14/1967. (XI. 24.) PM rendelet

az eszközlekötési járulékról

Az eszközlekötési járulék fizetési kötelezettségét - az Országos Anyag- és Árhivatal elnökével egyetértésben - az alábbiak szerint szabályozom.

1. §

Az eszközlekötési járulék fizetésére kötelezettek köre

(1) Az állami vállalatok és trösztök, a közös vállalatok, az egyesülések, a vállalati gazdálkodási rend szerint működő egyéb szervek, a kisipari és háziipari termelőszövetkezetek, az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek, a szövetkezeti vállalatok (a továbbiakban együtt: vállalatok) a termelésben (forgalomban stb.) lekötött és saját forrásból finanszírozott álló-, forgó- és deviza eszközeik után eszközlekötési járulékot kötelesek fizetni.

(2) A belkereskedelmi ágazatba tartozó vállalatok és szövetkezetek, továbbá a tervező és beruházási vállalatok bérelt ingatlanaik után is kötelesek eszközlekötési járulékot fizetni.

(3) Mentesek az eszközlekötési járulék fizetési kötelezettsége alól a melléklet I. részében felsorolt vállalatok.

(4) Az állami élelmiszer-kiskereskedelmi vállalatok, valamint az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek zöldség-gyümölcs felvásárlással és forgalmazással kapcsolatos tevékenysége mentes az eszközlekötési járulék fizetése alól. Ennek érdekében meg kell állapítani, hogy a teljes árbevételen beiül milyen hányadot tesz ki a zöldség-gyümölcs felvásárlással és forgalmazással kapcsolatos árbevétel, s a kiszámított eszközlekötési járulékból csak az egyéb tevékenység árbevételével arányos részt kell befizetni.

(5) A kisipari és háziipari termelőszövetkezetek, az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek a részjegy-alappal finanszírozott eszközeik utáni eszközlekötési járulékot nem fizetnek.

2. §

Az állóeszközlekötési járulék számítási alapja

(1) A vállalatok az állóeszközlekötési járulékot - a besorolásuk szerinti népgazdasági ágra érvényes számlakeret előírásainak megfelelően - a 11-15. Állóeszközök számlacsoportban nyilvántartandó valamennyi állóeszköz tárgynegyedévi nyitó állománya bruttó értékének alapulvételével kötelesek kiszámítani.

(2) Mentesek az állóeszközlekötési járulék fizetési kötelezettsége alól a melléklet II. részében felsorolt állóeszközök.

(3) A járulékalap megállapításánál az (1) bekezdésben felsorolt állóeszközcsoportok negyedév eleji (könyvviteli zárlat adatain nyugvó) nyitó állományának bruttó értékéből kell kiindulni és azokból kell - a negyedév eleji állományokat figyelembe véve - a (2) bekezdés szerint mentesített állóeszközök bruttó értékét, továbbá a középlejáratú beruházási hitelek, valamint az aktivált állóeszközök finanszírozására szolgáló hosszúlejáratú beruházási hitelek és állami kölcsönök állományát levonni. A különbözet az állóeszközlekötési járulék számítási alapja.

3. §

A forgóeszközlekötési járulék számítási alapja

(1) A vállalatok a forgóeszközlekötési járulékot a besorolásuknak megfelelő népgazdasági ágra érvényes számlakeret előírásai szerint a 21-27. Készletek - ideértve ezek anyagárkülönbözetét, készletérték különbözetét, illetve árrését, az aktivált külön felszámított szállítási (fuvar) és rakodási költségeket -, valamint a 33. Vevők számlacsoportban nyilvántartandó forgóeszközök együttes összegének tárgynegyedévi nyitó- és záróállománya számtani átlagából számított értékének alapulvételével kötelesek kiszámítani.

(2) Mentesek a forgóeszközlekötési járulék fizetési kötelezettsége alól a melléklet III. részében felsorolt forgóeszközök.

(3) A járulékalap megállapításánál az (1) bekezdésben felsorolt forgóeszközök negyedévi nyitó- és záróállományaiból le kell vonni - a negyedévi nyitó- és záróállományt figyelembe véve - a (2) bekezdés szerint mentesített forgóeszközök értékét és a forgóeszközhitelek összegét. A forgóeszközlekötési járulék alapját az így kapott összegekből kell számtani átlaggal kiszámítani.

4. §

A devizaeszközlekötési járulék számítási alapja

(1) A vállalatok devizaeszközlekötési járulékot a besorolásuknak megfelelő népgazdasági ágra érvényes számlakeret szerint a 37. Egyéb elszámolások számlacsoportban nyilvántartandó, külföldön működő magyar vállalati érdekeltségekben lekötött devizaeszközök együttes összege tárgynegyedévi nyitó- és záróállományának számtani átlagából számított értéke után kötelesek - devizában a Magyar Nemzeti Bankhoz - befizetni.

(2) A járulékalap megállapításánál az (1) bekezdésben megjelölt devizaeszközök nyitó- és záróállományát csökkenteni kell az érdekeltségvállalás céljaira folyósított devizahitelek összegével. A devizaeszközlekötési járulék alapját az így kapott különbözetekből kell számtani átlaggal kiszámítani.

5. §

Az eszközlekötési járulék mértéke

Az álló- forgó- és devizaeszközök után fizetendő eszközlekötési járulék mértéke évi 5 százalék.

6. §

A bérelt állóeszközök után fizetendő eszközlekötési járulék

A bérelt állóeszközök után fizetendő eszközlekötési járulék kiszámítása úgy történik, hogy a bérelt összes alapterület utáni - négyzetméterenként évi 240,- Ft-tal számított - eszmei bérleti díjból le kell vonni a bérbeadónak fizetett tényleges bérleti díjat és a fenntartási költségek fedezetére négyzetméterenként évi 40,- Ft-ot. A fennmaradó összeget a 2-4. §-okban foglaltak alapján számított eszközlekötési járulékkal együtt kell befizetni.

7. §

Az eszközlekötési járulékkal kapcsolatos eljárási szabályok

(1) Az eszközlekötési járulékkal kapcsolatos eljárásnál, kezelésnél, ellenőrzésnél és a szabálytalanságoknál a gazdasági és pénzügyi ellenőrzés rendjéről, továbbá a vállalatok és szövetkezetek adóigazgatására, költségvetési kapcsolatainak lebonyolítására és pénzügyi revíziójára vonatkozó eljárás szabályairól szóló jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) Az eszközlekötési járulék elszámolásával kapcsolatban a vállalatok besorolása szerinti népgazdasági ágra érvényes számlakeret előírásait kell alkalmazni.

8. §

Vegyes és hatálybaléptető rendelkezések

(1) A melléklet II. és III. részében felsorolt, az eszközlekötési járulék fizetése alól mentesített álló- és forgóeszközcsoportok tartalmi részletezését az ágazatilag illetékes miniszter állapítja meg s ezt 1968. március 31-ig közli a pénzügyminiszterrel. A tartalmi részletezésről az érdekelt vállalatokat az adóhatóság értesíti.

(2) Ez a rendelet 1968. január 1. napján lép hatályba; egyidejűleg a 105/1965. (PK 2.) PM, a 103/1966. (PK 1.) PM, a 120/1966. (PK 12.) PM és a 106/1965. (PK 3.) PM utasítások, valamint az eszközlekötési járulékkal összefüggő valamennyi leirati rendelkezés hatályát veszti.

Vályi Péter s. k.,

pénzügyminiszter

Melléklet a 14/1967. (XI. 24.) PM rendelethez.

I.

Az eszközlekötési járulék fizetési kötelezettsége alól mentes vállalatok:

1. az önálló - vállalati formában működő - kutató és fejlesztő intézetek;

2. a szénbányászat alágazatba sorolt vállalatok, valamint az általuk létrehozott közös vállalat;

3. az Országos Érc- és Ásványbánya Vállalat rudabányai üzeme;

4. a Mecseki Ércbánya Vállalat;

5. az ÉVM Szolgáltató Vállalat;

6. az állami gazdaságok;

7. a Mezőgazdasági Gépjavító Tröszt keretében működő vállalatok;

8. az Országos Talajjavító és Talajvédelmi Vállalat;

9. az Ültetvénytervező Vállalat;

10. a Lósport Vállalat;

11. az Erdőgazdasági Fűz- Nád- és Kosáripari Vállalat;

12. az Országos Vetőmagtermeltető és Ellátó Vállalat;

13. a SZÖVOSZ-hoz tartozó Megyei Értékesítési Központok;

14. a Budapesti Zöldség-Gyümölcs Kereskedelmi Szövetkezeti Vállalat;

15. az alábbi lakossági és kommunális ellátást, szolgáltatást főtevékenységében végző vállalatok:

a) mosás, festés, vegytisztítás,

b) fürdőszolgáltatás, csónakházi szolgáltatás,

c) házkezelés,

d) parkfenntartás, köztisztaság, temetkezés;

16. Vidámpark Vállalat;

17. Cirkusz és Varieté Vállalat;

18. a moziüzemi vállalatok;

19. a pénzintézetek és takarékszövetkezetek;

20. a SZÖVOSZ-hoz tartozó szakszövetkezetek;

21. azok a beruházó új vállalatok, amelyeknek a beruházás megvalósítása után az üzemeltetés is feladatuk lesz, az üzembehelyezés időpontjáig.

II.

Nem képezik az eszközlekötési járulék alapját az alábbi állóeszközök:

1. a speciális állóeszközök termelésben részt nem vevő (tartalékolt) állománya az Országos Tervhivatal és a Pénzügyminisztérium együttes, időszakonkénti engedélye alapján;

2. a 100 Ft eszmei bruttó értékben nyilvántartott állóeszközök;

3. a villamosenergia iparban a villamosátviteli (hálózati) és elosztó berendezések;

4. A Konzervipari Tröszt keretében működő vállalatoknál, valamint a Hűtőipari Országos Vállalatnál a zöldség-gyümölcs felvásárlással kapcsolatos állóeszközök;

5. a Gabona Tröszt keretében működő vállalatoknál a gabonatárolással, illetve a keveréktakarmánygyártással és forgalmazással kapcsolatos egyes állóeszközök;

6. az építőipari vállalatok kezelésében levő munkásszállások és azok berendezése;

7. a közlekedési ágazatban:

a) a vasúti közlekedésnél (beleértve a pályához kötött helyi közlekedést is) az alépítmények, felépítmények, hidak, alagutak, biztosító berendezések, állomási utak;

b) a hajózásnál a kikötői partfalak, a kikötő területén levő út-, vasúthálózat, hídfészkek, hidak és pontonok, kikötő medencék, mólók, darupályák;

c) a légiközlekedésnél a betonpályák, utak, az ezekhez tartozó műtárgyak (jelzőlámpák, bevezető fénysorok stb.), földi irányító berendezések;

8. az erdőgazdaságok közlekedési jellegű építményei (út, vasúti al- és felépítmények, hidak, alagutak stb.);

9. a vízügyi ágazatban:

a) a vízszolgáltatásnál a víznyerő berendezések mélyépítményei, csőhálózat, tároló és jelző berendezések és ezek tartozékai, védőterületek;

b) a csapadék- és szennyvízelvezetésnél a csatornahálózat, aknáit, kiömlők, zsilipek, szennyvíztisztítási mélyépítmények, tisztító és átemelő telepek belső csatornázása, nyilvános illemhelyek;

10. a Folyamszabályozó és Kavicskotró Vállalatnál a jégtörőhajók, a hidromechanizációs kotrók és a közvetlen termelési célt nem szolgáló tanyahajók, lakókocsik;

11. a közüzemi szolgáltatást nyújtó vállalatoknál:

a) a gázszolgáltatásnál a gázcsőhálózat és az azokhoz tartozó szerelvények (nyomásszabályozók, gáztartók, gázmérők, fogyasztó készülékek);

b) a távfűtés és melegvíz szolgáltatásnál a csőhálózat és tartozékai, valamint a hőközpontok;

III.

Nem képezik az eszközlekötési járulék alapját az alábbi forgóeszközök:

1. a speciális forgóeszközök termelésben részt nem vevő (tartalékolt) állománya, az Országos Tervhivatal és a Pénzügyminisztérium együttes, időszakonkénti engedélye alapján;

2. a gázszolgáltató vállalatoknál a bérleti gázkészülékek;

3. a Konzervipari Tröszt keretében működő vállalatoknál, valamint a Hűtőipari Országos Vállalatnál a zöldség-gyümölcs felvásárlással kapcsolatos forgóeszközök;

4. a Gabona Tröszt keretében működő vállalatoknál az ipari és szemes takarmányok;

5. a Jelmezkölcsönző Vállalatnál a jelmezkészletek;

6. az Országos Földmérési és Térképészeti Hivatal vállalatainál a befejezetlen készletek.