3/1966. (IV. 30.) OT-PM-ÉM együttes rendelet

az állami tulajdonban álló épületek bontásának lebonyolításáról

Az állami tulajdonban álló épületek bontását, a bontásból kikerült anyagok hasznosítását, kezelését és elszámolását a következőképpen szabályozzuk.

A rendelet hatálya

1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed az állami tulajdonban álló

a) az állékonyságot, az egészséget, az élet-, közbiztonságot veszélyeztető állapota, avultsága, vagy építkezés (beruházás, felújítás) megvalósítása miatt, illetőleg területrendezési okból, a városkép elő-nyösebb kialakítása céljából, vagy a műemlékvédelem érdekében lebontásra kerülő épület és tartozékai, továbbá a telken levő egyéb építmény (a továbbiakban együtt: épület) bontási munkáira;

b) az ideiglenes jellegű felvonulási épületek lebontására.

(2) A rendeletet alkalmazni kell a kisajátítási eljárás során azonnali végrehajtás elrendelésével állami szerv birtokába adott épület tekintetében is.

Az épület bontásának tervezése

2. § (1) Az épület lebontásához - külön jogszabályokban meghatározott esetekben - szükséges bontási terveket (kivitelezési tervdokumentációt) és hatósági hozzájárulásokat, illetőleg engedélyeket az épület kezelője, vagy külön megállapodás alapján az épület bontásának lebonyolítója (a továbbiakban: építtető) köteles szolgáltatni. Ha az épület lebontásáról a kötelezett költségére és veszélyére az építésügyi hatóság gondoskodik, e kötelezettség az építésügyi hatóságot terheli.

(2) A bontásra vonatkozó tervdokumentáció költségvetésének tartalmaznia kell a lebontandó épület bontási munkáit, a bontásból kikerülő anyagok várható mennyiséget és értékét, valamint a törmelék elszállításának várható költségeit.

(3) Ha az építtető a bontási munkákat vállalkozási szerződés alapján [3. § (1) bekezdés c) pont] végezteti, a bontásra vonatkozó tervdokumentációnak csak az építésügyi hatóság bontási engedélyéhez szükséges műszaki terveket kell tartalmaznia.

A bontás kivitelezésére jogosultak

3. § (1) Az építtető a bontási munkákat a 4. § (1) bekezdésére figyelemmel

a) építési szerződés alapján építőipari tevékenység gyakorlására jogosult állami, vagy szövetkezeti szervvel - kivitelezési jogosultságuk keretei között - elvégeztetheti;

b) saját vállalkozásban (házilagosan) kivitelezési jogosultságának keretei között elvégezheti;

c) vállalkozási szerződés alapján

- magánerőből történő családi, társas-, vagy csoportos lakóház (üdülőház) építés céljára alakult építőközösséggel, illetőleg az ilyen építés szervezési és lebonyolítási feladatait ellátó állami, társadalmi, vagy szövetkezeti szervvel,

- kivitelezési jogosultsággal egyébként nem rendelkező állami, társadalmi, vagy szövetkezeti szervvel,

- magánszeméllyel (beleértve az építőipari kisiparost is)

(a továbbiakban együtt: vállalkozó) elvégeztetheti.

(2) Amennyiben egy épület bontására több magánszemély vállalkozik, velük egy szerződést kell kötni; jogaikra és kötelezettségeikre az egyetemlegesség szabályai vonatkoznak.

4. § (1) Az építtető a bontási munkát csak építőipari tevékenység gyakorlására jogosult állami, vagy szövetkezeti szerv útján, illetőleg - a szakszerűség biztosítása mellett - saját vállalkozásban (házilagosan) végezheti el, ha az épület két szintesnél (földszint + I. emelet) nagyobb, vagy az épület építési módjára, illetőleg szerkezeteire tekintettel a biztonság követelményei azt egyébként szükségessé teszik.

(2) Generálkivitelezés esetében - feltéve, hogy a felek az építési szerződésben másként nem állapodtak meg - a bontási munka elvégzéséről a generálkivitelező köteles gondoskodni; annak elvégzésére azonban alvállalkozási szerződést köthet. Ilyen esetben a generálkivitelező állami szerv szövetkezeti szervnek, vagy építőipari kisiparosnak alvállalkozói megbízást az építésügyi miniszter külön engedélye nélkül adhat.

(3) A generálkivitelező - ha a bontási munka elvégzése és a bontásból kikerült anyagok és termelék elszállítása számára nem gazdaságos -a bontási munka elvégzésére a 3. § (1) bekezdés c) pontjában említettekkel - az építési szerződéssel összhangban - vállalkozási szerződést köthet. A generálkivitelezőre ilyen esetben a vállalkozási szerződés tekintetében az építtetőre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

A bontás módja

5. § A bontást végző köteles az épületet - ideértve az alapokat és egyéb tartozékokat is - az építésügyi szabályoknak (OÉSZ. II. kötet 19. §, 102 §) és a szerződésnek megfelelően lebontani és a törmeléket a kijelölt lerakóhelyre elszállítani.

Bontás építési szerződés alapján

6. § (1) Ha az építtető a bontási munkákat építési szerződés alapján végezteti el, a felek a bontási munkákra vonatkozó szerződést rögzített áron is megköthetik.

(2) Az építési szerződésben meg kell határozni, hogy a bontásból kikerült felhasználható anyagok tulajdonjoga az építtetőt, vagy a kivitelezőt illeti-e meg, továbbá, hogy az építtetőt a bontásból kikerült felhasználható anyagok ellenértéke fejében mennyi költségtérítés, vagy anyag illeti meg.

7. § (1) Ha a bontási munkát építőipari tevékenység gyakorlására jogosult állami, vagy szövetkezeti szerv építési szerződés alapján, illetőleg az építtető saját vállalkozásban végzi, köteles a bontásból kikerült felhasználható anyagokat a számviteli rendszer előírásai szerint szabályszerűen bevételezni; s ebből a célból felmérési naplót vezetni. A felmérési naplóban a kibontott és felhasználható anyagok mennyiségét, továbbá használhatósági fokát a költségvetési tételek sorrendjében anyagféleségenként, természetes mértékegységekben folyamatosan kell feltüntetni.

(2) A bontás befejezésekor a bontást végző vállalat (szövetkezet) köteles a bontási anyagok összesítőjét is elkészíteni, és azt vagy a bontási naplóhoz kell csatolni, vagy az összesítőt a bontási napló végén kell elkészíteni.

(3) Az építtető köteles a felmérési naplót folyamatosan ellenőrizni és annak lezárása után az egyes anyagféleségek mennyiségét és használhatósági fokát igazolni.

(4) Ha a bontásból kikerült felhasználható anyagok az építtetőt illetik meg, a bontási munkát végző építőipari tevékenység gyakorlására jogosult állami, vagy szövetkezeti szerv köteles azokat az építtetőnek - az egyes anyagok tárolására vonatkozó előírások megtartásával - a helyszínen átadni. Az építtető ilyen esetben köteles az anyagokat folyamatosan átvenni és azokat a részére előírt számviteli rend szabályai szerint bevételezni:

(5) Az anyagok átadás-átvételéről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyben a felek kötelesek megállapítani, hogy a költségvetésben előírt visszatérülő anyagmennyiséggel szemben mennyi a ténylegesen visszanyert és az építtetőnek átadott, illetve a kivitelezőnél maradt anyag.

(6) Az építtető a bontásból kikerült anyagok további felhasználása, illetve értékesítése felől az erre vonatkozó külön rendelkezések szerint gondoskodik. Külön rendelkezés állapítja meg a 6. és 7. § szerint végzett bontási munkákkal kapcsolatos számviteli jellegű teendők részletes szabályait is.

Bontás vállalkozási szerződés alapján

8. § A vállalkozó a bontási munkát - ha megfelelő műszaki képzettséggel nem rendelkezik - csak felelős műszaki vezető irányítása mellett végezheti. A felelős műszaki vezetőről - a feleknek a vállalkozási szerződésben foglalt megállapodásától függően - az építtető, illetve a vállalkozó gondoskodik. E feladatot csak kőművesmesteri, vagy ennél magasabb fokú műszaki képesítéssel rendelkező személy láthatja el.

9. § (1) A vállalkozó a bontással kapcsolatos munkájának ellenértékeként megszerzi a lebontott épületből kikerülő összes építési anyag tulajdonjogát - a központi fűtő- és melegvízszolgáltató berendezés kivételével - és jogosult azokat saját céljaira felhasználni.

(2) A törmelék elszállításának igazolt költségeit (fuvarköltség) az építtető köteles - eltérő megállapodás hiányában - a vállalkozónak megtéríteni. Ez az összeg az állami fuvarozó vállalatra érvényes díjszabás szerint számítható ösz-szeget nem haladhatja meg.

10. § (1) Az építtető köteles a szerződésben meghatározott időpontban a munkaterületet a vállalkozó rendelkezésére bocsátani és a bontási munka végzését folyamatosan ellenőrizni.

(2) A vállalkozó köteles a munkaterület átadása során az építtető megbízottjának jelenlétében az épületet lakhatatlanná tenni, áramtalanítani, a közműbekötéseket megszüntetni, továbbá az épület őrzéséről gondoskodni.

(3) Ha a bontás üteméből és egyéb körülményekből megállapítható, hogy azt a vállalkozó az építtető figyelmeztetése ellenére határidőre nem fejezi be, az építtető a vállalkozási szerződéstől elállhat, és a bontási munka elvégzéséről a vállalkozó költségére gondoskodhat. Ilyen esetben az építtető a Polgári Törvénykönyvnek a szerződésszegésre vonatkozó szabályai szerint kártérítést követelhet.

(4) A vállalkozó köteles a haszonanyagok mennyiségét - anyagféleségenként részletezve - természetes mértékegységben az építtető által rendelkezésére bocsátott hitelesített naplóba bevezetni. A napló adatainak alapján az építtető köteles - a haszonanyagok tulajdonjogának igazolása céljából - a vállalkozónak megfelelő részletességű bizonylatot adni.

(5) A vállalkozási szerződés alapján végzett bontási munkák esetében az 1/1964. (I. 11.) Korm. rendelettel módosított 1/1960. (I. 1.) Korm. rendeletet, az 1/1960. (VI. 2.) ÉM-PM együttes rendeletet, a 600.210/1951. (TgÉ 103.) OT-ÁH utasítást, valamint a 144/ 1962. (P K 21.) PM utasításnak az értékesítésre és elszámolásra vonatkozó rendelkezéseit nem kell alkalmazni.

11. § Ha a bontási munkát építőipari tevékenység gyakorlására egyébként nem jogosult állami, társadalmi, vagy szövetkezeti szerv végzi, a bontásból kikerült anyagnak saját céljaira nem szükséges részét a dolgozóinak (tagjainak) a 600.210/1951i (Tg. É. 103.) OT-ÁH számú utasításban foglalt értékelés alapján közvetlenül eladhatja.

Hatálybaléptető rendelkezés

12. § Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba.

Lázár György s. k.,

az Országos Tervhivatal elnökhelyettese

Sulyok Béla s. k.,

a pénzügyminiszter első helyettese

Dr. Trautmann Rezső s. k.,

építésügyi miniszter