4/1965. (VI. 15.) MM rendelet

a művelődési otthonok és a közművelődési könyvtárak közös fenntartásának egyes kérdéseiről

A művelődéspolitikai célkitűzések eredményesebb megvalósítása és a különböző szerveknél népművelési feladatokra rendelkezésre álló eszközök gazdaságos felhasználása érdekében - a pénzügyminiszterrel, a földművelésügyi miniszterrel, a Szakszervezetek Országos Tanácsával, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetséggel és a Kisipari Szövetkezetek Országos Szövetségével egyetértésben - a művelődési otthonok és a közművelődési könyvtárak (a továbbiakban: népművelési intézmény) közös fenntartásával kapcsolatos egyes kérdéseket - a művelődési otthonokról szóló 2/1960. (I. 6.) Korm. számú rendelet, valamint a könyvtárügyről szóló 1956. évi 5. számú törvényerejű rendelet végrehajtására kiadott 1018/1956. (III. 9.) számú minisztertanácsi határozat rendelkezéseire figyelemmel - az alábbiak szerint szabályozom.

I. Általános rendelkezések

1. §

(1) Községi, városi, járási, megyei, fővárosi, megyei jogú városi (kerületi) tanácsok, vállalatok, intézetek, intézmények, társadalmi szervek vagy mezőgazdasági termelőszövetkezetek, valamint a kisipari szövetkezetek megyei vagy iparági szövetségei (a továbbiakban: szervek) népművelési intézményt közösen is tarthatnak fenn. A közösen fenntartott népművelési intézményt - a fenntartó szervek anyagi hozzájárulásának mértékétől függetlenül - a dolgozók egyenlő joggal használhatják.

(2) A közösen fenntartott népművelési intézmény - ha elhelyezése és befogadóképessége erre alkalmassá teszi - területi jelleggel működik és egyaránt gondoskodik a lakosság művelődésének elősegítéséről, valamint a körzetébe tartozó munkahelyek kulturális nevelőmunkájának támogatásáról. A közösen fenntartott népművelési intézmény is az illetékes tanács végrehajtó bizottságának szakmai irányítása és ellenőrzése alatt áll.

2. §

(1) Népművelési intézmény közös fenntartásba vételére a fenntartásban részt vevő szerveknek előzetes írásbeli megállapodást kell kötniök. A megállapodás több évre terjedő határozott időtartamra, vagy határozatlan időre szólhat és azt a szervek vezetői írják alá.

(2) A megállapodás során meg kell határozni azt a szervet, amely a közös fenntartásban részt vevő szervek (a továbbiakban: támogató szervek) közül a népművelési intézmény működtetésével járó teendőket - a megállapodásban foglaltak megtartásával - ellátja, illetőleg harmadik személyekkel szemben a fenntartó jogait gyakorolja és kötelezettségeit teljesíti (a továbbiakban: működtető szerv).

(3) A megállapodásban - az e rendeletben foglaltak figyelembevételével - fel kell tüntetni a következőket:

a) a népművelési intézmény neve, feladatköre és működési területe;

b) a támogató szervek neve, székhelye és felügyeleti szerve;

c) a kijelölt működtető szerv;

d) a munkaterv, költségvetés jóváhagyására, módosítására, a működésre, szakmai és gazdasági ellenőrzésre, beszámoltatásra vonatkozó előírások;

e) a működési és fenntartási költségekhez való hozzájárulás összegét, illetve annak arányait;

f) az alkalmazási, fegyelmi jogkör gyakorlására vonatkozó előírások;

g) az ingó és ingatlan vagyontárgyak állományára, azok állapotára vonatkozó adatok és a kezelésükkel kapcsolatos esetleges külön megállapodások;

h) a működtető, valamint a támogató szervek kötelességei az ingatlanok és egyéb állóeszközök állagmegóvása, felújítása, bővítése és fejlesztése kérdéseiben;

i) a népművelési intézmény létszáma, béralapja és a dolgozói munkaköri kötelezettségeinek megállapítása;

j) a közös fenntartással járó szakmai és gazdasági segítségnyújtás módja;

k) a közösein fenntartott intézmény ügyrendjével kapcsolatos esetleges külön megállapodások;

l) a működtető és a támogató szervek által rögzíteni kívánt egyéb kérdések.

3. §

(1) A közösen fenntartott népművelési intézmény működési, fenntartási költségeiről a támogató szerveknek közösen kell gondoskodniok.

(2) A támogató szervek a kezelésükben, illetve a tulajdonukban levő állóeszközöket - ha a hatályban levő jogszabályok a könyvjóváírás vagy az ajándékozás útján történő átadást nem teszik lehetővé - használatra adják át a népművelési intézményeknek.

4. §

(1) Népművelési intézmény közös fenntartását a támogató szervek felügyeleti szervei (társadalmi szervek esetén a megyei, fővárosi, illetőleg más területi szervek) és az intézmény székhelye szerint illetékes megyei, megyei jogú városi (fővárosi) tanács végrehajtó bizottságának művelődésügyi (népművelési) osztálya együttesen engedélyezik. Ha a támogató szervek között tanács is szerepel, az engedélyezésnél - a pénzügyi kérdésekben - a megyei, megyei jogú városi (fővárosi) tanács végrehajtó bizottsága pénzügyi osztályának a véleményét is figyelembe kell venni,

(2) A közös fenntartáshoz szükséges engedélyek megszerzéséről az írásbeli megállapodás felterjesztése mellett a kijelölt működtető szerv, illetőleg annak felügyeleti szerve gondoskodik.

(3) Népművelési intézmény közös fenntartásában csak anyagilag kellően megalapozott mezőgazdasági termelőszövetkezet közgyűlési határozat alapján és a megyei tanács vb. mezőgazdasági osztályának előzetes hozzájárulásával támogató (nem működtető) szervként vehet részt.

(4) A közös fenntartásba vett művelődési otthon működési engedélyét a közös fenntartás engedélyezése után megfelelően módosítani kell.

5. §

(1) A határozatlan időre szóló megállapodás alapján engedélyezett közös fenntartás megszüntetésére csak költségvetési év végével és legalább hat hónappal előzetesen közölt felmondás alapján kerülhet sor. A felmondáshoz a felügyeleti szerv hozzájárulása szükséges és azt valamennyi támogató szervvel közölni kell. A népművelési intézmény további működésének biztosítása érdekében szükséges intézkedések megtétele a működtető szerv feladata.

(2) Ha valamely szerv a közös fenntartásból kiválik - de az intézmény továbbra is közös fenntartásban maiad - az eredeti megállapodást módosítani kell, illetve új megállapodást kell kötni és a kivált szerv részére az általa használatra átadott vagyontárgyakat vissza kell adni.

(3) A közös fenntartás megszüntetése esetén a használatra átadott ingó és ingatlan vagyont, a közös fenntartás előtti kezelőjüknek (tulajdonosuknak) kell átadni.

6. §

A közösen fenntartott művelődési otthon társadalmi vezetőségében, illetőleg közművelődési könyvtár társadalmi tanácsában valamennyi támogató szerv egy-egy képviselője vesz részt,

II. A közös fenntartás lebonyolítása

7. §

(1) A közösen fenntartott népművelési intézmény éves munkatervét és költségvetését az intézmény vezetője készíti el és azt a társadalmi vezetőség, illetőleg a társadalmi tanács javaslata alapján a működtető szerv hagyja jóvá, illetve állapítja meg.

(2) Az éves munkatervet - a központi irányelvek alapján - a támogató szervek által megjelölt szempontok figyelembevételével kell elkészíteni.

8. §

(1) A közösen fenntartott népművelési intézmény főfoglalkozású dolgozóinak létszámát és béralapját - a hatályos rendelkezések alapján - a megállapodás megkötésekor a támogató szervek közösen határozzák meg.

(2) A közösen fenntartott népművelési intézmény létszámát és béralapját a működtető szerv költségvetésében kell előirányozni.

(3) A közös fenntartás megszűnése, vagy a közös fenntartásból valamely szerv kiválása esetén a különvált népművelési intézmények létszámát és béralapját az illetékes felügyeleti szerveknek ismét biztosítaniok kell.

9. §

(1) A közösen fenntartott népművelési intézmény vezetőjét - a támogató szervek előzetes hozzájárulásával - a működtető szerv nevezi ki (alkalmazza). Az intézmény dolgozói felett a kinevezési (alkalmazási), illetőleg megbízási jogkört - a társadalmi vezetőség (társadalmi tanács) és a működtető szerv előzetes hozzájárulása alapján - a népművelési intézmény vezetője gyakorolja és az egyéb munkáltatói jogok is őt illetik meg. Ha a működtető szerv szakszervezet, a munkáltatói jogokat a Szakszervezetek Országos Tanácsa Elnökségének hatásköri jegyzéke szerint kell gyakorolni.

(2) A művelődési otthonban foglalkoztatott dolgozók munkabérét, illetve díjazását - függetlenül attól, hogy a népművelési intézményt mely szerv működteti - a 133/1961. (MK 12.) MM számú és a 148/1963. (MK 12.) MM számú utasításokkal módosított 105/1961. (MK 1.) MM számú utasítás, a könyvtár dolgozóinak munkabérét pedig a 134/1962. (MK 12.) MM számú utasítás alapján kell megállapítani.

10. §

A közösen fenntartott népművelési intézmény költségeihez való hozzájárulás következő évre tervezett mértékéről minden évben legkésőbb augusztus hó 31. napjáig írásban kell a működtető szervet tájékoztatni. A támogató szervnek ezzel egyidejűleg közölnie kell azokat a feladatokat is, amelyeknek a népművelési intézmény munkatervébe és költségvetésébe való felvételét szükségesnek tartja. A megállapodásban [2. § (3) bek.] vállalt hozzájárulás mértéke csak az összes támogató szerv egyetértésével csökkenthető

11. §

(1) A közösen fenntartott népművelési intézmény költségeihez való hozzájárulást (a továbbiakban: támogatás) - az előre megállapított ütemezés szerint - a működtető szerv egyidejű értesítése mellett, a népművelési intézmény számlájára kell átutalni.

(2) A támogatást a népművelési intézmény a jóváhagyott munkatervébe és költségvetésébe felvett feladatok megvalósítására használhatja fel. Ettől eltérő felhasználáshoz a társadalmi vezetőség, illetőleg a társadalmi tanács javaslata alapján a működtető szervtől a költségvetés módosítását kell kérni.

12. §

(1) A közösen fenntartott népművelési intézmény beszámoltatását, a munka és a gazdálkodás helyszíni ellenőrzését a működtető szerv végzi. E tevékenységbe a támogató szervek megbízottjait is be kell vonni.

(2) A népművelési intézmény munkájáról és gazdálkodásáról szóló éves beszámolójelentést a működtető szerv köteles az összes támogató szerv részére megküldeni.

13. §

(1) A népművelési intézmény közös fenntartásba vétele alkalmával, vagy a későbbiek során a támogató szervektől használatra átvett állóeszközök a támogató szerv leltárában szerepelnek, míg az intézmény költségvetése terhére vásárolt állóeszközök a saját leltári állományába kerülnek.

(2) A népművelési intézmény a használatra átvett állóeszközökről nyilvántartást köteles vezetni, amelyből megállapítható, hogy az egyes eszközöket melyik támogató szerv adta át.

14. §

(1) A közösen fenntartott népművelési intézmény költségvetésének elkészítésére, gazdálkodására, pénz- és vagyonkezelésére, valamint a közösen ellátott feladatok elszámolási, nyilvántartási és egyéb gazdasági kérdéseire a működtető szervnek - a hatályos rendelkezések alapján kiadott - előírásait kell alkalmazni.

(2) A közösen fenntartott népművelési intézményt a működtető szerv jelentésében (mérőszámnyilvántartásában) kell feltüntetni.

III. Vegyes rendelkezések

15. §

A népművelési munka megfelelő összehangolásának elősegítése érdekében a népművelési intézmény vezetője a működési területén levő munkahelyekkel tartson közvetlen kapcsolatot, kísérje figyelemmel kulturális nevelőmunkájuk célkitűzéseit. A munkahelyek vezetői tegyék lehetővé a népművelési intézmény vezetőjének részvételét mindazokon a tanácskozásokon, ahol a dolgozók kulturális ellátására, vagy a kulturális alap felhasználására vonatkozó terveket vitatják meg.

16. §

(1) A népművelési intézmények közös fenntartásba vételénél arra kell törekedni, hogy a közös fenntartásban mindazok a szervek részt vegyenek, amelyek a népművelési intézmény megfelelő működésében érdekeltek. A községi, városi (kerületi) tanácsok, a különböző állami szervek, intézmények, vállalatok, szövetkezetek és társadalmi szervek a kulturális ellátás fokozása céljából a területi feladatokat ellátó népművelési intézménynek azonban akkor is adhatnak támogatást, ha az nem közösen fenntartott, vagy ha a közös fenntartásban nem vesznek részt.

(2) Az a vállalat, vagy szövetkezet, amely területi feladatot ellátó népművelési intézményt nem tart fenn, az igazgatói alapjából, illetőleg a szociális és kulturális alapjából - a lehetőséghez mérten - biztosítson anyagi támogatást olyan más szerv által fenntartott népművelési intézménynek, amelynek működése a vállalat, szövetkezet dolgozóinak jelentős részére kiterjed.

17. §

(1) A 16. § alapján nyújtott anyagi támogatást a népművelési intézmény számlájára kell átutalni. Ha a támogatás az intézmény költségvetésében nem szerepel, az csak a költségvetési előirányzat módosítása útján használható fel.

(2) A működtető szerv az átutalt összegnek a támogatást adó szerv által megjelölt feladatra való felhasználását csak akkor tagadhatja meg, ha a feladat kultúrpolitikai célkitűzésekkel nincs összhangban, vagy ha az összeget olyan célra utalják át, amelyre a hatályos jogszabályok alapján a működtető szerv nem engedélyezhet előirányzatmódosítást. Ilyen esetben a támogató szervet a tervezett feladat megváltoztatására kell kérni.

18. §

Ha különböző szervek által fenntartott népművelési intézmények közös fenntartásba vétele után a korábban művelődési otthon céljait szolgáló helyiségek egy része feleslegessé válik, azok más célra történő igénybevételéhez a 2/1960. (I. 6.) Korm. számú rendeletnek az 50/1961. (XII. 30.) Korm. számú rendelettel módosított 5. §-a alapján adott engedély szükséges.

19. §

Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit a jelenleg már közösen fenntartott népművelési intézményekre az 1966. január 1.napjától kezdődően kell alkalmazni. A megyei, fővárosi művelődési házak közös fenntartásával kapcsolatos egyes kérdéseket külön utasítás szabályozza.

Ilku Pál s. k.,

művelődésügyi miniszter