25/1967. (VIII. 20.) Korm. rendelet

a termékforgalomról

1. § (1) A szocialista szervezetek (állami vállalatok, intézetek, intézmények, költségvetési szervek, társadalmi szervek, szövetkezetek, ezek szervezetei és vállalatai stb.) piaci kapcsolatok alapján - a jogszabályok keretei között - a termékeket bármely szocialista szervezet részére értékesíthetik és bármely szocialista szervezettől beszerezhetik.

(2) A szocialista szervezetek a jogszabályi rendelkezések és a forgalmi kapcsolat jellege alapján maguk választják meg az annak rendezésére legcélszerűbb szerződésfajtát.

(3) Az (1) és (2) bekezdés rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell a szolgáltatásokra (bérmunkára), a fuvarozásra és szállítmányozásra is.

(4) A mezőgazdasági termékek forgalmának és felvásárlásának rendjéről külön jogszabály intézkedik.

(5) Az energiahordozók (szén, szénhidrogének) forgalmazásának rendjét - ideértve a villamosenergia és teljesítménygazdálkodást is - a nehézipari miniszter és az Országos Anyag- és Ár-hivatal elnöke külön szabályozza.

2. § (1) A termékforgalmat [1. § (1) bek.] a Kormány népgazdasági érdekből, meghatározott körben szabályozza. A szabályozás eszközei:

a) központi gazdálkodás,

b) kontingens előírása,

c) értékesítő szerv kijelölése,

d) szerződéskötési kényszer előírása.

(2) A szabályozó intézkedések alkalmazásáról a Kormány általában az éves népgazdasági terv előterjesztése során tett javaslat alapján dönt.

3. § (1) A központi gazdálkodás valamely termék teljeskörű elosztása a felhasználók között a források és a szükségletek számbavétele alapján.

(2) A központi gazdálkodás alá vont termékek felhasználók közötti elosztása és az ezzel összefüggő egyéb gazdálkodási intézkedések az Országos Anyag- és Árhivatal hatáskörébe tartoznak. E hatáskör gyakorlása átengedhető olyan minisztérium (országos hatáskörű szerv) részére, amely a központi gazdálkodás alá vont termék termelését és felhasználását egyaránt irányítja.

(3) A központi gazdálkodás alá vont termék tekintetében a szállítót - ha az Országos Anyagés Árhivatal eltérően nem rendelkezett - szerződéskötési kötelezettség terheli. A kijelölt szállító csak a kijelölt felhasználó részére értékesíthet a megállapított ellátás mértékéig. A kijelölt felhasználók részéről igénybe nem vett, vagy a számbavett forrásokon felüli mennyiségek felhasználásáról az Országos Anyag- és Árhivatal intézkedik.

4. § (1) A kontingens valamely termékből szerezhető, vagy a megrendelők bizonyos körének értékesíthető termékmennyiség meghatározása természetes mértékegységben vagy értékben.

(2) A kontingensek belföldi felhasználó részére történő elosztása (beszerzési kontingens), illetve a szállító és felhasználó kötelező erővel történő kijelölése és a kontingentált termékekkel való gazdálkodási feladatok ellátása az Országos Anyag- és Árhivatal hatáskörébe tartozik.

(3) Beszerzési kontingens esetén a kijelölt szállítót kontingense erejéig a kijelölt kedvezményezettel szemben szerződéskötési kötelezettség terheli. Ha a kedvezményezett a részére megállapított termékmennyiségre egészben vagy részben nem tart igényt - amennyiben az Országos Anyag- és Árhivatal eltérően nem rendelkezett - az igénybe nem vett mennyiségeket a szállító szabadon értékesítheti.

(4) Az export kontingens betartása az exportot engedélyező szervre kötelező; az engedélyezés módjára külön jogszabály (Engedélyezési Szabályzat) az irányadó.

5. § (1) Egyes termékek forgalmának kizárólagos lebonyolítására értékesítő szervek jelölhetők ki. Ebben az esetben a közvetlen termelésből, vagy importból származó termékek belföldön csak a kijelölt szervek útján hozhatók forgalomba és azokat a felhasználók csak a kijelölt szerveknél szerezhetik be.

(2) A kijelölésről az értékesítő szervet és az érdekelteket az Országos Anyag- és Árhivatal értesíti.

6. § A 3-5. §-okban meghatározott hatáskört az Országos Anyag- és Árhivatal az érdekeit minisztériumokkal (országos hatáskörű szervekkel) együttműködésben látja el.

7. § A Kormány a 2. § (2) bekezdése alapján a szállító terhére a 3. és 4. §-okban meghatározott eseten kívül is szerződéskötési kötelezettséget írhat elő egyes termékekre vagy felhasználási célokra; ezek közzétételéről az Országos Anyag- és Árhivatal gondoskodik.

8. § (1) A szállító, ha szerződéskötési kötelezettség terheli, a szerződés megkötését csak akkor tagadhatja meg, ha bizonyítja, hogy a szerződés teljesítésére nem képes, vagy az sértené a népgazdaság érdekét.

(2) Ha a szállítót szerződéskötési kötelezettség terheli a döntőbizottság a felek megállapodásának hiányában - amennyiben a felek közötti jogvita egyébként hatáskörébe tartozik, - a szerződést a megrendelő kívánságára, vagy népgazdasági érdekből e nélkül is létrehozhatja.

9. § (1) Tilos olyan megállapodás létrehozása, amely a piac felosztását, vagy a fogyasztók meghatározott körének valamely beszerzési lehetőségből való kizárását célozza, vagy korlátozza a fogyasztóknak a beszerzési források közötti választás lehetőségét.

(2) Az (1) bekezdésben előírt tilalom alól az ágazati miniszter a pénzügyminiszterrel és az Országos Anyag- és Árhivatal elnökével egyetértésben, valamint az érdekelt miniszterek bevonásával -népgazdasági érdekből - kivételt engedélyezhet.

(3) A (2) bekezdésben előírt engedély nélkül a megállapodás semmis. A megállapodás semmisségének megállapítása - bármely érdekelt keresete alapján - a Központi Döntőbizottság hatáskörébe tartozik.

(4) A (3) bekezdés rendelkezései nem érintik az (1) bekezdésben foglalt magatartáshoz esetleg fűződő egyéb következményeket, (fegyelmi, államigazgatási eljárás stb.).

10. § (1) A huzamosabb ideje fennálló termelési együttműködési és az e célt szolgáló kereskedelmi kapcsolatok megszakítása esetén a döntőbizottság a népgazdasági érdek és a felek méltányos érdekeinek figyelembevételével a megrendelő kérelmére, a felek között a szerződést - meghatározott időre - létrehozhatja.

(2) Amennyiben a felek felügyeleti szerve azonos, a feleket a kapcsolat fenntartására, illetőleg a szerződés megkötésére a felügyeleti szerv vezetője utasíthatja.

11. § A szocialista szervezeteknek nem szocialista szervezetektől történő beszerzését külön jogszabály rendezi.

12. § (1) E rendelet 1968. január 1-én lép hatályba, rendelkezéseit azonban az 1968. évre vonatkozó termékforgalmi kapcsolatok tekintetében kihirdetése napjától alkalmazni kell.

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a 100.014/1949. (VII. 19.) ÁG, a 64/1950. (II. 28.) MT, a 105.300/1950. (XII. 5.) OT rendeletek, az 1028/1955. (III. 3.) Mt. határozat, az 1/1956. (V. 16.) OT rendelettel módosított 1/1955. (I. 9.) OT, a 24/1957. (IV. 20.) Korm. rendeletek, az 1089/1957. (XI. 23.) Korm. számú határozat, az 56/1958. (X. 19.) Korm. rendelettel módosított 8/1957. (I. 29.) Korm. rendelet 2-5. §-a és 17. §-a, a 2/1957. (IV. 28.) KPM rendelet 2-4. §-a és a 10/1966. (II. 14.) Korm. rendelet 7. §-a hatályukat vesztik.

Fehér Lajos s. k.,

a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnökhelyettese