3/1967. (II. 26.) MüM rendelet

a gyermekgondozási segélyről szóló 3/1967. (I. 29.) Korm. rendelet végrehajtásáról

A gyermekgondozási segélyről szóló 3/1967. (I. 29.) Korm. rendelet (továbbiakban: R.) végrehajtása tárgyában a Szakszervezetek Országos Tanácsával - és a 2. § tekintetében az egészségügyi miniszterrel - egyetértésben a következőket rendelem:

1. § (1)[1] Ha a dolgozó nő a gyermek gondozására igénybe vett fizetés nélküli szabadságot a férj, illetőleg az eltartó halála vagy tartós megbetegedése, katonai szolgálatra való bevonulása, szabadságvesztés büntetése, életközösség megszakítása, a nő újabb szülése vagy tartós megbetegedése miatt szakította meg, a gyermekgondozási segélyre a további fizetés nélküli szabadság idejére is igényt tarthat.

(2)[2] Ha a dolgozó nő a gyermek gondozásához igénybe vett fizetés nélküli szabadságot a naptári éven belül egy ízben nem az (1) bekezdésben meghatározott okból, hanem a munkába állás, vagy munkaviszony létesítése céljából szakította meg, a fizetés nélküli szabadság további idejére a gyermekgondozási segély megilleti.

(3)[3] A szabadság megszakítása, illetve lejárta esetén a vállalatnak a dolgozó nőt korábbi munkakörében vagy ennek hiányában hasonló munkakörben korábbi kereseti lehetőségének megfelelően kell foglalkoztatni.

2. § A gyermekgondozási segélyben részesülő dolgozó nő gyermeke a segélyezés időtartama alatt bölcsődébe nem vehető fel.

2/A. §[4]

3. § (1)[5] Az a dolgozó nő, aki több vállalatnál áll nem teljes munkaidőben munkaviszonyban, gyermekgondozási segélyre akkor jogosult, ha e munkaviszonyaiban eltöltött munkaideje együttesen eléri a munkakörére megállapított teljes munkaidőt és minden munkaviszonyában egyébként megfelel a R. 1. §-ának (1) bekezdésében foglalt feltételeknek.

(2) Ilyen esetben a segélyre való jogosultságot az a vállalat bírálja el, illetve igazolja [R. 5. § (1) bek.], amely a dolgozó nő munkakönyvét őrzi.

4. § Ha a gyermekgondozási segélyre jogosultság a R. 1. §-ának (1) bekezdésében meghatározott idő eltelte előtt megszűnik (pl. a fizetésnélküli szabadság letelik, megszakítják stb.), a vállalat köteles erről a segélyt folyósító szervet írásban értesíteni.

4/A. §[6] (1) A dolgozó nőt gyermekgondozási segély címén havonta - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel -

- az első gyermeke után nyolcszáz forint.

- a második gyermeke után kilencszáz forint,

- a harmadik és minden egyes további gyermeke után ezer forint illeti meg.

(2) A mezőgazdasági termelőszövetkezet nő tagja, valamint a mezőgazdasági termelőszövetkezettel munkaviszonyban álló dolgozó nő részére járó gyermekgondozási segély havi összege:

- az első gyermek után hétszáz forint,

- a második gyermek után nyolcszáz forint,

- a harmadik és minden egyes további gyermek után kilencszáz forint.

(3) A második, vagy további gyermek után a gyermekgondozási segély megállapításakor a segélynek akkor is a magasabb összege jár, ha a dolgozó nő idősebb gyermeke után gyermekgondozási segélyt nem igényelt, vagy arra nem is tarthatott igényt, illetőleg ha az idősebb gyermeke után megállapított segély folyósítása bármilyen oknál fogva megszűnt. E rendelkezés alkalmazása szempontjából az örökbefogadott, valamint a segélyt igénylő háztartásában élő mostoha és nevelt gyermek a vérszerinti gyermekkel esik egy tekintet alá.

(4) Iker szülés esetén, vagy ha az anyának több gyermekgondozási segélyre jogosult gyermeke van, a segély mindegyik gyermeke után külön-külön megilleti.

(5) Ha az anya egy időben több gyermek után jogosult gyermekgondozási segélyre és a gyermekek egyike meghal, vagy a gyermekek száma örökbeadás, illetve állami gondozásba vétel folytán csökken, akkor az alacsonyabb összegű gyermekgondozási segélyt kell megszüntetni.

4/B. §[7] (1) A gyermekgondozási segély a dolgozó nőt akkor is megilleti, ha őt a vállalat olyan természetbeni vagy nem rendszeres jellegű pénzbeni juttatásban részesíti, amelynek biztosítását munkaviszonyra vonatkozó szabály erre az esetre nem zárja ki.

(2) Ha a gyermekgondozási segélyezés tartama alatt a dolgozó nő - újabb gyermekére tekintettel - további gyermekgondozási segélyre válik jogosulttá, a gyermekgondozási segély megállapítását - a terhességi-gyermekágyi segély helyett - szülési szabadságának tartamára is kérheti.

(3) A gyermekgondozási segély az arra jogosult dolgozó nőt a gyermek születése, napjától illeti meg az esetben, ha munkaviszonyának időközben történő megszűnése miatt szülési szabadságra nem jogosult.

(4) Abban az esetben, ha a gyermekgondozási segélyben részesülő dolgozó nő munkaviszonya megszűnése után újból szül, a gyermekgondozási segélyezés időtartamát a gyermekgondozási segélyre való jogosultság szempontjából úgy kell tekinteni, mintha ez alatt munkaviszonyban állt volna.

5. § A gyermekgondozási segélyre való jogosultsággal kapcsolatban a vállalat és a dolgozó között felmerülő jogvitákat a munkaügyi vitákra (Munka Törvénykönyve XVII. fejezete) vonatkozó rendelkezések szerint kell elbírálni.

6. § Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba.

Veres József s. k.,

munkaügyi miniszter