38/1967. (X. 12.) Korm. rendelet

a beruházások rendjéről

I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. §

A rendelet hatálya

(1) A rendelet hatálya alá tartozik - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - az állami vállalatok, az egyéb állami gazdálkodó szervezetek, a szövetkezetek, a szövetkezeti vállalatok, az egyéb szövetkezeti szervezetek, a költségvetési szervek, a vízgazdálkodási társulatok és a társadalmi szervezetek beruházási tevékenysége.

(2) A rendeletet az állami gazdaságok, az állami erdőgazdaságok, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek, a halászati termelőszövetkezetek, az egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezetek és a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa, valamint a termelőszövetkezetek egyéb társadalmi szervezetei (a továbbiakban együttesen: mezőgazdasági szervezetek) beruházási tevékenységére csak abban az esetben kell alkalmazni, ha e rendelet felhatalmazása alapján a mezőgazdasági szervezetek beruházásaira kiadott jogszabály azt külön előírja,

2. §

Beruházási fogalmak

Az általános beruházási fogalmakat az Országos Tervhivatal elnöke és a pénzügyminiszter a Központi Statisztikai Hivatal elnökével egyetértésben, a sajátos szakmai beruházási fogalmakat pedig az ágazati miniszter az Országos Tervhivatal elnökével, a pénzügyminiszterrel és a Központi Statisztikai Hivatal elnökével egyetértésben határozza meg.

3. §

Beruházási kategóriák

(1) A beruházások a beruházás elhatározására vonatkozó döntési jogkörök szerint állami beruházások, vagy vállalati, illetve szövetkezeti beruházások.

(2) Állami beruházások:

a) az egyedi nagyberuházások, amelyeket a Kormány egyedi elbírálás alapján határoz meg;

b) a célcsoportos állami beruházások; ezek körét a Kormány, a célcsoportok tartalmát pedig az Országos Tervhivatal elnöke - az ágazati miniszterrel egyetértésben - állapítja meg;

c) az egyéb állami beruházások - az a) és b) pontba nem tartozó - olyan beruházások, amelyek nem vállalati formában működő állami, vagy társadalmi szervek, továbbá a vállalati gazdálkodási rendszerben működő kutató és tudományos intézetek állóeszközállományának bővítését, vagy pótlását célozzák.

(3) A rendelet melléklete irányelveket állapít meg arra, hogy milyen beruházások tekintetében szükséges a Kormány döntését kérni.

(4) Vállalati beruházásnak, illetve szövetkezeti beruházásnak - ideértve a vízgazdálkodási társulatok beruházásait is - minősül az a beruházás, amelyet a Kormány intézkedése, vagy jogszabály nem utal az állami beruházások kategóriájába és ennélfogva a döntés a vállalat igazgatójának, illetve a szövetkezet vezetőjének (vezetőségének) hatáskörébe tartozik.

II. FEJEZET

A BERUHÁZÁSOK ELŐKÉSZÍTÉSE ÉS MEGVALÓSÍTÁSA

4. §

Az előkészítés és a megvalósítás általános szabályai

(1) A beruházásokat e rendeletben foglaltak szerint kell előkészíteni. Az előkészítés során az állami beruházásoknál egyrészt a beruházás jóváhagyásáról és elhelyezéséről, másrészt a beruházás megvalósításának engedélyezéséről kell dönteni.

(2) A beruházási döntéseket a beruházási kategóriák követelményeihez igazodó tartalmú és részletességű, gazdaságilag és műszakilag megfelelő dokumentációkkal meg kell alapozni. Ehhez alapul kell venni a népgazdasági tervben meghatározott gazdaságpolitikai irányelveket, a jóváhagyott központi fejlesztési programokat, a műszaki-gazdasági koncepciókat, valamint a regionális és a város- (község-) rendezési terveket. A beruházások előkészítése során a területi koordinációra vonatkozó külön jogszabályban foglalt rendelkezéseket is alkalmazni kell.

(3) Az állami beruházásokat az előkészítés során hozott döntéseknek megfelelően kell megvalósítani. A megvalósítás során kell gondoskodni az ehhez szükséges kivitelezési tervdokumentáció elkészítéséről és a beruházás anyagi megvalósításáról (kivitelezés, szállítás stb.).

5. §

A beruházások elhelyezése

(1) A beruházások elhelyezéséről a telepítési hely (község, város, körzet) meghatározásával és a telepítési helyen belül a létesítésre alkalmas terület kijelölésével kell gondoskodni.

(2) A telepítés helyét az egyedi nagyberuházásoknál a Kormány, a célcsoportos és az egyéb állami beruházásoknál a beruházó felügyeletét ellátó szerv, tanácsoknál az illetékes tanács vb. (a továbbiakban: felügyeleti szerv), vállalati és szövetkezeti beruházásoknál az igazgató, illetve a szövetkezet vezetője, vagy vezetősége határozza meg.

(3) A területet az illetékes tanács vb. szakigazgatási szerve jelöli ki. A tanácsi szerv a beruházás céljára több területet is megjelölhet.

(4) A kiválasztott állami tulajdonban levő terület használatának feltételeire a tanácsi szerv és a beruházó állapodnak meg.

(5) A megállapodás megkötése után a beruházó az illetékes tanács vb. szakigazgatási szervétől területfelhasználási engedélyt köteles beszerezni. Az eljárásról külön jogszabály intézkedik.

(6) Területfelhasználási engedélyt nem kell kérni a kapun belüli bővítést célzó beruházásoknál.

(7) Ha a beruházás nem állami tulajdonban levő területen történik, a területfelhasználási engedély megadására irányuló kérelemben ismertetni kell a terület feletti rendelkezési jog megszerzésének módját,

Az EGYEDI NAGYBERUHÁZÁSOK ELŐKÉSZÍTÉSE

6. §

A beruházási javaslat

(1) Az egyedi nagyberuházás előkészítése során a beruházásra vonatkozó döntés megalapozásához beruházási javaslatot kell készíteni.

(2) Az egyedi nagyberuházások javaslatainak tartalmi követelményeit az Országos Tervhivatal elnöke és a pénzügyminiszter - a külkereskedelmi miniszterrel egyetértésben és az érdekelt miniszterek bevonásával - határozza meg.

(3) A beruházási javaslat kidolgozásáról a felügyeleti szerv vezetője - tanácsoknál a megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanács vb. - gondoskodik. A szerv vezetője, illetve a tanács vb. a Kormánynak felelős a beruházási javaslatért és jóváhagyás esetén annak megvalósításáért.

(4) A beruházási javaslatot az előírt egyeztetések után a felügyeleti szerv vezetője (tanács vb.) terjeszti jóváhagyásra a Kormány elé. A jóváhagyás a beruházás további előkészítését és megvalósítását meghatározó mutatók előírásával történik.

(5) A jóváhagyás a beruházásnak a középtávú népgazdasági tervbe, a megvalósítás kezdő és befejezési időpontjának meghatározása esetén ezenkívül az éves népgazdasági tervekbe való felvételét jelenti. Ha a jóváhagyás a kezdés és befejezés időpontját nem írja elő, erről az éves népgazdasági terv jóváhagyása során kell dönteni.

(6) A beruházási javaslatban tűrési határokkal vagy anélkül jóváhagyott mutatóktól eltérni nem szabad. A mutatókat csak a Kormány módosíthatja.

7. §

A beruházási program

(1) A jóváhagyott beruházási javaslat alapján beruházási programot kell készíteni. A beruházási programban a megvalósítás engedélyezése érdekében a szükséges részletességgel azt kell alátámasztani, hogy a beruházás - az elfogadott változat és az elhelyezésre kiválasztott terület ismeretében -a Kormány által jóváhagyott mutatók szerint megvalósítható. Ha a beruházási javaslat e követelményeknek megfelel, a felügyeleti szerv vezetője a beruházási program készítésétől eltekinthet.

(2) A beruházási program elkészítéséért a beruházó felelős.

(3) A beruházási program tartalmi előírásait az ágazati miniszter a beruházási javaslat tartalmi előírásaival összhangban szabályozza.

(4) A beruházási programot a felügyeleti szerv vezetője, tanácsoknál a megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanács vb. hagyja jóvá. A felügyeleti szerv vezetője, illetőleg a tanács vb. felelős a döntés helyességéért és azért, hogy a jóváhagyási eljárás az előírt kezdési időpont betartását biztosítsa.

(5) A beruházási program jóváhagyása esetén a beruházás megvalósítását engedélyező okiratot kell kiállítani. Az engedélyokiratnak tartalmaznia kell a beruházási program jóváhagyott mutatóit. Ha a Kormány a javaslat jóváhagyásakor a megvalósítás kezdési időpontját nem határozta meg, az engedélyokirat a kezdés időpontjának a 6. § (5) bekezdése szerint történt meghatározása után adható ki. Az engedélyokirat kiadásáig az Országos Tervhivatal elnöke hozzájárulhat a megvalósítást célzó egyes intézkedések (kivitelezési tervdokumentáció készítése, egyes rendelések feladása stb.) megtételéhez.

A CÉLCSOPORTOS ÁLLAMI BERUHÁZÁSOK ELŐKÉSZÍTÉSE

8. §

A beruházási javaslat

(1) A célcsoportos beruházások előkészítése során a fejlesztési célkitűzések elbírálásához középtávú tervidőszakonként összevont beruházási javaslatot kell készíteni. Az összevont beruházási javaslatot - az előkészítés általános szabályainak alkalmazásával - az ágazati miniszter dolgozza ki és terjeszti jóváhagyásra a Kormány elé. Az ágazati miniszter a Kormánynak felelős a beruházási javaslatért és - jóváhagyás esetén - a beruházó felügyeleti szervével együtt annak megvalósításáért.

(2) A beruházási javaslatot a fejlesztést meghatározó mutatók, a pénzügyi források és a pénzügyi követelmények előírásával általában területi bontásban a Kormány hagyja jóvá A jóváhagyás a célcsoportba tartozó beruházásoknak a középtávú és - ütemezésük keretén belül - az éves népgazdasági tervekbe való felvételét jelenti.

(3) A beruházási javaslat tartalmi követelményeit az ágazati miniszter a szakmai igényeknek megfelelően állapítja meg.

(4) A tanácsi célcsoportos beruházásokra vonatkozó javaslatot az Országos Tervhivatal elnöke a középtávú népgazdasági terv kapcsán terjeszti a Kormány elé. A javaslatot a megyei szintű tanácsok végrehajtó bizottságaival együttműködve az ágazati miniszterek közreműködésével kell kidolgozni. A tanácsi célcsoportokba tartozó beruházások előirányzatát - az egységes tanácsi fejlesztési alap részeként - a Kormány megyei szintű tanácsok szerint hagyja jóvá. A javaslatért a Kormánynak az Országos Tervhivatal elnöke, jóváhagyás esetén a megvalósításért a megyei szintű tanács vb. felelős.

9. §

A célcsoportba tartozó egyes beruházások előkészítése

(1) A beruházási javaslat alapján összevontan jóváhagyott fejlesztési cél megvalósításához szükséges egyes beruházásokat egyedileg kell előkészíteni.

(2) Az összevont beruházási javaslat megvalósítását [8 § (1) bekezdés] szolgáló beruházásokat az ágazati miniszter határozza meg és a Kormány által megszabott feltételek szerint közli a pénzügyi forrásokat, illetve a pénzügyi követelményeket. Más felügyeleti szerv alá tartozó beruházók esetében a meghatározás és közlés a felügyeleti szerv útján történik. A tanácsok tervében jóváhagyott célcsoportos beruházások elosztásáról a megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanács vb. intézkedik.

(3) A célcsoporton belül az egyes beruházásokra az ágazati miniszter előírásai szerint beruházási programot kell kidolgozni. Az ágazati miniszter egyszerűsített előkészítést is elrendelhet. A jóváhagyás módját a felügyeleti szerv állapítja meg.

(4) Az egyes beruházások megvalósításának engedélyezése a beruházási program jóváhagyásával, egyszerűsített előkészítés esetében a beruházás fontosabb adatait tartalmazó engedélyokirat kiadásával történik. Az engedélyokiratot az ágazati miniszter részére meg kell küldeni.

AZ EGYÉB ÁLLAMI BERUHÁZÁSOK ELŐKÉSZÍTÉSE

10. § (1) Az egyéb állami beruházásoknál a döntési jogkört a felügyeleti szerv, saját pénzügyi forrás esetén az ezzel rendelkező szerv gyakorolja. A döntést a 9. § (4) bekezdés szerint kell meghozni. A felügyeleti szerv az egyes beruházások megvalósítását csak a középtávú terv időszakára meghatározott - alapszerűen kezelt - éves előirányzatok erejéig engedélyezheti.

(2) A beruházási program tartalmát az ágazati miniszter meghatározhatja.

A VÁLLALATI, ILLETVE SZÖVETKEZETI BERUHÁZÁSOK ELŐKÉSZÍTÉSE

11. § (1) A vállalati, illetve szövetkezeti beruházások előkészítésének módját az igazgató (szövetkezet elnöke, vagy vezetősége) határozza meg és gyakorolja a beruházási döntési jogkört.

(2) Ha a beruházáshoz a tanács a fejlesztési alapjából, vagy a szövetkezeti szövetség a szövetkezetek közös alapjából hozzájárul, a döntési jogkört megállapodásuk szerint gyakorolják.

A SZERZŐDÉSEK BERUHÁZÁSI VONATKOZÁSAI

12. § (1) A beruházó az egyedi nagyberuházásoknál a beruházási javaslat kidolgozására a tervező vállalatokat ajánlat adására felhívhatja. Ebben az esetben a tevékenységi kör szerint illetékes tervező vállalat felhívása kötelező, erre a tervező köteles ajánlatot adni.

(2) A Kormány az egyedi nagyberuházás jóváhagyása során kijelöli a generáltervezőt és egyben - a szükséghez képest - meghatározza azt a kört, amelyben a vállalkozási szerződés megkötése az egyéb közreműködőkre is kötelező. A termékgazdálkodás tekintetében a szerződéskötés kötelezettségét külön jogszabály állapítja meg.

13. § Az érdekeltek közös beruházásaik létrehozására vagy beruházás közös tevékenységgel történő megvalósítására megállapodhatnak. A közös beruházásra vonatkozó megállapodásban rögzíteni kell különösen:

- a megvalósításhoz szükséges anyagi eszközök mértékét és a kötelezettségvállalás arányait;

- a döntési jogok gyakorlását;

- a közös képviseletet;

- a lebonyolítás módját;

- az üzemeltető szerv megjelölését és az üzemeltetés során elért eredményben való részesedés módját;

- az üzemeltetéssel és az együttműködéssel kapcsolatos egyéb megállapodásokat;

- állami és szövetkezeti hozzájárulás esetén a tulajdoni arányokat.

III. Fejezet

A BERUHÁZÁSOKAT ÉRINTŐ HATÓSÁGI RENDELKEZÉSEK

14. § (1) A beruházással kapcsolatos hatósági engedélyek megszerzése - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a beruházó vagy megbízottjának kötelessége.

(2) A beruházás elhelyezéséhez e rendeletben előírt esetekben területfelhasználási engedélyt, a külön jogszabályokban megállapított esetekben pedig a kivitelezéshez építési (létesítési), az üzembehelyezéshez pedig használatbavételi engedélyt kell kérni.

IV. Fejezet

A PÉNZÜGYI FORRÁSOK ÉS A BERUHÁZÁSOK KÖLTSÉGEINEK FOLYÓSÍTÁSA

15. §

Általános rendelkezések

(1) A beruházási költségeket és a beruházás következtében szükségessé váló tartós, állandó jelleggel lekötött forgóeszközöket

- az állami beruházásoknál a jóváhagyáskor visszafizetési kötelezettség mellett, vagy anélkül megállapított állami költségvetési forrásból és az erre a célra kijelölt egyéb forrásokból,

- a vállalati és a szövetkezeti beruházásoknál a fejlesztési (szövetkezeti) alapból és az erre a célra kijelölt egyéb forrásokból

kell fedezni. A pénzügyi eszközöket a pénzügyminiszter által kijelölt finanszírozó bankok alap-szerűen kezelik és teljesítik azokból a folyósítást.

(2) A beruházások jóváhagyásával egyidejűleg kell dönteni a beruházás következtében szükségessé váló, tartós, állandó jelleggel lekötésre kerülő forgóeszközök mértékéről és azok pénzügyi forrásairól.

(3) A beruházó és a bank kapcsolatát, jogait és kötelezettségeit az érvényes jogszabályok, a bank üzletszabályzata, valamint a bankszámla-, hitelés kölcsönszerződések határozzák meg.

(4) A beruházások előkészítésével és megvalósításával összefüggő teljesítmények (tervezés, építés, szerelés, szállítás, saját vállalkozás stb.) elszámolásának és a vállalkozói (szállítói) követelések kiegyenlítésének szabályait a pénzügyminiszter az építésügyi és városfejlesztési miniszter bevonásával állapítja meg.

16. §

Az állami beruházások pénzügyi forrásai

(1) A 15. § (1) bekezdésében említett költségek mértékét és pénzügyi forrásait illetően az egyedi nagyberuházásoknál és a célcsoportos állami beruházásoknál a beruházási javaslat jóváhagyása során, az egyéb állami beruházásoknál pedig a beruházás megvalósításának engedélyezésekor kell dönteni.

(2) Az egyedi nagyberuházások költségeit az állami költségvetésből kell fedezni és azt visszafizetési kötelezettséggel (állami kölcsönként), vagy anélkül (költségvetési juttatásból) kell rendelkezésre bocsátani. Ha a beruházás eredményeként létrejött állóeszköz üzemeltetője vállalat, a beruházás pénzügyi forrása részben (kivételesen egészben) állami kölcsön és részben költségvetési juttatás. Ha az üzemeltető nem vállalati formában működik, a beruházás költségeit költségvetési juttatásból kell fedezni.

(3) A célcsoportos állami beruházások költségeit költségvetési juttatásból, állami kölcsönből, a beruházó saját pénzeszközeiből, vagy e forrásokból közösen kell fedezni.

(4) Az egyéb állami beruházások pénzügyi forrása a népgazdasági tervben megállapított költségvetési juttatás, illetve költségvetési gazdálkodó szerveknél a fejlesztési célra felhasználható saját pénzügyi források.

(5) Az engedélyezett költségvetési juttatás a megvalósítás során nem léphető túl. Az egyedi nagyberuházásoknál a beruházási programban (engedélyokiratban) jóváhagyott előirányzaton felül jelentkező többletköltségeket a beruházási javaslatban jóváhagyott tűrési határon belül a működő vállalatoknak saját pénzügyi forrásokból, újonnan alapított, önállóan gazdálkodó vállalatoknak állami kölcsönből kell fedezniök. Az állami kölcsön összegének növelése esetén azonban a törlesztési időtartam nem változhat. Ha az egyedi nagyberuházás pénzügyi forrása kizárólag költségvetési juttatás, kivételesen indokolt esetben a felügyeleti szerv vezetőjének javaslatára a tűrési határon belül a pénzügyminiszter engedélyezheti a többletköltségek költségvetési juttatásból történő kiegyenlítését.

(6) Az egyes célcsoportos és egyéb állami beruházások többletköltségeinek pénzügyi forrását -a részére a középtávú tervidőszakra jóváhagyott előirányzatokon belül - a felügyeleti szerv határozza meg és rendelkezik a megtakarítással.

(7) A tanácsi szervek által megvalósítandó egyedi nagy-, célcsoportos és egyéb állami beruházások pénzügyi forrása a tanács fejlesztési alapja. A tanácsi fejlesztési alap helyi bevételeinek kiegészítéseként megállapításra kerülő állami hozzájárulás kialakításánál számításba kell venni az egyedi nagy- és a célcsoportba tartozó beruházások költségeit is. Az egyedi nagy- és célcsoportos beruházások pénzügyi eszközeit a bank a tanácsi fejlesztési alapon belül elkülönítetten kezeli. Az egyes beruházások jóváhagyott előirányzatát meghaladó többletköltség terheli, a megtakarítás növeli a tanács fejlesztési alapját.

17. §

Az állami beruházások költségeinek folyósítása

Az állami beruházások költségei folyósításának előfeltétele a beruházási döntésekre jogosult szerveknek a II. Fejezet szerint meghozott határozata, az ebben jóváhagyott mutatók betartása és a bankszámla szerződés megkötése. Jogszabály egyéb előfeltételt is megalapíthat.

18. §

A vállalati és szövetkezeti beruházások pénzügyi forrásai

(1) A vállalati beruházások pénzügyi forrása a vállalat fejlesztési alapja. A beruházási célkitűzések megvalósítására és az ezekhez kapcsolódó tartós, állandó jelleggel lekötött, forgóeszköz szükségletre a vállalat a banktól hitelt kérhet.

(2) A tanácsi vállalatok fejlesztési alapját az illetékes tanács saját fejlesztési alapjából kiegészítheti.

(3) A szövetkezetek beruházásainak pénzügyi forrása a fejlesztési (szövetkezeti) alap, a visszafizetési kötelezettség nélküli juttatás a szövetkezetek közös alapjából és az erre a célra kijelölt egyéb források. A beruházási célkitűzések megvalósítására és az ezekhez kapcsolódó tartós, állandó jelleggel lekötött forgóeszköz szükségletre a szö-vekezet az illetékes banktól hitelt kérhet.

(4) A Kormány a népgazdasági tervben, vagy külön rendelkezéssel meghatározott céloknál vissza nem térítendő állami hozzájárulást is kijelölhet vállalati és szövetkezeti beruházás részbeni pénzügyi forrásaként.

19. §

A vállalati és szövetkezeti beruházások költségeinek folyósítása

Vállalati és szövetkezeti beruházást csak az illetékes banknál erre a célra elkülönített számlán kezelt pénzeszközökből szabad megvalósítani.

20. §

Állami eszközök felhasználásának ellenőrzése

(1) Ha a beruházás költségeit részben, vagy egészben költségvetési juttatásból, állami kölcsönből, vagy állami hozzájárulásból fedezik, a bank ellenőrzi a rendelkezésre bocsátott pénzeszközöknek az állami döntésnek megfelelő felhasználását a megvalósítás alatt és a beruházás üzembehelyezése után a beruházónál. A bank ezt az ellenőrzést a tanácsi fejlesztési alapból megvalósuló beruházások esetében csak az egyedi nagy- és célcsoportos beruházásoknál végzi.

(2) A bank jogosult a beruházás kivitelezési tervdokumentációjának részét képező költségvetéseket és egyéb dokumentációkat, valamint a vállalkozók, szállítók számláit ellenőrizni (ár- és számlaellenőrzés).

(3) A beruházó köteles a bank rendelkezésére bocsátani mindazokat, az adatokat és okiratokat, amelyek az ellenőrzéshez szükségesek és a vizsgált kérdésekben a szükséges felvilágosítást kívánságra megadni.

(4) Ha a bank rendeltetésellenes felhasználást állapít meg, javaslatot tehet a pénzügyminiszternek a kifizetett összegnek a beruházó saját pénzügyi forrásából történő megtérítésére. A bank a javaslatot egyidejűleg a beruházó felügyeleti szervével is közli.

(5) A jogosulatlanul felszámított összeg kifizetését a bank megtagadhatja, utólagos megállapítás esetén pedig annak visszafizetése iránt az illetékes döntőbizottságnál keresetet indíthat.

V. Fejezet

A BERUHÁZÁSOK ÜZEMBEHELYEZÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE

21. § (1) Üzembehelyezés a beruházásnak, vagy egyes önállóan használható részeinek alkalmassági vizsgálata, rendszeres használatbavétele, ehhez a külön jogszabályokban megszabott hatósági engedélyek megszerzése és a rendszeres használatba vett állóeszközök aktiválása.

(2) Az üzembehelyezésről a beruházónak (ha az üzemeltető más szerv, akkor ennek) kell gondoskodnia.

(3) A rendszeres használatba vett beruházást, vagy beruházásrészt - a lakosság részére értékesített lakások kivételével - a beruházási költségek értékében kell felvenni az állóeszközök állományába (aktiválás) és arról az adatszolgáltatásra irányadó szabályok szerint jelentést kell tenni.

(4) Az egyedi nagyberuházások tekintetében a beruházó felügyeleti szerve részére

- a beruházás jóváhagyáskor előírt szakaszaínak, valamint a teljes beruházás befejezéséről beszámolót,

- a befejezett beruházás működéséről gazdasági értékelést köteles készíteni.

(5) A felügyeleti szerv vezetője (megyei, fővárosi, megyei jogú városi tanács vb) köteles a Kormánynak jelentést tenni az egyedi nagyberuházás jóváhagyott mutatóinak teljesítéséről.

(6) A célcsoportos beruházások megvalósulásáról az ágazati miniszternek, tanácsi célcsoportok esetén az Országos Tervhivatal elnökének gazdasági értékelést s ennek alapján a Kormány részére jelentést kell készítenie.

(7) A célcsoportos és az egyéb állami beruházások körében a felügyeleti szerv a beruházó részére egyes beruházásokra beszámolási kötelezettséget írhat elő.

VI. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

22. § Hatálybalépés

(1) E rendelet 1968. évi január hó 1. napján lép hatályba.

(2) A rendelet végrehajtásáról az Országos Tervhivatal elnöke és a pénzügyminiszter együttes rendeletben gondoskodik.

(3) A mezőgazdasági szervek beruházásaira vonatkozó szabályokat az Országos Tervhivatal elnöke, a pénzügyminiszter és a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter együttes rendeletben állapítja meg.

(4) Az Országos Tervhivatal elnöke és a pénzügyminiszter - az ágazati miniszterrel egyetértésben - az állami beruházásoknál alkalmazandó beruházási költségnormákat (normatívákat) és időtartam előírásokat állapíthat meg és alkalmazásuk körét a gazdasági érdekeltséggel és a döntési jogkörökkel összhangban szabályozhatja.

(5) Az új beruházási rendszerre történő áttéréssel összefüggő átmeneti intézkedéseket az Országos Tervhivatal elnöke és a pénzügyminiszter együttesen állapítja meg.

(6) E rendelet alapján az ágazati, illetve a felügyeleti miniszter jogszabályt csak az Országos Tervhivatal elnöke és a pénzügyminiszter egyetértésével adhat ki.

(7) Az alábbi jogszabályok hatályukat vesztik:

45/1961. (XII. 9.) Korm. rendelet. A beruházások és felújítások rendjéről.

2068/1961. (XII. 27.) Korm. határozat. A beruházások és felújítások rendjéről szóló 45/1961. (XII. 9.) Korm. rendelet kiegészítéséről.

2022/1965. (VIII. 8.) Korm. határozat. Az importból megvalósuló, illetve a fizetési mérlegjavító beruházások egyszerűsített előkészítéséről.

13/1966. (IV. 1.) Korm. rendelet. A beruházások és felújítások rendjéről szóló 45/1961. (XII. 9.) Korm. rendelet "A" mellékletének módosításáról.

15/1966. (IV. 24.) Korm. rendelet. A beruházások és felújítások rendjéről szóló 45/1961. (XII. 9.) Korm. rendelet kiegészítéséről.

1009/1966. (V. 18.) Korm. határozat II. Fejezet 4. pontja. A tanácsok végrehajtó bizottságai mentesítéséről egyes egyedi ügyek intézése alól.

2/1967. (I. 15.) Korm. rendelet. A tervezési jogosultság kiterjesztéséről.

Fock Jenő s. k., a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke

Melléklet a 38/1967. (X. 12.) Korm. rendelethez

Irányelvek az egyedi nagyberuházások körének megállapításához

A Kormány döntését kell kérni a következő beruházások tekintetében:

Új kombinátok, gyárak, nagyobb méretű üzemek létesítése; vagy az iparág termelésének vagy főbb termékeinek 25-30%-os növelését eredményező bővítések és rekonstrukciók; vagy komplett berendezés importból, illetve túlnyomórészt importból megvalósuló fejlesztések. Nem tekinthető egyedi nagyberuházásnak, ha a beruházás összege nem éri el a bányászatban, a villamosenergiaiparban és vegyiparban a 300 millió Ft-ot, a kohászatban, a hőszolgáltató erőművek létesítésénél, a gépiparban, építő- és építőanyagiparban a 200 millió Ft-ot, a könnyűiparban pedig a 100 millió Ft-ot.

A mező- és erdőgazdaság, élelmiszeripar, a vízgazdálkodás, a közlekedés, a hírközlés és a kereskedelem területén, valamint a nem termelő beruházásoknál 100 millió Ft-on felüli beruházás tekinthető egyedi nagyberuházásnak.

Egyedi nagyberuházásnak tekintendő az a beruházás is, amelyet a Kormány egyedi elbírálás alapján annak minősít.

Nem szükséges a Kormány elé terjeszteni azokat az egyébként a fenti feltételeknek megfelelő beruházásokat:

- amelyek célcsoportos beruházásként az összevont fejlesztési cél keretében kerülnek megvalósításra;

- amelyeket a vállalat fejlesztési alapjából valósít meg, ha a Kormány a döntés jogát magának nem tartotta fenn.