1/1966. (III. 5.) IM rendelet
a költségmentességnek, az illetékmentességnek, valamint az illetékfeljegyzési jognak a bírósági eljárásban való alkalmazásáról szóló 2/1958. (II. 16.) IM rendelet egyes rendelkezéseinek módosításáról
A polgári perrendtartás (Pp.) 84. §-ának (3) bekezdésében és 88. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a pénzügyminiszterrel egyetértésben a következőket rendelem:
1. § A 3/1961. (XI. 25.) IM rendelettel módosított 2/1958. (II. 16.) IM rendelet (a továbbiakban: R.) 27. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"27. § A végrehajtási eljárás során le nem rótt illetékek és az állam által előlegezett költségek összegét a végrehajtó az ügy iratborítékán levő költségjegyzéken jegyzi fel."
2. § A R. 28. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"28. § (1) A végrehajtási eljárás során le nem rótt illetékek és az állam által előlegezett költségek összegét a bírósági végrehajtó hajtja be.
(2) A végrehajtó az (1) bekezdés alapján behajtott összeget a BGH bevételi számlájára utalja át. Az átutalt összeget és az átutalás keltét az iratboríték költségjegyzékén feljegyzi.
(3) Ha a végrehajtással felmerült illetékek, a költségek vagy azok egy része nem hajtható be, erről a BGH-t nem kell értesíteni.
(4) A költségjegyzékbe felvett, de egyelőre be nem hajtható illeték- és költségkövetelés behajtása iránt a végrehajtó csak akkor intézkedik, ha a végrehajtást kérő a szünetelő végrehajtás folytatását kérte. Az ennek során behajtott összegekkel kapcsolatban a (2) bekezdés szerint kell eljárni."
3. § A R. 29. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"29. § (1) Közvetlen letiltás esetében a bíróság (közjegyző) a letiltó végzésben a munkáltatót arra hívja fel, hogy az adós munkabéréből elsősorban a le nem rótt illeték fejében járó összeget vonja le, és az így levont összeget utalja át (fizesse be) a BGH bevételi számlájára.
(2) A bíróság letiltó végzését meghozatala után nyomban, a közjegyző letiltó végzését pedig csak jogerőre emelkedése után kell a BGH-hoz megküldeni. A BGH további eljárásáról külön történik intézkedés.
(3) A bírósági végrehajtó az általa kibocsátott letiltást a BGH-nak nem küldi meg akkor sem, ha a letiltás szerint az adós járandóságát folyósító szerv a végrehajtási kérelem illetékét és a helyszíni eljárási költségátalányt a BGH számlájára köteles megfizetni."
4. § (1) A R-nek a 3/1961. (XI. 25.) I M rendelet 18. §-ával megállapított 33. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Ha a jogosult a polgári jogi igényt a büntető eljárásban érvényesíti, a feleket a költségmentesség, az illetékmentesség és az illetékfeljegyzési jog tekintetében - a (2) bekezdésben foglalt kedvezményen kívül - ugyanazok a kedvezmények illetik meg, mint hasonló igény polgári eljárásban való érvényesítése esetében."
(2) A R-nek a 3/1961. (XI. 25.) IM rendelet 18. §-ával megállapított 33. §-a (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) A bíróság a társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett bűncselekmény miatt indult büntető eljárást befejező határozatában - ha a polgári jogi igénynek helyt ad, és a terheltet az (1) bekezdés alapján kedvezmények nem illetik meg - a terheltet a terhére megítélt összeg alapján marasztalja a polgári jogi igény érvényesítéséért járó illeték megfizetésére. Fellebbezés esetében az illetéket az után a többlet után kell számítani, amellyel a másodfokú bíróság által megítélt összeg az elsőfokú bíróság által megítélt összeget meghaladja. A megítélt összegnek a másodfokú bíróság által való megváltoztatása esetén az elsőfokú bíróság által megállapított illetékösszeget is módosítani kell."
5. § (1) Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba; egyidejűleg a 3/1961. (XI. 25.) IM rendelet 16. és 17. §-a hatályát veszti.
(2) A rendelet rendelkezéseit a folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell.
Dr. Markója Imre s. k.,
igazságügyminiszterhelyettes