2/1966. (III. 31.) NIM rendelet
a lakóépületek és a bérbeadás útján hasznosított más épületek távhő és melegvíz ellátásáról
A 27/1963. (X. 6.) Korm. rendelet 1. §-ában kapott felhatalmazás alapján - az építésügyi miniszterrel, a 13. § tekintetében az igazságügyminiszterrel, a 10-12 § tekintetében az Országos Árhivatal elnökével egyetértésben - a következőket rendelem:
A rendelet hatálya
1. § A rendelet hatálya alá tartozik - az épület tulajdonosára, illetőleg kezelőjére (a továbbiakban együtt: tulajdonos) tekintet nélkül - minden olyan lakóépület, továbbá egészben vagy részben bérbeadás útján hasznosított vegyes célra (részben lakás, részben egyéb: pl. közintézmény, közellátási intézmény), illetőleg nem lakás céljára szolgáló épület, amelyben a fűtést és a melegvízzel történő ellátást távhőellátás útján biztosítják.
Fogalommeghatározások
2. § (1) Távhőellátás (távhőszolgáltatás) e rendelet alkalmazása szempontjából az állami szerv által nyújtott olyan központi hőellátás, amelynél állami tulajdonban álló egy, esetleg több hőtermelő létesítmény (erőmű, fűtőmű, geotermikus hőforrás) technológiai, fűtési, illetőleg használati melegvíz készítés céljára - a saját célú felhasználást nem számítva - legalább három épületben levő lakásokat és nem lakás céljára szolgáló helyiségeket lát el hővel vagy melegvízzel.
(2) A nem lakás céljára szolgáló helyiségek körébe nem tartoznak az épület közös használatra szolgáló helyiségei (pl. lépcsőház, folyosó, mosókonyha stb.).
(3) A rendelet alkalmazása szempontjából fogyasztó - a lakásnak vagy a nem lakás céljára szolgáló helyiségnek a távhőellátást igénybe vevő tulajdonosa, bérlője, társbérlője és használója. A fogyás tó családtagja, albérlője, ágybérlője vagy alkalmazottja nem tekinthető fogyasztónak,
A berendezések üzemképes állapotban tartása
3, §
(1) A távhőellátás szolgáltatója (a továbbiakban: szolgáltató) - amennyiben a berendezés állami tulajdonban van - köteles gondoskodni
a) fűtés esetében: a kezelésében levő termelői-elosztói- és fogyasztói nőközpont, a gerinc-, az elosztó és a bekötő vezetékhálózat, továbbá a felszállóvezetékek főelzárójáig terjedő szekunder oldali alapvezetékek állandó üzemképes állapotáról;
b) fűtési hőenergiával előállított melegvíz szolgáltatása esetében: a hőelosztóhelyiségben levő melegvízelőállító berendezés állandó üzemképes állapotáról;
c) ipari hulladék hőenergiával előállított, vagy termálvíz felhasználásával nyújtott melegvíz-szolgáltatás esetében: a kizárólag e célra szolgáló hé-vízkutak, a gerinc- és az elosztó vezetékhálózat, továbbá a bekötővezetékeknek főelzárójáig terjedő szakasza állandó üzemképes állapotáról;
d) az a)-c) pontokban felsorolt létesítmények tartozékai (pl. tolózárak, szelepek, ürítők, légtelenítők), valamint a mérő- és ellenőrző műszerek állandó üzemképes állapotáról.
(2) A távhőellátási szolgáltatásba bekapcsolt épület tulajdonosa köteles gondoskodni az ingatlanán levő, a távhőellátási berendezéshez tartozó, de az (1) bekezdésben fel nem sorolt minden létesítmény és tartozék (a továbbiakban: fogyasztói vezeték és berendezés) állandó üzemképes állapotáról.
(3) Ha az egyes helyiségekben a fűtőtestek mértéke az Országos Építésügyi Szabályzatnak a hőellátási berendezések méretezésére vonatkozó rendelkezései szerint szükséges mértéknél
a) kevesebb, a tulajdonos legkésőbb a hiány megállapítását követő fűtési idény megkezdéséig köteles a hiányzó fűtőtesteket pótolni;
b) több, a tulajdonos a felesleges fűtőtesteket az érdekelt fogyasztók hozzájárulása nélkül leszerelheti.
(4) Az (1) bekezdésben fel nem sorolt fogyasztói vezeték és berendezés karbantartási, illetőleg felújítási munkáinak elvégzésére a tulajdonos és a szolgáltató egymással szerződést köthet.
A szolgáltató hozzájárulását igénylő munkák
4. § (1) A tulajdonos, illetőleg a fogyasztó csak a szolgáltató előzetes hozzájárulásával
a) létesíthet új fogyasztói vezetéket és berendezést;
b) helyezheti vagy alakíthatja át, illetőleg bővítheti a meglevő fogyasztói vezetéket és berendezést.
(2) A fogyasztó az (1) bekezdésben írt előzetes hozzájárulás előtt a tulajdonos hozzájárulását is köteles megszerezni.
(3) A szolgáltató hozzájárulásának megszerzésére irányuló kérelmet a szolgáltató által előírt adatok közlése és mellékletek csatolása mellett, a kivitelező aláírásával ellátva kell a szolgáltatóhoz benyújtani.
(4) A szolgáltató a hozzájárulásban az üzembiztonság fokozása érdekében kikötéseket tehet, így nyomáspróba tartását is előírhatja.
(5) A fogyasztói vezeték és berendezés csak a szolgáltató előzetes hozzájárulásával helyezhető üzembe.
5. § (1) Az érdekeltek a távhőellátási berendezés üzemképes állapotban tartásához szükséges, illetőleg a szolgáltató hozzájárulása alapján elvégezni kívánt munkák kivitelezését tűrni kötelesek.
(2) Az építtető a kivitelező útján köteles a fogyasztói vezeték és berendezés tekintetében végzett munkák befejezését az üzembe helyezési hozzájárulás megszerzése céljából a szolgáltatóhoz bejelenteni.
(3) A szolgáltató a fogyasztói vezeték és berendezés tekintetében elvégzett munkákat felülvizsgálhatja Ha a munkákat az elfogadott tervektől vagy a hozzájárulásban tett kikötésektől eltérően, vagy szabálytalanul végezték el, a szolgáltató felhívhatja az építtetőt a megállapított hiányosságok határidőn belüli megszüntetésére. Az ilyen fogyasztói vezeték és berendezés addig nem helyezhető üzembe, amíg a szolgáltató által megállapított hiányosságokat a felhívásban foglaltaknak megfelelően meg nem szüntették.
(4) A szolgáltató a munkákat a kivitelezés tartama alatt is ellenőrizheti és a megállapított hiányosságokat - az építési naplóba történő bejegyzés végett - az építtetővel közölheti.
(5) Ha az építtető a szolgáltató által megállapított hiányosságok megszüntetéséhez szükséges munkákat az előírt határidőn belül nem végezteti el, a szolgáltató az építtető költségére gondoskodhat a hiányosságok megszüntetéséről.
A szolgáltatással kapcsolatos feladatok ellátása
6. § (1) A távhőellátási szolgáltatással kapcsolatos feladatokat a területileg illetékes megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanács végrehajtó bizottsága által meghatározott tanácsi szerv (pl. távfűtési és melegvíz-szolgáltató vállalat, tanácsi házkezelési szerv, város- és községgazdálkodási vállalat) látja el. Erőmű vagy ipari üzem a kezelésében levő munkaköri- és készenléti szolgálati lakások tekintetében szolgáltatói feladatokat is elláthat.
(2) A távhőellátási szolgáltatással kapcsolatos feladatok a következők:
a) folyamatos gondoskodás a távhőellátási szolgáltatásba bekapcsolt lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek fűtéséről, illetőleg melegvízzel történő ellátásáról a 8. §-ban előírt időben és mértékben;
b) a fogyasztókat terhelő fűtési, illetőleg melegvízdíj kiszámítása, közlése, továbbá - ha jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik - beszedése és rendeltetésszerű felhasználásának biztosítása.
A szolgáltatás igénybevétele
7. § Távhőellátási berendezés útján hővel vagy melegvíz-szolgáltatással ellátott lakást nem szabad a szolgáltatásból kikapcsolni.
A szolgáltatás időtartama és mértéke
8. § (1) Távhőellátási berendezés útján nyújtott fűtési szolgáltatás esetében az év október hó 15. napja és a következő év április hó 15. napja közötti időben (fűtési idényben) úgy kell fűteni, hogy az emberi tartózkodás céljára szolgáló fűtött helyiségek belső hőmérséklete naponta 8-20 óra között átlagosan legalább + 20 C (pl. előszobában, konyhában, WC-ben +16 C, hallban, lakószobában, irodában +20 C, mosdóhelyiségben, fürdőszobában + 24 C) legyen,
(2) Az év október hó 15. napja előtti, illetőleg az év április hó 15. napja utáni időben (pótfűtési idényben) akkor kell fűteni, ha a külső hőmérséklet napi középértéke - az Országos Meteorológiai Intézet előrejelzése szerint - előreláthatólag nem haladja meg a + 10 C-ot, illetőleg három egymást követő napon a + 12 C-ot. A fűtés időtartamára és mértékére ilyen esetben is az (1) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni.
(3) A távhőellátási berendezés útján nyújtott fűtési hőenergiával előállított melegvizet és termál vizet egész évben folyamatosan (naponta 24 órán át) vagy hetenként két alkalommal 4-4 órán át, az ipari hulladék hőenergiával előállított melegvizet pedig egész évben naponta legalább 16 órán át úgy kell szolgáltatni, hogy a melegvíz hőmérséklete a kifolyó csapoknál legalább + 40 C legyen.
9. § A szolgáltató felügyeletét ellátó szerv a fűtést, illetőleg a melegvíz-szolgáltatást közérdekből meghatározott időtartamra korlátozhatja; erről a fogyasztókat kellő időben tájékoztatni kell.
A szolgáltatás díja
10. § (1) A fogyasztó a 11. § (4) bekezdésében foglaltak figyelembevételével számított térfogat után a szolgáltatónak a fűtésért fűtési díjat, a melegvíz-szolgáltatásért a 11. § (5) bekezdés figyelembevételével megállapítandó személyenként melegvíz díjat köteles fizetni.
(2) A szolgáltatás idején a tulajdonos által nem hasznosított (üresen álló) lakásra vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségekre eső fűtési díjat a tulajdonos maga viseli.
(3) Társbérlet esetén a lakás, illetőleg a nem lakás céljára szolgáló helyiségek fűtési díját az egyes társbérlők között az általuk kizárólagosan használt helyiségek fűthető térfogatának egymáshoz viszonyított arányában meg kell osztani.
11. § (1) A távhőellátási szolgáltatásba az 1962-63. évi fűtési idényt követően bekapcsolt és - a bekapcsolás időpontjára tekintet nélkül - e rendelet hatályba lépése előtt tömbfűtéssel ellátott lakások tekintetében a fűtési és melegvíz díj kiszámítása során alkalmazandó díjtételek a következők:
a) a fűtési díjtétel:
- a fűtési idényre [8. § (1) bekezdés] légköbméterenként 10,80 Ft,
- a pótfűtési idényre [8. § (2) bekezdés] naponként és légköbméterenként 0,06 Ft;
b) a melegvíz díjtétel:
- fűtési hőenergiával előállított melegvíz vagy termálvíz folyamatos szolgáltatása vagy ipari hulladék hőenergiával előállított melegvíz szolgáltatása esetében: - egy hónapra, személyenként -17, - Ft,
- fűtési hőenergiával előállított vagy termálvíz felhasználásával nyújtott melegvíz hetenként két alkalommal 4-4 órán át történő szolgáltatása esetében: - egy hónapra személyenként 8,- Ft.
(2) A távhőellátási szolgáltatásba az 1962-63. évi fűtési idényben vagy azt megelőzően bekapcsolt lakások tekintetében a fűtési, illetőleg melegvíz díjat e rendelet hatályba lépése előtt kiadott árhatósági rendelkezéseknek, illetőleg az Országos Árhivatal által jóváhagyott díjszámításnak megfelelően kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a fűtési díjakhoz légköbméterenként 1,80 Ft-ot kell hozzáadni.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott árhatósági rendelkezések, illetőleg az Országos Árhivatal által jóváhagyott díjszámítások alapján meghatározott szolgáltatási díjat bérlőváltozás alkalmával, munkaköri- vagy szolgálati lakás vonatkozásában munkaviszony megszűnése esetén is meg kell szüntetni. Munkaköri vagy készenléti szolgálati lakásra nézve a kezelő szerv felett felügyeletet gyakorló miniszter - az Országos Ár-hivatal elnökével egyetértésben - kivételt alkalmazhat.
(4) A fűtési díj kiszámítása során a lakás fűthető térfogatát
a) folyamatos fűtés esetében a lakás éléskamra nélküli teljes alapterületének és magasságának,
b) szakaszos fűtés esetében a lakás fűtőtesttel ellátott helyiségei összes alapterületének és magasságának szorzata adja. A helyiségek alapterületének megállapításánál a vakolt falsíkok közötti méreteket, továbbá a beépített szekrény alapterületét kell figyelembe venni; nem lehet azonban számításba venni a falsíkokon kívül eső területet (az ajtóknál és az ablakoknál levő beugrásokat, a 0,5 m2-nél kisebb alapterületű falfülkéket stb.) és a falsíkokból kiugró falpillérek által elfoglalt alapterületet.
(5) A melegvíz díjat lakás esetében a tartósan (egy hónapot meghaladó ideig) ott lakó, három évnél idősebb személyek száma és az (1) bekezdésben meghatározott melegvíz díjtétel alapján kell kiszámítani és megfizetni. Ha a lakásban kettőnél több, három - tizenhat éves korú személy lakik, az (1) bekezdés b) pont alkalmazása során fogyasztóként legfeljebb két ilyen korú személyt szabad figyelembe venni.
(6) A melegvíz díjtétel nem foglalja magában a helyszínen felmelegített víz fogyasztói díját.
12. § (1) A nem lakás céljára szolgáló helyiségek fűtési, illetőleg melegvíz-díját
a) - a szolgáltató tényleges önköltségének figyelembevételével - helyi árhatósági rendelkezés, illetőleg
b) villamos erőmű által közvetlenül a fogyasztó részére nyújtott szolgáltatás esetében a 13/1963. (Asz. 41.) ÁH és a 4/1965. (Ász. 11.) ÁH számú utasítással módosított 58/1961. (Ász. 47.) NIM-ÁH utasítás állapítja meg.
(2) Az épület közös használatra szolgáló helyiségeinek fűtési díját - a fogyasztókkal kötött, ettől eltérő megállapodás hiányában - a tulajdonos viseli.
A szolgáltatás díjának megfizetése
13. § (1) A fűtési, illetőleg a melegvíz díjat - ha jogszabály vagy helyi árhatósági rendelkezés eltérően nem rendelkezik - a szolgáltatás igénybevételének hónapjában egy összegben előre kell megfizetni.
(2) Ha a fogyasztó a fűtés, illetőleg a melegvíz díj megfizetését elmulasztja, vele szemben a szolgáltató a bírósági végrehajtásról szóló jogszabályok rendelkezései szerint kérheti az általa kiállított hátraléki kimutatás végrehajtási záradékkal történő ellátását vagy közvetlen közjegyzői letiltó végzés kiadását.
(3) Ha a fűtési idény tartama alatt a fogyasztó elköltözik a lakásból, vagy új fogyasztó költözik a lakásba, a fűtési díjnak a kiköltözés napjához, illetőleg a beköltözés lehetőségének napjához viszonyitott időarányos részét a régi, illetőleg az új fogyasztónak meg kell fizetnie. A melegvíz díjat a kiköltözés napjáig a régi, a beköltözés lehetőségének napjától kezdődően pedig az új fogyasztó köteles megfizetni.
(4) A fogyasztó a 11. §-ban meghatározott fűtési, illetőleg melegvíz díj elengedését vagy arányos mérséklését követelheti arra az időre, amíg a szolgáltatás
a) a szolgáltató vagy a távhőellátási berendezés hibájából huzamosan (fűtés és folyamatos melegvíz-szolgáltatás esetében havonta 3 napnál hosszabb ideig, szakaszos melegvíz-szolgáltatás esetén pedig havonta egynél több alkalommal) szünetel;
b) időtartama vagy mértéke a 8. §-ban előírt időtartamot vagy mértéket huzamosan nem éri el.
A berendezés használata és a szolgáltatás felhasználása
14. § (1) A távhőellátási berendezésnek a szolgáltató kezelésében levő elzáró-szerkezeteit és szerelvényeit csak a szolgáltató engedélyével szabad elzárni vagy kinyitni.
(2) A tulajdonos köteles a fogyasztói vezetékeken és berendezéseken a használat során keletkező hibák azonnali kijavításáról gondoskodni. Ha a hibák miatt hő- vagy melegvíz veszteség mutatkozik, vagy a szolgáltatás nem biztonságos, a szolgáltató a hibák kijavításáig a szolgáltatást korlátozhatja, illetőleg szüneteltetheti.
(3) A szolgáltatott melegvíz csak háztartási és tisztálkodási célra használható fel.
(4) A melegvizet nem szabad pazarolni, illetőleg tömítetlenség vagy más hiba miatt elfolyatni. Vízmérőn keresztül igénybe vett melegvíz-szolgáltatás esetében a szolgáltatótól a fogyasztói vezetékek és berendezések hibáiból eredő vízfolyások miatt díjvisszatérítés nem követelhető.
15. § (1) A szolgáltató jogosult a fogyasztói vezetékeket és berendezéseket, továbbá a szolgáltatás igénybevételének módját és rendeltetésszerű felhasználását - a fogyasztó nyugalmának és foglalkozásának zavarása nélkül, munkanapokon 8-20 óra között - ellenőrizni.
(2) A tulajdonos és a fogyasztó köteles a szolgáltató dolgozóit a vízmérő adatainak leolvasása, továbbá az ellenőrzés és a szükséges javítási munkák elvégzése céljából az épület bármelyik helyiségébe kísérővel bebocsátani. A szolgáltató dolgozója eljárása során felhívás bevárása nélkül köteles a szolgáltató által kiállított arcképes igazolványt felmutatni.
(3) A szolgáltató köteles a tulajdonost és az érdekelt fogyasztót az ellenőrzés során megállapított hiányosságokról írásban értesíteni. A szolgáltató a hiányosságok megszüntetésére az értesítésben határidőt állapíthat meg.
(4) Ha a tulajdonos a 3. § (2)-(3) bekezdésben foglaltaknak a szolgáltató felszólítása ellenére nem tesz eleget, illetőleg a fogyasztó a szolgáltatást akadályozza, rendeltetésétől eltérő célra használja, a szolgáltató a megállapított hiányosságok megszüntetéséről a tulajdonos, illetőleg a fogyasztó költségére maga gondoskodhat.
A szolgáltatás helyi szabályai
16. § A távhőellátási szolgáltatással kapcsolatos helyi szabályokat - e rendelet keretei között - a szolgáltatás helye szerint illetékes megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanács rendelete állapítja meg.
Záró rendelkezések
17. § (1) Ez a rendelet a kihirdetés napján lép hatályba. Rendelkezéseit az 1966-67. évi fűtési idénytől (1966. évi október hó 1. napja) kezdve kell alkalmazni.
(2) A szolgáltató e rendelet alapján kiszámított fűtési és melegvíz díjat 1966. évi október hó 1. napjáig a fogyasztóval közölni köteles.
(3) Az 1/1963. (X. 6.) ÉM-NIM együttes rendelet még hatályban levő rendelkezései 1966. év október hó 1. napján hatályát veszti.
Dr. Lévárdi Ferenc s. k.,
nehézipari miniszter