4/1966. (IX. 25.) BM rendelet

a külföldiek be- és kiutazásáról, valamint az ország területén való tartózkodásáról szóló 24/1966. (IX. 25.) Korm. rendelet végrehajtásáról

A külföldiek be- és kiutazásáról, valamint az ország területén való tartózkodásáról szóló 24/ 1966. (IX. 25.) Korm. rendelet 14. §-ában kapott felhatalmazás alapján - a pénzügyminiszterrel és a külügyminiszterrel egyetértésben -a következőket rendelem:

1. §[1] A külföldiek be- és kiutazásával, valamint az ország területén való tartózkodásával kapcsolatos belügyminisztériumi feladatokat a BM Külföldieket Ellenőrző Országos Központi Hivatala (a továbbiakban: KEOKH), valamint a területileg illetékes rendőrfőkapitányságok vagy rendőrkapitányságok látják el.

2. §[2] A Magyar Népköztársasággal vízummentes utazás tárgyában egyezményt kötött országok állampolgárai az államhatárt saját hatóságuk által kiállított utazási okmánnyal, vízum nélkül léphetik át. Az ország területén külön engedély nélkül - lakcímbejelentés mellett - az egyezményben meghatározott ideig tartózkodhatnak. A lakcímbejelentési kötelezettség alól harminc napig mentesülnek azoknak az országoknak az állampolgárai, amelyekkel ilyen megállapodás jött létre.

3. § (1) A vízum iránti kérelmet vízumkérő-lapon kell benyújtani az illetékes külképviseleti szervnél vagy a határátkelőhely KEOKH kirendeltségénél. Ehhez mellékelni kell 2 db 4x5 cm fényképet és a vízum illeték módjára lerovandó díját.

(2) A külképviseleti szervek által kiadott vízum, valamint a határátkelőhelyeken többszöri be- vagy átutazásra kiadott vízum 6 hónapon belüli, a határátkelőhelyeken egyszeri be- vagy átutazásra kiadott vízum pedig azonnali belépésre jogosít.

4. § (1) Külföldi az ország területén csak engedéllyel tartózkodhat.

(2) A tartózkodásra jogosító engedély az érvényesség időtartama szerint lehet:

a) vízum, meghatározott időre, de legfeljebb 30 napra;

b)[3] tartózkodási engedély, meghatározott időre,

c)[4] lakhatási engedély, visszavonásig.

(3)[5] Az a külföldi, aki a tartózkodásra jogosító engedélyben megadott időn túl kíván az ország területén tartózkodni - legkésőbb az engedély lejárta előtt 48 órával - köteles a tartózkodásra jogosító engedély meghosszabbítása végett a tartózkodási helye szerint illetékes rendőrfőkapitánysághoz, vagy rendőrkapitánysághoz fordulni.

5. § (1) A tartózkodási engedély kiállításához az utazási engedéllyel ellátott útiokmány felmutatása szükséges.

(2) A tartózkodási engedély tulajdonosa munkavállalásra a KEOKH, illetve vidéken az illetékes megyei rendőrfőkapitányság engedélyével jogosult.

6. § (1) A lakhatási engedély kiállításához az alábbi okiratok bemutatása szükséges;

a) útiokmány

b) születési anyakönyvi kivonat

c) házassági anyakönyvi kivonat

d) állampolgársági bizonyítvány

e) lakás bejelentőlap

f)[6] személyi lap azok esetében, akik 14. életévüket a Magyar Népköztársaság területén töltik be,

g)[7] az engedélyezéshez szükséges egyéb okirat.

(2)[8] Az (1) bekezdésben foglalt okiratok bemutatásának kötelezettsége alól - a személyi lap kivételével - felmentés adható.

7. § (1) A letelepedés iránti kérelmet a KEOKH bírálja el.

(2) A külképviseleti szervhez benyújtott letelepedés iránti kérelemhez csatolni kell:

a) a kérelmező életrajzát,

b) a kérelmező és a vele közös háztartásban élő személyek 6 hónapnál nem régibb 2-2 db 4x5 cm fényképét,

c) a befogadó magyar állampolgárnak a hatóság előtt tett eltartási nyilatkozatát vagy a megélhetést igazoló egyéb okiratot.

(3) A letelepedés iránti kérelem elutasítása esetén az elutasítás közlésétől számított 8 napon belül az illetékes külképviseleti szervnél benyújtandó fellebbezésnek van helye.

8. § (1) Az ország területén élő hontalanokat a KEOKH kérelem alapján "személyazonossági és utazási igazolvánnyal" (a továbbiakban: útiokmány) látja el.

(2) Az útiokmány a kiállítástól számított 2 évig érvényes és érvényessége kétévenként meghosszabítható.

(3) Az útiokmány ki- és beutazásra jogosít, és azt a visszautazást követő 48 órán belül a KEOKH-hoz vissza kell szolgáltatni.

(4) A KEOKH az útiokmány iránti kérelmet a benyújtásától számított 30 napon belül köteles elbírálni. Elutasítás esetén a határozat közlésétől számított 8 napon belül a belügyminiszterhez fellebbezésnek van helye.

9. § (1) Az ország területén állandó vagy ideiglenes jelleggel tartózkodó külföldi lakás be- és kijelentésre köteles.

(2) A be- és kijelentkezést - az útiokmány és a tartózkodásra jogosító engedély egyidejű felmutatása mellett - a területileg illetékes járási (városi, kerületi) rendőrkapitányságnál, illetve rendőrörsön kell teljesíteni.

(3)[9] A lakhatási engedéllyel rendelkező külföldinek és tizennégy éven aluli gyermekének a lakása megváltozását a lakóhely szerint illetékes igazgatási osztálynál kell bejelenteni.

10. § (1) A külföldi köteles bejelentkezni:

a) az országba történő beutazást,

b) a lakásváltozást,

c) a tartózkodásra jogosító engedély kiállítását, illetve meghosszabbítását,

d) a magyar állampolgárság kötelékéből történő elbocsátást

követő 24 órán belül.

(2) A külföldi köteles kijelentkezni:

a) az ország területén a 30 napot meghaladó tartózkodás esetén a távozást megelőző 24 órával;

b) lakásváltoztatáskor, és

c) magyar állampolgárság elnyerése esetén.

(3)[10] A lakhatási engedéllyel rendelkezők kivételével nem kell külön be- és kijelentőlapot kitölteni a szülő be- és kijelentőlapján szereplő tizennégy éven aluli gyermeknek.

(4)[11] A be- és kijelentkezést, amennyiben elháríthatatlan akadály nem áll fenn, személyesen kell teljesíteni. Ha a be- vagy a kijelentkezés egy család több tagját érinti, a be- és kijelentkezést az egyik tizennégy éven felüli családtag is teljesítheti.

11. § (1)[12] A be- és kijelentkezést a külföldiek részére rendszeresített be-, illetve kijelentőlapon kell teljesíteni. A be- és kijelentő lapot a szállásadó, valamint - a szállodában vagy turistaszálláson megszálló külföldiek kivételével - a bejelentett személy köteles aláírni.

(2) A szállásadó köteles gondoskodni arról, hogy a külföldi be-, illetve kijelentkezési kötelezettségének az előírt határidőre eleget tegyen. A bejelentési kötelezettséget nem teljesítő külföldit a lakásba befogadni nem szabad.

(3)[13] Szállodában, turistaházban, üdülőben és panzióban megszálló külföldi lakcímbejelentése a szállásadó kötelessége.

(4)[14] Az idegenforgalmi szervek által fenntartott fizető vendégszolgálatnál, campingekben vagy más szálláshelyen megszálló külföldi lakcímbejelentéséért az idegenforgalmi szerv vezetője a felelős.

(5)[15] A (3) és a (4) bekezdésben említett esetekben a bejelentőlapot, illetőleg a bejelentésről az értesítést naponta kell megküldeni az illetékes rendőrkapitányságnak.

(6)[16] Az az idegenforgalmi szerv, amely erre a KEOKH-tól felhatalmazást kapott, a külföldi lakcímbejelentése megtörténtének igazolására jogosult.

12. § Azt a külföldit, akinek útiokmányában vagy tartózkodásra jogosító engedélyében a bejegyzések hiányosak vagy javítottak elszállásolni, illetve be- vagy kijelenteni nem szabad; őt a KEOKH hoz, illetve a megyei rendőrfőkapitánysághoz kell irányítani.

13. § (1) A kórházban vagy egyéb gyógyintézetben ápolt külföldi betegfelvételi jegyzőkönyvének egy példányát a felelős vezető vagy megbízottja a felvételt követő 24 órán belül köteles a KEOKH-nak megküldeni.

(2) Ha az ápolt személy külföldinek vallja magát, de útiokmányt vagy tartózkodásra jogosító engedélyt felmutatni nem tud, illetve annak adatai hiányosak vagy javítottak, e körülményeket a betegfelvételi jegyzőkönyvön jelezni kell.

14. § Külön kiutazási engedélyre van szüksége annak a külföldinek, aki:

a) elveszett, megsemmisült útiokmánya helyett újat kapott;

b) 6 hónapot meghaladó ideig tartózkodott az ország területén és véglegesen kiutazni szándékozik.

c)[17] kiskorú és nem a szüleivel vagy nem a törvényes képviseletet gyakorló szülővel kíván utazni. Ilyen esetben a kiutazási kérelemhez mellékelni kell a szülők, illetőleg a törvényes képviseletet gyakorló szülő beleegyező nyilatkozatát is; a nyilatkozat hiányában a kiutazási engedély kiadását meg kell tagadni.

15. § A kiutazás megtagadható attól a külfölditől:

a) aki ellen büntető eljárás van folyamatban;

b) aki rendőrhatósági felügyelet vagy kitiltás hatálya alatt áll;

c) aki ellen köztartozás miatt végrehajtási eljárás indult, és a tartozás összege az 1000 Ft-ot meghaladja.

16. § A külföldiek bejelentésére, jelentkezésére, tartózkodására vonatkozó jogszabályok alkalmazásában szállásadónak kell tekinteni:

a) azt a személyt, aki lakásába vagy bérleményébe külföldit befogad;

b) szállodában és azzal egy tekintet alá eső szálláshelyeken a vállalat vezetőjét, illetve a nyilvántartókönyv vezetésével megbízott személyt;

c) campingban és az azzal egy tekintet alá eső szálláshelyeken a gondnokot, illetve a nyilvántartókönyv vezetésével megbízott személyt.

17. § (1) A KEOKH a külföldiek részére teljesített szolgáltatásokért az alábbi illetékek módjára lerovandó díjakat jogosult szedni:

a) a visszatérő, és a kiutazó vízum díja 50,- Ft

b) az utólagos vízum díja 100,- Ft

c) a vízumba levő tartózkodási engedély meghosszabbításának díja 50,- Ft

d)[18] tartózkodási engedély kiállításának díja 200,- Ft, tartózkodási engedély meghosszabbításának díja: 150,- Ft.

e) lakhatási engedély kiállításának díja 200,- Ft

f) lakhatási engedély hosszabbításának díja 150,- Ft

g) személyazonossági és utazási igazolvány kiállításának díja 200,- Ft

h) az utazási igazolvány érvényességi időn belül új utazásra való érvényesítés díja 100,- Ft

i) az utazási igazolvány érvényességi idejének meghosszabbítási díja 100,- Ft

(2) Az (1) bekezdésben megállapított díjakat illetékbélyeggel kell leróni.

(3) Az (1) bekezdésben foglalt díjak megfizetése alól - indokolt esetben - egészben vagy részben felmentés adható.

18. § Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba, egyidejűleg az 5660-20/1951. (X. 26.) BM rendelet még hatályban levő rendelkezései, az 1/1958. (I. 15.) BM rendelet, az 1/1960. (III. 27.) BM rendelet, valamint a 3/1961. (VII. 30.) BM rendelet hatályát veszti.

Benkei András s. k.,

belügyminiszter