12/1967. (XII. 31.) MÉM rendelet

a mezőgazdasági termékértékesítési szerződésből származó minőségi vitákról

Az 54/1967. (XII. 17.) Korm. rendelet 12. § (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján - az igazságügyminiszterrel, a könnyűipari miniszterrel, a Szövetkezetek Országos Szövetségének elnökével, a Minisztertanács Tanácsszervek Osztályával és a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsával egyetértésben - a következőket rendelem:

1. § (1) A mezőgazdasági termékértékesítési szerződés teljesítése során átadott mezőgazdasági termék minőségével kapcsolatos vitás kérdésekben - a felek eltérő megállapodásának hiányában - a rendelet 1. számú mellékletében feltüntetett szervek, illetőleg a járási tanács végrehajtó bizottságának elnöke által kijelölt szakértők foglalnak állást.

(2) Az a tél, aki az állásfoglalást sérelmesnek tartja, igényét a bíróság, illetőleg a gazdasági döntőbizottság előtt érvényesítheti.

2. § (1) A mezőgazdasági termék minőségével kapcsolatban felmerült véleményeltérésről a felek közös jegyzőkönyvet készítenek, és - ha arra a termék jellegénél fogva lehetőség van - mintát vesznek.

(2) Ha a szállító a jegyzőkönyv felvételére a meghatározott helyen és időben nem jelenik meg, a jegyzőkönyv készítéséhez a helyi tanács kiküldöttjének, illetve ennek akadályoztatása esetén a fuvarozó vállalat megbízottjának vagy két érdektelen tanúnak a közreműködését kell igénybe venni.

(3) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell

a) felvételének idejét és helyét,

b) az érdekelt felek megnevezését,

c) a kifogásolt szállítmány megjelölését, a mezőgazdasági termék fajtájának és mennyiségének, valamint az azonosításra alkalmas más körülményeknek a feltüntetésével,

d) a véleményeltérés részletes ismertetését,

e) mintavétel esetén a minta megjelölését, darabszámát és mennyiségét, a mintavétel módját, az ellenminta megőrzése érdekében tett intézkedéseket, valamint a minta vételénél közreműködő személyek nevét,

f) a jegyzőkönyv felvételénél, valamint a mintavételnél közreműködők aláírását.

(4) A mintát és az ellenmintát a szabványban, a szerződési alapfeltételben vagy a szerződésben meghatározott módon kell venni.

3. § A rendelet 1. számú melléklete szerint kijelölt szerv, illetőleg szakértő közreműködését a jegyzőkönyv egy példányának és a vett mintának megküldésével kell kérni.

4. § (1) Az eljáró szerv, illetőleg szakértő a minőség kérdésében a beküldött minta vagy - ha a minta vételére a termék jellege miatt nem volt lehetőség - a vita tárgyát képező mezőgazdasági termék vizsgálata alapján foglal állást.

(2) A minőség elbírálásánál az országos szabványban vagy kötelező előírásban, illetőleg a szerződésben foglalt minőségi követelményeket kell alapul venni.

(3) Az eljáró szerv, illetve szakértő a minőség kérdésében kialakított állásfoglalását (kitermelési bizonylat, vizsgálati értesítés, stb.) írásban köteles a felek részére kiadni.

5. § (1) A minőség elbírálásával kapcsolatos eljárás - ha államigazgatási szerv jár el - költségmentes. Egyéb esetben a felmerülő költségeket (vegyvizsgálati díj, szakértői díj, stb.) az eljárást kezdeményező fél köteles előlegezni és az a fél köteles viselni, akinek hibájából a vita felmerült.

(2) Az eljáró szakértőket a 2. számú mellékletben meghatározott szakértői díj és költségtérítés illeti meg. A szakértői díj és költség összegét a járási tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya állapítja meg. A határozatban megjelölt összeget a tanács letéti számlájára kell befizetni.

6. § Ez a rendelet 1968. évi január hó 1. napján lép hatályba; egyidejűleg az 5/1961. (VII. 1.) ÉlmM és a 2/1964. (II. 9.) ÉlmM rendelettel módosított 4/1957. (VIII. 11.) ÉlmM. rendelet, továbbá a 2/1963. (II. 27.) ÉlmM-FM együttes rendelet hatályát veszti.

Dr. Sághy Vilmos s. k.

a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter első helyettese

1. számú melléklet a 12/1967. (XII. 31.) MÉM rendelethez

1. A mezőgazdasági termékértékesítési szerződés alapján felmerülő vita esetén az alábbi szervek foglalnak állást:

- az Országos Vetőmagfelügyelőség - a gyümölcsfacsemete termeléshez szolgáltatott vetőmag kivételével - a vetőmagvak, valamint a nemesített és az államilag ellenőrzött vetőburgonya minőségének a kérdésében;

- a Magyar Kereskedelmi Kamarai Szakértő Bizottság a búza, a rozs, az árpa, a zab, a kukorica, a napraforgómag, az étkezési szárazbab és egyéb élelmezésre, vagy ipari feldolgozásra kerülő magvak, a rizs, a mák, valamint a széna- és szalmafélék minőségének a kérdésében;

- az Országos Mezőgazdasági Minőségvizsgáld Intézet (a továbbiakban: OMMI) a nyers fűszerpaprika, a fűszerpaprika féltermék, fűszerpaprika őrlemény, az őszi érésű étkezési burgonya, a zöldtakarmányliszt, a gyógy-, illóolaj- és fűszernövény, a mákgubó, a seprőcirok, a gomba, a méz és a toll minőségének a kérdésében;

- a Paprikajellegmegállapító Bizottság fűszerpaprika őrlemény minőségének a kérdésében az OMMI döntése elleni fellebbezés esetén;

- az Országos Szőlő-Gyümölcsfa és Díszfaiskolai Szaporítóanyag Felügyelőség a szőlő-gyümölcsfa és díszfaiskolai szaporítóanyag (beleértve a gyümölcsfa és díszfacsemete termesztéséhez szolgáltatott vetőmagot is) minőségének a kérdésében;

- a Dohányellenőrző Bizottság - melynek tagjai: az OMMI kiküldöttének elnökletével a dohánybeváltó üzem szerint illetékes járási (városi, városi kerületi tanács végrehajtó bizottsága mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának, a dohánybeváltó vállalatnak, valamint az átadó mezőgazdasági üzem felügyeleti, illetve érdekképviseleti szervének egy-egy kiküldötte - a dohány minőségének a kérdésében;

- az Országos Komlóminősítő Bizottság -melynek tagjai: az OMMI kiküldöttének elnökletével az átadó mezőgazdasági üzem, valamint az átvevő vállalat 2-2 kiküldöttje - a komló minőminőségének a kérdésében;

- a Mezőgazdasági Gyapjúminősítő Bizottság - melynek tagjai: az OMMI gyapjúosztálya és a Textilipari Minőségellenőrző Intézet kiküldöttének váltakozó elnökletével a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumnak, valamint a Könnyűipari Minisztériumnak egy-egy kiküldötte - a gyapjú minőségének a kérdésében;

- a Borminősítő Szakbizottság - melynek tagjai: a Szőlészeti Kutatóintézet kiküldöttének elnökletével a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, a Magyar Állami Pincegazdaság, valamint az átadó mezőgazdasági üzem felügyeleti, illetve érdekképviseleti szervének egy-egy kiküldötte - a bor fajtajellegének kérdésében;

- az Országos Borminősítő Intézet a must és bor minősége, a must cukorfoka kérdésében;

- az átadás-átvétel helye szerint illetékes megyei (Budapesten a fővárosi, Szegeden a városi) minőségvizsgáló intézet a tej és tejszín zsírtartalma kérdésében;

- az Országos Állattenyésztési Felügyelőség a tenyész-szarvasmarha, a tenyészsertés, tenyészjuh, a tenyészló (sportló, versenyló), a tenyészkecske, a tenyészbaromfi, a tenyésztojás és naposcsibe minősége kérdésében. (Amennyiben az átvevő az Országos Állattenyésztési Felügyelőség, a minőség eldöntése az illetékes megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának hatáskörébe tartozik);

- az átadás-átvétel helye szerint illetékes hatósági (községi, kör-, városi kerületi) állatorvos, a sertések minősége, fajtajellege, tenyésztésbe fogott volta, valamint a szarvasmarha, sertés és juh továbbtartásra való alkalmassága, illetőleg túletetett-sége, végül a vágóbaromfi, a házinyúl és galamb minősége (betegség, minőségre kiható hiányosság, stb.) kérdésében.

2. A járási tanács vb elnökének - a termelőszövetkezetek területi szövetségével egyetértésben történt - kijelölése alapján nyilvántartásba vett szakértők közül a járási mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály vezetője által kirendelt szakértő dönt a rostnövények, a cukorrépa, a cikória, a zöldség- és gyümölcsfélék, újburgonya és egyéb gyorsan romló termékek, a borszőlő (a cukorfok kérdésében keletkezett vita kivételével), a szaporító anyagok (a szőlő, gyümölcs és díszfaiskolai szaporítóanyagok kivételével) minősége, valamint a tej fizikai tisztasága kérdésében. (Budapest területén azonban a kereskedelmi szervek között a zöldséggyümölcsfélék minősége kérdésében felmerült vitákban a Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézet foglal állást.)

3. A zöldség- és gyümölcsfélék, vagy más gyorsan romló termékek tekintetében, ha a szakértő kirendelése olyan átvételi késedelemmel jár, amely az áru minőségromlását eredményezheti, vagy az áru tervezett elszállítását akadályozza, a községi tanács vb elnöke jogosult a minőség kérdésében állást foglalni.

4. A vágóhídi kitermelés (ellenőrző vágás) eredménye az irányadó a belföldi fogyasztás céljára átvételre kerülő vágómarha, továbbá vágójuh minősége kérdésében. A kitermelésnél, (ellenőrző vágásnál) az átadó képviselője is jelen lehet. Ilyen esetben, valamint olyankor, ha a minőség szerinti átvétel vágóhídi minősítéssel történik, az átadó képviselője a minősítésről és a kitermelés (feldolgozás) eredményéről készült jegyzőkönyvet aláírja.

2. számú melléklet a 12/1967. (XII. 31.) MÉM rendelethez

1. A járási tanács vb, elnöke által kijelölt szakértők díja a következő:

a) napi 4 órát meg nem haladó szakértői tevékenységért munkaviszonyban álló szakértő részére 60,- Ft, termelőszövetkezeti tag és munkaviszonyban nem álló más szakértő részére 80,- Ft;

b) napi 4 órát meghaladó szakértői tevékenységért munkaviszonyban álló szakértő részére 80,- Ft, termelőszövetkezeti tag és munkaviszonyban nem álló más szakértő részére 100,- Ft.

2. Ha a szakértő tevékenységét nem abban a helységben fejti ki, ahol állandó lakhelye vagy munkahelye van, napidíjra és a ténylegesen felmerülő közlekedési és szállásköltsége megtérítésére tarthat igényt. A napidíj és költségtérítés mértékére és feltételeire a közszolgálati alkalmazottak belföldi kiküldetésére vonatkozó rendelkezések az irányadók.

3. A szakértő díjazására és költségei megtérítésére vonatkozó igényét köteles jegyzékben részletesen feltüntetni és szakértői tevékenységétől számított 8 napon belül az őt kirendelő szervhez benyújtani. A szakértői díjjegyzékhez a szakértői eljárás során hozott írásbeli döntés egy példányát is csatolni kell.

4. A szakértőt megillető díjak és költségek kifizetéséről a tanácsi letéti számla terhére a szakértőt kirendelő szerv köteles gondoskodni.