2/1957. (IV. 28.) KPM rendelet
az állami gépjárművek üzembentartásának szabályozásáról szóló 8/1957. (I. 29.) Korm. rendelet végrehajtásáról
A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormánynak az állami gépjárművek üzembentartásának szabályozásáról szóló 8/1957. (I. 29.) Korm. rendelet végrehajtása tárgyában - a rendelet 16. § (1) bekezdése tekintetében a belügyminiszterrel egyetértésben - az alábbiakat rendelem.
(A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány rendeletét - a továbbiakban: "R." - a vastagabb, a végrehajtási rendeletet - a továbbiakban: "Vhr." - pedig a vékonyabb betűkkel szedett szöveg tartalmazza.)
I. Általános rendelkezések
1. § A jelen rendelet hatálya az államhatalmi és államigazgatási szervek, intézetek, intézmények, valamint az állami vállalatok (a továbbiakban: állami szervek) gépjárműveire (a továbbiakban: állami gépjármű) terjed ki, míg a társadami szervek és szövetkezetek gépjárműveire csak a 2-5. §-ok vonatkozásában terjed ki.
Vhr. 1. § A jelen rendelet alkalmazása szempontjából gépjárművek - a trolibusz kivételével - a közúti közlekedés rendjének szabályozásáról szóló 1/1953. (XII. 4.) BM rendelet (KRESZ) 75. §-ának (2) bekezdésében felsorolt járművek.
II. Az állami, valamint a társadalmi szervek és szövetkezetek gépjárműveinek beszerzése
2. § Az állami gépjárművek beszerzésére vonatkozó éves elosztási tervet a közlekedés- és postaügyi miniszter jóváhagyás végett a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elé terjeszti. A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány minisztériumonként és országos hatáskörű szervenként (a továbbiakban: minisztérium) állapítja meg az évenként kiutalható új gépjárművek számát.
Vhr. 2. § (1) A minisztériumok, más országos hatáskörű szervek, valamint a szövetkezetek és társadalmi szervek országos központjai (a továbbiakban: központi szervek) a saját és a felügyeletük alá tartozó szervek éves gépjármű beszerzési igényét a tárgyévet megelőző június hó 15. napjáig kötelesek a Közlekedés- és Postaügyi Minisztériumhoz bejelenteni. Az igényeket indokolni kell. A bejelentésben fel kell tüntetni, hogy az igényelt gépjárműből hány db az állomány (tehergépkocsiknál a hasznos teherbírást, személygépkocsiknál a hengerűrtartalmat, egyéb gépjárműveknél a megfelelő típust figyelembe véve), hány db-ot terveznek selejtezni a tárgyévben és menynyi lesz a tárgyév végén a várható gépjármű állomány az új beszerzéssel együtt.
(2) Az éves gépjármű beszerzési igények megállapításánál figyelemmel kell lenni a központi szerv gépjármű beszerzésre fordítható anyagi eszközeire.
(3) A gépjármű elosztási javaslatot a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium a beérkezett igények alapján és az Országos Tervhivatal által megadott tervszámok figyelembe vételével készíti el és terjeszti jóváhagyás végett a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elé.
3. § A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány által megállapított kereteken belül az új gépjárművek beszerzését az illetékes miniszter által kijelölt állami szerv részére a közlekedés- és postaügyi miniszter engedélyezi.
4. § (1) Az állami szervek részére az új gépjárművek beszerzésére központi beruházási hitelt kell biztosítani.
(2) A társadalmi szervek és szövetkezetek új gépjárművet saját hitelük terhére szereznek be.
5. § (1) A használt gépjárműveket a közlekedés- és postaügyi miniszter a pénzügyminiszterrel együtt osztja el az egyes minisztériumok, országos hatáskörű szervek között.
(2) Az (1) bekezdés szerint megállapított keretek között a használt gépjármű beszerzését az illetékes miniszter engedélyezi.
Vhr. 3. § A gépjárművek vételárának kiegyenlítése az alábbiak szerint történik:
a) Az importból származó új gépjárművek vételárát az Országos Tervhivatal által biztosított központi hitelkeretből kell kiegyenlíteni.
b) A belföldi gyártású új gépjármű a központi szerveknél központilag kezelt és jóváhagyott éves beruházási tervben meg határozott beruházási hányad terhére szerezhető be.
c) Az állami szerv az új gépjármű vételárát, ha a beszerzéssel egyidejűleg használt gépjárművet ad le (tehát gépkocsi cserét hajt végre), saját felújítási keretéből is kiegyenlítheti.
d) Használt gépjármű a felújítási keretből szerezhető be.
Vhr. 4. § A Vhr. 2. és 3. §-ában, továbbá a R. 2-5. §-aiban foglalt rendelkezések nem vonatkoznak a motorkerékpárok és mező gazdasági munkák végzésére is alkalmas vontatók beszerzésére.
III. Az állami gépjárművek használata
6. § (1) Az állami szervek - a (2) bekezdésben foglalt kivételtől eltekintve - kizárólag a részükre rendszeresített gépjárművet használhatják.
(2) Az illetékes miniszter a felügyelete alá tartozó költségvetési szervek által üzemben tartott gépjárművek közül egyes gépjárműveket más - a felügyelete alá tartozó - költségvetési szervhez meghatározott időre vagy véglegesen át rendelhet.
(3) A gépjárműügyek intézésével megbízott dolgozó a jelen rendeletben foglalt rendelkezések megtartásáért fegyelmi és büntetőjogi, valamint anyagi felelősséggel tartozik.
Vhr. 5. § A R. 6. § (1) bekezdésének alkalmazása szempontjából nem tekinthető idegen gépjármű igénybevételének a közhasználatú gépjármű vállalatok és célfuvarozási vállalatok gépjárműveinek, a járási körorvosok és körállatorvosok személygép kocsijainak és a dolgozók motorkerékpárjainak a hatályban lévő rendelkezések szerint történő igénybevétele.
Vhr. 6. § (1) A gépjárműnek a R. 6. § (2) bekezdése szerint meghatározott időre más költségvetési szervhez történő átrendelése 60 napnál tovább nem tarthat. 60 napon túl az átrendelést véglegesnek kell tekinteni. Az elrendelésről szóló okiratot a gépkocsivezető köteles magánál tartani és ellenőrzés alkalmával az ellenőrző közegnek felmutatni. A menetokmányokról a ténylegesen használó költségvetési szerv köteles gondoskodni.
(2) Végleges átrendelésnél a gépjárművet 48 órán belül az új üzembentartó nevére át kell iratni.
Vhr. 7. § (1) A gépjárműügyek intézésével az állami szerveknél gépkocsielőadót vagy gépkocsielőadókat - központi szerveknél külön központi gépkocsielőadót is - kell megbízni.
(2) Azoknál az állami szerveiméi, ahol szállítási előadó, szállítási- forgalmi osztály, -illetve anyag- és áruforgalmi osztály működik, a tehergépkocsik üzemeltetésével kapcsolatos gépjárműügyek intézésével a szállítási előadót, illetőleg a szállítási-, forgalmi osztály, vagy az anyag- és áruforgalmi osztály vezetőjét kell megbízni.
(3) Gépjármű kihelyezések esetén a gépjárműügyek intézésével ideiglenesen valamelyik erre alkalmas gépkocsivezető is megbízható.
(4) Azt, hogy az állami szervnél hány gépjármű után kell függetlenített gépkocsielőadót, illetve több gépkocsielőadót kijelölni, az állami szerv főfelügyeleti hatósága állapítja meg.
(5) Több gépkocsielőadó megbízása esetén a gépkocsiélőadói ügykört előadónként el kell határolni.
(6) A gépkocsielőadók szakmai képzéséről a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium gondoskodik; e célból részükre a KPM Autóközlekedési Tanintézetnél önköltséges tanfolyamot rendez.
(7) A tanfolyamot minden gépkocsielőadó, továbbá minden központi gépkocsi előadó köteles elvégezni. A tanfolyam anyagából a gépkocsielőadók vizsgát tesznek, melynek sikeres letétele után részükre a KPM Autóközlekedési Tanintézet bizonyítványt állít ki. A KPM Autófelügyelet indokolt esetben a tanfolyam elvégzése alól felmentést adhat. Vizsgát azonban a felmentett dolgozó is köteles tenni.
(8) Az 1958. évi július hó 1. napja után állami szervnél gépkocsielőadóként csak azt lehet alkalmazni, aki a (7) bekezdés szerinti vizsga sikeres letételét igazoló bizonyítvánnyal rendelkezik.
Vhr. 8. § A központi gépkocsi előadó feladata a központi szerv irányítása alá tartozó állami szervek gépkocsielőadóinak ellenőrzése, működésük irányítása, továbbképzésük biztosítása, különösen:
a) a központi szerv gépjármű beszerzési tervének összeállítása, új gépjárművek üzembentartójának kijelölése,
b) használt gépjárművek beszerzésével (218. számú nyomtatvány), leadásával és selejtezésével (307. számú nyomtatvány) kapcsolatos intézkedések megtétele,
c) a gépjárművek vizsgáztatására és átírására vonatkozó engedélyek kiadása, valamint a vizsgáztatások és átírások megtörténtének ellenőrzése,
d) gépjárművek egyik költségvetési szervtől a másikhoz történő átrendelése engedélyezésének [R. 6. § (2) bekezdés] előkészítése,
e) gépjárműveknek a R. 8. §-ában, 9. § (4) bekezdésében és a 10. § (1) bekezdésében említett célokra történő igénybevételéről nyilvántartás vezetése és a szükséges igazolványok kiállítására javaslattétel, illetve annak kiadása,
f) magánhasználatú autóbusz forgalomban tartási engedélytől eltérő használatának [Vhr. 17. § (2) bekezdés] engedélyezése és a kiadott engedélyekről nyilvántartás [Vhr. 17. § (3) bekezdés] vezetése,
g) a központi szerv irányítása alá tartozó állami szervek balesetelhárítási tevékenységének, különösen a gépkocsivezetők oktatásának és közlekedési fegyelemre való nevelésének irányítása,
h) a központi szerv irányítása alá tartozó állami szervek negyedéves teljesítmény ki mutatásai alapján az üzemanyag fogyasztás ellenőrzése és a túlfogyasztás megszüntetése érdekében szükséges intézkedések megtétele,
i) teljesítménykimutatás készítése a Központi Statisztikai Hivatal külön utasítása szerint,
j) a szolgálati gépjárművekre a R. 9. § (2) bekezdésében engedélyezett havi 3000 km-es, illetve évi 36.000 km-es keret betartásának ellenőrzése a negyedéves teljesítménykimutatások alapján, kerettúllépések engedélyezése, illetőleg kerettúllépési kérelmek véleményezése,
k) a gépjárművek tervszerű megelőző karbantartásának (TMK) ellenőrzése,
l) a gépjárművek kihasználásának állandó figyelemmel kísérése és ennek fokozása érdekében a szükséges intézkedések megtétele,
m) a jogosulatlan gépjárműhasználatról [Vhr. 42. § (1) bekezdés] a KPM Autófelügyelethez jelentéstétel.
Vhr. 9. § A gépkocsielőadó feladata az állami szerv gépjárműügyeinek intézése, különösen :
a) a gépjárműhasználat szükségességének elbírálása,
b) menetlevelek kiállítása és ellenőrzése,
c) a Vhr-rel rendszeresített üzemi nyilvántartások vezetése,
d) gondoskodás a gépjárművek esetenkénti műszaki szemléjének megtartásáról,
e) a meghibásodott gépjárművek javításba adása, a javítás ellenőrzése (különös tekintettel a Vhr. 37. §-ban foglaltakra) és a kijavított gépjárművek átvétele,
f) a gépjárművek levizsgáztatása, átíratása, körzeti igazolványok beszerzése,
g) a gépjárművek üzemanyag szükségletének biztosítása, az üzemanyag felhasználásának és a gépjárművek fogyasztásának, szolgálati gépjárműveknél a havi 3000 km-es (223. számú nyomtatvány), illetve az évi 36.000 km-es (210. számú nyomtatvány) keret betartásának ellenőrzése,
h) gépjármű szavatossági károk esetén intézkedés a 160 1956. (P. K. 28.) P. M. számú utasítás rendelkezései szerint,
i) gépjárműbalesetek körülményeinek tisztázása és intézkedés a vétkesek felelősségrevonása iránt (306. számú nyomtatvány),
j) a gépjármüvek kihasználásának ellen őrzése, figyelemmel a 2118/41/1954. számú minisztertanácsi határozatban, valamint az ennek végrehajtása tárgyában kiadott 71/ Hiv-1142/1955. KPM számú (Közlekedési Közlöny 1955. évi 25. szám) utasításban foglalt rendelkezésekre,
k) a gépjárművezetők oktatása a menetlevelek helyes vezetésére, a gépjárműközlekedést érintő szabályokra, valamint a biztonságos közlekedésnek és a balesetek megelőzésének módjaira,
l) a jogosulatlan gépkocsihasználat esetén bevont menetlevél helyett kiadott menetlevélpótlónak visszaküldése 48 órán belül a KPM Autófelügyelethez igazolójelentés kíséretében,
m) jogosulatlan gépjárműhasználatról [Vhr. 42. § (1) bekezdés] jelenléstétel a KPM Autófelügyelethez.
7. § (1) Az állami gépjárművek használata szem pontjából meg kell különböztetni:
a) járandósági gépkocsit,
b) szolgálati gépjárművet,
c) személyi használatú gépkocsit,
d) üzemi gépjárművet.
(2) A járandósági gépkocsi a 8. §-ban felsorolt személyek használatára szolgál.
(3) A szolgálati gépjármű (személygépkocsi vagy motorkerékpár) az állami szervek dolgozói hivatalos utazásainak lebonyolítására szolgál.
(4) A személyi használatú gépkocsi olyan szolgálati személygépkocsi, amelyet a 10. § (1) bekezdésében felsorolt személyek használhatnak.
(5) Az üzemi gépjármű a (2)-(4) bekezdés alá nem eső személyszállító gépjármű, továbbá a teher- vagy különleges gépjármű az állami szerv feladatainak ellátására szolgál (a társasgépkocsik, a teher-, mentő-, tűzoltó-, tartálygépkocsik stb.),
8. § Járandósági gépkocsi használatára jogosultak:
a) az Országgyűlés elnöke és alelnökei,
b) a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, helyettes elnökei és titkára,
c) a Minisztertanács elnöke és tagjai, valamint az Országos Tervhivatal elnöke,
d) a Népköztársaság legfőbb ügyésze,
e) a Legfelsőbb Bíróság elnöke,
f) a Magyar Tudományos Akadémia elnöke,
g) a Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottságának elnöke.
9. § (1) A szolgálati gépjárművek használata tekintetében az alábbi rendelkezések az irányadók:
a) a szolgálati gépjárművet az állami szervek dogozói kizárólag szolgálati (hivatalos) utakra és csak abban az esetben használhatják, ha ez más közlekedési eszközök igénybevételénél gazdaságosabb;
b) szolgálati gépjárművet ugyanannak a dolgozónak állandó és kizárólagos használatára fenntartani nem szabad;
c) szolgálati gépjárművet a helyközi forgalomban csak az állami szerv vezetője, illetőleg a megbízott előadó [6. § (3) bekezdés] által kiállított írásbeli engedéllyel szabad használni;
d) a szolgálati gépjárművet nem hivatalos személyek egyedül - hivatalos személy jelenléte nélkül - nem használhatják.
(2) Szolgálati gépjárművel csak havonta 3000 - évi 36.000 - kilométer utat szabad megtenni. Egy-egy szolgálati gépjármű részére tehát csak ennyi út megtételéhez szükséges üzemanyag engedélyezhető.
A fenti havi keret túllépését indokolt esetben a közlekedés- és postaügyi miniszter engedélyezheti.
(3) A szolgálati gépjárművek havi kilométerteljesítményét a felhasznált üzemanyag alapján kell ellenőrizni.
(4) Szolgálati útnak minősül - az illetékes miniszter jóváhagyásától függően - a vállalat igazgatójának, főmérnökének és főkönyvelőjének szolgálati gépjárművel lakásáról a szolgálati helyre, illetőleg innen a lakásra történő szállítása. Szolgálati útnak minősül az is, ha az állami szerv vezetője kivételesen indokolt esetben engedélyezi valamely dolgozónak szolgálati gépjárművel lakásáról a szolgálati helyére, illetőleg innen a lakására történő szállítását. Az engedélyt írásban kell kiadni, amelyet a jogosult köteles magánál tartani és ellenőrzés alkalmával felmutatni. A (2) bekezdésben megállapított havi kilométerkeret azonban ilyen címen fel nem emelhető és túl nem léphető.
Vhr. 10. § (1) Szolgálati gépjárművek helyközi használatát az állami szerv vezetője vagy megbízottja engedélyezi. Szolgálati, illetőleg üzemi gépjárművet engedély nélkül helyközi használatra igénybevenni nem szabad.
(2) Az engedélyezés a menetlevél erre a célra rendelt rovatában az útvonal és a kiküldetésben résztvevő személy, illetőleg személyek nevének megjelölésével történik és azt az engedélyezésre jogosult személy aláírásával és az állami szerv pecsétjével kell ellátni. Az engedélyezési záradékot minden esetben tintával vagy tintairónnal, esetleg gépírással kell a menetlevélre rávezetni. Ha az utazás végcélja több útvonalon is elérhető, a menetlevélen az útvonal egy értelmű meghatározásához szükséges összes közbenső helységneveket is fel kell tüntetni.
(3) Ha a dolgozó kiküldetése (külszolgálata) közben helyközi használatra szolgálati motorkerékpárt vesz igénybe, a (2) bekezdés szerinti engedély helyett olyan igazolványnyal kell ellátni, amelyből a dolgozó működési körzete megállapítható.
(4) Szolgálati gépjármű helyközi használata esetén a gépkocsivezető köteles a menetlevélen feltüntetni a (2) bekezdésben említetteken felül azoknak a személyeknek a nevét is, akik az engedélyben nem szerepelnek, de a kiküldetésben (külszolgálatban) lévő személlyel együtt utaznak.
Vhr. 11. § (1) Ha a szolgálati gépjármű vek részére a R. 9. § (2) bekezdésében engedélyezett havi 3000 km-es, illetve évi 36.000 km-es keret túllépése alapos indoknál fogva elkerülhetetlen, a túllépés engedélyezését előzetesen írásban kell kérni. Az ilyen kérelmet az illetékes központi gépkocsielőadóhoz kell benyújtani.
(2) Ha az egyes gépjárművek üzemanyag kerettúllépése más gépjárműveknél elért üzemanyagmegtakarítás folytán nem eredményezi a központi szerv főfelügyelete alátartozó összes szolgálati gépjárművek ugyanazon havi, illetve évi összkeretének túllépését, akkor az egyes gépjárművek kerettúllépését az illetékes központi gépkocsielőadó engedélyezheti.
(3) Ha a kerettúllépés az előző bekezdés szerint nem engedélyezhető és az illetékes központi szerv vezetője a kerettúllépés engedélyezését indokoltnak tartja, a kérelmet javaslattal ellátva a Közlekedés- és Postaügyi Minisztériumhoz küldi meg.
Vhr. 12. § (1) A dolgozónak lakásáról szolgálati helyére, illetőleg innen a lakására rendszeresen történő szállításához az engedélyt a központi szerv vezetője megbízásából a központi gépkocsielőadó adja ki a 229. számú nyomtatványon. A R. hatálybalépése előtt kiadott engedélyek hatályukat vesztik.
(2) Meghatározott esetre ilyen engedélyt írásban az állami szerv vezetője adhat ki.
(3) Az engedéllyel rendelkező személlyel együtt szolgálati gépkocsin a vállalat bármely más dolgozója is szállítható, feltéve, hogy ez többletkilométer felhasználást nem eredményez.
(4) Az (1) és (2) bekezdés szerinti engedélyt a jogosult személy a gépjármű használata közben magánál tartani és ellenőrzés alkalmával az ellenőrzést végző közegnek felmutatni köteles. Az engedély alapján a gépjárművet naponta csak egy oda-és egy visszaútra lehet igénybevenni.
(5) Szolgálati útnak kell tekinteni a kiküldetésbe induló, vagy a kiküldetésből visszatérő dolgozónak lakásáról, vagy lakására történő szállítását is, ha ez jelentős többletkilométert nem eredményez.
10. § (1) Személyi használatú gépkocsi használatára jogosultak:
a) miniszterhelyettesek, az Országos Tervhivatal elnökhelyettesei, valamint a Legfőbb Ügyész helyettesei,
b) a Minisztertanács közvetlen felügyelete alá rendelt országos hatáskörű szervek vezetői,
c) a fővárosi tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyettesei és titkára, valamint a megyei és a megyei jogú városi tanácsok végrehajtó bizottságának elnökei,
d) a Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettesei, a fővárosi bíróság és fővárosi ügyészség elnökei,
e) egyetemek rektorai,
f) azok a vezetőállású dolgozók, akiknél az engedély megadását különleges szempontok indokolják. Ilyen engedélyt a Gazdasági Bizottság elnöke adhat.
(2) A személyi használatú gépkocsi használata tekintetében az alábbi rendelkezések az irány adók:
a) a gépkocsi nem hivatalos útra legfeljebb évi 6000 kilométer keretben - havi vagy negyedéves megkötöttség nélkül - használható, üzembentartására legfeljebb ennek megfelelő költséget szabad elszámolni ;
b) az a) pontban megjelölt célra a gépkocsit csak a jogosult személy jelenlétében lehet használni;
c) az a) pontban megjelölt használat miatt a havi 3000 kilométeres keret nem léphető túl.
(3) A személyi használatú gépkocsit - az (1) bekezdés a)-b) pontjában felsoroltakon kívül szolgálati gépjárműnek kell tekinteni s ezért azt a kedvezményezett személy kizárólagos használatára fenntartani nem szabad. Ha a személyihasználatú gépkocsit, mint szolgálati gépjárművet használják, erre a 9. §-ban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.
Vhr. 13. § (1) A személyi használatú gép-kocsi igénybevételére jogosító engedélyt a központi szerv vezetője a 202. számú "Igazolvány" űrlapon adja ki.
(2) Az (1) bekezdés szerinti engedélyt a gépkocsi használatára jogosult személy a gépjármű használata közben köteles magánál tartani és ellenőrzés alkalmával az ellenőrző közegnek felmutatni.
11. § (1) Az üzemi gépjárművet - a (2) bekezdésben foglalt kivételtől eltekintve - kizárólag az állami szerv feladatainak ellátására szabad használni.
(2) A szerv vezetője indokolt esetben az üzemi tehergépkocsit - térítés ellenében - a szerv dolgozóinak rendelkezésére bocsáthatja (kislakásépítés, ingóság-szállítás stb.).
(3) Az üzemi gépjárműnek a (2) bekezdésben említett használatáért
a) három tonnánál kisebb gépjármű használata esetében kilométerenként 1.50 forintot,
b) három tonnán felüli használata esetében kilométerenként 2 forintot köteles a használó megtéríteni.
(4) Az államigazgatási szervek, intézetek és intézmények a térítési díjat a bevételi számlájukra, a vállalatok pedig az egyszámlájukra kötelesek befizetni.
Vhr. 14. § Üzemi gépjárművek helyközi használatának engedélyezésénél a Vhr. 10. § (1), (2) és (4) bekezdésében foglaltakat kell értelemszerűen alkalmazni.
Vhr. 15. § (1) Üzemi tehergépjárművet a dolgozók rendelkezésére bocsátani a R. 11. § (2) bekezdésében szabályozott esetben is csak akkor lehet, ha ez az üzembentartó szerv termelési érdekeit nem sérti.
(2) Bérelt tehergépjárművet az állami szerv az előbbi bekezdésben megállapított esetben sem bocsáthat dolgozói rendelkezésére.
(3) Szolgálati személygépkocsit és motorkerékpárt megánhasználatra még térítés ellenében sem szabad a dolgozók rendelkezésére bocsátani.
Vhr. 16. § (1) Üzemi tehergépjárműnek a Vhr. 15. §-a szerinti igénybevétele esetén a dolgozónak a gépjármű használatáért térítést kell fizetnie.
(2) A R. 11. § (3) bekezdésében megállapított tonnasúlyok alatt a gépjármű hasznos terhelése (motorkocsi és pótkocsi együtt) értendő.
(3) A R. 11. § (3) bekezdés a) pontjában megállapított kilométerenkénti 1.50 Ft térítési díj alkalmazandó 3 tonna hasznos terhelésű gépjármű igénybevétele esetén is.
(4) Ha a gépjármű foglalkoztatottsága óránként a 10 kilométert nem éri el, a térítést úgy kell megállapítani, mintha a gépjármű óránként 10 kilométert tett volna meg.
(5) A térítési díjat a fuvarozás befejezésétől számított nyolc napon belül az államigazgatási szervek, intézetek és intézmények a bevételi számlájukra, a vállalatok pedig egyszámlájukra kötelesek befizettetni.
Vhr. 17. § (1) Magánhasználatú autóbuszokat üzemeltetni csak a közlekedés- és postaügyi miniszter által kiadott forgalomban tartási engedély alapján és csak az engedélyben feltüntetett célra, az engedélyben megállapított feltételek mellett és az engedélyben meghatározott útvonalon szabad. Az engedély hitelesített másolatát az autóbusz vezetője köteles magánál tartani és ellenőrzés alkalmával az ellenőrzést végző közegnek felmutatni.
(2) Az üzembentartó szerint illetékes központi gépkocsielőadó magánhasználatú autóbusznak az (1) bekezdésben említett engedélytől eltérő használatát autóbuszonként évi 2000 km teljesítményig engedélyezheti. Ilyen esetben a használatért térítést kell fizetni. A térítés mértéke 30 személy befogadóképességig km-ként 4.- Ft, ennél nagyobb befogadóképességű autóbusz igénybevétele esetén km-ként 6.- Ft. A térítési díjat a Pénzügyminisztérium "Egyéb bevételi szla. Budapest" elnevezésű 103.600. számú csekkszámlájára kell befizetni. A köz ponti gépkocsielőadó által kiadott engedélyező okiratot és a térítési díj befizetését igazoló postai befizetési lap "Elismervény" szelvényét a gépkocsivezető a magánhasználatú autóbusz e bekezdés szerinti használata folyamán köteles magánál tartani és ellenőrzés alkalmával az ellenőrző közegnek felmutatni.
(3) Az illetékes központi gépkocsielőadó a (2) bekezdés szerinti engedély alapján megtett utakról az évi 2000 km-es keret betartásának ellenőrzése céljából nyilvántartást köteles vezetni.
(4) A (2) bekezdés szerint engedélyezett út befejezése után a tényleg megtett útnak megfelelő díj és az előzetesen befizetett térítési díj között mutatkozó esetleges különbözetet befizetés vagy visszatérítés útján három napon belül rendezni kell.
IV. Az állami gépjárművek üzembentartása
12. § (1) Állami gépjármű csak a közlekedés- és postaügyi miniszter által rendszeresített menetlevéllel közlekedhet. A menetlevelet a megbízott előadó [6. § (3) bekezdés] a gépjármű használatbavétele előtt aláírni köteles.
(2) Az állami gépjármű helyi használata esetében naponként új menetlevelet kell kiállítani.
(3) Az állami gépjármű helyközi használata esetében egy-egy útra esetleg több napig érvényes menetlevelet kell kiállítani, amelyre rá kell vezetni, hogy a használatot ki és milyen célból engedélyezte.
(4) A személyi használatú gépkocsiknak nem hivatalos útra történő használata céljából a gépkocsi részére egy-egy hónapra érvényes menetlevelet kell kiállítani. A menetlevélbe az induláskor és érkezéskor a jogosultnak sajátkezűlég kell beírni a kilométermutató állását.
Vhr. 18. § (1) Az állami gépjárművek az alábbi menetokmányokkal, illetve igazolványokkal vesznek részt a közúti forgalomban:
a) járandósági gépkocsi menetlevél nélkül a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány Titkárságának vezetője által kiállított igazolvánnyal,
b) szolgálati személygépkocsi és motorkerékpár a 205. számú "A" típusú menetlevéllel,
c) személyi használatú személygépkocsi a 201. számú "B" típusú menetlevéllel és a 202. számú Igazolvánnyal,
d) magánhasználatú tehergépjármű a 250. számú tehergépkocsi menetlevéllel,
e) számozott közhasználatú tehergépjármű fuvarozási vállalatok (AKÖV) fekete alapon fehér rendszámmal ellátott tehergépkocsijai bérfuvarozásoknál D. TEFU 1 - l/a. számú menetlevéllel és D. TEFU 2- 1/a. számú fuvarlevéllel (TEFU menet- és fuvarlevél),
f) célfuvarozási vállalatok tehergépjárművei a feladatkörükbe tartozó bérfuvarozásoknál és saját részükre történő fuvarozásnál (rezsifuvar) a CÉLFU 501. számú menetlevéllel,
g) gépállomások tehergépkocsijai és forgalmi rendszámmal ellátott vontatói a 250. számú tehergépkocsi menetlevéllel,
h) a d)-g) pontokban felsorolt gépjárművek a Vhr. 15. § szerinti fuvarozásoknál a 206. számú "C" típusú menetlevéllel,
i) a d), f) és g) pontokban felsorolt gépjárművek a 4.215/1949. (IX. 3.) Korm. rendelet 2. § (5) bekezdése alapján történő fuvarozásoknál az e) pont szerinti TEFU menet- és fuvarlevéllel,
j) magánhasználatú autóbuszok és egyéb különleges üzemi gépjárművek a 205. számú "A" típusú menetlevéllel,
k) magánhasználatú tehermotorkerékpárok a 205. számú "A" típusú menetlevéllel,
l) közhasználatú tehermotorkerékpárok az e) pont szerinti TEFU menet- és fuvarlevéllel,
m) közhasználatú autóbuszok, taxik és bérautók a részükre megállapított különleges menetokmányokkal.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően az üzemi tehergépjárműveket a 4.215/1949. (IX. 3.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés szerinti körzetigazolvány-nyal, továbbá adott esetben az említett rendelet 2. § (2) bekezdése szerinti körzethatár túllépési engedéllyel, a 71/Hiv-1142/1955. KPM utasítás (Közlekedési Közlöny 1955. évi 25. szám) II. fejezet 8. pontja szerinti útvonaligazolvánnyal és 9. pont szerinti sürgősségi igazolással is el kell látni.
Vhr. 19. § (1) A menetleveleket minden esetben a gépkocsielőadó (a gépjármű ügyek intézésével megbízott dolgozó) adja ki és érvényesíti.
(2) A menetlevelet a gépkocsielőadó sajátkezű aláírásával és az állami szerv bélyegzőjével köteles ellátni.
(3) Menetlevelet helyi forgalomban egy napra, helyközi forgalomban utanként, de legfeljebb három napra lehet érvényesíteni,
(4) A gépjárművezető a menetlevelet köteles az út folyamán magánál tartani, a teljesítmény adatokat a menetlevélre a valóságnak megfelelően tintával vagy tintairónnal pontosan rávezetni és a menetlevelet az út befejezésekor aláírni és a gépkocsielőadónak átadni.
(5) A gépjárművezető a menetlevélen köteles feltüntetni az indulás és érkezés idő-pontját, az indulás és érkezés időpontjában a kilométer-óra állását és a megállások helyét. Ezenkívül a menetlevélen fel kell tüntetni a szállított személyek nevet is. Ha a kilométer-óra hiányzik, vagy nem működik, a megtett utat ennek megjelölésével becslés alapján kell a menetlevélen feltüntetni.
(6) Az indulási és érkezési rovatokat a gépkocsivezető a menetlevélben minden olyan esetben köteles kitölteni, amikor a gépjármű 10 percnél tovább tartózkodik egy helyen.
(7) Induláskor az elérni szándékolt legközelebbi megállóhely nevét a menetlevélen fel kell tüntetni. Ha a megállás nem a tervezett helyen történik, úgy a tervezett meg állási helyet át kell húzni és a tényleges megállás helyét a menetlevél következő sorában fel kell jegyezni.
(8) A "Jelentés az útról" című rovatban a gépkocsivezető köteles feltüntetni az engedélyezett útvonaltól való esetleges eltérést és az eltérés rövid indokolását. Szolgálat közbeni esetleges leváltáskor mindkét gép-járművezető köteles ebben a rovatban a szolgálat átadásának, illetve az átvételének időpontját (nap, óra, perc) feltüntetni és alá írásával ellátni.
(9) A tehergépkocsi menetlevelén a "Rendelkező állomás" rovatban olvashatóan fel kell tüntetni annak a személynek a nevét, aki a gépkocsit útbaindította. A menetlevél "Rendelkező állomás" rovatában fel kell tüntetni kihasználatlanul történő közlekedés esetén a TEFU. menetirányítónál történt bejelentkezés tényét is.
(10) A hasznos terheléssel közlekedő tehergépjárművet lehetőleg el kell látni olyan igazolással (szállító jegyzék, kísérőjegyzék, anyagkivételezési jegy, számlamásolat, MÁV. fuvarlevél stb.) is, amelyből a rakomány származása megállapítható.
(11) Az állami gépjármű használója az út befejezésekor (tehergépjárműveknél fordulónként is) helyi- és helyközi használat esetén egyaránt köteles a gépkocsi igénybevételének, illetve az áru elszállításának megtörténtét, az időpont (óra, perc) megjelölése mellett, a menetlevélen aláírásával igazolni.
Vhr. 20. § (1) A menetlevél űrlapokat a gépkocsielőadó köteles zárt helyen tartani úgy ,hogy azokhoz illetéktelen személyek hozzá ne férhessenek.
(2) Teljes menetlevél tömböt a gépjármű vezetőjének kiszolgáltatni általában nem szabad. Ez alól kivételt képeznek:
a) a személyi használatú gépjármű vezetője,
b) a kihelyezett gépjármű vezetője,
c) a motorkerékpárral ellátott külszolgá-latos dolgozó
részére kiadandó menetlevéltömbök.
Ezeket a gépjárművezetőket (dolgozókat) a menetlevéltömb helyes kezelésére ki kell oktatni.
(3) Az előző bekezdés b) és c) pontjában említett gépjárművezetők (dolgozók) a felhasznált menetleveleket azok lejárta után 48 órán belül a gépkocsielőadónak kötelesek visszajuttatni.
(4) A menetleveleket sorszám szerint kell felhasználni. A sorszám szerint mutatkozó hiány esetén 8 napon belül vizsgálatot kell indítani a menetlevél felkutatására.
(5) A felhasznált menetleveleket a gépkocsi rendszáma, vagy a menetlevelek sorszáma szerint csoportosítva 30 napon belül irattározni kell. Az állami szerv a menetleveleket három évig köteles megőrizni. A menetlevéllel együtt meg kell őrizni azokat az okiratokat is, amelyek a menetlevélen feltüntetett útra vonatkoznak és egyéb előírások más helyen megőrizni nem rendelik (pl. körzethatár átlépési engedély, sürgősségi nyilatkozat stb.). A "C" menetleveleket sorszám szerint rendezve a menetlevéltömb mellett kell megőrizni.
Vhr. 21. § (1) A "B" típusú menetlevéltömbből menetlevelet kitépni nem szabad. Az út befejeztével a használó az út megtételét a menetlevél megfelelő rovatában köteles aláírásával igazolni. Helyközi használat esetén a "B" típusú menetlevélben a km. adatokon felül az útvonalat is pontosan fel kell tüntetni.
(2) Ha a személyi használatú gépkocsi nem szolgálati úton közlekedik, "A" típusú menetlevelet használni tilos.
(3) Ha a személyi használatú gépkocsi meghibásodik, a központi gépkocsielőadó a javítás tartamára személyi használatú gép kocsiként más szolgálati gépjárművet is kijelölhet. Ebben az esetben a 202. számú "Igazolvány"-t nem kell kicserélni, hanem a kijelölésről külön igazolást kell kiállítani és azt a "B" menetlevélhez kell csatolni.
13. § (1) Állami gépjárművet - a (2)-(4) bekezdésben foglalt kivételektől eltekintve - csak hivatásos gépjárművezető vezethet.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezések nem vonatkoznak a rendőrség, a honvédség, valamint a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium Autóközlekedési Tanintézete által üzembentartott és a gép járművezetők kiképzésének céljára szolgáló gépjárművekre, továbbá a javító vállalatok dolgozói által a megjavított gépkocsikkal végzett próba-utakra.
(3) Az állami motorkerékpárt a szerv motorkerékpárvezetői igazolvánnyal rendelkező dolgozója is vezetheti abban az esetben, ha ez szolgálati érdekből szükséges.
(4) Indokolt esetben a közlekedés- és postaügyi miniszter engedélyezheti az állami gépkocsi vezetését az állami szerv dolgozója részére, ha a vezetésre való alkalmasságáról külön vizsgán tanúbizonyságot tesz.
Vhr. 22. § (1) Állami gépjárművet a vállalat erre kijelölt dolgozói - ha érvényes gépjárművezetői igazolvánnyal rendelkeznek - a vállalat székhelyétől számított 10 km-es körzetben kipróbálhatják.
(2) Javított gépjármű bejáratása - a meg rendelővel kötött szerződésben foglaltak szerint - a javítást végző vállalat székhelyétől számított 50 km-es körzetben a javító vállalat által előre megállapított útvonalon történhet. Ilyen gépjárművet a javító vállalatnak az a dolgozója (Meós, próbamester, szerelő) vezethet, aki a bejáratandó gépjármű vezetésére jogosító érvényes gépjárművezetői igazolvánnyal rendelkezik.
Vhr. 23. § (1) Állami szerv dolgozója - ha nem hivatásos gépjárművezetőként van az állami szervnél alkalmazásban - állami gépjármű vezetésére engedélyt csak akkor kaphat, ha
a) a vezetni kívánt gépjármű vezetéséhez érvényes gépjárművezetői igazolvánnyal rendelkezik és
b) a KPM Autóközlekedési Tanintézetnél gyakorlati vezetésből és közlekedésrendészetből sikeres vizsgát tett.
(2) A kérelmet az illetékes központi gépkocsielőadóhoz kell írásban benyújtani, aki - ha az engedély megadását indokoltnak tartja - írásbeli javaslatával ellátva megküldi a Közlekedés- és Postaügyi Minisztériumhoz.
14. § (1) Az állami szervek az általuk üzemben tartott gépjárművekről a közlekedés- és postaügyi miniszter által rendszeresített üzemi nyilvántartást kötelesek vezetni.
(2) Az üzemi nyilvántartás vezetését a közlekedés- és postaügyi miniszter ellenőrzi.
Vhr. 24. § (1) Az állami szervek az általuk üzembentartott gépjárművekről az alábbi nyilvántartásokat kötelesek vezetni:
a) törzsköny (231. számú nyomtatvány),
b) szerszámkönyv (219. számú nyomtatvány),
c) havi üzemanyag és km. teljesítmény összesítő (személygépkocsihoz és motorkerékpárhoz a 223. számú, tehergépkocsihoz a 251. számú nyomtatvány),
d) jelentés a havi hajtóanyag és motorolaj felhasználásáról (232. számú nyomtat-vány),
e) teljesítmény kimutatás (210. számú nyomtatvány).
(2) A nyilvántartási nyomtatványok és menetlevelek szerkesztéséről - kivéve a közhasználatú gépjármű közlekedési vállalatok által használt nyomtatványokat - a KPM Autófelügyelet, készletben tartásáról pedig a Nyomtatványellátó Vállalat (Budapest, V., Szent István tér 4.) gondoskodik.
Vhr. 25. § Minden állami gépjárműről törzskönyvet kell kiállítani és azt az abban foglalt utasításnak megfelelően kell vezetni.
Vhr. 26. § (1) Minden állami gépjárműhöz két példányban szerszámkönyvet kell kiállítani. (A szerszámkönyv a gépjárműhöz tartozó szerszámok és felszerelési tárgyak nyilvántartására szolgál.) A szerszámkönyv egyik példányát a gépkocsielőadó, másik példányát a gépjármű vezetője köteles meg őrizni.
(2) A gépjárművezető a gépjármű átadása, illetve átvétele alkalmával a szerszámok és felszerelési tárgyak átadását, illetve átvételét a szerszámkönyv aláírásával igazolja. A gépkocsielőadó a gépjárművezető részére pótlólag kiadott szerszámokat és felszerelési tárgyakat a szerszámkönyv mindkét példányába köteles bejegyezni.
Vhr. 27. § (1) A havi üzemanyag és km, teljesítmény összesítőt a gépkocsielőadó minden gépjárműről külön köteles kiállítani és a menetlevelek adatai alapján vezetni.
(2) A gépkocsielőadó a gépjárművek havi teljesítményét és üzemanyag fogyasztását az összesítők havonkénti lezárása után értékeli.
Vhr. 28. § A havi hajtóanyag és motorolaj felhasználásáról szóló jelentést havonként csak a túlfogyasztó gépjárművekről kell három példányban kiállítani. Egy példányt a központi gépkocsielőadóhoz, egy példányt a KPM Autófelügyelethez kell a tárgy hónapot követő hó 10. napjáig megküldeni.
Vhr. 29. § (1) A 223. számú nyomtatvány személygépjárműre vonatkozó adataiból negyedévenként teljesítménykimutatást kell készíteni két példányban. A kimutatás eredeti példányát a tárgynegyedévet követő hó 15. napjáig meg kell küldeni a központi gép kocsielőadónak. A negyedéves teljesítmény kimutatásban a gépjárműveket nemenként és azon belül gyártmány és típus szerinti csoportosításban kell szerepeltetni.
(2) A 223. számú és 251. számú nyomtatványok adataiból évenként teljesítmény kimutatást (210. számú nyomtatvány) kell készíteni két példányban. A kimutatás eredeti példányát a tárgyévet követő év január hó 15. napjáig kell megküldeni a központi gépkocsielőadónak az (1) bekezdés szerinti csoportosításban.
(3) A központi gépkocsielőadó az éves jelentések adataiból három példányban összesítőt készít és ennek egy példányát a Központi Statisztikai Hivatalnak, egy példányát a KPM Autófelügyeletnek a tárgy évet követő év február hó 5. napjáig megküldeni köteles.
Vhr. 30. § A közhasználatú gépjármű vállalatok, továbbá a célfuvarozási vállalatok fuvarozást végző gépjárműveire vonatkozó üzemi nyilvántartások vezetését a közlekedés- és postaügyi miniszter külön szabályozza.
Vhr. 31. § (1) Gépjármű átrendelés esetén [R. 6. § (2) bekezdés] az üzemi nyilvántartásokat az átadó költségvetési szerv gépkocsielőadója az átadáskor lezárja, az átvevő költségvetési szerv gépkocsielőadója pedig az átvétellel egyidejűleg felfekteti és vezeti. A törzskönyvet és szerszámkönyvet - mint a gépjármű tartozékát - a gépjármű átadásával együtt át kell adni az átvevő költségvetési szerv részére.
(2) Az ideiglenes átrendelés tartama alatt az üzemeltetéssel kapcsolatban felmerült összes költséget az átvevő költségvetési szerv viseli.
Vhr. 32. § Az üzemi nyivántartások vezetését az illetékes központi gépkocsielőadó, továbbá a közlekedés- és postaügyi miniszter a KPM Autófelügyelet útján ellenőrzi.
V. Az állami gépjárművek ellenőrzése
15. § Az állami gépjármüvek rendeltetésszerű használatának, valamint javításának és karbantartásának ellenőrzését, továbbá az állami szervek, magánszemélyek által fenntartott javítóüzemek és gépkocsiszínek felülvizsgálását és ellenőrzését a közlekedés-és postaügyi miniszter végzi.
16. § (1) Az állami gépjárműveknek a közúti forgalomban való részvételét, a közúti személy- és árufuvarozás ellenőrzését a közlekedés- és postaügyi miniszter szervei a rendőrséggel együtt látják el.
(2) Az ellenőrzés során megállapított szabálytalanságról - a 18. § alapján megállapított és egyidejűleg kivetett térítési díj feltüntetése mellett - az Autófelügyelet értesíti az illetékes állami szervet.
(3) A (2) bekezdés alapján kiadott viteldíjtérítés megállapítása ellen a közlekedés- és postaügyi miniszterhez lehet fellebbezni, aki az ügyben végérvényesen dönt. A fellebbezést az Autófelügyeletnél kell benyújtani.
Vhr. 33. § (1) A közlekedés- és postaügyi miniszter a R. 15 §-ában előírt ellenőrzéseket és felülvizsgálatokat a KPM Autófelügyelet útján végzi.
(2) A R. 15. §-ának rendelkezései nem érintik a rendőrségnek az 1955. évi 22. törvényerejű rendelet 8. § 2. pontjában foglalt közbiztonsági és rendészeti ellenőrzési jogát.
Vhr. 34. § (1) A gépjárművek állandó jó karbantartásáról az állami szerv a tervszerű megelőző karbantartás (TMK) rendszerében köteles gondoskodni. Az I. és II. számú műszaki szemlét (revíziót) elsősorban az állami szerv saját műhelyében, egyébként az erre a célra létesített szervizüzemekben kell elvégeztetni. Ha az állami szerv saját szervizüzemmel nem rendelkezik és a műszaki szemle (revízió) elvégzését állami szervizüzem sem vállalja, a munkálatok más állami szerv szervizüzemében is elvégeztethetők. A kapacitással rendelkező állami szerv e munkálatok elvégzését nem tagadhatja meg.
(2) A tervszerű megelőző karbantartás megtörténtét a TMK naplóban (DE. 501. számú nyomtatvány) kell feljegyezni.
Vhr. 35. § (1) Gépjárműjavító üzemek, szervizek és génkocsiszínek létesítését, bővítését vagy megszüntetését mind az állami szervek, mind a szövetkezetek, mind a magánosok kötelesek a KPM Autófelügyelethez előzetesen írásban bejelenteni.
(2) A bejelentés alapján a közlekedés- és postaügyi miniszter állapítja meg, hogy a gépjárműjavító üzemben, szervizben, vagy gépkocsiszínben milyen típusú gépjárművek javíthatók, illetőleg milyen mértékű gépjárműjavítást szabad végezni.
Vhr. 36. § A költségnyilvántartások egységességének biztosítása végett minden gép-járműjavító műhely
a) "Műszaki Ellenőrző Lap"-ot (DE. 504. számú nyomtatvány),
b) "Munkautalvány"-t (DE. 505. számú nyomtatvány) és
c) "Műhelynapló"-t (10 gépjárműig 303. számú, 10 gépjárművön felül DE. 507. számú nyomtatvány) köteles vezetni.
Vhr. 37. § Meglévő gépjárművekbe - motorkerékpárok kivételével - azok típusától eltérő típusú fődarabok beépítését, alkatrészekből gépjármű építését, a gépjármű jellegének megváltoztatását a KPM Autófelügyelet engedélyezi. Az engedélyt - az illetékes központi gépkocsielőadó javaslatával ellátva - előzetesen írásban kell kérni.
Vhr. 38. § Állami gépjárművet a gépjárművezető lakásán tárolni - kivéve a kül-szolgálatos dolgozók rendelkezésére biztosított motorkerékpárokat - tilos. Az állami szerv vezetője írásban engedélyezheti, hogy a külszolgálatos dolgozó a részére biztosított motorkerékpárt lakásán tárolja.
Vhr. 39. § Az egyöntetűség biztosítása céljából a célfuvarozási vállalatok forgalmi, kereskedelmi és műszaki szolgálatának, díjszabásának, adminisztárciójának, szakoktatásának és adatszolgáltatásának fontosabb irányelveit a közlekedés- és postaügyi miniszter állapítja meg.
Vhr. 40. § A közúti forgalomban résztvevő gépjárműveket és gépjárművezetőket, azok forgalmi okmányait, illetőleg vezetői igazolványait, továbbá a személy- és árufuvarozást közbiztonsági és rendészeti szempontból a rendőrség ellenőrzi. A közúti forgalomban résztvevő állami gépjárművek rendeltetésszerű használatának és a személy- és árufuvarozási előírások megtartásának ellenőrzését a KPM Autófel ügyelet ellenőrei, a Belügyminisztérium Személyés Árufuvarozást Ellenőrző Tiszti Csoportjával együtt látják el.
Vhr. 41. § (1) Ha a közúti ellenőr szabálytalanságot észlel, a szabálytalanságról a KPM Autófelügyelet vezetője részére jelentést készít, emellett jogosult a gépjármű menetlevelét vagy egyéb kifogásolt okmányát "Menetlevélpótló" ellenében bevonni.
(2) A gépjármű vezetője köteles a "Menet-levélpótló"-t az út további részében a menetlevélhez hasonlóan vezetni és az út befejeztével a gépkocsielőadónak átadni.
(3) A gépkocsielőadó a "Menetlevélpótló" adatait az átvételkor azonnal ellenőrizni, a "Menetlevélpótló" hátoldalán lévő kérdő pontokat kitölteni és a saját, valamint az állami szerv vezetőjének aláírásával és az állami szerv pecsétjével ellátva 48 órán belül - esetleg külön igazoló jelentéssel együtt - a KPM Autófelügyelethez meg küldeni köteles.
(4) A (3) bekezdésben foglalt rendelkezések megtartásáért a gépkocsielőadó fegyelmileg felelős. A fegyelmi eljárást a KPM Autófelügyelet vezetője kezdeményezi.
(5) A KPM Autófelügyelet a közúti ellenőr jelentése, a "Menetlevélpótló" adatai, az esetleges igazoló jelentés, illetve az egyéb rendelkezésére álló adatok alapján megvizsgálja, hogy a gépkocsihasználat szabályszerűen történt-e.
(6) Ha a KPM Autófelügyelet vezetője megállapítja, hogy szabálytalanság nem történt, a további eljárást megszünteti és a bevont okmányokat a gépjárművet üzembentartó szerv vezetőjének visszaküldi. Ellenkező esetben a szabálytalansághoz képest büntető, szabálysértési, illetőleg fegyelmi eljárás lefolytatását kezdeményezi, vagy a felelős személyt a R. 18. § (1) bekezdésében előírt viteldíjtérítés megfizetésére kötelezi.
(7) A térítés kiszabásáról írásban kiadott határozatban kell intézkedni és a határozat egy-egy példányát a térítésre kötelezettnek, a térítésre kötelezett munkaadójának és az illetékes minisztérium központi gépkocsi előadójának kell megküldeni.
(8) A térítésre kötelezett dolgozó akár a térítés jogalapja, akár a térítés összegszerűsége ellen a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül fellebbezéssel élhet a közlekedés- és postaügyi miniszterhez. A fellebbezési kérelmet a KPM Autófelügyeletnél kell benyújtani. A fellebbezés a 6.470-52/1950. (XII. 31.) PM rendelet 54. § (3) bekezdése értelmében illeték köteles.
(9) A közlekedés és postaügyi miniszter a fellebbezés tárgyában véglegesen dönt és döntéséről a KPM Autófelügyelet útján a fellebbezőt, továbbá mindazokat, akik az elsőfokú határozatról értesítést kaptak, értesíti.
Vhr. 42. § (1) Ha a rendőrség, vagy a vizsgálatra jogosult egyéb szerv vizsgálata során gépjármű használattal kapcsolatos szabálytalanságot észlel, erről köteles a KPM Autófelügyeletet írásban tájékoztatni.
(2) Az (1) bekezdés szerint beküldött jelentések, jegyzőkönyvek alapján a KPM Autófelügyelet a Vhr. 41. §-ban foglaltaknak megfelelően jár el.
Vhr. 43. § (1) Népgazdasági szempontból indokolt esetben a KPM Autófelügyelet az illetékes központi gépkocsielőadóval egyetértésben intézkedést tehet egyes gépjárműveknek, illetve gépjármű típusoknak a forgalomból való kivonása és selejtezése iránt.
(2) Gépjárművek selejtezése esetén a KPM 307. számú nyomtatványt kell kiállítani.
VI. Az állami gépjárművek értékesítése
17. § (1) Az állami szervek az üzemen kívül helyezett gépjárművekről az utolsó üzemben lévő naptól számított 15 napon belül kötelesek megállapítani, hogy azok gazdaságosan megjavíthatók-e. Ha a gépjármű egyáltalán nem, vagy gazdaságosan nem javítható meg, újabb 15 napon belül értékesítés végett át kell adni a gépkocsikat az Autó- és Alkatrészkereskedelmi Vállalatnak, a motorkerékpárokat pedig a Bizományi Áruháznak.
(2) A gépjárművet értékesítés végett az utolsó üzemeltetési állapotban kell leadni, amelyre vonatkozóan a leadási jegyzőkönyvön az állami szerv vezetője, vagy a megbízott előadó [6. § (3) bekezdés] az utolsó üzemeltetési napot köteles feltüntetni, a jegyzőkönyvben foglaltak valódiságáért pedig fegyelmileg és anyagilag is felelős.
VII. Vegyes rendelkezések
18. § (1) Az állami szervnek az a dolgozója, aki az állami gépjárművet nem a jogszabályokban meghatározott módon vagy célból veszi igénybe, az első esetben a megfelelő közhasználatú személy-, illetőleg teherszállító tehergépkocsi kétszeres viteldíját, második és további esetben a megfelelő közhasználatú gépkocsi háromszoros viteldíját köteles megfizetni.
(2) Az (1) bekezdés alapján fizetendő viteldíj térítést az Autófelügyelet vezetője állapítja meg és szabja ki. A viteldíjtérítést a 104.134. számú, a "Közl. Min. Ellenőrzési díjak rendes bevételi számla Budapest" elnevezésű bevételi csekkszámlára kell befizetni. Be nem fizetés esetén a vitel díjtérítést adók módjára kell behajtani.
Vhr. 44. § (1) A gépjárművek rendeltetésszerű használatának biztosítása elsősorban a gépkocsielőadó kötelessége. A gépkocsielőadó tehát köteles figyelmeztetni a gépjármű használatot engedélyező személyt, hogy a gépjármű használatnak engedélyezése a fennálló rendeletek alapján lehetséges-e. Ha a gépkocsielőadónak a szabálytalan gépjármű használatról tudomása volt, s a gépjármű használatát engedélyező személyt erre nem figyelmeztette, a gépkocsielőadóval szemben, ha pedig az engedélyező személy a gépjármű használatot a gépkocsielőadó figyelmeztetése ellenére engedélyezte, az engedélyező személlyel szemben kell a R. 18. §-ában megállapított térítést kiszabni.
(2) Jogosulatlan gépjármű-használat esetén a felelős dolgozó az alábbi térítéseket köteles megfizetni:
a) személygépkocsinál a jogosulatlanul megtett út minden kilométere után első esetben 4.80 Ft., második és minden további esetben 7.20 Ft.,
b) személygépkocsi helyi viszonylatban történt jogosulatlan használata esetén az a) pontban foglaltakon felül a várakozás idejére óránként, első esetben 24 Ft., második és minden további esetben 36 Ft.,
c) tehergépjárművel történt jogosulatlan személyszállítás esetén, ha a terhergépjármű terheléssel vagy anélkül az előírt útvonalon közlekedett, személyenként és kilométerenként első esetben 0.90 Ft., második és minden további esetben 1.35 Ft., ha a tehergépjármű terheléssel vagy anélkül nem az előírt útvonalon közlekedett az e) pont szerinti viteldíjtérítés,
d) tehergépjárművel (tehergépkocsival és vontatóval) az 55/1953. (XII. 4.) MT rendelet 1. § d) pontja szerint történő engedély nélküli csoportos személyszállítás es tén, első esetben a tehergépkocsikon személyszállításra megállapított MÁVAUT különjárati II. díjszabás alapján felszámítható kilométerenkénti viteldíj kétszerese, második és minden további esetben háromszorosa,
e) tehergépjárművel történő jogtalan teherszállítás esetén - ha a tehergépjármű kizárólag a jogosulatlan használó részére szállított - első esetben a mindenkor hatályban lévő tehergépkocsi díjszabás szerinti fuvardíj kétszerese, második és minden további esetben háromszorosa,
f) tehergépjárművel történő jogosulatlan darabáru szállítás, vagy kiegészítő-, illetve pótfuvarnak minősülő áruszállítás esetén - ha a tehergépjármű az előírt útvonalon közlekedik - első esetben a mindenkor hatályban lévő tehergépkocsi díjszabás megfelelő fuvardíj táblázata alapján járó viteldíj kétszerese, második és minden további esetben háromszorosa,
g) tehergépjárművel történő jogosulatlan darabáru szállítás, vagy kiegészítő-, illetve pótfuvarnak minősülő áruszállítás esetén - ha a tehergépjármű az előírt útvonaltól eltér - az eltérő útvonalszakaszra az e) pont szerinti térítés,
h) motorkerékpár jogosulatlan használata esetén kilométerenként, első esetben 2 Ft., második és minden további esetben 3 Ft.,
i) autóbusz jogosulatlan használata esetén első esetben a MÁVAUT különjárati II. díjszabás alapján felszámítható viteldíj kétszerese, második és minden további esetben háromszorosa,
j) a 2.118/41/1954. számú minisztertanácsi határozatban, illetve az annak végrehajtása tárgyában kiadott 71/Hiv-1.142/1955. KPM (Közlekedési Közlöny 1955. évi 25. szám) számú utasításban előírt sürgősségi igazolás és útvonal igazolvány nélkül, vagy indokolatlanul kiállított sürgősségi igazolással, továbbá az illetékes autóközlekedési vállalatnál történt jelentkezés nélkül üresen útbaindított tehergépjármű után az e) pont szerinti viteldíjtérítés, k) egyéb üzemi gépjármű jogosulatlan használata esetén az a)-i) pontokban foglaltakat értelemszerűen kell alkalmazni.
Vhr. 45. § (1) A R. 18. § (1) bekezdése szempontjából első eset az első felfedezésig történt valamennyi szabálytalan gépjármű használat. Csak a viteldíj kétszeresét kell tehát térítésként kiszabni az elsőízben észlelt valamennyi szabálytalanságért, továbbá a később felfedezett, de az első felfedezés időpontját megelőző időben történt szabálytalanságért is.
(2) A KPM Autófelügyelet a térítés fizetésére kötelezett dolgozókról nyilvántartást köteles vezetni.
Vhr. 46. § (1) A térítés kiszabása tárgyában hozott elsőfokú határozat - ha fellebbezés nem történt - a kézbesítéstől számított 15. napon, a fellebbezési fokon hozott határozat pedig annak meghozatalakor jogerőre emelkedik.
(2) A határozatban kiszabott térítési díjat az elsőfokú határozat jogerőre emelkedésétől, illetve fellebbezési fokon kiszabott térítés esetén a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül kell befizetni.
(3) Ha a térítés kiszabását kimondó határozat jogerőre emelkedett, a KPM Autófelügyelet a határozatra utalással átiratban keresi meg a térítésre kötelezett dolgozót alkalmazó állami szerv vezetőjét a térítésnek a dolgozó munkabéréből történő levonása iránt. A térítés összegének közadók módjára történő behajtását csak abban az esetben lehet kezdeményezni, ha a fenti eljárás valamilyen oknál fogva nem vezetett eredményre. Ebben az esetben az illetékes tanács vb. pénzügyi osztályától kell a térítés közadók módjára történő behajtását kérni, a 4.187/1949. (VIII. 9.) Korm. rendelet és az ennek végrehajtása tárgyában kiadott 154/1955. (P. K. 59.) P. M. számú utasítás rendelkezései szerint.
(4) A folyamatban lévő térítési ügyekben a R. és a Vhr. rendelkezései szerint kell eljárni.
19. § Az illetékes rendőrhatóság az állami szerv által beszerzett gépjárműre hatósági jelzést csak abban az esetben adhat ki, illetőleg csak abban az esetben írhat át az állami szerv nevére, ha az az illetékes miniszternek a gépjármű beszerzésére és vizsgáztatására vonatkozó engedélyét felmutatja, továbbá - a 6. § (2) bekezdésében foglalt kivételtől eltekintve - ha a gépkocsi beszerzése vagy átadása az Autó- és Alkatrészkereskedelmi Vállalat útján történt,
20. § Belföldi telephelyű állami gépjárműveknek az ország határain kívül magáncélra történő használatát - az illetékes miniszter javaslata alapján - a közlekedés- és postaügyi miniszter engedélyezi.
21. § (1) A jelen rendelet végrehajtásáról - a 16. § (1) bekezdésében foglaltak tekintetében a belügyminiszterrel egyetértésben - a közlekedés- és postaügyi miniszter gondoskodik.
(2) A jelen rendelet hatálybalépésével a 65/1950. (III. 2.) MT, az 1.020/1953. (III. 24.) Mt. h., az 1.015/1954. (III. 10.) Mt. h., a 48/1954. (VIII. 1.) MT, a 65/1955. (XI. 19.) MT és a 66/1955. (XII. 1.) MT rendeletek, illetve határozatok, valamint a jelen rendelettel ellentétes egyéb rendelkezések hatályukat vesztik.
Vhr. 47. § A R. hatálybalépésével hatályát vesztette különösen az 1/1954. (Tg. É. 2.) KPM, a 4/1954. (XI. 23.) KPM, a 103/1955. (Közl. Ért. 35.) KPM, a 4/1955. (XII. 30.) KPM és a 68/1956. (Közl. Ért. 25.) KPM rendelet, illetve utasítás.
22. § A jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba
Vhr. 48. § A jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba.
Dr. Csanádi György s. k.,
a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium mb. vezetője