3/1961. (XI. 25.) IM rendelet
a költségmentességre, az illetékmentességre, valamint az illetékfeljegyzési jogra vonatkozó rendelkezések módosításáról
A polgári perrendtartás (Pp.) 84. §-ának (3) bekezdésében és 88. §-ában, az 1957. évi 53. számú törvényerejű rendelet 3. §-ában, valamint az 1957. évi 58. számú törvényerejű rendelet 24. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a pénzügyminiszterrel egyetértésben a következőket rendelem:
1. § (1) A 2/1958. (II. 16.) IM számú rendelet (R.) 2. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő d) és e) pontok lépnek:
"d) a kiskorú gyermek elhelyezésével és átadásával kapcsolatos perek;
e) a tartással kapcsolatos perek, ideértve a tartásdíjnak az adós járandóságait folyósító szervtől vagy más személytől (harmadadóstól) való behajtása iránt indított pereket, továbbá a tartásdíj összegének megváltoztatása vagy megszüntetése iránt indított pereket, úgyszintén a tartásdíjra irányuló végrehajtás megszüntetése, illetőleg korlátozása iránt indított pereket is; nem tartoznak ide a tartási (életjáradéki) szerződésben vállalt kötelezettséggel kapcsolatos perek;"
(2) A R. 2. §-a (1) bekezdésének f) pontja hatályát veszti, e) pontja f) pontra változik és a bekezdés a következő h), i) és j) ponttal egészül ki:
"h) a mezőgazdasági és a kisipari termelőszövetkezeti tagsági viszonyból származó perek a kártérítési és a megtérítési perek kivételével;
i) a születési, házassági, halotti anyakönyvi bejegyzés megtagadása, törlése, illetőleg a kiigazítás megtagadása miatt indított perek;
j) a magyar állampolgárság fennállását, elvesztését tanúsító vagy olyan bizonyítvány ténymegállapításai ellen indított perek, amely azt tanúsítja, hogy a bizonyítványban megnevezett személy a rendelkezésre álló adatok szerint nem magyar állampolgár."
2. § A R. 4. §-a (1) bekezdésének a)-d) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"a) a munkaviszonnyal kapcsolatos kártérítési és megtérítési perek;
b) a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagsági viszonyból származó kártérítési és megtérítési perek, ideértve a termelőszövetkezeti tag családtagja és a termelőszövetkezet között indult olyan pereket is, amelyek a közös munkában való részvétel során keletkezett károk megtérítésére irányulnak, illetőleg amelyeket a tagsági viszonyból származó vitákhoz hasonlóan kell elbírálni;
c) a kisipari (háziipari) szövetkezeti tagságból származó kártérítési és megtérítési perek;
d) a baleseti kártérítési perek, feltéve, hogy személy életében, testi épségében vagy egészségében károsodás történt vagy az élet, testi épség, illetőleg az egészség veszélynek volt kitéve;
e) a betegségi biztosítási jogviszony fennállása kérdésében hozott határozat ellen indított perek;
f) a fegyveres és rendészeti testületek és tagjaik között a szolgálati viszonnyal kapcsolatos kártérítési és megtérítési perek,"
3. § (1) A R. 6. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A házasság felbontására irányuló kereseti vagy viszontkereseti kérelem tekintetében illetékfeljegyzési jogot nem lehet engedélyezni."
(2) A R. 6. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:
"(4) A feleket kereseti (jövedelmi) és vagyoni viszonyaikra tekintet nélkül illetékfeljegyzési jog illeti meg az államigazgatási határozat megtámadása iránt indított perekben.
(5) Azt a felet, akit illető igény érvényesítése céljából az ügyész vagy a Pp. 2. §-ában megjelölt, illetőleg külön jogszabállyal erre feljogosított szervezet pert indított, a perben kereseti (jövedelmi) és vagyoni viszonyaira tekintet nélkül illetékfeljegyzési jog illeti meg."
(3) A R. 6. §-ának jelenlegi (4) bekezdése (6) bekezdésre változik.
4. § A R. 11. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A költségmentesség teljes vagy részleges megtagadása esetében a felet fel kell hívni, hogy a költségmentességre irányuló kérelmére tekintettel le nem rótt illetéket elutasítás (Pp. 130. §), illetőleg - ha ennek már helye nem lehet - leletezés terhe mellett nyolc nap alatt pótolja."
5. § A R. 12. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A költségmentességet az eljárás bármely szakában és a per jogerős befejezése után is hivatalból meg kell vonni, illetőleg annak mértékét megfelelően módosítani kell, ha kitűnik, hogy a költségmentesség előfeltételei már annak engedélyezésekor sem voltak meg, vagy ha a költségmentesség előfeltételei annak engedélyezése után - de még a per jogerős befejezése előtt - megszűntek, illetőleg megváltoztak."
6. § A R. 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"A per jogerős befejezésétől számított öt év elteltével a költségmentesség megvonásának nincs helye."
A R. 17. §-a (2) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
"Az utalványon fel kell tüntetni a költséget megállapító határozat számát, a költségjegyzék tételszámát - ha a költség a megkeresett bíróság előtt merült fel, a megkereső bíróság ügyszámát -, továbbá a peres felek nevét és perbeli állását, az utalványos nevét, végül az előlegezett összeget és fizetésének jogcímét (pl. szakértői díj)."
8. § (1) A R. 18. §-ának (1)-(3) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(1) A le nem rótt illeték és az állam által előlegezett költségek megfizetésére - a következő bekezdésekben foglalt kivételekkel - a feleket kell kötelezni abban az arányban, amelyben a perköltségek viselésére is kötelesek lennének [Pp. 78-83., 290. § (2) bekezdés stb.]
(2) A felet, még ha köteles lenne is a perköltség egészben való megfizetésére, nem lehet a le nem rótt illeték és az állam által előlegezett költségek megfizetésére kötelezni, ha teljes személyes költségmentességben részesült, illetőleg az ügy költségmentes (2. §). Ha az ügy csupán illetékmentes (4. §), ez a kedvezmény a felet csali a le nem rótt illeték tekintetében illeti meg.
(3) Ha az a fél, aki a perköltség egészben vagy részben való megfizetésére köteles lenne, részleges költségmentességben részesült, az ellenfél által le nem rótt illeték és az állam által az ellenfél helyett előlegezett költségek megtérítésére csak költségmentessége arányában kötelezhető."
(2) A R. 18. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
"(5) A per megszüntetése esetében (Pp. 157. §) a le nem rótt illetéket és az állam által előlegezett költségeket a felperes köteles megfizetni. A (2) és a (3) bekezdés ilyen esetben is megfelelően irányadó."
(3) A R. 18. §-ának jelenlegi (5) bekezdése (6) bekezdésre változik.
9. § A R. 19. §-a (1) bekezdésének második és harmadik mondata helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"Ha azonban a marasztalás összegének megállapítása bírói mérlegeléstől függ vagy a bíróság a marasztalás összegét méltányosság alapján állapította meg, a perköltségben nem marasztalt felet a le nem rótt illeték, vagy az állam által előlegezett költségek megfizetése alól egészben vagy részben mentesítheti. A bíróság a határozatában a megtérítendő összeget számszerűleg megjelöli és felhívja a kötelezettet, hogy ezt az összeget az állam javára, az illetékkiszabási és vállalati adóhivatal felhívásában megjelölt módon az ugyanott közölt számlára fizesse be. Ha az állam által előlegezett költség megfizetésére a felet az eljárás folyamán kell kötelezni [11. § (2) bekezdés, 12. § (2) bekezdés, 16. §], illetőleg ha az illeték vagy költség az eljárást befejező határozat meghozatalát (jogerőre emelkedését) követően merült fel, annak megfizetéséről a bíróságnak újabb határozatban kell intézkednie."
10. § A R. 21. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A nyilvántartásba az ügy számát, a Költségjegyzék kiállításának napját a költségjegyzék kiállításakor nyomban be kell jegyezni. A költségjegyzék végösszegét, valamint azt, hogy az összeget ki és mennyiben köteles megfizetni, továbbá a költségjegyzékbe foglalt összeg behajtására tett intézkedést, az adós felhívásának (23. §) időpontját, végül az értesítés (26. §) továbbítása esetleges mellőzésének okát a költségjegyzék lezárása (22. §) után kell bejegyezni."
11. § (1) A R. 22. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Ha a bíróság az eljárás folyamán hívja fel a felet, hogy a helyette előlegezett költségeket (annak őt terhelő részét) az államnak térítse meg [11. § (2) bekezdés, 12. § (2) bekezdés, 16. §], az irodavezető a költségjegyzéket a felet terhelő tételek tekintetében az (1) bekezdés szerint lezárja, és a záradékban azt is feltünteti, hogy a felet terhelő illeték behajtása lelet alapján történik."
(2) A R. 22. §-a (3) bekezdésének utolsó mondata helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"Ha az eljárás újból megindul, az egyes tételeket a költségjegyzékbe folytatólag kell bejegyezni.
A költségjegyzéket ilyen esetben a nyilvántartásba (21. §) új sorszám alatt kell bejegyezni."
12. § (1) A R. 23. §-a (1) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
"Ha a költségjegyzéket a 22. § (2) bekezdése esetében tovább kell vezetni, a nyilvántartásba csak a már lezárt tételekre vonatkozó adatot kell bejegyezni."
(2) A R. 23. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A kezelőiroda az eljárásban részt nem vett adóst felhívja arra, hogy az eljáró bíróságnál legkésőbb harminc nap alatt kérhet utólag költség-mentességet, a határidő után érkezett kérelmet azonban a bíróság nem veszi figyelembe, továbbá hogy a kérelem előterjesztésével (Pp. 94. §) együtt kereseti (jövedelmi) és vagyoni viszonyait igazoló hatósági bizonyítványt kell becsatolnia [10. § (1) bekezdés]."
(3) A R. 23. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) Ha az adós ismeretlen helyen tartózkodik, a felhívást mellőzni kell."
13. § (1) A R. 24. §-a a következő (1) bekezdéssel egészül ki:
"(1) Az adóst, ha az eljárásban részt vett, utólagos költségmentességben nem lehet részesíteni."
(2) A R. 24. §-ának jelenlegi (1)-(3) bekezdései (2)-(4) bekezdésekre változnak és a (3) [korábbi (2)1 bekezdés első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
"Az utólagos költségmentességet engedélyező végzésben a bíróság számszerűleg megjelöli, hogy az adós az őt terhelő összegből [22. § (1) bekezdés] mennyit köteles megtéríteni."
14. § (1) A R. 25. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"A költségjegyzékbe foglalt és a bíróság döntése szerint az adóst terhelő összegek behajtása, úgyszintén az összegek megfizetése tekintetében a halasztás vagy részletfizetés engedélyezése az adós lakóhelye szerint illetékes Illetékkiszabási és Vállalati Adóhivatal (a továbbiakban: Hivatal) feladata."
(2) Ahol a R. "pénzügyi osztály"-ról rendelkezik, ezen a "Hivatal"-t kell érteni. A R. 26 §-a ennek megfelelően módosul.
15. § A R. 26. §-a (1) bekezdésének utolsó mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
"Minden adósról külön értesítést kell kiállítani és abban fel kell tüntetni a határozat jogerőre emelkedésének időpontját. Egyetemleges adóstársak esetében az egyetemlegességre és az egyetemleges adóstárs személyi adataira az értesítésben utalni kell."
16. § A R. 28. §-a (3) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
"Ha a végrehajtással felmerült illetékek, a költségek vagy azok egy része nem hajtható be, és azok együttes összege a húsz forintot eléri, erről a végrehajtó a BGH-t értesíti."
17. § A R. 29. §-a (2) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
"A bírósági végrehajtó a bírósági végrehajtási eljárás során kibocsátott letiltást köteles megküldeni a BGH-nak, ha a letiltás szerint az adós járandóságát folyósító szerv a végrehajtási kérelem illetékét és a helyszíni eljárási költségátalányt a BGH számlájára köteles megfizetni. A BGH további eljárásáról külön történik rendelkezés."
18. § A R. 33. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(1) Ha a jogosult a polgári jogi igényt a büntető eljárásban érvényesíti, őt a költségmentesség, az illetékmentesség és az illetékfeljegyzési jog tekintetében - a (2) bekezdésben foglalt kedvezményen kívül - ugyanazok a kedvezmények illetik meg, mint hasonló igény polgári eljárásban való érvényesítése esetében.
(2) A büntető eljárás során a társadalmi tulajdonban bekövetkezett kár megtérítése iránt érvényesített polgári jogi igény esetében a sértettet személyes illetékmentesség illeti meg.
(3) A büntető eljárásban érvényesített polgári Jogi igény tekintetében a költségmentesség, valamint az illetékfeljegyzési jog engedélyezésére, megvonására, a költségjegyzék kiállítására és nyilvántartására, valamint a le nem rótt illetékek és az állam által előlegezett költségek behajtására - a (4) bekezdésben foglalt kivételtől eltekintve -s rendelet rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
(4) A bíróság társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett bűncselekmény miatt indult büntető eljárást befejező határozatában - ha a polgári jogi igénynek helyt ad - a terheltet a terhére megítélt összeg alapján marasztalja a polgári jogi igény bejelentéséért járó illeték megfizetésére. Fellebbezés esetében az illetéket az után a többlet után kell számítani, amellyel a másodfokú bíróság által megítélt összeg az elsőfokú bíróság által megítélt összeget meghaladja. A megítélt összegnek a másodfokú bíróság által való megváltoztatása esetén az elsőfokú bíróság által megállapított illetékösszeget is módosítani kell.
(5) A büntető eljárásban engedélyezett költségmentesség, valamint illetékfeljegyzési jog kiterjed az igény tárgyában lefolytatandó polgári eljárásra is."
19. § (1) Ez a rendelet 1962. évi január hó 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit - az alábbi bekezdésben foglalt kivételekkel - a folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell; egyidejűleg a R. 13. §-a, a 11/1957. (IX. 29.) IM számú rendelet 3. §-a, valamint 7. §-ának (1) bekezdése, végül a 347/14 1952. (P. K. 65.) PM számú utasítás hatályát veszti.
(2) E rendelet által létesített költségmentesség, illetékmentesség és illetékfeljegyzési jog csak e rendelet hatálybalépése után indult eljárásban illeti meg a feleket. A másodfokú eljárást ebből a szempontból új eljárásnak kell tekinteni. Ha azonban a felek az illetéket e rendelet hatálybalépésekor még nem rótták le, illetőleg a költségeket nem előlegezték, és a bíróság még nem tartott tárgyalást, a költségmentesség, az illetékmentesség, valamint az illetékfeljegyzési jog az eljárásra kiterjed.
Dr. Nezvál Ferenc s. k.,
igazságügyminiszter