50/1955. (VIII. 19.) MT rendelet
a szállítási szerződésekről
I. A SZÁLLÍTÁSI SZERZŐDÉS FOGALMA ÉS FAJAI
1. § (1) A szocialista szervezetek - a mezőgazdasági termelőszövetkezetek és termelőszövetkezeti csoportok kivételével - ;a népgazdasági terv megvalósítását szolgáló termékforgalom lebonyolítására egymással szállítási szerződéseket kötelesek kötni.
(2) Szállítási szerződéssel a szállító valamely általa előállított vagy beszerzett termék meghatározott időszakban vagy későbbi időpontban történő átadására, a megrendelő pedig annak átvételére és árának megfizetésére vállal kötelezettséget.
(3) A szocialista szervezetek tervfeladatukba foglalt, az előző bekezdések alá eső valamennyi kölcsönös kötelezettségük részletes tartalmát szállítási szerződésekben kötelesek meghatározni.
2. § (1) A szállítási szerződés főformája az éves szerződés. Ha a szállítási alapfeltételek rendelik vagy a szolgáltatás természetéből, illetőleg gazdasági rendeltetéséből következik, a felek éves szerződés helyett negyedéves szerződéseket köthetnek.
(2) A felek az év első negyedére az éves szerződés megkötése előtt negyedéves szerződést kötelesek kötni, ha az illetékes tervhatóság az első negyedév tervét külön jóváhagyja.
(3) Ha a szerződés tárgya egyedi termék vagy egy alkalomra szóló beszerzés, eseti szerződést kell kötni.
II. A SZÁLLÍTÁSI SZERZŐDÉSEK TARTALMA
A szerződés kellékei
3. § A szállítási szerződésben meg kell határozni:
a) a szerződő feleket;
b) a szolgáltatás tárgyát (faj, mennyiség, minőség és választék szerint);
c) az átadás idejét, ha pedig a teljesítéshez adatszolgáltatásra vagy közbenső intézkedésre van szükség, ennek idejét is;
d) a teljesítés módozatait, különösen az átadás és átvétel helyét, a minőségi megvizsgálás módozatait stb.;
e) az ellenszolgáltatást pénzben meghatározva, továbbá a fizetés módozatait;
f) a kötbérfizetési kötelezettséget és a kötbér mértékét;
g) beruházás megvalósítását célzó szerződésekben a beruházási egységszámot. Ha a szerződéskötéskor a beruházási egységszám még nincs megállapítva, azt a teljesítés évének első hónapjában a szállítóval közölni kell.
Semmisség
4. § Semmis a szerződés vagy annak az a része, amely mindkét fél tervében meghatározott feladattal ellentétben áll vagy jogszabályba ütközik.
III. A SZERZŐDÉS MEGKÖTÉSE
A szerződéskötési kötelezettség
5. § (1) A szerződést a jóváhagyott terv és az irányító szervek megállapodása alapján adott utasításoknak megfelelően kell megkötni.
(2) Az éves szerződést a népgazdasági terv vállalatokra történő lebontására a Minisztertanács által megállapított határidő elteltétől számított legkésőbb harminc napon belül kell megkötni.
(3) A negyedéves szerződési - ideértve az első negyedévre vonatkozó szerződést is - legkésőbb a tárgynegyedév első napjáig kell megkötni.
(4) A terv jóváhagyása előtt a felek csak akkor kötelesek szállítási szerződést kötni, ha az irányító szervek megállapodása alapján erre utasítást kaptak Ha a jóváhagyott terv a szerződésben meghatározott mennyiségtől eltér, a szerződést a jóváhagyott terv, illetőleg az irányító szervek újabb utasítása szerint módosítani kell, kivéve ha az eltérés jelentéktelen, illetőleg a felek azt a következő negyedéves szerződésben kívánják figyelembe venni.
A szerződés alakja
6. § (1) A szerződést írásba kell foglalni. Az írásbafoglalás elmulasztása a szerződést nem teszi érvénytelenné, a mulasztásért felelős személyt azonban felelősségre kell vonni.
(2) A szerződési nyilatkozat aláírására a szállító, illetőleg a megrendelő szervezet vezetője vagy az jogosult, akinek a fennálló rendelkezések szerint erre meghatalmazása van.
A szerződés létrejötte
7. § (1) A megrendelő a szállítót szerződéstervezet készítésére vagy ajánlattételre felszólíthatja.
(2) A szállító a felszólításnak a szállítási alapfeltételekben megállapított idő alatt köteles eleget tenni, illetőleg köteles közölni a szerződéskötés megtagadásának indokait.
8. § (1) Szállítási szerződés jön létre:
a) ha a fél a neki megküldött szerződéstervezet egyik példányát aláírva visszaküldi;
b) ha a szállító a hozzá intézett megrendelést egyező tartalommal igazolja;
c) ha a megrendelő - olyan termékre, amelyre eseti szerződést lehet kötni - a neki megküldött ajánlatot elfogadja vagy az ajánlatnak megfelelő megrendelést tesz.
(2) Az ajánlat a szállító vállalatot a szállítási alapfeltételben meghatározott ideig kötelezi. A szállító vállalat azonban a felhívás nélkül tett ajánlatában kötelezettségét korlátozhatja vagy kizárhatja.
(3) Ha a szerződéstervezetre vagy megrendelésre a másik fél a szállítási alapfeltételekben meghatározott idő alatt nem válaszol, a szerződés a tervezet, illetőleg a megrendelés tartalma szerint létrejön.
9. § (1) Ha valamelyik fél a szerződéstervezettel, illetőleg a megrendeléssel nem ért egyet, a másik félnek a válaszadásra nyitva álló határidő alatt véleményeltérési nyilatkozatot köteles küldeni.
(2) A szállító köteles a véleményeltérési nyilatkozatban foglalt vitás kérdések rendezését megkísérelni. Ha ez nem vezet eredményre, a szállító köteles a véleményeltérési nyilatkozat elküldésétől, illetőleg hozzáérkezésétől számított tizenöt nap alatt a vitát - a megrendelő egyidejű értesítésével - az annak eldöntésére hivatott hatóság elé terjeszteni. Ha a szállító a megjelölt határidő alatt a vita eldöntését nem kéri, a szerződés a megrendelő által kívánt tartalommal létrejön.
(3) Az előző bekezdésben foglalt szabályokat kell alkalmazni akkor is, ha a szállító a megrendelést eltérő tartalommal igazolja vagy az elfogadás (megrendelés) az ajánlattól eltér
Szerződési vita
10. § (1) A szerződés megkötésével kapcsolatos vitában - ha a jelen rendelet másképpen nem rendelkezik - a döntőbizottság határoz.
(2) A szerződési vita előterjesztése nem mentesít a termelés előkészítése, megkezdése vagy folytatása alól, kivéve ha ez a minőség vagy a választék, illetőleg a teljesítés ideje tárgyában felmerült véleményeltérés miatt a népgazdaság érdekeivel ellentétes
11. § (1) Ha a szerződés megkötését az akadályozza, hogy a felek tervszámai eltérnek, a szállító szerint illetékes minisztériumtól a tervszám módosítását kell kérni. Osztható szolgáltatás esetében azonban a szerződést a nem vitás részre meg kell kötni.
(2) Ha a minisztérium a terv módosítását nem hajtja végre, köteles a kérelem vételétől számított tizenöt nap alatt az eltérő tervszámok egyeztetése végett a megrendelő szerint illetékes minisztériumhoz fordulni. Ha az egyeztetés eredményeként a tervszámokat tizenöt napon belül nem hozzák összhangba, a szállítási szerződést az alacsonyabb tervszámnak megfelelően kell megkötni.
12. § (1) Ha a felek a teljesítés idejében - ideértve a szállítások ütemezését is - megállapodni nem tudnak, a határidő megállapítását a szállító szerint illetékes minisztériumtól kell kérni. Ha azonban a felek között a határidőre nézve azért merült fel véleményeltérés, mert a megrendelő később kívánja a szolgáltatást átvenni, a határidő megállapítását a megrendelő szerint illetékes minisztériumtól kell kérni.
(2) A megállapított szállítási határidőt a kérelem vételétől számított tizenöt nap alatt kell a felekkel közölni.
IV. A SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSA ÉS FELBONTÁSA
13. § (1) A döntőbizottság a terv teljesítése, a társadalmi tulajdon védelme és az önálló gazdaságos elszámolás biztosítása érdekében bármely szállítási szerződést módosíthat vagy felbonthat, faltéve, hogy ezzel honvédelmi érdeket nem sért.
(2) A felek a szerződést a teljesítési határidő lejárta előtt írásbeli megállapodással módosíthatják vagy felbonthatják, ha ez a jóváhagyott tervüket nem érinti. A szerződésnek azt a részét azonban, amely hatósági rendelkezésen vagy döntőbizottság; határozaton alapul, engedély nélkül csak akkor módosíthatják, ha a módosítás a minőség emelésére, a választék bővítésére, a határidő megrövidítésére vagy - ha a vállalatnak a megrendelt termékre anyagbeszerzési tervszáma nincs - a mennyiség növelésére irányul.
(3) Ha a hatóság a tervet módosítja, az eredeti terv alapján megkötött szerződést nyolc nap alatt megfelelően módosítani kell. Ha pedig a hatóság a szerződés alapjául szolgáló tervfeladatot teljesen törli, a szerződéstől el kel! állni.
(4) Amennyiben a módosított vagy a felbontott szerződéshez fűződő további szerződések teljesítése a módosítás, illetőleg az elállás folytán lehetetlenné válik, e szerződéseket is módosítani kell, illetőleg azokat elállással fel kell bontani.
14. § (1) Az irányító szerv a szerződés teljesítésére más vállalatot is kijelölhet, de ezáltal a szerződés a másik félre nem válhat terhesebbé.
(2) Az ilyen szerződésből keletkező jogokat a kijelölt vállalattal szemben kell érvényesíteni. Ez a rendelkezés a korábbi kötelezettnek a kijelölt vállalat irányában fennálló felelősségét nem érinti.
V. A TELJESÍTÉS
15. § (1) A szállítási szerződést a tartalmának megfelelő mennyiség, minőség és választék szerint a szerződésben megszabott időben és helyen kell teljesíteni.
(2) A felek a szerződés teljesítésében együttműködésre kötelesek. A kötelezettnek mindent meg kell tennie a szerződés teljesítése érdekében, a jogosultnak pedig elő kell segítenie a teljesítést.
(3) A teljesítés során a társadalmi tulajdon megóvása és gyarapítása érdekében a legnagyobb gondossággal kell eljárni.
16. § (1) A szállító az átadással, a megrendelő pedig az átvétellel és a fizetéssel teljesít.
(2) Az átadással a kárveszély és a hasznok a megrendelőre szállnak át.
(3) Ha a szolgáltatás osztható, a részteljesítést is el kell fogadni.
Számlázás és fizetés
17. § (1) A szolgáltatást a teljesítés időpontjában érvényes rendelkezések szerint megállapított áron számítva kell megfizetni. Állami szervezet a szerződés alapján előleget nem adhat.
(2) A számlázásról és a fizetésről külön jogszabály rendelkezik.
VI. SZERZŐDÉSSZEGÉS ÉS FELELŐSSÉG
1. Késedelem
A szállító késedelme
18. § (1) Ha a szállító a kötelezettségét is szerződésben megállapított időben nem teljesíti, késedelembe esik.
(2) A szállító nem esik késedelembe, amíg a megrendelő késedelemben van.
19. § (1) A szolgáltatást a késedelmes szállító is köteles teljesíteni; ha késedelmét ki nem menti, kötbérrel és kártérítéssel tartozik.
(2) Ha a szállító késedelmét kimenteni nem tudja, a késedelem ideje alatt felmerült okból eredő kötbér kiszabását mellőzni nem lehet és a szállító felelős minden további kárért, kivéve ha bizonyítja, hogy a kár késedelem hiányában is bekövetkezett volna.
(3) A megrendelő, függetlenül attól, hogy a szállító késedelmét kimentette-e, elállhat a szerződéstől, ha bizonyítja, hogy a késedelmes teljesítés elfogadása már nem áll érdekében.
(4) Nincs szükség a teljesítéshez fűződő érdek megszűntének bizonyítására, ha a szerződést a felek megállapodásánál vagy a szolgáltatás felismerhető rendeltetésénél fogva határozottan megjelölt határnapon vagy határidőben kellett volna teljesíteni, vagy ha a megrendelő az utólagos teljesítésre megfelelő határidőt szabott és az is eredménytelenül telt el.
A megrendelő késedelme
20. § (1) Ha a megrendelő átvételi késedelembe esik és magát kimenteni nem tudja, kötbérrel és kártérítéssel tartozik. A kimentésre tekintet nélkül viseli továbbá a szolgáltatás tárgyában beállott kárt, kivéve ha azért a szállító felelős.
(2) Az átvételi késedelem ideje alatt a szállító a birtokában lévő terméket megőrizni köteles, de követelheti az ezzel kapcsolatos költségei megtérítését,
(3) A szállító a szerződéstől elállhat, ha a megrendelő romlandó termék átvételével esik késedelembe és ez a termék rendeltetésszerű felhasználhatóságát veszélyezteti. Az elálláshoz ebben az esetben az szükséges, hogy a szállító a megrendelőt - amennyiben a termék természete ezt megengedi - megfelelő határidő megjelölésével felhívja az utólagos átvételre.
Késedelmes adatszolgáltatás és közbenső intézkedés
21. § Ha a kötelezett elmulasztja azokat a jogszabály vagy a szerződés által feladatává tett intézkedéseket, illetőleg nyilatkozatokat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a másik fél teljesíteni tudjon, a szállító szerződésszegésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
Fizetési késedelem
22. § (1) Az a szerződő fél, amelyik fizetési késedelembe esik, a fizetési késedelem idejére a tartozás Összege után számított napi félezrelék késedelmi kamatot köteles a másik félnek fizetni; a fizetési késedelem alól kimentésnek helye nincs.
(2) Pénztartozás után a jogosult késedelmének ideje alatt kamat nem jár.
2. Hibás teljesítés
23. § (1) Ha a szolgáltatás tárgyának az átadáskor nincsenek meg a törvényes vagy a szerződésben meghatározott tulajdonságai (kellékhibás szolgáltatás), megrendelő választhat:
a) a hibás termék kijavítása és b) az alacsonyabb értéknek megfelelő árleszállítás között; a szállító azonban kijavítás vagy árleszállítás helyett kicserélést ajánlhat fel, a megrendelő pedig a terméket a szállító költségére maga is kijavíthatja, illetőleg kijavíttathatja, ha a hiba kisebb jelentőségű, vagy ha a másik fél a javítást az általa kívánt határidőre nem vállalja vagy nem végzi el.
(2) Ha a szolgáltatás az átadáskor fajilag vagy választékban eltér a szerződésben kikötött szolgáltatástól vagy egyébként alkalmatlan a rendeltetésszerű használatra és megfelelően vagy gazdaságosan ki sem javítható, a megrendelő választhat:
a) a szolgáltatás kicserélése és
b) - ha a teljesítés többé nem áll érdekében - az elállás között.
(3) A megrendelőt e szavatossági jogain felül kötbér és kártérítés is megilleti, kivéve ha a szállító a hibát kimenti.
24. § (1) A megrendelő, ha a hiba felismerhető, szavatossági igényeit az átvételtől számított nyolc napon belül jogvesztés terhe mellett köteles a másik félhez intézett felhívással, majd ennek eredménytelensége esetében megfelelő időn belül, de legkésőbb az átvételtől számított hat hónap alatt döntőbizottsági úton érvényesíteni; hat hónap alatt kell az igényt érvényesítenie, ha a hiba. csak a használat közben vagy egyébként hosszabb idő után ütközik ki.
(2) A 23. § (2) bekezdésében szabályozott esetben az igényeket az átvételtől számított három évig lehet érvényesíteni, ha a szerződésszegés súlyossága hat hónapon belül nem volt felismerhető.
(3) A szavatosságból folyó igények gyakorlása során a szállító rendelkezésére bocsátott termék megőrzéséért a megrendelő felelős. Ha azonban a termék gyorsan romló, a megrendelő köteles gyors és gazdaságos felhasználásáról vagy értékesítéséről gondoskodni. Az így felhasznált vagy értékesített termék megfelelő árát kicserélés vagy elállás esetében a szállítónak meg kell téríteni.
3. A teljesítés lehetetlenné válása
25. § (1) Ha a teljesítés el nem hárítható ok miatt lehetetlenné vált, a szerződés megszűnik.
(2) Ha a teljesítés olyan okból vált lehetetlenné, amelyért a szállító felelős, a megrendelő a teljesítés elmaradása miatt kötbért és kártérítést követelhet.
(3) Ha a szerződés olyan okból vált teljesíthetetlenné, amelyért a megrendelő felelős, a szállító szabadul kötelezettsége alól, továbbá követelheti a kötbér megfizetését és kárának megtérítését.
(4) Ha a lehetetlenné vált szolgáltatás tárgyának maradványa a szállító birtokában maradt vagy á szolgáltatás tárgya helyett mástól kárpótlást kapott vagy igényelhet, a megrendelő a maradvány, illetőleg a kárpótlás átengedését követelheti, mégpedig - ha a teljesítés lehetetlenné válásáért egyik fél sem felelős - az ellenszolgáltatás arányos része ellenében.
4. Közös szabályok
A szerződésszegésből eredő igények érvényesítése
26. § (1) A szállítási szerződés megszegéséből eredő igény érvényesítése az állam iránti kötelesség. Az igény érvényesítésétől csak abban az esetben lehet eltekinteni, ha a rendelkezésre álló adatok alapján meggyőződést lehet szerezni arról, hogy a szerződésszegés olyan körülményre vezethető vissza, amelyért a másik fél nem felelhet, vagy ha a szerződésszegés a népgazdaság, továbbá a felek terv-teljesítése és együttműködése szempontjából jelentéktelen. Ha az igény érvényesítésétől különböző minisztériumok irányítása alatt álló vállalatok vitás ügyeinek meghatározott csoportjában kívánnak eltekinteni, erről a Központi Döntőbizottságot értesíteni kell.
(2) A szerződésszegésből folyó, jogszabályban megállapított igényeket akkor is érvényesíteni kell, ha ezeket a felek a szerződésben kizárták, korlátozták vagy kikötésüket mellőzték.
(3) A szerződésnek meg nem felelő teljesítés elfogadása nem jelent lemondást a szerződésszegésből folyó jogok gyakorlásáról.
Részteljesítés
27. § (1) Részteljesítésre vonatkozó szerződésszegés esetében a szerződésszegés következményei csak erre a részre következnek be.
(2) Ha a szerződésszegés oszthatatlan szolgáltatás egy részére vonatkozik, következményei az egész szerződésre beállnak.
Harmadik személy közreműködése a teljesítésben
28. § (1) Ha a fél a teljesítéshez jogszabály vagy szerződés alapján harmadik személy közreműködését veszi igénybe, a harmadik személy magatartásáért felelősséggel tartozik.
(2) E rendelkezés nem érinti a fél visszkereseti jogát a közreműködő személlyel szemben
Kötbér
29. § (1) Kötbért kell kikötni:
a) késedelem esetére, ideértve a pótalkatrészek és tartozékok késedelmes szolgáltatását (a nem komplett szolgáltatást) is;
b) hibás teljesítés esetére (kellékhiba, hibás csomagolás, eltérő választék, a kikötött minőségnél szükségtelenül drágább termék stb.):
c) nemteljesítés (meghiúsulás) esetére;
d) a szerződésszerű teljesítéshez szükséges, jogszabályban vagy a szerződésben megállapított adatszolgáltatás, illetőleg közbenső intézkedés késedelmes megtétele vagy elmulasztása esetére.
(2) Kötbér kikötésével lehet biztosítani a szerződésből folyó más kötelezettségek teljesítéséi is.
(3) A kötbért a szolgáltatás bruttó árának meghatározott százalékában vagy meghatározott összegben a szolgáltatás természetének és jelentőségének megfelelően kell kikötni. A kötbérek legalacsonyabb mértékét a szállítási alapfeltételek tartalmazzák.
30. § (1) A kötbér esedékessé válik:
a) késedelem esetében a teljesítésre, illetőleg az adatszolgáltatásra vagy közbenső intézkedésre megállapított határnap vagy határidő lejártával;
b) hibás teljesítés esetében az erről felvett jegyzőkönyv felvételével, vagy ha ennek felvételét elmulasztották, illetőleg késedelmesen teljesítették, az elmulasztott határidő lejártával;
c) nemteljesités esetében, amikor erről a jogosult tudomást szerez.
(2) A kötbérkövetelés az esedékességtől számított hat hónap elteltével elévül. Folyamatos késedelem esetében azonban az elismert kötbér elévülése csak az érvényesíthető legmagasabb mérték elérését követő tizenöt nap elteltével következik be.
(3) Kötbérköveteléssel szemben beszámításnak helye nincs. E rendelkezés az elismert vagy megítélt kötbér elszámolására nem vonatkozik. A szállítási szerződésből származó kötbérbevételeket, illetőleg kifizetéseket külön gyűjtőszámlán tételenként kell nyilvántartani.
31. § (1) Mentesül a kötbérfizetési kötelezettség alól, aki bizonyítja, hogy a szerződésszegésben szándékosság vagy gondatlanság nem terheli.
(2) A kötbér összegét a döntőbizottság különösen indokolt esetben mérsékelheti, ha pedig a szerződésszegés feltűnően súlyos vagy ismételten történik, a döntőbizottság az egyébként kiszabható kötbért a felével emelheti.
(3) Ha a jogosított fél a szerződés megkötése vagy teljesítése során maga is megsérti a szocialista együttműködés elvét vagy olyan magatartást tanúsít, amellyel a szerződésszegés összefügg, a döntőbizottság a kötbért egészen vagy részben az állam javára ítélheti meg. Ezt a szabályt kell alkalmazni abban az esetben is, ha a megrendelő szállítási szerződés kötése nélkül a szolgáltatást elfogadta és az utóbb minőségileg hibásnak bizonyult.
Kártérítés
32. § (1) A szerződő fél a szerződésszegésével okozott kárt köteles megtéríteni. Mentesül kártérítési kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a szerződésszegést erőhatalom, harmadik személy elháríthatatlan cselekménye vagy maga a károsult okozta.
(2) A döntőbizottság a kártérítés összegét mérsékelheti, ha a kötelezettet szándékosság vagy gondatlanság nem terheli és ránézve a teljes összeg megfizetése rendkívüli méltánytalansággal járna.
(3) A kötbért a kártérítés összegébe be kell számítani.
A kötbér, a kártérítés és a kamat érvényesítése
33. § (1) A kötbér-, a kár-, illetőleg a kamatigényről a fizetésre kötelezett felet az igény jogalapjának közlésével az esedékességtől számított tizenöt nap alatt írásban kell értesíteni.
(2) A kötelezett az értesítés kézhezvételétől számított tizenöt nap alatt köteles az igénybejelentésre írásban válaszolni és késedelem esetében egyidejűleg póthatáridőt felajánlani.
(3) A jogosult a kötelezett által elismert igényt az elismerés kézhezvételétől számított tizenöt nap alatt beszedési megbízás útján köteles érvényesíteni. Ha a felek valamelyike nincs bekapcsolva a beszedési megbízási rendszerbe, a kötelezett az elismert igény alapján tizenöt nap alatt köteles fizetni. Ha az elismerésig a teljesítés nem történt meg, a kötbért csak a teljesítéstől számított tizenöt nap alatt kell érvényesíteni, illetőleg megfizetni, kivéve, ha az különben elévülne.
(4) Ha a kötelezett az igényt nem ismeri el vagy a bejelentésre nem válaszol, a jogosult a válaszadásra megszabott határidő lejártától számított tizenöt nap alatt köteles a döntőbizottsághoz fordulni. Késedelem esetében, ha a kötelezett a kötbérigényt elismerte, azonban póthatáridőt nem ajánlott fel vagy a felajánlott póthatáridő nem megfelelő, a jogosult tizenöt nap alatt köteles a határidővitákra megállapított szabályok szerint eljárni.
(5) A folyamatosan, több részletben teljesítendő szerződésből származó késedelmi kötbérigényekel tervnegyedévenként csak együttesen, az utolsó szállítási határidő eltelte után kell a döntőbizottság előtt érvényesíteni. Ha azonban a késedelmi kötbér számításának alapja a Központi Döntőbizottság általános hatáskörére megállapított értékhatárt eléri, a kötbért a döntőbizottságnál még a tervnegyedév lejárta előtt az előbbi [(4) bek.] szabály szerint kell érvényesíteni.
(6) Ha a kötelezett a szerződésben megjelölt határidőben nem teljesít, a kötbért az eredeti határidőtől a póthatáridőig - illetőleg korábbi szállítás esetében ennek napjáig - terjedő időszakra köteles megfizetni. Ha a kötelezett a póthatáridőben sem teljesít, a kötbérfizetési kötelezettsége a póthatáridő elteltével újra kezdődik.
VII. VEGYES RENDELKEZÉSEK
34. § (1) A szállítási szerződésekkel kapcsolatos olyan kérdésekben, amelyekről ez a rendelet nem rendelkezik, a szállítási alapfeltételeket, ezeknek hiányában a polgári jog megfelelő szabályait kell alkalmazni.
(2) A szállítási alapfeltételeket az általános szerződési feltételek alapján az érdekelt miniszterek a Központi Döntőbizottság bevonásával állapítják meg. A szállítási alapfeltételek tervezetét bármelyik érdekelt miniszter kezdeményezésére a szállítók szerint illetékes miniszter - az export szállítási alapfeltételek tervezetét pedig a külkereskedelmi miniszter - készíti el.
(3) A szállítási alapfeltételekben a szállítási szerződések meghatározott körében a szerződés megkötésének rendjét és tartalmának fontosabb részeit kell meghatározni. Azokban a kérdésekben, amelyekben az érdekeltek megegyezni nem tudnak a Központi Döntőbizottság határoz.
(4) A szállítási alapfeltételeket a szállítók szerint illetékes miniszter, az exportszállítási alapfeltételeket a külkereskedelmi miniszter teszi közzé.
35. § (1) A jelen rendelet 1955. évi szeptember hó 1. napján lép hatályba. Rendelkezéseit a már megkötött, de még nem teljesített szerződésekre is alkalmazni kell. A rendelet alapján azonban kifizetett pénzt visszakövetelni vagy határozat megváltoztatását kérni nem lehet.
(2) A 206/1951. (XII. 8.) MT rendelet, továbbá az ezt kiegészítő és módosító rendeletek és más jogszabályok, így különösen a 101/1952. (XI. 10.) MT, a 10/1954. (II. 7.) MT rendelet 1-6. §-ai, a 34/1954. (VI. 23.) MT rendelet és a 108.900/1951. (Tg. É. VII. 18.) OT rendelet hatályát veszti. Az 1953. évi 12. törvényerejű rendeletnek a külkereskedelmi vállalatok szállítási szerződéseire történő alkalmazásáról szóló 2.145/47/1954. számú minisztertanácsi határozat, valamint a nagy- és kiskereskedelem közti áruszállítás rendjéről szóló 1.028/ 1955. (III. 3.) számú minisztertanácsi határozat hatályban marad.
(3) A szocialista szervezetek egymásközti vállalkozási, építési, tervezési, fuvarozási - ide nem értve a vasúti és a tehergépkocsin történő termékfuvarozást -, valamint szállítmányozási szerződéseire ezt a rendeletet annyiban kell alkalmazni, amennyiben az ezekre a szerződésekre vonatkozó jogszabályok másképpen nem rendelkeznek. Nem lehet alkalmazni a rendeletet a közüzemek kisfogyasztói szolgáltatására.
Hegedüs András s. k.,
a Minisztertanács elnöke