4/1966. (X. 21.) MüM rendelet

a nők megfelelő foglalkoztatásának és egészségük, testi épségük védelme elősegítéséről

Az általános társadalmi fejlődés és a nők ilyen irányú igényei mellett a gazdasági szükségesség is indokolttá teszi a nők munkába állításának észszerű elősegítését a racionális foglalkoztatás érvényesítése mellett. Ennek figyelembe vételével kell a nők egészsége és testi épsége védelméről gondoskodni. Ezért a Munka Törvénykönyve végrehajtásáról szóló 53/1953. (XI. 28.) MT rendelet 165. §-ában foglalt felhatalmazás alapján az egészségügyi miniszterrel és a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben az alábbiakat rendelem:

1. § (1) Nem szabad nőt olyan munkán foglalkoztatni, amelynek körülményei folytán - a technika, technológia, illetve egyéni védőfelszerelések által ki nem küszöbölt - alábbi egészségi ártalmak állnak fenn, vagy azok veszélye fenyeget:

a) a dolgozónő szervezetének egészét - vagy akár egyoldalúan - fokozottabban igénybevevő fizikai és megerőltető idegrendszeri megterheléssel, fokozott rázkódással járó munkán, valamint a dolgozó nő saját, vagy mások testi épségét fokozottabban veszélyeztető munkán;

b) intenzív hőártalmú munkán;

c) a test fokozott lehűlésével, tartós átnedvesedésével járó munkán;

d) magasban végzett, fokozott baleseti veszélyt jelentő munkán;

e) fokozott légnyomás alatt végzett munkán;

f) a vérképző szerveket, valamint ideg- és hormonrendszert fokozottan károsító, mérgező anyagokkal végzett munkán.

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt egészségi ártalmak fennállása, vagy veszélye alapján a mellékletben felsorolt munkakörökben nők nem foglalkoztathatók.

2. § (1) A vállalat igazgatója a szakszervezeti bizottsággal és az üzemorvossal - ahol üzemorvos nincs, a járási, városi, fővárosi és városi-kerületi tanács végrehajtó bizottságának egészségügyi osztályával - egyetértésben részletes jegyzéket (a továbbiakban: tilalmi jegyzék) köteles készíteni azokról a vállalati munkakörökről (munkahelyekről), amelyekben nők nem foglalkoztathatók.

(2) A tilalmi jegyzékbe fel kell venni - amennyiben előfordulnak - a vállalatnál használt elnevezést és munkaköri részletezést is megjelölve

a) a mellékletben felsorolt munkaköröket (munkahelyeket);

b) az a) alattitól elkülönítve a mellékletben fel nem sorolt olyan további munkaköröket (munkahelyeket), amelyek a vállalatnál a helyi munkakörülmények folytán ugyancsak az 1. §-ban megjelölt ártalommal, illetve annak veszélyével járnak, amennyiben a veszélyeztetettség a mellékletben felsorolt munkaköröknél (munkahelyeknél) fennálló ártalmakkal azonos, vagy annál nagyobb fokú.

3. § (1) Ha a mellékletben felsorolt munkakörök (munkahelyek) valamelyikében a tilalom alapját képező ártalom, veszély a vállalatnál nem áll fenn, ebben az esetben a tilalmi jegyzékbe való felvétel alól felmentés kérhető. A felmentést a vállalat kérelme alapján, a megyei (megyei jogú városi, fővárosi) tanács végrehajtó bizottsága egészségügyi szakigazgatási szerve, a munkaügyi szakigazgatási szervvel és a területileg illetékes szakszervezet munkavédelmi felügyelőjével egyetértésben adja meg.

(2) A földalatti munkára felmentés nem adható.

(3) A tilalmi jegyzék összeállításánál felmerülő vitás kérdésekben a vállalat megkeresése alapján az (1) bekezdésben meghatározott szervek döntenek.

4. § (1) A vállalat igazgatója a tilalmi jegyzéket 1967. június 30-ig köteles elkészíteni.

(2) Az egészségi ártalmak keletkezése, vagy megszűnése, illetve a munkakörülmények megváltozása esetén a vállalatnak a tilalmi jegyzéket a 2. § (1) bekezdésében meghatározott szervekkel egyetértésben a változásnak megfelelően módosítani kell.

(3) A miniszterek és az országos hatáskörű szervek vezetői az egészségügyi miniszterrel és az illetékes szakszervezettel egyetértésben, az e rendeletben foglaltak végrehajtására irányelveket adhatnak ki.

(4) A mezőgazdasági termelőszövetkezetekre vonatkozóan a rendeletben foglaltak végrehajtását a földművelésügyi miniszter külön szabályozza.

5. § E rendelet nem érinti a dolgozó nők védelmét szolgáló egyéb rendelkezéseket.

6. § Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Egyidejűleg hatályát vesztik a 4/1962. (IV. 5.) MüM rendeletnek a nők foglalkoztatására vonatkozó rendelkezései és a rendelet 1. számú melléklete azzal, hogy a nők foglalkoztatásának tilalmára, illetőleg korlátozására vonatkozó vállalati tilalmi jegyzék elkészítéséig az e rendelet hatálybalépésekor fennálló tilalmakat és korlátozásokat továbbra is alkalmazni kell.

Veres József s. k, munkaügyi miniszter

Melléklet a 4/1966. (X. 21.) Mü M rendelethez

Jegyzék azokról a munkakörökről, illetve munkahelyekről, amelyekben nem szabad nőket foglalkoztatni

1. § (1) bekezdés a) pontja alapján:

Bálapréselés

Beton és téglafal vésés (kézi szerszámmal)

Bunkerban végzett munkák (érc, szén, homok, kavics stb.)

Nyersvas, öntöttvas, acél és színesfém gyártásnál adagolás, csapolás, öntés, darukezelés

Üvegfúvás, üvegmerítés.

1. § (1) bekezdés c) pontja alapján:

Alapozási munka vízben

Csatornahálózat földalatti tisztítása, javítása (csatorna és iszapbúvár)

Meszes és cserzőműhelyi munka (bőr és szőrmeipar).

1. § (1) bekezdés d) pontja alapján:

Állványozás

Gyárkéményépítés, javítás

Hídszerelés

Kéményseprő

Magasban elhelyezett erősáramú berendezések helyszíni szerelése, valamint a feszültség-szinttől függetlenül a villamos szabad vezetékek (távvezetékek) szerelése.

1. § (1) bekezdés e) pontja alapján:

Búvár

Keszonmunka.

1. § (1) bekezdés f) pontja alapján:

Aszfaltozás

Benzol és homológjai, valamint nitro- és amino származékainak gyártása (kivéve a zárt technológiai folyamatokat)

Fatelítés

Gáztisztító berendezés tisztítása

Generátor gázkemence kezelés

Gumi alapanyag gyártás, keverés (kivéve az automatikus adagolást), hengerlés

Kádak és nagy vegyi üstök zománcozása

Minium, ólomfehér előállítása, feldolgozása és kiszerelése

Centrifuga kezelés (cukoriparban)

Cvikkolás (cipőiparban)

Felszíni bányamunkán közvetlenül termelő munka (kőfejtés, kőfúrás, kőrobbantás, kővágás, kőtörés, csillézés stb.)

Föld alatti munka (ideértve a bányaipart is), kivéve

a) a fizikai munkát nem végző nőket,

b) egészségügyi szolgálatban foglalkoztatott nőket,

c) azokat a nőket, akik tanulmányuk folytatása alatt szakmai képzésük céljából gyakorlati időt kötelesek a bánya földalatti részében eltölteni.

Húsipari állatvágás (kábítás, taglózás stb.)

Kazánkovács

Kalapáló gépi munka (cipőiparban)

Kőfaragás, kövezés

Kubikus, kútásás, kútfúrás

Öntvénytisztítás, rámolás

Parkettgyalulás kézierővel

Préslég-kéziszerszám kezelés

Autóbusz (12 férőhelyen felüli) vezetés

Dömpervezetés

Földmunkagép vezetés

Traktorvezetés, kivéve a 30 lóerőnél kisebb motorteljesítményű kerti traktor vezetését

Tehergépkocsi (3 tormás és annál nagyobb teherbírású) vezetés

Vasúti vontató (gőz, villany, diesel)-járművek vezetői, fűtői és segédkezelői

Vasúti kocsirendező.

1. § (1) bekezdés b) pontja alapján:

Durva és finom hengerlés (hengerdei munkáknál), kovácsolás

Hajógépész, hajófűtő

Hengerfej hegesztés

Kemencekőműves

Mérgező növényvédőszerek közvetlen felhasználásával összefüggő mezőgazdasági munkáknál (nikotinnal, parathionnal, darsinnal, hygosannal, krezol vegyületekkel, benzol származékokkal, szénkéneggel stb.) végzett permetezés, porozás, gázosítás

Nikotingyártás

Ólomakkumulátorgyártás (masszakészítő, bontó, kenő, tisztító, fűrészelő).