2/1958. (II. 16.) IM rendelet
a költségmentességnek, az illetékmentességnek, valamint az illetékfeljegyzési jognak a bírósági eljárásban való alkalmazásáról.*
A polgári perrendtartás (Pp.) 84. §-ának (3) bekezdésében és 88. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a pénzügyminiszterrel egyetértésben a következőket rendelem:
I.
KÖLTSÉGMENTESSÉG, ILLETÉKMENTESSÉG, ILLETÉKFELJEGYZÉSI JOG
Személyes költségmentesség
1. § (1) Teljes személyes költségmentesség [Pp. 84. §-ának (1) bekezdése] engedélyezése esetében a felet a Pp. 84. §-ában meghatározott kedvezmények teljes egészükben megilletik.
(2) Részleges személyes költségmentesség [Pp. 84. §-ának (1) bekezdése] engedélyezése esetében a bíróság határozatában kell megállapítani, hogy a fél az egyébként őt terhelő illetékeknek és költségeknek csupán 25, 50 vagy 75%-át köteles-e leróni (előlegezni), illetőleg megfizetni.
(3) A bíróság által megállapított perköltségbiztosítékot a fél részleges költségmentesség esetén teljes egészében köteles letétbe helyezni.
Tárgyi költségmentesség
2. § (1) A felek kereseti (jövedelmi) és vagyoni viszonyaira tekintet nélkül teljesen költségmentesek [tárgyi költségmentesség, Pp. 84. §-ának (3) bekezdése]:
a) az apasági és a származás megállapítása iránti egyéb perek;
b) a szülői felügyelet megszüntetése vagy a szülői felügyelet visszaállítása iráni perek;
c) a gondnokság alá helyezés és a gondnokság alá helyezés megszüntetése iránti perek;
d) a kiskorú gyermek elhelyezésével, tartásával és átadásával kapcsolatos perek, ideértve a tartásdíj összegének megváltoztatása vagy megszüntetése iránti pereket is;
e) a munkaviszonnyal kapcsolatos perek, a kártérítési és a megtérítési perek kivételével;
f) az 1954. évi 28. sz. tvr. hatálya alá tartozó nyugdíjigény érvényesítése (megállapítása) iránti perek;
g) a kisajátítási eljárásból eredő kártalanítási perek.
(2) A jelen rendelet nem érinti a külön jogszabályokban megállapított tárgyi költségmentességet
3. § (1) Tárgyi költségmentesség (2. §) esetében a feleket - az alábbi bekezdésben felsorolt kivételekkel - a Pp. 84. §-ában meghatározott kedvezmények teljes egészükben megilletik.
(2) A tárgyi költségmentesség a vércsoportvizsgálat, illetőleg a származás megállapításához szükséges más orvosszakértői (élettani) vizsgálat költségeinek előlegezése, illetőleg megfizetése alól nem mentesít. Az állam a fél helyett a vizsgálattal járó költségeket nem előlegezi. A bíróság annak a körülménynek az ügy eldöntésére való befolyását, hogy valamelyik fél a vizsgálat költségeit a bíróság által megszabott határidő alatt nem helyezte letétbe, a Pp. 206. §-a szerint ítéli meg.
Tárgyi illetékmentesség
4. § (1) A felek kereseti (jövedelmi) és vagyoni viszonyaira tekintet nélkül teljesen illetékmentesek [tárgyi illetékmentesség Pp. 84. §-ának (3) bekezdése]:
a) a 2. § (1) bekezdésének d) pontja alá nem eső egyéb tartás iránti, valamint a tartásdíj összegének megváltoztatása vagy megszüntetése iránti perek, kivéve az ellátási (életjáradéki) szerződésben vállalt tartási kötelezettség teljesítése iránti pereket;
b) a munkaviszonnyal kapcsolatos kártérítési és megtérítési perek;
c) a baleseti kártérítési perek;
d) a szerződéses termelésből származó perek.
(2) A jelen rendelet nem érinti a külön jogszabályokban megállapított tárgyi illetékmentességeket
5. § Tárgyi illetékmentesség esetében a fél mentesül az eljárási illeték lerovása (előlegezése), illetőleg viselése alól. A Pp. 84. §-ában meghatározott egyéb kedvezmények a tágyi illetékmentességben részesített felet nem illetik meg.
Illetékfeljegyzési jog
6. § (1) Ha a per nem tartozik a 2., illetőleg a 4. § hatálya alá, és a fél részére - kereseti (jövedelmi) és vagyoni viszonyaira tekintettel - személyes költségmentességet [Pp. 84. § (1) bekezdése] nem lehet engedélyezni, a bíróság a következő bekezdésekben foglalt kivételekkel illetékfeljegyzési jogot engedélyezhet, feltéve, hogy a fél összes körülményeinek mérlegelése alapján azt állapítja meg, hogy az illeték előzetes lerovása a fél részére kereseti (jövedelmi) és vagyoni viszonyaival arányban nem álló megterhelést jelentene.
(2) A Pp. 85. §-ának (1) bekezdése az illetékfeljegyzési jog engedélyezése esetében is irányadó. A Pp. 85. §-ának (2)-(4) bekezdései értelmében költségmentességben nem részesíthető fél részére illetékfeljegyzési jogot sem lehet engedélyezni
(3) A házassági bontóperben illetékfeljegyzési jogot nem lehet engedélyezni.
(4) A jelen rendelet nem érinti a külön jogszabály alapján járó illetékfeljegyzési jogot.
7. § Ha a felet illetékfeljegyzési jog illeti meg, csupán az illeték lerovása (előlegezése) alól mentesül.
Költségmentesség, illetékmentesség és illetékfeljegyzési jog a nemperes eljárásokban
8. § A Pp-nek, valamint a jelen rendeletnek a költségmentességre, az illetékmentességre és az illetékfeljegyzési jogra vonatkozó rendelkezéseit a végrehajtási eljárásra [Pp. 86. §-ának (2) bekezdése] vonatkozó eltérésekkel, valamint az alábbi kivételekkel a polgári nemperes eljárásokban is alkalmazni kell. Nem alkalmazhatók ezek a rendelkezések
a) a telekkönyvi eljárásban,
b) a hagyatéki eljárásban,
c) a közokiratok (végrendeletek) készítése, tanúsítványok kiállítása, valamint okiratoknak és értéktárgyaknak közjegyző által megőrzésre átvétele iránti eljárásban, kivéve az aláírások hitelesítése, valamint az illetékmentesen kiállítható kiadmányról készült másolatnak (kivonatnak) a hitelesítése iránti eljárást, végül
d) a cégeljárásban.
II.
A SZEMÉLYES KÖLTSÉGMENTESSÉG ÉS AZ ILLETÉKFELJEGYZÉSI JOG ENGEDÉLYEZÉSE, MEGVONÁSA (MÓDOSÍTÁSA), VALAMINT A TÁRGYI KÖLTSÉGMENTESSÉG ÉS AZ ILLETÉKMENTESSÉG FENN NEM ÁLLÁSA ESETÉBEN IRÁNYADÓ RENDELKEZÉSEK
A személyes költségmentesség engedélyezése
9. § (1) Annak a félnek, aki a 2. §-ban nem említett perben teljes vagy részleges költségmentesség engedélyezését kéri, kereseti (jövedelmi) és vagyoni viszonyait hatósági bizonyítvánnyal [7/1957. (VII. 31.) IM számú rendelet] kell igazolnia.
(2) A költségmentesség engedélyezését a fél akár a per megindítása előtt, akár azzal egyidejűleg vagy a per során bármikor kérheti. A kérelmet egy példányban kell előterjeszteni. A kérelem jegyzőkönyvbe is mondható (Pp. 94. §).
(3) A per megindítása előtt előterjesztett kérelemben meg kell jelölni azt az igényt is, amelyet a fél érvényesíteni kíván. Ha a kérelmet a fél nem a perbíróságnál terjeszti elő, meg kell jelölni azokat a körülményeket, amelyekből a perbíróság hatásköre, valamint illetékessége megállapítható és a kérelmet - elbírálás végett - ehhez a bírósághoz kell továbbítani.
(4) A bíróság a kérelem tárgyában a szükséghez képest az ellenfelet is meghallgathatja és hivatalból is tudakozódhatik.
10. § (1) Ha a fél keresete (jövedelme) nem haladja meg a havi hatszázötven forintot, vagyona pedig - a szokásos életszükségleti és berendezési tárgyakon felül - nincs, részére teljes költségmentességet kell engedélyezni. Ugyanez áll akkor is, ha a fél azt igazolja, hogy állami gondozásban vagy közsegélyben részesül.
(2) Egyébként a bíróság a költségmentesség engedélyezése iránt előterjesztett kérelem elbírálásánál a méltányosság követelményeinek megfelelően állapítja meg, hogy a Pp. 84. §-ának (1) bekezdése alapján teljes vagy részleges költségmentesség engedélyezésének van-e helye.
11. § (1) A költségmentességben részesített félnek azokon a beadványain, amelyeken egyébként illetéket kellene lerónia, a költségmentességre utalnia kell.
(2) A költségmentesség teljes vagy részleges megtagadása esetében a felet fel kell hívni, hogy a költségmentességre irányuló kérelmére tekintettel le nem rótt illetéket elutasítás terhe mellett (Pp. 130. §) nyolc nap alatt pótolja.
A személyes költségmentesség megvonása, illetőleg mértékének módosítása
12. § (1) A költségmentességet az eljárás bármely szakában és a per jogerős befejezése után is hivatalból meg kell vonni, illetőleg annak mértékét megfelelően módosítani kell, ha kitűnik, hogy a költségmentesség előfeltételei már annak engedélyezésekor sem voltak meg, vagy ha a költségmentesség előfeltételei annak engedélyezése után megszűntek, illetőleg megváltoztak.
(2) Ha a bíróság a költségmentességet az eljárás folyamán vonja meg, egyidejűleg kötelezi a felet arra is, hogy a le nem rótt illetéket nyolc nap alatt utólag - leletezés terhével - rója le, a helyette előlegezett költséget pedig az államnak térítse meg. A költségmentesség mértékének módosítása esetén a felet a megfelelő részfizetésre kell kötelezni. Ha a bíróság a teljes költségmentességet vonta meg, illetőleg annak mértékét módosította, a felet a Pp. 89. §-a esetében kötelezni kell a perköltségbiztosíték teljes összegének [1. § (3) bekezdése] a letételére is.
(3) A költségmentességnek a per jogerős befejezése után való megvonása esetén a (2) bekezdés rendelkezései megfelelően irányadók.
(4) A költségmentesség megvonásának kérdésében döntő határozathozatal előtt a felet meg kell hallgatni, az ellenfél meghallgatása azonban mellőzhető; a bíróság szükség esetében hivatalból is tudakozódhatik és bizonyítást is rendelhet el.
(5) A költségmentesség teljes megvonása esetén a fél a pártfogó ügyvéd díját is köteles megfizetni.
13. § Ha a költségmentességben részesült fél kereseti (jövedelmi) és vagyoni viszonyai a per jogerős befejezése után olyan jelentős mértékben megváltoztak, hogy azokat az illetékeket, költségeket és díjakat, amelyeknek előlegezése, illetőleg megfizetése alól a bíróság őt egészen vagy részben mentesítette, a méltányosság sérelme nélkül utólag megfizetheti, a bíróság őt hivatalból is kötelezheti, hogy azokat vagy azok egy részét megfizesse. A 12. § (4) és (5) bekezdése ebben az esetben is megfelelően irányadó.
14. § A per jogerős befejezésétől számított öt év elteltével a költségmentesség megvonásának nincs helye sem azon az alapon, hogy a költségmentesség feltételei már annak engedélyezésekor sem állottak fenn, sem pedig azon az alapon, hogy a fél vagyoni viszonyai a per jogerős befejezése után jelentős mértékben megváltoztak.
Az illetékfeljegyzési jog engedélyezése, illetőleg megvonása
15. § A személyes költségmentesség engedélyezésére, illetőleg megvonására vonatkozó szabályokat (9., 11-12. §-ok) a 6. § értelmében a bíróság által engedélyezhető illetékfeljegyzési jogra megfelelően alkalmazni kell. Részleges illetékfeljegyzési jog engedélyezésének, illetőleg az illetékfeljegyzési jog részleges megvonásának (illetékfeljegyzési jog mértéke módosításának) nincs helye.
A tárgyi költségmentesség, valamint az illetékmentesség fenn nem állásának megállapítása
16. § Ha a bíróság az eljárás folyamán állapítja meg, hogy a tárgyi költségmentesség (2. §) vagy a tárgyi illetékmentesség (4. §) nem áll fenn, a felet figyelmezteti, hogy kérheti a személyes költségmentesség vagy az illetékfeljegyzési jog engedélyezését. Ha a fél ilyen kérelmet nem terjeszt elő vagy a bíróság a kérelmet elutasítja, illetőleg csak részleges költségmentességet engedélyez, a felet leletezés terhével kötelezni kell arra, hogy a le nem rótt illetéket (annak őt terhelő részét) nyolc nap alatt utólag rója le, a helyette előlegezett költségeket (annak őt terhelő részét) pedig az államnak térítse meg.
III.
KÖLTSÉGEK ELŐLEGEZÉSE AZ ÁLLAM ÁLTAL, A LE NEM RÓTT ILLETÉKEK ÉS AZ ÁLLAM ÁLTAL ELŐLEGEZETT KÖLTSÉGEK VISELÉSE
A költségek előlegezése
17. § (1) Ha a költségmentesség [Pp. 84. § (1) és (3) bekezdése, jelen rendelet 2-3. §-a] folytán, illetőleg jogszabály külön rendelkezése [Pp. 76. § (4) bekezdése, 1955. évi 21. sz. tvr. 26. §-ának (2) bekezdése, 1957. évi 58. sz. tvr. 9. §-a] alapján a fél, az ügyész, valamely állami szerv, mezőgazdasági termelőszövetkezet vagy földművesszövetkezet, állami intézmény vagy vállalat helyett a költségeket (tanú- és szakértői díj, tolmácsdíj, az ügygondnok készkiadásai, a helyszíni tárgyalás, a szemle, a végrehajtási cselekmények költségei stb.) az állam előlegezi, az előlegezés felől az a bíróság intézkedik (költségek megállapítása, utalvány kiállítása), amelynek eljárásában azok felmerültek, illetőleg amelynél a végrehajtási cselekményt foganatosító végrehajtó működik. A Budapesti Fővárosi Bíróság területén a végrehajtási eljárás során felmerült költségeket - ide nem értve az útielőleget, valamint a végrehajtó helyszíni eljárása során kifizetésre kerülő egyéb költségekre felvett előleget - a Budapesti Bírósági Végrehajtói Iroda vezetője utalványozza.
(2) Az utalványon fel kell tüntetni a költséget megállapító határozat számát, a költségjegyzék tételszámát, a peres felek nevét és perbeli állását, az utalványos nevét, továbbá az előlegezett összeget és fizetésének jogcímét (pl. szakértői díj). Ugyanabban az ügyben több hasonló jellegű összeg utalványozása egy utalványon is történhetik.
(3) Az előlegezett összegeket a bírósági gazdasági hivatal (BGH), illetőleg a megyei bíróság székhelyén kívül lévő bíróságnál a pénztár az utalvány alapján - a vonatkozó jogszabályokban meghatározott módon - fizeti ki az utalványosnak.
(4) A végrehajtási eljárás során esetleg felmerülő költségek (kiküldetési költség, tanúdíj stb.) céljaira előlegezett összeget a BGH, illetőleg a pénztár a végrehajtó kezéhez fizeti ki. A végrehajtó a felvett összeggel a kifizetéseket igazoló okmányok alapján köteles a visszaérkezését követő 48 órán belül elszámolni.
A le nem rótt illetékek és az állam által előlegezett költségek viselése
18. § (1) A le nem rótt illeték és az állam által előlegezett költségek megfizetésére - a következő bekezdésekben foglalt kivételekkel - a feleket kell kötelezni perveszteségük arányában, illetőleg abban az arányban, amelyben a perköltségek megfizetésére is kötelesek lennének. [Pp. 78-83. §, 290. § (2) bekezdés.]
(2) A felet a le nem rótt illeték és az állam által előlegezett költségek megfizetésére pervesztesége esetében sem lehet kötelezni, ha teljes személyes költségmentességben részesült, illetőleg az ügy költségmentes (2. §). Ha az ügy csupán illetékmentes (4. §), ez a kedvezmény a felet csak a le nem rótt illeték tekintetében illeti meg.
(3) Ha a pervesztes fél részleges költségmentességben részesült, az ellenfél által le nem rótt illeték és az állam által az ellenfél helyett előlegezett költségek megtérítésére teljes pervesztesége esetén is csak költségmentessége arányában kötelezhető.
(4) Egyezség esetében az egyezség arányában, ha pedig ez az arány nem állapítható meg, valamint akkor is, ha a bíróság határozata szerint mindegyik fél maga viseli a költségeit, a felek a le nem rótt illetéket, valamint az állam által előlegezett költségeket egyenlő arányban kötelesek megfizetni. A (2) és (3) bekezdés ilyen esetben is megfelelően irányadó.
(5) Az előző bekezdések szerint meg nem térülő költségeket az állam viseli.
19. § (1) A bíróság a perköltség felől döntő, illetőleg az eljárást befejező határozatában kötelezi a felet a le nem rótt illetékeknek, valamint az állam által előlegezett költségeknek, vagy azok megfelelő részének megfizetésére, még abban az esetben is, ha a perköltség megfizetésében egyik felet sem marasztalja. A határozatban a megtérítendő összeget nem kell számszerűleg megjelölni, a bíróság azonban megállapítja, hogy a kötelezett fél a le nem rótt illetéket, valamint az állam által előlegezett költségeket milyen arányban köteles megtéríteni. Ha az illeték vagy a költség az eljárást befejező határozat meghozatalát, illetőleg jogerőre emelkedését követően merült fel, annak megfizetéséről a bíróságnak külön határozatban kell intézkednie.
(2) Ha az eljárás félbeszakadt, szünetel vagy a bíróság a tárgyalást felfüggesztette, a le nem rótt illetékek, valamint az állam által előlegezett költségek megfizetéséről nem kell intézkedni,
IV.
A KÖLTSÉGMENTESSÉG, AZ ILLETÉKMENTESSÉG ÉS AZ ILLETÉKFELJEGYZÉSI JOG NYILVÁNTARTÁSA, VALAMINT A LE NEM RÓTT ILLETÉKEK ÉS AZ ÁLLAM ÁLTAL ELŐLEGEZETT KÖLTSÉGEK BEHAJTÁSA
A költségjegyzék kezelése
20. § (1) A le nem rótt illetékekről, valamint a fél helyett előlegezett összegről a bíróság költségjegyzéket vezet. A költségjegyzéket a kezelőiroda állítja ki, majd a nyilvántartásba (21. §) bevezetés után ellátja a nyilvántartás sorszámával és az ügy irataihoz csatolja. A költségjegyzékbe az egyes tételeket nyomban be kell jegyezni.
(2) Nem kell költségjegyzéket vezetni, ha mindegyik fél teljes személyes költségmentességben részesült, illetőleg, ha az eljárás a 2. § alapján költségmentes (tárgyi költségmentesség).
(3) Ha az eljárás a 4. § alapján illetékmentes, a költségjegyzékbe csak az állam által előlegezett költségeket kell bejegyezni, a le nem rótt illetéket azonban nem. Más alapon járó illetékmentesség (személyes illetékmentesség stb.) esetében a költségjegyzékbe a le nem rótt illetéket is be kell jegyezni.
(4) A költségjegyzékbe a perbíróság vezeti be azt a költséget is, amely a megkeresett bíróság előtt merült fel, függetlenül attól, hogy az összeget a megkeresett bíróság előlegezte-e, vagy pedig a perbíróság. Evégből a megkeresett bíróság köteles az általa előlegezett összegeket a megkereső bírósággal közölni.
21. § (1) A kezelőiroda nyilvántartást vezet azokról az ügyekről, amelyekben költségjegyzéket állított ki.
(2) A nyilvántartásba az ügy számát és a költségjegyzék kiállításának napját a költségjegyzék kiállításakor nyomban be kell jegyezni. A költségjegyzék végösszegét, valamint azt, hogy az összeget ki és mennyiben köteles megfizetni, továbbá a költségjegyzékbe foglalt összeg behajtására tett intézkedést, az adós részére szóló tájékoztatás (23. §) elküldésének időpontját, végül az értesítés (26. §) továbbítása esetleges mellőzésének okát a költségjegyzék lezárása (22. §) után kell bejegyezni.
(3) A nyilvántartás alapján a kezelőiroda minden év április és október havában ellenőrizni köteles, hogy a félévnél régebben kiállított költségjegyzékbe foglalt összegek behajtása végett a szükséges intézkedések megtörténtek-e. Ha az ellenőrzés során késedelem állapítható meg, ennek megszüntetése végett nyomban intézkedni kell.
22. § (1) Az eljárás jogerős befejezése után az elsőfokon eljáró bíróság kezelőirodájának vezetője (a továbbiakban: irodavezető) ellenőrzi, hogy a költségjegyzékbe valamennyi tételt bejegyezték-e, majd a költségjegyzéket lezárja. A záradékban a bíróság első, valamint másodfokon, - illetőleg a költségek megállapítására vonatkozóan külön - hozott határozata (19. §) alapján fel kell tüntetni a költségek megfizetésére köteles személy (a továbbiakban: adós) nevét, lakóhelyét, valamint munkáltatójának nevét és címét, továbbá azt az összeget, amelynek megfizetésére az adós köteles.
(2) A költségjegyzék lezárása után az irodavezető intézkedik az adós felhívásáról, illetőleg az értesítés elküldéséről (23-24. §).
(3) Az eljárás félbeszakadása, szünetelése vagy a tárgyalás felfüggesztése esetében az irodavezető a költségjegyzéket az (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelően lezárja, a záradékban azonban csupán azt tünteti fel, hogy a félbeszakadás, a szünetelés, illetőleg a felfüggesztés folytán a behajtást mellőzni kell. Ilyen esetben a kezelőiroda a behajtás mellőzésének okát a nyilvántartásba (21. §) feljegyzi. Ha az eljárás újból megindul, az egyes tételeket a költségjegyzékbe folytatólag kell bejegyezni és az eljárás befejezése után az előző bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni.
Az adós felhívása
23. § (1) A kezelőiroda a nyilvántartásban fel tünteti a határozat jogerőre emelkedésének időpontját, a költségjegyzék végösszegét, valamint - a költségjegyzék záradéka alapján - azt, hogy az összeget ki és mennyiben köteles megfizetni. Ezt követően tájékoztatja az adóst arról, hogy a le nem rótt illetékekből, valamint az állam által előlegezett költségekből őt terhelő részt [22. § (1) bekezdés], melyik tanács végrehajtó bizottságának pénzügyi osztálya részére kell befizetnie, és részére megfelelően kitöltött (ügy száma, adós neve és lakcíme, fizetendő összeg) befizetési lapot küld.
(2) A kezelőiroda az adóst - ha az eljárásban nem vett részt - a tájékoztatásban figyelmezteti arra, hogy az eljáró bíróságnál legkésőbb harminc nap alatt kérhet utólag költségmentességet; a határidő eltelte után érkezett kérelmet azonban a bíróság nem veszi figyelembe, továbbá, hogy a kérelem előterjesztésével (Pp. 94. §) együtt kereseti (jövedelmi) és vagyoni viszonyait igazoló hatósági bizonyítványt kell becsatolnia [9. § (1) bekezdés]. Figyelmeztetni kell az adóst végül arra is, hogy a halasztás, vagy a részletfizetés engedélyezése iránti kérelmével a tanács végrehajtó bizottságának pénzügyi osztályához kell fordulnia.
(3) A kezelőiroda az adóstól - tartozásának kiegyenlítéseként - sem készpénzt, sem illetékbélyeget nem vehet át.
(4) Ha az adós ismeretlen helyen tartózkodik, a felhívást és a tájékoztatást mellőzni kell.
A költségmentesség utólagos engedélyezése
24. § (1) Az utólag [23. § (2) bekezdés] engedélyezett költségmentesség hatálya visszahat az eljárás megindítására. Ennek megfelelően az adós teljes költségmentesség engedélyezése esetében a határozat értelmében őt terhelő összeget egyáltalán nem, részleges költségmentesség engedélyezése esetében pedig csak megfelelő részben köteles megfizetni.
(2) Az utólagos költségmentességet engedélyező végzésben a bíróság köteles megjelölni, hogy az adós az őt terhelő összeget [22. § (1) bekezdés] milyen arányban köteles megfizetni. A végzésnek erre vonatkozó rendelkezését a költségjegyzékre fel kell jegyezni.
(3) Ha az adós a harminc napos határidő [23. § (2) bekezdés] eltelte előtt kér utólagos költségmentességet, a kezelőiroda az értesítést (26. §) a kérelem elbírálásáig nem küldi el; a kérelem elbírálása után pedig - a bíróság határozatától függően - a teljes költségmentességet feljegyzi a nyilvántartásba, részleges költségmentesség engedélyezése vagy a kérelem elutasítása esetében pedig a 26. §-nak megfelelően jár el.
A költségjegyzékbe foglalt összegek behajtása
25. § A költségjegyzékbe foglalt és a bíróság döntése szerint az adóst terhelő összegek behajtása, úgyszintén az összegek megfizetése tekintetében a halasztás vagy részletfizetés engedélyezése az adós lakóhelye szerint az illeték előírására illetékes járási (Budapesten az V. kerületi) tanács végrehajtó bizottsága pénzügyi osztályának (a továbbiakban: pénzügyi osztály) a feladata.
26. § (1) Ha az adóst az utólagos költségmentesség nem illeti meg, vagy ha a bíróság utólag csak részleges költségmentességet engedélyezett, illetőleg, ha az adós ismeretlen helyen tartózkodik, a kezelőiroda értesítést állít ki arról az összegről, amelyet az adós megfizetni köteles és azt megküldi a pénzügyi osztálynak. Ha az adós ismeretlen helyen tartózkodik, a bíróság - ha erről tudomása van - köteles a pénzügyi osztályt arról is tájékoztatni, hol van az adósnak belföldön vagyona. Nem kell értesítést kiállítani, ha az az összeg, amelynek a megfizetésére az adós köteles, a tíz forintot nem éri el. Minden adósról külön értesítést kell kiállítani.
(2) Az értesítéseket a kezelőiroda összegyűjti és havonként egyszer - minden hónap 15. napján - kísérőjegyzékkel küldi meg az illetékes pénzügyi osztálynak. A kísérőjegyzékben - minden értesítésre vonatkozóan külön - fel kell tüntetni az ügyszámot, a nyilvántartás (21. §) sorszámát, az adós nevét és a behajtandó összeget.
(3) Az értesítés elküldésének időpontját a kezelőiroda a nyilvántartásba feljegyzi, a jegyzék másolatát pedig a nyilvántartáshoz csatolja.
V.
A BÍRÓSÁGI VÉGREHAJTÁSI ELJÁRÁS SORÁN LE NEM RÓTT ILLETÉKEK ÉS AZ ÁLLAM ÁLTAL ELŐLEGEZETT KÖLTSÉGEK BEHAJTÁSA.
A végrehajtási eljárás során le nem rótt illetékek és az állam által előlegezett költségek behajtása
27. § A végrehajtási eljárás során le nem rótt illetékekről és az állam által előlegezeit költségekről külön költségj egyeket kiállítani nem kell. Az így felmerült összegeket a kezelőiroda, illetőleg - a végrehajtás során - a végrehajtó az ügy iratborítékán (az ügyben érkezett első iraton) feljegyzi.
28. § (1) A végrehajtási eljárás során le nem rótt illetékek és az állam által előlegezett költségek összegét a bírósági végrehajtó hajtja be.
(2) A végrehajtási eljárás befejezése után a végrehajtó az előző bekezdés alapján behajtott összeget a BGH bevételi számlájára utalja át és azt az iratborítékon a költségekről vezetett feljegyzés (27. §) mellett feltünteti.
(3) Ha a végrehajtással felmerült illetékek, a költségek vagy azok egy része nem hajtható be és azok együttes összege a tíz forintot eléri vagy meghaladja, erről a végrehajtó a BGH-t értesíti. A BGH további eljárásáról külön történik intézkedés.
29. § (1) A közvetlen letiltás esetében a bíróság (közjegyző) a letiltó végzésben a munkáltatót arra hívja fel, hogy az adós munkabéréből elsősorban a le nem rótt illeték fejében járó összeget vonja le és az így levont összeget utalja át (fizesse be) a BGH bevételi számlájára.
(2) A bíróság letiltó végzését meghozatala után nyomban, a közjegyző letiltó végzését pedig csak jogerőre emelkedése után kell a BGH-hoz megküldeni. A BGH további eljárásáról külön történik intézkedés.
30. § Ha a pernyertes fél javára a végrehajtást előzetesen végrehajtható ítélet alapján rendelik el, csak az e végrehajtással felmerült költségek behajtásának van az előző rendelkezések szerint helye.
VI.
VEGYES RENDELKEZÉSEK.
31. § A jelen rendelet alapján a bíróság (az elnök) hatáskörébe utalt feladatokat a közjegyzői eljárásban a közjegyző, egyéb nemperes eljárásban a bíró, a kezelőiroda feladatait pedig - a közjegyzői eljárásban - a közjegyző mellé beosztott irodakezelő (Budapesten a közjegyzői iroda) látja el.
32. § (1) A személyes költségmentességet, valamint az illetékfeljegyzési jogot engedélyező, továbbá a tárgyi költségmetesség, valamint a tárgyi illetékmentesség fennállását megállapító, végül a személyes költségmentesség, illetőleg az illetékfeljegyzési jog megvonását, vagy az utólagos fizetés elrendelését megtagadó határozat ellen fellebbezésnek helye nincs.
(2) Ha a bíróság a személyes költségmentesség, valamint az illetékfeljegyzési jog engedélyezése iránti kérelmet egészben vagy részben elutasítja, a személyes költségmentességet vagy az illetékfeljegyzési jogot megvonja, illetőleg a személyes költségmentesség mértékét korlátozza, végül ha a tárgyi költségmentesség vagy az illetékmentesség fennállását nem állapítja meg, a fél a határozat ellen külön fellebbezéssel élhet.
33. § (1) Ha a jogosult a polgári jogi igényt a büntető eljárásban érvényesíti, őt a költségmentesség, az illetékmentesség és az illetékfeljegyzési jog tekintetében ugyanazok a kedvezmények illetik meg, mint amelyek őt hasonló igényeknek a polgári eljárásban való érvényesítése esetében is megilletik.
(2) A büntetőeljárásban érvényesített polgári jogi igény tekintetében a költségmentesség, valamint az illetékfeljegyzési jog engedélyezésére, megvonására, a költségjegyzék kiállítására és nyilvántartására, valamint a le nem rótt illetékek és az állam által előlegezett költségek behajtására a jelen rendelet rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell. Az így engedélyezett költségmentesség, valamint illetékfeljegyzési jog kiterjed az igény tárgyában lefolytatandó polgári eljárásra is.
34. § (1) A jelen rendelet az 1958. évi március hó 1. napján lép hatályba, egyidejűleg a 4/1955. (XI. 1.) 1. M. számú rendelet 4. §-a, valamint a 106/1956. (I. K. 5.) I. M. számú utasítás hatályát veszti.
(2) A jelen rendelet rendelkezéseit - az alábbi bekezdésekben foglalt kivételekkel - a már folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
(3) Ha valamely korábbi jogszabály alapján a feleket a tárgyi költségmentesség folyamatban lévő olyan ügyben illette meg, amelyet a jelen rendelet 2. §-a nem sorol fel, a költségmentesség a feleket az eljárás egész folyamán, valamint a végrehajtási eljárás során is megilleti abban a mértékben, amelyben az őket a korábbi jogszabály alapján is megillette.
(4) A jelen rendelet alapján járó illetékmentesség, valamint az illetékfeljegyzési jog csak a jelen rendelet hatálybalépése után indult eljárásban illeti meg a feleket. A másodfokú eljárást ebből a szempontból új eljárásnak kell tekinteni. Ha azonban a felek az illetéket a jelen rendelet hatálybalépésekor még nem rótták le, és a bíróság még nem tartott tárgyalást, az illetékmentesség az eljárásra kiterjed, illetőleg a bíróság ilyen esetben is jogosult illetékfeljegyzési jogot engedélyezni.
(5) A költségjegyzékbe foglalt illetékek és az állam által előlegezett költségek behajtása azokban az ügyekben tartozik a pénzügyi osztály hatáskörébe, amelyekben a kezelőiroda - a jelen rendelet hatálybalépése előtt - a 106/1956. (I. K. 5.) I. M. számú utasítás 7. §-ának (1) bekezdésében említett felhívást az adós részére még nem küldte el. A kezelőiroda által a jelen rendelet hatálybalépése előtt kiadott felhívás alapján befizetett, illetőleg a BGH-hoz továbbított költségjegyzék alapján behajtott, de a pénzügyi osztály részére a jelen rendelet hatálybalépéséig még át nem utalt illetéket és előlegezett költséget igazságügyi bevételként kell elszámolni.
Dr. Nezvál Ferenc s. k.,
igazságügyminiszter
* A jelen rendelet mellékleteit az Igazságügyi Közlöny 1958. évi 3-4. száma közli.