekintettel közbiztonsági vagy közlekedésrendészeti szempontból a gépjármű vezetésére alkalmatlanná vált;
d) a bíróság a gépjárművezetőt ettől a foglalkozástól jogerős ítélettel eltiltotta - az ítéletben meghatározott időre;
e) a gépjárművezető 3. számú ellenőrzőlapját bevonták.
2. A gépjárművezetőtől az állás vállalására jogosító vezetői engedélynek az 1. pont c) alpontja alapján történő visszavonásához ügyészi jóváhagyás szükséges, amennyiben a vezetői engedély munkakörének betöltéséhez nélkülözhetetlen.
3. A vezetői engedélyt, illetőleg az ideiglenes igazolványt vagy a gyakorló igazolványt az intézkedő rendőr a helyszínen elveheti, ha:
a) a gépjárművezető halálos vagy tömeges balesetet okozott;
b) a helyszínen kétséget kizáróan megállapítható, hogy a gépjármű vezetője ittasan vezetett;
c) a vezetői engedély, illetőleg az ideiglenes igazolvány vagy a gyakorló igazolvány érvénytelen, hamis, adatait meghamisították, vagy azzal más módon visszaéltek.
4. Ha a vezetői engedélyt, illetőleg az ideiglenes igazolványt vagy a gyakorló igazolványt a helyszínen az intézkedő rendőr vette el, azt az elvételtől számított 24 órán belül a rendőrhatósághoz - a visszavonás tárgyában hozandó döntés céljából - fel kell terjeszteni. A rendőrhatóság 30 napon belül határozattal köteles a visszavonás tárgyában dönteni.
5. Az egy évnél hosszabb időre visszavont vezetői engedély csak újabb gépjárművezetői vizsga sikeres letétele után adható vissza.
6. Ha a vezetői engedélyt meghatározott időre vonják vissza, a visszavonás időtartama - feltéve, hogy bírói ítélet a foglalkozástól eltiltás tárgyában másként nem rendelkezik - az elvétel napjától számított öt évig terjedhet.
7. Az elsőfokú rendőrhatóságnak e cikk alapján hozott határozata ellen benyújtott fellebbezésnek nincs halasztó hatálya.
8. Az előző pontokban foglalt rendelkezéseket a villamos, a trolibusz, a segédmotoros kerékpár vezetői, valamint a munkagépvezetői igazolványokra is alkalmazni kell."
33. §
A Függelék 6. cikkének 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
"2. A gépjárművezető vezetés közben legalább három olvashatóan kitöltött betétlapot köteles magánál tartani."
34. §
A Függelék 7. cikke helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"7. cikk
1. A gépjárművezető - az autóbuszvezető kivételével - három évenként, az autóbusz, a villamos- és a trolibuszvezető pedig két évenként köteles időszakos alkalmassági orvosi vizsgálaton megjelenni.
2. Ha a járművezető az előírt határidőn belül időszakos alkalmassági orvosi vizsgálatnak nem veti alá magát, járművet mindaddig nem vezethet, amíg az orvos jármű vezetésére alkalmasnak nem nyilvánítja.
3. A rendőrhatóság indokolt esetben a járművezető orvosi vizsgálatát az 1. pontban meghatározott időtartamon belül is elrendelheti."
35. §
A Függelék 17. cikke 1. pontjának i) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
"i) a személyautó hátulján jobb és bal oldalon egyenlő magasságban, a személyautó szélétől egyenlő távolságban elhelyezett egy-egy olyan lámpával, amely a lábfék használata esetén kigyullad, és erősen szembetűnő vörös, vagy narancssárga fényt ad; a lámpákat a személyautó szélétől legfeljebb 40, egymástól legalább 60 cm távolságra, az úttest szintjétől 40-120 cm magasságban kell elhelyezni; a féklámpa (stoplámpa) fényerősségének szembetűnően nagyobbnak kell lennie a hátsó lámpák fényerősségénél; ha a féklámpa fénye azonos színű a villanófényű irányjelző készülék fényével, ezek egyesíthetők oly módon, hogy irányjelzésnél a megfelelő oldalon csak a villanófény működjék."
36. §
A Függelék 23. cikke 1. pontjának b), c) és f) alpontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"b) a vezetőfülkéből vagy a fékezőülésből kezelhető, illetőleg ráfutó fékberendezéssel; nem elegendő ráfutóféket alkalmazni a pótkocsin, ha a pótkocsi összsúlya a 3,5 tonnát vagy a vonó teherautó önsúlyát 25 százalékkal meghaladja; nem kell fékkel felszerelni a 750 kg-ot meg nem haladó összsúlyú pótkocsit, ha ez a súly nem haladja meg a vonó teherautó, autóbusz, vagy traktor önsúlyának felét; nem kell fékberendezéssel felszerelni a 250 kg összsúlyt meg nem haladó, személyautó által vont pótkocsit, valamint a motorkerékpár által vont azt az egytengelyes pótkocsit sem, amelynek összsúlya a motorkerékpár 75 kg-mal növelt önsúlyának a felét nem haladja meg; a pótkocsi fékberendezését olyan szerkezettel is el kell látni, amely a pótkocsit a vonó gépkocsitól történt leszakadás esetén lefékezi;
e) önkioldás ellen biztosító kapcsolószerkezettel;"
"f) olyan biztonsági pótkapcsolóval - kivéve a légfékkel ellátott és a motorkerékpár által vontatott pótkocsit -, amely a kapcsoló elszakadása esetén a pótkocsinak a vonó gépkocsitól, illetőleg a pótkocsiknak egymástól való elszakadását meggátolja."
37. §
A Függelék 29. cikke 1. pontjának h) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
"h) a kerékpár első tengelyén a kerékpártulajdonos családi és utónevét, valamint lakcímét feltüntető, fémből készült, legalább 12 x 6 cm nagyságú névtáblával."
38. §
Ez a rendelet 1965. évi február hó 1. napján lép hatályba, kivéve a 21. §-t, amely 1965. július hó 1. napjával lép hatályba. A KRESZ 60. §-a (5) bekezdésének f) pontja, továbbá a Függelék 21. cikke 2. pontjának b) alpontja e rendelet hatálybalépésével, a 24. § (6) bekezdésének h) pontja 1965. június 30. napjával hatályát veszti.
Benkel András s. k.,
belügyminiszter
Dr. Csanádi György s. k.,
közlekedés- és postaügyi miniszter